Najnovšie - Prírodné vedy strana 7 z 26

A Tejútrendszer szívében egy szupernagy tömegű fekete lyuk található, amely négymilliószor nagyobb, mint a mi Napunk. A közelében a tér és az idő annyira torzult, hogy még a fény is csapdába esik, ha tizenkét millió kilométeren belülre merészkedik. Einstein szerint odabent rejtőzik az idők vége. A huszonegyedik századi fizika szerint a valóság sokkal bizarrabb lehet.A fekete lyukak ott vannak, ahol egykor a legnagyobb tömegű csillagok ragyogtak, mai tudásunk peremén. A természetben előforduló objektumok, a gravitáció elkerülhetetlen szüleményei, amikor túl sok anyag túl kis helyre omlik össze. Bár a természet törvényei megjósolják létezésüket, mégsem tudják pontosan leírni őket. A fekete lyukak olyan helyek a térben és az időben, ahol a gravitáció, a kvantumfizika és a termodinamika törvényei egymásnak feszülnek. Kezdetben olyan szellemi kivívásnak tekintették őket, hogy egyszerűen el sem hitték a létezésüket, de az elmúlt néhány évben kezdett elénk tárulni egy új szintézis; egy mély kapcsolat a gravitáció és a kvantum-információelmélet között, amely olyan holografikus univerzumot ír le, ahol a tér és az idő kvantumbitek hálózatából bukkan elő, a teret pedig féreglyukak ívelik át. A maga nemében páratlan könyvükben Brian Cox és Jeff Forshaw professzorok a fekete lyukakról alkotott ismereteink végső határáig kalauzolnak el. A fizika egy évszázadot átívelő, Einsteintől Hawkingig és rajtuk túlra, a kutatások élvonalába vezető tudományos kalandozásunk azzal a megdöbbentő következtetéssel zárul, hogy világunk talán óriási kvantumszámítógépként működhet.

A matematika hosszú utat tett meg azóta, hogy az emberiség először kezdett matematikai gondolatokat karcolni csontokra, agyagra és papírra. Történetünk Hüpatiától, az első nagy matematikusnőtől vezet el bennünket Karen Uhlenbeckig, az első nőig, aki elnyerte az Abel-díjat, a "matematikusok Nobel-díját". Útközben persze bejárjuk a világot, hogy találkozzunk zseniális tudósokkal, csillagászokkal és matematikusokkal, olyan emberekkel, akik jelentős szerepet játszottak a számok világa rejtett igazságainak feltárásában. A több ezer évre és szinte minden matematikai tudományágra kiterjedő kötet maga a rendkívül lenyűgöző narratív történelem. A matematika történetét úgy meséli el, amilyen valójában - gyönyörűen kaotikus együttműködés.

„Életbe vágóan fontos szembenéznünk környezetünk pusztulásával. Flyn óvatos optimizmussal töpreng a Föld sorsán.” - The Washington Post. A tanzániai hegyvidék, a vulkanikus Karib-tenger, Franciaország tiltott zónái, Skócia bányavidékei, Detroit szétporladó kerületei, Csernobil. Szellemvárosok, tilalmi zónák, erődítményszigetek, megannyi senki földje. Az elhagyatottság szigetei rendhagyó útikönyv. Cal Flyn kalauzolásával olyan egyedülálló helyekre jutunk el, amelyekre egyébként a lábunkat sem tehetnénk be. A világ legeldugottabb, leghátborzongatóbb, legszennyezettebb területeinek története kísérteties, ugyanakkor reményteli, mert arról is szól, hogy mi történik, ha a természet visszafoglalja azt, ami egykor az övé volt. Flyn remekül megírt könyve új ökológiai felfedezésekkel kiegészítve ad választ az égető kérdésre: Mennyire visszafordíthatók a természetet pusztító folyamatok, és mi történik majd, ha mi már nem leszünk? „Az erdő egy levelekből és mikrobákból álló memoár, saját "ökológiai emlékezetének" őrzője. Ha akarjuk, megtanulhatjuk olvasni, és végigkövethetjük a minket körülvevő világ kialakulásának történetét.” Cal Flyn skót író, újságíró. Első könyvével, a Thicker Than Waterrel 2016-ban debütált. Cikkei, tanulmányai többek közt a National Geographicban, a The Wall Street Journalban, a The Sunday Timesban és a The Economistban jelennek meg. 2022-ben a The Sunday Times Az év fiatal írójának választotta. 

