E-knihy - História strana 1 z 3

Láng Henrik 1827-ben született Aszódon, egy Türingiából betelepedett tímár fiaként. Tanulmányait Petőfi iskolatársaként ugyanitt folytatta. 1842-ig tanult, majd apja mellett tímárként dolgozott. A szabadságharc idején tüzérként szolgált. A bukás után a császári hadseregbe sorozás elől Bukarestbe szökött. Innen indult keleti útjára, melynek során eljutott Konstantinápolyba, Rodoszra, Jeruzsálembe, Betlehembe és az egyiptomi Alexandriába. 1853–1858 között Párizsban tartózkodott. Ezután hazatért, s úgy tűnt, hogy gyökeret ver Aszódon. A postamesterség azonban nem biztosított számára kellő megélhetést, így kivándorolt Amerikába. A polgárháború kezdetéig nagyrészt Brooklynban élt és New Yorkban dolgozott. Az Egyesült Államok jelentette számára az ideális államot, ahol a törvények valóban a nép szabadságát, boldogulását és jólétét szolgálják, s amikor ezt veszélyben forogni látta, kész volt fegyverrel is védelmére kelni. 1861-ben belépett 48. New York-i gyalogezredbe, melynek kötelékében részt vett a Pulaski erőd és Charleston ostromában, majd – már őrmesterként – az olustee-i csatában megsebesült és fogságba esett. Rabsága alatt megjárta a déliek hírhedt fogolytáborait: Andersonville-t és Millent. Szabadulása után újra csatlakozott ezredéhez, ahol századossá léptették elő. A háború után visszatért a civil életbe, s tíz éven át New York-i gyárak vezetője volt. 1875-ben jött haza Budapestre, ahol nyelvtanárként és postamesterként dolgozott 1907-ben bekövetkezett haláláig. Az itt közölt írásaikban megelevenedik a 19. század közepének színes, mozgalmas, ám éles kontrasztokat mutató világa. A szövegek olvasása által bepillantást nyerhetünk a török rabszolgapiac életébe és a rabszolgaság felszámolását is célul tűző amerikai polgárháború eseményeibe. Láthatjuk a szentföldi arabok szegényes kunyhóit és Párizs előkelő mulatóját, a konstantinápolyi kézművesek műhelyeit és a nagy New York-i gyárakat, a vallási fanatizmust keleten és a szekularizáció eredményeit nyugaton, a felszínen legalábbis békésnek mutatkozó társadalmi együttélést a Szentföldön és az ír bevándorlók által Amerikába importált felekezeti konfliktus megnyilvánulásait. Mindezt egy olyan, több nyelven beszélő, tájékozott és tapasztalt utazó lencséjén át, aki még a reménytelennek látszó helyzetekben is optimista, törekvő és előítélet-mentes.

