Najnovšie - Prírodné vedy strana 6 z 26

„Příroda pro mě představuje největší zdroj nadšení, největší zdroj vizuální krásy a největší zdroj intelektuálního zájmu. Je to největší zdroj tolika věcí v našich životech, že jen kvůli ní stojí za to žít.“ David Attenborough V Živé planetě zkoumá David Atteborough svým typickým způsobem síť života na planetě Zemi. Na cestě nevynechává ani jedno z dvanácti hlavních přirozených prostředí a doprovází nás na všechny čtyři světové strany, na nejnižší bod v oceánu, na nejvyšší místo v horách i do vzduchu nad nimi. Vysvětluje, jak jsou všude na světě živoucí organismy vzájemně provázány spletitými vztahy nezbytnými nejen pro jejich přežití, ale i pro přežití celé planety. Živá planeta je druhým titulem z Attenboroughovy průkopnické trilogie.

Tato kniha vám umožní zblízka nahlédnout do fascinujícího světa sopečné činnosti: Od toho, jak se vulkány rodí, až po jejich neuvěřitelnou sílu, která je schopna ovlivnit krajinu, podnebí i život na Zemi. V knize se dozvíte, jak sopky vznikají a jak se projevují nejenom na Zemi, ale v celé Sluneční soustavě. Sopky mohou být mohutné i krásné, ale zároveň je v jejich majestátu i něco hrozivého. Přesto si bez nich neumíme představit ani vznik života na Zemi, a ani jeho další vývoj.

Příroda je pro řadu z nás místem, které intuitivně vyhledáváme, když potřebujeme zbavit hlavu tíživých myšlenek, nabrat energii a zahnat stres. Při procházkách v lese se často cítíme mnohem lépe než jinde, lehčí a zdravější. V posledních letech tyto pocity potvrzují i věda a medicína: příroda prospívá našemu zdraví. Napadlo vás ale, že tento léčivý vztah lze cíleně podpořit a prohloubit tím, co a jak v lese děláme? Češi jsou známí tím, že do lesa chodí rádi, třeba sbírat houby. Ve skutečnosti však mnozí z nás vnímali vztah s přírodou naposledy v dětství, kdy jsme si v ní dokázali uvolněně hrát a tvořit. Tuto radost a štěstí však můžeme zažívat i jako dospělí, začneme-li se s přírodou propojovat skrze své smysly. Lesní terapie na principech metody šinrin-joku má své kořeny v Japonsku, kde pomáhá obnovovat zdraví lidí i lesa posilováním jejich vzájemného vztahu. Vede nás k tomu, abychom si vzpomněli na naši přirozenou schopnost prožívat přítomný okamžik a sebe samé na hlubší úrovni, než nám zrovna naše mysl dovoluje. A to má celou řadu zdravotních benefitů. S lesní terapií, moderní metodou v oblasti zdravého životního stylu, vás seznámí Aleš Miklík, jeden z prvních certifikovaných průvodců ve svém oboru.

