Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 462 z 500

Praha vznikla postupným spojováním desítek vesniček, vsí, městysů i měst, jejichž hranice se v průběhu času měnily. Územně stabilními celky tak do určité míry zůstávaly jen související farní obvody. Proto dějiny částí Prahy jsou v této publikaci pojaty jako dějiny 80 farních obvodů (farností). Pokud se nezměnil farní kostel, významné místo setkávání obyvatel, neměnilo se ani jméno farnosti, odvozované ze zasvěcení farního kostela. - Rozhodujícím činitelem ve farnosti většinou nebýval farář, nýbrž místní vrchnost. Proto jsou dějiny částí ve své podstatě dějinami místních vrchností, jimiž byly šlechtické rody anebo některé významné církevní instituce, jako církevní řády, Kapitula vyšehradská, Metropolitní kapitula při kostele sv. Víta, Václava a Vojtěcha. Výjimkou mezi vrchností nebyli ani přední pražští patriciové. Jména mnohých z nich už byla dávno vymazána z paměti, přestože ve své době je znal každý. - Kniha je tak pokusem o nahlédnutí do života pražských částí pokud možno od okamžiku, kdy tuto část poprvé zmínila listina panovníka, papeže ad. Mezním dějinným rokem všech částí Prahy byl revoluční rok 1848, v němž role vrchností skončila, a v řadě případů též rok 1920, v němž spojením s Prahou zanikla jejich samostatnost a specifičnost.

Rengeteg gátlás és félelem van bennünk még a legegyszerűbb helyzetekben is -rettegünk attól, hogy ha megmutatunk magunkból valamit, akkor kitesszük magunkat mások kritikájának, ítéletének, elutasításának. Sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha inkább elrejtőzünk a szerepeink mögé, ha nem mondjuk ki, amit gondolunk, ha nem fejezzük ki, amit érzünk, mert így nem szolgáltatjuk ki magunkat annak, hogy mások nem fogadnak el és nem szeretnek bennünket. Éljük-e így le az életünket? Óvatosságunkban nem hagyjuk-e ki éppen a lényeget? Képesek lehetünk-e valódi intimitásra, megvalósíthatjuk-e legmélyebb vágyainkat, ha állandó önvédelemre rendezkedünk be? Úgy látom, a legtöbb ember nem meri azt az életet élni, amit a szíve mélyén kívánna. Azt mondjuk, nincs rá lehetőségünk, de sokszor valójában bátorságunk nincs, hogy kivívjuk, megteremtsük azt. Ehhez ugyanis egyrészt el kellene hinnünk azt, hogy képesek vagyunk rá, másrészt elsősorban saját belső hangunkra hallgatni, nem pedig mások - gyakran jóakaratú, de megalapozatlan, önös érdekekre épülő, vagy akár kifejezetten romboló - véleményére. Azon erőlködünk egész életünkben, hogy másoknak megfeleljünk, hogy ne gondoljanak rosszat rólunk, ne szóljanak meg, ne bántsanak minket, miközben önmagunkat cserbenhagyjuk. Miért nem tesszük fel néha a kérdést: „És akkor mi van?!” Mi van akkor, ha valami nem sikerül, ha valaki nem fogad el? Megéri-e lemondani arról, hogy a saját bensőnkből fakadó, autentikus életünket éljük, csak azért, hogy soha meg ne sérüljünk, el ne utasítsanak, el ne bukjunk (ami minden bizonnyal így is, úgy is lehetetlen)? Azt tapasztalom, hogy visszatekintve mindig megbánjuk, ha nem tesszük meg, ami igazán fontos lett volna számunkra, ha elszalasztjuk azokat a lehetőségeket, amelyek által azzá lehetnénk, akik lenni szeretnénk. Igen, vannak az életben rettenetesen nehéz és ijesztő helyzetek, amikor természetes, hogy félünk - mint ahogy olyan mély felnőttkori gátlások és szorongások is, amelyek korai sérülésekből fakadnak, így gyakorlatilag beleíródtak a sejtjeinkbe. Ilyenkor valóban nem könnyű a dolgunk - de vannak eszközök a kezünkben, és szó sincs arról, hogy ebbe bele kellene törődnünk, hogy ne élhetnénk bátran és hitelesen az életünket, ha így akarjuk, és erőfeszítést teszünk érte.

