Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 146 z 500

Elgondolkodtál már azon, miért érzel mindent olyan mélyen, miért hatnak rád a kis dolgok jobban, mint másokra, vagy miért nehéz elengedned? A Miért Vagyok Ilyen? című könyvben Ranjot Singh Chahal elkalauzol egy önismereti utazásra, amely az érzelmi érzékenység, a kötődés és az önfelfedezés mélységeibe vezet.Ez az átalakító erejű könyv olyan tulajdonságokat vizsgál, amelyek egyedivé tesznek téged—az érzelmi mélységedet, sebezhetőségedet és ragaszkodásodat—, és erőforrásként értelmezi őket, nem pedig gyengeségként. Megható történetekkel, tudományos betekintéssel és gyakorlati eszközökkel segít:Megérteni az érzelmeid gyökereit és az érzékenységed mögötti tudományt.Kezelni a kihívásokat, mint a ragaszkodás és a birtoklási vágy, tisztánlátással és együttérzéssel.Meggyógyítani érzelmi sebeket és kiépíteni a rugalmasságot, hogy boldogulj a kapcsolatokban és az életben.Átalakítani a vélt hibákat szupererőkké azáltal, hogy elfogadod, ki is vagy valójában.Ranjot Singh Chahal empátiát ötvöz szakértelemmel, hogy mélyebb önismeretre és kapcsolati megértésre vezesse olvasóit. Legyen szó az érzelmek kiegyensúlyozásáról, másokkal való kapcsolataid javításáról vagy belső békéd megtalálásáról, ez a könyv útmutatót nyújt az önelfogadáshoz és a személyes fejlődéshez.Tökéletes mindazok számára, akik mélyen éreznek és teljes szívvel szeretnek, a Miért Vagyok Ilyen? az emberi szív ünnepe minden összetettségében. Fedezd fel az érzékenységedben rejlő erőt, és tedd meg az első lépést a legjobb önmagad felé!

Korzenszky Richárd bencés szerzetes 1941-ben született Csornán. Magyar–orosz szakos diplomát szerzett az ELTE-n. A bencések győri, majd pannonhalmi gimnáziumában tanított, tíz éven át igazgatója volt a pannonhalmi középiskolának. Oktatott a rend főiskoláján, s kiemelkedő pedagógiai tevékenységét már 1990 előtt országosan elismerték. Később felkérésre részt vállalt az oktatáspolitika alakításában. 1994-ben rendje megbízta az időközben visszakapott ősi tihanyi bencés apátság életének szervezésével és vezetésével. Rövidesen széles körben ismert szellemi és spirituális központ jött létre az I. András király által 1055-ben alapított monostor körül. Számos könyve jelent meg, jegyzetek, esszék, elmélkedések műfajában adja közre gondolatait, s figyelemre méltó fordítói munkássága is. Richárd atya 2018-ban, életkorára tekintettel, lemondott perjeli megbízatásáról.Az Ajándékként fogadom el című interjúkötetben Richárd atya megismertet élettörténetével, közben kifejti a szerzetességgel, papsággal, tanári hivatással kapcsolatos gondolatait. Következő szavai életprogramként is fölfoghatók: „Az ember élete zarándokút, amelyen előbb-utóbb el kell jutnia abba az állapotba, amikor képes megkülönböztetni a lényegest és a lényegtelent, függetleníteni tudja magát a fölösleges zajoktól. Ez mindenképpen fegyelmet igényel.”

A Felébredés útján a lélek válasza a földi kihívásokra. Ez a könyv segít, hogy tudatosabban, kitágult perspektívával élhesd az életet, és ötvözd az ősi bölcsességeket a tudat természetéről és a létezésünk mögöttes valóságáról szóló legújabb tudományos felfedezésekkel. Sok önsegítő könyv pusztán az emberi természetünkre összpontosít, és figyelmen kívül hagyja, hogy egyben lelkek is vagyunk. A korábban az Egyesült Államok haditengerészetének tisztjeként szolgáló, és a 9/11-es terrortámadás utáni mentési munkálatokban részt vevő Suzanne Giesemann is jól tudja ezt, hiszen sokáig ő is csak földi feladataival foglalkozott. Személyes élményei révén sikerült megváltoztatnia nézőpontját, és így lelt rá a megoldások Forrására, amely mindig, mindannyiunk számára elérhető. Akárcsak szellemsegítőnk, a Forrás sem fog minket soha rossz irányba terelni - pusztán oda, ahová jutnunk kell a szükséges, új tapasztalásokért. A követhető tanításokkal és mélyen átélhető személyes történetekkel teli A Felébredés útján a magasabb éntudatról szól, amely újraformálja hitrendszeredet, és megmutatja, hogyan közelítsd meg az életet a lélek szemszögéből, ahol a legmagasabb szintű válaszok rejlenek.

