Najnovšie - Právo strana 9 z 11

Mit kezdjen a büntetőjog azzal, ha a barlangban rekedt, éhhalál szélén levő négy ember megöli és megeszi az ötödik társukat? Mi legyen azokkal, akik a süllyedő hajóból tengerbe dobták a társaikat, hogy életüket mentsék? Népi bölcsesség szerint a „szükség törvényt bont” avagy „szükség vasat tör”. A monográfia az antikvitás óta ismert problémát, az ártatlant sújtó szükségcselekmények kérdését és a büntethetőségi akadályok erkölcsi megalapozottságát vizsgálja. A jelen kötet újszerű megközelítésben, átfogó módon dolgozza fel a végszükség, a kényszer, a fenyegetés és a jogszabály engedélye alapján tanúsított magatartások büntetőjogi kérdéseit és morális dilemmáit, kitérve azok alkotmányjogi problémáira is.

Každodenný život prináša situácie, keď potrebujeme rady právnika. Táto kniha má byť sprievodcom najbežnejšími z nich, prvou pomocou pri záťažových momentoch, akými sú rozvod, spisovanie závetu, požičiavanie peňazí či poisťovanie majetku. Právnik Ivan Syrový v nej zrozumiteľným spôsobom vysvetľuje, aké sú nesprávne predstavy o riešeniach problémov, odpovedá na najčastejšie otázky, s ktorými sa v praxi stretáva, vysvetľuje jednotlivé kroky a dáva užitočné rady, na čo by sme pri riešení takých situácií nemali zabudnúť. Súčasťou knihy sú aj príklady najčastejších zmlúv.

A Gytv. kommentárja elemzi és szakaszonként magyarázza a törvényszöveget és a szükséges mértékben ismerteti a gyülekezési joghoz szorosan kapcsolódó más jogszabályokban található rendelkezéseket. A gyülekezési joghoz kapcsolódó joggyakorlat ismertetése során a kommentár nem szorítkozik a publikált bírósági és alkotmánybírósági esetjog bemutatására, hanem az ombudsmani jelentések mellett a rendőrségi jogalkalmazás tapasztalatait és a közigazgatási nemperes eljárások gyakorlatát is feldolgozza.

A Választójogi és népszavazási kommentárok című kiadvány a tárgykör teljes hazai joganyagának kommentárjait tartalmazza. A mű az elmélet és a joggyakorlat eddigi eredményeit felhasználva értelmezi a választójogi és népszavazási szabályozást; kitér annak alkotmányos és gyakorlati vonatkozásaira. Hasznos segítséget nyújt a szakembereknek és a terület iránt érdeklődőknek egyaránt.Cserny Ákos / Péteri Attila

Új polgári perrendtartási kódex lép hatályba 2018. január 1-jén, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, ami hatvanöt év elteltével fogja felváltani az 1952. évi III. törvényt. Az új polgári perrendtartás rendelkezéseinek elsajátítása, az összefüggések megismerése és megértése, nemcsak a jogalkalmazókat állítja kihívás elé, hanem azokat is, akik a polgári eljárásjog tananyagából kívánnak felkészülni. Jelen tankönyv elsősorban számukra készült: a polgári eljárásjog tantárgyból vizsgára készülő hallgatóknak, de haszonnal forgathatják a kötetet a szakvizsgára készülő jogászok is. A kötet a tananyagírás szempontjait szem előtt tartva magyarázza és elemzi az egyes jogintézményeket, a Pp. által bevezetett újdonságokat, mellyel az olvasók perjogi ismereteinek megalapozására törekszik. A kötet a Pp. „Határozatok” című Ötödik Részével zárul, amelyet jövő tavasszal követni fog a Pp. fennmaradó szabályanyagát feldolgozó második rész. A kötet szerzői és szerkesztői hat egyetem állam-és jogtudományi karának oktatói, és valamennyien olyan szakemberek, akik az új kódex koncepciójának kialakításától kezdve részt vettek a törvény kodifikációjában, így ismerik egy-egy jogintézmény, eljárási szak vagy törvényi rendelkezés „keletkezéstörténetét”, így hitelesen tudják magyarázni és közvetíteni az elsajátítandó tananyagot.

