Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 147 z 500

A bölcsességkerék a személyes gyógyulás eszköze. Ha hajlandóak vagyunk meghallani a fejlődésre szólító hívását, akkor felébreszthetjük a bennünk rejlő mestert: azt a képességünket, hogy a tudás őrzőjévé, bölccsé és látnokká váljunk.A világszerte elismert Alberto Villoldo legújabb könyvéből megtanulhatod, hogyan dolgozz a bölcsességkerékkel és annak négy irányával: a déllel, a nyugattal, az északkal és a kelettel. Ezek mindegyike egy-egy archetipikus állathoz és egy-egy szakrális utazáshoz kapcsolódik. Ezen az ősi térképen járva másképpen tekintesz az életedre. Kiszabadulsz a hétköznapi idő és az ok-okozati viszonyok szorításából, és belépsz a szinkronicitás mágiájába. Egy új álmot álmodsz, mely gyökeresen átformálja a sorsodat.Sokan eredetileg a testi és a lelki betegségek gyógyulásának reményében fordulnak a gyógyító kerékhez. Talán nem is sejtik, hogy a keréknek más ajándékai is vannak: lehetőséget biztosít a Szellemmel való újrakapcsolódásra, hozzáférést ad a múlt és a jövő bölcseinek tudásához, valamint segít leküzdeni a félelmeket, amelyek visszatartják az embert a nagyobb fokú szabadság és jóllét megtapasztalásától.A bölcsességkerék ciklusán történő első áthaladás önmagad meggyógyításáról szól. Ahogyan mélyebbre hatolsz, és túljutsz a test helyreállításán és a traumából történő gyógyuláson, felfedezed a helyedet a szent tűz mellett, és elfoglalhatod azt a pozíciót, amelyet már időtlen idők óta fenntartanak számodra: a sámán székét.Alberto Villoldo PhD, pszichológus, orvosi antropológus, az amazóniai és Andok-vidéki sámánok gyógyító gyakorlatának kutatója. Dr. Villoldo vezeti a Négy Szél Társaságot, amely a sámáni energiagyógyászat gyakorlatának oktatásával foglalkozik. Ő az alapítója a Light Body School iskolának, amely az Egyesült Államokban és Európában nyújt energiagyógyász-sámán képzést.Weboldal: thefourwinds.com

A Kudarcos terápiákban ismert és elismert segítő szakembereket, kollégáimat kérdeztem olyan eseteikről, melyekkel szerintük kudarcot vallottak. Célom volt körbejárni, hogy kinek mi számít kudarcnak, hogy hogyan lehet vele megküzdeni, használni, tanulni belőle és növekedni általa.Messziről, ismeretlenül tűnhetünk tévedhetetlennek, ezáltal megközelíthetetlennek akár, ezért szerettem volna ezzel a kötettel közelebbről megmutatni magunkat az énfeltárás eszközével, hogy mesélünk a nehézségeinkről, dilemmáinkról és arról, hogy mi is hibázunk. Rendkívül izgalmas esetekbe, helyzetekbe kapunk bepillantást, amitől még jobban megismerhetjük és megérthetjük a segítő kapcsolatok működését is.A könyv minden olyan olvasóhoz kíván szólni, akit érdekel az önismeret, hiszen a terápiás kudarcok jócskán túlmutatnak önmagukon.  A sok megtörtént, konkrét példán, a szakemberek nagyon változatos és egyedi önreflexióin keresztül megmutatkozik az is, hogy mire is jók a kudarcok általános értelemben: jelzik, ha valamit hibának érzünk, tehát ha elkanyarodtunk az értékrendünktől, ezáltal segítenek visszatalálnunk az általunk helyesnek vélt irányba, így teszik kapcsolatainkat – a magunkkal való kapcsolatunkat is! – sikeresebbé.

