Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 466 z 500

Nehéz dolog a kiadónak „könnyű szívvel" ajánlani az olvasó figyelmébe egy ilyen rendhagyó kötetet: nem mintha nem volna magával ragadó olvasmány a válogatás, amelyet a Facebookon 2014-ben létrehozott A holokauszt és a családom csoport tagjainak bejegyzéseiből állítottunk össze. Az emléktáblák, múzeumok, irodalmi alkotások és történettudományi feldolgozások, legyenek bármily mélyek, pontosak és igazak, nélkülözik az egykori szemtanúk, a családtörténetek „alulnézeti" perspektíváját. A magyar holokauszt hetvenedik évfordulóján spontán módon összeverődött emlékezők visszatérése a szülők, nagyszülők, rokonok és ismerősök régi történeteihez, az élő párbeszédekből és vallomásokból kihallható figyelem és empátia, a fájdalom és együttérzés zaklatott jelei mind arra vallanak, hogy a megszólalók is érzik: szinte az utolsó pillanatban vagyunk. Elmesélni, kimondani, bevallani, megérteni azt, amit csak a még élők tudhatnak - amit most nem osztanak meg mindenkivel, az örökre elvész. A digitális technológia és az új közösségi médiumok páratlan esélyt teremtettek arra, hogy hetvenévi hallgatás, elfojtás, félrenézés és mellébeszélés után végre felszínre törjön, közös fájdalommá és közös kinccsé váljon az, aminek az elfelejtődése akut veszély. Könyvünk, a tudás őrzésének e hagyományos médiuma arra szolgál, hogy rögzítse ezt a kivételes pillanatot - amikor magyarok, zsidó és nem zsidó magyarok odafordultak egymás történeteihez és traumáihoz. „Azt mondta, van egy története a családnak, ami magánügy, ne kérdezősködjek, mert nagyon fáj neki. A sebeket nem szabad feltépni." „Már rég nem él egyikük sem, csak én emlékszem arra, ahogy a nagyszobánkban ülnek, és egy kicsit hiszek abban, hogy meg lehet békélni a múlttal."

LEVERT, AGGÓDÓ VAGY MORGÓS? ITT A LEHETŐSÉG, HOGY NYUGODTTÁ, VIDÁMMÁ ÉS OPTIMISTÁVÁ VÁLJON EGY KIVÁLÓ TERAPEUTA SEGÍTSÉGÉVEL! Rafael Santandreu, a Barcelonában tevékenykedő neves pszichológus vallja, az életet élvezni kell: szeretni, tanulni és felfedezni. Mindezt azonban csak akkor érhetjük el, ha a félelmeinket legyőzve elsajátítjuk, hogyan mondjunk búcsút a mindennapjainkat megkeserítő negatív gondolatoknak. Páciensek és híres emberek történeteit bemutatva nyújt segítséget abban, hogy megváltoztassuk a gondolkodásmódunkat és másképp cselekedjünk. A szerző a kötetben a kognitív Pszichológia, önfejlesztés legkorszerűbb és leghatásosabb eredményeit osztja meg velünk mindezt azzal a nemes céllal, hogy erősebbek és boldogabbak legyünk.

Melegségről, leszbikusságról őszintén, tabuk nélkül. Onagy Zoltán Gulisio Tímeát kérdezi arról, mit jelent ,,más"-nak lenni. Lelkileg, társadalmilag, régen és most, férfiként, nőként, katolikusként, művészként, magyarként. Egy téma, amiről sokat beszélnek, de keveset mondanak. A Peremvilágban mindent egy helyen megtalálsz, amire kíváncsi vagy.

