Najnovšie - Biológia, fauna a flóra strana 2 z 7

„Egy legenda szerint a Titanicon azért nem látták meg időben a jéghegyet, mert a távcső be volt zárva egy szekrénybe, s a kulcs őrzője lemaradt a hajóról. Amikor pedig végül észrevették, már túl késő volt kitérni. Szemben a Titanickal, az emberiség hajóján van távcső, és látjuk is a jéghegyet. Már el is kezdtük az elkerülő manővert, de nem egyértelmű, hogy a hajó megússza-e egy csúnya ütközéssel, avagy olyan léket kap, amitől elsüllyed. Az biztos, hogy túl sokan vannak, akik egyelőre tényleg csak a napozószékeket rendezgetik, ahelyett, hogy az ütközésre készülnének, vagy a kitérési manővert segítenék. És persze vannak köztünk olyanok is, akik szerint nincs is jéghegy. Az elkerülés évtizedes folyamat, nem érezzük azonnal az irányváltást, és egyelőre nem is történik elég gyorsan. De ha minden utas besegít, akkor lehet gyorsítani a fordulatot.” „Miközben a közösségi média – néha még a tudományos hangok is – szenzációhajhász álhírekkel bombáznak minket, Bart István könyve hiteles tényekre alapoz. Közérthetően mutatja be az éghajlatváltozás okait és egyre súlyosbodó következményeit. Segít eligazodni a káoszban, kiszűrni a félrevezető narratívákat, sőt új motivációt adhat azoknak is, akik eddig tehetetlennek érezték magukat.” Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az IPCC alelnöke. Dr. Bart István klímapolitikai szakértő húsz éve foglalkozik az éghajlatváltozás társadalmi-gazdasági hatásaival és a klímakatasztrófa mérsékléséhez szükséges szakpolitikai megoldásokkal. Végzettsége jogász és várostervező. Volt már eurokrata, magyar köztisztviselő, független tanácsadó és civil is. Jelenleg az Environmental Defense Fund környezetvédelmi szervezet munkatársa, a Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója, az Energiaklub elnökségi tagja és az Egyensúly Intézet szakértője. Rendszeresen tart előadásokat és ad interjúkat a médiának, emellett számos tanulmánya és cikke jelent meg a klímaváltozás témájában.  

A 302-es semmiben sem hasonlított egy átlagos alfa hímhez. Egyáltalán nem volt harcos jellem, inkább a nőstények és a saját önzésének a rabja. Ha tehette, jó messzire menekült a veszély elől, ha megszorult, akkor más farkasoktól kunyerált élelmet, a teherbe ejtett nőstényeket pedig faképnél hagyta. Még egy véres csata alatt is képes volt félrevonulni szundikálni!  A könyv mégis egy renegát farkas drámai átalakulásáról szól: később a 302-es teljesen megváltozott, és öregkorára önfeláldozó falkavezér lett belőle egy olyan ínséges esztendőben, amikor egyáltalán nem volt könnyű gondoskodni az övéiről.  A szerző korábbi hősei, a 8-as és a 21-es után a 302-est is garantáltan a szívébe zárja majd az olvasó!  

