Najnovšie - Prírodné vedy strana 10 z 26

„Ha hagyjuk, az erdő mindenhol gyorsan visszatér, és megerősödik. Csupán fel kellene ismernünk, hogy mi, emberek nem tudunk erdőt csinálni, legfeljebb ültetvényeket.” A fák nemcsak alkalmazkodni képesek a környezetükhöz, de a magvaikban lévő örökítőanyag módosulásai révén "nevelni" is tudják az utódaikat. Továbbadják nekik a megváltozott környezeti viszonyokkal kapcsolatos tapasztalataikat, és így felkészítik őket arra, hogyan birkózzanak meg a változásokkal. Bámulatos alkalmazkodóképességüknek azonban határai vannak. A fáknak napjainkban égető szükségük van az ép közösségre, hogy párologtatással hűteni tudják magukat, és esőfelhőket hozhassanak létre. Csakhogy mindezt veszélyezteti az intenzív fakitermelés. Peter Wohlleben élesen kritizálja az erdészeti lobbi, a fakitermelő ipar és a politika önző és természetromboló döntéseit. Hangsúlyozza: nem várhatunk tovább, véget kell vetnünk a pusztításnak. Ha a fákat békében hagyjuk, képesek regenerálódni, és segíthetnek nekünk megküzdeni a klímaválsággal.

Gyűjteményes kötetünk Szent-Györgyi Albert C-vitaminjától Pavlics Ferenc holdjáró autójáig 50 zseniális találmányt és felfedezést mutat be.Az egész világon ismerik a gyógyítás, a repülés, a csillagászat, a közlekedés és az energiafelhasználás területén született magyar újításokat. Persze nem minden úgy történt, ahogy eddig gondoltuk; ámulva olvassuk a felfedezések néhol krimibe illően izgalmas, de mindig szigorú tényeken alapuló történetét.„Verancsics Faustus ejtőernyőjének repülő emberét (Homo volans) egy merev rúdhoz rögzített, négyszögletes vászonra erősített kötelek tartották. A feltaláló különösen fontosnak tartotta, hogy az ejtőernyő szerkezetének felületét az ember súlyának megfelelően méretezzék. Többek szerint 1617-ben, Velence egyik tornyáról leugorva Verancsics maga próbálta ki ejtőernyőjét... Nem tudjuk, hogy valójában mi valósult meg abból a majdnem félszáz technikai ötletből és tervből, amit a Machina novae-ban ismertetett, de kétségtelen, hogy nagyformátumú gondolkodó és műszaki alkotó volt.”

Az Erdei kalauz izgalmas felfedezőútra hív. Bemutatja a legfontosabb lombos és tűlevelű fafajokat, és elárulja, melyik nyújthat oltalmat a viharban. Mesél rókaodúkról, ahova más "bérlők" is beköltözhetnek, és megismertet a föld alatti, rafinált csőhálózattal, melyet a földigiliszták építenek ki. Elmondja, milyen erdei gyümölcsöket, gombákat, leveleket és hajtásokat szabad és érdemes szedni, s megtudhatjuk, hogy a bükkfa leveleiből finom saláta készíthető. Kiderül, hogy miből lesz az erdei rágógumi, mi az az erdei telefon, és hogy miként tehetnek szert a fák vízhasra. És persze praktikus tanácsokat kapunk arra vonatkozóan is, hogy milyen ruházatban érdemes kirándulni. "Wohlleben visszaadta az erdőnek a lelkét." Süddeutsche Zeitung

