Najnovšie - Veda, vynálezy strana 1 z 3

Această carte cu caracter autobiografic a fost scrisă de autor într-o tentativă, nu tocmai disperată, de recuperare a trecutului său, pe care trecerea timpului, agravată ?i de vârstă, a început să-l estompeze. Sunt un fel de memorii, dar, pentru a scrie memorii, trebuie să ai... memorie, cu care, la fel ca toată „lumea bună”, nici el nu se prea poate lăuda, căci, vorba moralistului francez François de la Rochefoucauld, „toată lumea se plânge de memorie, dar nimeni de inteligen?ă”! Dar ea este ?i o carte de fic?iune, în măsura în care autorul a trebuit să acopere, nu de foarte multe ori, lacunele memoriei sale cu elemente numai verosimile, nu neapărat ?i adevărate, a?a cum ar fi spus Aristotel.Cât despre destinatari, autorului i-ar plăcea ca romanul său să fie citit de publicul cu nivel de instruc?ie rezonabil, ai cărui membri au trăit, cel pu?in o perioadă din via?a lor, ?i în timpul regimului comunist sau, cel pu?in, în „perioada de tranzi?ie”, întrucât ei pot confirma – infirma – corecta autenticitatea relatărilor sale. Contează, cu precădere, pe profesori, care-?i pot compara propriile experien?e profesionale ?i de via?ă cu ale sale. Evident, nu l-ar deranja ca textul său să fie citit ?i de oricine altcineva, în special de „tinerele genera?ii”, dar nu-?i face prea mari iluzii în acest sens. Ar fi însă încântat dacă romanul său ar fi citit de fo?tii săi studen?i ?i colegi, în amintirea vremurilor în care drumurile lor prin această lume s-au intersectat! Este, a?adar, povestea vie?ii ?i carierei unui profesor de filosofie de provincie, ca atâ?ia al?ii, din România ultimului sfert al secolului al XX-lea ?i a primului sfert al celui de-al XXI-lea. Interesează pe cineva?  

A szerző, Liz O’Riordan hosszú és nehéz utat vállalt azért, hogy valóra váltsa álmát, és az egészségügyben futhasson be szép szakmai karriert. Ahhoz, hogy sebész lehessen, nem csak egyetemi végzettséget kellett szereznie. Hosszú évek alatt a gyakorlati követelményeket is teljesítenie kellett, néhány havonta vándorolva új kórházba, esetleg egy távoli városba, hogy a nulláról indulva bizonyíthassa rátermettségét az orvoslás egy-egy szakterületén. Közben pedig a hivatásában tapasztalható, esetenként zaklatásig fajuló szexizmussal is meg kellett birkóznia, hogy megbecsült mellsebész lehessen az alapvetően férfiak uralta közegben.Élete igazi drámája azonban csak ezután kezdődött, amikor is azzal a betegséggel diagnosztizálták, melynek érintettjein korábban orvosként már oly sokszor segített: mellrákkal. Innentől először a puszta túlélése a tét, hiszen nemcsak a tumorral, a terápia néha elviselhetetlennek tűnő mellékhatásaival kell megküzdenie, hanem saját súlyos szorongásával, depressziós időszakaival és szuicid gondolataival is. Liz O’Riordan végül emberfeletti erőfeszítéssel felülkerekedik a testi-lelki megpróbáltatásokon, és annak módját is megleli, hogyan adjon értelmet életének és segítsen az embereken azután is, hogy kénytelen feladni eredeti szakmáját.

Magyarország legidősebb gyakorló háziorvosa-családorvosa a 100. születésnapja után fogott ennek a lélegzetelállító emlékiratnak az elkészítésébe. A szerző egyszersmind egyike az utolsó szemtanúknak, akik a II. világháború végén Budapesten bujkálva élték túl a zsidóüldözést.Könyvében megemlékezik néhány ismeretlen hősről is, aki az életét kockáztatta, hogy másokon segítsen. Nem hangsúlyozza ugyan, de így tett maga is.Emlékeit önállóan vitte számítógépre. Kiváló memóriájának köszönhetően az eredmény egy különleges krónika lett az elmúlt 100 év történetéről.