Dr. Gordon Walker biokémikus, mikológus Útlevél a gombák birodalmába című kötete átfogó képet nyújt az élővilág egyik legnagyobb és legismeretlenebb csoportjáról.Megismerhetjük e csodálatos élőlények hihetetlen formagazdagságát, szaporodási módjaikat, összetett életciklusaikat, életmódjuk sokszínűségét, gyógyhatásaikat, kulturális szerepüket, és a legfontosabb mikroszkopikus gombák csoportjaiba is betekintést nyerhetünk. Megérthetjük a gombák ökoszisztémákban betöltött elengedhetetlen szerepét, illetve azt is, hogyan kapcsolódnak a körülöttük lévő élőlényekhez. A könyv első része kérdés-válasz formátumban íródott, amelyből megtudhatjuk, mi is az a micélium, miként fejlődtek a gombák az evolúció során, hogyan működik a biokémiájuk, mi módon rendszerezik őket manapság és hogyan hatnak a mai világunkra. Emellett hasznos információkat találunk benne a felelős gombagyűjtési gyakorlatokról, kiemelve többek között, hogy a természetben megtalált gombákat fogyasztás előtt minden esetben vizsgáltassuk meg hivatásos gombaszakellenőrrel, és még a gombák gasztronómiai felhasználásáról is sokféle érdekességet olvashatunk. A második rész a gombahatározás alapjaiba vezet be bennünket, és különféle gombákat, illetve más gombaszerű élőlényeket mutat be - a természetben megtalálható ízletes ehetőktől kezdve a mérgezőkön, gyógyhatású, termesztésre használt fajokon át egészen a szokatlan, bizarr formákig. Végül egy fejezet a gombavilág különleges jelenségeit tárja elénk, bemutatva a gombák sokszínűségét. A könyvet színes és részletes tudományos illusztrációk, gombafotók egészítik ki, segítve, hogy az olvasó elmélyítse tudását a gombák világában. A könyv remekül ötvözi a közérthető, mégis tudományos alapossággal tálalt hatalmas információhalmazt, miközben egyensúlyt teremt a könnyed, olvasmányos összefoglalók és a mélyebb, tudományos háttér között. Aki a gombák világáról alapos és átfogó ismeretekre vágyik, mindenképpen tegye a polcára ezt a gazdagon illusztrált és olvasmányos munkát.  

A természetben tett felfedezőutak a kertkapunk előtt kezdődnek. Ezernyi kisebb-nagyobb izgalmas és lenyűgöző jelenség játszódik le itt - feltéve, hogy észrevesszük őket. A természet jelbeszéde pontosan ebben segít: hogy meglássuk azokat a jeleket, amelyeket a szél, a felhők, a növények és az állatok adnak le. A százszorszép felcsap időjósnak, a daru élő hőmérő, a körömvirágtól pedig megtudhatjuk, hány óra van. Peter Wohlleben sokféle természeti jelenséget bemutat, és hasznos ötleteket kapunk tőle a kerti munkákhoz is az öntözésen át a fagyvédelemig. Megismertet minket a hétköznapi jelenségek és az ismert népi bölcsességek tudományos hátterével, miközben lerántja a leplet néhány mítoszról. Praktikus tudnivalókban és érdekes tényekben bővelkedő könyve érzelmes védőbeszéd a természet védelme mellett. „A víz a kert életelixírje. A földről adott esetben akár le is mondhatnának a növények, de az esőről nem. Ezért a növekedés nagyon jelentős mértékben az éves csapadék mennyiségének a függvénye. A hűsítő nedvesség általában hosszú utat tesz meg, mire elér hozzánk. A távoli óceán fölött a vízgőz a napsütésben felszáll az atmoszférába, majd a szárazföld fölött a hűvösebb légrétegekben kondenzálódik, és újra lehull a talajra. Ha úgy vesszük, az eső voltaképpen folyékony napfény."

V knihe Stretnutia s medveďom približuje známy spisovateľ a fotograf prírody Ivana Kňaze svoje vlastné skúsenosti zo stretnutí s našou najväčšou šelmou, ktoré nadobudol počas dlhých rokov pozorovania a fotografovania tohto živočícha. Autor v knihe opisuje správanie medveďov nielen v ich prirodzenom prostredí, ale predovšetkým pri strete s ľuďmi. Čerpá pritom nielen z vlastných poznatkov, ale aj z rozprávania svojich mnohých priateľov lesníkov. Autor nás sprevádza cez svoje príbehy a skúsenosti, kde odhaľuje svoje prvé dojmy a postupné porozumenie správaniu sa medveďov. Z pohľadu prírodovedca a zároveň vášnivého pozorovateľa divo žijúcich zvierat nám autor ponúka pohľad do ich života, ich návykov a prispôsobení sa prírodným podmienkam. Zaujímavým a originálnym je aj prístup autora, ktorý svoje zážitky z pozorovania divej zveri ponúka čitateľom nielen opisom, ale ilustruje ich aj autentickými fotografiami.