A hős útja mindenütt jelenlévő mítoszának éppen az a lényege, hogy minden ember számára felmutat egy általános érvényű formulát, bármilyen szinten álljon is az életben. Joseph CampbellA hős útja, melyet a Joseph Campbell családi archívumából származó fényképek illusztrálnak, minden eddiginél átfogóbb képet ad az olvasónak Joseph Campbellről, az emberről, s nemkülönben felfedezéseiről, tudományos kifejezésmódjáról és gondolkodásáról.Campbell figyelemreméltóan kapcsolja össze az emberiség szimbolikus, lélektani, spirituális és művészi örökségét, közelebb juttatva az olvasót ama biológiai mintázatok megértéséhez, melyeket Darwin óta egész sereg tudós próbál megfejteni. Joseph Campbell hosszas odisszeáját az ősi mítoszok tengerén legalább annyira nevezhetjük spirituális keresésnek, mint tudományos kutatásnak. A beszélgetések, interjúk, előadások és könyvszemelvények áradata híven idézi meg Campbell megrendítő válaszát, miszerint jelenleg abban a korszakban élünk, amit az ógörögök „az istenek átváltozásának” neveztek. Az új istenek képmásai, korunk kreatív mítoszai és a globalizáció látomása nem „valahol odakint” a világban születnek meg, hanem a feleszmélt emberi szív legmélyebb, mítoszteremtő zugaiban. Ott rejlenek az örök igazságokat kifejező metaforák modern korunk igényei szerint átfogalmazva; és itt lelhetjük fel a bátorságot, hogy „részvétteljes derűvel telve evickéljünk át a világ tengernyi bánatán”. Campbell maga is a megerősítés és együttérzés e halhatatlan vezérelvéből – melyet egyébként Buddha tanításai között talált – merítette a kurázsit, hogy kitartson meggyőződése mellett. JOSEPH CAMPBELL Az ezerarcú hős, A mítosz hatalma, valamint a The Masks of God (Isten álarcai) sorozat szerzője e művében a saját életútját veszi górcső alá, miközben híven tolmácsolja az olvasónak, hogy milyen lelkesültséggel töltötte el világéletében a mitikus hagyományok kutatása, melyeket „az emberiség egyetlen nagy történetének” nevezett. Miközben költőkkel, antropológusokkal és filozófusokkal társalog, Campbell a különböző témák széles skáláját taglalja a mítoszok eredetétől és funkciójától kezdve a művész szerepén és a rítusok szükségességén át egészen a szerelem és szenvedély megpróbáltatásaiig.  

This book is the outcome of two years of work for the Learning from Asia project, run by the Learning Institute of the Mathias Corvinus Collegium (MCC) in cooperation with several well-established international educational researchers and Asian doctoral students studying in Hungary. The chapters of the book are modified versions of papers   presented by their authors at the Learning from Asia in Education conference held at MCC’s Budapest Center in Autumn 2023. Within the pages of this book, you will discover novel practices and innovative approaches, shedding light on how the West can learn from the East in education in the 21st century.The volume is organized into three parts, as follows: a framework, written by the leaders of the Learning from Asia project, conceptualizing its purpose and background; nine expert studies by invited academics, outstanding international experts who share their ideas about Asia–Europe learning; and eight chapters contributed by Asian doctoral students studying in Hungary, who present their research findings using the ‘Asia as method’ approach. The book concludes with an epilogue, reflecting on the whole book and the conception of the Learning from Asia project. Authors: János Setényi, Gábor Halász, János Gordon Győri, Yun You, Katherine Forestier, Chang Da Wan, Que Anh Dang, Yan Liu, Lucia Chauvet, Wei Zhang, Mark Bray, Byambasuren Nyamkhuu, Adrian Estrela Pereira, Sounantha Phavadee, Attila Czabaji Horváth, Thiri Pyae Kyaw, Moldir Pocstar, Pu Yu, Yang Yang, Anisa Trisha Oroc Pabingwit, Mária Hercz, Yingjie Xu, Diya Peng, Marhadi Marhadi, Cifebrima Suyastri, Aisi Li 

