Najnovšie - Biológia, fauna a flóra strana 6 z 7

Vajon hol tárolja agyunk az emlékeket, és tulajdonképpen mi az emlékezet? Milyen az, ha nagyon jó a memóriánk, és milyen, ha nagyon rossz? Vajon lehet teljes életet élni emlékek nélkül? Képes-e a memória jó és rossz irányba is hatni - vagy időben előre?  Emlékezőképességére az idők hajnalától fogva mágikus tulajdonságként tekintett az ember, az emlékezetet övező rejtélyeket mindig is élénk érdeklődés övezte. Ebben a könyvben a két nővér, Hilde és Ylva Ostby emlékezeti és tudománytörténeti mélymerülésre indul. Búvárkodásuk során a szakterület nemzetközi élvonalához tartozó kutatókkal készítenek interjút, extrém memóriával és extrém feledékenységgel élő emberekkel találkoznak, és beszélnek olyanokkal, akik hamis emlékekről vagy egy emlékezetükben hordozott traumáról számolnak be. Megszólaltatnak négy sakknagymestert és egy bestsellerszépírót, és értekeznek az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületével is, ráadásul tíz búvárt küldenek az Oslo-fjord mélyére, hogy közelebb férkőzhessenek az emlékezet természetéhez.  A Titokzatos memória egyedi, felejthetetlen könyv az emlékezésről, amely feltárja előttünk mindazt, ahogy agyunk varázslatos módon előhívja a tudást, és újrateremti számunkra a letűnt pillanatot, és azt is, ahogy emlékeink teszik lehetővé, hogy el tudjuk képzelni a jövőnket. Ugyanakkor fény derül arra, hogy az emlékezet igencsak megbízhatatlan, öntörvényű társunk életünk során, és hogy bizony az se baj, ha feledésbe merülnek bizonyos emlékek.

„A farkasok a tanítóim, ihletem forrásai. Nap mint nap újra megtanítanak arra, hogy a világot más szemmel: az ő szemükkel lássam."  Szeresd a családodat, gondoskodj azokról, akiket rád bíztak, soha ne add fel, és soha ne szűnj meg játszani - íme néhány dolog, amit a farkasoktól eltanulhatunk. Együttérzően törődnek öreg és sérült társaikkal, szeretetteljesen nevelgetik az utódaikat, és képesek mindenről megfeledkezve játszani. Gondolkodnak, terveznek, és intelligensen kommunikálnak egymással. Elli H. Radinger, népszerű német farkasszakértő izgalmas történeteket mesél róluk, amelyekben olyan értékek jutnak központi szerephez, mint a családközpontúság, a bizalom, a türelem, a vezetői képességek vagy a tudatos figyelem. A farkasok bölcsessége inspiráló könyv az erdeinkbe lassan visszatérő négylábúakról.  „A Lamar-völgyben a tetem körül kezdetét veszi a nagy bújócska. A hollók pontosan kifigyelik, mit csinálnak a farkasok. Ha egyikük elás egy darabka húst, közvetlenül melléje telepednek, és le nem veszik a szemüket róla. Ha a farkas távozik, villámgyorsan kiássák az eledelt. Mivel a lopott zsákmányt fenn a fákon raktározzák el, a madarak egyértelműen előnyben vannak a farkasokkal szemben.  Hamarosan színre lép azonban a konkurencia. Megjelenik az első grizzly, és egyenesen az etetőhely felé tart. A farkasok most még sietősebben lapátolják magukba a húst, mielőtt visszavonulnának, és a medvétől néhány méterre leheverednének a fűbe. A nagy mackóval szemben esélytelenek. Itt nem segít más, csak a várakozás és a reménykedés, hogy idővel csak megtelik a medve bendője."

Učební text "Anatomie rostlin" shrnuje základní poznatky o stavbě rostlin. Jednotlivé kapitoly jsou věnovány rostlinné buňce, pletivům, primární a sekundární stavbě vegetativních orgánů a reprodukčním orgánům. V úvodní části je shrnuta historie rostlinné anatomie a její postavení v současné biologii rostlin a jsou stručně charakterizovány základní skupiny rostlin. Text zdůrazňuje vztah struktury pletiv a orgánů k jejich funkcím a popisuje i strukturní adaptace k podmínkám prostředí. U nejdůležitějších struktur je zmíněna jejich evoluce. Text je určen v prvé řadě pro základní kurzy anatomie rostlin, jednotlivé kapitoly však obsahují rozšiřující údaje, které jsou vhodné i pro pokročilejší kurzy.