Kilencvennégy éves vagyok. Rendkívüli élet jutott osztályrészemül; csak most kezdem felismerni, hogy mennyire rendkívüli. Fiatalkoromban úgy éreztem, hogy odakint a szabadban az érintetlen, őseredeti természet vesz körül - ez azonban nem volt egyéb, mint illúzió. Korunk nagy tragédiája - az érintetlen természeti környezet folyamatos zsugorodása és a biológiai sokféleség, a biodiverzitás csökkenése - alig észrevehetően nap mint nap itt zajlik körülöttünk. Tanúja voltam ennek a hanyatlásnak. Az Egy élet a bolygónkon a tanúvallomásom, egyben a látomásom is. Történet arról, miként követtük el a leghatalmasabb tévedésünket, és annak felvázolása, hogy ha haladéktalanul cselekszünk, hogyan tudjuk helyrehozni ezt a tévedést. Ma még - utoljára - van esélyünk arra, hogy tökéletes otthont teremtsünk magunknak, és helyreállítsuk az épségét annak a csodálatos világnak, amelyet örököltünk. Csak akarnunk kell. Földünkön az élővilággal osztozunk, mely az elképzelhető legcsodálatosabb, évmilliárdok alatt kialakult létfenntartó rendszer. Bolygónk stabilitása azonban megingott, miközben a biológiai sokféleség vészesen lecsökkent - a kettő ugyanis szorosan összefügg. Helyre kell állítanunk a biodiverzitást, amit oly kíméletlenül pusztítottunk. Ez az egyetlen kiút a magunk által előidézett válságból. Vissza kell vadítanunk a világot. A könyvhöz kapcsolódó film, Egy élet a bolygónkon címmel, a Netfilxen látható.

A kréta korszak után, a dinoszauruszok és a többi repülő és tengeri őshüllő kihalását követő időszakban az emlősök a legtöbb megüresedett ökológia fülkét betöltötték és bámulatos forma és fajszámban terjedtek el az egész bolygón. Egy bizonyos élettér igen nagy kihívást jelentett az emlősöknek és ez nem más, mint a szeszélyes ám bőkezű tenger. Több egymástól teljesen eltérő emlősfélék, mint például a bálnák és a fókák, eltérő időben nekifogott, hogy alkalmazkodjon ehhez a különleges élethelyhez. E könyvben megnézzük azt az időszakot és korszakokat, amikor kifejődtek a különböző tengeri emlős fajták. A fejlődési történeteit és jelentős fajok rövid leírását. Valamint a Wadi Al-Hitan-t azaz a bálnák völgyének kialakulását és a benne lévő leletanyagot fogjuk taglalni.

Gondolkodtál már azon, hogy a menstruáció nem csak annyit jelent: minden hónapban megjön? Változnak az érzelmeid attól függően, hogy a hónapnak épp melyik szakaszában vagy? Tudod, miért van így? Tudtad, hogy a vérzés csak egy a ciklus többi szakasza közül? Volt már, hogy nem jött meg? Elmagyarázta neked bárki is a valós okát? Mostanáig számos társadalmi ok játszott közre abban, hogy elhallgattattak minket, ha nőként szerettük volna megismerni a ciklusunkat és a benne szerepet játszó tényezőket. Könnyű megoldásokat kínáltak: szedjünk hormonális fogamzásgátlót vagy tablettát. Mindig ez a helyes megoldás? Azért folyamodunk hozzá, mert tudjuk, mi a jó nekünk, vagy azért, mert nincsenek ismereteink, és le is mondtunk róla, hogy legyenek? Ezzel a könyvvel segíteni szeretnénk abban, hogy megértsd a havi ciklusodat és a vele kapcsolatos gyakori zavarokat. A pszichológia és a táplálkozás felől közelítve, tudományos és szakmai szemlélettel, gyakorlati tapasztalatok alapján, ítélkezés és tabuk nélkül szeretnénk elmagyarázni, hogyan kezelheted őket. Ha szeretnéd pszichológiai és dietetikai szemszögből, elméleti ismeretek és praktikus eszközök segítségével megérteni és megismerni a ciklusodat, akkor ez a te könyved is.

Vydejte se na průzkum Země, jaká existovala kdysi, ponořte se do zkoumání změn, k nimž došlo během její historie. Odhalte způsoby, které život našel, aby se náhlým změnám přizpůsobil či důsledky toho, že se asimilace někdy nepovedla.

