Najnovšie - Astronómia, vesmír, fyzika strana 2 z 5

Jeden z najvplyvnejších mysliteľov našej doby, Stephen Hawking, je intelektuálny idol, známy nielen pre dobrodružnosť svojich myšlienok, ale aj pre jasnosť a vtip, s ktorými ich vyjadruje. V tejto novej knihe nás Hawking zavedie k hraniciam teoretickej fyziky, kde pravda je často zvláštnejšia ako výmysel, aby nám laickým jazykom vysvetlil princípy, ktorými sa riadi náš vesmír. Podobne ako mnohí z komunity teoretických fyzikov, profesor Hawking hľadá odhalenie svätého grálu vedy – nepolapiteľnú Teóriu všetkého, ktorá leží v srdci kozmu. Postupným a často hravým štýlom nás sprevádza svojím výskumom, aby odhalil tajomstvá vesmíru – od supergravitácie k supersymetrii, od kvantovej teórie k M-teórii, od holografie k dualite. Berie nás k neprístupným hraniciam vedy, kde teória superstrún a p-brán môže skrývať definitívny kľúč k tejto skladačke. A dovoľuje nám vstúpiť za kulisy jedného zo svojich najvzrušujúcejších intelektuálnych dobrodružstiev, keď hľadá „spojenie Einsteinovej všeobecnej teórie relativity s myšlienkou Richarda Feynmana o viacnásobných históriách do úplnej zjednotenej teórie, ktorá opíše všetko, čo sa deje vo vesmíre“. Profesor Hawking nás s prekypujúcim temperamentom, na ktorý sme uňho zvyknutí, pozýva na neobvyklú cestu priestoročasom. Mnohovravné štvorfarebné ilustrácie pomáhajú pri vysvetľovaní tejto cesty do fantastickej krajiny divov, kde sa častice, brány a struny pohybujú v jedenástich rozmeroch; kde sa čierne diery vyparujú a miznú, berúc svoje tajomstvo so sebou; a kde prvotné kozmické semeno, z ktorého vyklíčil náš vlastný vesmír, bolo len malým orieškom. Vesmír v orechovej škrupinke je základným čítaním pre každého, kto chce porozumieť vesmíru, v ktorom žijeme. Podobne ako jeho dvojča, kniha Stručné dejiny času, nás zoznamuje so vzrušením, ktoré pociťuje vedecké spoločenstvo pri odhaľovaní tajomstiev kozmu. OBSAH PREDSLOV 1. KAPITOLA Stručná história relativity Ako Einstein položil základy dvoch fundamentálnych teórií dvadsiateho storočia: všeobecnej teórie relativity a kvantovej teórie. 2. KAPITOLA Tvar času vEinsteinova všeobecná teória relativity dáva času tvar. Ako to možno dať do súladu s kvantovou teóriou. 3. KAPITOLA Vesmír v orechovej škrupinke Vesmír má rozmanité histórie, z ktorých každá je určená drobným orieškom. 4. KAPITOLA Predpovedanie budúcnosti Ako môže strata informácie v čiernych dierach obmedziť našu schopnosť predpovedať budúcnosť 5. KAPITOLA Ochrana minulosti Je možné cestovanie v čase? Mohla by sa vyspelá civilizácia vrátiť a zmeniť minulosť? 6. KAPITOLA Naša budúcnosť? Star Trek áno alebo nie? Ako sa bude biologický a elektronický život stále rýchlejšie vyvíjať k čoraz zložitejším štruktúram. 7. KAPITOLA Krásny bránový svet Žijeme na bráne, alebo sme iba hologramy? Slovník Odporúčaná literatúra Poďakovanie Register

Soubor modelových otázek je určen zájemcům o magisterské i bakalářské studium na 2. lékařské fakultě Univerzity Karlovy a slouží především k opakování poznatků získaných středoškolským studiem fyziky. Zadání a tematika otázek určují rozsah požadovaných znalostí, které by měl uchazeč ovládat.