A Samudaripen jelentős kutatási eredmény. Már elődje, a 2004-ben megjelent Kali Trash is figyelemre méltó adatokat, tényeket tartalmazott, e kötetben azonban a szerző alapos munkával hiányokat pótló, új eredményekre jutott. A kézirat erőssége, hogy bizonyítja, a kutató kész új felismerések, új megközelítések feltárására, publikálására. Nem tartózkodik az ütközésektől a régi beidegződésekkel. Következtetései, érvelései megalapozottak, a nehéz, összetett témában a tudományos irodalom javára szolgálnak. Az új kutatási eredményből kibontakozik a legújabb kori cigány sors, a cigány nép kiszolgáltatottsága, a sokszor széles körű társadalmi közönyből fakadó magára utaltsága. Pedig számos történelmi adat, érv szól amellett, hogy a cigányok adott korokban a magyarok pártjára álltak, sorsuk és a magyar sors sokban egybefonódott, ahogy többször szét is vált. Mégis, Magyarország urainak többsége, a városok és falvak népe tevőlegesen elutasította a nem ritkán gyümölcsöző együttélést, megtörte a reményt, hogy együtt könnyebb. Utóbbi különösen a huszadik századra érvényes, sőt tragikus, máig szégyenletes.Bársony Jánosnak és segítő munkatársainak új munkája, a feltárt adatok halmazai bizonyítják, hogy a cigányság és a hazai, megvetni való anticiganizmus históriáját szünet nélkül, sok odaadással kutatni kell. Évtizedek múltán is szükség indokolja, érdemes. A sokszor tragikus történetben számos feltárni való lappang. A tényeket, tanulságokat meg kell örökíteni, nemzedékek emlékezetében, könyvtárakban, filmtárakban megőrizni, tanulóknak, tanároknak hivatással tanítani. Prof. emeritus dr. Szita Szabolcs, az MTA doktora 

„Mindennap találhatunk örömöt az apró dolgokban, csak rá kell szánnunk egy kis időt, és elgondolkodnunk azon, mi tesz bennünket boldoggá.” - Ros Ben-Moshe. A nevetés valóban a legjobb orvosság, hiszen boldogsághormonokat, dopamint, oxitocint, szerotonint és endorfinokat szabadít fel a szervezetünkben. Ros Ben-Moshe kiterjedt kutatásokra, a humor- és nevetésterápia gyakorlatára, valamint a pozitív pszichológia és az idegtudományok eredményeire támaszkodva mutatja be, hogyan vethetjük be a nevetést és az örömérzést a stresszhormonokkal szemben, és stimulálhatjuk mindennapi pozitív jóllétünket. A boldogsághormonok szándékos aktiválásával növelhetjük a tudatos jelenlétet, a hálát és az önegyüttérzést az életünkben. A könyvből megtanulható technikák és alkalmazott gyakorlatok segítségével átalakíthatjuk fizikai, mentális, szociális és érzelmi hozzáállásunkat. Másként fogunk reagálni a világra, és a világ is másként fog reagálni ránk. 

Könyvem a keresztény felekezetek közötti teológiai viták elsimítására törekszik. Alapvetően katolikus alapon állva igyekeztem Luther 5 alaptételét megérteni és a nagy teológus gondolatait megérteni.

Kiknek szól a könyv?Azoknak, akik:- nem tudják eldönteni, vajon nekik való-e a multi környezet- jövőjüket a multinacionális cégeknél képzelik el- akik már ott dolgoznak, de szeretnének jobban eligazodni a multik világában- kíváncsiak, milyen lehet az élet az üvegpalotákban.A szerző – Molnár Gergely a multinacionális cégek világában él – nem csak a saját, hanem mások tapasztalatait, történeteit osztja meg sajátos, rendkívül szórakoztató, olykor ironikus stílusban.Elkalauzol minket a multik világába, betekinthetünk a zárt ajtók mögé, megérthetjük, milyen előnyei és hátrányai vannak a multi környezetnek, és eldönthetjük, hogy fejvesztve rohanunk a laptophoz önéletrajzot írni, vagy megfogadjuk, hogy soha nem fogunk egy multihoz állásra jelentkezni.  

