Najnovšie - Sociológia, etnológia strana 15 z 53

A szerző 2001-ben több hónapos etnológiai kutatást végzett Kasmír pakisztáni fennhatóság alatt álló területén és a Kínához tartozó Ujgurisztánban (Xinjiang), továbbá az afgán–pakisztáni határvidéken. Ez a világ etnikailag, nyelvileg egyik legsokszínűbb társége. Az első kötet izgalmas útleírása nemcsak e vidék útikönyvszerű ismertetését tartalmazza (történeti, régészeti és néprajzi adatok részletgazdag ismertetését), hanem a szerző élményeit, viszontagságait is, hiszen át kellett kelnie a világ legnagyobb hegységein, gyatra utakon, majd hegyi ösvényeken, gleccsereken és sivatagokon. A második kötet a hunok történelmének rendkívül részletes, mégis olvasmányos, közérthető, óriási szakirodalomra támaszkodó összefoglalója (szakmai lektora Erdélyi István régész-történész volt). A harmadik kötet a Hunza-völgy kultúrájának és történelmének ismertetése, amely térség azért lehet fontos számunkra, mert több etnológus és történész is az indiai szubkontinensre vonuló fehér hunok utódait véli felfedezni a hunzaiakban. Ajánljuk e művet mindazoknak, akiket érdekel ennek az alig ismert térségnek az ókorig visszavezethető, ezerszálú múltja és sokszínű jelenlegi kultúrája; továbbá azoknak is, akik kíváncsiak arra, hogy a hunoknak a Közép-Ázsiába, majd Indiába vonuló ágának utóélete, hatása hogyan fedezhető fel e vidéken, ahol Közép-Ázsia, Belső-Ázsia és az Indiai szubkontinens találkozik. Az olvasó bepillantást nyer az ujgurok, szarakolok, hunzakutok, sinák, kovárok, kalasok és más, alig ismert hegyi népek világába, és átfogó képet kap a hunok összetett történelmi útjáról, Eurázsia különböző térségeiben betöltött szerepéről. A szerző által a kutatóútja során gyűjtött kvint- és kvartváltós, lá-pentaton népdalok és a sámánok révülésekor rögzített zenei felvételek a háromkötetes munka mellékletét képezik (igazi zenei kuriózumot jelentenek).A Tündérek kihalófélben három kötetből épül fel (Fehér hunok nyomában Ázsia szívében, A hunok történelme és utódnépei, Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből), melyek külön-külön is megvásárolhatók.

A Karakorum-hegység egyik elzárt területén található a Hunza-völgy. Kasmírnak a Pakisztán által megszállt területén, az afgán határon fekszik, hétezer méter körüli csúcsok és áthatolhatatlan hegyi világ veszi körül, sokan ide helyezik a mitikus édenkert, a Shangri-la világát, mások pedig a fehér hunok (heftaliták) utódait vélik felfedezni a más nyelvvel nem rokonítható, burusaszki nyelvet beszélő hunzakutokban. Csak az 1980-as évek közepétől köti össze egy, szinte naponta megrongálódó keskeny és veszélyes szakadékok peremén kanyargó út Hunzát a külvilággal. A Hunza-folyó egyik oldalán a Hunza királyság, a másik oldalán az azonos nyelvet beszélő Nagar királyság a középkortól a 20. század közepéig megtartotta viszonylagos függetlenségét és igen archaikus kultúráját, samanizálását, egyes, az ókorig visszanyúló szokásait (például az esztétikai célú koponyatorzítást). Itt a nők komoly önállósággal bírnak, akár el is válhatnak férjüktől, nem csoda tehát, hogy a hunzaiak nem érzik magukat otthon a pakisztáni államban, ahol választójogot sem kaptak. A szerző több hónapos etnológiai kutatómunkájára és gazdag szakirodalmi forrásanyagra támaszkodva ismerteti Hunza etnikai, nyelvi rétegződését, történelmét, kultúráját, különös tekintettel a samanizálásra és a népmesékre, mondákra, a szellemvilági lények szerepére. A kötetet népmesefordítások és a térség történelmének összefoglalása zárja, amelyben a szerző részletesen foglalkozik a szkíták és fehér hunok térségbeli szerepével is.A szerző 2001-ben több hónapos etnológiai kutatást végzett a Himalájában és a Karakorum-hegységben, Kasmírnak a Pakisztán által megszállt területén és a Kínához tartozó Ujgurisztánban (Xinjiang), továbbá az afgán-pakisztáni határvidéken. Az itt gyűjtött kvint- és kvartváltós, lá pentatin népdalok, pásztorfurulya-dallamok és a sámánok révülésekor rögzített zenei felvételei a Tündérek kihalófélben című, háromkötetes munka mellékletét képezik. Igazi zenei kuriózum.A Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből a szerző Tündérek kihalófélben című háromkötetes művének befejező része. A teljes e-könyv egyben is megvásárolható.