Hogyan lesz egy bohócból doktor? A Cigánykerék című tévéműsor egykori sztárja, Dr. Lala izgalmas életútja az artistaképzőtől a tévésztárságig vezet, egy svájci kitérővel, amikor a Circus Montiban lép fel. Hazatéve szembesül igazi hivatásával, a bohócdoktorsággal. Gyermekszeretete, hivatástudata és hegyeket megmozgató hite segíti át a nehézségeken. Szabó Erik tolmácsolásában mesél arról, hogy milyen az, amikor üres az alapítvány kasszája, amikor behívják a Morning Show-ba, amikor biciklivel megy Székesfehérvárra vizitelni, amikor értelmi fogyatékosokkal teremt kapcsolatot, amikor az improvizáció varázslatára hagyatkozik. Inspiráló életútját olvasva egy kicsit máshogy látjuk majd a világot, egy olyan ember élettörténetét ismerjük meg, aki a szeretet és humor erejével gyógyít.

A Zseni árnyékban nagyszerű portré egy korszakos jelentőségű atomfizikusról, aki egyesíti magában egy szigorú tudós, egy könnyelmű bohém és a világpolitika befolyásos alakítójának nehezen összeegyeztethető személyiségjegyeit.Lanouette könyve izgalmasan s egyben minden apró részletre figyelve meséli el ennek a zseninek az életét, aki nem lett Nobel-díjas, bár megérdemelte volna. A század legjelentősebb tudósaival, Albert Einsteinnel, Teller Edével, Neumann Jánossal és Oppenheimerrel dolgozott együtt, óriási szerepe volt a Manhattan tervben, az első atombomba kifejlesztésében - majd a hidegháború évei alatt minden tekintélyét latba vetve szorgalmazta a pusztító fegyverek minél hatásosabb ellenőrzését és egy újabb világégés megakadályozását."Egy csodálatos ember kalandos életének rendkívül olvasmányos és nem utolsósorban tűpontos lenyomata, ami az Oppenheimer című filmre való felkészülésemben a lehető legtöbb segítséget nyújtotta Szilárd Leó megformálásához."Haumann Máté"Szilárd felkereste Einsteint, és megkérte, hogy ismertethesse a munkáját. Einstein udvariasan bólintott, és figyelmesen végighallgatta Szilárd előadását, aki, miután befejezte, kérdően nézett Einsteinre.- Ez lehetetlen - jegyezte meg Einstein. - Olyasmit állít, amit nem lehet megcsinálni.- Igen, de mégis megcsináltam - válaszolta Szilárd.- Hogyan sikerült ez magának? - csodálkozott Einstein, és a következő néhány percben Szilárd összefoglalta a tézisét és a megoldást. Einstein mosolygott. Tetszett neki a dolog."

Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy tabuként - anya és lánya sosem beszélt. A vállalkozás végül töredékben maradt, de Ancsel Éva életének első, csaknem harminc évét - az 1950-es évek közepéig - többé-kevésbé részletesen feltárja. Emellett fennmaradt egy magnóra mondott vallomása a férjéről, Gimes Imre újságíróról. Ezek a szövegek indították arra Gimes Katalint, hogy könyvet állítson össze az édesanyjáról. Először olvasható itt Solymosi Zsuzsa szociológus mélyinterjúja, amely egy elsőgenerációs értelmiségieket kutató vizsgálat keretében készült 1979-ben. A továbbiakban néhány rádióműsor szövege és a korabeli sajtóban megjelent tematikus beszélgetések kaptak helyet: Ancsel Éva ezekben irodalomról, zenéről, pszichológiáról, oktatásról, a média szerepéről beszél. Szuggesztív előadói stílusa, árnyalt, plasztikus, nemegyszer önironikus fogalmazásmódja e beszélgetéseket - filozófiai műveihez és nevezetes "bekezdéseihez" hasonlóan - rendkívül élvezetes olvasmánnyá teszi. A lapokon felbukkannak a korszak ismert gondolkodói, az egyetemi élet és a politika szereplői, s reflektorfény vetül a hosszú XX. század rettenetes sötét és szürke korszakaira.