Ön is úgy véli, hogy a bumeráng ausztrál találmány? Biztos benne, hogy a második világháború a Lengyelország elleni támadással kezdődött? Úgy tudja, hogy a torinói lepel Jézus testének nyomait őrzi? Akkor lapozza fel harmadik, történelmi tévhitekkel foglalkozó kötetünket. Ezúttal is olyan, széles körben elterjedt „tényekre” hívjuk fel a figyelmet, amelyeket a történettudomány már megcáfolt, vagy legalábbis megkérdőjelezett, ám a köztudatban még élénken élnek. A szerző szerint a történész feladata kissé a kertészére emlékeztet: ugyanúgy irtania kell néha az elszaporodott tévhiteket, legendákat és pletykákat, ahogy a kertésznek a gyomokat. Még akkor is, ha tudja: jövőre újra kisarjadnak...

A kínai történelem egyik legizgalmasabb és legmozgalmasabb időszakába kalauzol a jelen kötetben olvasható három ókori kínai hadtudományi klasszikus. A politikaelméleti, filozófiai vagy akár pszichológiai műveknek is tekinthető alkotásokból nemcsak háborúról és békéről, jó és rossz kormányzásról, erényről és gonoszságról tanítanak, hanem a konfliktuskezelés és érdekérvényesítés útvesztőiben is eligazítanak. A háború művészete az elmúlt kétezer év legnagyobb hatású hadtudományi műve Kínában és egész Kelet-Ázsiában. Szerzője, a Kr. e. 6-5. században élt hadvezér, Szun-ce a hagyományos értelemben vett hadi ügyek mellett a versenyhelyzetekben alkalmazandó taktikával és stratégiával is foglalkozik, tanításait pedig a mai napig az élet legkülönbözőbb területein alkalmazzák. A Vu Csinek tulajdonított A hadviselés szabályai a katonai irányítás és a civil kormányzás kérdéseit járja körül, míg a kötet harmadik szövege, A tábornagy metódusa a csatatéri taktika helyett a szervezésre, az igazgatásra és a fegyelemre helyezi a hangsúlyt. Szun-ce és társai felfedik Kína felemelkedésének titkát, amely a világ megértéséhez is közelebb viszi a mai kor emberét. A Helikon Zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak.

„TANÁR tanítványt keres. Határozott vágy a világ megmentésére elengedhetetlen. Jelentkezni személyesen.” Ezzel a hirdetéssel indul Daniel Quinn díjnyertes, világhírű regénye, az Izmael – de ugyanezen a ponton kezdődik Az én Izmaelem története is. A különbség mindössze annyi, hogy a bölcs gorilla újsághirdetésére ezúttal nem egy kiégett, cinikus bölcsész jelentkezik, hanem egy kislány. Izmael zavarba is jön a váratlan kihívástól; azzal próbál kitérni előle, hogy az ő tanítása nem gyerekeknek való. Julie azonban a sarkára áll: ha tizenkét éve elég ahhoz, hogy autót lophasson, abortusza lehessen vagy épp drogokkal kereskedhessen, akkor elég idős ahhoz is, hogy a világ megmentéséről halljon. Izmael végül kötélnek áll: ugyanazt tanítja Julie-nak, mint első tanítványának, az Izmael szerzőjének – mégis teljesen másról, és persze másképp beszél. Az új példázatok nyomán a civilizációkritika meglepő mélységei tárulnak fel előttünk. Megértjük, hogy az emberiség 17 másodpercben összefoglalható történelmében hol rejlik az eredendő hazugság. Tízezer éves távlat segítségével ismerjük fel, mi az alapvető baj az iskolarendszerünkkel. Sőt: hogy az egész iskolaügynek mi a valódi, ki nem mondott célja. Merthogy nem a tudás átadása a lényeg, az nyilvánvaló mindenki számára, aki valaha próbált már felnőttként visszaemlékezni arra, hogy mi az ördögöt is tanult éveken keresztül a suliban. Világossá válik, hogy a törzsi kultúrák elpusztításával nem holmi elvont, muzeális értékek semmisültek meg, hanem olyan valódi tudás és bölcsesség, amelynek birtoklása nélkülözhetetlen, ha az emberiség egy ideig szeretne még megmaradni a Föld nevű bolygón. Mi ez a – korántsem titkos, számunkra mégis elveszett – tudás? Hogyan lehet visszaszerezni? Kinek a feladata ez? Erre keresi a választ tanár és tanítvány, akik a leckék során azzal is kénytelenek szembesülni, hogy igencsak szorítja őket az idő.