Kis János (1770−1846) író, költő, műfordító, evangélikus lelkész, szuperintendens, királyi tanácsos, a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia jogelődje) rendes tagja, korának jelentős irodalmára, egyházi, valamint tudományos közéletének kiemelkedő személyisége volt. Neve Berzsenyi felfedezőjeként a középiskolai irodalomoktatásnak is része. Kiterjedt levelezése, amelynek átfogó feltérképezésére és gyűjteményes kiadására ez az első próbálkozás, jelentős forrásértékkel bír, hiszen Kis kora jelentős magyar írói, tudósai és közéleti személyiségei közül sokakkal kapcsolatban állt, és saját munkáin túl irodalomszervezői próbálkozásai is figyelemre méltók.A kötetben közreadott levelek jelentős része most jelenik meg először nyomtatásban. A jelen kritikai kiadás nemcsak a korszakkal foglalkozó tudományos diszciplínák művelői, hanem a magyar felvilágosodás és reformkor szellemi élete iránt érdeklődő valamennyi művelt olvasó érdeklődésére igényt tarthat.

Áruld el, hol laksz, megmondom, ki vagy! Hogyan találtak el úti céljukhoz az ókori rómaiak? Miért próbálták meg tömegesen eltüntetni a frissen kifestett házszámokat Mária Terézia idején a Habsburg Birodalom polgárai? Hogyan kísértenek a nácik a mai napig Németország közterein, és mi a közös az USA számos Martin Luther King Jr. utcájának sorsában? Hogyan tájékozódnak Japánban, ahol az utcák többségének a mai napig nincs se neve, se száma? A mindennapokban a világ legtermészetesebb dolgának vesszük, hogy van lakcímünk, pedig ez egyáltalán nem volt mindig így. Sőt, rengeteg helyen most sincs így. Hogyan élnek enélkül milliók a harmadik világ nyomornegyedeiben, és mi a helyzet a nagyvárosok hajléktalanjaival? Mi a címek története, és hogyan szövi át életünket utcáink, tereink elnevezése? Deirdre Mask lenyűgözően izgalmas könyvében mindenre fény derül. Deirdre Mask summa cum laude végzett a Harvardon, majd egy oxfordi kitérő után visszatért alma matere jogi karára, ahol a Harvard Law Review szerkesztője lett. A National University of Ireland egyetemen írói mesterdiplomát szerzett. Cikkei a The New York Times, a The Atlantic és The Guardian lapjain is megjelentek. Az eredetileg Észak-Karolinából származó írónő a Harvard és a London School of Economics tanára is volt. Jelenleg Londonban él férjével és lányaival.

Jean-Louis Harouel (1944–) jogtörténész, a párizsi Panthéon-Assas Egyetem professzor emeritusa.A Sciences Pón tanult, majd jogi doktorátust szerzett. Az igen termékeny író több mint húsz könyv szerzője, például: Esszé az egyenlőtlenségről (1984), Kultúra és ellenkultúra (1994),Vissza a nemzethez (2014), A kereszténység igazi géniusza (2012) és A jobb-bal megosztottság tovább folytatódik (2017). Mióta a nyugati országok az emberi jogokra való hivatkozást politikájuk középpontjába emelték, kollektív tehetetlenségbe zárták magukat.E könyv nem az emberi jogok eszméjét, hanem annak ideologikus használatát elemzi és bírálja.A szerző szerint egy új világi vallásról van szó, amelynek lényege a diszkriminációellenes megszállottság. Ez a megszállottság bénítja meg a nyugati országok, különösen Franciaország politikáját, és egy olyan korszakban erőltetik, amikor a társadalom egyensúlya megbillent az emberi jogok leple alatt berendezkedő iszlám miatt.A könyv könyörtelen logikával fedi fel e perverz mechanizmus mozgatórugóit.Az érvek erejével mutat rá a szerző, hogy napjainkban nem a nép jogát kell védeni az államtól, hanem – épp ellenkezőleg – a saját népe jogát kell megvédenie az államnak.