V oblasti molekulární genetiky lze od nástupu nového milénia pozorovat velké pokroky ve vyšetřovacích metodách. Stěžejními momenty tohoto rozvoje byly: dokončení projektu Lidský genom, aplikace čipové technologie a sekvenování nové generace. Úloha bioanalytika při genetickém testování spočívá zejména v provedení spolehlivého laboratorního vyšetření a ve správném hodnocení získaných dat. Z těchto důvodů je v textu kladen důraz na principy používaných analýz. U čtenáře se předpokládají znalosti obecné a molekulární biologie týkající se procesů probíhajících v živých buňkách: replikace, transkripce, proteosyntézy a mechanismů jejich regulace.

Kniha podává ucelené informace o jedovatých a potenciálně jedovatých rostlinách středoevropské flóry, o jejich identifikačních znacích, obsahových látkách odpovědných za toxicitu, projevech otravy a možnostech pomoci postiženému. Otravy rostlinami tvoří nevelký, ale stabilní podíl z celkového počtu intoxikací vyžadujících hospitalizaci. Několik konkrétních příkladů dokresluje úvodní kapitoly, které objasňují důvody toxicity některých rostlin, způsob určení příčiny otravy a obecné zásady terapie. V další části knihy je představeno a na barevných fotografiích zobrazeno téměř 300 druhů rostlin, které mohou za určitých podmínek poškodit zdraví člověka. Jedná se o původní středoevropské druhy či rostliny dávno zdomácnělé, ale i o druhy zavedené zcela nedávno nebo dovážené jako ozdobné rostliny do interiérů. Publikace je určena široké zdravotnické komunitě, především praktickým lékařům a lékárníkům, ale také učitelům či rodičům. Ti všichni mohou pomoci při identifikaci jedovaté rostliny, poskytnout pacientovi první pomoc a informaci o rostlině předat odbornému zdravotnickému pracovišti. Studentům medicíny, farmacie, biologie, botaniky či zemědělství a lesnictví nabídne tato kniha nový pohled na jejich obor.

Publikace je určena pro pregraduální a postgraduální studenty lékařských fakult pro výuku předmětu Klinická genetika. Přináší základní teoretické informace z oboru, nezbytné pro řešení nejčastějších praktických situací v genetické ambulanci. V praxi se jedná se o rodiny s výskytem častých genetických onemocnění, malformačních syndromů a prenatálně diagnostických situací. Na konkrétních příkladech z ambulantní praxe klinického genetika je řešena problematika diagnózy, určení etiologie a prognózy genetických onemocnění, výpočty genetických rizik a návrhy preventivních opatření (prenatální, preimplantační genetická diagnostika).

Nakladatelství Munipress věnuje oslavám 100. výročí založení Masarykovy univerzity české vydání mimořádné a?oceňované knihy o historii genu – jednotce dědičnosti a biologické informace. Kniha poprvé v úplnosti popisuje zrození a rozvoj vědní disciplíny vzniklé na základě objevů Gregora Mendela a?významně se dotýká „živé“ současnosti. Poskytne čtenářům informace o fenoménech souvisejících s?genetikou a medicínou, které se objevily v průběhu 19., 20. a 21. století, a také o etických i filozofických aspektech. Díky jedinečnému stylu autora, který je pro něj typický a?který uplatnil např. v?knize Vládkyně všech nemocí, oceněné Pulitzerovou cenou, je dílo velmi čtivé a?přístupné. Překlad Jan Šmarda, jazyková spolupráce Kateřina Danielová.