Életünk egyik legnehezebb időszakát éljük üzleti és gazdasági tekintetben. Csak a legtalpraesettebbek képesek a túlélésre. A verseny elkezdődött, és akár szeretnéd, akár nem, te is a részese vagy, és ha nem teszel meg mindent a győzelemért a megváltozott körülmények ellenére, el fognak söpörni és felül fognak kerekedni rajtad azok a vállalatok és egyének, akik elkötelezettebbek a győzelem iránt, mint te.  Egy vállalat vagy üzlet sikere vagy bukása elsősorban a vezetésen múlik. Ez a legfontosabb tényező. Elengedhetetlen és nélkülözhetetlen az a képesség, hogy vezetőként előre tudj lépni, és a kiélezett verseny ellenére sikerre tudd vinni a vállalatodat.  Ebben a könyvben számtalan olyan bizonyítottan működő vezetői eszközt, gondolkodásmódbeli és gyakorlati tanácsot találsz, amelyet felsővezetők és cégtulajdonosok kimagasló eredményességgel alkalmaznak a nehéz piaci körülmények és a kiélezett verseny ellenére.

2015-ös, átdolgozott kiadás 2015. május elseje Magyarország uniós csatlakozásának tizenegyedik évfordulója. Ez alatt a tizenegy év alatt Magyarország egy gazdaságilag felívelő időszakot és egy súlyos gazdasági válságot is végigélt az Unió tagjaként, sőt hat hó­napig az Unió soros elnökségét is ellátta. Eközben az Unió maga sok más mellett a globális gazdasági leszakadás, a belső strukturális egyensúlytalanság és az euroövezet válságai, az Európában is megjelenő terrorfenyegetés, a bevándorlás kihívásai és az ukrajnai konfliktus ellen küzd. Az Európai Unió folyamatosan változik, de politikáinak alapvető, általános célja állandó; a közös szabályozást igénylő területek, illetve bizonyos támogatandó társadalmi rétegek érdek- és életviszonyainak európai szintű rendezése. Köte­tünk átfogó képet ad a fontosabb politikákról, rávilágítva keletkezési körülményeikre, perspektíváikra és alapvető jellegzetességeikre egyaránt. Sokszínű szer­zőgárda, neves egyetemi oktatók, ügyvédek és diplomaták biztosítják, hogy a szilárd elméleti háttér és a konkrét gyakorlati tapasztalatok mellett a könyv bepillantást nyújtson az uniós politikák működésének „kulisszatitkaiba” is. A kötet az uniós intézmény- és jogrendszer működésének ismeretét feltételezve a politikák elemzését állítja a középpontba. Nagyobb hangsúlyt helyezünk a koncepciókra a jogszabályoknál, mert a politikák időt állóbbak a végrehajtásukra irányuló jogszabályoknál. A fejezeteket egységes megközelítés és felépítés jellemzi és a történeti bevezetés után, áttekintve a szabályozási koncepciókat, a jogszabályokat és a jogszabálytervezeteket, az új fejleményeket is bemutatja. A könyv elsősorban az európai integrációs ügyekkel foglalkozó jogászok, közgazdászok, politológusok, joghallgatók és újságírók érdeklődésére tarthat számot. Ezzel egy időben azonban haszonnal forgathatják majd az üzleti szféra szereplői, illetve újdonság értékű lehet az Unió iránt fogékony szélesebb közönség számára is.