A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja az új, 2016-os Pp. és a régi, 1952-es Pp. tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit. A párhuzamos megjelenítés a régi törvényből indul ki, így a dokumentum bal oldalán ennek szövege található, míg a jobb oldalon – ennek tükörképeként – az új törvény kapcsolódó szakaszai, illetve bekezdései olvashatóak. Ezzel a szerkesztéssel egyértelművé, jól láthatóvá válik a két törvény közötti különbség és azonosság is, amely segítséget nyújt az új törvény megértéséhez és alkalmazásához elsősorban azok számára, akik a régi törvényt és annak gyakorlatát már ismerik. Az új kiadás mind a régi, mind az új törvény tekintetében tartalmazza az új törvény kihirdetése óta elfogadott módosításokat, így jelenleg az 1952-es Pp. 2017. november 19-étől hatályos utolsó időállapota vethető össze a 2016-os Pp. 2018. január 1-jétől hatályos – már a hatályba lépés előtt módosított – szabályaival.

A beszerzés egyike azoknak a menedzsment területeknek, amelyek látványosan fejlődtek a hazai vállalatok gyakorlatában az elmúlt években. Ez a fejlődés a beszerzés szerepének növekedését és az alkalmazott módszertan kiterjesztését hozta. A könyv második, átdolgozott kiadása egyszerre kíván szólni a beszerzési terület iránt érdeklődő egyetemi hallgatóknak és a gyakorlattal rendelkező, a tudásának rendszerezésére igényt tartó gyakorlati szakembereknek. Összegzi a beszerzéshez kapcsolódó ismereteket, elméleti és gyakorlati szempontból feldolgozva tárgyalja a beszerzés legfontosabb kérdéseit, hasznos áttekintést, rendszerezést nyújtva ennek a területnek a legfontosabb fogalmairól. A beszerzés stratégiai jelentőségének növekedése, a beszállítói hálózatok szerepe, a beszerzési szervezet feladatai, vagy az elektronikus beszerzés mind olyan témák, melyekkel kapcsolatban a beszerzési szakma hazánkban is gyakran vitákat folytat, a vállalati gyakorlathoz lassan zárkózik fel a közbeszerzés erősen szabályozott rendszere. A kötetbe beépülnek a hazánkban folytatott beszerzés-kutatások és a Budapesti Corvinus Egyetemen közel egy évtizede folyó beszerzés és közbeszerzés posztgraduális képzések eredményei is.

Az Európai Unió teljes közjogi és politikai felépítményét átfogó első magyar nyelvű tudományos igényű szakkönyv legújabb kiadása régen várt eseménye a hazai könyvpiacnak. Az először 1995-ben megjelent, a felsőoktatásban, a közigazgatási továbbképzésben és az EU-val foglalkozók széles körében is használt kézikönyv legutóbbi, 2007-es változata óta eltelt évtized fejleményei szerkezetileg és tartalmilag egyaránt teljeskörű felújítást igényeltek. Ennek eredményeként az új kötet tömörebb és átláthatóbb formában a Lisszaboni Szerződés mellett a legfrissebb eseményeket, a gazdasági és a migrációs válságot, az Egyesült Királyság kilépéséről folyó „Brexit” tárgyalásokat, vagy az Európa jövőjét illető legújabb terveket is értékeli. A téma elismert kutatói, egyetemi oktatók és uniós tisztviselők vizsgálják az európai integráció jogi, politikai és gazdasági fejlődésének folyamatát. Részletesen bemutatják és tárgyilagosan elemzik az Európai Unió intézményrendszerének felépítését és alapelveit, az uniós jogrendet, valamint az Unió kormányközi és föderatív dimenzióit egyaránt. A kötet kitüntetett figyelmet fordít a fő uniós intézmények szervezeti, működési és hatásköri szabályaira, illetve az eljárási és végrehajtási mechanizmusokra. Önálló rész dolgozza fel az Európai Unió pénzügyi és külkapcsolati rendszerét, illetve az EU-magyar kapcsolatok helyzetét. Szemléletes ábrák és táblázatok könnyítik meg az eligazodást az anyagban, amelynek összeállításánál a szerzők figyelembe vették az előző kiadások felhasználóinak tapasztalatait is.