A „Miért alszunk?” az első alvással foglalkozó könyv, melyet a téma egyik tudományos szakértője – a berkeley-i Kaliforniai Egyetem alváskutatással és agyi képalkotással foglalkozó laboratóriumának vezetője – írt, s mely úttörő módon tárja fel az alvás titkait, elmagyarázva, hogyan javíthatunk általa életminőségünkön. Az alvás életünk és egészségünk egyik legfontosabb, mégis legkevésbé ismert alkotóeleme. A tudománynak egészen a legutóbbi időkig nem volt válasza az olyan kérdésekre, hogy miért is alszunk, hogyan segíti az alvás testünk és agyunk megfelelő működését, vagy miért jár a hiánya olyan súlyos következményekkel. Valódi funkciója, különösen életünk három további alapvető tevékenységével – evés, ivás, szaporodás – összehasonlítva hosszú-hosszú ideig ismeretlen maradt. Az utóbbi két évtized tudományos felfedezései azonban új megvilágításba helyezték a kérdést. A kitűnő agykutató és alvásszakértő Matthew Walker ezen új eredmények alapján ismerteti meg az olvasót az alvás és az álmodás létfontosságú szerepével. Az alvás számtalan egyéb funkciója mellett javítja a tanulási képességünket, a memóriánkat, és hozzájárul a logikus döntések meghozatalához. Segít kordában tartani az érzelmeinket, erősíti immunrendszerünket, javítja anyagcserénket és szabályozza az étvágyat. Az álmodás eloszlatja a fájdalmas emlékeket, s egyfajta virtuális valóságot teremt, melyen belül agyunk múltbeli és jelenlegi ismereteinket elegyítve kreatív új gondolatok megszületését teszi lehetővé. Walker választ ad az alvással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre is: Hogyan befolyásolja az alkohol és a koffein az alvást? Mi történik pontosan a REM-fázis során? Miért változik alvási mintázatunk a kor előrehaladtával? Milyen hatása van a népszerű altatótablettáknak? Okozhatnak-e hosszú távú károsodást? Walker a legfrissebb tudományos vívmányok, valamint több évtizednyi kutatói és orvosi tapasztalat alapján magyarázza el, hogyan képes az alvás javítani a tanulási képességet, a hangulatot; szabályozni hormonháztartásunkat, védelmet nyújtani a rák, az Alzheimer-kór vagy a diabétesz ellen; lassítani az öregedés folyamatát, ezáltal növelni a várható élettartamot; segíteni gyermekeink iskolai tanulmányait, továbbá fokozni hatékonyságunkat, produktivitásunkat és sikerességünket az életben. Világos, magával ragadó, tudományosan megalapozott és rendkívül olvasm&a

Patrik Svensson megindító története az élet csodájáról szól: az örök visszatérés titkáról, az élő anyag és lélek misztikus körforgásáról. Létezik egy olyan állat a Földön, amely meghódította az egész bolygót. Itt él velünk is, Magyarországon, a folyóinkban és tavainkban. Mégis, kizárólag egyetlen helyen szaporodik, valahol Florida közelében, a tenger mélyén. Hogyan lehetséges ez? Minden angolna a Sargasso-tengerben születik, lárvaként ússza át az Atlanti-óceánt, majd évtizedekig lakik édesvízben, többek között Európában is. Ebben az életszakaszában az angolnának nincs neme, nem foglalkoztatja más, csak a szabad élet. Egészen addig, amíg kap egy titokzatos jelet. Akkor előhívja emlékeit szülőhelyéről, a táplálkozást örök életére abbahagyja, és elindul vissza a hazájába, hogy ott találjon párt, ott rakjon ikrát, ahol maga is megszületett. Mi nem emlékezünk a csecsemőkorunkra, ez a hal viszont vissza is talál a bölcsőjéhez. Az angolna a hűség, a hagyományok és az emlékezés szimbóluma. Arisztotelésztől Sigmund Freudig sokan próbálták megfejteni ezt a szimbólumot, szinte mindig sikertelenül. Az elmúlt negyven évben a világ angolnaállományának 95%-a tűnt el. A földi élővilágnak ez a csodája végveszélybe került. Patrik Svensson író, egy svéd angolnahalász fia ebben a könyvben nemcsak az angolna kultúrtörténetét meséli el, de arról is vall, hogyan alakította az ő személyes életét ez a hal gyerekkorában, akkor, amikor még tömegesen élt Európa vizeiben. A Tenger a tengerben egy felkavaró erejű, gyönyörű beszámoló az elveszett világról, a mostani pusztulás előtti, szivárványzó életről.

