Najnovšie - Veda, vynálezy strana 2 z 3

Romsics Ignác rendhagyó könyvében saját élettörténetén keresztül azt mutatja be, hogy egy Kalocsa melletti faluból, a régi paraszti világból milyen út vezetett az egyetemi tanárságig és az akadémiai tagságig. Nem szokványos önéletrajzot vagy visszaemlékezést írt, hanem olyan szociográfiai leírásokkal gazdagított éntörténetet, amely alulnézetből, egy szülőfalujából kiszakadt s az értelmiségivé válás egymásra épülő stációin felfelé törekvő fiatalember perspektívájából mutatja be az ötvenes évek „szűrt levegőjét” és a Kádár-korszak „fellazult világát” egészen az 1980-as évek közepéig. Ebben az értelemben a kötet egész generációjáról és arról a korról is szól, amelybe beleszületett. Az önéletrajz második kötete 2023-ban jelenik meg.

Louis Pasteur (1822–1895) byl francouzský biolog a chemik, jeden z nejvýznačnějších vědců 19. století. Založil nové vědecké obory – stereochemii, mikrobiologii, imunologii –, objevil vakcíny proti sněti slezinné a vzteklině. Jeho jméno nese ve Francii více než dva tisíce ulic, „Pasteur“ je i název jedné ze stanic pařížského metra. Tento znamenitý a nesmírně pilný vědec takřka neznal rodinný život, v divadle nebyl za celý život ani desetkrát. Mnohé významné výzkumy uskutečnil už jako těžce handicapovaný následky mozkové mrtvice, kterou utrpěl v roce 1864. Přesto nepolevil v pracovním nasazení a stal se doslova zachráncem hedvábnického průmyslu ve Francii i v dalších zemích, když odhalil původce moru bource morušového a navrhl zásady zamezující dalšímu šíření nemoci. Poslední třetinu života věnoval výzkumu nebezpečných infekčních chorob a jejich prevenci zejména očkováním. Vrcholem bylo vyvinutí vakcíny proti vysoce smrtelné nemoci, vzteklině, po předchozích pokusech na psech a pravděpodobně i na sobě samém. O tom všem vypráví velmi podrobný Gelův životopis. Kromě autobiografických dat a detailního popisu Pasterových výzkumů, metod práce i sisyfovských bojů se zaslepenými odpůrci nabízí kniha vzrušující pohled do klasického období mikrobiologie (golden age) ve druhé polovině 19. století, do bohatýrské doby průkopníků tápajících v moři neznalostí a objevujících základní zákonitosti s nasazením, a někdy dokonce obětováním vlastního života. Četné odborné informace a fakta vycházející ze stavu poznání v době vzniku knihy revidoval podle aktuálních poznatků doc. RNDr. Jaroslav Julák, CSc., z Ústavu imunologie a mikrobiologie 1. LF UK a VFN v Praze

Príbeh slovenskej vedkyne, marsonautky a astrobiologičky Michaely Musilovej od publicistky a moderátorky Lucie Lackovičovej prináša pohľad na zložitú cestu mladej ženy za svojimi snami. Kniha opisuje náročné štúdium na prestížnych zahraničných univerzitách, expedície a výskum, prácu pre NASA či stretnutia s mnohými inšpiratívnymi ľuďmi z celého sveta. Spoznáte zákulisie a extrémne podmienky vedeckých expedícií a simulovaných misií na Mars. Počas nich hrozili viaceré život ohrozujúce situácie, no ich výsledky môžu mať obrovský celosvetový význam pri osídľovaní iných planét. Michaela sa zdôverí aj s detailmi zo súkromia či prekážkami, ktoré musela v živote prekonať a ktoré ju formovali. Kniha je tak zároveň povzbudením dievčat a žien, ktoré sa rozhodujú pre kariéru vo vedeckom svete. Súčasne však kladie mnohé otázky o diskriminácii a tvrdej konkurencii v tomto prostredí.