Ptáci představují nejrozšířenější velká zvířata: obývají všechny kontinenty i oceány. Jejich rozmanitost a pestrobarevnost způsobují, že jsou nesmírně fascinující. Tato kombinace z nich tvoří člověkem nejčastěji pozorované tvory. Od okamžiku, kdy se ptáci před 150 miliony let poprvé objevili, se u nich vyvinula úchvatná škála řešení všemožných problémů, mezi kterými vyniká především schopnost létat. Jejich životy jsou tak stejně zajímavé jako jejich vzhled. Život ptáků je klasickým dílem popisujícím fascinující ptačí život. Nové vydání doplňují nejčerstvější poznatky a tvoří tak vynikající úvod do ptačí problematiky. Život ptáků se věnuje zásadním fázím v životě ptáků a potížím, se kterými se musí vypořádat: učení se létat, hledání potravy, komunikaci, páření a pečování o hnízda, vejce a mláďata, migraci, čelení nebezpečí a přežití v tvrdých podmínkách.

Sme zázrakom evolúcie, ktorý je schopný neuveriteľných výkonov. Sme však aj hlboko chybní. Naše telá sa lámu, dusia a zlyhávajú. Byť človekom je zhmotnená história. Vo svojej predošlej knihe Pôvod sa Lewis Dartnell pozrel na to, ako vývoj ľudstva ovplyvnila geológia, v tej najnovšej sleduje súvislosti medzi dejinami a ľudskou biológiou. Ako ukazuje, choroby prekazili naše najodvážnejšie plány a naše psychologické predsudky boli príčinou hrozných rozhodnutí vo vojne aj v mieri. Tento mimoriadny rozpor je podstatou toho, čo znamená byť človekom – súhrnom našich slabostí a silných stránok. Aby sme teda pochopili smer, ktorým sa ľudstvo uberalo od praveku cez obdobie impérií až po modernú éru, musíme pochopiť, kto a čo sme. Na počítaní v desiatkach nie je nič nevyhnutné – je pre nás prirodzené myslieť v desiatkach, pretože sme päťprsté zvieratá, ktorých predné končatiny sa delia na dve sady po piatich čísliciach. Podobne aj jazyky, v ktorých myslíme, snívame a vyjadrujeme abstraktné myšlienky, majú svoj základ vo fyzickej evolúcii hrdla a úst, ktorých jemné vyjadrovacie schopnosti sú spojené s rizikom zadusenia potravou. Schopnosť rastlín nabúrať našu neurochémiu spôsobila, že sme schopní využívať závislosť ako zbraň, ktorú môžeme použiť proti iným spoločnostiam. Ako zmenili malé genetické chyby, ktoré nám bránia syntetizovať určité chemické látky v našom vlastnom tele – nedostatok vitamínov, ktoré spôsobujú beriberi a skorbut – výsledok vojen o imperiálnu nadvládu? Ako endemické choroby chránili niektoré komunity pred inváziou? A možno najdôležitejšie zo všetkého je, že Lewis Dartnell sa pýta, ako nás neurologické šablóny, ktoré sme si vyvinuli, aby sme sa vyrovnali s krajinou, v ktorej sme sa vyvinuli, viedli k tomu, že sme sa dopustili hlbokých a deštruktívnych omylov o iných ľuďoch a iných spoločnostiach.

