E-knihy - Právo - ostatné strana 10 z 20

Jaký je aktuální stav výkonu mediace v České republice dle zákona o mediaci? Jak stanovit podmínky jeho dalšího rozvoje? Na to odpovídá unikátní monografie o mediaci – poznatky autorů vychází z hloubkových rozhovorů se soudci, advokáty a mediátory a reflektují tak praktické využívání mediace v České republice, přístupy jednotlivých profesí k mediaci a zároveň jejich zkušenosti s mediací v praxi. Jedná se tak o skutečně unikátní publikaci s daty, které není možné jinde dohledat. Kromě obecného vysvětlení mediace, postupu sbírání dat a vedení hloubkových rozhovorů, najdou čtenáři v knize i přímo výtahy přepisů z jednotlivých rozhovorů spolu s dotazníky, které účastníci vyplňovali. Čtenáři si tak mohou přečíst i o přímých zkušenostech a názorech jednotlivých profesí s procesním řízení u soudu. Publikace navazuje na knihu ze začátku roku Právní a sociální aspekty mediace v České republice a dohromady tak tvoří ucelený obraz o mediaci na našem území.

Monografie Právo na rovné zacházení: Deset let antidiskriminačního zákona při příležitosti desetiletého výročí existence antidiskriminačního zákona v České republice. Za myšlenkou jejího vzniku stojí především bývalá veřejná ochránkyně práv Anna Šabatová, která za tímto účelem oslovila široké spektrum autorů z různých oblastí práva ale i dalších společenských věd. Text monografie je tematicky rozdělen do čtyř částí, přičemž první tři části jsou věnovány antidiskriminačnímu právu a judikatuře a poslední část je zaměřena na společenské souvislosti rovného zacházení.

Kniha představuje první vědeckou monografii komplexně pojednávající o institutu vyvlastnění v českém právu. Náležitá pozornost je věnována všem relevantním otázkám tohoto institutu – od jeho teoretického vymezení a právněhistorických aspektů, přes ústavní podmínky vyvlastnění až po platnou a účinnou právní úpravu obsaženou v zákoně o vyvlastnění, jakož i zvláštních zákonech. Vymezeny jsou tak zákonné podmínky vyvlastnění, otázka náhrady za vyvlastnění, zrušení vyvlastnění či problematika vyvlastnění a práv třetích osob. V samostatné kapitole je dále pojednáno o jednotlivých expropriačních titulech obsažených v řadě zvláštních zákonů. Stranou nezůstaly ani procesní aspekty věci v podobě kapitol věnovaných vyvlastňovacímu řízení, jakož i soudní ochraně proti rozhodnutí správního orgánu o vyvlastnění a náhradě za něj. Autoři monografie poukazují na zásadní právně-teoretické i praktické problémy právní úpravy vyvlastnění a vyvlastňovacího řízení, na antinomie mezi jednotlivými ustanoveními právních předpisů, které tuto problematiku regulují (zejména Listiny základních práv a svobod, zákona o vyvlastnění a zvláštních zákonů obsahujících jednotlivé expropriační tituly) a v návaznosti na to předkládají řadu návrhů de lege ferenda. Publikace je primárně určena odborníkům z řad správněprávní teorie a praxe, zejména akademikům, advokátům a pracovníkům vyvlastňovacích úřadů nebo soudů. Zároveň však přestavuje podrobný studijní zdroj pro posluchače právnických fakult, jakož i širokou veřejnost.

A magyar állam titkainak büntetőjogi védelméről hazánkban a mai napig nem született önálló monográfia. Az „állam titkai” fogalom sem a büntetőjogban, sem más jogágakban nem létezik: használatos volt a múlt század első feléig a katonai és a diplomáciai titok, majd 2010-ig az államtitok és a szolgálati titok kategóriája.A 2009. évi CLV. törvény hatályba lépése után egységesen a minősített adat fogalmát találjuk meg a hatályos magyar büntetőjogban is. Ez a könyv viszont nem kizárólag a minősített adatokat tekinti a magyar állam titkainak, hanem tágabb értelemben e körbe sorolja a kémkedés egyik minősített esetét, de az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértést, a gazdasági titok és az üzleti titok megsértését is.