Yoram Hazony (1964?) izraeli tudós, a Herzl Intézet igazgatója. Több könyv szerzője, e művé 2019-ben elnyerte az Év Konzervatív Könyve díjat az Egyesült Államokban.  „Az a nacionalizmus, amelyen én felnőttem, olyan alapelv, amely szerint a világ kormányzása akkor a legjobb, ha a nemzetek képesek egymással való összeütközés nélkül saját független útjukat követni, saját hagyományaikat ápolni, és saját érdekeiket képviselni. Ez az imperializmusnak az ellentéte, amely viszont az emberiség egyesítése által igyekszik elhozni a békét és jólétet a világ¬nak, amennyire csak lehetséges, egyetlen politi¬kai rezsim égisze alatt.”„Amit azonban nem kerülhetünk el ködösítés nélkül, az a választás két álláspont között: az ember vagy támogatja elméletben egy olyan nemzetközi kormányzás vagy rezsim gondolatát, amely akaratát rákényszerítheti az alá tartozó nemzetekre, amikor hivatalnokai azt szükségesnek látják, vagy azt vallja, hogy a nemzeteknek meg kell hagyni a szabadságát, hogy egy ilyen nemzetközi kormány vagy rezsim hiányában maguk határozzák meg saját útjukat.”

„Elég a kapzsiságból! – kiáltja a tömeg. – Igazságosságot!" Az emberek világszerte forronganak. A fenyegető megszorító csomagok, a tömeges munkanélküliség és az éhezés ellen tüntetnek – az új gazdasági válság következményei ellen, amely bankokat, cégeket és államokat juttat csődbe. Kiélesednek a nemzeti és nemzetközi konfliktusok. Mindezen csak a gazdag kevesek nyernek. Berlinben különleges csúcstalálkozót hívnak össze, ahol a megoldást keresik. Itt kellene a Nobel-díjas Herbert Thompsonnak megtartania a beszédét, amely megváltoztatja a világot, mivel állítólag megalkotta a képletet, amelynek segítségével mindenki számára biztosítani lehetne a jólétet. Erre azonban nem kerül sor. Thompson és az asszisztense a találkozóra menet életét veszti egy autóbalesetben. Csakhogy van egy szemtanú, aki tudja, hogy valójában gyilkosság történt, és ezzel egy veszedelmes játszma közepébe csöppen. Jan Wutte ki akarja deríteni, mi rejlik a képlet mögött, de a gyilkosok a nyomában vannak…

Joseph de Maistre (1753–1821) jogász, diplomata és író volt. A savoyai-piemonti politikai elit tagja. Legismertebb művei az Elmélkedések Franciaországról (1796), A pápáról (1818) és a Szentpétervári beszélgetések (1821).A felvilágosodás egyik legélesebb és legeredetibb kritikusa, művelt, jó megfigyelő és problémaérzékeny. A francia konzervatív hagyomány egyik megalapozója.Nagyon sok, ellentétes nézeteket valló szerzőre hatott: Saint-Simonra, Comte-ra, Balzacra, Baudelaire-re, Donoso Cortesre, Carl Schmittre, James Fitzjames Stephenre és Morrasra. Az Elmélkedések Franciaországról című írás és a Tanulmány a politikai alkotmányok és más emberi intézmények rendezőelvéről szoros tematikai összefüggése miatt jelenik meg egy kötetben. De Maistre a francia forradalom alapján bírálja az alkotmány- és társadalomalkotó reményeket.A szerző rajongója, a nevét rejtve tartani kívánó orosz nemes kiválóan foglalja ezt össze: „Igen, az ember csak tervezésre képes: ez óriási igazság. Megadatott neki a gondolkodás képessége is, a szabad döntés lehetőségével. Az eseményekre azonban már nincs befolyása, azok alakulása csak az alkotó kéznek engedelmeskedik. Hiábavaló az emberek döntési igyekezete, hogy így vagy úgy kormányozzanak,illetve ilyen vagy olyan kormányzásnak vessék magukat alá. […] Amikor erőfeszítéseiket nem az isteni alapelv vezérli, szabad akaratuknak politikai vesszőfutás az eredménye. A szerveződés tudása nem emberi képesség: a rend minden rend forrásából fakad.”Az író mai hívei nem pusztán a katolikus monarchistát látják benne, hanem az alkotmány- és szuverenitáselmélet, politikai teológia és decizionizmus fontos alakját, a konstruktivizmus, demokrácia és liberalizmus egyik legeredetibb bírálóját.  