"A Giorgio Parisinek odaítélt Nobel-díj egy rendkívüli tudóst jutalmaz, és visszaigazolja az olasz elméleti fizikai iskola kiemelkedő színvonalát." CARLO ROVELLI Önmagukat látszólag minden törvényszerűség alól kivonó kísérleti valóságok, magát a tudóst is meglepő felfedezésekhez vezető kutatások, a fizikai és matematikai intuíció felvillantása - ez az a világ, amelyet Giorgio Parisi több mint ötven éve kutat. A részecskékkel kapcsolatos úttörő felfedezések, szenvedélyes érdeklődés az olyan rejtélyes jelenségek iránt, mint az állapotváltozások, a "spinüvegek" és a seregélyek röpte, a gondolatok születésével kapcsolatos elmélkedések, a tudomány társadalmi szerepét firtató eszmefuttatások - ez a könyv tematikai sokféleségével izgalmas utazás egy olyan fizikus zseniális elméjében, aki az összetett rendszerek törvényszerűségeit keresi, mert az egyszerűek mindig is unalmasnak tűntek a számára. "A seregélyek röpte különös módon lenyűgözött, mert nemcsak az én kutatásaim vezérfonalához, de a modern fizika oly sok más témájához is kapcsolódott: ezek az egymással kölcsönhatásban álló, nagyszámú alkotóelemből (szereplőből) álló rendszerek viselkedésének megértését célozták. A fizikában ezek a szereplők lehetnek elektronok, atomok, spinek, molekulák; viselkedésük szabályai nagyon egyszerűek, együttesen azonban jóval összetettebb csoportos viselkedésre képesek."

Az örök élet titkát hajdan kuruzslók és kalandorok keresték, mára azonban a tudomány került a kutatás élére. Az emberiség most először talán valóban megtalálhatja, ha nem is a halhatatlanságot, de a hosszú és egészséges élet kulcsát. A fiatal dán biológus, Nicklas Brendborg összegzi, hogyan küzdött eddig a tudomány az öregedés ellen, és számba veszi, mi kell ahhoz, hogy hosszabb ideig éljünk. Az áttekintésből megtudhatjuk, miért olyan bonyolult folyamat az emberiség egyik legnagyobb rejtélye, az öregedés, illetve annak lassítása. A dán kutató elkalauzol bennünket csúcstechnológiás laboratóriumokba és olyan távoli térségekbe, ahol tudományos áttörést értek el az öregedésgátlás terén. Elemzésében rávilágít néhány állatfaj meglepő tulajdonságaira, amelyek eddig példaként szolgálhattak a kutatók számára a hosszú élet titkainak megfejtésében. Megismerhetjük a rákbetegséget még hírből sem ismerő, rejtélyes állatot, a csupasz turkálót, a több száz évet is megérő cetféléket, teknősöket és medúzákat, és lassanként feltárul előttünk, hogy hogyan hasznosíthatók ránk, emberekre az állatvilág jelenségeiből levont biológiai következtetések. Nicklas Brendborg a Koppenhágai Egyetem molekuláris biológia szakos hallgatója és a terület egyik legígéretesebb kutatója. Korábbi kötetei: Top Student, Supertrends (társszerzőként).

Hatvanhatmillió évvel ezelőtt a Föld legfélelmetesebb élőlényei, a dinoszauruszok örökre eltűntek. Mind a mai napig bolygónk nagy rejtélyei közé tartoznak. A fiatal amerikai paleontológus, Steve Brusatte, szakterületének kiemelkedő egyénisége ebben a könyvében izgalmasan és olvasmányosan meséli el meglepő és új megvilágításba helyezett történetüket. Föleleveníti a dinoszauruszok fejlődésének csúcspontjait, amikor sok száz fajuk létezett, majd megjelentek a mai madarak ősei, a szárnyakat viselő, tollas dinoszauruszok. Aztán feltehetőleg egy óriási meteorit csapódott be a Földbe, és majdnem az összes dinoszauruszt elpusztította – bekövetkezett a földtörténet egyik legnagyobb szabású tömeges kihalása. Brusatte beszámol néhány rendkívüli felfedezésről is, amelyet kollégáival együtt tett, például az ősi, ember nagyságú tyrannoszauriákról és a tollas raptorokról. Ezek alapjaiban változtatták meg a dinoszauruszokról való tudásunkat. A dinoszauruszok tündöklése és bukása nagyszerű tudományos mű, egyben remek ismeretterjesztő munka. „Be akarom bizonyítani, hogy a dinoszauruszok nem holmi »másvilági szörnyek« voltak, az evolúció tévedéseinek sem mondhatók, és az sem igaz, hogy nem voltak igazán érdekesek. Nagyon is érdekesek voltak, ráadásul sikeresek is, jó 150 millió éven át éltek és virultak, közülük kerültek ki minden idők legfantasztikusabb lényei – ideértve azt a tízezerféle, ma is élő dinoszauruszt, amelyeket madaraknak mondunk.”