A Vadnarancsok egy igazi könyvlegenda. A 80-as évek botránykönyve már megjelenése előtt óriási vihart kavart. Az akkor legszabadabb irodalmi folyóirat lapszámát az állampárt visszarendelte a piacról, és bezúzatta, a benne megjelent Vadnarancsok-részlet miatt. Irodalmi szociográfia Géczi János tollából. Négy élettörténet-rekonstrukció, négy fiatal sorsa, négy kudarcos élet. A társadalom mélyrétegeiben drogosok, prostituáltak, nimfomániások, melegek mozogtak, próbálták elkerülni a közösségi retorziókat, a megbélyegzést, a kirekesztést, az ellehetetlenülést. Géczi felkereste a kiszolgáltatottakat, beszélgetett velük, igyekezett megérteni, és megmutatni, mit látnak saját életükből ezek a kiúttalan figurák. Más volt még a társadalmi környezet, más a közösség tűréshatára, de a kirekesztés mintázatai pontosan ugyanazok, mint ma. Géczi János úttörő munkája élő, aktuális mű, amely a szereplők élettörténetén túl a nyugati típusú közösségek tűréshatárairól, deviancia-fogalmáról és könyörtelen gyűlölködéséről is nagyon pontos képet fest. Ezerszer olvastam már újra. Nem tudom a mondanivaló, vagy a hangulat tart-e a markában, ha a kezembe veszem a könyvet, de mindenképpen több annál, mint amit elsőre láttatni enged. (@cat3 moly.hu)

Tippek a világcég alelnökétől. Manapság nehezebb a Google munkatársává válni, mint felvételt nyerni a Harvardra. A világ egyik legsikeresebb vállalata kizárólag a legjobbakat keresi, és hogy megtalálja őket, képes akár új szabályokat is teremteni a munka világában. A kötet éppen ezért tanulságos olvasmány mindenkinek, aki céget vezet, munkát vállal, vagy csupán érdekli, hogyan lehetne hatékonyabb és sikeresebb a saját életében. Bock egyik aranyszabálya, hogy nem az életrajz, hanem a gyakorlat dönti el, ki a rátermett munkatárs, és hogy bizonyos kvalitások - rugalmasság, vezetői képesség, tudás, lelkiismeretesség, kitartás - minden munkakörben elengedhetetlenek. Miközben az olvasó a vállalat legfontosabb fejlesztéseivel is megismerkedhet, a Google műhelytitkainak leleplezésével, filozófiájának, kultúrájának bemutatásával Bock nem csupán a munkában, de az életben is iránymutatást nyújt. Laszlo Bock Romániában született 1972-ben, gyermekként a családjával az Egyesült Államokba emigrált. Mesterdiplomáját a Yale üzleti szakán vállalatvezetésből szerezte. Jelenleg a Google személyzeti ügyeit irányítja. Ő felel több tízezer munkatárs toborzásáért és egyéni fejlődéséért.