Mikor ?több hónapnyi megfeszített munkát követően 1787 szeptemberében Benjamin Franklin kisétált a philadelphiai Independence Hall épületében tartott alkotmányozó gyűlésről, egy asszony lépett oda hozzá, kíváncsian nekiszegezve a kérdést: „Doktorúr, mi lett az eredmény: köztársaság vagy monarchia?” – „Köztársaság – hangzott Franklin válasza. Majd sietve hozzátette: – Ha sikerül megőrizniük.” Amerika egyik alapító atyjának máig ható üzenete, hogy az alkotmányban kifejezésre jutó elvek, értékek és jogok, illetve tágabb értelemben az erkölcsi, politikai és gazdasági víziók egyetlen nemzetnek sem hullanak az ölébe. Ezeket csak hosszas küzdelmek, párbeszédek, viták és nem egy esetben harcok árán lehet kivívni. A konfrontációkban kibontakozó gondolkodás azonban kultúrateremtő hatású, nélkülözhetetlen a politikai hagyomány megszilárdulásához. Az interjúkötet az amerikai politikai közösség ilyen küzdelmeibe enged bepillantást. Philadelphiától San Diegóig, Washingtontól Seattle-ig Amerika legnevesebb jogászprofesszorai, alkotmányjogász szakértői, valamint híres jogászintézményeinek vezetői kalauzolnak az egyedülálló utazás során. Szókimondó őszinteséggel rántják le a leplet az ország jelenkori alkotmányos dilemmáiról, így például a hatalomgyakorlási struktúra torzulásáról, a bírókinevezések tétjéről vagy a modern technológia alapvető jogokra gyakorolt hatásairól. A súlyos kérdések tárgyalása közben olyan érdekességekre is fény derül, mint például hogy kik voltak az „éjféli bírók”, mi az a „bírósági dzsúdzsucu”, hogyan forradalmasítják az alkotmányjogi gondolkodást a karizmatikus vezetők, vagy miért tüntetnek ma gyakrabban a legfelsőbb bíróság, mint a törvényhozás épülete előtt. Az utazás során nemcsak a pezsgő tengerentúli vitakultúra, hanem az a tanulság is kirajzolódik, hogy végső soron minden ország sorsa a saját kezében van.

A társadalmi fenntarthatóság elmélete elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását és az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését. A 2015-ben elfogadott fenntartható fejlesztési menetrend célul tűzte ki a szegénység felszámolását, a méltányos életkörülmények biztosítását, ami a polgári jogérvényesítés területén a joghoz jutás könnyítését, az eljárási jogok egyenlő és hatékony biztosítását célozza. A kötet az Európai Unió polgári eljárásjogi vívmányait, az említett célok szolgálatába állított klasszikus perjogi, illetve alternatív eljárásjogi eszközeit, a vitarendezést lezáró döntés végrehajtásának biztosítását lehetővé tevő uniós rendelkezéseket és mindezek magyar jogban történő megjelenését mutatja be.

A kötet teljesen új perspektívából mutatja be a világ jogrendszereit, mert a szerző szakít az eddigi sémákkal és olyan új rendszertant alkot, amelyben az európai mellett az angolszász jog világa éppúgy megtalálja a helyét, mint a kínai, a japán, a zsidó és az iszlám jog, sőt, a természeti népek szokásai is.A sorokat olvasva olyan új fogalmakkal ismerkedünk meg, mint a legiszlatív, interpretív és konszenzuális jogi rendszer, a normatív dialektus, a fogolyállam vagy a jogrendszerek dinamikáját leíró adaptáció és transzformáció, amelynek révén párhuzamos vagy összetett rendszerek születnek. E valóban globális merítésű könyv feltárja az egyes rendszerek mögött meghúzódó nagyon eltérő emberképet és a társadalomformáló erejű ideológiák hatásait is.A mű nem leíró jellegű ismertetése az egyes jogi kultúráknak, mert elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen okság és összefüggésrendszer mutatható ki az egyes civilizációk és azok jogfelfogása között, miközben időben és térben hatalmas utazásokat teszünk Rómától a posztmodern világig, a germán szokásoktól a japán szamurájok államáig

Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozásának korpusza nem csupán megtöbbszöröződött az elmúlt évtizedekben, hanem a globális-regionális kihívásokra reagálva új területekre is kiterjedt. Az uniós környezetvédelmi szabályozást a folytonos megújulás jellemzi, egyre inkább középpontba állítva a társadalmi fenntarthatóság aspektusait. Jelen kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy kaleidoszkópjellegűen rávilágítsanak az uniós környezetjog egy-egy fontos kihívást jelentő, új aspektusára. Ahol az elemzés megkövetelte, kitekintenek a történeti vonatkozásokra, többek között a környezeti akcióprogramok és a jogalkotási hatáskör kapcsán. A társadalmi fenntarthatóság fogalmától indulva megismerhetjük az uniós környezetvédelem alapvonalait, majd olyan speciális területek elemzése következik, mint a biodiverzitás-védelem, a vadvilágot károsító cselekmények köre és az uniós jog jelentős, környezetvédelmet is érintő szabályozási kérdései.