Marianne Fillenz, az idegrendszer kutatója Temesváron született magyar zsidó apától és osztrák katolikus anyától. Román iskolába járt, szüleivel németül beszéltek, magyarul a cselédlányoktól tanult. 1939-ben a család Új-Zélandra emigrált. Marianne 1950-ben visszatért az Óvilágba: Oxfordban befejezte doktori képzését, férjhez ment és gyermekei születtek. Az emlékirat addig a pontig vezeti az olvasót, ahol a fiatal lány megkezdi saját életét és pályáját. A memoár mellett a szerző levelezése a világhírű filozófussal, Karl R. Popperrel egy több mint ötvenéves barátság lenyomata. Popper eleinte a tehetséges diáknak kijáró udvarias leveleket ír, később Marianne családját, barátait is megismeri; inti, hogy válassza a kutatást: a hidegháborús fenyegetettségben úgy tűnt, hamarosan szükség lehet rá „Új-Zéland biológiai védekezésében". Tudósít A nyitott társadalom és ellenségei első, londoni kiadásának háborús (táv-)munkálatairól, és beszámol princetoni találkozásáról Albert Einsteinnel és Niels Bohrral. Miről szól? Egy nemzetközi hírű tudós nőről, aki visszatekintve azt keresi, ki is ő és milyen mozaikdarabkákból tudja összerakni az életét: egy fiatal lányról, aki Temesvárról tizenöt évesen kivándorol a családjával Új-Zélandra, a háború árnyékában beiratkozik az orvosi egyetemre, a nyitott társadalom megálmodójával, Karl R. Popperrel levelezik, miközben szerelmes lesz és a kísérleteihez békákra vadászik az egyetemi laboratórium számára. Mikor és hol játszódik? Közép-Európában: Bécsben, Dunaharasztin, Temesváron, Budapesten, majd Új-Zélandon, a múlt század 20-as éveitől 1950-ig. Kinek ajánljuk? Akit érdekel egy szabad és kreatív közép-európai család története, és Karl R. Popper levelei fiatal tanítványához, akivel több mint ötven évig voltak mély barátságban. Miért olvasd el? Mert kerítéseket építő, idegenektől rettegő világunkban olyan ez a könyv, mintha friss levegőt engednének a szobába: a nácizmus elől menekült, sorra új otthonra lelő emigránsok történetei ablakot nyitnak a nagyvilágra és bátorságra tanítanak. Ki fordította? Schmal Alexandra

Ferenczi Sándor (1873–1933) a pszichoanalízis kezdeti időszakának egyik legfontosabb alakja és egyik legtermékenyebb teoretikusa, Freud kedvenc tanítványa volt. Hosszú ideig viharos apa-fia viszony volt közöttük, melyben az elbűvölés és az emancipáció iránti vágy uralkodott. De a dráma elsősorban Sándor, a szeretője, Gizella és annak lánya, Elma közötti érzelmi bonyodalomban bontakozik ki: Ferenczi analízisbe veszi a két nőt, majd miután beleszeretett Elmába, továbbküldi terápiára Freudhoz. Hamarosan levelek és vallomások keringenek minden irányban, az érzések és díványok legnagyobb zűrzavarában. Ez a könyv nem tudományos értekezés, és nem is klasszikus életrajz. Egy valószínűtlen barátság és egy végzetes szerelmi négyszög szívszorító története, egy látomásos analitikus és egy csodálatos vesztes portréja.

Fiatal kutató-állatorvosként 1958-ban lehetőségem nyílt részt venni egy három hónapos tanulmányúton a Szovjetunióban. Tanulmányutam eseményeiről és tapasztalatairól részletes naplót vezettem, amelyet nem idegenek olvasmányának szántam. Az azóta eltelt hat évtized változásai – köztük magának a hatalmas Birodalomnak az eltűnése a térképről – azonban különleges értéket kölcsönöznek a Szovjetunióban élő emberek akkori életéről egy szemtanú által papírra vetett hiteles feljegyzéseknek. Tanulmányutam során Moszkván kívül módom volt Kazahsztánban, Grúziában és Örményországban is több-kevesebb időt eltölteni. A szűkebb szakmámat érintő tapasztalataimról külön készítettem feljegyzéseket, a naplóm döntően az ottani életviszonyokról, az emberekről, az emberekkel való kapcsolataimról, kulturális eseményekről, látnivalókról készült érdekes jegyzeteket tartalmazza. A közelmúlt történelme, a néprajz, a kultúra iránt érdeklődő olvasók naplójegyzeteimből képet kaphatnak a szovjet társadalom egy szegmensének az életéről a Sztálin halálát és Hruscsov fellépését követő, jelentős változások ígéretétől izgalmas időszakban.Kassai Tibor