Bill Bryson, a Majdnem minden rövid története című bestsellerében megismertetett bennünket a tudományok történetével és a világegyetem működésével. Legújabb könyvében most saját testünk belsejét vetíti elénk, és megpróbálja megértetni velünk ennek a bonyolult szerkezetnek a működését. Felfedezhetjük, hogyan működik, milyen bajai lehetnek, s megismerhetjük figyelemre méltó öngyógyítási képességét is. Mire végigolvassuk a könyvet, rá fogunk jönni, hogy sokkal összetettebbek, csodálatosabbak és rejtelmesebbek vagyunk, mint bárki is gondolná. Génjeinktől a beszédkészségünkig, nagy méretű agyunktól roppant ügyes ujjbegyeinkig minden porcikánk egy-egy bámulatba ejtő sikertörténet. Testünk megismerésének története, az orvostudomány, tele van elfeledett hősökkel, meglepő anekdotákkal és különleges tényekkel. Az egész sztori olyan, mint egy izgalmas regény, amelyben próbálunk átlépni biológiai korlátainkon, megküzdeni apró, de halálos ellenségeinkkel, és elhárítani vagy legyőzni a betegségeket. A test egy végtelenül érdekes, rendkívül olvasmányos és igen részletes útmutató, amely elősegíti, hogy jobban megértsük általánosságban az élet és különösképpen az ember csodáját.

A populációgenetika és a filogenetika egzakt természettudományos mérésekkel elemzi az emberi DNS bizonyos szakaszait és tárja fel a változások leszármazóról leszármazóra öröklődő szabályszerűségeit. Vajon mennyire alkalmazható ez a rendkívüli technológiai fejlettségű természettudományos módszer az őstörténet-kutatásban? Hogyan tudjuk a jelenlegi népességből és réges-régi csontmintákból nyert adatokat értelmezni népek, esetleg nyelvek történeti elterjedésére vonatkozóan? Mivel járulhat hozzá a genetika múltunk feltárásához a legújabb adatok alapján? Közép-Európa egyik legjobban felszerelt laboratóriumának, az ISZKI BOI DNS Laboratóriumának vezetője, Pamjav Horolma több tudományterületet érintő kutatócsoport felállítását szorgalmazta. A kötet szerzői e kutatócsoport tagjai. Több éves munkájuk során a mintavételtől a kiértékelésig, a matematikai modellezéstől a nemzetközi tudományos eredmények feldolgozásáig, az elméleti kérdésektől a gyakorlati problémák megoldásáig immár több tudományos publikációban számoltak be eredményeikről. Azonban első ízben találkozhat a hazai olvasóközönség olyan magyar nyelvű ismeretterjesztő kiadvánnyal, amelyben érthető stílusban és tudományos alapossággal ismertetik a legfrissebb genetikai kutatásokat, és ezek őstörténeti eredményeit. A kötet tehát hiánypótló és úttörő jelentőségű: többek között a jelenlegi magyar népesség genetikai sokszínűségének elemzését, Európa benépesülésének folyamatát és az indoeurópai nyelvű népességre jellemző haplocsoportok és alcsoportok elterjedését, a székelyföldi és magyarországi magyarok apai illetve anyai leszármazási vonalainak összehasonlítását, a szibériai manysi nép haplocsoport-megoszlásának esettanulmány jellegű vizsgálatát is tartalmazza. Rendkívül adatgazdag érveléssel sok félreértést és tévhitet oszlat el. Azokra a kérdésekre keresi a választ, amelyek a magyar közvéleményt leginkább érdeklik: mely kortárs populációval milyen kapcsolatok fűzik össze a magyarságot. A genetika eszköztárának, lehetőségeinek és korlátainak ismertetésével a kötet elméleti és gyakorlati eligazítást is nyújt mindazon érdeklődőknek, akik többet szeretnének tudni a genetikai és az őstörténeti kutatások elméleti és gyakorlati együttműködéséről, közös eredményeiről.