Vydajme sa spolu so svetoznámym fyzikom Carlom Rovellim do srdca čiernej diery. Stratíme sa za jej horizontom a padáme trhlinou do hlbín vesmíru. Geometria sa mení. Čas a priestor sa zvláštne rozpínajú a zmršťujú, až sa nakoniec úplne rozplynú v jadre čiernej diery a zrodí sa biela diera. Rovelli zasvätil svoju kariéru analýze myšlienok deformujúcich sa v čase všeobecnej relativity a skúmaniu mätúcich neistôt kvantovej mechaniky. V Bielych dierach čitateľovi bez ostychu odhaľuje myseľ vedca počas práce. Pozorne sleduje svoj napínavý výskum a uvažuje, či by sa všetky čierne diery mohli raz zmeniť na diery biele. Rovnako pútavo píše o práci vedca aj o zázrakoch vesmíru. Delí sa s nami o strach, neistotu a časté sklamanie zo skúmaných hypotéz a neznámych svetov, ale aj o radosť z nových myšlienok smerujúcich k nečakaným záverom. Pozýva nás zažiť horúčku vedeckého bádania a povedie nás až k ďalekým horizontom… kde zažijeme na vlastnej koži zvláštny a prekvapivý život bielej diery.

A Harvard elismert asztrofizikusának és a Földönkívüli bestsellerszerzőjének legújabb könyve arról szól, hogy miért kulcsfontosságú az emberiség túlélése szempontjából, hogy csillagközi civilizációvá váljunk, és azt is részletesen kifejti, hogyan hódíthatnánk meg a világűrt.A New York Times bestsellerében, a Földönkívüliben Avi Loeb, a Harvard csillagászati tanszékének leghosszabb ideig regnáló vezetője egy olyan elmélettel állt elő, ami komoly visszhangot keltett a tudományos világban. Azt állította, hogy valószínűleg egy távoli csillagrendszerből származó technológiai eszköz látogatott el a naprendszerünkbe. Ez a provokatív, ugyanakkor meggyőzően kifejtett felvetés több millió embert gondolkodtatott el világszerte az intelligens, földön kívüli élet lehetőségéről és arról, hogy mennyi érdekességet tartogathat még számunkra az univerzum. De most, hogy már számításba vesszük a földön kívüli élet esetleges létezését, mi legyen a következő lépés? Hogyan készíthetnénk fel magunkat a találkozásra egy csillagközi civilizációval? Hogyan válhatna a mi kultúránk is csillagközivé?Loeb ezekre a kérdésekre egy lelkesítő, hatásos kiáltvánnyal válaszol, amelyben újradefiniálja a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel mikéntjét. Elveti az eddigi elképzeléseinket, amelyeket fiktív történetek és filmek ültettek el bennünk, és realista, gyakorlatias szempontból írja le, hogyan mehet végbe egy ilyen interakció, miközben a feje tetejére állítja a földön kívüli objektumok azonosításával kapcsolatos kulturális elvárásainkat és beidegződéseinket. Emellett izgalmas formában, első kézből mutatja be nekünk azokat az elképesztő természettudományos és technológiai fejlesztéseket, amelyek a kapcsolatfelvételt segítik majd elő, az azonosítatlan légi jelenségeket övező heves vitáktól kezdve egészen a földön kívüli eredetű technológiai eszközök után végzett kutatásokig. Végül azt is részletezi, milyen következményekkel járhat, ha csillagközivé válunk – vagy esetleg nem válunk azzá. Ékesszólóan ösztökél minket arra, hogy proaktívan próbáljuk felfedezni a közvetlen környezetünkön kívüli világot, és hatásosan érvel a másfajta életformák felkutatása mellett, aminek során arról is tisztább képet nyerhetünk, hogy kik és mik vagyunk mi magunk az univerzumon belül.Ez a könyv a legfrissebb technológiai fejlesztéseket, a fizikát és a filozófiát egyesítve forradalmasítja a földön kívüli élet utáni kutatómunka koncepcióját és önmagunk felkészítését annak felfedezésére. Miközben bepillantást nyújt nekünk a jövő lehetőségeibe, Avi Loeb mesterien fejti ki az emberiség előtt álló legfontosabb kérdéseket és bizonyítja be ismét, hogy a túlélésünk kulcsa a természettudományos kíváncsiságban rejlik.