A Hét rövid fizikalecke szerzője lenyűgöző utazásra hív a fehér lyukak világába. "Kutatásaim néhány éve a fehér lyukakra, a fekete lyukak megfoghatatlan kistestvéreire összpontosulnak. Ez a könyvem most a fehér lyukakról szól. Megpróbálom elmagyarázni, hogyan épülnek fel az égbolton százával látható fekete lyukak. Mi történik e különös csillagok peremén, a horizonton, ahol az idő már olyannyira lassulni látszik, hogy szinte megáll, a tér pedig mintha szétszakadozna. Aztán megyünk még lejjebb, még beljebb, a legbelsőbb régiókba, egészen odáig, ahol szétolvad az idő és a tér. Odáig, ahol mintha visszapattannánk az időben. Odáig, ahol a fehér lyukak megszületnek." Carlo Rovelli (1956) olasz elméleti fizikus. Hazáján kívül az Egyesült Államokban, Franciaországban is dolgozik. Jelenleg a marseille-i egyetemen működő Elméleti Fizikai Központ kvantumgravitációs kutatócsoportjának vezetője. 2019-ben a Foreign Policy beválasztotta a 100 legmeghatározóbb globális gondolkodó sorába.

Bill Gates kedvenc írója, Vaclav Smil, a cseh-kanadai környezettudós és közgadász több mint negyven, energiával, környezeti és populációs változásokkal, élelmiszergyártással és táplálkozással, technikai innovációkkal, kockázatkezeléssel, közélettel és politikával foglalkozó könyv szerzője. A repülés veszélyes? Milyen nehéz a világ összes szarvasmarhája? Mi teszi boldoggá az embereket? Magyarul elsőként megjelenő könyvében provokatív kérdések, lenyűgöző és szokatlan példák segítségével magyarázza el többek közt azt, hogy hány ember munkájára volt szükség a nagy piramisok felépítéséhez; hogy a védőoltások nemcsak életet mentenek, hanem kiváló befektetések is; és hogy az elektromos autók miért nem olyan nagyszerűek (egyelőre). A számok nem hazudnak tényfeltáró kalandra hív, melynek során legyőzhetjük előítéleteinket, berögzült meggyőződéseinket és szellemi lustaságunkat. Arra ösztönzi olvasóit, hogy maguk is ellenőrizzék, igaz-e mindaz, amit annak gondoltak, és hogy értő, tudatos olvasói legyenek információgazdag világunknak. A sokak által modern polihisztornak tartott közgazdászprofesszor emellett bebizonyítja, hogy kellő elszánással és kalandvággyal túlléphetünk a szűk, szakmai szempontokon anélkül, hogy lemondanánk a tudományos igényességről.

Mindaz, ami körülvesz bennünket: a sziklákat és a bolygókat, a virágokat és a csillagokat, de beleértve a mi magunkat is alkotó anyag különleges tulajdonságokkal rendelkezik, és számos rejtéllyel szolgál. Egyáltalán: miből vagyunk? Mi tartja össze az anyagi testeket? Van különbség a földi anyag, illetve és a Napot és a többi csillagot alkotó égi anyag között? Milyen értelemben anyagállapot a vákuum? Milyen formát ölt az anyag a nagy fekete lyukak belsejében? Ezekre az örök és sokszor felfoghatatlanul rejtélyes kérdésekre keresi a választ Guido Tonelli olasz fizikus. A Genezis és az Idő című könyve után ismét meglepő utazásra kísér el bennünket a kortárs tudomány világában, a tőle megszokott magával ragadó nyelven kalauzolva bennünket. Mindez lehetővé teszi az olvasó számára, hogy új szemmel tekintsen a világmindenségre, sőt talán önmagára is. 