Természettudományos kutatások és etológia, szociológiai vizsgálatok sora igazolja azt, ami ősidők óta megjelenik irodalmi és mitológiai példázatokban: a madarak tükröt tartanak a Homo sapiens elé. Milyen a szerelmi életük? Hűségesek vagy poligámok? Nyugodtak vagy féktelenek? Egyesek miért megveszekedett vándormadarak, mások miért megrögzött otthon ülők? Mi jobb, sokáig nevelni a fiókákat, vagy hagyni, hogy mielőbb kirepüljenek, és maguk boldoguljanak? Miért van, hogy a gerlepár igazságosan felosztja a házi munkát, a pajzsoscankó (más néven veszekedő sneff) hímje viszont rémes egy macsó? Milyenek a madarak mindennapjai? Hogyan viselik a hideget, esőt, szelet, sötétet, mit jelent nekik a hold s a csillagos éj, igaz-e, hogy elrejtőznek, amikor a halálukat érzik? A legfrissebb kutatási eredményekre és a magunk tapasztalatára támaszkodtunk, és arra jutottunk, hogy okulásunkra szolgálhatnak e légies teremtmények, és nem árt, ha ebben-abban példát veszünk róluk. Tyúkeszűek-e a madarak? Ezt a titkot fejti fel ez a kis könyv. Figyeljük meg a környező világot, okuljunk abból, amire a természet tanít. Szakítsuk meg egy időre a rohanást, és szenteljünk egy kis figyelmet a madaraknak. Szárnyas társaink a maguk módján bölcselők: az élet élvezetére mutatnak példát, arra intenek, hogy használjuk jól az időt, éljük mélyebben az életünket. A 22 rövid és egyszerű „életlecke" segít visszatalálnunk a bennünk szunnyadó természeti lényhez.

U nás dobře známý autor Matt Ridley přinesl v této knize nový pohled na evoluční psychologii pohlavního výběru. Od svého prvního vydání v roce 1993 významně přispěla ke změně chápání mnoha aspektů evoluční teorie a stala se klasickým textem. Červená královna je poutavě napsaná encyklopedie nejnovějších vědeckých názorů na lidskou přirozenost. Pojmenována je podle Červené královny z Carrollovy Alenky, která zůstává na místě, ať utíká seberychleji - podobný efekt v evoluci vysvětluje Teorie červené královny, podle níž závody organismů vedou ke stabilní rovnováze. Kniha, která se stala klasikou již krátce po svém vydání, patří do knihovny každého přemýšlivého člověka. Vychází ve spolupráci s nakladaelstvím Argo.

Néhány millió évvel ezelőtt őseink lejöttek a fáról, és felegyenesedve kezdtek járni. Szabaddá vált kezükkel szerszámokat készítettek, elméjükkel pedig felfogták az őket körülvevő világot. Leonard Mlodinow szenvedélyes és gondolatébresztő utazásra viszi magával olvasóit az emberi előrehaladás és a tudomány fejlődésének kulcsfontosságú állomásain keresztül. Eközben lebilincselően újszerű képet rajzol fajunk egyedi tulajdonságairól és társadalmunkról, amelynek köszönhetően eljutottunk a kőszerszámoktól az írott nyelvig, a kémia, a biológia és a modern fizika megszületésének köszönhetően pedig napjaink technikai civilizációjáig. Útközben koronként bemutatja a tudományos gondolkodást befolyásoló kulturális környezetet, valamint a neves filozófusok, természettudósok és gondolkodók színes személyiségét; Galileit, aki jobban kedvelte a festészetet és a költészetet az orvostudománynál, ezért kimaradt az egyetemről; Isaac Newtont, aki egy hegyes szerszámmal nyomta a saját szemét, hogy jobban megértse a fény és a színek változásait; és Antoine Lavoisier-t, aki két hétig csak tejet ivott, hogy megvizsgálja annak szervezetére gyakorolt hatását. Charles Darwin, Albert Einstein, Werner Heisenberg és sok kevésbé ismert, de éppoly zseniális elme bukkan fel a könyv lapjain. Ezekből az élettörténetekből kiederül, mennyire tudható be az emberi fejlődés annak, hogy makacsul keresték a válaszokat a helyesen megfogalmazott egyszerű kérdésekre, a miértekre és a hogyanokra. Az emberi gondolkodás rövid története nemcsak a természettudományok kedvelőinek szól, hanem mindenkinek, akit érdekel az alkotó gondolkodás és a világ megértéséért folytatott szakadatlan küzdelem. A könyvet áthatja a szerzőre jellemző intelligencia, éleslátás, tájékozottság és hitelesség, így válik a mű az emberiség szellemi kíváncsisága előtti nagyszerű tisztelgéssé.