A Budapesti Corvinus Egyetem Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszékének könyvét tarthatja kezében az olvasó. A tanszék munkatársai már mintegy három évtizede munkálkodnak azon, hogy friss diplomás és posztgraduális hallgatóikat felvértezzék a termelés, a szolgáltatások, a logisztika, összességében az ellátási lánc menedzsmentjével kapcsolatos szakmai tudással, valamint a témakörhöz kapcsolódó problémák megoldásához, döntésekhez szükséges képességekkel. A tanszék szoros kapcsolatot ápol számos vállalat szakembereivel, hazai és külföldi szakmai szervezetekkel, ami a naprakész és gyakorlati tudást biztosítja. Ez a könyv az oktatásban, gyakorlatban, kutatásban felhalmozott tudásanyagra épít. Külön figyelmet szentel a hálózatos gazdaságnak, a globalizációnak, a szolgáltatások rendkívüli megerősödésének vagy a fenntarthatóság kérdéseinek és következményeinek. A jól strukturált elméleti kereteket, fogalmakat, összefüggéseket számos gyakorlati példával támasztja alá. Így azokat érthetővé teszi az elmélettől távolabb elhelyezkedő Olvasók számára is. Ezért a könyv nemcsak a hallgatóknak nyújt hasznos ismereteket, hanem a gyakorló szakembereknek is – elsősorban a termelés, szolgáltatásnyújtás, logisztika, beszerzés területén dolgozóknak –, másodsorban minden gyakorlati szakembernek, aki e területekkel kapcsolatba kerül és belátja, hogy ezeket a folyamatokat meg kell érteni és menedzselni kell ahhoz, hogy sikeres – versenyképes, eredményes, hatékony – legyen egy vállalkozás működése, belső folyamatai és az üzleti partnereivel való együttműködése. A használhatóságot a könyv végén található definíciós jegyzék növeli, amely a kifejezések angol megfelelőit is tartalmazza. A könyv szerves kiegészítése a Tevékenységmenedzsment című, szintén a tanszék munkatársainak tollából származó könyvnek.

Válságban van-e a világ? Netán végveszélyben? Rémisztő, fellengzős, fantasztikus regényt ígérő a cím, de az utána következő sorok kijózanítóak. Jogról, jogi megközelítésről, a nemzetközi jog erejéről, hatásáról - s a kihívások súlya alatt, valljuk meg -, gyengeségeiről lesz szó a könyvben. A szerző nem ígér könnyű olvasmányt, de optimista, mivel bízik a jogot létrehozó kultúra megtartó erejében és a jogi normákat vezérlő értékekben. A szerzői hitvallás zárógondolata pedig nem más, mint hogy a jog hidat teremt a civilizációk között.

Michael Finkelt, a New York Times újságíróját 2002-ben kirúgták a laptól, miután meghamisította egy oknyomozó riport bizonyos részleteit. Miközben arra várt, hogy elbocsátását az újság nyilvánosságra hozza és karrierje végleg romba dőljön, nyugtalanító hírt kapott. Egy Christian Longo nevű fiatalembert, akit saját családja meggyilkolásáért köröztek, elfogtak Mexikóban, ahol új személyazonosságot vett fel: azt állította, ő Michael Finkel a New York Timestól. Finkel természetesen azonnal felkereste Longót, hogy megismerje az igaz történetet – ezzel bizarr és bensőséges kapcsolat vette kezdetét, az újságírói munka pedig szép lassan hátborzongató macska-egér játékká alakult. Részben emlékirat, részben krimi, részben mea culpa: az Igaz történet mélyen személyes történet gyilkosságról, szeretetről, megtévesztésről és az igazság bizonytalan természetéről. A könyvből 2015-ben játékfilm készült James Franco és Jonah Hill főszereplésével.

Jak může autor ochránit svůj text? Jak správně citovat? Jak může škola užívat školní autorské dílo? Jakou podobu mívá ujednání o výši odměny pro autora? Lze text volně upravovat, když je autor zaměstnancem? Je překladatel autorem, respektive spoluautorem? Kniha je určena nejen spisovatelům, ilustrátorům, novinářům, redaktorům, překladatelům, ale i nakladatelům, pracovníkům reklamních agentur či studentům a učitelům.

Nem véletlen, hogy a gyilkos gyűlöletet tanítani kell – sőt erőnek erejével kell az emberekbe oltani. Ez az érzés ugyanis nem természetes jelenség, hanem hazugság. Hazugság, amelyet újra és újra elhitetnek azokkal, akiknek jóformán semmijük sincs, és akik nem ismerhetnek meg más világnézetet. Hazugság, amelyben apám is hitt, és amelyet velem is szeretett volna elhitetni. Az egész életem azzal telt, hogy próbáltam megérteni, miért lett apám terrorista, és nyomasztott a tudat, hogy a terrorizmus nekem már a véremben van. Engem a fanatizmus bűvöletében neveltek, mégis az erőszakmentesség mellett döntöttem.” Zak Ebrahim hétéves volt, amikor apja, El-Sayyid Nosair lelőtte Meir Kahane rabbit, a Zsidó Védelmi Liga vezetőjét. Miközben Nosair börtönbüntetését töltötte, segített megtervezni a World Trade Center elleni, 1993-as bombatámadást. E nem mindennapi könyvben végigkövethetjük, milyen utat járt be Zak, míg sikerült végleg maga mögött hagynia apja szörnyű örökségét. Jeff Giles regényíró, újságíró. Jelentek meg cikkei a Rolling Stone magazinban és a Newsweekben.