„Az ember néha belép egy kapun, és nem is sejti, hogy mindent maga mögött hagy; kifelé már csak egy új világba vezet az út” – írja könyve elején a hazánkban élő neves újságíró, Boris Kálnoky. Pontosan így történt ez az ő esetében is, mikor a rendszerváltás idején ellátogatott családja régi erdélyi birtokára, és ezzel élete új fordulatot vett. A kőröspataki gyökerű nemesi família, a Kálnokyak históriája végigkíséri a letűnt századok erdélyi, illetve osztrák–magyar történelmét. Ha a család tagjai nem tartoztak is mindig az események fő formálói közé, katonaként, politikusként többnyire ott voltak hazánk múltjának főbb fordulópontjainál, háborúinál. A forgatagos 20. század azonban sok más honfitársunkéhoz hasonlóan ezt a családot is szétzilálta, s tagjait arra kényszerítette, hogy életüket gyökereiktől távol folytassák. Múltjuk azonban búvópatakként tovább kísérte őket, erdélyi látogatásakor pedig maga a szerző is rácsodálkozott ősei gazdag örökségére. Ezért döntött úgy: a múltnak kútjába leereszkedve fölfedezi családja sokfelé ágazó történetét, hogy ezáltal jobban megérthesse magát, saját útját, génjeiben tovább élő örökségét is. Szellemi felfedezőútjából született e lebilincselő történet, mely egyszerre szól a hazakeresésről, a viharos közép-európai történelemben helytállni próbáló férfiakról és a hajdanvolt idők utáni nosztalgikus vágyódásról.   BORIS KÁLNOKY egy székely apa és egy sziléziai német anya gyermekeként 1961-ben Németországban látta meg a napvilágot. Gyermekkorát négy különböző országban töltötte, végül 1986-ban Hamburgban elvégezte a politológia szakot, és csatlakozott a Die Welt szerkesztőségéhez. 1989-ben, a rendszerváltozás idején kezdett Közép-Kelet-Európáról cikkezni, majd 1993-ban Budapestre jött, és előbb szabadúszóként, utána pedig korábbi lapja helyi munkatársaként dolgozott tovább. 2004-től törökországi és közel-keleti tudósítóként folytatta karrierjét, ám 2013-ban visszatért Magyarországra. 2015-től újra szabadúszó, több német nyelvű orgánum számára tudósít a helyi eseményekről. Oktatóként ő vezeti a Mathias Corvinus Collegium médiaiskoláját. 

Albert Schweitzer önéletrajzi írásainak gyűjteménye olyan alapmű, melyben a nagy humanista gondolkodó sajátos, egyedi módon tárja elénk életének fontos eseményeit. Egyben áll ásfoglalás és bensőséges hitvallás a szeretetről, az élet értelméről és annak legfontosabb kérdéseiről. A német származású Nobel-békedíjas orvos világnézete az élet tiszteletén alapult, mely a legmagasabb rendű alapelv volt számára. Schweitzer azzal vívta ki a tiszteletet, hogy átültette a gyakorlatba azt az elméletét, mely szerint az élet tisztelete oda vezeti az egyes egyént, hogy életét minden élő teremtmény szolgálatának szentelje. „Az ember csak akkor erkölcsös, ha magát az életet tartja szentnek, a növényekét és az állatokét épp úgy, mint az emberét, és igyekszik a lehetőségekhez képest segítséget nyújtani minden szükséget szenvedő életnek.”(Albert Schweitzer)

A huszadik századi történelem legendás alakja, M. K. Gandhi önéletrajza különleges és gyönyörű írás, kultúránk valódi gyöngyszeme. Gandhi a szegények pártfogója, India függetlenségét kiharcoló politikus, és a vallásosságot a gyakorlatba átültető nagy tanító. Önéletrajzával egy olyan művet hagyott az utókorra, mely egyszerre leleplező, kíméletlenül őszinte és az élet minden fontos kérdését érintő emelkedett írás. Kötelező olvasmány minden önmagát és a világot megismerni vágyó ember számára.

Jeho jméno nenajdete v žádném z dobových dokumentů, dopisů, novinových výstřižků, časopiseckých článků ani knižních svazků pojednávajících o dobývání a osidlování Divokého západu. Přestože byl jeden čas mezkařem a zvědem generála George Armstronga Custera, nesetkáte se s ním ani na jednom seznamu, soupisu, výkazu nebo mzdovém výměru americké armády, která o někdejší výsostná území původního severoamerického indiánského obyvatelstva sváděla tuhé boje s kmeny Arapahů, Čejenů, Lakotů a dalšími. Přesto se Jack Crabb, indiánským jménem Malý velký muž, stal přímým účastníkem důležitých bitev a osobně až důvěrně poznal nejen generála Custera, ale i legendárního pistolníka Divokého Billa a jeho přítelkyni Calamity Jane, Wyatta Earpa a další ikonické postavy Západu. Syn bílých rodičů, v dětství unesený a vychovaný Čejeny v duchu indiánské moudrosti, stál podobně jako Forrest Gump u všech zvratů a zlomů utvářejících moderní dějiny Severní Ameriky. Střídavě žil mezi indiány a bílými, několikrát se oženil, zplodil několik dětí, přežil krvavý masakr indiánů v bitvě u Washity i vítěznou odvetu u Little Bighornu. Byl lovcem bizonů, hazardním hráčem i zlatokopem a také další jeho dobrodružství by vydala na několik životů. On sám o nich vypráví „jak mu zobák narost“, tedy jazykem hovorovým, lehce, svižně, poutavě a s vtipnou nadsázkou. Jeho pohled na historii Divokého západu přečtete jedním dechem a o indiánech se toho dozvíte víc než ze všech mayovek dohromady. Podle Bergerovy knihy natočil režisér Arthur Penn v roce 1970 úspěšný stejnojmenný western, v němž v hlavní roli exceluje Dustin Hoffman.

