E-knihy - Šport strana 16 z 16

Praktická publikace, která vás povede úsilím při zvyšování svalové hmoty, posilování a zpevňování celé postavy, aniž byste potřebovali trenéra. Obsahuje 100 cviků na strojích, s činkami, expandéry, ale i bez pomůcek, a k nim dalších 104 variant, které jsou doplněny srozumitelnými návody a ilustracemi, zobrazující lidské tělo se zvýrazněním posilovaných svalových skupin. Pro lepší pochopení prováděných cviků zde také naleznete základy anatomie posilovaných částí těla. Vhodné i pro osobní trenéry. 

Druhé, rozšířené vydání úspěšné knihy. Ikona českého ultramaratonu Daniel Orálek (1970) v ní vypráví o touze objevit svoje limity a pokusit se dostat za ně, bolesti, dřině a pochybnostem navzdory. Podíváte se s ním do rozpálené pouště v Badwateru, přiblíží vám atmosféru jedinečného závodu s mexickými indiány z kmene Tarahumara a také euforii i hluboké dno legendárního Spartathlonu. Můj dlouhý běh je čtivá, vtipná a s nadhledem napsaná kniha o nenápadném půvabu běhání – a ultramaratonu zvlášť. Inspiraci v Orálkově příběhu najde zkušený borec i hobík, který se statečně pere se svými prvními kilometry.

Všetci vieme, čo Wayne Gretzky pre hokej znamená. Teraz si môžeme konečne prečítať, čo hokej znamená pre neho. V knihe 99: Hokejové príbehy prináša autor svoj osobný pohľad na najvýznamnejšie momenty hokejových dejín. Berie čitateľov na ľad aj do kabín hráčov a rozpráva takmer storočnú históriu NHL, ktorá doteraz nebola nikdy publikovaná. Gretzky sa delí o príbehy veľkých hráčov a skvelých osobností, ktoré ho inšpirovali, motivovali k lepším výkonom alebo podržali, keď mu bolo najhoršie.

Egy fiatal szír úszóversenyző felejthetetlen története arról, hogy hogyan mentette meg menekülttársait a vízbe fúlástól, és jutott ki Magyarországon keresztül a riói olimpiára. A fiatal szír menekültlány, Juszra Márdini egész életében úszóversenyzőnek készült, amíg a háború véget nem vetett békés, boldog gyerekkorának. Arra kényszerült, hogy a családját és a hazáját hátrahagyva Európában próbáljon új életet kezdeni nővérével, Sarával. Egy olyan országban, ahol nem kell attól rettegnie, hogy bombák hullanak az égből a medencébe vagy az otthonába. Juszra mindvégig elszántan küzdött azért, hogy ne kelljen feladnia úszóversenyzői karrierjét. 2015 nyarán egy zsúfolt gumicsónakban tartott Görögország partjai felé a háborgó tengeren, és amikor a csónak motorja tönkrement, nem volt más választása: beugrott a vízbe a nővére mellé, majd két társukkal együtt három és fél órát töltöttek a vízben, hogy biztonságban partra segítsék a csónakot, megmentve ezzel a többi menekült életét. Juszra a menekültválság kellős közepén jutott el Németországba Szerbián, Magyarországon és Ausztrián át. Rendkívüli részletességgel elmesélt történetében megelevenednek a tudósításokban látott drámai képek, és betekintést nyerhetünk abba, hogy hogyan élte meg egy kamaszlány ezt az életveszélyes utazást. Berlinbe érve Juszra továbbra is keményen harcolt, hogy valóra váljon mindaz, amiről gyerekkora óta álmodott. Elszántságát végül siker koronázta: 2016-ban indult a riói olimpián az Olimpiai Menekültcsapat tagjaként, és tavaly Magyarországra is visszatért az úszóvilágbajnokságra. Azóta jószolgálati nagykövetként járja a világot, hogy megossza az emberekkel inspiráló élettörténetét, és emlékeztesse őket: a menekültek hétköznapi emberek, akiket a háború borzalmai kényszerítettek arra, hogy elhagyják a hazájukat.