Jelen könyv az Excel azon képességeit ismerteti, amelyek használatára kevesebben vállalkoznak, pedig egyáltalán nem olyan bonyolult, mint amilyennek tunik. A könyv segítségével megismerhetjük az Excel haladóbb lehetoségeit, megoldhatjuk például az adatok védelmét, a kontrollált adatbevitelt, a szurést, az adatelemzéseket, az optimalizálást, stb. Megbarátkozhatunk a solverrel, az adattáblákkal, a vezérlokkel és megismerhetjük a kimutatások készítésének lehetoségeit is. A könyv második felében részletesen ismertetjük a makrók használatának módjait is, így segítségükkel az Excelbol olyan programot varázsolhatunk, amely a saját igényeinkhez a leginkább alkalmazkodik. Ettol kezdve tehát nem kell megijedni, ha egy nagy adathalmazból gyorsan kell használható információkat kibányászni, hiszen az eszközök a kezünkben lesznek. A lehetoségek kombinálásával, az adatérvényesítések, a védelmek, a táblázatok, a kimutatások, és a makrók együttes használatával pedig szinte nem is fog létezni lehetetlen feladat.

A nagy per, amely ezer éve folyik, s mégsincs vége című történeti munkáját a híres-hírhedt tiszaeszlári vérvád perről, amelyet a mai kor olvasójának Simoncsics Péter professzor – aki egyébként szerkesztője is a könyvnek – segít befogadni tudós, de élvezetesen közérthető tanulmányában.Tiszaeszláron 1882. április 1-én eltűnt egy 14 éves szolgálóleány, Solymosi Eszter. Egy faluban, ahol szinte mindenki ismeri egymást és ritkán történnek egetverő dolgok, ez bizony nagy hír, megmozgatja kicsinyek és nagyok fantáziáját. A helybéli zsidó hitközség metszőjének alig ötéves kisfia és a falusi bíró szomszédban lakó húga 12 éves leányának és pajtásainak gyermeki fantáziálásából kapott lábra a hír, hogy a Peszach-ünnepére készülődő zsidók vették vérét Solymosi Eszternek. A valóságmagva ennek a borzasztó vádnak annyi, hogy a kisfiú látta, amint hetekkel korábban elhalt csecsemőhúgának testét szülei megmosták, mielőtt koporsóba tették volna, (a csecsemőhalál, mondhatni, közönséges esemény volt még akkoriban), s ezt elcsacsogta a szomszéd leányoknak, akiknek szájáról kelt szárnyra szüleik gonosz befolyásolására a rituális gyilkosság vádja a faluban. Íme a vérvád genezise, amelyet a folklorisztikus felfogás nemzedékeket átfogó voltában szemlélhetünk.

A nagy per, amely ezer éve folyik, s mégsincs vége című történeti munkáját a híres-hírhedt tiszaeszlári vérvád perről, amelyet a mai kor olvasójának Simoncsics Péter professzor – aki egyébként szerkesztője is a könyvnek – segít befogadni tudós, de élvezetesen közérthető tanulmányában.Tiszaeszláron 1882. április 1-én eltűnt egy 14 éves szolgálóleány, Solymosi Eszter. Egy faluban, ahol szinte mindenki ismeri egymást és ritkán történnek egetverő dolgok, ez bizony nagy hír, megmozgatja kicsinyek és nagyok fantáziáját. A helybéli zsidó hitközség metszőjének alig ötéves kisfia és a falusi bíró szomszédban lakó húga 12 éves leányának és pajtásainak gyermeki fantáziálásából kapott lábra a hír, hogy a Peszach-ünnepére készülődő zsidók vették vérét Solymosi Eszternek. A valóságmagva ennek a borzasztó vádnak annyi, hogy a kisfiú látta, amint hetekkel korábban elhalt csecsemőhúgának testét szülei megmosták, mielőtt koporsóba tették volna, (a csecsemőhalál, mondhatni, közönséges esemény volt még akkoriban), s ezt elcsacsogta a szomszéd leányoknak, akiknek szájáról kelt szárnyra szüleik gonosz befolyásolására a rituális gyilkosság vádja a faluban. Íme a vérvád genezise, amelyet a folklorisztikus felfogás nemzedékeket átfogó voltában szemlélhetünk.