Další ze zápisníků ředitele pražské zoo Miroslava Bobka obsahuje přes sedmdesát kapitol nejen ze zákulisí zoologické zahrady, ale také z pouští a pralesů. Seznámí čtenáře s pozoruhodnými zvířaty, lidmi i místy – a snad je povede k zamyšlení nad naším vztahem k ostatním živým tvorům. Dozvíte se mnoho zákulisních informací z jedné z nejoceňovanějších zoologických zahrad světa. Co obnáší takový převoz gorilí samice? Jaké byly počátky Zoo Praha a jak se staví nové pavilony? Můžete se radovat z narození mláďat luskouna nebo z návratu kapybar. Anebo se dozvíte, proč hrál slavný internacionál Karel Poborský fotbalový zápas v Kamerunu. Vše doprovázejí unikátní fotografie. Knihu předmluvou opatřil britský velvyslanec v České republice Matt Field.

Druhé, aktualizované vydání učebního textu Fyziologie dýchání je upravené na základě zkušeností autorů s původním textem a doplněné o patofyziologické nebo klinické poznámky související s popisovanými tématy. Text je určen pro studenty programu Všeobecné lékařství na Lékařské fakultě Univerzity Karlovy v Plzni.

Jestlipak víte, že my lidé se geneticky takřka nelišíme od šimpanzů? Proč někomu nechutná pivo nebo kapusta a málokdo dokáže stočit jazyk do ruličky? Jak to mají se sexem Inuité a čím to, že si sourozenci často nebývají vůbec podobní? Genetik a molekulární biolog Eduard Kejnovský uvádí čtenáře do tajů svého oboru přístupnou a atraktivní formou. Odpovědi na otázky novinářky Ivany Karáskové okořenil řadou zajímavostí a nevyhýbá se ani kontroverzním tématům z oblasti eugeniky nebo genetické modifikace organismů. Čtenář se dozví, nakolik geny utvářejí naši povahu, nadání či inteligenci. A také to, proč nelze uniknout některým dědičným nemocem. Kniha přibližuje zázrak zrození i etické otazníky pokroků v reprodukční medicíně. Dotýká se i odvěkého dilematu, zda v utváření osobnosti hrají větší roli geny, nebo prostředí a výchova.

Majú medvede vražedné úmysly? Čo spraví čajka, keď ju vyplašíte? Ako si poradiť s premnoženými potkanmi? Asi dvesto druhov živočíchov naprieč dvesto krajinami sveta pravidelne komplikuje ľuďom život. Zabitie a usmrtenie, masová vražda, nebezpečné napadnutie. Vlámanie a krádež. Únosy tiel. Veľká lúpež slnečnicových semienok. Srny a losy neopatrne vstupujú na vozovku. Supy a čajky z neznámych príčin vandalizujú majetok. Husi znečisťujú verejné priestranstvá a hlodavce nedovolene vstupujú do súkromných obydlí. Každý z týchto sporov vyžaduje špecifické lokálne riešenie šité na mieru dotknutým druhom a dotknutým stranám. Pred sebou máte to najlepšie z dvoch rokov výskumnej práce a putovania po svete. Americká spisovateľka Mary Roach prináša ďalšiu pozoruhodnú knihu, tentoraz o konfliktoch medzi ľuďmi a voľne žijúcimi zvieratami. Cestuje a učí sa, ako si poradiť s hladným medveďom, ochutnáva návnadu na potkany, nechá sa prepadnúť makakom. Spolu s forenznými vyšetrovateľmi útokov zvierat, odborníkmi na kolízie medzi ľuďmi a slonmi, expertom na riadenú demoláciu obrích stromov či génovými inžiniermi odhaľuje, že najväčším problémom divočiny, a zároveň jeho riešením, je človek. Fascinujúca a vtipná kniha Zločin a srsť ponúka nádej na harmonické spolužitie so zvieratami v neustále sa rozširujúcom ľudskom prostredí.