2022. február 24. Vladimir Putyin megkezdi Ukrajna átfogó invázióját. Mihail Zigar független orosz újságíró petíciót tesz közzé a Facebookon, amelyet több száz újságíró, majd további ezrek írnak alá. Ennek hatására Oroszországban törvényt hoznak a háborút kritizálók büntethetőségéről, és Zigarnak el kell hagynia a hazáját. Németországban, Berlinben telepedik le, ahol újraolvassa azt a több száz interjút, amelyet az elmúlt tizennyolc évben Oroszországban és Ukrajnában készített, és amely feltárja, mi vezetett a háború kirobbanásáig. Ezekből az interjúkból született meg a könyv. Zigar nem csupán a jelenről, hanem a múltról és mindazokról a történelmi mítoszokról is mesél, amelyekben a jelen orosz politikája gyökerezik és amelyekhez a saját legitimációját köti. Zigar részrehajlás nélkül tárja fel a történeti forrásokat, és követi nyomon az Orosz Birodalom eredetének és felemelkedésének történetét. A kötet annak krónikája, hogy Oroszország miként nyomta el Ukrajnát az elmúlt öt évszázad alatt, miképp próbált kinevelni egy hozzá lojális elitet, és arról, hogy végül mégsem tudta leigázni az ukrán társadalmat. Mihail Zigar a háborúhoz vezető hosszú útról mesél. Idézet: „Ezt a könyvet tudatos elhatározásból modern nyelvezettel és jelen időben írtam, megpróbálva minél érthetőbben közvetíteni és tisztázni a történelmi fogalmakat, és igyekezve felhívni a figyelmet a jelenkori párhuzamokra, hogy az olvasó ne csak a felszínhez, de a mélyben rejlő szellemiséghez is közelebb kerülhessen. Szeretném, ha ez a könyv egy évszázad múlva is érthető lenne az akkori olvasók számára, és bepillantást engedne a mi gondolkodásunkba. Ennek érdekében minden szereplőt élő, hús-vér emberként, nem pedig elhagyatott szoborparkok lakóiként igyekeztem ábrázolni. Le akartam számolni a régi mítoszokkal, és nem kíméltem a tegnap bálványait, ahogyan az sem tartott vissza, hogy esetleg megsérthetem orosz honfitársaim érzéseit. Ez a könyv nem teheti semmissé a múltat és a jelent, de talán megváltoztathatja a jövőt. A nacionalista történetírás egyfajta betegség, amely sok népet megmérgez. Az orosz népnek még mindig van arra lehetősége, hogy megszabaduljon azoktól a mítoszoktól, amelyek megfertőzték a lelkét; az ukrán népnek pedig egyedül kell majd szembenéznie a sajátjaival.”

JOGGAL VAGYUNK BÜSZKÉK NAGYSZERŰ TUDÓSAINKRA. Gyűjteményes kötetünk második része 52 zseniális találmányt mutat be. Az egész világon ismerik Kempelen Farkas, Puskás Tivadar, Gábor Dénes, Neumann János vagy Rubik Ernő nevét. De tudja-e az olvasó, hogy ki volt és mivel gazdagított bennünket Korda Dezső, Nemes Tihamér, Kozma László vagy Kliegl József? Pedig nélkülük, a világvevő rádió, a televízió, a digitális számítógép és a nyomdagép feltalálói nélkül jelenünk egészen másképp alakult volna. 

Van-e boszorkány a Macbethen túl? Hányféle lény bukkan föl a Nibelung-tetralógiában? Ki az a híres koraromantikus író, aki operát írt Undinéről, a vízitündérről? Hány zeneszerzőt ihletett meg Goethe megrázó erejű verse a Villikirályról? Hogyan változtatta meg Stravinsky életét a Tűzmadár?Míg Bősze Ádám első könyvében, a Nagy zenészek, nagy szerelmek című kötetben a zenetörténet hálószobatitkait ismerhettük meg, addig a Muzikális bestiák fókuszában a zeneirodalom különleges lényei, furcsa kreatúrái állnak. A törpék, angyalok, boszorkányok, szárnyas lovak, főnixmadarak, rémlények és hegyi szellemek révén elvarázsolt mesevilágba repülhetünk, a lapszéli QR-kódok segítségével pedig meg is hallgathatjuk azokat a műveket, amelyek róluk szólnak. Engedjük hát szabadon száguldani a fantáziánkat, merüljünk el a varázslények elragadó kavalkádjában!