A tudományos munka napjainkban iparrá vált, ahol nemcsak a kutatási eredmények, hanem azok megjelenési helye és indexáltsága, láthatósága is számít. Ezzel párhuzamosan a szerzőknek és intézményeknek egyre inkább a tudatos tervezés eszközeivel szükséges szervezniük tevékenységeiket annak érdekében, hogy versenyképességüket megőrizzék.A tudományos publikálás alapjai folytatásaként megjelenő A nemzetközi tudományos láthatóság eszközei című könyv gyakorlati példákkal szemléltetve vezeti végig az olvasót mindazon tényezőkön, eszközökön és stratégiákon, amelyekkel az intézmények tudományos versenyképessége fenntartható. A kötet nemcsak gondolatébresztés, de a megoldásokra példákat felsorakoztató útmutató is kíván lenni.Reméljük, hogy a nemzetközi rangsorok, a publikációfinanszírozási modellek, vagy épp az egyes nemzetközi akkreditációs programban szereplő intézmények legjelentősebb témái segítséget jelentenek majd a tudomány útvesztőiben. A kötetet a doktorandusz hallgatóktól az egyetemi felsővezetőkig mindenkinek ajánljuk.

Demografie, zemědělství, energie a hospodářství – to jsou čtyři „velké civilizační přechody“, jež zcela proměnily náš způsob života. Ačkoli jimi mnoho společností prošlo, na Zemi stále žijí stovky milionů lidí, kteří jsou tímto vývojem nedotčeni. Co to pro planetu znamená a kam tato nerovnováha lidstvo v blízké budoucnosti zavede? Mezinárodně uznávaný vědec Václav Smil představuje největší výzvy současnosti, které už nyní formují podobu našeho světa. Vaclav Smil tentokrát předkládá interdisciplinární zkoumání pěti fundamentálních přechodů, jejichž vzájemné působení vytvořilo moderní svět. Zaměřuje se na historii těchto přechodů v oblasti populace, zemědělství, energie, hospodářství a životního prostředí a zkoumá jejich původ, jakož i faktory, jež je umožnily a přispěly k jejich rozmachu. Zabývá se jejich pokrokem, postupy a rozptýlením a popisuji jejich trajektorie, interakce a důsledky. Zkoumá, jak jsme se dostali do tohoto bodu lidské evoluce a jak se z velkých přechodů zrodila dnešní každodenní realita. Realita, která se tak dalece vymyká tomu, co jsme si byli schopni včera představit, ale na jejíž výhody dosud nedosáhly miliardy lidí v méně rozvinutých společnostech, a to i přesto, že pokrok, k němuž jsme již dospěli, ohrožuje integritu biosféry.

Ve škole nás naučili, že Babičku napsala Božena Němcová. Zív. Aktivnější učitelé pro zajímavost dodali, že to byla pěkná rajda, tedy Božena, nikoliv Babička. Aha – a to je všechno? Ani nápad! Literární hysterie instagramerky Karolíny Meixnerové alias @cojezoe zbavuje známé postavy české literatury nálepek a popisuje jejich životy tak, jak skutečně proběhly. Plus minus. Literatura je sexy, pojďte si ji zamilovat!

Vpád ruských invazních vojsk na Ukrajinu šokoval celý svět. Kde leží společenské a historické příčiny tohoto konfliktu? Jak do událostí zapadá politická kariéra prezidentů Putina a Zelenského? A jak bude vypadat budoucnost Evropy? Na tyto otázky v rozhovorech s Petrem Horkým hledají odpovědi bývalý ministr zahraničí Cyril Svoboda, expertka na jadernou energii Dana Drábová, válečná novinářka Lenka Klicperová a řada dalších významných osobností.