Azt ?hiszem, minden szokás illúzió, és a szabadság az igazi valóság. Mindannyian szabadságra vagyunk ítélve, és egy ember nem lehet nem szabad.Feldmár András 1940-ben született Budapesten, 1956-ban vándorolt ki Kanadába, ahol előbb matematikus lett, majd pszichológiát és filozófiát tanult. 1974-ben ismerkedett meg R. D. Laing skót pszichiáterrel, aki elméleti és gyakorlati munkásságában radikálisan megkérdőjelezte a 20. századi pszichiátria dogmáit. Ez a találkozás egy életre meghatározta Feldmár tudományos munkásságát, a világhoz való viszonyát. Laing tanítványaként, barátjaként és szakmai örököseként számos terápiás kísérlet részese Európában és Amerikában. Szakemberekkel, teológusokkal, művészekkel és elszánt civilekkel arra keresi a választ, hogy hogyan tudnának a lélek és tudat sebeitől szenvedő emberek az orvos-beteg reláció kiszolgáltatottsága helyett élő, szeretetteli kapcsolatokból erőt merítve meggyógyulni. Feldmár a mai napig aktívan dolgozik terapeutaként, tanít, illetve számos szervezet számára végez tanácsadói munkát. Rendszeresen jön Magyarországra, ahol a Feldmár Intézet szervezésében előadásokat tart, csoportokat vezet. 2012-ben a Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett bronz fokozatával tüntették ki, a fogvatartottak társadalmi reintegrációjával összefüggő módszerek kialakításáért és azok sikeres alkalmazásáért. A fogvatartottak társadalmi reintegrációját célzó Mesekör programért 2013-ban ERSTE Alapítvány Társadalmi Integrációs Díjat kapott.

Az Iszlám Állam Abú Múszab al-Zarkávi terroristavezér dzsihadista vágyálmaként fogant az 1990-es években. A szervezet - amely az évek során különböző neveket vett fel - napjainkra hatalmas terrorgépezetté nőtt: a saría-törvénykezést önkényes kegyetlenkedésre használja, átrajzolja a Közel-Kelet határait, és nagyobb területet ural, mint Nagy-Britannia. Loretta Napoleoni, a terrorizmus nemzetközileg elismert szakértője bebizonyítja, hogy az Iszlám Állam több, mint a nyugati média ábrázolta bűnözői szervezet: valójában az államépítés új modelljét mintázza. Bár hagyományos hódító háborúkkal szerez területeket, hogy létrehozza a középkori kalifátus 21. századi változatát, a legkorszerűbb technikákkal toboroz katonákat, pénzügyi támogatást gyűjt és a lakosságot is bevonja az új állam napi ügyeibe. "Az Iszlám Állam tevékenységét figyelmen kívül hagyni nemcsak félrevezető, de veszélyes is. A terrorizmus elleni harcban is legfontosabb a régi igazság: ismerd meg az ellenséged!"

Miért tölt el elégedettséggel a politikusok bukása? Mitől olyan izgalmas a híres emberek szerelmi élete? Miért hagynak hidegen a távoli országok konfliktusai? A sajtó ugyanolyan domináns helyet foglal el a modern társadalomban, mint egykoron a vallás, mégsem vagyunk tisztában életünkre gyakorolt hatásaival. Alain de Botton a repülőgép-szerencsétlenségektől a gyilkosságokon és celebinterjúkon át a politikai botrányokig a hírek huszonöt alaptípusát teszi szokatlanul beható vizsgálat tárgyává. Az író-filozófus De Botton könyve nyugalmat, megértést és némi józan mérlegelést hoz a hírgépezetekkel való állandó érintkezésünkbe: tökéletes használati útmutató a média által bekebelezett világunkhoz.