Autor Steva Jobse a dalších úspěšných životopisů přináší nesmírně důvěrný příběh nejkontroverznějšího a nejpozoruhodnějšího inovátora současnosti, vizionáře, jenž se nezdráhá porušovat pravidla, aby dovedl svět do éry elektromobilů, soukromého vesmírného výzkumu a umělé inteligence. Jo, a taky koupil Twitter. Ve škole v Jižní Africe Elona Muska často šikanovali. Jednou jej skupinka grázlů shodila ze schodů, a pak do něj kopali tak dlouho, až měl hlavu nateklou jako balón. Strávil týden v nemocnici. Všechny fyzické jizvy však vybledly vedle těch emočních, které mu způsobil otec, násilník, inženýr a charismatický fantasta. Když se Elon po tom výprasku vrátil z nemocnice domů, otec mu vynadal. „Musel jsem tam hodinu stát a poslouchat, jak na mě řve, nadává mi do idiotů a říká, že jsem k ničemu,“ vzpomínal. Otcovo chování mělo na Muska trvalý vliv. Vyrostl v tvrdého, ale přitom křehkého muže s duší dítěte a nesmírně vysokou tolerancí rizika, zálibě v dramatu, epickým pocitem poslání a maniakální urputností, která bývá bezohledná a občas dokonce destruktivní. Dva roky Walter Isaacson Elona Muska pozorně sledoval, účastnil se jeho schůzek, procházel se s ním po továrnách, natočil hodiny a hodiny rozhovorů s ním, jeho příbuznými, přáteli, spolupracovníky i protivníky. Výsledkem je originální a informacemi nabité vyprávění plné příběhů o neskutečných úspěších a zmatcích, které se snaží odpovědět na jednu zásadní otázku: jsou démoni, kteří Muska pronásledují, zároveň i hnací silou za všemi jeho inovacemi a pokroky?

Od autora knihy Steve Jobs a ďalších životopisných bestsellerov prichádza úžasne intímny príbeh najfascinujúcejšieho a najkontroverznejšieho inovátora na svete – vizionára, ktorý porušuje pravidlá a priviedol svet do éry elektrických vozidiel, súkromného výskumu vesmíru a umelej inteligencie. A tiež ovládol Twitter. Keď bol Elon Musk malý, žil v Južnej Afrike a pravidelne ho šikanovali spolužiaci. Jedného dňa ho skupinka zhodila z betónových schodov a kopala doňho, až mu z tváre zostala opuchnutá kopa mäsa. Týždeň ležal v nemocnici. Fyzické jazvy však boli zanedbateľné v porovnaní s citovými, ktoré mu spôsobil jeho otec, darebák, inžinier a charizmatický fantasta v jednej osobe. Keď sa Elon vrátil z nemocnice domov, otec mu vynadal. „Musel som hodinu postojačky trpieť, keď na mňa kričal, nazýval ma idiotom a hovoril mi, že som jednoducho nanič,“ spomína. Otcov vplyv na jeho psychiku pretrváva až dodnes. Z Elona sa stal tvrdý, ale aj zraniteľný muž s dušou večného dieťaťa, mimoriadne vysokou toleranciou voči riziku, túžbou po dráme, epickým zmyslom pre rôzne misie a maniackou náruživosťou, ktorá je bezcitná a niekedy deštruktívna. Začiatkom roka 2022 – po roku, ktorý sa niesol v znamení tridsaťjeden úspešných štartov rakiet spoločnosti SpaceX, predaja takmer milióna áut Tesla a toho, že sa stal najbohatším človekom na svete – sa Musk skľúčene vyjadril o svojom nutkaní vyvolávať drámy: „Musím zmeniť svoje myslenie, aby som nebol v krízovom režime, v ktorom som už asi štrnásť rokov alebo pravdepodobne väčšinu svojho života.“ Bola to smutná poznámka, nie novoročné predsavzatie. No už v čase, keď prišiel s týmto prísľubom do budúcnosti, tajne skupoval akcie Twitteru, najväčšieho svetového ihriska. V priebehu rokov, vždy keď sa ocitol na temnom mieste alebo sa cítil ohrozený, spomenul si na hrôzy, ktoré zažil, keď ho šikanovali na ihrisku. Teraz mal šancu stať sa jeho majiteľom. Isaacson Muska dva roky sledoval, zúčastňoval sa jeho stretnutí, chodil s ním po jeho továrňach a strávil hodiny rozhovormi s ním, jeho rodinou, priateľmi, spolupracovníkmi a nepriateľmi. Výsledkom je otvorený vnútorný príbeh plný úžasných historiek o triumfoch a nepokojoch, ktorý sa zaoberá otázkou: Sú démoni, ktorí Muska poháňajú, zároveň tým, čo je potrebné na poháňanie inovácií a pokroku? Walter Isaacson napísal životopisy Jennifer Doudnovej, Leonarda da Vinci, Steva Jobsa, Alberta Einsteina, Benjamina Franklina a Henryho Kissingera. Je tiež autorom knihy Inovátoři a spoluautorom knihy The Wise Men. Bol redaktorom časopisu Time, výkonným riaditeľom CNN a neziskovej organizácie Aspen Institute. V roku 2023 mu bolo udelené ocenenie National Humanities Medal. Je profesorom na Tulanskej univerzite a žije so svojou manželkou v New Orleans.