Tudják, hogy mennyi rózsafej kell egy liter rózsaolajhoz? Egymillió darab, mégpedig kézzel szedve. És azt, hogy a XVI. Lajos udvarát egykor belengő illat forrásául szolgáló benzoét a mai napig csak Laosz világtól elzárt trópusi dzsungeléből lehet beszerezni, a vaníliarudak pedig több százezernyi dollárért cserélnek gazdát Madagaszkáron, szigorúan készpénzben? Dominique Roques számos ilyen elképesztő információ birtokában van, és ezeket meg is osztja velünk történelmi áttekintés, úti beszámoló és emlékiratok bódító egyvelegét alkotó könyvében. A világ egyik vezető parfümgyártójának dolgozó szerző több mint harminc éven át kutatta a természetben rejlő illatforrásokat, és a helyi közösségekkel együttműködve fenntartható ellátási láncokat hozott létre a parfümvilág legkeresettebb árucikkei, a természetes alapanyagok beszerzéséhez. A parfümök nyomában ebbe a lenyűgöző munkába enged betekintést. Tizenhetet ismerhetünk meg a parfümipar legértékesebb alapanyagai közül az indonéziai pacsulitól a damaszkuszi rózsáig, és a szerző az illatok mögött rejlő, különleges emberi sorsokat is az olvasó elé tárja. A szórakoztató és informatív, gyönyörű fekete-fehér illusztrációkkal gazdagított A parfümök nyomában ellenállhatatlan felfedezőútra invitálja olvasóit a természetes illatok kevesek által ismert világába.

JOGGAL VAGYUNK BÜSZKÉK NAGYSZERŰ TUDÓSAINKRA. Gyűjteményes kötetünk második része 52 zseniális találmányt mutat be. Az egész világon ismerik Kempelen Farkas, Puskás Tivadar, Gábor Dénes, Neumann János vagy Rubik Ernő nevét. De tudja-e az olvasó, hogy ki volt és mivel gazdagított bennünket Korda Dezső, Nemes Tihamér, Kozma László vagy Kliegl József? Pedig nélkülük, a világvevő rádió, a televízió, a digitális számítógép és a nyomdagép feltalálói nélkül jelenünk egészen másképp alakult volna. 

Homok, só, vas, réz, olaj és lítium: az emberiség történetének legfontosabb anyagai. Birodalmakat hoztak létre, civilizációkat romboltak le - évezredeken át táplálták a fantáziánkat és kapzsiságunkat. Mai világunk nem létezne nélkülük, jövőnket pedig a kereskedelmük fölötti ellenőrzésért folyó küzdelem határozza meg. 2019-ben több anyagot bányásztunk, mint az emberiség 1950 előtti egész történelme során! Minden tonna fosszilis tüzelőanyagra hat tonna más anyag - homok, fa, ásványok sokasága - jutott. Conway kontinenseken, kultúrákon és korszakokon átívelő utazásokon tárja fel mai életünk alapjait -Európa legmélyebb bányájának forróságot árasztó mélységeitől a makulátlanul tiszta tajvani chipgyárakon át a lítiumsókat rejtő, kísértetiesen zöld medencékig. Az Anyagi világ azokat az embereket, azokat a lélegzetelállító gyártási folyamatokat és szinte ismeretlen vállalatokat ismerteti, amelyek csodát tesznek a nyersanyagokkal. A kötet eredeti megvilágításban meséli el az emberi civilizáció történetét és villantja fel lehetséges jövőjét. 

Kénytelenek vagyunk antropocénnek nevezni a korszakot, amiben élünk, mert a környezetünkre, a Föld élővilágára radikális hatással vagyunk. Thomas Halliday könyvében azzal is szembesülhetünk, bolygónk könnyen kiheveri majd a pusztulásunkat, mindegy, mikor következik be, hiszen jó néhány kataklizmával a háta mögött teremtette meg a lehetőséget az emberiség kialakulására. A könyv lapjain kirajzolódnak a több millió éves ciklusok - kialakulás, felívelés, hanyatlás, kihalás, újjászületés -, hogy a végén föltegyük magunknak a kérdést: a kisszerű hatalmi és gazdasági játszmák helyett nem azon kellene inkább gondolkodnunk, esetleg hogyan élhetné túl az emberiség a következő kihalási szakaszt? A Más-világok eddig 13 nyelven jelent meg, és a magyar mellett hamarosan érkezik a japán, a brazil, az orosz és a török kiadás is. 