Egy könyv, mely ebben a formában először kerül az olvasók elé. Egy könyv, melynek rövidített változata először Kanadában jelent meg 1974-ben. Majd 1989-ben itthon - a csonka kiadás. Egy könyv egy kivételes sorsról, egy kivételes emberről, akinek neve egybeforrt a világháborút követő évtizedek kusza politikájával. Egy könyv, mely megmutatja a diktatúra ördögi arcát. Egy könyv a hősi ellenállásról. Mindszenty József emblematikus sorsa huszadik századi kálváriajárás. Az ellenállás íve a kommün és a Kádár-korszak között húzódik, közelnézetben: Tanácsköztársaság, nyilas terror, Rákosi-diktatúra, 1956, Kádár-rendszer. Majd következik az emigráció, de a politikai szálak már a legkorábbi időktől átvezetnek az országhatáron és a kontinensen. Mindszenty meghurcolása, perbe fogása, bebörtönzése évtizedekig tabutéma volt Magyarországon, írásai, beszédei indexre kerültek, nevének kiejtése is kivívta az egykori hatalom haragját. A rendszerváltozást követően ügyében perújítási nyomozást rendeltek el, újratemetésére 1991-ben került sor, a rehabilitálási eljárást csak 2012-ben zárták le. Mi is történt akkor valójában az évtizedek alatt? A válaszokat az Emlékirataim adja meg. „Azt kérdezheti az olvasó, elmondottam-e mindent. Válaszom: előadtam mindent, csak azt nem részleteztem, amit a jóízlés, meg a férfi és papi önérzet tilt. Amiről beszámoltam, azt nem azért írtam meg, hogy fájdalmaim és sebeim gyümölcsét bármilyen tekintetben learassam. Csak azért adtam közre, hogy a világ lássa, mi a bolsevizmus az emberi sorsban, és milyen az emberi sors a bolsevizmusban. Nem emeli az embert, de örvényeket nyit és szakaszt a számára. Elmondtam, hogy a magyar egyház fejének keresztjével is felhívjam balsorsú magyar népem szenvedéseire, de a saját maga szüntelen, küszöbön álló veszedelmére is a nagyvilág figyelmét" - írja Mindszenty a kötet előszavában. Mindszenty József esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása, bíboros. Pehm József néven született a Vas vármegyei Csehmindszenten. 1915-ben Szombathelyen szentelték pappá. 1917-től Zalaegerszegen volt gimnáziumi hittantanár. Az 1918-19-es forradalmak idején politikai okokból letartóztatták, majd a Tanácsköztársaság alatt internálták. 1919 októberétől ismét Zalaegerszegen volt plébános, 1924-től címzetes apát, 1937-ben pápai prelátus lett. 1944. március 15-én szentelték püspökké, és helyezték a veszprémi egyházmegye élére. Mentette a meggyőződésük vagy származásuk miatt üldözötteket, szót emelt a Dunántúl hadszíntérré változtatása ellen, ezért 1944 őszén a nyilasok elhurcolták Sopronkőhidára. 1945-ben, szabadulását követően visszatért Veszprémbe. 1945 őszén esztergomi érsekké szentelték, majd a következő évben bíborossá. Szemben állt a kommunista politikával, ragaszkodott az egyház társadalmi szerepének megőrzéséhez. Nyilvánosan emelt szót az 1947. évi választási csalások, az egyházi iskolák államosítása ellen. 1948 karácsonyán letartóztatták, a következő évben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. 1955-ben börtönbüntetését megszakították, Felsőpeténybe vitték, ahol házi őrizetbe került. Az 1956-os forradalom idején kiszabadítása, érseki tisztének helyreállítása az egyik általánosan elterjedt követelés volt. Kiszabadítását követően, 1956. október 31-én katonákból és felkelőkből álló népes csoport kísérte Rétságról Budapestre. November 3-án este rádióbeszédben szólt a nemzethez. Másnap a szovjet támadás hírére az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kapott. 1957. március 9-én bejelentették, hogy ítélete hatályban van, majd 1962-ben - távollétében - 1956-os szerepéért is elítélték. 1971. szeptember 28-án előzetes megállapodás alapján elhagyhatta az amerikai követséget. 1973-ban a pápa tisztségéből való lemondásra szólította föl. Utolsó éveit Bécsben töltötte, ott halt meg 1975. május 6-án. Mariazellben temették el. 1994 márciusában kezdődött boldoggá avatásának folyamata.

Chapman könyve mindenkinek szól, aki nem párkapcsolatban él, de egyedülállóként is szeretne teljes életet élni, azaz szeretetet adni és kapni. A szerző konkrét esetekből kiindulva mutatja be, hogyan kommunikálhatnak az egyedülállók a szeretet nyelvén életük különböző kapcsolataiban: szüleikkel, testvéreikkel, barátaikkal, diák- és munkatársaikkal, vagy éppen egyedülálló szülőként a gyermekükkel. Részletesen szól a randevúzásról, és arról, hogy mi a jól működő házasság titka. Külön fejezetben mutatja be az egyedülálló szülőknek azt, hogyan fejezhetik ki gyermekeik iránti szeretetüket. A könyv gyakorlatias és jól alkalmazható alapelvei a legkülönfélébb élethelyzetben élő egyedülállóknak is segítenek abban, hogy a szeretetet mindennapjaik és kapcsolataik részévé tegyék.

Miért követem el ugyanazokat a hibákat, amelyeket a szüleim is elkövettek? Miért sikertelenek a kapcsolataim? Mit üzennek érthetetlen, indokolatlan testi tüneteim? Szüleink viselkedése, mintája jelentős hatással van arra, hogy mi magunk milyen társak, szülők leszünk. Van-e esélyünk megváltoztatni a tudattalanul beépült, akár generációkon keresztül örökített szülői mintáinkat, vagy az eredmény minden tudatos erőfeszítésünk dacára ugyanaz lesz, csak „pepitában”? A szerző izgalmas példákon, terápiás eseteken keresztül ismerteti az egyes szülőtípusokat: a borostyán, a szülősítő, az idomár, a jó fej, a mártír, az üveghegy, a szuperszülő, az agresszor, a bátorító szülői viselkedést. Bemutatja a gyakran keveredő típusok hatásait a gyermekekre, a felnőttkori életünkre, kapcsolatainkra, és segít abban, hogy felismerjük szüleink nevelési stílusát – és szülőként, a jobbítás szándékával, sajátunkat is. Tesztjei és gyakorlatai – melyeket szüleinkkel, testvéreinkkel, párunkkal is végezhetünk – fejlesztik önismeretünket, így felnőttként életünk teljesebbé, szülői viselkedésünk, családi- és párkapcsolatunk is harmonikusabbá válhat. „Bizony tőlünk is függ, hogy amikor átadjuk ismeretlen örökségünket, a szüleinktől, őseinktől kapott viselkedési mintáink, értékeink, hiányaink, történeteink, titkaink, örömeink és vágyaink sokaságát gyermekeinknek, az Pandora szelencéje vagy kincsesládika lesz-e számukra.”