Az egészségügy és a polgárjog határterületével foglalkozó jogalkalmazók, ügyvédeknek, bíráknak, és mindazoknak, akik a kártérítés és a sérelemdíjjal kapcsolatos ügyeket kezelnek, igényeket érvényesítenek akár perben, akár peren kívüli eljárásban. Pethő András művének céljául a polgári jogi felelősségi tényállás – és annak kifejezetten a deliktuális ágának – konjunktív elemei közül a kárnak, mint a károkozás következményének, továbbá a sérelemdíjnak fogalmi és tartalmi meghatározását tűzte ki, ezen belül is kifejezetten az egészségügyi szolgáltató felelősségi körében felmerülő kár és sérelemdíj meghatározását. A könyv elsősorban az egészségügyi ellátások szemszögén keresztül, a gyakorlatban visszatérően megjelenő típusokról kíván visszajelzést adni, de egyúttal viszonyításra alkalmas példákkal is szolgál arra nézve, hogy a gyakorlatban milyen esetleges további igények érvényesítése lehetséges. A könyv az annak alapját jelentő, doktori képzés keretében végzett kutatásnak megfelelően a peres eljárásokban érvényesülő joggyakorlat feldolgozásával és értékelésével jut el az elméleti absztrakció szintjéig. Ennek megfelelően azzal a szándékkal született, hogy megállapításai a gyakorlati életben is felhasználhatók legyenek nemcsak az egészségügyi szolgáltató polgári jogi felelősségét, hanem általánosságban a kártérítést és sérelemdíjat érintő esetekben is.

A Z generáció tagjai a korábban soha nem látott sebességű technológiai és társadalmi változások, valamint a globális összeköttetések korszakának gyermekei. Ebben az állandó változásban azonban az okos gondolkodás és hatékony problémamegoldás ugyanolyan, ha nem fontosabb képesség, mint Szókratész idejében volt. A mesterséges intelligencia térnyerésével még nagyobb a jelentősége annak, hogy ki miként képes megérteni, elemezni és felhasználni az egyre bővülő információrengeteget. A több évtizedes egyetemi oktatói, tanácsadói és tréneri tapasztalattal rendelkező közgazdász szerző ebben az üdítően inspiráló könyvben a kritikai gondolkodás rejtelmeibe vezeti be az olvasót. A kötet saját élményekre építve ad gyakorlati tanácsokat és módszereket az okos gondolkodás fejlesztéséhez, a sikeres és felelős döntéshozatalhoz, miközben közérthető nyelven magyarázza el az elméleti hátteret is. A könyv tehát nem csupán absztrakt elméletek tárháza, gyakorlati feladatokkal is segít a tanultak azonnali alkalmazásában, számos érdekes és szellemes példát tárva az olvasó elé. Elsősorban középiskolás és egyetemista fiataloknak szól, de mindenki számára hasznos, aki fejleszteni akarja kritikai gondolkodását, és ezáltal szeretne jobb döntéseket hozni. 

Vannak-e „no-go zónák” Európában? A kérdést az elmúlt években indulatos viták övezték, melyek során politikusok, szakpolitikusok, elemzők, publicisták és egyszerű polgárok feszültek egymásnak érveikkel. Bár a gyakran ideológiai síkon zajló polémia még messze nem ért véget, egy dolog biztosan látszik: az elmúlt évtizedek során Európa nagyvárosaiban valami végérvényesen félrement. A bevándorlók lakta környékek története az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor tömegesen kezdtek érkezni emberek a volt gyarmatokról, illetve államközi munkaerő-kölcsönzési szerződések keretében. A befogadó államok a legalacsonyabb ingatlanárú környékeken szállásolták el őket, ahova a családegyesítések és a későbbi bevándorlási hullámok révén újabb tömegek érkeztek. Eközben a többségi társadalom tagjai fokozatosan kiköltöztek e negyedekből, így hol vegyesebb, hol homogénebb etnikai tömbök, párhuzamos társadalmak alakultak ki. Ennek következtében mára számos olyan városrész jött létre Európában, amelyben az utcák képe és a társadalmi kultúra eltér a többségi társadalom által lakott környékekétől, a szociális körülmények és a közbiztonság rosszabb a máshol megszokottnál, a hatóságok különleges protokollt követnek intézkedéseik során, vagy egyszerűen a többségi társadalom egyes tagjai diszkomfortosan érzik magukat. A Migrációkutató Intézet munkatársai által írt kötet tematikusan hasonlítja össze Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Németország és Svédország bevándorlók lakta városrészeit, hogy ezzel is újabb aspektusból vizsgálja ezt a napjainkat meghatározó ezerarcú problémát.