„Szokás mondani, minden élettörténet egy regény. Azaz mindenkinek megvan a maga regénye, Komoróczy Gézáé egy korszakos, iskolateremtő tudós története. Nagyszabású életregénye reprezentatív szereplőkkel élesen látja és láttatja a valóságot, saját, páratlan személyiségének tapasztalatain keresztül idézi elénk a család és a tudomány történetét a nemzeti történelemről és emlékezetről, a személyes identitásról, judaisztikáról, zsidóságról vallott nézeteiről, s mindezt úgy, ahogy senki más nem tudja: egy kivételesen formátumos és kivételesen autonóm személyiség hitelével. Visszaemlékezése, beszélgetése a nála nem kevésbé jelentékeny tudóssal, Hargittai Istvánnal nem remélt ajándék egész Magyarország számára." (Heisler András)

Leonardo Da Vinci és Steve Jobs életrajzírójának új könyve a 2020-as kémiai Nobel-díjas tudósrólWalter Isaacson új könyve a 2020-as kémiai Nobel-díjjal elismert tudóspáros egyik tagjának, Jennifer Doudnának az életét, tudományos munkásságát dolgozza fel. A CRISPR-ként ismert génszerkesztő eljárás feltalálásában játszott szerepének köszönhetően világhíressé vált kutatónő karaktere és karrierje nem véletlenül keltette fel Isaacson érdeklődését, aki könyveiben – többek között Leonardo da Vinci, Albert Einstein és Steve Jobs életrajzának szerzőjeként – mindig azt kutatja, mi a titka annak a különleges látásmódnak, amellyel valaki minden kortársától eltérő módon közelít a világ jelenségeihez, és hogyan tud ennek birtokában kivételeset alkotni.Jennifer Doudna esetében a kérdés az, hogy a világ megismerése iránt felébredő természetes kíváncsiság hogyan vezet el egy olyan felfedezéshez, amely emberéleteket menthet meg, sőt egész fajunk jövőjét alakíthatja át. A CRISPR néven híressé vált génszerkesztő módszer ugyanis képessé tehet minket arra, hogy a jövőben ellenállóbbá alakítsuk szervezetünket a vírusok meg-megújuló támadásaival szemben.Ez az ígéretes felfedezés azonban morális kérdéseket is felvet, hiszen az evolúciót meghackelő beavatkozások nemcsak a járványokkal szembeni védekezőképességünket erősíthetik, nemcsak azt érhetjük el segítségükkel, hogy megszabaduljunk eddig gyógyíthatatlannak tartott pszichés betegségektől, de az IQ-nk vagy a testi adottságaink befolyásolásával messzire ható változásokat is előidézhetünk fajunk egyedeiben.Ezért nem túlzás, amit a könyv címe állít, vagyis hogy nem csupán egy kutatónő karrierjét ismerjük meg, hanem a génszerkesztés mellett az emberiség jövőjének nagy kérdései is terítékre kerülnek.