Držíte v ruce knihu určenou autorům, kteří mají hlavu i srdce plné myšlenek a nápadů, píšou nebo mají chuť začít psát, ale zároveň chtějí tvořit opravdu dobře, profesionálně. Tato příručka má čtenáři pomoci, aby se příjemnou formou zdokonalil v technice psaní: aby byl „doma“ v budování příběhu, uměl pracovat s jednotlivými postavami, aby lehce vytvářel živé, napínavé a věrohodné dialogy a ovládl spoustu dalších dovedností. Všechno je tu zaměřeno na praxi, na výsledek. Jednotlivé kapitoly přinášejí mnoho praktických informací a každá je doplněna o názorné ukázky, úkoly a cvičení. Vezměte tedy do ruky pero a papír, nalaďte svou mysl na tvůrčí strunu, ponořte se s námi do tajů jazyka a správné výstavby textu a posuňte své psaní na vyšší level.

Fakulta sociálních věd UK ustavila v roce 1995 Cenu Josefa Vavrouška, „Lidské hodnoty a problémy rozvoje civilizace“. O cenu se do roku 2021 ucházelo 407 autorů studentských prací. Publikace přináší nejen dokumentaci prací a jejich ocenění, ale také zamyšlení nad vědními disciplínami, do jejichž rámce náležejí. Reflektuje stav teoretické ekonomie, jejíž paradigma je vystavováno kritice v důsledku negativních dopadů hospodářského rozvoje na přírodu i na sociální vztahy. Dále rozebírá přínos Josefa Vavrouška k rozvoji nové vědní disciplíny – veřejné politiky – a pokračuje zdůrazněním jeho kritiky neudržitelnosti soudobého hodnotového směřování euroamerické civilizace. Nabízí hodnotovou proměnu při chápání toho, kdo je to člověk, co je jeho údělem, posláním a štěstím na Zemi.

Knížka, vydaná původně v roce 2000, vznikla jako učební text pro kurs, který autorka přednášela studentům prvního ročníku sociologie na Fakultě sociálních věd UK. Pro aktuální vydání nebyla revidována ani doplněna. Text je rozčleněn do čtyř oddílů. V prvním je problém vymezen a zasazen do širšího teoretického rámce. Sociální stratifikace je zde vysvětlena jednak jako specifický typ sociální struktury a jednak jako distribuční nerovnost. Druhý oddíl je věnován základním teoriím, jak klasickým, tak soudobým. Jeho cílem není, a ani by nemohlo být, podat vyčerpávající přehled dosavadních úspěchů a neúspěchů na tomto poli bádání. Čtenáři se zde seznámí se třemi základními proudy v dnešních teoriích a výzkumu sociální stratifikace a dozvědí se něco o jejich kořenech v dílech klasiků. Jsou-li už takto seznámeni s různými výklady sociálních nerovností, snad snáze stráví pasáž věnovanou základním pojmům a lépe porozumí sporům, které se o nich vedou. Základní pojmy jsou tedy rozebrány až v části třetí. Na základě posledního oddílu by si pak čtenáři měli strana 2 z 2 udělat rámcovou představu o tom, jak se dělá výzkum sociální stratifikace, a získat zdravě skeptický pohled na empiricky podložené závěry. Zařazena je i stručná informace o výzkumu sociální stratifikace u nás a pasáž informující o tom, jaké komplikace vnesla do zkoumání třídní struktury zaměstnanost žen. Za každou kapitolou čtenář nalezne stručné shrnutí a doporučenou literaturu. Tu by měl ovšem každý vyučují aktualizovat a doplňovat v souladu s koncepcí svého kurzu. Při výběru jednotlivých témat, problémů a autorů byla autorka vedena především snahou poskytnout studentům základní vodítko pro četbu současné naší i světové literatury věnované tomuto problému a současně dodržet únosný rozsah pro jednosemestrální kurs. Cílem bylo ukázat problém z různých zorných úhlů, žádný z nich studentům pokud možno nevnucovat a vyhnout se tedy hodnotícím soudům.