„Ha legközelebb a parkban sétálsz, állj meg egy pillanatra és tedd fel magadnak a kérdést: Mit lát ez a nárcisz? És milyen illatokat érez a fű? Érints meg egy tölgyfalevelet, és gondolj arra, hogy a fa emlékezni fog erre az érintésre." Honnan tudja a Vénusz légycsapója, hogy mikor kell összezárulnia? Talán a rovarok parányi lábainak nyomását érzékeli? És miből tudja a cseresznyefa, hogy mikor kell virágba borulnia? Lehet, hogy emlékszik az időjárás változására? Mindannyian csodáljuk a növények káprázatos sokféleségét, most azonban a neves botanikus, Daniel Chamovitz elmagyarázza nekünk, hogy ők miként érzékelik a környező világot: hogyan látják a színeket, mi módon hallanak, miféle időrendhez igazodnak. Megmutatja, miképpen különböztetik meg a „fent"-et és a „lent"-et, miből ismerik fel, hogy egy-egy szomszédjukat falánk rovarok támadták meg, és kideríti, vajon szeretik-e, ha Led Zeppelin-lemezeket játszanak nekik.A Mit tud a növény? elolvasása után új szemmel tekintünk majd a lépteink nyomán lelapuló fűszálakra, az illatozó virágokra és a fákra, melyeknek árnyékában hűsölünk. „Gondolkodjunk el ezen: a növények látnak minket. Valójában folyamatosan fürkészik a környezetüket. Látják, ha közeledünk hozzájuk, és tudják, ha megállunk fölöttük. Még azt is látják, hogy kék vagy piros ing van rajtunk. Tudják, hogy kifestettük a szobát, és azt is, hogy átvittük őket a nappali egyik feléből a másikba.Természetesen nem úgy látnak képeket, ahogyan mi. Nem képesek megkülönböztetni egy enyhén kopaszodó, középkorú férfit egy barna hajú, mosolygó kislánytól. Látják viszont a fényt, minden elképzelhető minőségben és annyi árnyalatban, amennyit mi elképzelni sem igen tudunk; egyes ibolyántúli hullámhosszakat, amelyektől lebarnulunk, ha napozunk, és vörösön innenieket, amelyeket mi hőként érzékelünk. Érzékelik az olyan csekélyke fényt is, amennyit egy gyertya ad, a déli verőfényt, és a napnyugta előtti utolsó, bágyadt sugarakat. Tudják, hogy jobbról, balról vagy felülről érkezik a fény, és képesek odafordulni felé."

Ez a történet rólunk szól. Arról, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk. Mindannyiunk története teljesen egyedi, mint ahogy a valaha élt mintegy 100 milliárd ember a története is az. Egyedi, mégis közös, mert génjeinkben ott hordozzuk fajunk történetét – a születését és a halálét, a betegségekét, az éhínségekét, a vándorlásokét és sok-sok szexét. Amióta a tudósok 2001-ben először olvasták el a teljes emberi genomot, nagyon sok mindent állítottak azzal kapcsolatban, és persze sok mindennek az ellenkezőjét is, sőt egy sor mítosz is született a témában. De ahogy Adam Rutherford elmagyarázza, a genomjainkat nem használati útmutatókként kellene olvasnunk, hanem epikus költeményekként. A DNS sokkal kevesebb dolgot határoz meg, mint azt eddig sejtették velünk – sokkal kevesebbet rólunk, egyénekről, viszont összehasonlíthatatlanul többet fajunk egészéről. A genetika egyre terjeszkedő tájain tett utazása során Adam Rutherford megmutatja, mit árulnak el ma a génjeink a múltunkról. A neandervölgyiektől a gyilkosságokig, a vörös hajúaktól a rasszokig, halott királyoktól a pestisjárványokig, az evolúciótól az epigenetikáig – ez egy mítoszromboló és felvilágosító új portré arról, kik vagyunk, és hogyan lettünk.