A brazil újságíró, Betina Anton egy nap megtudta: szeretett óvónője, Liselotte Bossert évtizedekig bújtatta Josef Mengelét. A döbbenetből felocsúdva felkutatta a nőt, aki azonban csak ködösített, és óva intette a további nyomozástól. Betina Anton mégis beleásta magát az ügybe. "A halál angyala"-ként emlegetett háborús bűnös, Josef Mengele több mint harminc évet töltött Dél-Amerikában úgy, hogy sem az izraeli titkosszolgálat, sem a nácivadászok nem találtak rá. A kegyetlen orvos borzalmasabbnál borzalmasabb emberkísérleteket végzett az auschwitzi táborokban, mégsem bűnhődött meg tetteiért, sőt: a Bossert családon kívül számos ismerős és barát, köztük egy magyar házaspár is támogatta. Hogyan történhetett meg mindez? Ezt firtatja Betina Anton interjúkra, visszaemlékezésekre, soha nem közölt dokumentumokra és korabeli híradásokra épülő oknyomozó elbeszélése. Az immár tíz nyelvre lefordított Trópusi menedék betekintést nyújt Mengele mindennapjaiba, és feltárja, miképp úszta meg büntetlenül hűséges védelmezőivel együtt. „...míg az áldozatok egész hátralévő életükben testi-lelki bántalmaktól szenvedtek, Mengele a maga trópusi menedékében, barátok között élte le utolsó éveit, naplót és leveleket írt, könyveket olvasott, sétált a kutyáival, kertészkedett, jó grillhúsokat evett, vízesésben és tengerben fürdőzött.”

Rendszerint úgy hisszük, hatékonynak lenni annyit jelent, hogy az ember lélekszakadtáig dolgozik, s hogy a sikerhez vezető utat megannyi frusztráció és keserves nehézség szegélyezi. De mi van akkor, ha létezik egy másik út is?  Dr. Ali Abdaal – több mint 4 millió követővel rendelkező hatékonyság-szakértő – egy kevésbé göröngyös és sokkal élvezetesebb ösvényt fedezett fel a sikerhez. Több évnyi pszichológiai kutatásaiból merítve rájött, hogy a hatékonyság és a siker kulcsa korántsem a robotolás, hanem az, hogy az ember jól érezze magát a munkája közben. Ha el tudod érni, hogy valódi örömed leld a munkádban, a produktivitás már jön magától. Megismerheted dr. Abdaal módszerét, ami három külön részből áll, melyek mindegyike a jóleső hatékonyság egy-egy aspektusát öleli fel. - Az I. részben kifejti, miként használd fel a jóleső hatékonyság tudományát arra, hogy új energiával töltsd fel magad. Megismertet a három „energiaforrással”, melyekből a pozitív érzelmeink fakadnak – a játékkal, a hatalommal és az emberekkel –, és elmagyarázza, hogyan teheted e tényezőket mindennapi életed szerves részévé.- A II. részben megvizsgáljuk, hogyan küzdhetjük le a halogatást a jóleső hatékonyság segítségével. Bemutatja a három „hátráltató tényezőt” melyek rossz közérzetünkért felelősek és megtanítanak rá, miként háríthatod el az akadályokat. Ha ugyanis sikerül ezt megtenned, nem csupán a folytonos halogatástól szabadulsz meg egyszer s mindenkorra, de jobban is fogod érezni magad a bőrödben.- A III. részben megvizsgáljuk, hogyan tartható fenn a jóleső hatékonyság hosszú távon. Megvizsgáljuk a kiégés három alaptípusát – a túlhajszoltság, a kimerültség, illetve az összhang hiánya miatti kiégést. Továbbá ismerteti, hogyan maradhatunk meg tartósan a fejlődés útján.Ali cégalapítókról, olimpikonokról és Nobel-díjas tudósokról mesél inspiráló történeteket, akik mintegy megtestesítették a jó közérzeten alapuló hatékonyság elveit. Megosztja velünk, hogy milyen egyszerű és gyakorlatias változtatásokat érdemes foganatosítanunk életünkben már a mai napon, hogy jobb eredményeket érjünk el és boldogabban éljünk. A szerző felismeréseivel felvértezve nem csupán többet fogsz tudni elérni az életben, de a célig vezető úton is teljesebbnek és elégedettebbnek érzed majd magad!  

Nádasdy Ádám számtalan tevékenysége mellett és közben elsősorban tanár: világosan érvelő pedagógus, akinek a magyarázataival a nyelvészet izgalmas és átlátható területté válik. Szmoking és bermuda című gyűjteményes kötete hasznos kézikönyvként igazít el a nyelvhasználat kérdéseiben. A kötetben (a jelenlegi nyelvi változásokat figyelembe véve) helyet kapnak az Ízlések és szabályok (2003) és a Prédikál és szónokol (2008) írásai, de újabb szövegek is olvashatók.