A Hét rövid fizikalecke szerzője lenyűgöző utazásra hív a fehér lyukak világába. "Kutatásaim néhány éve a fehér lyukakra, a fekete lyukak megfoghatatlan kistestvéreire összpontosulnak. Ez a könyvem most a fehér lyukakról szól. Megpróbálom elmagyarázni, hogyan épülnek fel az égbolton százával látható fekete lyukak. Mi történik e különös csillagok peremén, a horizonton, ahol az idő már olyannyira lassulni látszik, hogy szinte megáll, a tér pedig mintha szétszakadozna. Aztán megyünk még lejjebb, még beljebb, a legbelsőbb régiókba, egészen odáig, ahol szétolvad az idő és a tér. Odáig, ahol mintha visszapattannánk az időben. Odáig, ahol a fehér lyukak megszületnek." Carlo Rovelli (1956) olasz elméleti fizikus. Hazáján kívül az Egyesült Államokban, Franciaországban is dolgozik. Jelenleg a marseille-i egyetemen működő Elméleti Fizikai Központ kvantumgravitációs kutatócsoportjának vezetője. 2019-ben a Foreign Policy beválasztotta a 100 legmeghatározóbb globális gondolkodó sorába.

Mindaz, ami körülvesz bennünket: a sziklákat és a bolygókat, a virágokat és a csillagokat, de beleértve a mi magunkat is alkotó anyag különleges tulajdonságokkal rendelkezik, és számos rejtéllyel szolgál. Egyáltalán: miből vagyunk? Mi tartja össze az anyagi testeket? Van különbség a földi anyag, illetve és a Napot és a többi csillagot alkotó égi anyag között? Milyen értelemben anyagállapot a vákuum? Milyen formát ölt az anyag a nagy fekete lyukak belsejében? Ezekre az örök és sokszor felfoghatatlanul rejtélyes kérdésekre keresi a választ Guido Tonelli olasz fizikus. A Genezis és az Idő című könyve után ismét meglepő utazásra kísér el bennünket a kortárs tudomány világában, a tőle megszokott magával ragadó nyelven kalauzolva bennünket. Mindez lehetővé teszi az olvasó számára, hogy új szemmel tekintsen a világmindenségre, sőt talán önmagára is. 

A Tejútrendszer szívében egy szupernagy tömegű fekete lyuk található, amely négymilliószor nagyobb, mint a mi Napunk. A közelében a tér és az idő annyira torzult, hogy még a fény is csapdába esik, ha tizenkét millió kilométeren belülre merészkedik. Einstein szerint odabent rejtőzik az idők vége. A huszonegyedik századi fizika szerint a valóság sokkal bizarrabb lehet.A fekete lyukak ott vannak, ahol egykor a legnagyobb tömegű csillagok ragyogtak, mai tudásunk peremén. A természetben előforduló objektumok, a gravitáció elkerülhetetlen szüleményei, amikor túl sok anyag túl kis helyre omlik össze. Bár a természet törvényei megjósolják létezésüket, mégsem tudják pontosan leírni őket. A fekete lyukak olyan helyek a térben és az időben, ahol a gravitáció, a kvantumfizika és a termodinamika törvényei egymásnak feszülnek. Kezdetben olyan szellemi kivívásnak tekintették őket, hogy egyszerűen el sem hitték a létezésüket, de az elmúlt néhány évben kezdett elénk tárulni egy új szintézis; egy mély kapcsolat a gravitáció és a kvantum-információelmélet között, amely olyan holografikus univerzumot ír le, ahol a tér és az idő kvantumbitek hálózatából bukkan elő, a teret pedig féreglyukak ívelik át. A maga nemében páratlan könyvükben Brian Cox és Jeff Forshaw professzorok a fekete lyukakról alkotott ismereteink végső határáig kalauzolnak el. A fizika egy évszázadot átívelő, Einsteintől Hawkingig és rajtuk túlra, a kutatások élvonalába vezető tudományos kalandozásunk azzal a megdöbbentő következtetéssel zárul, hogy világunk talán óriási kvantumszámítógépként működhet.