2018. január elsején lépett hatályba az ügyvédi tevékenységről szóló törvény. Az új törvény ügyvédi hivatásrend alkotmányos hagyományaira építkezve jelentős változásokat eredményezett a jogi szolgáltatások egyik legmarkánsabb területén, a kamarai jogtanácsosi és jogi előadói integrációtól, az ügyvédi működési formák és követelmények megreformálásán keresztül az egyes ügyvédi tevékenységeknek a kor követelményeinek megfelelő szabályozásáig.  Az e-könyv kifejezett célja, hogy – a vonatkozó alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat elemzése, a szabályozáshoz vezető okok és releváns előzmények feltárása, a szabályozás feltehető céljai megvalósulásának a vizsgálata, valamint az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás rendszerének dogmatikai felvázolása útján, illetve mellett – a gyakorlatban felmerült kérdések, problémák megválaszolásával praktikus segítséget nyújtson az ügyvédeknek, kamarai jogtanácsosoknak és más ügyvédi tevékenység gyakorlóknak a napi munkájuk során, de azt haszonnal forgathatják más, az ügyvédi tevékenységgel szükségszerűen napi kapcsolatba kerülő jogászi hivatásrendek tagjai, valamint maguk az ügyfelek is. Részletes ismertető Alkotmányos szükségszerűség-e az ügyvédség léte? Mit keresnek a kamarai jogtanácsosok az ügyvédi kamarában? Szüneteltethető-e az ügyvédi tevékenység az eskütételt megelőzően? Egyáltalán mi a jogkövetkezménye az ügyvédi eskü megszegésének? Kötelező-e a doktori cím feltüntetése egy ügyvéd személyi igazolványában? Az előzetes konzultáció keletkeztet-e ügyvédi titoktartási kötelezettséget? Feltárható-e bármilyen körülmények között a védői titok? Tartható-e (ház)kutatás ügyvédi irattárban? Kiterjed-e az ügyvédi felelősségbiztosítás a kiegészítő ügyvédi tevékenységekre? Hány négyzetmétert kell biztosítani egy ügyvédnek, alkalmazott ügyvédnek, illetve ügyvédjelöltnek az irodában? Fenn kell-e még tartani vonalas telefont vagy faxot? Hogyan értesülhetünk a kirendelésről? Elegendő-e az ügyvédi meghatalmazásra az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés vagy minősített elektronikus aláírás szükséges hozzá? El kell-e fogadnia az ügyvédnek az ügyleti képviseletre kapott meghatalmazást? Hol van a jogi és nem jogi képviselet határa? Szerez-e ügyvédi joggyakorlatot az ügyész a felmentési ideje alatt? Figyelembe veszi-e a bíróság az ügyvédi ügyvállalási korlátokat? Lehet-e az ügyvéd ügyvezető? Hogyan végezhető egyszerre ügyvédi és jogi szakfordítói tevékenység? Kell-e tagdíjat fizetni az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt? Adható-e önálló meghatalmazás a jogi előadónak? Felhasználható-e a peren kívüli levelezés a perben? Tehet-e az ügyvéd ténybeli nyilatkozatot ügyfele képviseletében? Mi az a távelőttemezés, távazonosítás és távellenjegyzés, és lehet-e Magyarország határain belül is alkalmazni? Minek kell szerepelnie a megbízási szerződésben, a meghatalmazásban és az ellenjegyzésben? Miért fontos az ügyvédség fennmaradása szempontjából ügyfélátvilágítás? Befektethető vagy legalább leköthető-e az ügyvédi letét? Kit illet a letétbe vett pénzösszeg hozama? Mi történt a brit európai közösségi jogászokkal a Brexit után? Hogyan nyújthat ügyvédi szolgáltatást egy magyar ügyvéd Malmöben? Lehet-e ügyvédi iroda tagja az, aki nem ügyvéd? Mi az a vagyoni tagság? Szüneteltetheti-e az ügyvédi iroda az ügyvédi tevékenységét? Lehet-e ügyvédi iroda egyéni ügyvéd jogutódja? JÜB-ölhet-e az ügyvédasszisztens? Elkövethető-e fegyelmi vétség az ügyvédi tevékenységen kívül? Van-e ítélkezési szünet és a panaszosnak bejelentőnek jogorvoslati joga a fegyelmi eljárásban? Halasztó hatályú-e a keresetindítás a fegyelmi ügyekben? Hány kreditpontot kell elérni az ügyvédi továbbképzésben, és lehet-e ez alól mentesülni? Lehet-e valaki egyszerre kamarai jogtanácsos és szünetelő ügyvéd? Felvehető-e az ügyvédi kamarába az, akinek már elévült tagdíjtartozása van? Nyújthat-e szolgáltatást ügyvédi kamara olyan ügyvéd számára, aki nem a tagja, van-e ennek adóvonzata? Az ügyvédi tevékenységről szóló t