The Museum of Ethnography and its exotic collections. The Department of Ethnography of the Hungarian National Museum was founded in 1872, a year before the establishment of the Ethnologisches Museum in Berlin and three years before the creation of the k.u.k. Naturhistorisches Hofmuseum in Vienna. In terms of its foundation date alone, the department from which the Museum of Ethnography eventually developed did not lag behind similar Western European museums at the moment of its birth. The sad fact is that compared to major European museums, the Museum of Ethnography was at an insurmountable disadvantage from the moment it was born since it had but a single collection at the time, namely the one on which its creation was based. The Hungarian National Museum was founded exactly seven decades earlier, in 1802, from the private collection of Count Ferenc Széchényi, whose collecting activity did not extend to Hungarian peasant culture or the culture of non-European peoples. The latter can perhaps be attributed to the fact that royal collections resembling the ones in Western Europe did not evolve in Hungary, a country which for long centuries was part of the Habsburg Empire, while the emergence of aristocratic and other collections was seriously inhibited by the more modest wealth of the country’s elite, as well as by the lack of independent trade relations and overseas colonies owing to the subordination to Vienna and, even more importantly, the apparent lack of interest in the collection of artefacts from overseas regions. Even the Fejérváry Collection, one of the most outstanding private collections in Hungary created in the early 19th century, included but a handful of oriental pieces, and no more than a few American and African artefacts (BINCSIK 2005; GYARMATI 2005b). Even these items were taken out of Hungary when Ferenc Pulszky, the later director of the Hungarian National Museum, sold the collection he had inherited during his émigré years in London following the crushing of the 1848–1849 Revolution and War of Independence (GIBSON–WRIGHT 1988). The fate of Antal Reguly’s Siberian collection assembled between 1843 and 1846, during his research of the prehistory of the ancient Hungarians, is a sad illustration of this situation. Reguly’s ethnographic and archaeological artefacts arrived to the Hungarian Academy of Sciences in 1847.[1] The collection was displayed to the public and then taken to the Hungarian National Museum, where it remained packed in the crates in the museum’s corridors (JANKÓ 1902a:338; BALASSA 1954:50). One part of this collection became dispersed (PÁPAI 1890:117– 118) or perished. The Department of Ethnography eventually received and inventoried 58 items, of which no more than 42 can be identified today following the transfers to other museums and the deaccessions (KODOLÁNYI 1959:301).

Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen – sok nő érzi ezt, amikor az interneten vagy egy különös véletlen folytán megismerkedik egy jó modorú, nagyvonalú és természetesen jóképű idegennel. Aztán mégis elalszik a gyanú és mindent elfeledtet az addig sosem tapasztalt szerelem.De a tunéziai bazár sűrűjében felbukkanó gáláns lovag, az olajfúró tornyokon robotoló özvegy mérnök, vagy a mindig makulátlan külsejű pilóta lépéseit nem a szívük diktálja. Egyetlen céljuk, hogy behálózzák és kicsalják áldozataik pénzét, majd eltűnjenek örökre.Hányféle arca van a romantikus csalásnak? Mit éreznek a becsapott nők? Hogyan válhat áldozattá szinte bárki? Hogy fest a világ a csalók szemszögéből? És mi történik akkor, ha egyikük végül beleakad pár belevaló, kemény nőbe?Janecskó Kata oknyomozó újságíró magyarországi eseteket kutatva járta körül ezt a sokakat foglalkoztató témát. Börtöncellákban, bírósági tárgyalótermekben és társkereső profilok között kereste a válaszokat; könyvében megszólal csaló és nyomozó, kriminológus, önvédelmi szakértő, pszichológus és – természetesen – sok-sok nő, akik csak hinni akartak egy mívesen szőtt tündérmesében, de egy csaló hálójába kerültek.

V knize autorka zkoumá vztah mezi sexuální politikou a morálkou v Německu ve 20. století. Vychází z analýzy sexuální politiky nacismu, v níž shledává jak prvky utlačovatelské, tak prvky sexuální svobody. Nacistickou realitu následně konfrontuje se sexuální politikou a tuhou sexuální morálkou v 50.–70. letech, přičemž velkou pozornost věnuje i proměnám německé paměti na třetí říši. V bádání o nacistickém i poválečném Německu se jedná o práci jedinečnou, jež dává nové odpovědi na příčiny a podobu kulturní vzpoury pozdních 60. let, jež ovlivňují německou společnost dodnes.