Příroda je pro řadu z nás místem, které intuitivně vyhledáváme, když potřebujeme zbavit hlavu tíživých myšlenek, nabrat energii a zahnat stres. Při procházkách v lese se často cítíme mnohem lépe než jinde, lehčí a zdravější. V posledních letech tyto pocity potvrzují i věda a medicína: příroda prospívá našemu zdraví. Napadlo vás ale, že tento léčivý vztah lze cíleně podpořit a prohloubit tím, co a jak v lese děláme? Češi jsou známí tím, že do lesa chodí rádi, třeba sbírat houby. Ve skutečnosti však mnozí z nás vnímali vztah s přírodou naposledy v dětství, kdy jsme si v ní dokázali uvolněně hrát a tvořit. Tuto radost a štěstí však můžeme zažívat i jako dospělí, začneme-li se s přírodou propojovat skrze své smysly. Lesní terapie na principech metody šinrin-joku má své kořeny v Japonsku, kde pomáhá obnovovat zdraví lidí i lesa posilováním jejich vzájemného vztahu. Vede nás k tomu, abychom si vzpomněli na naši přirozenou schopnost prožívat přítomný okamžik a sebe samé na hlubší úrovni, než nám zrovna naše mysl dovoluje. A to má celou řadu zdravotních benefitů. S lesní terapií, moderní metodou v oblasti zdravého životního stylu, vás seznámí Aleš Miklík, jeden z prvních certifikovaných průvodců ve svém oboru.

Vážky létají přes oceán z Indie do Mosambiku, i když jejich tělo disponuje zásobou energie jenom na čtyři hodiny letu. Vorvaňovci při potápění do tříkilometrových hloubek stráví pod hladinou skoro čtyři hodiny. Z toho, co o jejich organismu víme, ale vyplývá, že by jim už po hodině ponoru mělo hrozit utonutí. Had bojga šplhá po hladkých sloupech díky tomu, že na sobě uváže uzel. Pavouci křižáčci používají svou síť jako prak a nechávají se z ní vystřelit na kořist. Drobným roztočům slouží k dopravě na květy vybraných druhů rostlin jako živý taxík kolibříci. Ve volném pokračování bestselleru Desatero smyslů nám biolog a popularizátor vědy Jaroslav Petr zblízka ukáže nejrozmanitější způsoby pohybu živočichů i extrémní výkony, jakých jsou tvorové schopni. Možnosti přesunu z místa na místo, které si zvířata vyvinula, patří totiž k tomu nejúžasnějšímu, co se v přírodě odehrává, nejednou nad nimi zůstává rozum stát a mnoho z nich stále halí tajemství.

"Učební texty Lékařská biologie a genetika jsou zaměřeny především na genetické problémy, které jsou významné pro studium medicíny; shrnují základní poznatky rozsáhlého a dynamicky se rozvíjejícího oboru lékařské biologie a genetiky. Texty jsou rozděleny do tří dílů. Druhý díl se soustředí na vybranou problematiku molekulární genetiky, onkogenetiky, genetiky vývoje, na vrozené vady, teratogenezi a interakci genů s prostředím."

McIntyre páratlan betekintést nyújt a farkasok viselkedésébe és Yellowstone híres farkas-újratelepítési projektjébe. A szürke farkas visszatérése a Yellowstone Nemzeti Parkba ugyanis minden idők egyik leghíresebb természetvédelmi sikertörténete. A Druid Peak volt a leghíresebb falka a Yellowstone Nemzeti Parkban, sőt talán az egész világon. Egyik első vezérét, a 21-es farkast a nevelőapja, a 8-as, a sorozat első könyvének (Egy farkas diadalútja) főszereplője nevelte fel. Kettőjüknek különösen szoros volt a kapcsolata, és a 21-es sok olyan vezetői képességről tett tanúbizonyságot később, melyeket mentorától tanult. Ez a drámai, igaz történet a 21-és alfa-hím és a 42-es, az ő hűséges alfa-nőstényének a története, akik rendíthetetlen bátorságukról és szokatlan jóindulatukról váltak ismertté, és akik hosszú évekig uralták a park területét.