Szerkesztői ajánlóA Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez, a 2016-ban kiadott kommentár kibővített kiadása, és segítség mindazoknak, akik e bonyolult területen kapaszkodókat keresnek.   A Nagykommentár előzményének tekinthető a Kommentár a közbeszerzési törvényhez című kiadványunk kéziratát 2016. május 1-jén zártuk. Azóta a Kbt. átfogóan öt alkalommal és kisebb mértékben számtalanszor módosult. Az elmúlt években már kialakult a joggyakorlat néhány olyan jogintézménnyel kapcsolatosan, amelyek a Kbt. 2015-ös hatálybalépése előtt ismeretlenek voltak, és az uniós jog átvétele során kerültek a törvénybe.   A Nagykommentár különös figyelmet fordít a joggyakorlat elemzésére mindazokban az esetekben, ahol a jogintézmény „előzmény nélküli” – mint például az öntisztázás esetében –, vagy a már korábban is létező jogintézmény lényeges tartalmi változáson ment keresztül – mint például az üzleti titok esetében. A szerződés odaítélése után a szerződés módosításához és teljesítéséhez kapcsolódó előírások ugyancsak előzmény nélkülinek tekinthetők, ezért ezek részletes feldolgozása – leginkább az időközben keletkezett joggyakorlatra tekintettel – a kötet terjedelmének jelentős növelését indokolta. A Közbeszerzési Hatóság hivatali kezdeményezésére indult eljárások a Kbt. értelmezését kiegészítő joggyakorlatot teremtettek, amelyet a Nagykommentár részletesen feldolgoz.   A jogorvoslatban közreműködő bíróságok, ügyvédek és az eljárások szereplői, álláspontjuk indoklására a Kbt.-n túlmenően az Európai Unió jogszabályaira és az Európai Unió Bírósága joggyakorlatára is támaszkodnak. A Nagykommentár egyik legfontosabb célkitűzése volt a Kbt.-hez kapcsolható, annak akár kiindulási pontjaként is értelmezhető uniós jog ismertetése.   A bemutatott jogterület terjedelme és komplexitása meghatározta, hogy a Nagykommentár csak egy sokszerzős mű lehet. A kötet létrehozásában a szakma legkiválóbb képviselői működtek közre. A szerzők között képviselve vannak a bírói kar, a Közbeszerzési Hatóság szakmai vezetői és jogtanácsos munkatársai, a Közbeszerzési Döntőbizottság döntőbiztosai és munkatársai, egyetemi oktatók, ügyvédek, a közbeszerzés elméleti kutatói és az eljárások gyakorlati lebonyolítói. A szerzők többirányú szakmai tapasztalata, elmélyült szaktudása garancia arra, hogy az olvasó haszonnal tudja forgatni a Nagykommentárt.   (Dezső Attila) Részletes ismertető A Nagykommentár a közbeszerzési törvény 2015-ben történt elfogadása óta eltelt több mint öt év tapasztalatai alapján elemzi a Kbt. hatályos előírásait.   A Nagykommentár szerzői a közbeszerzési jogalkotói, jogalkalmazói oldal elismert képviselői, eljárnak, illetve tanácsaikkal segítik mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldal szereplőit. Erre tekintettel, így együttesen hasznos segítséget nyújthatnak a több ezer ajánlatkérői szervezetnek, hogy nemcsak jogszerűen, de a számukra legelőnyösebben alakítsák ki közbeszerzési eljárásaik és szerződésük feltételrendszerét, s az eljárások eredményesen kerüljenek lefolytatásra.   A Nagykommentár célja a gazdasági szereplők, a részvételre jelentkezők, ajánlattevők támogatása, különösen azon jogintézményeknél, melyeknél a megfelelő eljárás számukra különösen releváns, például a kizáró okok, a hiánypótlás, a felvilágosítás, az öntisztázás, a szerződés teljesítése.   Külön előnye a Nagykommentárnak, hogy megosztja az olvasókkal az Európai Unió Bírósága által követett, a közbeszerzési alapelvek következetes érvényesítésén alapuló joggyakorlatot is. Az Európai Unió Bírósága ítéleteiben kifejtett érvek nemcsak a közbeszerzési eljárás egyes intézményei alkalmazását segítik iránytűként, de támpontot adnak a kivételi körök alkalmazásától kezdődően a szerződések módosításáig. Ezt annak fényében is értékelni kell, hogy az uniós támogatási források jogszerű felhasználását alátámasztja az Európai Unió Bírósága joggyakorlatának a követése.   A magyar közbeszerzési törvény számos te