A mikrocsipek viharos sikerének előbb-utóbb vége szakad. Amikor a tranzisztorok az atomok méretére zsugorodnak, a számítási teljesítményük óhatatlanul összeomlik. Ez a változás azonban előhírnöke a számítógépek új típusa megjelenésének, amelyek magukkal az atomokkal végzik a számításokat.A kvantumszámítógépek a számítási teljesítmény példa nélkül álló növekedését ígérik, ami lehetővé teszi a hétköznapi életünk minden területét átható fejlődést. Az autógyártók, a kutatóorvosok és a tanácsadó cégek egyaránt a kvantum-számítástechnikában látják a jövő kulcsát, amely alkalmazásának köszönhetően hatékonyabb autókat, jobb életmentő gyógyszereket készíthetünk. E számítógépek segítségével megfejthetjük azokat a bonyolult kémiai folyamatokat, amelyekkel olcsó műtrágyákat állíthatunk elő; szuperakkumulátorainkkal beléphetünk a napenergia hasznosításának korába, a kvantumszámítógépekkel tervezett fúziós reaktorainkkal pedig tiszta, biztonságos megújuló energiát termelhetünk. Sőt még a fehérjék ördögien bonyolult felcsavarodásának titkait is feltárhatjuk, ami segíthet az olyan, jelenleg még gyógyíthatatlan betegségek kezelésében, mint az Alzheimer-kór, az ALS és a Parkinson-kór.Talán egyetlen olyan problémája sincs az emberiségnek, amelynek megoldásában ne segíthetnének a kvantumszámítógépek. Dr. Michio Kaku – aki egész szakmai pályafutása során a kvantumelmélettel foglalkozott – ebben a könyvben ennek a vadonatúj tudományterületnek a borzongatóan izgalmas történetét és az emberiség jövőjében betöltött szerepét meséli el a rá jellemző világos stílusban és lelkesedéssel.

„Tudtam, hogy amikor Stephen azt mondta, hogy az univerzum tervezettnek tűnik, arra a rendkívüli megfigyelésre utalt, miszerint az univerzum a viharos születését követően feltűnően alkalmasnak bizonyult az élet fenntartásához - még ha ez több milliárd évig is tartott. Ez az alkalmasság, így vagy úgy, évszázadokon át nyugtalanította a gondolkodókat, mert úgy érezték, hogy ez jelentős probléma. Szinte olyan, mintha az élet és a kozmosz keletkezése összefüggne egymással, mintha a kozmosz mindvégig tudta volna, hogy egy napon otthont ad majd nekünk. Mihez kezdjünk a szándékosság eme titokzatos megjelenésével? Ez az egyik legfontosabb kérdés, amelyet az emberek az univerzummal kapcsolatban feltesznek, Stephen pedig meg volt róla győződve, hogy a kozmológiai elméletnek kellene hogy legyen mondanivalója a témában. Valójában munkája nagy részét az a lehetőség - vagy remény - vezérelte, hogy képes lesz megfejteni a kozmikus tervezettség rejtélyét.”Stephen Hawking utolsó gondolatai a Világegyetem létrejöttéről - Az idő rövid történetében vázolt elmélet gyökeres átdolgozása. Miként alakulhattak ki az univerzumban az élet számára ennyire kedvező feltételek? Hogy megoldja ezt a rejtélyt, Stephen Hawking az ősrobbanás elméletét kezdte el tanulmányozni, ám a kérdés egyre bonyolultabbá vált, amikor a matematikai számítások arra utaltak, hogy több ősrobbanás számtalan univerzumot hozott létre, amelyek többsége alkalmatlan az életre. Hawking közeli munkatársával és jó barátjával, Thomas Hertoggal húsz éven át dolgozott a válaszon, aminek eredménye egy teljesen új elmélet lett. Legnagyobb meglepetésükre egyfajta evolúcióra bukkantak, amelyet visszafelé követve azt látták, hogy maguk a fizika törvényei változnak és egyszerűsödnek, egészen addig, amíg a részecskék, az erők, sőt maga az idő is el nem tűnik. Forradalmi gondolat támadt bennük: a fizika törvényei nincsenek kőbe vésve, hanem az általuk irányított Világegyetemmel együtt születnek és alakulnak ki. Az idő eredetéről ezt a radikálisan új elméletet elhelyezi a fizikai gondolkodás történetének kontextusában Newton törvényeitől kezdve Einsten relativitáselméletén és a kvantummechanikán keresztül egészen a húrelmélet legújabb eredményeiig, és alapjaiban változtatja meg, amit a Világegyetemben elfoglalt helyünkről gondolunk.  Talán ez Stephen Hawking legnagyobb tudományos eredménye.