„Nagy élmény ez az éjszaka! Felettem zöldellő faág és a csillagos ég.” A csöndben őzek, dámvadak osonnak le a „kopolyához”… – írja naplójában tizenévesen a majdani kutató, a növénybiológia professzora, két teljes napot egyedül eltöltve a Nagynyíri erdőben. Folytatódik a sor nyári diákmunkaként egész megyéket feltérképező kerékpártúrákkal, ifjúkori nyaralásokkal, majd eljutunk a már felnőtt férfi, családapa kutatói munkáival összekapcsolódó utazásaihoz, tanulmányútjaihoz. Egyszerű turista számára elérhetetlen oldalát láthatjuk Hollandiának, Japánnak, megtudjuk, hol van „Fokhagymaország”, van-e, volt-e rabszolgaság a 20. sz.-ban, mit mond a távolról jött magyarnak Dél-Amerika… Megismerhetjük más népek szokásait, vallását, gyönyörködhetünk természeti és épített kincseik szépségében. Ismeretekben gazdag leírások, pontos információkkal az adott ország földrajzi adottságairól, társadalmáról, olykor történelméről is – érzékletesen, élményszerűen. Nem hagyva ki a korabeli Magyarország külföldi utakkal kapcsolatos hozzáállását sem... Szülőföldjéről, Törtelről indul, és vissza is tér oda. Bár Szegeden él, mégis tevékenyen vesz részt a település mindennapjaiban. E. L. tudósként gondolkodik, de a hétköznapok nyelvén fogalmaz. Visszaemlékezéseit olvasva könnyedén, szinte észrevétlenül gazdagodik tudásunk, emelkedik lelkünk… Szafián Zsuzsanna tanár, író

Gráf László Széchenyi-díjas biokémikus sok humorral fűszerezett visszaemlékezését tartja kezében az olvasó. Miközben a szerző felidézi élete legboldogabb, legeredményesebb korszakát, megismerhetjük a tudós mélyen emberi, sokkal kevésbé komoly oldalát. A gondtalan gyermekévek, a családi háttér érzékletes bemutatása után a tartalmas ifjúkorba, a kalandozások időszakába nyerünk bepillantást. A szerző egyetemistaként csaknem egész Európát bejárta – sok különös találkozást, barátságokat köszönhet ezeknek az utazásoknak, amelyek során az autóstoppolás valóságos mesterévé vált.Nem maradhat ki az élménybeszámolóból a második világháború utáni évek és az ’56-os forradalom megélésének személyes története, de természetesen az első szerelmi kalandok, valamint a tudományos munka, az első felfedezésekkel járó örömök elbeszélése sem.Szó esik még az első amerikai tanulmányútról, nagyszerű kémiaprofesszorok mulatságos kalandjairól, Nobel-díjas tudósokkal való találkozásokról, és persze a nagy felfedezésről, a ß-endorfinról is.

NEW YORK TIMES BESTSELLER Colin O’Brady a Mount Everesttől az Antarktiszig bejárta a világ legszélsőségesebb terepeit. Küzdelmes életútja felszabadította a benne rejlő potenciált: az Antarktisz-expedíció előtt három hegymászó világrekordot teljesített. Sikeresen felépült egy tragikus balesetet követően, és alig tíz évvel később egymagában vágott át az Antarktiszon, kereken 1500 kilométert megtéve. Csaknem két hónapot töltött egyedül a gondolataival. Rettegve, kétségek között igyekezett inspirációt meríteni addigi meghatározó élményeiből. Előtte soha senki nem kelt át egyedül, segítők nélkül, saját erejéből az Antarktiszon. O’Brady csak magára számíthatott: fagypont alatti hőmérsékletben kellett teljesítenie a távot, vakító fehérségben, viharban, egy sor csaknem végzetes malőr közepette. És győzedelmeskedett. A Nincs lehetetlen őszinte, megindító olvasmány, amely bemutatja, mire képes az ember, miközben leküzdi az előtte álló akadályokat, kitolja teljesítőképessége határait és ráébred, mi az, ami az életben igazán számít. Colin O’Brady (1985-) négyszeres világrekorder felfedező. A világon elsőként kelt át az Antarktiszon kísérő nélkül, saját erőből. Gyorsasági rekordok: Explorer Grand Slam, A Hét Hegycsúcs kihívás. 21 nap alatt teljesítette az USA ötven államának legmagasabb pontjait. Csapatával elsőként evezett át a sok áldozatot követelő Drake-átjárón Dél-Amerika és az Antarktisz között. A Yale-en diplomázott, keresett inspirációs előadó. Nonprofit vállalkozása a Beyond 7/2. Jelenleg a wyomingi Jackson Hole-ban él feleségével és kutyájukkal.   „Magával ragadó, elképesztően jó írás... egy ember útkeresése a világ legzordabb, leginkább elhagyatott kontinensén, mindenféle segítség nélkül... az olvasó szinte azt érzi, ő maga halad előre a célállomás felé.” – Wall Street Journal „O'Brady magabiztos, profi történetmondó… A belső fejlődéstörténet mindvégig együtt alakul a konkrét akadályok leküzdésének elbeszélésével. Ez egy feledhetetlen tapasztalat krónikája. Fenséges, mégis brutális példázat egy vakmerő, de annál inspirálóbb figuráról.” – Kirkus Reviews „Felzaklató... Memoár arról, hogy merjünk nagyot álmodni... állhatatosságról és túlélésről... arról, hogyan mutassuk meg a világnak, hogy ami lehetetlen, az igenis lehetséges.” – Booklist