Seriáloví Peaky Blinders nám představili násilné, ale současně navýsost stylové prostředí meziválečných městských gangsterů. Módně oblečená, charismatická, ovšem občas i chybující rodina Shelbyových vydělává velké peníze na ilegálních sázkách. A její mužští členové zásadně nezapomínají své bekovky – charakteristické čepice s všitými žiletkami, jimiž při rvačce snadno oslepí nepřátele. Ale kdo byli skuteční Peaky Blinders? Existovali vůbec? A byli stejně charismatičtí? Známý historik sociálních dějin, spisovatel a birminghamský rodák Carl Chinn po nich pátral celá desetiletí. Nyní odhaluje opravdový příběh proslulých rváčů – z nichž jeden byl jeho vlastním pradědečkem. Ve své strhující knize vrhá světlo na zřídka zkoumané osudy nejchudšího dělnického obyvatelstva jednoho z velkých britských měst před první světovou válkou. Příběh však pokračuje i po roce 1918, kdy se objevil nechvalně proslulý Birminghamský gang. Pod vedením skutečného Billyho Kimbera vedl krvavou válku s londýnskými gangstery Darbym Sabinim a Alfiem Solomonem o výpalné, které vymáhali od bookmakerů na dostihových závodištích. Mnohovrstevnatý obraz gangsterů, rváčů a zlodějíčků uvádí na pravou míru mnoho jevů, jež seriálová fikce vykresluje jako téměř obdivuhodné. Skuteční hrdinové Birminghamu totiž byli jiní…

Herbert Cukurs, známý jako Řezník z Rigy, zavraždil asi třicet tisíc lotyšských Židů. Dokázal se vyhnout norimberským procesům a po skončení války uprchl do Jižní Ameriky. V roce 1965, kdy hrozilo, že vyprší promlčecí lhůta všech nacistických válečných zločinů, eskalovalo globální pronásledování nacistických zločinců. Velkou roli v tomto procesu hrál Mossad, izraelská národní zpravodajská služba. Jeho agent Jakoov Meidad, který o tři roky dříve unesl Adolfa Eichmanna, vedl misi s cílem Cukurse zavraždit. V napínavé tajné operaci, se kterou se nemohou srovnávat ani ty nejambicióznější špionážní romány, odcestoval Meidad do Brazílie v propracovaném přestrojení, aby Cukurse našel a zjednal spravedlnost.

Ve čtvrtém a závěrečném díle pamětí Otakar Husák popisuje druhou polovinu svého působení na pozici ministra národní obrany. Blíže představuje spolupráci s francouzskou vojenskou misí, zejména se ale věnuje své politické práci v úřadu a věčnému boji za rozvoj kvalitní armády mladého státu, který probíhal například v branných výborech. Rozsáhlá část je věnována „sedmé velmoci“ – tisku a jeho článkům o vojsku, vojácích i autorovi samotném. Následně přibližuje svůj konec v politice i armádě a vzpomínky uzavírá krátkým popisem svého života ve dvacátých letech 20. století. I proto je tento díl doplněn autorovým životopisem, který zachycuje jeho následné, opět často velice dramatické osudy, včetně období věznění v německých koncentračních táborech za druhé světové války. Vše doplňuje velké množství dobových fotografií a dokumentů.