Kalifornia, 1940. A kis Dian biztos benne: ha nagy lesz, állatokkal akar foglalkozni. Sok-sok évvel később tényleg elutazik Afrikába, hogy a veszélyeztetett hegyi gorillákat kutassa. Állhatatos munkája során a köderdőkben figyelemre méltó eredményt ér el: közvetlen kapcsolatba lép a látszólag félelmetes, azonban félénk állatokkal. Különleges barátság alakul ki köztük, és Dian hamarosan világhírű lesz. Azonban nem csak az állatok lopják be magukat a szívébe: megismerkedik Bobbal, a fotóssal, és fülig szerelmes lesz a házas férfiba. Ám minél fáradhatatlanabbul küzd Dian a gorillák védelméért, annál több az ellensége, ezért idővel nem csupán a szeretett állatok, de a saját élete is veszélyben forog.

Kerék András élményekben és kalandokban kivételesen gazdag, kontinenseken átívelő életéről szól ez a memoár.  Nagyapja katonatisztként halt hősi halált az első világháborúban, édesapja a harmincas-negyvenes évek ismert és elismert agrárközgazdásza volt, a világháborút követően kisgazdapárti parlamenti képviselő és a földreform egyik kidolgozója. A család a kommunista hatalomátvétel után számkivetetté vált.  Végigkövethetjük, ahogy Kerék András Budán gondtalanul és szerető környezetben töltött gyermekkorát hogyan robbantja szét - a szó szoros értelmében - az ostrom, majd hogyan tölti első iskolai éveit a szellem egyik fellegvárában, a sárospataki gimnáziumban. A fővárosban befejezett tanulmányok után a rendszerrel összebékülni nem akaró fiatal előtt semmilyen perspektíva nem nyílik, ezért az emigrációt választja.  Így kerül Magyarországról az Egyesült Államokba, ahol tehetséges és szorgalmas emberként előbb egyetemet végez, majd hosszú évek során tekintélyes nyelvészprofesszorrá válik. Családot alapít, s végre otthonról hazaérkezik. Fordulatokban bővelkedő egyetemi vezetői pályája aztán Kairóba és az arab világba vezeti. Ám új hazájában is eltéphetetlenül kötődik szülőföldjéhez, ott maradt szeretteihez.  A szerző a tragikus huszadik század, benne Magyarország és Kelet-Európa legújabbkori drámáját, a hazából való elűzetés hátterét és közvetlen okait, az Újvilágban való megkapaszkodás gyötrelmes, mégis felemelő történetét tárja az olvasó elé. A mű végkicsengése optimista: minden megpróbáltatás egyszerre erőforrás is, mert hit, kitartás és másokkal való együttműködés boldog és színes élettel ajándékozhatja meg az embert.  Kerék András életírásában sokan felmenőikre és magukra ismerhetnek. Az újkori kivándorlók számára pedig tanulsággal szolgálhatnak az itt olvasottak arra, hogy bárki meg tudja őrizni a magyarságát úgy, hogy közben sikeresen beilleszkedik abba a társadalomba, amely befogadta.