Slovník základních termínů z astronomie je příručkou, po níž sáhnou nejen zájemci o astronomii, kteří potřebují podporu při práci s německými texty či při komunikaci s německy hovořícími kolegy, ale především pracovníci cizojazyčných redakcí či překladatelé. Obsahuje termíny, které vycházejí zhruba z rozsahu středoškolské výuky. Hesla jsou opatřena informacemi o dělení slova, přízvuku, tvarosloví i stylu; ekvivalenty jsou vybaveny příklady slovních spojení i autentickými větami včetně jejich překladů do češtiny. Slovník uvádí kromě odborných zkratek i odkazy na terminologická synonyma.

Od bakterií po velryby, od atomů po asteroidy. Oceňovaný vědec českého původu Vaclav Smil tentokrát zkoumá, proč rozměry nejsou náhodné a jak ovlivňují svět. Má dvakrát větší člověk dvakrát více krve? Čím se vyznačují hezké tváře? Má každý růst své meze? Kde všude najdeme zlatý řez? A co ergonomický oříšek: velikost sedadel v letadle? Nečekané odpovědi na otázky všedního i planetárního významu vás ohromí i pobaví zároveň. Fascinující publikace od základů změní, jak se díváte na vše kolem sebe!

Souhvězdí Eridanu nad jižní polokoulí ukrývá kosmickou záhadu. Na první pohled to vypadá, jako by v něm nějaký vesmírný obr ukousl z kosmu gigantické sousto, po kterém zbylo jen prázdno. Co za tím stojí? Supermasivní černá díra? Srážka s jiným vesmírem? Nebo snad vesmír požírá sám sebe? Zkušený popularizátor, kosmolog a astrobiolog Paul Davies nabízí čtenářům srozumitelný a poutavý přehled stavu současné kosmologie, která podle jeho názoru zažívá svoje zlaté období. Záplava nových poznatků nicméně nastolila řadu otázek, na které stále neznáme odpovědi. Některé z nich fyziku přibližují filozofii či teologii. Bylo něco před velkým třeskem? Proč vypadá náš vesmír zrovna tak, jak vypadá? Existují i jiné vesmíry s odlišnými fyzikálními zákony? A má vůbec cenu se takovými záhadami zabývat? Podle Daviese možná některé z těchto záhad nikdy definitivně nevyřešíme. Dokud ale vědecká metoda přináší nové poznatky, mělo by lidstvo vytrvat ve snaze odhalit i ta nejsložitější tajemství našeho světa.

Známý soudobý teoretický fyzik a nadšený popularizátor vědy Carlo Rovelli se ve své knize zaměřuje na zrod a interpretaci snad nejpozoruhodnější fyzikální teorie všech dob - kvantové mechaniky. Její základy položil Werner Heisenberg na odloučeném ostrově Helgoland v polovině 20. let minulého století a poznatky teorie se dodnes vymykají našim zažitým představám o fungování fyzikálního světa. Vědci se snažili vypořádat s podivuhodností kvantové mechaniky různými způsoby, například zaváděním nekonečného množství paralelních vesmírů, skrytých proměnných nebo předpovídáním dosud nepozorovaných fyzikálních mechanismů. Ani s jedním z těchto řešení se však Rovelli neztotožňuje a tvrdí, že k pochopení teorie je nutné opustit myšlenkové mantinely klasické fyziky a zásadně proměnit způsob, jakým nahlížíme na realitu a naše místo v ní. Rovelli znovu dokazuje, že dokáže poutavě, napínavě a srozumitelně líčit složitá témata pohybující se na pomezí fyziky a filozofie. Vychází ve spolupráci s nakladatelstvím Argo.