Příběh Jaroslava Švarce, jednoho ze sedmi statečných parašutistů, který padl 18. června 1942 v kryptě chrámu sv. Cyrila a Metoděje v Resslově ulici v Praze. Publikace prochází celý jeho život od působení u hraničářského pluku 4 Hlučín přes odchod za hranice v roce 1940, boje ve Francii, život a výcvik ve Velké Británii před nasazením v paravýsadku TIN až po jeho statečný boj proti nacistickým okupantům. Kniha zároveň sleduje osudy jeho přátel a rodiny a připomíná snahy o uctění památky Jaroslava Švarce po skončení války. Autor vycházel z jeho osobních deníků, které doplnil informacemi z vojenských archivů a dalších zdrojů. Kniha je aktualizovanou a  rozšířenou reedicí původní publikace, která vyšla v roce 2014 při příležitosti 100 let od narození podplukovníka in memoriam Jaroslava Švarce.

Mezinárodní tým odborníků pod vedením zvláštního agenta FBI ve výslužbě objasnil pomocí moderních technologií, nedávno objevených dokumentů a sofistikovaných vyšetřovacích metod záhadu, která od konce druhé světové války fascinuje celé generace: kdo udal Anne Frankovou a její rodinu? A proč? Deník Anne Frankové si přečetlo více než třicet milionů lidí na celém světě. Třináctiletá židovská dívka Anne si ho psala, když se za druhé světové války skrývala se svou rodinou a dalšími čtyřmi osobami v tajném přístavku jednoho amsterdamského domu, dokud je nacisté nezatkli a neposlali do koncentračního tábora. Navzdory hojnému počtu děl – článkům, knihám, divadelním hrám – o Annině osudu však nikdo jasně nevysvětlil, jak se osmi lidem podařilo přežít více než dva roky v těsném úkrytu a kdo nebo co nakonec přivedlo nacisty na jejich stopu. Neúnavný tým v čele s Vincentem Pankokem důkladně prostudoval desítky tisíc stran spisů, včetně těch, které dosud nikdo nespatřil. Vedl rozhovory s mnoha potomky lidí, kteří rodinu Frankových znali. S využitím metod vyvinutých FBI vyšetřovatelé pečlivě rekonstruovali několikaměsíční sled událostí, které v srpnu 1944 vedly k nechvalně proslulému zatčení, a dospěl k šokujícímu závěru. Kniha Kdo zradil Anne Frankovou? je poutavým vyprávěním o této misi. Rosemary Sullivan představuje vyšetřovatele, vysvětluje motivy skrývajících se osob i jejich pronásledovatelů a vytváří profily podezřelých. Zároveň vykresluje živý obraz válečného Amsterdamu, místa, kde bez ohledu na to, jak bohatí, vzdělaní a opatrní jste byli, nikdy jste nevěděli, komu můžete věřit.  

Medici ?Katalin minden túlzás nélkül a történelem egyik legismertebb és leggyűlöltebb nőalakja. A már csecsemőkorában árvaságra jutott Medici örökösnő fogságban töltötte a gyermekkorát, kezéért uralkodók és világi hatalmasságok sora vetélkedett. Végül Franciaország királynéja lett, ám házasságában nem lelt boldogságra: férje, II. Henrik szeretőjének árnyékában kellett élnie. Kíméletlenül, minden eszközt megragadva védte családját a vallásháborúk korában, és három gyermekéből is Franciaország királya lett. Hozzá kötik a történelem egyik legvéresebb tömeggyilkosságát, a Szent Bertalan-éji mészárlást – és a francia kultúra felvirágoztatását. Leonie Frieda óriási kutatómunkán alapuló életrajza ezt az elképesztően izgalmas és összetett személyiséget mutatja be. Az elárvult lányt, a bosszúszomjas feleséget, a gondoskodó anyát, a hatalmát mindenáron óvó uralkodót. És az elképesztő veszteségek sorát túlélő, tragikus végzetű nőt. A Medici Katalin, a reneszánsz királynőből a STARZ készített sikeres tévésorozatot.