Egy séf, egy menedzser, egy orvos és egy pszichológus. Mi a közös bennük? A hetvenedik életévükön túl is aktívan dolgoznak. Rosenstein Tiborral a Rosenstein Vendéglő tulajdonosával, Dr. Kürti Sándorral a KÜRT Zrt. egyik alapítójával és elnökével, Dr. Mágori Anikó orvossal és Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológussal beszélgettünk hivatástudatról, nehéz életszakaszokról, zsákutcának bizonyuló döntésekről, sikeres élet- és karrierstratégiákról, kitartásról, eltökéltségről, személyes filozófiákról, a szakmájuk szépségéről, maradandó emlékekről, izgalmas történetekről, jövőről, tervekről. Vajon miért dolgoznak még a hetvenedik életévükön túl is? Mi motiválja őket? Miért épp az adott szakmát választották? Hogyan lett a munkájukból hivatás? Otthonról milyen családi mintát hoztak? Mit tanultak az elkövetett hibáikból? Miként változott a szakmájuk az elmúlt évtizedekben? És még megannyi kérdés, melyekre választ kapunk a SZENIOROK kötetben a négy, jelentős élettapasztalattal rendelkező interjúalany szemszögéből. A SZENIOROK ekönyv a négy szenior interjúalany mellett kiegészült a téma hazai szakértőjével, Dr. Jászberényi József felnőttképzési igazgatóval, a Nyugdíjasok Óbudai Akadémiájának alapítójával 2023 elején készült beszélgetéssel. Így az ekönyvet olvasva nemcsak a szeniorok, hanem az időskorral foglalkozó szakember szemszögéből is megvizsgálhatjuk az aktív időskor kérdését.

Minden egy végzetes téli éjszakán kezdődött, amikor az akkor tízéves Noel Fitzpatrick a februári hidegben újszülött báránykákat próbált megmenteni. Sikertelenül. A tehetetlenség és a kétségbeesés rettenetes éjszakája után soha többé nem akart elveszíteni egyetlen állatot sem. Hatgyermekes ír parasztcsalád gyermekeként egy kicsiny tanyán nőtt fel, egyszerű körülmények között tanult, valamint örömét és bánatát csak a hűséges terelőkutyának, Kalóznak mesélte el. A végzetes gyermekkori éjszaka után tudatosan készült az állatorvosi pályára. Fitzpatrick professzor ma a világ egyik legismertebb ortopéd állatsebésze, aki reménytelennek látszó helyzetben lévő sérült állatoknak adja vissza a teljes élet lehetőségét. Egyedülálló munkásságára a televízió is felfigyelt, A bionikus állatorvos és A szuper állatorvos című sorozatok mindenütt a világon ismertté tették a nevét. Méltán híres álltaklinikáján rendszeresen végez olyan műtéteket, amelyek révén sérült kutyák és macskák kapnak bionikus végtagot. Szakmai, ideg- és csontsebészeti újításai a tudomány határait feszegeti - a gazdik legnagyobb örömére. A könyvből megismerjük hosszú utazása legfontosabb állomásait az elemi iskolától a szakorvosi képzésig és az álom megvalósulásáig, a Fitzpatrick Klinika küzdelmes megalapításáig. Memoárjában bárányokról és bikákról, kutyákról és macskákról, sündisznókról és lovakról mesél együttérzéssel, szeretettel, hozzáértéssel. Az állatok hangja szívmelengető és életigenlő könyv, annak a története, hogy ember és állat között a szeretet kiteljesíti az életet, és jobbá tesz minket.