Jedinečná cesta za objavovaním snehu v rozmanitých kultúrachSneh robí známe miesto cudzím, prepisuje realitu, na určitý čas zakrýva, odieva, očisťuje alebo zastavuje krajinu. Tlmí. Zahaľuje. Snehová vločka, ktorá dopadne na vrchol pohoria v Afrike, sa môže roztopiť a vypariť a neskôr opäť zamrznúť a spadnúť na jabloňové sady v Kašmíre a opäť sa roztopiť a spadnúť ešte najmenej päťdesiat ráz. Práve tak jedno slovo pre sneh ponúka prístup k novým miestam, cestu porozumenia, po ktorej sa treba vydať. Každý jazyk má svoje vlastné výrazy pre páperové vločky, ktoré sa znášajú z oblohy. Spisovateľka a cestovateľka po Arktíde Nancy Campbell načiera hlboko do významov päťdesiatich slov pre sneh, pričom každé z nich ponúka celý svet mýtov a príbehov.Päťdesiat slov pre sneh je cesta za objavovaním snehu v kultúrach po celom svete prostredníctvom rôznych jazykov. Hoci mnohé z jazykov v tejto knihe, napríklad španielčinu či urdčinu, možno počuť po celom svete, iné, napríklad inupiacký dialekt z Walesu na Aljaške, si pamätajú najmä starší ľudia v relatívne malých komunitách.

Kniha antropologických esejí ruského prírodovedca a anarchistického filozofa Petra Kropotkina vyšla knižne v roku 1902, hoci boli napísané o dekádu skôr. Autor skúma úlohu vzájomne prospešnej spolupráce a reciprocity (alebo „vzájomnej pomoci“) v živočíšnej ríši a v ľudských spoločnostiach v minulosti aj v súčasnosti. Je to argument proti teóriám sociálneho darvinizmu, ktoré zdôrazňujú súťaživosť a prežitie najsilnejších, a proti romantickým predstavám spisovateľov, ako bol Jean-Jacques Rousseau, ktorý si myslel, že spolupráca je motivovaná všeobecnou láskou. Kropotkin namiesto toho tvrdí, že vzájomná pomoc má pragmatické výhody pre prežitie ľudských a zvieracích spoločenstiev a spolu so svedomím sa presadila prostredníctvom prírodného výberu. Kropotkin sa zamýšľa nad významom vzájomnej pomoci pre prosperitu a prežitie v živočíšnej ríši, v domorodých a raných európskych spoločnostiach, v stredovekých slobodných mestách (najmä prostredníctvom cechov) a na konci 19. storočia na dedine, v robotníckom hnutí a v chudobnom ľude. Kritizuje štát za to, že zničil historicky dôležité inštitúcie vzájomnej pomoci, najmä prostredníctvom zavedenia súkromného vlastníctva. Mnohí biológovia, vrátane Stephena Goulda, jedného z najvplyvnejších evolučných biológov svojej generácie, toto dielo považujú za dôležitý míľnik vedeckého skúmania spolupráce a altruizmu.