Szerkesztői ajánlóA bírósági végrehajtás egyidős az állammal. A bírói döntések realizálása Magyarországon kezdetben közvetlenül a jogosult feladata volt, aki a rendelkezésére álló fegyveresekkel felvértezve, fizikai erővel szerzett érvényt a bírói ítéletben foglaltaknak. A jogfejlődés eredményeként a végrehajtásról a későbbiekben a bírói hatalmat gyakorló helyi tisztségviselő gondoskodott. Kezdetben ez volt a poroszló, majd a szolgabíró vagy más hiteles helyi ember. Ekkor azonban még nem beszélhettünk a mai értelemben felfogott bírósági végrehajtásról. A maihoz hasonló végrehajtási eljárás csíráit csak XIX. század első felében fedezhetjük fel. A bírósági végrehajtókról szóló 1871. évi LI. törvénycikk már létrehozta az önálló bírósági végrehajtói szervezetet, így a végrehajtási eljárások során a jogosult érdekében, a törvény nevében már a bírósági végrehajtó járt el. Az első önálló végrehajtási törvénykönyv a végrehajtási eljárásról szóló 1881. évi LX. törvénycikk volt. A címben idézett sorokat az 1881. évi LX. törvénycikk 13. §-a tartalmazza, és belelapozván a törvénykönyvbe, láthatjuk, hogy szinte valamennyi kényszercselekmény, intézkedés, különleges eljárás szerepel benne, akárcsak a hatályos törvényünkben. A végrehajtási jog által megfogalmazott cél: a bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett teljesítse a kötelezettségét. A bírósági végrehajtási eljárás, mint nemperes eljárás jelenleg hatályos joganyagunk integráns részét képezi, és iránymutatást ad a jogalkalmazóknak.  A most megjelenő nagykommentár hiánypótló mű, hiszen hosszú évek óta nem jelent meg a bírósági végrehajtási törvényről ilyen jellegű kiadvány.A nagykommentár szerzői között a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Elnökségének tagjai, tanszékvezető egyetemi docensek, végrehajtási ügyszakos bíró és az Igazságügyi Minisztérium jogalkotással foglalkozó munkatársa is szerepel. A szerzők magas szakmaiságot képviselve igyekeztek rávilágítani a normaszövegben meghúzódó összefüggésekre, és feltáró jelleggel hangsúlyozni az adott jogkérdésben felmerülő kérdéseket, problematikát, megfelelő választ adni azokra az olvasó számára. A szerzők a nagykommentárt ajánlják praktizáló bírósági végrehajtóknak, bíráknak, bírósági titkároknak, ügyvédeknek, kamarai jogtanácsosoknak és valamennyi jogalkalmazónak, aki a végrehajtási eljárás labirintusába kíván belépni. Részletes ismertető Az Alkotmánybíróság egy két évtizeddel ezelőtti döntésében a bírósági végrehajtás alkotmányosságát vizsgálva rámutatott arra, hogy: „[…] a bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése – akár jogszerű kényszerítés árán is – a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik. A végrehajtási eljárásban már nem a mindenkit megillető alkotmányos személyi jogokat kell elvont módon védeni, hanem az »ártatlanságában« a megelőző eljárás során megcáfolt jogsértővel szemben kell konkrét törvényes kényszerítő eszközöket alkalmazni. Ha ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, ez óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet. Az ilyen veszély leküzdése nyilvánvalóan mind állampolgári, mind társadalmi, mind pedig állami szempontból alkotmányos érdek.” [46/1991. (IX. 10.) AB határozat.]A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez a fent hivatkozott alkotmányos érdek érvényesülését mutatja be a végrehajtási rendszert alkotó szabályok részletes, gyakorlati tapasztalatokra is kiterjedő magyarázatával. Kiadványunk a végrehajtás két fő típusára, a kielégítési és a biztosítási végrehajtásra fókuszálva vezeti végig a jogalkalmazókat az eljárás egyes szakaszain, azaz a végrehajtás elrendelésének és a végrehajtás foganatosításának a szakaszán. A kielégítési végrehajtás célja