Jeden z najvplyvnejších mysliteľov našej doby, Stephen Hawking, je intelektuálny idol, známy nielen pre dobrodružnosť svojich myšlienok, ale aj pre jasnosť a vtip, s ktorými ich vyjadruje. V tejto novej knihe nás Hawking zavedie k hraniciam teoretickej fyziky, kde pravda je často zvláštnejšia ako výmysel, aby nám laickým jazykom vysvetlil princípy, ktorými sa riadi náš vesmír. Podobne ako mnohí z komunity teoretických fyzikov, profesor Hawking hľadá odhalenie svätého grálu vedy – nepolapiteľnú Teóriu všetkého, ktorá leží v srdci kozmu. Postupným a často hravým štýlom nás sprevádza svojím výskumom, aby odhalil tajomstvá vesmíru – od supergravitácie k supersymetrii, od kvantovej teórie k M-teórii, od holografie k dualite. Berie nás k neprístupným hraniciam vedy, kde teória superstrún a p-brán môže skrývať definitívny kľúč k tejto skladačke. A dovoľuje nám vstúpiť za kulisy jedného zo svojich najvzrušujúcejších intelektuálnych dobrodružstiev, keď hľadá „spojenie Einsteinovej všeobecnej teórie relativity s myšlienkou Richarda Feynmana o viacnásobných históriách do úplnej zjednotenej teórie, ktorá opíše všetko, čo sa deje vo vesmíre“. Profesor Hawking nás s prekypujúcim temperamentom, na ktorý sme uňho zvyknutí, pozýva na neobvyklú cestu priestoročasom. Mnohovravné štvorfarebné ilustrácie pomáhajú pri vysvetľovaní tejto cesty do fantastickej krajiny divov, kde sa častice, brány a struny pohybujú v jedenástich rozmeroch; kde sa čierne diery vyparujú a miznú, berúc svoje tajomstvo so sebou; a kde prvotné kozmické semeno, z ktorého vyklíčil náš vlastný vesmír, bolo len malým orieškom. Vesmír v orechovej škrupinke je základným čítaním pre každého, kto chce porozumieť vesmíru, v ktorom žijeme. Podobne ako jeho dvojča, kniha Stručné dejiny času, nás zoznamuje so vzrušením, ktoré pociťuje vedecké spoločenstvo pri odhaľovaní tajomstiev kozmu. OBSAH PREDSLOV 1. KAPITOLA Stručná história relativity Ako Einstein položil základy dvoch fundamentálnych teórií dvadsiateho storočia: všeobecnej teórie relativity a kvantovej teórie. 2. KAPITOLA Tvar času vEinsteinova všeobecná teória relativity dáva času tvar. Ako to možno dať do súladu s kvantovou teóriou. 3. KAPITOLA Vesmír v orechovej škrupinke Vesmír má rozmanité histórie, z ktorých každá je určená drobným orieškom. 4. KAPITOLA Predpovedanie budúcnosti Ako môže strata informácie v čiernych dierach obmedziť našu schopnosť predpovedať budúcnosť 5. KAPITOLA Ochrana minulosti Je možné cestovanie v čase? Mohla by sa vyspelá civilizácia vrátiť a zmeniť minulosť? 6. KAPITOLA Naša budúcnosť? Star Trek áno alebo nie? Ako sa bude biologický a elektronický život stále rýchlejšie vyvíjať k čoraz zložitejším štruktúram. 7. KAPITOLA Krásny bránový svet Žijeme na bráne, alebo sme iba hologramy? Slovník Odporúčaná literatúra Poďakovanie Register

Vážky létají přes oceán z Indie do Mosambiku, i když jejich tělo disponuje zásobou energie jenom na čtyři hodiny letu. Vorvaňovci při potápění do tříkilometrových hloubek stráví pod hladinou skoro čtyři hodiny. Z toho, co o jejich organismu víme, ale vyplývá, že by jim už po hodině ponoru mělo hrozit utonutí. Had bojga šplhá po hladkých sloupech díky tomu, že na sobě uváže uzel. Pavouci křižáčci používají svou síť jako prak a nechávají se z ní vystřelit na kořist. Drobným roztočům slouží k dopravě na květy vybraných druhů rostlin jako živý taxík kolibříci. Ve volném pokračování bestselleru Desatero smyslů nám biolog a popularizátor vědy Jaroslav Petr zblízka ukáže nejrozmanitější způsoby pohybu živočichů i extrémní výkony, jakých jsou tvorové schopni. Možnosti přesunu z místa na místo, které si zvířata vyvinula, patří totiž k tomu nejúžasnějšímu, co se v přírodě odehrává, nejednou nad nimi zůstává rozum stát a mnoho z nich stále halí tajemství.

Soubor modelových otázek je určen zájemcům o magisterské i bakalářské studium na 2. lékařské fakultě Univerzity Karlovy a slouží především k opakování poznatků získaných středoškolským studiem fyziky. Zadání a tematika otázek určují rozsah požadovaných znalostí, které by měl uchazeč ovládat.

"Učební texty Lékařská biologie a genetika jsou zaměřeny především na genetické problémy, které jsou významné pro studium medicíny; shrnují základní poznatky rozsáhlého a dynamicky se rozvíjejícího oboru lékařské biologie a genetiky. Texty jsou rozděleny do tří dílů. Druhý díl se soustředí na vybranou problematiku molekulární genetiky, onkogenetiky, genetiky vývoje, na vrozené vady, teratogenezi a interakci genů s prostředím."

Od nepaměti nám bylinky pomáhají od bolesti, hojí rány, detoxikují organismus. Mnohé našly uplatnění v odborném lékařství, některé z nich se využívají dodnes. V knize neznam bylin a rostlin s komplexními informacemi: – místo výskytu – období sběru – léčivé vlastnosti – rady a tipy pro využití v kuchyni i kosmetice Využijte kouzla a síly přírody a vneste je do svého života!