Změna klimatu je skutečná, ale neznamená konec světa. Dokonce to není ani ten největší současný problém životního prostředí. Michael Shellenberger bojuje za zelenější planetu už celá desetiletí. Pomáhal zachránit poslední nechráněné sekvojové lesy na světě. Je spoluautorem předchůdce amerického politického programu New Green Deal. A vedl úspěšné hnutí vědců a aktivistů za zachování provozu jaderných elektráren, které zabránilo nárůstu emisí. V roce 2019 se však začaly ozývat hlasy, že „zemřou miliardy lidí“, čímž přispívají k rostoucí nervozitě, která se nyní šíří i mezi mladistvými, a Shellenberger, coby celoživotní aktivista za zlepšení životního prostředí, uznávaný odborník na energetiku a otec dospívající dcery, došel k závěru, že je třeba jasně oddělit vědu od fikce. Přestože řadě témat se média věnují už desítky let, mnozí z nás stále neznají základní fakta. Emise oxidu uhličitého dosáhly ve většině rozvinutého světa vrcholu už před více než deseti lety a od té doby klesají. Úmrtí následkem extrémního počasí, dokonce i v rozvojových zemích, klesla za posledních čtyřicet let o osmdesát procent. A riziko, že se Země ohřeje na příliš vysokou teplotu, je následkem zpomalujícího růstu populace a ohromného množství zemního plynu čím dál nepravděpodobnější. Kupodivu právě lidé, kteří nejvíc bijí na poplach ohledně současných problémů, se často nejvíc brání očividným řešením. Co se doopravdy skrývá za vzestupem apokalyptického environmentalismu? Jsou to silné finanční zájmy. Je to touha po postavení a moci. Ale především je to nutkání určité skupiny údajných ateistů nalézt duchovní naplnění. Takový spirituální impuls může být přirozený a zdravý. Jenže pokud toto nové náboženství hlásá strach bez lásky a vinu bez vykoupení, nedokáže uspokojit naše nejhlubší psychologické a existenciální potřeby.

Žijící legenda a průvodce sérií Zázračná planeta z produkce BBC, sir David Attenborough, vypráví příběh začátku své kariéry přírodovědce, dokumentaristy a popularizátora. V roce 1954 se mladému Davidu Attenboroughovi naskytla životní příležitost cestovat po světě, hledat vzácná, stěží polapitelná zvířata pro Londýnskou zoologickou zahradu a zároveň celou expedici zachytit pro pořad BBC Výprava za zvířaty. Výpravy do divočiny jsou příběhem těchto cest. Aby mohl Attenborough a jeho tým představit neuvěřitelnou krásu a biodiverzitu naší planety, museli se při pobytu u domorodců a výpravách za mravenečníky velikými v Guyaně, varany komodskými v Indonésii a pásovci v Paraguayi vypořádat nejen s agresivními dikobrazy, divokými prasaty a dravými rybami, ale i se zrádným terénem a nevypočitatelným počasím. Attenborough píše s typickým humorem a šarmem. Výpravy do divočiny nejsou však jen příběhem fascinujícího dobrodružství, jsou také příběhem muže, který nás přiměl zamilovat si přírodu a který nás dodnes učí, jak důležité je ji chránit.

Zajímalo by vás, co by se stalo, kdyby ze dne na den z naší zeměkoule zmizeli lidé? Jak dlouho by zůstaly po lidech na naší zemi stopy? Jak rychle by se zhroutila námi vybudovaná infrastruktura? Jak dlouho by bez naší péče vydržely stavby, metro a města? Památky a umění? Co z toho nejdéle, a co by naopak spadlo jako první? Kteří živočichové by z našeho zmizení profitovali, a kteří by naopak zanikli s námi? Předpokládá se např., že by spolu s námi zcela přirozeně vyhynuli švábové, ale ptáci by na tom byli mnohem lépe a vyvinuli by se v mnohé nové druhy. Jak by dopadly farmy, pole, národní parky a zahrady? Nejdelší životnost na zemi bez nás by měly bronzové sochy, umělá hmota a radiové vlny. Zároveň je z některých oblastí na zemi, které člověk poničil, a posléze opustil (např. Černobyl), patrné, že příroda má sebeuzdravující moc.