John Fitzgerald Kennedy, illetve ahogy fél évszázaddal a halála után is szinte az egész világ ismeri, JFK, háborús hős, a szabadság és demokrácia ifjú bajnoka, Amerika mitikus államférfija. Zűrös hátterű politikai kalandor, Marilyn Monroe szeretője, középszerű vezető. Pályája, karaktere és sokkoló halála egymással szöges ellentétben álló értelmezések és összeesküvés-elméletek tárgyai, miközben maga az ember a mai napig homályba burkolódzik.Fredrik Logevall, a Harvardon oktató neves történész hét éven át kutatta az „igazi” JFK-t, és e munkának gyümölcse az Egyesült Államok 35. elnökének első átfogó életrajza. Elképesztően részletgazdag és sodró lendületű művének első kötete bemutatja, hogyan váltak a Kennedyk szegény ír bevándorló családból Amerika első számú politikai klánjává, és milyen meghatározó élmények formálták JFK-t betegségektől sújtott gyermekkorán, nyughatatlan egyetemi évein és a második világháború sorsfordító eseményein át az elnökség kapujáig vezető úton.Fredrik Logevall Kennedy-életrajza nélkülözhetetlen olvasmány azoknak, akik meg akarják érteni a 20. század második felének legikonikusabb politikai vezetőjét, és rajta keresztül Amerika fénykorát. „Lenyűgöző könyvében Fredrik Logevall meggyőzően bizonyítja, hogy Kennedy sokkal izgalmasabb, mélyebb és figyelemre méltóbb alak volt a köztudatban róla élő kliséknél. A JFK - A fiú, aki együtt nőtt fel Amerikával hitelesen ragadja meg Kennedy életét és korát.”(The Washington Post)

Egy 17. századi szablya jellegzetes ívét fedeztem fel a Vittoriano tárlatán: „Romanelli ezredesnek a hálás magyarok”. Aki ezt a könyvet elolvassa, nem csupán egy fordulatos kor történelmi és személyes viszontagságainak lebilincselő krónikájával találkozik. Annak háttérelbeszélését is megismeri, hogyan született ez a felirat, továbbá mi az a szemléleti környezet, amelynek folytán napjainkban e kardajándék egyik megbecsült műtárgya lehet az olasz nemzeti újjászületési múzeum állandó kiállításának. Egy olyan korszakból, amelynek a mindennapjairól kevés a hiteles beszámoló, kifejezetten üdítő az olyan olvasmány, amely kellően nyitott és tárgyszerű, egyik irányban sem egyszerűsíti le a dolgokat, nincsenek különösebb előítéletei, értékeli, de nem becsüli túl az úgynevezett „történelmi” osztályok képviselőit, ám ugyanakkor szociális érzékenysége és józan demokratizmusa révén nyitott a társadalom alsóbb rétegeinek és csoportjainak gondjaira is. Aki nem rokonszenvezik a kommunistákkal, de nem zárja ki, hogy így is lehet látni a világot, és aki nemcsak a ludovikás fiatalok életéért emeli fel a szavát, de igyekszik segíteni akkor is, amikor a várható pogromveszély elől a népbiztosok feleségei és gyerekei szeretnének külföldre menekülni. Akinek őszinte olasz nemzeti elköteleződése nem kapcsolódik össze kirekesztő gondolkodással és antihumánus tartalmakkal, így képes arra, hogy az egyetemes emberi kultúra nagy morális értékeit összekapcsolja az olasz–magyar barátság csoport élményével, és ennek perspektívájában értelmezze katonai küldetését.Részlet Csorba László történész előszavából Fordította: Mátyás Dénes, Pálmai Nóra és Róth M