Szubjektív vádirat Putyinról a szuperintelligens ellenzéki politikustól. Vajon Vlagyimir Putyin a világ egyik legjelentősebb országának elnöke, vagy az a diktátor, aki nemzetközi fenyegető tényezővé nőtte ki magát? Garri Kaszparov, a sakkozóból lett ellenzéki politikus szerint ez utóbbi: Putyin kimeríthetetlen erőforrásokkal és nukleáris arzenállal a háta mögött a szólásszabadság és a demokrácia elleni támadás egyik központi figurája lett. Ez a könyv benne mindaz az erő, amelyet Kaszparov világklasszis intelligenciája, sziklaszilárd hite és hazája jövőjével kapcsolatos reményei hordoznak leleplezi előttünk Putyint. Bemutatja, hogy a Szovjetunió összeomlása nem vég-, csupán fordulópont volt, és Oroszország, akárcsak az Iszlám Állam, már nemcsak a régió, hanem a világ szabad országainak ellenében határozza meg önmagát.

Ki ne szeretne testileg és szellemileg is fitt lenni? Ép testben ép lélek – tartja a közmondás. Manapság azonban mintha épp az ellenkezője lenne a trendi. Egyesek a testükkel, mások az agyuk révén akarnak kitűnni. Előbbiek azzal hivalkodnak, hogy izmosak, csinosak és nem strapálják magukat a gondolkodással. Utóbbiak viszont a tudásukra és kreativitásukra büszkék, és nem fecsérlik az idejüket a testükre. Pedig a test és a szellem szorosan összetartozik. A szerző filozófiai és kultúrtörténeti eszmefuttatásai mellett saját példáján keresztül mutatja be, hogyan kellene a testedzésről való gondolkodásunkat megváltoztatni, és miként tudjuk fizikai erőfeszítéseinket szellemi feltöltődéssé alakítani. Az erkölcsi és értékrendi zűrzavar korában az önsegítő könyveknek is megújulásra van szükségük. Az élet iskolája (The School of Life) sorozat egyfajta újjászületés. Olyan, mindannyiunkat érintő témákkal foglalkozik, mint a pénz, a munka, a technológia, a szex, a testedzés és az egyedüllét. Alain de Botton, a sorozat szerkesztője.

Rendkívüli ?várokozás előzi meg Eleni Kounalakis, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete könyvének magyarországi megjelenését. A Nagykövet asszony jött, látott és megírta a 2010 és 2013 között szerzett tapasztalatait, élményeit, személyes véleményét, azt is, amit szolgálati ideje alatt nagykövetként nem tehetett meg. Beszámol a nagykövetté válásának folyamatáról, családi indíttatásáról, Budapestre érkezése utáni benyomásairól, a diplomáciai lét kulisszatitkairól, tárgyalásairól az ország vezetőivel, a díszvacsorákról, a sikeres küldetését elősegítő fortélyokról, és a kihívásokról, amelyekkel folyamatosan szembesülni kellett. Szolgálati idejének meghatározó része az az időszak volt, amit az emberek „Orbán Viktor kétharmados forradalmának” neveznek. Szerinte Magyarország olyan bonyolult ország, hogy ha az ember egyszer bensőséges kapcsolatot létesít vele, hajlamos kötődni hozzá. Úgy véli, egyetlen más ország sem nyújthatta volna számára a szépség, a különlegesség, az izgalom, a tehetetlen düh, a kihívások és az öröm ilyen keverékét. Exkluzív interjú Eleni Kounalakis-szal