Příběh fyziky je komplikovaný a dobrodružný. Po staletí se fyzikové noří stále hloub do tajemství přírody, vyvíjejí nové přístroje, které pomáhají některá tajemství rozluštit a jindy zas vedou k objevení nových záhad. Ve dvacátém století se tento příběh nesmírně zrychlil. Vědci pronikli do hlubin vesmíru i k subatomárním stavebním prvkům hmoty. Definovali, jaké síly vládnou mikrokosmu i makrokosmu, a ukázali, jak se jedna odvozuje z druhé. Pak ale narazili na záhadu, která až dosud všem pokusům o objasnění vzdoruje: jak sjednotit gravitační sílu s jadernými interakcemi a elektromagnetismem? Fyzikové už dlouho rozpracovávají tzv. teorii strun, která by snad mohla být cestou k definitivnímu sjednocení. Vznik, vývoj, půvab i úskalí této teorie srozumitelně vysvětluje Michio Kaku, známý fyzik a popularizátor vědy, ve spolupráci s novinářkou Jennifer Thompsonovou.

Autor ve své kníize do značné míry na vazuje na svůj starší titul Fyzika nemožného. V ní zkoumal, kam ještě fyzikální výzkum a jeho aplikace ještě mohou dospět, než narazí na hranice lidských možností či na přírodní zákony. Ve Fyzice budoucnosti podrobněji promýšlí ony uskutečnitelné možnosti v různých oblastech: píše o budoucnosi počítačů, umělé inteligence, nanotechnologie, využívání energetických zdrojů, cestování do vesmíru i o budoucnosti civilizace jako takové.

Ilustrované vydanie najpopulárnejšej knihy Stephena Hawkinga. Popularitu jej vytvorili nielen zaujímavé odborné názory autora, ale aj jeho pozoruhodný osud. Jeho myšlienky prenikli ponad neohraničenosť vesmíru a času, aby odkryli ich tajomstvá. Autorova schopnosť slovami tlmočiť obsah fyziky robí knihu prístupnou širokej verejnosti a jeho neustála snaha klásť nové principiálne otázky a načrtávať ich odpovede je mimoriadne cenná pre odborníkov vo fyzike, astrofyzike a filozofii. Koncom februára 2015 prišiel do kín Oscarom ocenený film o Stephenovi Hawkingovi inšpirovaný jeho autobiografiou Moja stručná história

Megölhetjük-e Khronoszt, azaz megállíthatjuk-e valaha is az idő feltartóztathatatlan sodrását? Khronosz, a megszemélyesített Idő nem csak a fizikusok számára rejtély. Az volt már elődeink számára is, és nincs ez másként napjainkban sem. Az idő nem elvont fogalom, hanem anyagi szubsztancia: elfoglalja az egész világegyetemet, deformálódik, rezeg, hullámzik. Viharos volt a születése, nem szokványos a fejlődése. De akkor most halad előre vagy áll? Létezik vagy sem? Hogyan mérhető? Hogyan lassítja le a gravitáció? Hogyan állítják meg a fekete lyukak? És mi, emberek, megvagyunk-e nélküle? Az idő kiváló eszköz a környezetünkben való túléléshez, de amint megpróbáljuk megérteni, hogyan működik a mi bolygónkon kívüli világ, máris a feje tetejére áll minden. Ott a mi időnk szabályos ritmusa átadja helyét a turbulenciának, a kaotikus jelenségeknek és a felfoghatatlan méretű katasztrófáknak. Ha a távolságok nagyok, vagy ha a végtelenül kis léptékek világában járunk, a kronológia fogalma, az idő egymásutánisága értelmét veszti. Ezekre az örök és sokszor felfoghatatlanul rejtélyes kérdésekre keresi a választ Guido Tonelli olasz fizikus a tudomány mai állásával alátámasztott, ugyanakkor rendkívül szórakoztatóan megírt könyvében. „A szerző nem csupán teoretikus, hanem kísérleti fizikus is, aki hozzájárult a Higgs-bozon felfedezéséhez a genfi CERN-ben. Ennek köszönhetően új kötetének minden sorát áthatja az empirikus és az elméleti felkészültség.” (Riccardo Manzotti) „Tonelli nagy érdeme, hogy szenvedélyes érdeklődést kelt egy mindig is nehéznek látszó téma iránt, a kötet végén szembesítve az olvasót: akárhogy is igyekszünk, az időt sem megállítani, sem visszafordítani nem tudjuk, hacsak nem döntünk úgy, hogy azon kívül élünk.” (Maria Teresa Olivieri) „Tonelli, mint igazi kísérleti fizikus, eredményesen megbirkózik az egyik legbonyolultabb és legmegoldatlanabb kérdéssel, amellyel nekünk, sapienseknek valaha is szembe kellett néznünk: mi az idő? Világosan és - nemcsak a tudományból, hanem a mítoszokból, a művészetből, az irodalomból is példákat merítve - meggyőzően megkérdőjelezi azt, amit mi >>normálisan<< időként érzékelünk.” (Bruno Arpaia)