Nagy Sándor (III. Alexandrosz) meghódította a saját korában ismert világ Makedóniától Egyiptomon át Indiáig terjedő hatalmas területeit. Az ókori krónikások a történelem csodájaként emlegették tetteit, ám a modern történetírás számos kritikát fogalmaz meg a birodalmakat leigázó királlyal kapcsolatban. A szerző Makedóniától a Kaukázus vidékéig végigjárta a hadvezér-uralkodó hadjáratainak útvonalát. Így szerzett élményei és több évtizedre nyúló tanulmányai indították arra, hogy közreadja Nagy Sándor történetét úgy, ahogyan ő látja. Olvasója pedig maga döntheti el, hogy Nagy Sándor valóban kiérdemelte-e történelmi melléknevét.

Csecsemőkorában egy narancsosládában menekítették ki az anarchiába süllyedő Görögországból, gyerekként meg kellett birkóznia édesanyja mentális betegségével és nővére tragikus halálával. Ifjú haditengerészként az életét kockáztatta a második világháborúban, majd II. Erzsébet férjeként 73 éven keresztül szolgálta a brit monarchiát, a királynő megingathatatlan támaszává vált. A 2021-ben, 100 éves korában elhunyt Fülöp herceg lenyűgöző életpályát futott be, keresetlen őszintesége, a maga korában merésznek számító kezdeményezései és odaadó filantrópiája pedig messze kiemelte őt az arisztokráciából.A brit királyi család életéről több mint három évtizede tudósító író-újságíró, Robert Jobson könyve ezt a rendkívüli életet és embert mutatja be. Elmélyült kutatómunkán, személyes élményeken, valamint első kézből származó beszámolókon alapuló könyvében feltárja, hogyan vált az elhivatott katona Erzsébet királynő tántoríthatatlan társává, szükség esetén a háttérben megbúvó tanácsadójává majd' 75 éven át, és hogyan modernizálta a brit monarchiát. Fülöp herceg rendkívüli élete mindnyájunk számára példát mutat hűségből és kitartásból.

Ferdiš Juriga (1874 Gbely, 1950 Bratislava). Katolícky kňaz, poslanec, politik a buditeľ. Doktorát z teológie získal na prestížnom viedenskom Pazmaneu. Mal veľký prehľad o dejinách Slovákov a aj Slovanov. Popri svojom kňazskom povolaní sa venoval buditeľskej práci, zakladal spolky a obchodné spoločenstvá. Vo Viedni sa zoznámil s Dr. Pavlom Blahom, ktorý ho predstavil Vavrovi Šrobárovi. Na istý čas sa stal Hlasista. Zaujala ho Masaryková „Drobná práce“. Medzi farníkmi bol mimoriadne obľúbený. Na svojich farách dbal na to, aby v dedine prevládal slovenský živel. Raz odslúžil omšu po slovensky, za čo dostal od biskupa pokarhanie. V roku 1905 kandidoval do uhorského snemu a stal sa poslancom. Jeho hviezdnou chvíľkou bol 19. október 1918, keď na sneme vystúpil po slovensky, nemecky a maďarsky a zaskočeným poslancom oznámil, že Slováci si už nedajú rozkazovať a chcú byť samostatní. Aktívne sa zúčastnil aj na príprave martinskej deklarácie 30. októbra 1918. Založil Slovenskú ľudovú stranu a podieľal sa na vzniku Slovenských ľudových novín, do ktorých aktívne prispieval. Pre jeho články ho maďarský súd v roku 1906 odsúdil na dva roky väzenia. Neskôr sa spojil s Andrejom Hlinkom. Ich spoluprácu rozdelila až aféra Vojtecha Tuku, z ktorého sa vykľul maďarský špión a Hlinka sa ho zastával. Po vzniku ČSR bol poslancom v Národnom zhromaždení. Jeho politická kariéra skončila v roku 1929, keď ho pre nezhody s Hlinkom vylúčili z HSĽS a biskupi päť dní pred voľbami vydali obežník, v ktorom upozorňujú kňazov, že mu nedovolili kandidovať za poslanca. Strana, ktorú potom založil, dostala len niečo vyše päťtisíc hlasov. Krátko na to, po prehratom civilnom a cirkevnom súde pre urážku Hlinku, požiadal o penziu a v roku 1929 odchádza z verejného života. Po siedmich rokoch sa síce z Hlinkom zmieril, ale to už na jeho ďalšiu činnosť nemalo vplyv. Zostal osamotený a znechutený. Zomrel v roku 1950 v Bratislave.