Valóban stresszmentesen növelhetjük hatékonyságunkat, ha megtanuljuk tudatosan kisöpörni elménkből a figyelemelterelő tényezőket? A munkában és a magánéletben nem az időhiány az igazi probléma, bármennyire ezt gondoljuk is, hanem sokkal inkább az, hogy nem látjuk tisztán és nem határozzuk meg pontosan a feladatot és a szükséges lépéseket. Emiatt élünk állandó stresszben (még ha nem is valljuk be magunknak), és már el sem tudjuk képzelni, hogy másként is lehetne. A GTD®(Getting Things Done)-módszer abban segít, hogy ne csak az idővel gazdálkodjunk, hanem a gondolataink között is rendet tegyünk. David Allen könyvének, amely a Time szerint „az évtized legjobb önsegítő műve”, átdolgozott és bővített kiadása számos technikát kínál elménk tehermentesítéséhez, hogy növelni tudjuk hatékonyságunkat és oldjuk belső feszültségeinket. DAVID ALLEN vezetési tanácsadó és tapasztalt coach, a GTD-módszer atyja, a személyes hatékonyság témájának egyik legbefolyásosabb kutatója. Több multinacionális cégnél és nemzetközi szervezetnél dolgozott már tanácsadóként. Évente több ezer vállalatvezetőnek és magánembernek tart szemináriumokat és tréningeket. Cikkei sorra jelennek meg a Fast Company, a Fortune, a Los Angeles Times, a The New York Times, a The Wall Street Journal hasábjain. Könyve eddig 30 országban több mint 2 millió példányban jelent meg. Jelenleg Amszterdamban él. „Már egy tucat embernek javasoltam a Preziben, hogy alakítsa ki a saját GTD-rendszerét. Aki megteszi, produktívabb, sikeresebb ember lehet. Ez egyszerű, mint a GTD. Halácsy Péter, a Prezi társalapítója, technológiai igazgatója „A GTD az információs kor vallása, amely kétségtelenül megváltoztatja az emberek munkastílusát és életmódját.” Wired „Az egész megközelítés nemcsak a hatékonyságomat fokozta, de a közérzetemen is javított. Elképesztő, mennyire megvetette a lábát ez a módszer szerte a világon. Olyan, mint egy igazi mozgalom!” Daniel H. Pink, a Motiváció 3.0 című könyv szerzője

Miért nem segíti gyermekeink fejlődését, ha készségeiket és intelligenciájukat dicsérjük? A harsány, karizmatikus vagy a szerény, befelé forduló vezetők sikeresebbek? Vajon az akaraterőnkön múlik, hogy be tudjuk-e tartani fogadalmainkat? Nem csupán képességeinktől vagy tehetségünktől, sokkal inkább szemléletmódunktól függ, elérjük-e céljainkat. A megfelelő szemlélettel nemcsak gyerekeinket motiválhatjuk iskolai teljesítményük javítására, de mi is rengeteget fejlődhetünk mind személyes, mind szakmai téren. Carol S. Dweck, a Stanford Egyetem világszerte ismert pszichológiaprofesszora évtizedekig kutatta a siker titkát. Könyvében számos kutatás segítségével, a legkiválóbb vezetők, sportolók, szülők és tanárok példáin keresztül bebizonyítja, hogy ha fejlődési szemlélettel tekintünk önmagunkra és a világra, az olyan tudásvágyra és kitartásra sarkall bennünket, amelynek köszönhetően az élet minden területén sikeresebbek leszünk. Szeretnénk, hogy Magyarországon természetes legyen kiállni önmagunkért és másokért, hogy az együttérzés társadalmi norma legyen. Carol S. Dweck módszere ennek a változásnak az alapja

Mit hordoz az a kifejezés: szerzői kiadás? Van-e már kialakult magyar fogalomrendszer a self-publishing aktivitás ismérveire? Hogyan értelmezhető: független és szabad publikálás? Felválthatja az önmenedzselésű elektronikus könyv a hagyományos nyomtatott kiadványok üzleti rendszerét? Kik írnak és milyen sikerrel a self-publishing rendszerben? Mennyit keres egy független író? Hogyan jut el a független könyv az olvasóhoz?    Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ Kerekes Pál legújabb könyve. Az egyetemi oktató szerző „Az e-book kalauz” után most ez elektronikus könyvkultúra egy sajátos szegmenséről, a self-publishing könyvmenedzsmentről tudósít. Kutatja a független könyv keletkezését és létmódját. A self-publishing irodalmi és üzleti modellben az író, vagy a nyilvánosságra szánt mű közreadója (szerkesztő, összeállító, újraközlő) közvetlenül, függetlenül a kiadói szervezetektől juttathatja el a könyvet az érdeklődőknek. Ez is a neve az új könyvmozgalomnak: független kiadás, vagy más közreműködői oldalról nézve: független szerző; vagy a végeredményt tekintve: független könyv. A digitális verziójú, nyomtatva kis példányszámú, önfinanszírozású művek nem a tradicionális kiadói üzletmenet versenytársai. A self-publishing a bővülés eszköztára, nem a szűkítés, pénzügyi lefiniselés csodaszere. A self-publishing nem érdemli meg a lekicsinylés ódiumát. A szöveges kifejezés varázsa és a nyilvánosság elérésének misztikuma az informatika térnyerésével vált valódi lehetőséggé, kulturális alternatívává. A self-publishing színvonalas szellem- és természetjárás, a humán környezet megértésének, megőrzésének könyv-applikációs folyamata. A szerzőről: dr. Kerekes Pál, c. egyetemi docens, informatikai szakíró. Blogja, a Könyvkonnektor, évek óta az e-könyv egyik szakportálja. Szerkeszti a NÉRO (NÉpszerűen – Röviden – Olvasmányosan) e-book elméleti könyvsorozatot. Nem csak elvont, eszmei alapon foglalkozik a self-publishing jelenséggel: az első magyar self-publishing kiadónak, a Publionak alapítója, kezdetben ügyvezetője.