Pútavé rozprávanie o ohromujúcom živote veľrýb a o tom, čo nás tieto zvieratá môžu naučiťKeď spisovateľka Rebecca Giggs videla, ako na pláži v jej rodnom meste uviazol vráskavec dlhoplutvý, začala uvažovať o tom, ako život veľrýb odráža podmienky v oceánoch. Zhromaždené vedecké poznatky podáva priam básnickým štýlom. Veľryby v jej podaní sú veľké vo všetkých zmysloch slova: sú to živočíchy ohromujúcich rozmerov, ale aj nesmierne vznešené tvory, mytológiou ospievané cicavce či obávané monštrá. Kniha spája prírodovedu, filozofiu a ďalšie vedné disciplíny a snaží sa nájsť odpovede na otázky: Ako veľryby vnímajú ekologickú zmenu? Ako ľudské technológie prenikli do kultúry veľrýb a ako ju zmenili? Čo nás môže pozorovanie veľrýb naučiť o zložitom, krehkom a nádhernom živote? Dozviete sa o veľrybách, ktoré sú také zriedkavé, že im vedci ani nedali meno, o veľrybích piesňach, ktoré sa šíria po celom svete v pravidelných vlnách ako popové skladby, či o veľrybách, ktoré zmenili chemické zloženie atmosféry okolo našej planéty. Vyberiete sa do Japonska na palubu lode, ktorá loví veľryby, a ponoríte sa do najhlbších morí, aby ste zistili, ako sa plastové znečistenie šíri v podmorskom prostredí.Autorka ponúka živý opis prírodného sveta a zároveň jasne definuje a do hĺbky analyzuje výzvy, ktorým ľudia čelia, keď sa snažia vcítiť do iných živých tvorov a pochopiť svoje miesto na planéte.

Čo je kvantová fyzika, ako ju objavili a čo vypovedá o nás? Odpoveď na tieto otázky formuluje Carlo Rovelli s preňho typickou filozofickou a kultúrnou hĺbkou, pričom jeho texty zostávajú jasné, výstižné a často priam lyrické. Začína opisom zrodu kvantovej fyziky na fascinujúcom ostrove bez stromov Helgoland v Severnom mori, kde sa mladý Werner Heisenberg liečil zo sennej nádchy. Práve tam prvý raz zazrel za klasickou mechanikou neobyčajné a prekrásne vnútro reality. V Rovelliho rozprávaní ožívajú géniovia svojej doby, približuje nám ich zvláštne pokusy, cez ktoré sa snažili pochopiť kvantovú teóriu, a objasňuje, prečo uznáva interpretáciu reality založenú na vzájomných interakciách a vzťahoch. Pokúša sa vysvetliť význam a vplyv tejto novej vízie sveta na filozofiu aj na chápanie seba samého. Sám hovorí: „Pochopenie, že neexistujeme ako autonómne subjekty, nám pomáha oslobodiť sa od pripútania a utrpenia. Práve pre svoju nestálosť, pre absenciu každého Absolútna má život zmysel a je drahocenný... sme len obrazmi obrazov. Realita vrátane nás samých je iba slabým a krehkým závojom, za ktorým... niet ničoho.“

„Jedinečný sprievodca zázrakmi a zložitosťou života.“ Bill Bryson Svetoznámy biológ Paul Nurse zasvätil kariéru odkrývaniu tajomstiev bunkového života. V knihe Čo je život? sa podujal na neľahkú úlohu vysvetliť, čo znamená byť nažive spôsobom, aby tomu porozumel každý čitateľ. Na spoločnej ceste za poznaním autor krok za krokom objasňuje päť zásadných princípov, na ktorých stojí biológia – bunka, gén, vývoj prirodzeným výberom, život ako chémia, život ako informácia. Nurse predstavuje čitateľovi osobnosti, ktoré sa postarali o najväčšie pokroky vo vedeckom výskume. Čerpajúc zo svojich skúseností z laboratória či mimo neho rozpráva o zdolávaní prekážok, o šťastných náhodách a vzrušujúcich chvíľach historických objavov. Autorov štýl pulzuje úžasom z bohatstva života, ale aj naliehavosťou úlohy, ktorú v súčasnosti zohráva biológia. Ak chceme zvládnuť všetky dnešné problémy ľudstva – od klimatickej zmeny cez pandémie až po biodiverzitu a potravinovú bezpečnosť – musíme v prvom rade pochopiť, čo je život.

Druhý díl naučně-populárního průvodce vybranými druhy rostlin, které můžete najít v naší přírodě od časného jara až do pozdního podzimu. Rostliny jsou v knize řazeny abecedně, vždy podle barvy květů. Jednoduché určující znaky a fotografie pořízené v přirozeném prostředí pomohou k jejich snadnému určení všem, kdo se zajímají o?přírodu a chtějí se dozvědět více o konkrétním druhu. Kniha dále uvádí botanické zařazení rostlin, lidové názvy, původy jmen, zajímavosti i využití rostlin jako léčivých bylinek či zdravých potravin.