Elon Musk: Podnikateľ, vynálezca, skutočný Iron Man. Inšpiratívny príbeh jedného z najvýznamnejších inovátorov na svete. Od svojich skromných začiatkov v Južnej Afrike sa Elon Musk stal najpodnetnejším podnikateľom sveta, zakladateľom spoločností PayPal, SpaceX, Tesla aSolarCity. Chlapíkom, ktorý nám ponúka možnosť jasnejšej, vzrušujúcejšej budúcnosti nielen na Zemi, ako aj mimo nej. Je inovatívny, optimistický a hyperaktívny, najlepší vzor pre začínajúceho podnikateľa.

Radnóti Sándor esztéta, filozófus könyve egy memoár helyetti memoár: személyes emlékekben bővelkedő portrék füzére, amelyek egy hosszabb interjúval kiegészítve mégiscsak kirajzolják szerzőjük életútját és pályáját.Az emlékezések legnagyobb része az Élet és Irodalomban jelent meg 2017-2018-ban. Jól és kevéssé ismert emberekről olvashatunk, többek között Balassa Péter, Nemes Nagy Ágnes, Esterházy Péter, Tanay Magda, Pilinszky János, Vezér Erzsébet és Weöres Sándor alakjáról. Radnóti Sándor (1946) esztéta, filozófus, egyetemi tanár

1954-ben az ifjú David Attenborough-nak káprázatos alkalmat kínált az élet: világ körüli útra indulhatott, hogy ritka és különleges állatokat gyűjtsön a Londoni Állatkert számára, és minderről filmeket készítsen - a BBC új, Állatkerti gyűjtőutak című sorozatát. Ez a könyv három ilyen utazás története. Társaival a helybeli őslakosokkal együtt kutatott az akkori Brit Guyanában óriáshangyászok, Indonéziában komodói sárkányok és Paraguayban tatuk után. Volt dolguk pirájákkal, dühös kúszósülökkel és szökésre mindig kész pekarikkal. Megküzdöttek a komisz terepviszonyokkal, a kiszámíthatatlan folyókkal, hogy megörökíthessék e távoli vidékek hihetetlen szépségeit és mesésen változatos élővilágát. Módszereik ma már idejétmúltnak tűnnek, de az állatok, növények, helybeli emberek és a környezet iránti csodálatuk és tiszteletük még mindig példamutató. A szerzőre oly jellemző szellemességgel és bájjal megírt történetek nemcsak az emlékezetes kalandokról szólnak, hanem arról az emberről is, aki rajongó szeretetet ébresztett bennünk a természet iránt, és lelkesedése azóta is töretlen.