Egy kisújszállási lány története, aki a Kádár-kori Magyarországról az emberiség sorsát alakító tudósok élvonalába került Karikó Katalin szerény körülmények között, vályogházban nőtt fel, olyan szülők gyermekeként, akik igyekeztek mindent megadni neki, hogy megvalósíthassa álmait. Mert a kislány eszmélésétől fogva csodálta az őt körülvevő varázslatos élővilágot, és szerette volna megismerni, amennyire csak lehetséges. Először Magyarországon, majd Amerikában lett kutató. Sohasem az elvárásoknak próbált megfelelni; konokul végezte kísérleteit, mert hitt abban, hogy kutatásai egyszer majd hozzájárulnak súlyos betegségek gyógyításához. A bürokrácia hatalmaskodóival szemben hosszú éveken át folytatott küzdelem után végül eljött az ő ideje. A Covid elleni leghatékonyabb vakcina gyors előállítása az ő fantasztikus munkája nélkül nem lett volna lehetséges. Eredményei egy az emberiség sorsát meghatározó másik kutatást, a rákbetegségek kialakulásának és terjedésének feltárását is új szintre emelhetik. Önéletrajza nemcsak tudományos pályafutásáról szól: benne van az ellentmondásos kádári évek Magyarországa, ahol a szegény családból származó, tehetséges gyerekek mégiscsak lehetőséget kaptak, hogy egyetemet végezzenek. Katalin kénytelen-kelletlen követte néhány magyar származású, világhírű tudós útját: pályáját ő is Amerikában teljesítette be... A könyvben benne van a magánélet minden nehézsége és szépsége is. A férj, Béla, aki mindvégig támogatta, bátorította Katalint, és lányuk, Zsuzsi, aki kétszeres olimpiai bajnok lett evezésben, amerikai színekben.

Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, akadémikus számos tudományos munka publikálása után, a karanténok idején kezdett bele az Árnyak megírásába. Emléket akart állítani mindazoknak a tudósoknak és tudós barátainak, akikkel tanulmányai kezdetétől a pályája során együttműködött, akik hatással voltak életére és gondolkodására. A személyes hangvételű portrék azonban csak részben rajzolták ki saját életét, így a kötet első részében megismerhetjük izgalmas sorsú családját a Szibériából katonafeleségként érkező orosz apai nagymamától és az asztalos nagypapától egészen a családját jóslásból eltartó anyai nagymamáig. A dorogi bányavidéktől a pesti Mester utca környékén át vezetett Pléh Csaba útja az egyetemi, majd a nemzetközi tudományos világba. Az Árnyak izgalmas életrajz és személyes hangú tudománytörténet. Pléh Csaba (1945) pszichológus, nyelvész, akadémikus.

"Sokan úgy tartják, hogy a szakszerűtlen, propagandisztikus, manipulatív vagy egyszerűen csak dilettáns múltértelmezésekkel a történésznek semmi dolga sincs. Én nem osztom ezt a véleményt. Éppen ellenkezőleg: úgy gondolom, hogy a történész fontos társadalmi feladata az ideológiailag durván meghatározott, a múlt ismert és igaznak elfogadott tényeitől eltávolodó, manipulatív és propagandisztikus célzatú értelmezések hiteltelenítése - még ha az abszolút objektív igazság nem is tárható fel." "Egotörténelmem" első kötete arról szól, hogyan lettem történész. A második, melyet az olvasó a kezében tart, arról, hogy milyen történész lettem. Miként végeztem a munkám a modern magyar történelem kutatójaként, kutatásszervezőként, az Osiris, az Akadémiai és a Kossuth Könyvkiadó szerzőjeként és sorozatszerkesztőjeként, hazai és külföldi konferenciák előadójaként, rádió- és tévéműsorok szereplőjeként és nem utolsósorban az ELTE, majd az egri Eszterházy Károly Főiskola s több külföldi universitas, mindenekelőtt az amerikai Indiana Egyetem és a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem oktatójaként. Az első kötethez hasonlóan ebben is igyekeztem kívülről szemlélni magam, s kritikusaim és méltatóim optikáján át egyaránt láttatni történészi tevékenységemet. Bár a pártpolitikához köthető csatározásoktól következetesen távol tartottam magam, időnként mégis személyeskedő támadások kereszttüzébe kerültem. Ezek során egyesek a legkülönfélébb politikai címkéket igyekeztek rám aggatni. Úgy gondolom, hogy e megbélyegző törekvések nemcsak rólam szóltak, hanem tükrözték a rendszerváltozás utáni magyar társadalom érzékenységeit, indulatait és frusztrációit is. Visszatekintésemben ezért ezekről is részletesen beszámolok.