A mikrocsipek viharos sikerének előbb-utóbb vége szakad. Amikor a tranzisztorok az atomok méretére zsugorodnak, a számítási teljesítményük óhatatlanul összeomlik. Ez a változás azonban előhírnöke a számítógépek új típusa megjelenésének, amelyek magukkal az atomokkal végzik a számításokat.A kvantumszámítógépek a számítási teljesítmény példa nélkül álló növekedését ígérik, ami lehetővé teszi a hétköznapi életünk minden területét átható fejlődést. Az autógyártók, a kutatóorvosok és a tanácsadó cégek egyaránt a kvantum-számítástechnikában látják a jövő kulcsát, amely alkalmazásának köszönhetően hatékonyabb autókat, jobb életmentő gyógyszereket készíthetünk. E számítógépek segítségével megfejthetjük azokat a bonyolult kémiai folyamatokat, amelyekkel olcsó műtrágyákat állíthatunk elő; szuperakkumulátorainkkal beléphetünk a napenergia hasznosításának korába, a kvantumszámítógépekkel tervezett fúziós reaktorainkkal pedig tiszta, biztonságos megújuló energiát termelhetünk. Sőt még a fehérjék ördögien bonyolult felcsavarodásának titkait is feltárhatjuk, ami segíthet az olyan, jelenleg még gyógyíthatatlan betegségek kezelésében, mint az Alzheimer-kór, az ALS és a Parkinson-kór.Talán egyetlen olyan problémája sincs az emberiségnek, amelynek megoldásában ne segíthetnének a kvantumszámítógépek. Dr. Michio Kaku – aki egész szakmai pályafutása során a kvantumelmélettel foglalkozott – ebben a könyvben ennek a vadonatúj tudományterületnek a borzongatóan izgalmas történetét és az emberiség jövőjében betöltött szerepét meséli el a rá jellemző világos stílusban és lelkesedéssel.

„Tudtam, hogy amikor Stephen azt mondta, hogy az univerzum tervezettnek tűnik, arra a rendkívüli megfigyelésre utalt, miszerint az univerzum a viharos születését követően feltűnően alkalmasnak bizonyult az élet fenntartásához - még ha ez több milliárd évig is tartott. Ez az alkalmasság, így vagy úgy, évszázadokon át nyugtalanította a gondolkodókat, mert úgy érezték, hogy ez jelentős probléma. Szinte olyan, mintha az élet és a kozmosz keletkezése összefüggne egymással, mintha a kozmosz mindvégig tudta volna, hogy egy napon otthont ad majd nekünk. Mihez kezdjünk a szándékosság eme titokzatos megjelenésével? Ez az egyik legfontosabb kérdés, amelyet az emberek az univerzummal kapcsolatban feltesznek, Stephen pedig meg volt róla győződve, hogy a kozmológiai elméletnek kellene hogy legyen mondanivalója a témában. Valójában munkája nagy részét az a lehetőség - vagy remény - vezérelte, hogy képes lesz megfejteni a kozmikus tervezettség rejtélyét.”Stephen Hawking utolsó gondolatai a Világegyetem létrejöttéről - Az idő rövid történetében vázolt elmélet gyökeres átdolgozása. Miként alakulhattak ki az univerzumban az élet számára ennyire kedvező feltételek? Hogy megoldja ezt a rejtélyt, Stephen Hawking az ősrobbanás elméletét kezdte el tanulmányozni, ám a kérdés egyre bonyolultabbá vált, amikor a matematikai számítások arra utaltak, hogy több ősrobbanás számtalan univerzumot hozott létre, amelyek többsége alkalmatlan az életre. Hawking közeli munkatársával és jó barátjával, Thomas Hertoggal húsz éven át dolgozott a válaszon, aminek eredménye egy teljesen új elmélet lett. Legnagyobb meglepetésükre egyfajta evolúcióra bukkantak, amelyet visszafelé követve azt látták, hogy maguk a fizika törvényei változnak és egyszerűsödnek, egészen addig, amíg a részecskék, az erők, sőt maga az idő is el nem tűnik. Forradalmi gondolat támadt bennük: a fizika törvényei nincsenek kőbe vésve, hanem az általuk irányított Világegyetemmel együtt születnek és alakulnak ki. Az idő eredetéről ezt a radikálisan új elméletet elhelyezi a fizikai gondolkodás történetének kontextusában Newton törvényeitől kezdve Einsten relativitáselméletén és a kvantummechanikán keresztül egészen a húrelmélet legújabb eredményeiig, és alapjaiban változtatja meg, amit a Világegyetemben elfoglalt helyünkről gondolunk.  Talán ez Stephen Hawking legnagyobb tudományos eredménye.