Tato monografie zkoumá rozdíly v kvalitě živočišné stravy, které souvisejí se sociální strukturou osídlení, stejně jako s ekonomickou orientací společnosti na Pohansku a v jeho okolí. Osteologické soubory, často označované jako „kuchyňský odpad“, přinášejí nejen důležité informace o spotřebě živočišné potravy, ale odrážejí také povahu chovu hospodářských zvířat. Osteologická studijní oblast Pohansko sestává celkem ze sedmi lokalit, z nichž tři se nacházejí mimo hradiště. Časové spektrum jejich datování sahá od období raného středověku (RS1) do konce velkomoravského období (RS4).

Mezi lidstvem a přírodou není žádná bariéra, hranice nebo rozdíl. Jsme totéž. Jen jsme na to zapomněli. Je zažitým zvykem západní kultury mluvit a psát o těle, přírodě nebo fyzickém světě jako o něčem vnějším, co je oddělené od lidského prožívání a myšlení. Kvůli tomuto odloučení také bylo možné proměnit téměř vše živé i neživé ve zdroje — a tím přivést planetu na pokraj kolapsu. Máme-li se tedy postavit k environmentálním problémům čelem, nemůžeme se zabývat pouze následky lidského konání; je nutné zaměřit se rovněž na mentální a kulturní vzorce, jež mu předcházejí. Filozof David Abram takovou proměnu myšlení ve své pozoruhodné knize Stávat se zvířetem předkládá. Není to však přeměna intelektuální, nýbrž fyzická. Abram situuje lidskou mysl zpátky tam, odkud před staletími prchla — zpátky na zem, mezi kamení a ptačí skřeky, do bezprostředního prožívání hmatatelného světa. Vrací lidi mezi zvěř a zvíře zpět do člověka.

Vydajme sa spolu so svetoznámym fyzikom Carlom Rovellim do srdca čiernej diery. Stratíme sa za jej horizontom a padáme trhlinou do hlbín vesmíru. Geometria sa mení. Čas a priestor sa zvláštne rozpínajú a zmršťujú, až sa nakoniec úplne rozplynú v jadre čiernej diery a zrodí sa biela diera. Rovelli zasvätil svoju kariéru analýze myšlienok deformujúcich sa v čase všeobecnej relativity a skúmaniu mätúcich neistôt kvantovej mechaniky. V Bielych dierach čitateľovi bez ostychu odhaľuje myseľ vedca počas práce. Pozorne sleduje svoj napínavý výskum a uvažuje, či by sa všetky čierne diery mohli raz zmeniť na diery biele. Rovnako pútavo píše o práci vedca aj o zázrakoch vesmíru. Delí sa s nami o strach, neistotu a časté sklamanie zo skúmaných hypotéz a neznámych svetov, ale aj o radosť z nových myšlienok smerujúcich k nečakaným záverom. Pozýva nás zažiť horúčku vedeckého bádania a povedie nás až k ďalekým horizontom… kde zažijeme na vlastnej koži zvláštny a prekvapivý život bielej diery.

Az éghajlatváltozás manapság valóban „forró” téma, a sajtóból és különböző médiumokból ömlenek ránk a hőhullámokról, újabb melegrekordokról, természeti katasztrófákról szóló hírek. A nagyközönség többé-kevésbé tisztában van a hivatalos állásfoglalással: az emberi tevékenység fokozottan befolyásolja a Föld éghajlatát azáltal, hogy hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt enged a légkörbe. Steven E. Koonin több évtizedes tapasztalatát felhasználva naprakész információkkal és ideológiamentes szakértői véleménnyel árnyalja ezt a leegyszerűsítő képet. Olyan tényeket tár az olvasó elé, melyeket a médiából tájékozódó nagyközönség nem ismer, hiszen rendkívül kevesen olvassák a laikusok számára nehezen értelmezhető szakmai jelentéseket, kutatási dokumentumokat. A szerző tudományos alapossággal vizsgálja a valóságtartalmát annak a közhiedelemnek, mely szerint „az emberiség már tönkretette az éghajlatot”. Közérthető módon, tényekre alapozva bemutatja, hogy mennyiben is változott az éghajlat az idők során, mi határozza meg a Föld hőmérsékletét, mi a szén-dioxid-kibocsátás és a szén-dioxid- koncentráció közötti összefüggés, valamint következtetéseket von le a múltbéli hurrikántevékenységről, csapadékmennyiség- és tengerszintváltozásról rendelkezésre álló adatokból. A könyv zárógondolataiban megfogalmazza azokat a lépéseket, amelyekkel elérhetjük, hogy az éghajlattudomány úgy adjon át ismereteket a nem szakmabeliek számára, hogy abból ne hamis következtetések szülessenek, másrészt támpontokat ad ahhoz is, hogy felkészüljünk a várható klímaváltozásokra, legyenek azok természetes eredetűek vagy az emberi tevékenység következményei.