A Hét rövid fizikalecke szerzőjétől. Az idő, a tér, az anyag is minden jel szerint elemi kvantumesemények nyüzsgő sokasága. A kvantumgravitációs kutatások a valóságnak ezt a mélyszövetét igyekeznek feltárni; tudásunk itt megint kétségessé válik. Carlo Rovelli, ennek a kalandnak az egyik legfőbb szereplője egyszerűen és megnyerően kalauzolja el az olvasót e kutatás lényegéig. Elmondja, hogyan változott meg a világról alkotott képünk az ókortól a legújabb felfedezésekig - annak felismeréséig, hogy a fekete lyukak párolognak, hogy lehetett ősrobbanás előtti univerzum, hogy a tér szemcsés szerkezetű, hogy az információnak is lehet szerepe a fizikában, hogy az idő nem játszik szerepet a részecskefizikában. A szerző a világ fizikai látásmódjának széles freskóját vázolja fel, tisztázza az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika tartalmát, felvisz bennünket a mai tudás hajójának fedélzetére, eredeti módon és jól érthetően ismertet meg bennünket a ma még nyitott legfontosabb kérdésekkel. S ami talán a legfontosabb: átadja az olvasónak a kutatás adta varázslatos érzést, a kutatást ösztökélő szenvedélyt és a tudomány által a szemünk elé tárt új távlatok szépségeit.

Amikor Truman elnök elrendelte Hirosima és Nagaszaki bombázását, senki sem tudta pontosan, milyen pusztító erő rejlik az atommaghasadásban. A nukleáris katasztrófák kapcsán rögtön eszünkbe jutnak a csernobili és a fukusimai reaktorokban bekövetkezett végzetes balesetek, de a könyvben tárgyalt esetek túlnyomó része sokak számára teljesen ismeretlen. A felsorakoztatott tények, amelyek közül nem egyet még mindig titkolni igyekeznek az érintett államok, aggasztó igazságra mutatnak rá: sokkal többször kerültünk az Armageddon szélére, mint azt a közvélemény gondolná. Az 1945-ös első és utolsó atomháború óta ijesztően sok nukleáris baleset történt: véletlen folytán bekövetkezett vagy akár szándékosan előidézett, az utolsó pillanatban elhárított katasztrófa. Annak ellenére, hogy az emberiség tisztában van a nukleáris konfliktusok pusztító természetével, az 1960-as évek óta nyolc alkalommal is eljutottunk a katasztrófahelyzet szélére. A katasztrófa küszöbén történeti megközelítésű figyelmeztetés a jelen számára. Felhívás, hogy kapjuk fel a fejünk, figyeljünk oda, és tudatosítsuk magunkban: a nukleáris katasztrófa nagyon is valós veszély. Aktuális és fontos könyv, hiszen a bolygónk jövője mindannyiunk ügye.