E kötet a folytatása, valójában az ismétlése az előző kötetekben szereplő üzeneteknek. Az Európa, nemzet, jogállam című kötet 22 évvel ezelőtt, 1998-ban jelent meg, a Mi és a világ, amely a 2002 és 2010 közötti írásaimat tartalmazza, 2015-ben, a Nyitás és identitás. Geopolitika, világkereskedelem, Európa pedig 2018-ban. A kötetek címei röviden kísérlik meg visszaadni az egyébként a műfajt és a témákat illetően változatos tartalmat,és az azt meghatározó fő gondolatokat. Ezek a gondolatok az elmúlt évtizedek során ugyan alakultak és alkalmazkodtak a változó körülményekhez, de lényegük nem változott. Ezért tekinthető a legutóbbi szűk három esztendő írásainak és előadásainak a gyűjteménye nem egyszerűen folytatásnak, a változások követésének, hanem az állandóság elemeinek az ismételt kifejezésére irányuló makacs kísérletnek. Mert a világ nemcsak változik, hanem a lényeget, az embert, az ember legfontosabb közösségeit, mindenekelőtt a nemzetet, a nemzeti összetartozás érzését és élményét, az emberiség történelmét, értékeit, erkölcsi normáit, ezek eredetét illetően nem változik.

Válogatott beszédek, tanulmányok, dokumentumok a modern ügyészségről (2000–2020)2021-ben ünnepeljük az egységes modern magyar ügyészség létrejöttének 150. évfordulóját. E hosszú történetből a legutóbbi húsz évre tekint vissza ez a gyűjteményes kötet, amelyet a tisztelt Olvasó a kezében tart.Polt Péter legfőbb ügyész vezetése alatt – 2000 és 2020 között – több szervezeti és működési reform zajlott le az ügyészségen, valamint ekkor készült fel az ügyészség az EU-csatlakozásra és több máig ható jelentős nemzetközi bűnügyi együttműködésre.Ez a könyv hozzá kíván járulni a magyar ügyészség történetének, valamint tágabb értelemben az igazságszolgáltatás jelenkori történetének dokumentálásához. Olyan különleges forrásokat is közöl, amelyek korábban más formában még nem jelentek meg.Polt Péter egyetemi tanár, legfőbb ügyész neve az 1980-as évek óta van jelen a büntető jogtudomány területén. Elméleti és gyakorlati szakember, több mint 200  tudományos mű szerzője. Az Országgyűlés 2000-ben, 2010-ben és 2019-ben választotta legfőbb ügyésszé, így ő a magyar ügyészség történetének egyik leghosszabban hivatalban lévő vezetője.

A ?második világháború után az emberi jogok a béke és igazságosság egyetemes ígéretének tűntek. Mára azonban ideológiák csataterévé változtak, amelyen civilizációk ütköznek meg egymással, mivel az emberi jogok a mi nyugati emberképünk lenyomatát hordozzák. Ez pedig rengeteget változott Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 1948-as kiadása óta, méghozzá oly mértékben, hogy egyes eljárások, amelyeket akkor az emberi méltóság nevében tiltottnak tartottunk, mára az ember új jogaivá váltak. Kinyilváníttatott a jog a gyermekhez, az eutanáziához, az eugenikához, az abortuszhoz, a nemváltáshoz, és így tovább. De míg a világháború utáni emberi jogok még a természetjogból eredtek, az individualizmus „természetellenes” jogokat hozott létre, s ez elvezetett a transznaturális jogokhoz, melyek azzal kecsegtetnek, hogy a természet megváltoztatható. Ennek az átalakulásnak a középpontjában az emberi méltóságnak a kizárólagos egyéni akaratra szűkítése áll, a test kárára. Az emberi jogok így asszisztálnak a transzhumanizmushoz, és járulnak hozzá a képviseleti demokrácia kimúlásához.