A híres etológus érdekes és tanulságos anekdotákkal színezett tanulmánya hasznos ismeretekkel szolgál a kutyatulajdonosok mellett mindazoknak, akiket érdekelnek az állati kommunikáció titkai. „Az a hétköznapi tény, hogy a kutyám jobban szeret engem, mint én őt, egyszerűen letagadhatatlan, és engem mindig bizonyos szégyennel tölt el. A kutya bármikor kész életét áldozni értem. És én?”

A földrengéseket – mint a legpusztítóbb természeti katasztrófák okozóit – már régóta különös figyelem kíséri. Ezek kiváltó okára többféle elmélet látott napvilágot.„Robert Hooke (1635–1703) [...] a földrengéseket kapcsolatba hozta a hegységképző erőkkel. [...] Tobias Mayer (1723–1762) göttingeni egyetemi tanár [...] a földrengéseket gravitációs tömegátrendeződések hatásával magyarázza.A XIX. század előtti szeizmológiai elméletek három csoportba oszthatók:• a mechanikus mozgásokra épülő elképzelések,• a Föld belsejében lévő központi tüzet vagy több tűzfészket feltételező modellek,• az elektromos jelenségek hatására épülő modellek.René Descartes (1596–1650) a földi folyamatokat és ezen belül a földrengéseket is a Föld kihűlése következtében keletkező mechanikus feszültségekkel magyarázta (Descartes, 1644).A barokk kori földrengéstudomány legelterjedtebb elmélete a Föld belsejében található központi tűzön vagy tüzeken alapult. Ennek az áramlatnak talán legnagyobb hatású művét Descartes kortársa, a német jezsuita Athanasius Kircher (1602–1680) írta meg [...] Nála a központi tűz mellett további tűzfészkek is szerepelnek, amelyek egyaránt felelősek a vulkánok kitöréseiért és a földrengésekért. A tüzeket – amelyek forrásai a kén, a bitumen és a kőszén – csatornák kötik össze egymással. [...] Buffon (Georges-Louis Leclerc, 1707–1788) könyvében égő anyagok föld alatti robbanásait okolja a földrengésekért (Buffon, 1749). [...] A XVIII. század közepétől az akkor folyó elektromos kísérletek hatására születtek meg a földrengéseket elektromos kisülésekkel magyarázó elképzelések. Ezen áramlat leghíresebb képviselője az angol William Stukeley (1687–1765) volt, aki azt tételezte fel, hogy a földrengések a szilárd Föld és a légkörközötti elektromos kisülések következtében keletkeznek (Stukeley, 1750).”(Varga Péter: A magyar tudomány történetének büszkesége: 200 éve jelent meg Kitaibel Pál és Tomcsányi Ádám könyve az 1810. évi móri földrengésről)Alfred Wegener (1880–1930) „kontinensvándorlás” elmélete és Harry Hess (1906–1968) „tengerfenék-terjeszkedés” elmélete után az elemzések a földrengések kiváltó okát lemeztektonikai okokra vezették vissza. A jelenleg is általánosan elfogadott elmélet szerint a földrengések kiváltó oka az, hogy a Föld kéreglemezeiben a tektonikus erők hatására felhalmozódott rugalmas energia – a kőzetlemezek nyírószilárdságának a tönkremenetele miatt – felszabadul és lökéshullámmá válik, ami a Föld belsejében és a felszínen szétterjed.Viszont ha megvizsgáljuk a földrengésészlelések eredményeit, akkor arra a megállapításra kell jutnunk, hogy ez az elmélet nem felelhet meg a valóságnak.Lehetséges, hogy a földrengések kiváltó oka más fizikai jelenség?