Publikace popisuje a interpretuje aktuální stav multikulturalistické teorie a její politické a edukační aplikace. Jsou v ní zastoupena různá axiologická stanoviska, teoretické koncepty a metodologické přístupy, zejména filosofické, pedagogické, psychologické a sociologické. První část knihy zahrnuje kritické zhodnocení dosavadních způsobů chápání klíčového konceptu multikulturality a multikulturalismu, charakteristiku teoretických přístupů k multikulturalismu a také různé koncepty implementace multikulturní ideje do společnosti. Ve druhé části je zvláštní pozornost věnována úloze vzdělávání při překonávání krize multikulturalismu. Společenské změny, ale i rozsah migrace v moderním světě vyžadují vývoj nových vzorců chování, navazování a udržování vztahů, uspokojování potřeb a řešení společenských a kulturních problémů. Tato část se snaží ukázat, že vzdělávací systém bude vždy jedním z klíčových zdrojů konsensu a spolupráce.

Na podzim 2017 řadu lidí začíná znepokojovat nejen fakt, že se nastupující premiér Babiš opírá o loajálnost KSČM, ale i to, že je to podnikatel, který má za sebou několik hospodářských kauz a vlastní jedno z největších mediálních vydavatelství. Tehdy vzniká Milion chvilek pro demokracii. Tato pestrá publikace vás znovu vezme na místa, která po letech vybudila český národ k odporu. Najdete v ní nejdůležitější události od vzniku Milionu chvilek pro demokracii až po sněmovní volby v roce 2021.

Zlé veci môžu byť na niečo dobré, pokiaľ sa z nich dokážeme poučiť. A platí to aj o slovenskej skúsenosti s covidom-19. Pandémia spôsobila obrovské škody a zasiahla takmer všetky oblasti života. Táto publikácia editora Lukáša Filu a trinástich spoluautorov a spoluautoriek sa zameriava na deväť z nich – zdravotníctvo, ekonomiku, vzdelávanie, kultúru, postavenie zraniteľných skupín, ľudské práva, digitálne služby, neštátnych hráčov a komunikáciu štátu s občanmi. Inštitúcie, ktoré majú v danej oblasti špeciálnu expertízu, pomenovali riešenia, ktoré môžu pomôcť nielen pri ďalších vlnách pandémie, ale aj v iných krízových situáciách, či pri nastavovaní systémových opatrení. Len dôsledná a komplexná analýza môže pomôcť tomu, aby bolo v budúcnosti bežné, že po veľkých spoločenských udalostiach vzniknú zoskupenia expertov so zastúpením verejnej, súkromnej, ale aj akademickej sféry, ktoré ich budú čoraz lepším a profesionálnejším spôsobom zaznamenávať, analyzovať a prípadne aj hľadať zodpovedných za prípadné pochybenia. V tejto knihe síce nenájdete príbehy konkrétnych ľudí postihnutých pandémiou, ale výber toho najdôležitejšieho, čo sa skupina odborníkov naučila za dva roky krízy, aká v mnohých ohľadoch nemá v moderných dejinách Slovenska obdobu. A to nie je málo.

Kniha se zabývá vznikem a vývojem antropologického myšlení na pozadí expanze západní civilizace, od vrcholného středověku po soumrak viktoriánské éry, s přihlédnutím k širším historickým, sociálním a kulturním souvislostem. Autor se pokusil vystihnout svébytnou povahu západní společnosti, utvářenou od prehistorických dob, a porozumět klíčovým epizodám setkávání a střetávání s mimoevropskými civilizacemi a kulturami, které měly osudový dopad na vývoj moderního západního myšlení, vzdělanosti a vědy, například misijnímu úsilí, zámořským výpravám nebo koloniálním výbojům. Ve druhé části své studie podrobně líčí utváření antropologie – jakožto vědecké disciplíny o lidské rozmanitosti a odlišnosti – od raného novověku po počátek dvacátého století, kdy v dějinách tohoto oboru přichází údobí nazývané „klasické“. Pozornost je věnována především biblické antropologii, intelektuálnímu vlivu osvícenství a romantismu na formování moderní antropologie, klasickému evolucionismu, difuzionismu, zrodu rasové ideologie a významu působení Emila Durkheima, Franze Boase, Williama Riverse a dalších výrazných osobností přelomu devatenáctého a dvacátého století. Přehled se uzavírá těsně před vystoupením Bronislawa Malinowského a vznikem funkcionalistické a konfiguracionistické školy.