“Az allergia az emberi sebezhetőségről szól, biológiai és társadalmi értelemben egyaránt.”Földimogyoró-allergia, szénanátha, ekcéma, gluténintolerancia, laktózérzékenység - alig van ember, aki ne szenvedne ezek valamelyikétől.Theresa MacPhail orvosi antropológus édesapja egy méhcsípéstől halt meg, úgy, hogy nem is tudta, allergiás a méhekre. A szerzőt ez a tragikus személyes élmény késztette arra, hogy kutatni kezdjen a témában. A legfrissebb statisztikák szerint a Föld népességének 30-40 százaléka küzd valamilyen allergiával, és ez a szám ijesztő ütemben nő. MacPhail szerint mindez bizonyítja, hogy az emberi tevékenység által folyamatosan alakított környezet egyre mérgezőbb számunkra. Könyvében átfogóan, több oldalról mutatja be a kérdést, a betegség első, 1819-es leírásától kezdve egészen az allergiásokat segítő mobilapplikációkig. Tudományos és orvosi kutatásainak eredményeit történelmi háttérrel és személyes élményanyaggal ötvözve szemléletesen és számos kérdést felvetve vázolja az allergia 21. századi megjelenési formáit.Dr. Theresa MacPhail a Stevens Műszaki Intézetben a természet- és műszaki tudományok docense, orvosi antropológus. Kutatási témái többek között a globális egészségügy és a biomedicina. Jelenleg az öregedésről szóló új könyvén dolgozik. Brooklynban él.

Slovník základních termínů z astronomie je příručkou, po níž sáhnou nejen zájemci o astronomii, kteří potřebují podporu při práci s německými texty či při komunikaci s německy hovořícími kolegy, ale především pracovníci cizojazyčných redakcí či překladatelé. Obsahuje termíny, které vycházejí zhruba z rozsahu středoškolské výuky. Hesla jsou opatřena informacemi o dělení slova, přízvuku, tvarosloví i stylu; ekvivalenty jsou vybaveny příklady slovních spojení i autentickými větami včetně jejich překladů do češtiny. Slovník uvádí kromě odborných zkratek i odkazy na terminologická synonyma.

Od bakterií po velryby, od atomů po asteroidy. Oceňovaný vědec českého původu Vaclav Smil tentokrát zkoumá, proč rozměry nejsou náhodné a jak ovlivňují svět. Má dvakrát větší člověk dvakrát více krve? Čím se vyznačují hezké tváře? Má každý růst své meze? Kde všude najdeme zlatý řez? A co ergonomický oříšek: velikost sedadel v letadle? Nečekané odpovědi na otázky všedního i planetárního významu vás ohromí i pobaví zároveň. Fascinující publikace od základů změní, jak se díváte na vše kolem sebe!

Autorské dílo přináší rozsáhlý přehled tropických a subtropických rostlin, které se pěstují jako okrasné nebo užitkové, popřípadě mají obojí hodnotu. Součástí knihy je souhrn jednoduchých pěstitelských zásad, terminologický slovníček a obsáhlý rejstřík. Přes 1300 autentických fotografií pochází především z tropů a subtropů. Přibližují nejen samotné rostliny, ale i jejich prostředí a použití v jižních zemích.