"Minden egyes fa ezer történetet mesél arról, hogy mi formálta a karakterét, mi sebezte meg a kérgét és a lényét, mi tette egyedivé."A fák látszólag némán állnak a kertünkben, a parkban, az erdőben, pedig nem csak egymással kommunikálnak, felénk is jelzéseket küldenek. Ha odafigyelünk. Ha értjük a ""nyelvüket"". Bizonyos jelekkel értésünkre adják, milyen állapotban vannak, mire van szükségük. Milyen színűek a levelek? Foltosak-e? Mitől vastagszik meg a törzs egy része palack formájúra? Honnan tudjuk, hogy egy fa "szomjas" vagy "napszúrást" kapott? Aki értelmezni tudja a jeleket, az nemcsak egy számára eddig ismeretlen világba pillanthat be, de az is tudatosul benne, milyen sokat tehet a természet e csodálatos lényeinek egészségéért, a környezet- és természetvédelemért.Peter Wohlleben (1964) gyermekkora óta természetvédőnek készült. Erdőgazdálkodást tanult, napjainkban az Eifel-hegységben irányít egy környezetbarát erdőgazdaságot. Számos tévéműsor vendége, népszerű előadó. A gyerekeknek szóló Érted a fák beszédét? Kalandozások az erdőben című kötettel együtt nyolc könyve olvasható magyarul.

Kénytelenek vagyunk antropocénnek nevezni a korszakot, amiben élünk, mert a környezetünkre, a Föld élővilágára radikális hatással vagyunk. Thomas Halliday könyvében azzal is szembesülhetünk, bolygónk könnyen kiheveri majd a pusztulásunkat, mindegy, mikor következik be, hiszen jó néhány kataklizmával a háta mögött teremtette meg a lehetőséget az emberiség kialakulására. A könyv lapjain kirajzolódnak a több millió éves ciklusok - kialakulás, felívelés, hanyatlás, kihalás, újjászületés -, hogy a végén föltegyük magunknak a kérdést: a kisszerű hatalmi és gazdasági játszmák helyett nem azon kellene inkább gondolkodnunk, esetleg hogyan élhetné túl az emberiség a következő kihalási szakaszt? A Más-világok eddig 13 nyelven jelent meg, és a magyar mellett hamarosan érkezik a japán, a brazil, az orosz és a török kiadás is. 

“Az allergia az emberi sebezhetőségről szól, biológiai és társadalmi értelemben egyaránt.”Földimogyoró-allergia, szénanátha, ekcéma, gluténintolerancia, laktózérzékenység - alig van ember, aki ne szenvedne ezek valamelyikétől.Theresa MacPhail orvosi antropológus édesapja egy méhcsípéstől halt meg, úgy, hogy nem is tudta, allergiás a méhekre. A szerzőt ez a tragikus személyes élmény késztette arra, hogy kutatni kezdjen a témában. A legfrissebb statisztikák szerint a Föld népességének 30-40 százaléka küzd valamilyen allergiával, és ez a szám ijesztő ütemben nő. MacPhail szerint mindez bizonyítja, hogy az emberi tevékenység által folyamatosan alakított környezet egyre mérgezőbb számunkra. Könyvében átfogóan, több oldalról mutatja be a kérdést, a betegség első, 1819-es leírásától kezdve egészen az allergiásokat segítő mobilapplikációkig. Tudományos és orvosi kutatásainak eredményeit történelmi háttérrel és személyes élményanyaggal ötvözve szemléletesen és számos kérdést felvetve vázolja az allergia 21. századi megjelenési formáit.Dr. Theresa MacPhail a Stevens Műszaki Intézetben a természet- és műszaki tudományok docense, orvosi antropológus. Kutatási témái többek között a globális egészségügy és a biomedicina. Jelenleg az öregedésről szóló új könyvén dolgozik. Brooklynban él.

Autorské dílo přináší rozsáhlý přehled tropických a subtropických rostlin, které se pěstují jako okrasné nebo užitkové, popřípadě mají obojí hodnotu. Součástí knihy je souhrn jednoduchých pěstitelských zásad, terminologický slovníček a obsáhlý rejstřík. Přes 1300 autentických fotografií pochází především z tropů a subtropů. Přibližují nejen samotné rostliny, ale i jejich prostředí a použití v jižních zemích.