A természet számtalan meglepetést rejt: a lombos fák befolyásolják a Föld forgását, a darvak akadályozzák a spanyolországi sonkatermelést, a tűlevelű erdők pedig esőt csinálnak. Peter Wohlleben, A fák titkos élete című sikerkönyv szerzője legújabb kötetében - a tőle megszokott eleven mesélőkedvvel - megannyi érdekes és különös példán keresztül mutatja be, milyen bámulatos kölcsönhatás és összjáték zajlik a növények és az állatok között. Hogyan épül fel a természet hatalmas óraműve, melyben minden „fogaskeréknek" megvan a maga helye és szerepe? És mi történik, ha ez a finoman kiegyensúlyozott rendszer megbillen? Mi a jobb: ha az ember „segíti" a természetet, hogy helyreálljon ez az egyensúly, vagy ellenkezőleg, ha békén hagyja?  „Kertünkben nyaranta megszámlálhatatlanul sok nefelejcs virágzik. Kéretlenül benyomulnak a veteményesünkbe is, ahol aztán makacsul megtelepednek. És mivel olyan szépek, többnyire békén hagyjuk őket. A nefelejcs azonban csak azért lehet ilyen sikeres, mert van egy csapat kis szövetségese: a hangyák.  A hangyák nem feltétlenül rajonganak a virágokért, legalábbis nem a szépségükért vannak oda. Sokkal inkább az éhség hajtja őket a virágokhoz, amelyek csak akkor válnak érdekessé számukra, amikor magot hoznak. Tudniillik a magok úgy néznek ki, hogy láttukra a hangyáknak összefut a szájukban a nyál. Kívülről ugyanis egy elaioszóma- (magyarul hangyakalács-) réteg borítja őket, amely olyan, mint egy süteménymorzsa. Az apró állatkák a finomságot elrágcsálják, a tulajdonképpeni mag pedig megmarad."

Csatlakozzunk a neves agykutatóhoz, David Eaglemanhez a bennünk lakozó univerzumban tett körútján! Útközben, az agysejtek milliárdjainak és kapcsolataik billióinak végtelenül sűrű dzsungelében olyas­valamit találunk, amire nem számítottunk. Önmagunkat. 

A tudomány máig legnagyobb megválaszolatlan kérdése, hogy az élettelen atomok és molekulák hogyan alakulnak át szerető, gyűlölködő, vágyakozó, rettegő, gondolkodó élő anyaggá. Amire bolygónk legegyszerűbb mikrobája is képes, azt mi, emberek még mindig nem tudtuk megvalósítani: nem tudunk tisztán élettelen anyagok felhasználásával életet teremteni. Talán elkerülte a figyelmünket, hogy mi teszi elevenné az élőket? Jim Al-Khalili és Joe McFadden az életnek nevezett rejtélyes kirakós játék hiányzó darabkái után kutat egy fiatal tudományág, a kvantumbiológia eredményeire támaszkodva. Vajon a költöző madarak honnan tudják, merre repüljenek? Hogyan érzékeljük a rózsa illatát? A génjeink miként tudnak magukról pontos másolatot készíteni? A szerzőpáros szemléletes példákon keresztül bizonyítja: a kvantummechanika amellett, hogy a lehető leghétköznapibb jelenség, a hiányzó darabkát jelenti a kirakósban. A lebilincselő könyv hatását tudományos körök Richard Dawkins Az önző gén című művéhez mérik. Hullám-részecske kettősség, koherencia, kvantumösszefonódás, alagúthatás - hangozzanak bár elsőre idegenül, ezek nem csupán a laboratóriumokban dolgozó tudósok számára fontos kvantummechanikai fogalmak. Ráadásul éppen annyira valóságosak és hétköznapiak, mint nagymamánk almás sütije. Igazság szerint nagymamánk almás sütijét is e jelenségeknek köszönhetjük. Jim Al-Khalili, akadémikus, író és műsorvezető. Elméleti fizikusként dolgozik a Surrey-i Egyetemen, ahol a tanítás mellett kvantummechanikai témájú kutatásokat végez. Több sikerkönyv szerzője, nevéhez számos televíziós és rádiós ismeretterjesztő-sorozat fűződik. Johnjoe McFadden a Surrey-i Egyetem molekulárisgenetika-professzora, emellett a molekuláris biológia és a tuberkulózis területén megjelent tankönyvek szerkesztője. Több mint egy évtizede specializálódott a tuberkulózis és az agyhártyagyulladás vizsgálatára - utóbbi kapcsán az ő nevéhez fűződik az első sikeres molekuláris teszt kifejlesztése. A The Guardianben jelennek meg cikkei olyan témákban, mint a genetikailag módosított növények, pszichedelikus drogok és a kvantummechanika.