A mesterséges intelligencia alkalmazásának rohamos terjedése számtalan nehéz kérdéssel szembesíti az emberiséget, így a szabályozási kihívásokra választ kereső kutatókat is. A jelen kötet huszonkét tanulmánya azoknak a tudományos szempontoknak a számbavételére vállalkozik, amelyeknek a szerzők meggyőződése szerint meg kell határozniuk az állam szerepvállalásáról, a szabályozó általános megközelítéséről, illetve egyes alkalmazási területek konkrét szabályozásáról folyó szakmai vitát. A felvetett problémákat a kötet hat tematikai csoportban tárgyalja: társadalmi és etikai kérdések, általános szabályozási kérdések, adatvédelmi aspektusok, a kommunikációra és a nyilvánosságra gyakorolt hatások, a jogalkalmazás és a gazdasági szabályozás problémái.

Az emberi jogok eszménye, ahogyan ma ismerjük, döntő mértékben a nyugati civilizációhoz kötődik, amelynek mai képét különböző impulzusok formálták. E szellemi, világnézeti és intézményi összetevők közé tartozik az antik világ görög filozófiai, zsidó vallási és római jogi öröksége, továbbá az egyetemességre törekvő keresztény etika, valamint az ész uralma mellett elkötelezett felvilágosodás és ennek nyomán a klasszikus liberalizmus eszmeisége. Ezek a vallási és sze­kuláris gyökerű, illetve indíttatású hatások vezettek az egyik legfontosabb európai vívmány, az elidegeníthetetlen emberi jogok koncepciójának a megszületéséhez. Az emberi jogokban megnyilvánuló közös princípiumok fontosságára utal továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának Preambuluma is, amikor az Európai Unió működése kapcsán az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, valamint a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékeire, illetve a demokrácia és a jogállamiság elveire hivatkozik. Az alkotmányosság nélkülözhetetlen értékei közé tartozó alapjogok csoportosítása többféle kritérium alapján lehetséges. A rendszerezés elvégezhető az alapjogok megjelenési ideje, a jogosulti kör jogi státusa, a jogosulti kör száma, az államra háruló feladat, valamint az alapjogok értékrendje szerint. A tankönyv ezen kritériumok együttes figyelembevétele alapján törekedett a dogmatikai, elméleti és történeti vonatkozások áttekintése mellett a hazai jogrendbe is beépülő alapjogok részletes bemutatására és jellemzésére.A tankönyv fejezeteinek megírásában több felsőoktatási intézmény és tudományos műhely oktatói és kutatói vettek részt, ezzel is jelezve a közös gondolkodás fontosságát.

A jogalkotó 2021. március 1-jétől egy egységes törvényben fektette le a foglalkoztatáshoz kapcsolódó állami támogatások és hatósági ellenőrzés szabályait. Az elektronikus kiadvány e két jogterület megújult szabályozását mutatja be, kitérve az Fftv. és végrehajtási rendelete magyarázata mellett - a szabályozás megértéséhez elengedhetetlenül szükséges - kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseire is. Így nem volt mellőzhető a közigazgatási eljárás általános szabályainak és a munkajog anyagi jogi szabályainak érintőleges bemutatása. Bár az új jogszabályok több tekintetben gyökeresen új megoldásokat vezetnek be, a szerzők beépítették a magyarázatba a korábbi jogi környezetben felgyűlt tapasztalatokat, a gyakorlat szempontjából fontos tanácsokat is. Részlet a törvényjavaslat indokolásából: A munkaerő-piaci szereplők számára elengedhetetlen a jogszerű foglalkoztatást biztosító munkahelyek megtartása, támogatása, illetve az ilyen munkahelyek minél szélesebb körű létrehozása. A COVID-19-járvány nyomán kialakult gazdasági helyzet rávilágított arra, hogy a munkahelyek védelme kiemelt fontosságú, ezért olyan szabályozás szükséges, amely hatékonyan tud reagálni a gazdasági környezet és a munkaerőpiac kihívásaira. A javaslat célja a korszerű, valós munkaerő-piaci igényekre reagáló szabályozás megteremtése. A foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci szolgáltatások több évtizedes szabályozása elavulttá, korszerűtlenné vált, nem követte a munkaerő-piaci folyamatokat. A javaslat célja a munkáltatók, a munkavállalók, valamint az álláskeresők intenzívebb támogatása, a munkaerőpiac igényeire való gyorsabb reagálás, a költségvetési és európai uniós források hatékonyabb felhasználása az új törvényi szintű szabályozási környezet megteremtésével. A törvényjavaslat támogatja az új munkahelyek teremtését, valamint elősegíti az álláskeresők munkaviszony- létesítését és a munkaviszonyban történő képzését. A javaslat célja a foglalkoztatás felügyelete tekintetében, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított alapvető kötelezettségek megtartása állami felügyeletének tárgyát, az eljárás rendjét, valamit e kötelességek megszegésének jogkövetkezményeit meghatározza. A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés során kiemelt jelentőségű annak garantálása, hogy a munkaerő-piaci támogatásban részesülők támogassák a gazdaságfehérítés célját és biztosítsák a foglalkoztatásuk során az alapvető munkajogi szabályok érvényesülését. A foglalkoztatás-felügyeleti eljárás a munkavállaló számára is előnyös és kiszámítható jogkövetkezményeket teremt, mivel a bejelentés rendezi a munkavállaló jogviszonyát, és így jogosulttá válik a szolgálati időre és a társadalombiztosítási ellátásra is. A törvényi keretszabályozás mellett a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és támogatások, valamint foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzésére, végrehajtására vonatkozó részletes szabályozást kormányrendelet tartalmazza.