Kniha Boľševici a apoštoli obsahuje osem fascinujúcich životopisov postáv, ktoré významne ovplyvnili dejiny Ruska dvadsiateho storočia. Ich príbeh je príbehom boja, politiky, revolúcie, lásky, viery, bolesti a smrti. A nad nimi tragická otázka: „Stálo to za to?“ Veľký spisovateľ Maxim Gorkij, ktorý sa stal človekom inštitúciou. Bratia Alexander a Vladimír Uľjanovci, ktorí boli ako rub a líc tej istej mince. Mikuláš II. alebo Jób sediaci na cárskom tróne. Alexander Parvus, červený kapitalista, ktorý si kúpil revolúciu. Boris Savinkov, terorista a romantik. Mária Spiridonová, ktorá sa stala sväticou medzi revolucionármi. A Alexandra Kolontajová, apoštolka lásky, ktorá chcela ženám dokázať, že nie sú v ničom horšie ako muži. Pri každej osobnosti si autorka vyberá leitmotív, ktorý je najčastejšie založený na istom vnútornom hodnotovom konflikte. Dôležitou črtou jednotlivých biografií je preto mnohorozmernosť opisovaných osobností, ktoré balansujú medzi dvomi historickými obdobiami – predrevolučným a porevolučným Ruskom a pomáha nám pochopiť revolúcie v rokoch 1905 a 1917, ako aj ich hlavných aktérov.

V septembri 1945 bol osud Adolfa Hitlera absolútnou záhadou, na štyri mesiace akoby zmizol zo zemského povrchu. Vyriešením tejto záhady poverili dôstojníka britskej spravodajskej služby Hugha Trevora-Ropera, ktorý bol v civilnom živote historikom. Vďaka geniálnej detektívnej práci potvrdil, že führer v Berlíne spáchal samovraždu, a napísal o tom jednu z najfascinujúcejších dejepisných kníh. Držíte v rukách výnimočný príbeh o Hitlerových posledných dňoch v berlínskom bunkri a o trpkom konci jeho sna o najmocnejšej ríši sveta. Prvé vydanie knihy o finále jednej z najhroznejších kapitol dejín sa na pultoch kníhkupectiev objavilo v roku 1947. Mrazivé autentické svedectvo, ktoré obsahuje, však zostáva varovaním aj pre človeka dneška.

Pozoruhodné paměti jednoho z přímých účastníků vylodění v Normandii. Před pětasedmdesáti lety byl Ray Lambert, tehdy třiadvacetiletý armádní medik, v první vlně při vylodění na pláži Omaha v Normandii. Jako téměř stoletý nám předložil jedny z nejpozoruhodnějších pamětí současnosti, neuvěřitelné vzpomínky na jeho roli vojenského zdravotníka za druhé světové války, jenž riskoval vlastní život, aby zachránil hrdiny Dne D. Každý z nás byl hrdinou je nezapomenutelný příběh nejen o tom, co se dělo během těch ohromujících a zoufalých hodin na pláži Omaha, ale také o odvaze a udatnosti, které těmto událostem předcházely během druhé světové války – od pouští severní Afriky přes zrádné horské průsmyky na Sicílii až po největší vojenské vítězství, jaké svět kdy poznal.