Vajon ?mi köze lehet a kardfogú tigrisnek és Albert Einsteinnek a politikai kommunikációhoz? És vajon mit tesz az a politikus, aki a Nirvana-taktikát vagy a „döglött macska”-stratégiát alkalmazza?A politika és a média viszonya örökös kutya-macska barátság, amelyet tagadhatatlanul kölcsönös függés jellemez. Az újságíróknak szaftos alapanyagra, a politikusoknak hangsúlyos médiamegjelenésre van szükségük. Vannak politikusok, akik képesek elérni, hogy a média a kottájukból játsszon, míg mások – bár tisztában vannak azzal, hogy a sajtó a negyedik hatalmi ág – képtelenek kezükben tartani a gyeplőt.Gerald Fleischmann, aki hosszú éveket töltött vezető osztrák politikusok mellett sajtókapcsolati tanácsadóként, számba vesz minden valamirevaló technikát, taktikát és stratégiát, amelyet politikusok használnak a nyilvánosságban. Könyvében a kulisszák mögé néz, és szórakoztató módon, színes anekdotákkal, tanulságos, olykor megrázó esetekkel, olvasóinak számtalan ahaélményt kínálva mutatja be a politikai média világát.

Gyógyítsd meg önmagad a narcisztikus szülői elnyomásból!A narcisztikus szülők által okozott érzelmi sérülések látszólag láthatatlannak tűnhetnek, azonban egy életen át kísértő sérüléseket hagynak maguk után. Akár te is áldozat vagy, akár csak közvetve tapasztalod a gyermekkori abúzus hatásait, Shahida Arabi szakszerű könyve nélkülözhetetlen eszközöket, készségeket és segítő módszereket kínál.A szerző 733 narcisztikus elnyomásban felnőtt személyt kérdezett a gyermekkori pszichés bántalmazás mintáiról és azok hatásairól, így született meg ez a regeneráló gyakorlatok gyűjteménye.A Toxikus szülők című könyv:segít felismerni a bántalmazó szülői mintákat, rávilágítva a figyelmeztető jelekre,felfedi, miként viselkednek a narcisztikusok gyermekei a szerelemben és egyéb emberi kapcsolataikban,átfogó betekintést nyújt a narcisztikus anyák és apák mérgező vonásaira, taktikáik világába – különös figyelmet szentelve a narcisztikus apák lányainak témakörére, amelyet a szakirodalom ez idáig kevésbé érintett,kutatásokkal alátámasztott hagyományos és alternatív gyógyulási stratégiákat kínál: a belső gyermek gyógyítása és reparentizálása, a belső kritikus átprogramozása, az érzelmi köldökzsinór elvágása, megküzdési és érzelemszabályozási készségek, egészséges határok felállítása és még sok más.Ha téged is narcisztikus szülő nevelt és a gyermekkori narcisztikus bántalmazás a mai napig a traumák megismétlésére késztet, ha nem tudsz eligazodni önmagadban és a világban, ez a könyv neked szól!

A Hagakure (jelentése: 'Levelek alatt') a Szamuráj útjára, a Busidóra vonatkozó rövid tanítások, történetek és feljegyzések gyűjteménye a XVIII. sz. elejéről, melyet a később zen szerzetessé lett szamuráj, Jamamoto Cunetomo diktált le ifjú tanítványának. Az eredeti szöveg másolatait a Nyugat-Japánban élő Nabesima-klán fiatal csatlósai tanulmányozták. A II. világháború után egyetlen könyvet sem ítéltek el olyan hevesen, mint a Hagakurét. A műből áradó töretlen harci szellem bátorította föl a kamikazékat, hogy a háború utolsó, elkeseredett szakaszában a „Rájöttem, hogy a Busidó a halálban gyökerezik” klasszikussá vált idézettel induljanak az önkéntes halálba. A kötetben a Hagakure mellett helyet kapott a Busidó-irodalom egy másik híres forrása, a Budó sosinsú (A Busidó alapjai) is, melyet a nagyhatalmú Taira-klánból származó Daidódzsi Júzan, az Edo-kor hadi stratégája fogalmazott meg. Jelen bővített kiadás a japán harci szellem esszenciája, amely korántsem csak a küzdelemben, hanem a mindennapokban is kiválóan alkalmazható, amikor bátor helytállásra, rendíthetetlen bajtársiasságra, belső tartásra és hűségre, lojalitásra van szükség. Fordította: Kárpáti Gábor Csaba, Tóth Andrea