Ať už jste staří nebo mladí, noví běžci nebo zkušení maratonci, tato příručka změní způsob, jakým běháte a výsledky, kterých dosahujete. Umění rychlejšího běhu se vymaňuje ze stereotypů, odstraňuje pochybnosti a maže vaše vlastní limity tím, že radí nejen co dělat, ale také jak to dělat. Naučíte se, jak: • překonávat překážky, které vám brání v tom, abyste běželi rychleji, pohodlněji?a s větším soustředěním; • přizpůsobit svůj tréninkový program tak, aby zdůrazňoval vývoj rychlosti, síly a vytrvalosti; • přepnout rychlost, dosáhnout další úrovně výkonu a předběhnout konkurenci. V této jedinečné příručce sdílí bývalý běžec světové třídy Julian Goater své zkušenosti, postřehy a rady pro lepší, efektivnější a rychlejší běh. Umění rychlejšího běhu ale představuje mnohem víc, než pouhé tréninkové tipy a motivační příběhy. Je vaším průvodcem na cestě k lepší technice a optimálnímu výkonu. Dovolte Julianu Goaterovi, aby vám ukázal nový způsob, jak běhat rychleji, déle a dál.

Arra, amikor a Debrecen ellen kihagyta a tizenegyest, én máshogy emlékszem. Nem úgy, hogy nem érdekelte, bemegy-e a lövése. Én is ott voltam azon a hideg, téli napon a Megyeri úton, és azt láttam, hogy a játékra alkalmatlan, havas-jeges pályán ő volt messze a legjobb. Egyedül ő akart és tudott focizni - játszani! - még ott is, és ezért gondolta, hogy be fogja lőni - mert különben nem ő lőtte a tizenegyeseket. Minden más olyan ebben a könyvben, hogy belesajdul a lelkem. Persze belesajdult ebbe is. 1978-ban például, amikor Argentínában kiállították - na, az pontosan úgy volt, ahogy Egressy leírja. És ugyanazt éreztem én is. Ugyanúgy tört össze a világ... De ez az új Egressy-regény rajongásról, felnövésről, nosztalgikus vissza- és előretekintésről is szól. Kicsit úgy, mint Nick Hornby klasszikusa, a Fociláz. Ez is regény (még regényesebb is, mint Hornby könyve), a középpontjában Törőcsik Andrással, az utolsó magyar futballzsenivel - és a kisgyerekkel, aki most, felnőtt fejjel próbálja megérteni, hogy mit jelentett számára Törő... és a gyerekkor. (M. Nagy Miklós) „Melyik az a fa Zalacsánynál, megtalálnád? Tudod, kitalálta ki azt, hogy Táncolj, Törő? Mikor hallottad meg először? Milyen volt először belépni 74-ben az újpesti öltözőbe? Ezeket nem kérdezem meg többek között, nézek magam elé, próbálom értelmezni a szituációt, nincs igazán mit mondanom egy halk, kódora sikerült hellón kívül, sms-t írok a valakimnek, jöjjön, ha tud, itt ül velem, aki után szaladt egyszer, a magyar lélek, a magyar tehetség és a magyar sors csodálatosan szomorú szimbóluma, a tragédiák mögötti öröm és az öröm mögötti fájdalmak leghitelesebb megszemélyesítője, ilyesmit nem írok le persze, szükségtelen és felesleges, a bánat szívdobbantó ereje e nélkül is működteti a kivételes pillanatokat, jó adag üresség van bennem, sőt némi furcsa csalódottság, amolyan vereségféle, nem úsztam meg, mégis egymás mellé kerültünk, mennyire nem akartam pedig, igaz, főként régebben volt jelentősége, most már majdnem mindegy, gyerekkoromban féltettem magam a csalódástól, ma már nem történhet semmi baj, itt ül mellettem a hajszálon múlás, a félig üres telepohár, sok régi önsajnálatom katalizátora.”