Sipos ?Anna Magdolna a könyvtártudomány kutatója művében az internet elterjedésének az olvasási szokásokra gyakorolt hatásain belül egy különleges területet vizsgál: a könyvtárak látogatottságának és használatának változásait. Az elmúlt évtized borulátó jóslatait statisztikai adatokkal és elemzésekkel cáfolja. „A teoretikus viták mögött pedig … zajlik a könyvtárak használatának átalakulása, amelyet leginkább, és nem kevéssé a távhasználat dinamikus emelkedésének köszönhetően, a folyamatos növekedés jellemez. Ez azt mutatja, hogy a könyvtárat használók többségét továbbra sem az elvi jellegű, hanem sokkal inkább a praktikus kérdések foglalkoztatják. Nevezetesen az, hogy a tanulmányaikhoz, kutatásaikhoz, munkájukhoz, hobbijukhoz szükséges információs forrásokhoz, művekhez, továbbá pusztán az olvasás örömét, az irodalom élvezetét szolgáló olvasmányaikhoz a lehető legteljesebben, a lehető leggyorsabban, a lehető legkisebb idő és anyagiak ráfordításával hozzájuthassanak. És úgy tűnik, hogy ehhez kiváló partnerek a könyvtárak online szolgáltatásai…. Indokolt-e szembeállítani a könyvtárat és az internetet, a könyvtár vagy internet gondolata helyett a könyvtár és internet a helyes irány? Adataink azt igazolják, hogy a két szolgáltatási-használói színtér remekül megfér egymás mellett, a kétféle szolgáltatás nemhogy gyengítené, hanem éppen ellenkezőleg, erősíti egymást.”

Dr. Czóbel Ernő (1886–1953) irodalomtörténész, Marx-kutató, tanár. Öt testvére közül a legismertebb bátyja, Czóbel Béla festőművész volt. A Tanácsköztársaság idején annak bécsi követségét vezette. Bukása után hazai börtönökbe került, majd 1922-ben fogolycsere során a Szovjetunióba került. Felesége és lánya is követte őt az emigrációba. A sztálini rezsim koholt vádak alapján 1936-ban börtönbe, majd a gulagra száműzte, Szibériába. Családja igyekezett megkönnyíteni sorsát, levelekkel, időnként csomagokkal. A levelek tartották bennük a hitet, hogy újra találkozhatnak.Az első, fennmaradt levél 1939-ből származik, az utolsó 1947. szeptember 26-án íródott. 1941-ben csak néhány, míg az 1942-es esztendőbe egy levél sem keletkezett. Sok levél elkallódott, de a kilenc év „levél-termése” ennek ellenére bőségesnek nevezhető.Mi a levelek legfőbb értéke az utókor számára? A levelek bepillantást engednek egy szerelem, egy emigráns magyar család életébe, olyan korban és körülmények között, amelyről az interneten és nyomtatásban nem található személyes, megrázó és érdekfeszítő olvasmány.Czóbel Anna, akinek a hagyatékából a levelek előkerültek, mindössze 4 éves volt, amikor szüleivel a Szovjetunióba került. Ott végezte iskoláit, s szerzett diplomát filmoperatőrként. A leveleket a cenzúra miatt oroszul kellett írni. Ő fordította magyarra és gépelte le azokat, az 1970-es években.A gulagról a Czóbel-családban soha, senki nem beszélt. Czóbel Anna élete utolsó hónapjaiban említette meg, hogy semmi nem fontos abból, ami utána hátra marad, csak ez a levelezés.

Horváth Putyi „Egy utolsó mohikán a nyolcvanas évek underground-jából, aki még tud és mer a régi módon élni és filmezni.” – írták róla 2005-ben. Mire ő így válaszolt: „Akkor az ivás életforma volt. Mindenki ivott, a segédmunkástól a párttitkárig. Ittunk a munkahelyünkön és a szabad időnkben. Pótcselekvés volt, mert igazából nem nagyon csináltunk semmit. Magyarországon is jelentős hagyománya volt az italozásnak, és erre épült rá a szovjet módszer, aminek az lehetett a lényege, hogy inkább igyanak, addig se gondolkoznak.” Többek között erről az életformáról szól önéletrajzi regénye (amennyiben szabad annak tekinteni.) Hősei, akikkel együtt élte túl azokat az éveket, ma már világhíres emberek, írók, filmrendezők, lázadó festők és az ő „segédeik” – ki a szerző által megfejthető álnévbe burkolózva, ki pedig a saját nevén, mint Bódy Gábor, Pauer Gyula.