A világhírű magyar filozófus regényes életrajza, amely németül a 2018-as Frankfurti Könnyvásárra jelent meg hatalmas sikerrel. Ez a kötet kerül most a magyar olvasó kezébe Bartók Imre értő műfordításában. A szerző előszavából: "Heller Ágnes hosszú és mégis örökifjú élete során négy különböző politikai rendszert nézhetett végig testközelből: az autokratikus osztálytársadalmat, a totalitárius nácizmust és kommunizmust, illetve a liberális demokráciát. Ma saját korábbi tapasztalatai miatt fordul szembe az ismét megerősödő nacionalizmussal és az illiberális demokráciával. Miután annyi éven át harcolt a totalitarizmus ellen, és miután az egész világot többször is bejárta, többé már nem hisz a nagy változás álmában. Meggyőződése szerint inkább azon kell munkálkodnunk, hogy a szűkre szabott lehetőségeink között megtegyük, amit megtehetünk. Senki sem tudhatja, hogy mi sül ki ebből, és éppen ezért fontos, hogy ne várjunk a másikra, hanem saját magunk vegyük kezünkbe az életünk irányítását.

Ki volt Fejtő Ferenc? Mi marad meg tőle, belőle és róla a XXI. században? Polcokat megtöltő kitűnő könyvek sora és egy varázsos intellektus eleven emléke. 2008-ban vele távozott az előző század utolsó nagyformátumú literátor krónikása, aki így vallott magáról: "Nem vagyok »nagyság« és nem is érzem magam annak. Nem voltam újító, nem teremtettem sem új filozófiát, sem új stílust. Egyetlen érdemem van: dolgoztam, fáradhatatlanul tanulmányoztam, kérdéseimmel ostromoltam és próbáltam megérteni ezt a századot, amellyel együtt születtem, s amellyel valószínűleg együtt fogok meghalni is."Szellemi testamentuma mégis – vagy éppen ezért – égetően aktuális; értékei és gondolatai frissebbek, mint valaha.

„Tényleg? Sok tehetséges magyar származású tudós dolgozott Amerikában, de zseni csak egy: Neumann János." Így emlékezett barátjára, iskola- és munkatársára Wigner Jenő Nobel-díjas tudós. Neumann Jánost ma elsősorban a számítógép atyjaként ismerik, pedig jelentős eredményeket ért el a kvantummechanika terén, megalapozta a játékelmélet közgazdasági összefüggéseit, elvégezte a legfontosabb számításokat az atombomba elkészítéséhez, és foglalkozott más matematikai és fizikai problémákkal is. Rendkívüli emlékezőtehetségének köszönhetően a princetoni házában tartott társasági eseményeken viccekkel és ókori történetekkel szórakoztatta vendégeit. Wisinger István dokumentumregénye az ő rövid életének (1903-1957) rendkívüli krónikáját meséli el. Elsősorban arról szól, hogyan jutott el Neumann zseniális elméjének hála Budapestről az Egyesült Államokba, és hagyatékából hogyan lett az örökkévalóság egyik legnagyobb kincse. Tudományos eredményeit a szakemberek Galilei, Newton és Einstein életművével mérik össze.