Min múlik, hogy a házaspárok kapcsolata örömtelibb és bensőségesebb lesz az idő múlásával, vagy megszürkül és közönyössé válik? Gary Chapman és Harold Myra számos pár történetén keresztül szól arról az időszakról, amikor „kiürül a fészek”, megjelennek az idősödéssel járó kihívások és a nyugdíjba vonulás körüli dilemmák. Habár nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egészségügyi gondok, a pénzügyi nehézségek, a felnőtt gyermekek és az unokák jövője miatti aggódást, a szerető házasság megadhatja az összetartozás, a megküzdési képesség és az elégedettség érzését – továbbá olyan örömöket, intim és humoros pillanatokat, amelyek egy érett kapcsolattal járnak. A neves párkapcsolati szakértő és a Christianity Today vezető szerkesztőjének könyve arra inspirál, hogy kéz a kézben bátran és reményteljesen vágjunk bele életünk újabb szakaszába.

Oroszország támadása Ukrajna ellen sok nyugati vezetőt váratlanul ért. Frank Füredi a jelenség egyik lehetséges magyarázataként azt állítja, hogy a Nyugat egyáltalán nem képes megérteni Oroszország motivációit, ahogyan azt sem, mi hajtja az ukrán embereket országuk és népük megvédésére. Mindennek gyökereit abban látja, hogy a Nyugat megfeledkezett történelmi örökségéről és múltbeli tapasztalatairól. Értékrendje teljesen kifordult, kiüresedtek számára az olyan fogalmak, mint a hazaszeretet, a hűség, a kötelességtudat, a hősiesség és a bátorság, s az elit bizonyos tagjai csak mosolyognak a nemzeti szuverenitás és a határok fontossága hallatán. A szerző egyik következtetése, hogy a nyugati országok csak látszólag támogatják Ukrajnát, és tetteiket nem az ukránok megsegítése, hanem saját önös céljaik mozgatják.Frank Füredi – könyvében részletesen elemezve a 20–21. századi nyugati politikai, gazdasági és ideológiai trendeket – azt kutatja, a Nyugat hogyan vesztette el az erkölcsileg helyes irányt, és tanácsot ad, miképpen állítható vissza a globális szolidaritás és stabilitás.

A kudarcra általában a siker ellentéteként gondolunk, amit mindenáron el kell kerülni. Pedig van rossz kudarc, és létezik jó kudarc is! Amy Edmondson a tudomány, a kultúra és a mindennapi élet megkapó történeteivel illusztrálja, hogy milyen a jó kudarc; gátlásainkat és rossz lelkiismeretünket félretéve mit tehetünk, hogy a mi malmunkra hajtsa a vizet.

„Mivel azt szeretném, hogy előbb-utóbb kommunikációs szuperhős legyen belőled, végigvesszük azokat a helyzeteket, amelyekben nincs szabad választási lehetőséged; vagy alkalmazod a kapcsolati finomérzékedet, vagy harcba keveredsz. Soha nincs annyira szükség erre a speciális érzékenységre, mint amikor az ajtódon kopogtat a Konfliktus, és felforrósodik a lábad alatt a talaj. Ha észreveszed, hogy miképp tudsz átváltoztatni egy potenciális robbanási helyzetet értékes és konstruktív megbeszéléssé, miképp lehet egy ellentétet úgy megfordítani, hogy a javadra váljék, azzal felbecsülhetetlen belső nyugalomra és önbizalomra tehetsz szert.” Henrik Fexeus

Kénytelenek vagyunk antropocénnek nevezni a korszakot, amiben élünk, mert a környezetünkre, a Föld élővilágára radikális hatással vagyunk. Thomas Halliday könyvében azzal is szembesülhetünk, bolygónk könnyen kiheveri majd a pusztulásunkat, mindegy, mikor következik be, hiszen jó néhány kataklizmával a háta mögött teremtette meg a lehetőséget az emberiség kialakulására. A könyv lapjain kirajzolódnak a több millió éves ciklusok - kialakulás, felívelés, hanyatlás, kihalás, újjászületés -, hogy a végén föltegyük magunknak a kérdést: a kisszerű hatalmi és gazdasági játszmák helyett nem azon kellene inkább gondolkodnunk, esetleg hogyan élhetné túl az emberiség a következő kihalási szakaszt? A Más-világok eddig 13 nyelven jelent meg, és a magyar mellett hamarosan érkezik a japán, a brazil, az orosz és a török kiadás is. 