A számok nem hazudnak szerzőjének új könyve Soha ennyi információnk nem volt arról, hogyan működik a világ, a legtöbbünknek még sincs róla semmi fogalma. Ez a könyv egy fontos valóság-ellenőrzési segédlet, legyen szó energiáról, élelmiszer-termelésről, anyagi világunkról, globalizációról, bolygónk jövőjéről és túlélési esélyeinkről. Ahhoz, hogy hatékonyan kezelhessük a problémákat, vagy legalább tegyünk egy próbát, értenünk kell a tényeket. Smil a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva veszi számba a létünket meghatározó tényezőket, és nem fél a félretájékoztatás forrásainak bélyegezni olyan meghatározó gondolkodókat, mint a történész Yuval Noah Harari vagy a nyelvész Noam Chomsky. Legjobb tudása szerint igyekszik megválaszolni a feszítő kérdést: visszavonhatatlanul bukásra vagyunk-e ítélve, vagy fényes jövő vár ránk. "Smillel egyet lehet érteni és lehet vele vitatkozni - el lehet fogadni vagy el lehet utasítani csak a tényekre támaszkodó érvelését -, de figyelmen kívül hagyni nem lehet." The Washington Post

A Harvard elismert asztrofizikusának és a Földönkívüli bestsellerszerzőjének legújabb könyve arról szól, hogy miért kulcsfontosságú az emberiség túlélése szempontjából, hogy csillagközi civilizációvá váljunk, és azt is részletesen kifejti, hogyan hódíthatnánk meg a világűrt.A New York Times bestsellerében, a Földönkívüliben Avi Loeb, a Harvard csillagászati tanszékének leghosszabb ideig regnáló vezetője egy olyan elmélettel állt elő, ami komoly visszhangot keltett a tudományos világban. Azt állította, hogy valószínűleg egy távoli csillagrendszerből származó technológiai eszköz látogatott el a naprendszerünkbe. Ez a provokatív, ugyanakkor meggyőzően kifejtett felvetés több millió embert gondolkodtatott el világszerte az intelligens, földön kívüli élet lehetőségéről és arról, hogy mennyi érdekességet tartogathat még számunkra az univerzum. De most, hogy már számításba vesszük a földön kívüli élet esetleges létezését, mi legyen a következő lépés? Hogyan készíthetnénk fel magunkat a találkozásra egy csillagközi civilizációval? Hogyan válhatna a mi kultúránk is csillagközivé?Loeb ezekre a kérdésekre egy lelkesítő, hatásos kiáltvánnyal válaszol, amelyben újradefiniálja a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel mikéntjét. Elveti az eddigi elképzeléseinket, amelyeket fiktív történetek és filmek ültettek el bennünk, és realista, gyakorlatias szempontból írja le, hogyan mehet végbe egy ilyen interakció, miközben a feje tetejére állítja a földön kívüli objektumok azonosításával kapcsolatos kulturális elvárásainkat és beidegződéseinket. Emellett izgalmas formában, első kézből mutatja be nekünk azokat az elképesztő természettudományos és technológiai fejlesztéseket, amelyek a kapcsolatfelvételt segítik majd elő, az azonosítatlan légi jelenségeket övező heves vitáktól kezdve egészen a földön kívüli eredetű technológiai eszközök után végzett kutatásokig. Végül azt is részletezi, milyen következményekkel járhat, ha csillagközivé válunk – vagy esetleg nem válunk azzá. Ékesszólóan ösztökél minket arra, hogy proaktívan próbáljuk felfedezni a közvetlen környezetünkön kívüli világot, és hatásosan érvel a másfajta életformák felkutatása mellett, aminek során arról is tisztább képet nyerhetünk, hogy kik és mik vagyunk mi magunk az univerzumon belül.Ez a könyv a legfrissebb technológiai fejlesztéseket, a fizikát és a filozófiát egyesítve forradalmasítja a földön kívüli élet utáni kutatómunka koncepcióját és önmagunk felkészítését annak felfedezésére. Miközben bepillantást nyújt nekünk a jövő lehetőségeibe, Avi Loeb mesterien fejti ki az emberiség előtt álló legfontosabb kérdéseket és bizonyítja be ismét, hogy a túlélésünk kulcsa a természettudományos kíváncsiságban rejlik.