Az okos és vonzó Emma Rauschenbach, Svájc egyik leggazdagabb gyáriparosának lánya 17 évesen ismerkedett meg Carl Gustav Junggal, a zseniális, ám szegény elmeorvossal, és egymásba szerettek. A lány eltökélte, hogy osztozik a férfi kalandos életében, és közben saját tanulmányait is folytatja, ám még túl fiatal volt, hogy megérthesse Carl összetett és titkokkal terhelt személyiségét, vagy előre lássa, milyen drámai küzdelmek várnak rájuk. Az Útvesztők Emma és Carl hagyományosnak éppen nem nevezhető házasságának, Jung Sigmund Freuddal való barátságának, majd későbbi szakításának történetét meséli el, és bemutatja, hogyan alakította ez a különleges házasság a botrányos új tudomány, a pszichoanalízis fejlődését. A Jung házaspár élete a maga bonyolult fordulataival valóban egy útvesztőre hasonlított, és Emmának minden erejével küzdenie kellett, hogy megtarthassa a férjét. Carl sok szerelmi viszonyba keveredett, ezek közé tartozott a harminc éven át tartó ménage à trois volt betegével, Toni Wolff-fal. Ám ahogy Emma egyre jobban megértette a férjét, házasságuk is sokkal boldogabb lett, végül pedig, Carl biztatására, saját jogán is elismert analitikussá vált. E lebilincselő könyv középpontjában egy talpraesett és intelligens, a férje árnyékában háttérbe szoruló asszony áll, miközben a pszichoanalitikus mozgalom kezdeteinek történetét is megismerhetjük. Catrine Clay húsz éven át volt a BBC munkatársa dokumentumfilm-rendezőként és producerként, ebből tíz évig a BBC2 Timewatch című nagyszabású történelmi sorozatán dolgozott. Megkapta a Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál Díjat, a legjobb történelmi dokumentumfilmnek járó Aranytorony díjat, és BAFTA-ra is jelölték. A King, Kaiser, Tsar (Király, császár, cár) és a Trautmann’s Journey (Trautmann útja) című könyvek szerzője, ez utóbbival elnyerte az év legjobb sportéletrajzi művének díját. „Általában elégedett vagyok a sorsommal, és nagyon is jól látom, milyen szerencsés vagyok, de időről időre kínzó konfliktust okoz, hogyan álljak ki magamért Carllal szemben. Rá kell jönnöm, hogy nincsenek barátaim; valójában mindenki csak Carlra kíváncsi. Természetesen az összes nő szerelmes belé, a férfiak pedig azonnal beskatulyáznak mint feleséget. Carl azt mondja, nem csak vele és a gyerekekkel kellene foglalkoznom, de mi a csudát kellene tennem?” Emma Jung 1911-ben Sigmund Freudnak írt levele

Azoknak ?a fekete matematikusnőknek a rendkívüli, igaz története, akik a feminista és a polgárjogi mozgalmak viharai közepette a NASA-nál végzett számításaikkal járultak hozzá Amerika legjelentősebb űrbéli tetteihez. Mielőtt John Glenn körberepülte a Földet, Neil Armstrong pedig a Holdra lépett, egy „emberi számítógépek” néven ismert, női matematikusokból álló csoport ceruzák, logarlécek és mechanikus számológépek segítségével számolta ki azokat az adatokat, amelyek felhasználásával aztán rakétákat és asztronautákat lőttek fel az űrbe. Ennek a csoportnak jó néhány kivételesen tehetséges afroamerikai nő is a tagja volt, akik koruk legkiválóbb elméi közé tartoztak. Eredetileg matematikát tanítottak az amerikai Dél szegregált iskoláiban, ám amikor a második világháború idején az ország repülőgépipara súlyos munkaerőhiánnyal küzdött, őket is bevetették. A matematikai zsenik, akiken eddig keresztülnéztek, egyszerre a tehetségükhöz méltó álláshoz jutottak, és Uncle Sam hívására örömmel költöztek a virginiai Hamptonba, hogy a Langley Memorial Repülésügyi Laboratórium lenyűgöző világában dolgozhassanak. A Virginiában érvényben lévő Jim Crow-törvények értelmében nem integrálódhattak ugyan be fehér társaik közé, a kizárólag fekete nőkből álló „nyugati komputer” csoport azonban így is sokat tett azért, hogy Amerika valóra válthassa egyik legnagyobb álmát: döntő győzelmet arasson a Szovjetunió fölött a hidegháborúban, és egyeduralmat szerezzen a mennyek felett. A számolás joga a második világháborútól kezdve a hidegháborún, a polgárjogi mozgalmakon és az űrversenyen keresztül követi nyomon Dorothy Vaughan, Mary Jackson, Katherine Johnson és Christine Darden, a NASA legnagyobb sikereihez hozzájáruló négy afroamerikai nő egymásba szövődő életútját. Tanúi lehetünk, hogy karrierjük a könyvben szereplő majdnem három évtizede alatt hogyan néznek szembe a kihívásokkal, hogyan lépnek szövetségre és hogyan használják fel az intellektusukat ahhoz, hogy megváltoztassák az életüket és a hazájuk jövőjét. A könyv alapján, Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monae, Kirsten Dunst és Kevin Costner főszereplésével film is készült.