„Rajtunk múlik, hogy a számunkra kiszabott időben belevágunk-e a kalandba: megízleljük-e a szabadságot.”Önbizalomhiány, kapcsolati és párkapcsolati gondok, az önmegvalósítás nehézségei. Számos problémánk, amelyet megoldhatatlannak érzünk, a felmenőinkig vezethető vissza. Milyen örökséget hagytak ránk, és hogyan szabaduljunk meg tőle?Helyünk a családfán egyedülálló - múlt és jövő között, két ág metszéspontjában helyezkedik el. Ha nem tudjuk, honnan származunk, azt sem tudhatjuk, kik vagyunk. Még ha tudattalanul is, mindannyian magunkban hordozzuk egy-egy befejezetlen vagy fájdalmas múlt darabkáit. Ebben a könyvben javaslatokat találunk arra vonatkozóan, hogyan induljunk el azon az úton, amely már jóval előttünk elkezdődött. Így törhetünk ki az örökségünk meghatározta ördögi körből, és választhatunk egy olyan utat, amely egy kiteljesedettebb jövő felé vezet.Jól látszik, hogy a saját sorsunkat nem csak mi magunk alakítjuk. De akkor mégis ki mozgatja a szálakat? Kinek vagy minek engedelmeskedünk akkor, amikor ezt vagy azt a foglalkozást vagy párt választjuk, vagy amikor folyton arra kell rájönnünk, hogy a párkapcsolat nem nekünk való, hogy sikertelenek vagyunk a hivatásunkban, hogy nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, hogy nem élvezzük az életet akkor sem, ha önmagunkat adjuk?

Új könyvében Romsics Ignác azoknak a bölcselőknek a munkáit tekinti át az ókortól napjainkig, akik az emberiség történetének alapkérdéseiről alkotott véleményükkel meghatározták a történeti gondolkodást, és akik - noha gyakran eltérő válaszokat adtak közös dilemmáikra - mindannyian csiszolták látásmódunkat, gazdagították és finomították a múltunkra vonatkozó tudást. A kötet a szellemi tendenciák változását tudománytörténeti hátterükkel együtt segít megérteni, ezért a legszélesebb olvasóközönséget szólítja meg, de az egyetemi oktatásban is jól használható. "Mélyen vallásos (pietista) neveltetése ellenére kora legtöbb nagy gondolkodójához hasonlóan Kant is hitt az ész erejében és a gondolkodás minden korlátozás nélküli autonómiájában. "A felvilágosodás [...] az ember kilábolása a maga okozta kiskorúságból". Sajnos - tette hozzá rezignált bölcsességgel - az emberiség nagy része "szívesen kiskorú marad egész életében, mert kiskorúnak lenni kényelmes". Nem akar mások vezetése nélkül élni, ami lehetővé teszi a kevesek gyámkodását a többség fölött. Az igazi változáshoz szabadság kell, éspedig annak is a legártalmasabb fajtája: nevezetesen az ész minden kérdésben való nyilvános használatának szabadsága."

A 'Viking istennők és látóasszonyok' egy nagyon fontos szálat próbál követni az ó-skandináv világ ránk maradt emlékeiből: az asszonyokét, akik hallották az isteneket, értették az üzeneteiket, és akiknek hatalmában állt megváltoztatni, befolyásolni mások életét. A legendák istennőinek, papnőinek és látóasszonyainak történetei az elfelejtett asszonyi hagyományokból adnak ízelítőt. A szerzők a 'vízió örökségének' nevezik mindazt, amit ez a múltbéli világ hátrahagyott, ahol a mágia nemcsak természetes volt, de nélkülözhetetlenül hozzátartozott a normális hétköznapi élethez. Talán nem teljesen idegen ez a mai asszonyoknak sem, különösen azoknak lehet ismerős, akik álmodnak, megérzenek néha dolgokat vagy esetleg belül meghallanak olyasmiket, amik racionálisan megmagyarázhatatlannak tűnnek. Ezt az örökséget próbálja felkutatni a 'Viking istennők és látóasszonyok' az északi jeges vidék által megőrzött sagákból merítve.