McIntyre páratlan betekintést nyújt a farkasok viselkedésébe és Yellowstone híres farkas-újratelepítési projektjébe. A szürke farkas visszatérése a Yellowstone Nemzeti Parkba ugyanis minden idők egyik leghíresebb természetvédelmi sikertörténete. A Druid Peak volt a leghíresebb falka a Yellowstone Nemzeti Parkban, sőt talán az egész világon. Egyik első vezérét, a 21-es farkast a nevelőapja, a 8-as, a sorozat első könyvének (Egy farkas diadalútja) főszereplője nevelte fel. Kettőjüknek különösen szoros volt a kapcsolata, és a 21-es sok olyan vezetői képességről tett tanúbizonyságot később, melyeket mentorától tanult. Ez a drámai, igaz történet a 21-és alfa-hím és a 42-es, az ő hűséges alfa-nőstényének a története, akik rendíthetetlen bátorságukról és szokatlan jóindulatukról váltak ismertté, és akik hosszú évekig uralták a park területét.

"Minden egyes fa ezer történetet mesél arról, hogy mi formálta a karakterét, mi sebezte meg a kérgét és a lényét, mi tette egyedivé."A fák látszólag némán állnak a kertünkben, a parkban, az erdőben, pedig nem csak egymással kommunikálnak, felénk is jelzéseket küldenek. Ha odafigyelünk. Ha értjük a ""nyelvüket"". Bizonyos jelekkel értésünkre adják, milyen állapotban vannak, mire van szükségük. Milyen színűek a levelek? Foltosak-e? Mitől vastagszik meg a törzs egy része palack formájúra? Honnan tudjuk, hogy egy fa "szomjas" vagy "napszúrást" kapott? Aki értelmezni tudja a jeleket, az nemcsak egy számára eddig ismeretlen világba pillanthat be, de az is tudatosul benne, milyen sokat tehet a természet e csodálatos lényeinek egészségéért, a környezet- és természetvédelemért.Peter Wohlleben (1964) gyermekkora óta természetvédőnek készült. Erdőgazdálkodást tanult, napjainkban az Eifel-hegységben irányít egy környezetbarát erdőgazdaságot. Számos tévéműsor vendége, népszerű előadó. A gyerekeknek szóló Érted a fák beszédét? Kalandozások az erdőben című kötettel együtt nyolc könyve olvasható magyarul.

„Egy háború elvesztésének legbiztosabb módja az, ha nem ismerjük fel, hogy háborúban állunk” – mondja Michael E. Mann nemzetközi hírű klímatudós. Márpedig harcban állunk: a frontvonal egyik oldalán a fosszilistüzelőanyag-ipar és a hozzá kapcsolódó érdekcsoportok sorakoznak, a másikon pedig mindenki más, aki tenni akar a katasztrofális kimenetelű globális klímaváltozás ellen. Ez a könyv a nagyvállalatok és a lobbistáik által indított, több évtizede zajló kommunikációs háború frontvonalai mögé vezeti az olvasót, és bemutatja azt a kifinomult, változatos fegyvertárat, mellyel ezek az érdekcsoportok igyekeznek megakadályozni a számukra kedvezőtlen környezetvédelmi szabályozások bevezetését. A klímaválság tagadásának hamis narratívája és a tudósok ellehetetlenítése után új eszközökhöz nyúlnak: elsődleges stratégiájuk a figyelemelterelés és a probléma bagatellizálása. Ám amikor arról igyekeznek meggyőzni minket, hogy ha a műanyag palackokat újrahasznosítjuk és a villanyt lekapcsoljuk, egy csapásra megoldódik minden, az legalább ennyire veszélyes. Mann szerint a globális felmelegedés túlságosan égető probléma ahhoz, hogy az egyén szintjén tudjuk kezelni, és óvatosságra int mind az egyéni felelősség túlzott hangsúlyozásával, mind pedig a küzdelem feladása felé terelő pánikkeltéssel kapcsolatban. A szerző úgy látja, van remény, és a legrosszabb elkerülhető. Közérthetően elmagyarázza a globális felmelegedés bonyolult dinamikáját, és reális útmutatást ad azzal kapcsolatban, hogy miként lépjünk fel kollektíven, és kényszerítsük rá a kormányokat, illetve a vállalatokat, hogy valódi megoldásokat találjanak. Csakis így nyerhetjük meg azt a háborút, melynek a tétje nem kevesebb, mint az emberiség és a bolygó túlélése.