A rendszerváltás óta eltelt két évtized történetének megértése és az eredmények számbavétele elképzelhetetlen a jogrendszer változásainak elemzése nélkül, hiszen a magyarországi tárgyalásos, békés rendszerváltás éppen arra irányult, hogy a diktatúra lebontása jogilag szabályozott keretek között menjen végbe. A parlamenti demokrácia és az alkotmányos jogállam intézményi keretei meghatározó szerepet játszottak a társadalmi béke fenntartásában és a stabilitás megteremtésében. A kapitalista piacgazdaság és az alkotmányos demokrácia közjogi felépítménye szilárdnak tűnik, de a mélyben ellentmondásos és veszélyes folyamatok zajlanak.A stabilitás nem képes ellenállni minden kihívásnak, amelyet a politikai szereplők idéznek elő, sőt ma már világosan látható, hogy a politikai kultúra alacsony szintje, a populizmus, a jogállami értékek nyílt semmibevétele, a régióra jellemző bizonytalan helyzetű alkotmányosság az intézményes hiányosságokkal karöltve a végletekig gyengítheti vagy akár fel is számolhatja a rendszerváltás eredményeinek néhány sarokpontját.A szerző, végigtekintve az elmúlt húsz év jogrendszerbeli változásait, arra a következtetésre jut, hogy az állami és jogi intézmények kizárólag koherens, támogató társadalmi közegben képesek megfelelően működni. Ennek az összefüggésnek a felismerése egy lépés a jogállami kultúra érvényesülése felé.

A monográfia szellemileg és szaktudományosán egyaránt vonzó jogelméleti és jogfilozófiai problémákhoz és megoldásaikhoz vezeti el olvasóit. A szerzők saját jogfelfogásuk bemutatása mellett széles körű áttekintést adnak a múlt és a jelenkor irányzatairól. A 20. század legnagyobb gondolkodóiról rajzolt önálló szellemi portrék teszik teljessé a szisztematikus kérdéseket megelőzően tárgyalt elmélettörténeti anyagot.Az angolszász joguralom, a francia konstitucionalizmus, a német Rechtsstaat és a magyar átmenet jogállamiságának a nemzeti jogfejlődésbe ágyazott leírása és értékelése alapozza meg a jogállami minőségű jog mai kritériumrendszerének tárgyalását. A legalitás talaján végbemenő magyarországi békés átmenet jogi reformok felhalmozódása útján vezetett a régi jogtípus áttöréséhez, ami nemcsak a forradalmi jogkeletkezést zárta ki – amennyiben a jogállamiság és a politikai forradalom szükségképpen anti-nomikus viszonyban állnak -, hanem annak a konzervatív álláspontnak az érvényesülését is, amely a jogállam konstrukciójával egy adott állapot megörökítésének, a változatlanságnak az őre kívánna maradni.A legalitás és a legitimitás megváltozott újkori viszonya befolyásolja a jog felépítését és működését. A jog fejlődését aktív adaptációnak bemutató álláspont ezt a felépítettséget a jogfilozófia lételméleti, kategóriaelemző módszerével mutatja be. A kötet tematikai horizontja a jogok természetének, így a szerzett jogok, a természetes jogok és az emberi jogok jellemzésének, továbbá az igazságosság jogelméleti kérdéseinek a bemutatásával válik teljessé.

A szerzo több mint harmincéves praxisának tapasztalatát gyujtötte össze humoros formában e könyvben, melynek melléklete egy bunözoigazolvány is. Reméljük, hogy a tisztelt olvasó észreveszi a sorok közt lapuló ironikus mondanivalót, s esetleg a leírtakat máshogy tudja a saját hasznára fordítani. A könyvbol megismerheto bunözové válás rögös útján természetesen sok buktatóval találkozhatunk, melyek után "a büntetés megúszására mégis az lenne a legbiztosabb megoldás, ha a quod licet Iovi, non licet bovi (Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek) osi jogelve útmutatása nyomán az ökrök széles táborából sikerülne a Jupiterek közé kerülni, ahol már nem a gaztettek elkövetoit teszik huvösre, hanem azt, aki feljelenti oket (vö.: mentelmi jog). De hát ez a lehetoség mindig nagyon-nagyon keveseknek adatik csak meg… Dr. Magyar Elemér 1987-ben ügyészségi karriert hagyott ott politikai okokból, majd hamarosan ellenzéki körökben tunt fel, a szamizdat Beszéloben is publikált. Mindezeket azokból a jelentésekbol tudhatjuk meg, amelyeket az akkori belügyminiszter, Horváth István kérésére a BM ORFK valamennyi szakszolgálatának vezetoi a III/3 is készített a szerzorol. A könyvhöz az eloszót Szikinger István ügyvéd, alkotmány-jogász, jogvédo írta.