Az e-könyv célja, hogy világos nyelvezettel és közérthetően, mégis a szakértő szemével mutassa be az Európai Unió adatvédelmi keretrendszerének alapját képező rendelet egyes előírásait, jogintézményeit. Mindezt úgy, hogy a leírtakat az adatvédelem iránt elkötelezett szakértők, az adatkezelők és adatfeldolgozók, a jogalkalmazók, illetve a terület iránt érdeklődő laikusok a gyakorlatban is hasznosítani tudják.  A mű létrejöttében és hatályosításában az adatvédelem terén kiemelkedő tudással rendelkező szakemberek, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelenlegi és volt munkatársai vettek részt, ennek köszönhetően az anyagba a rendelet alkalmazandóvá válása óta eltelt három év során felgyülemlett gyakorlati ismeretei mentén az újdonságok, a legfontosabb jó gyakorlatok, illetve a jogalkalmazási tendenciák is belekerültek.  A kifejtettek további megértését segítik a rövidítések jegyzéke, valamint a magyarázat végén található további információk. Ezek közül is kiemelnénk az egységes európai joggyakorlat formálásában kiemelt szerepet játszó különféle szakanyagokat, különös tekintettel az ún. 29. cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoport által elfogadott dokumentumokra, valamint az Európai Adatvédelmi Testület a hatályos szabályozás szempontjából jelentős iránymutatásaira. Emellett a kötetet kiegészítettük azokkal a – hazai és nemzetközi – bírósági döntésekkel, hatósági állásfoglalásokkal és határozatokkal is, melyek a jogalkalmazást segíteni, orientálni hivatottak. A hatályosított és kibővített kézirat továbbá tartalmazza az annak lezárásáig, azaz 2021. május 31-éig elfogadott és hatályba lépett, a rendelethez és az ún. Bűnügyi Irányelvhez kapcsolódó legfontosabb jogszabályokra történő hivatkozásokat is

A példatár konkrét eseteket modellező számításokkal ismerteti - alkalmanként az egyéb adózási, számviteli és járulékfizetési előírásokat is figyelembe véve - a személyi jövedelemadózás szabályainak gyakorlati alkalmazását. A példák egyaránt segítséget nyújtanak a jövedelmet szerző magánszemélyeknek és a számukra jövedelmet juttató kifizetőknek, munkáltatóknak, valamint a számfejtő programokat készítő cégek adószakembereinek, de az adózási ismereteket oktató tanfolyamok anyagának kiegészítéseként is ajánlhatók.   A példák a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva a bérek, megbízási díjak, költségtérítések kifizetésére, az egyéni vállalkozók adózására, a különböző kedvezményekre (négy-gyermekes anyák kedvezménye, családi kedvezmény, személyi kedvezmény), az ingó-, ingatlan-átruházásra, az egyes juttatásokra, a tőkejövedelmekre, a társasházakra vonatkozó szabályok témakörében jellemzően előforduló  esetek variációit mutatják be, tartalmazva az alkalmazott rendelkezések rövid összefoglalását is. Számos példa alkalmas a választható adózási módok, elszámolási lehetőségek összehasonlítására, megkönnyítve ezzel az adózók döntéseit, a jogszerűen optimális adótervezést.