Môžu byť dva stromy rovnaké? Nie. A aj ten najmenší rozdiel je zásadný. Stromy nám toho chcú toľko povedať – o krajine, vode, ľuďoch, zvieratách, počasí aj o čase. Porozprávajú nám o svojom živote, dobrých aj zlých chvíľach. Stromy rozprávajú príbehy, ale len tým, ktorí ich vedia počúvať. Každý strom, na ktorý natrafíme, nesie na sebe množstvo znakov a stôp. Všetky o niečom vypovedajú. Šepkajú nám tajomstvá nielen o svojom živote, ale aj o krajine, v ktorej žijú. Zbadáte ich okamžite – pravda, ak viete, čo máte hľadať. A práve preto zostajú pre väčšinu ľudí skryté. V knihe Ako čítať zo stromov spoznáte jednoduché princípy, ktoré vysvetľujú tvary stromov a s tým súvisiace javy. Získate vedomosti, ktoré nemá len tak hocikto. Zídu sa vám vždy, keď prejdete okolo niektorého stromu, či v meste alebo vo voľnej prírode. Tristan Gooley už dve desaťročia učí ľudí umeniu čítať zo stromov pomocou jasných znakov a stôp ukrytých v ich tvare, kôre, koreňoch či na listoch. Dočítate sa o nich v tejto jedinečnej knihe, aká nemá vo svete páru. To, čo sa tu naučíte, už nikdy v živote nezabudnete. Odteraz sa na žiadny strom nepozriete tými istými očami ako predtým.

Autor bestselleru Ako naozaj funguje svet sa v najnovšej knihe pozrel na to, ako fenomén veľkosti riadi naše životy a ponúka kľúč k pochopeniu zdravia, bohatstva a dokonca aj šťastia. Ak chceme odpovedať na najdôležitejšie otázky našej doby, musíme pochopiť veľkosť. Ani baktérie, ani impériá nie sú imúnne voči jej zákonom. Jej meranie je náročné, najmä ak ide o zložité systémy, ako je ekonomika, no jej zvládnutie ponúka bohaté možnosti, napríklad vzostup Západu bol priamym výsledkom stále presnejších a štandardizovanejších meraní. Smil využíva interdisciplinárny prístup, ktorý mu získal širokú čitateľskú obec, a čerpá z histórie, vied o Zemi, psychológie, umenia a ďalších oblastí, aby ponúkol nový pohľad na niektoré z našich najväčších výziev vrátane nerovnosti príjmov, šírenia infekčných chorôb a nerovnomerných vplyvov klimatickej zmeny. Veľkosť vysvetľuje zákonitosti – a zvláštnosti – kľúčových procesov, ktoré formujú život (od mikróbov po veľryby), Zem (od asteroidov po sopečné erupcie), technický pokrok (od architektúry po dopravu) a spoločnosť a ekonomiku (od miest po mzdy). Táto kniha o veľkých a malých veciach a o vzťahoch medzi nimi odpovedá na veľké aj malé otázky ľudského života.

Ať se nám to líbí nebo ne, našim životům vládne matematika. Každodenní přísun čerstvých zpráv nás zahrnuje statistickými odhady, výzkumy veřejného mínění, posuzováním rizik, výpočty inflací, předpovědí počasí a klimatických pochodů a všemožnými politickými rozhodnutími, která jsou založena na údajně přesných číslech. Většinu z nás obvykle ani nenapadne tato čísla zpochybňovat nebo se ptát, co doopravdy znamenají, a jestli z nich náhodou neplyne víc otázek než odpovědí. Vzápětí všechny cifry pustíme z hlavy – pokud se vůbec dostaly dovnitř. Ve svém jednoduchém průvodci pro všechny, kdo zažívají ochromení z čísel, William Hartston jasně a s humorem vysvětluje, jak bezpečně projít minovým polem matematiky, která nás obklopuje.