Už v 19. století představoval Tibet a jeho hlavní město Lhasa, ležící téměř tři kilometry nad mořem, pro mnohé cestovatele ten nejvytouženější cíl. Vábení tajemné země i její strategický význam vedly odhodlané cestovatele z viktoriánské Británie, carského Ruska, Ameriky a řady dalších zemí světa k tomu, aby se zas a znova a bez ohledu na neochotu, ba až odpor Tibeťanů pokoušeli do této izolované oblasti proniknout. Osudy oněch nejrůznějších dobrodruhů, mystiků, horolezců a misionářů líčí britský novinář, historik a spisovatel Peter Hopkirk poutavě a čtivě. Popisuje rovněž, jakými způsoby se Čína odjakživa snažila na "střeše světa" udržet a prosadit zde svůj vliv, což vyvrcholilo čínskou invazí v 50. letech 20. století. V krátkém doslovu Hopkirk aktualizuje text pojednáním o dnešním Tibetu - okupovaném dodnes Číňany.

V jedinečné sbírce grónských pohádek a mýtů najdete – až na několik výjimek – texty v češtině dosud nepublikované. Jejich rázovitost vyplývá ze specifického způsobu života Inuitů v drsných přírodních podmínkách ostrova, který je z valné části trvale pokrytý ledem. Zdejší obyvatelé si po staletí vyprávěli příběhy, jež se v ničem nepodobají našim pohádkám a pověstem. Hemží se to v nich divotvornými obludami, zvířaty beroucími na sebe lidskou podobu i lidmi s nevídanými schopnostmi. Potkáte v nich trolly a trollice, jednonohé či jednooké obry, gigantického červa, ale také psa, který se chová jako žena, nosí krátké kalhoty a na hlavě drdol s barevnými stuhami. Zkrátka, malí i dospělí čtenáři si nepochybně přijdou na své. Třeba i proto, že pohádky opatřil originálními ilustracemi Martin Velíšek. Jeho obrázky koneckonců zdobily i oblíbené Grónské mýty a pověsti Knuda Rasmussena (Argo, 2007).

Protestantská etika a duch kapitalismu je patrně nejznámějším a zároveň k nejdiskutovanějším Weberovým dílem. Weber ho publikoval v letech 1904–1905. Zamýšlí se v něm nad počátky a příčinami vzniku kapitalismu, resp. nad souvislostmi mezi rozvojem kapitalismu, náboženskými systémy, racionalismem a byrokratizací státu. Vcelku jednoznačně zde spojuje vznik kapitalismu s protestantským náboženstvím, s protestantskou kulturou a s protestantskou etikou práce, vykazující prvky askeze, šetrnosti a střídmosti. Důraz přitom klade na protestantský smysl pro zisk, jenž se podle jeho názoru liší od ekonomického myšlení katolíků, kteří vykazují větší sklony k humanismu, zároveň však i k mysticismu. V rovině náboženské senzibility stejně jako v rovině věroučně podmíněné mentality vidí základní rozdíly ve vzniku a možnostech rozvoje principů kapitalismu v protestantském a katolickém prostředí, resp. v prostředí křesťanských a nekřesťanských civilizací a společností. Překladu Protestantské etiky předchází zasvěcený úvod od sociologa a znalce Weberova díla Miloše Havelky.

Jen málokdo poznal papeže Benedikta XVI. tak dobře a tak zblízka jako Georg Gänswein. A proto má smysl číst jeho vzpomínky. Jejich užší spolupráce začíná v roce 1996, kdy byl Joseph Ratzinger už respektovaným i mediálně stále kritizovanějším prefektem Kongregace pro nauku víry. Jeho osobním sekretářem se Gänswein stal v roce 2003, zůstal jím po papežské volbě v roce 2005 a stál při něm při odstoupení z papežského úřadu v roce 2013 i dál, až do Benediktovy smrti na sklonku roku 2022. Gänswein líčí a interpretuje klíčové události církevních i světových dějin od 90. let do současnosti. Dokládá, jak inspirativním myslitelem, bystrým teologem i vlídným a pokorným člověkem byl Joseph Ratzinger – papež Benedikt XVI. Kniha nám přibližuje nejen to, jak funguje Vatikán a jeho instituce, ale také věrohodně dosvědčuje, že to, co papež Benedikt hlásal druhým, sám i žil a hlavní oporou mu přitom byla křesťanská víra, naděje a láska.