A kötet tanulmányokat tartalmaz a szerkesztők által a baloldali eszmekörből legfontosabbnak gondolt 50 könyvről.

A Pesti Hírlap 1915. szeptember 15. számában megjelent üzenet feladója, Kornis Jenő Przemyśl kapitulációját (1915. március 23.) követően esett orosz fogságba. A következő három évet Oroszországban töltötte hadifogolyként. Egy évig egy szamarkandi (ma Üzbegisztán) láger lakója volt, majd – mikor társaivalegyütt átvezényelték a Moszkvai Kormányzóságba – további két éven át mezőgazdasági munkát végzett. 1918. március 25-én néhány bajtársával együtt megszökött a hadifogságból, és szerencsésen hazajutott Magyarországra. Hazatérte után a fogságból hazahozott naplóját, leveleit, feljegyzéseit és fényképeit egy női kézitáskába helyezte – hogy mikor, nem tudjuk pontosan. A Kornis család lakásában azután a barna táska hosszú évtizedekre eltűnt a szekrények mélyén. Létezéséről mindenki tudott, de csupán mostanában derült ki, hogy milyen páratlanul érdekes dokumentumokat tartalmaz az első világháborúról, a harctér és a hadifogság gyötrelmes mindennapjairól. A barna táska ezt a megkapó és magával ragadó személyes tanúságtételt tárja a nyilvánosság elé. A kötet szerkesztői, Kornis Anna (Kornis Jenő unokája) és Takács Ferenc (Kornis Anna férje) munkájukkal egyben Kornis Jenő, Przemyśl hős védője és a holokauszt áldozata előtt tisztelegnek.

A szerzőnél néhány éve diagnosztizálták a sclerosis multiplexet, ezt a főleg fiatal nőknél jelentkező akut gyulladásos megbetegedést. Vanda lebénult a fél oldalára, egyik szemére elvesztette látását, és olyan fájdalmakat él át, hogy sírva könyörgött az apjának: ölje meg. Ám megtanulta, hogyan lehet felállni, folytatni, élni. És írni kezdett mindenről, ami egy fiatal nő életének része: szerelmekről, férfiakról, kapcsolatokról, vágyakról és reményekről.

A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá… A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

A ?könyv nem csak tartalom, kultikus tárgy is. De mi legyen az e-bookkal, ahol nincs fizikális megfoghatóság? Hogyan kezeljük az olyan új műfajokat, mint a gépvers, a net-regény, a blog, a hipertext-sztory, az SMS-novella? Kap-e az olvasó segítséget a digitális irodalom menedzseléséhez? Van-e használati útmutató a képernyőn, kijelzőn cikázó szöveg elsajátítási technikáihoz? Az elektronikus művek nem úgy hatnak, mint a nyomtatott elődök – de akkor hogyan? A számítógépes text-matériák új kihívások elé állítják a betűk barátait. Szűts Zoltán könyve eligazítást nyújt abban, hogy a monitoron végtelen mennyiségben legördülő, utalásokkal és elágazásokkal (hipertext) szerelt kis- és nagy literatúra milyen eszközrendszerrel működik. A többkötetes, egyetemi oktató szerző bemutatja a hipertext olvasási stratégiáit, a webkettes médiaformákat, a blogkultúra gyarapodó gazdagságát. Külön fejezetben foglalkozik a könyv az online publikációs paradigmákkal, a hálózati irodalom konstrukcióival, a megéledő hazai és nemzetközi irodalmi közösségek világával. Polgárok, trollok és kerti törpék – Million Penguins könyvprojekt bemutatása és analízise képet ad egy hálózati irodalmi alkotás anatómiájáról. A Gutenberg-galaxis mellett jelen van korunkban a Neumann-galaxis művelődési horizontja is – adja meg a szerző az alaphangot. Nem komputer Parnasszusra kívánja vezetni az olvasót, hanem a szövegmegértés és feldolgozás alkotó magasságába. A könyv jól tagolt, tömbös, követhető lefolyású szerkezetben tárgyalja ezt a meglehetősen ismeretlen témát. A tartalomjegyzék alapos, témajegyzéknek is felfoghatóan tanulmányozható.