Az életrajzi kötet naplórészletek, levelek valamint Fekete István személyes emlékei segítségével idézi fel a páratlan Afrika-vadász, természettudós és író életét.Kittenberger Kálmán 1903 és 1929 között tizenhat kalandos esztendőt töltött Afrikában, többek között feltárta a Viktória-tó keleti partjának növény- és állatvilágát, járt a Kilimandzsáró vidékén, és számos vadászaton vett részt - egy oroszlánnal vívott küzdelemben veszítette el a középső ujját. Az életrajz olvasója nem csupán fontos néprajzi és természeti ismeretekkel gazdagodik, hanem megismeri Fekete István és Kittenberger Kálmán megható barátságának történetét is. A legendás kiadvány most két évtized után jelenik meg újra, a borító Hitka Viktória munkája.

Lehetséges, hogy a Stephen Hawkingot körülölelő mítosz csak részben fedi a valóságot, és jó példa a tudatos brandépítésre? Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak: partit rendezett az időutazóknak, megünnepelte a győzelmét olyan tudományos vitákban, amelyekben valójában nem is volt igaza, bűvkörébe vonta a milliárdos mecénásokat. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife eredeti megközelítésű és tudományos alaposságú könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával és a legfontosabb eredményeivel, de annak is utánajár, rosszul gondoljuk-e, hogy sokat köszönhet neki az emberiség? A szerző az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre fejti fel, milyen elemekből született és épült fel a mítosz, vagyis hogyan lett Stephen Hawkingból, a fizikusból ikonikus jelenség. Charles Seife, a New York-i Egyetem Arthur L. Carter Újságíró Intézetének tanára, számos könyv szerzője, két évtizede ír fizikáról és matematikáról. Dolgozott a Science magazinnál, a New Scientist amerikai tudósítója volt. Írásai megjelentek többek között a The Economist, a Scientific American, a Slate, a The Washington Post és a The New York Times hasábjain. Tudományos és matematikai témájú ismeretterjesztő filmek tanácsadójaként és írójaként szintén hírnevet szerzett.

Ha valakiről el lehet mondani, hogy a modern világ – legalábbis a technikai fejlettség értelmében – egészen más lenne nélküle, akkor az biztosan Nikola Tesla, a szerb-amerikai fizikus, feltaláló és filozófus. Biztosan zseni volt, már-már varázsló – és ugyanakkor egy saját démonaival küzdő ember. Megzabolázta az „elektromosságnak” elnevezett rejtélyes erőt, egyre-másra lepte meg a világot felfedezéseivel, olyan új ösvényeket vágott a tudományban, amelyek aztán óriási hatással voltak az emberek mindennapi életére.Tesla egy ideig, az 1880-as években Magyarországon dolgozott (Puskás Tivadarral együtt), és itt fejlesztette ki az első hangszórót és a váltakozóáramú motort.1884-ben áthajózott Amerikába, Edison munkatársa (majd ellensége) lett, feltalálta a rádiót (igen, Marconi előtt!), a naperőművet… és felsorolni is sok lenne, még mi mindent. A kor nagyságai rajongtak érte, keresték a társaságát, barátságát.És közben Tesla mániás-zseniális alkotói időszakai mély depresszióval és kétségbeeséssel váltakoztak.E könyv szerzői nemcsak a fantasztikus tudóst mutatják meg nekünk, hanem arra is választ keresnek, hogy milyen lelki problémákkal küzdött Tesla, és élete végére hogyan lett elszegényedett, magányos ember.

Nikola Tesla a magányos, meg nem értett zseni figurájának egyik legismertebb megtestesítője. Még életében legendává vált, mely státuszért ő maga is sokat tett látványos, laikus szem számára hátborzongatóan életveszélyesnek tűnő bemutatóival, illetve nyilvános megszólalásaival. 1919-ben írt önéletrajzában, mely most jelenik meg először magyar nyelven, nem csupán találmányaiba és feltalálásuk körülményeibe, illetve világot megváltani szándékozó terveibe avatja be az olvasót, de őszintén beszél gyerekkoráról, mentális problémáiról, kényszerbetegségeiről és életelveiről, miközben különös, sziporkázó humorát is meg-megcsillantja.