Heyman Évát 1944-ben, Nagyváradon hurcolták előbb gettóba, majd Auschwitzba, ahol személyesen Mengele küldte a halálba. Tizenhárom éves volt. Titkos naplóját édesanyja találta meg, aki könyvvé formálta, és kiadta. Így lett Éva naplója a holokauszt egyik legmegrázóbb dokumentuma. Az olykor érezhető anyai beavatkozástól a napló még drámaibb, még megrázóbb lett, főként, mert tudjuk: a megjelenés után Éva édesanyja mély depresszióba esett, majd öngyilkos lett. A napló azóta megjelent angolul, héberül, néhány évvel ezelőtti, Éva lányom című, magyar kiadása után pedig németül, franciául, spanyolul és baszk nyelven is. "Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész körzetből csak én maradhatnék itt. Én egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csendőrtől, aki elvitte a lisztet tőlünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne öljenek meg, csak hagyjanak élni!" A család elhurcolásáról Zsolt Béla: Kilenc koffer c. könyvében írt, melyet "Az emberi becstelenség krónikája" - ként tart számon a The Observer.

Vajon tényleg elrettent bennünket a tisztességtelen viselkedéstől a lebukás veszélye? Miért csalunk többet, ha divatos márkák utánzatait viseljük? Becsületesebbé tesz-e bennünket az együttműködés? Miként hat a vallás a tisztességre? Bár szeretünk becsületes emberként gondolni magunkra, valójában mindnyájan csalunk vagy hazudunk néha. Erkölcstelen viselkedést nemcsak a politika világában figyelhetünk meg, hanem a saját életünkben is, a magánéletünktől a munkahelyünkig szinte mindenhol. Dan Ariely, pszichológus és viselkedési közgazdász, könyvében a tisztességtelen viselkedést állítólagosan kiváltó költség-haszon elemzést vizsgálja, és arra a következtetésre jut, hogy gyakran azok az irracionális erők hatnak a cselekedeteinkre, amelyeknek általában nem tulajdonítunk nagy jelentőséget. Könyve révén felfedezhetjük a mindennapi életünket becsületesebbé (vagy éppen tisztességtelenebbé tevő) pszichológiai és környezeti tényezőket, és felismerhetjük, miként csalunk a saját érdekünkben úgy, hogy közben megőrizzük az önmagunkról alkotott pozitív képet. A szerzőről Dan Ariely a pszichológia és a viselkedési közgazdaságtan professzora a Duke Egyetemen. Első PhD-fokozatát a kognitív pszichológia, a másodikat a vállalati gazdálkodás területén szerezte. A Center for Advanced Hindsight (Utólagos Bölcsesség Központja) megalapítója és igazgatója. Két könyve olvasható magyar nyelven, a Kiszámíthatóan irracionális és a Zseniálisan irracionális. Számos helyen megjelentek az írásai, többek közt a The New York Times, a The Wall Street Journal, a The Washington Post és a The Boston Globe napilapokban. Az észak-karolinai Durhamben él feleségével, Sumival, és két gyermekükkel, Amittal és Netával.

Szeretet, béke és együttérzés: a Dalai Láma gondolatai az ember legfontosabb kincseiről. Bölcs tanításai azoknak szólnak, akik nyitott szemmel élik életüket, és akiknek szívét a szeretet vezérli. A világhírű Ueda professzor az együttérzésről, az önzetlenségről és kötődésektől való megszabadulásról beszélget Őszentségével. Néhány évvel ezelőtt a világhírű japán kulturális antropológusnak, Ueda Norijukinak abban a megtiszteltetésben volt része, hogy kétnapos eszmecserét folytathatott a Dalai Lámával. E fontos találkozó leglényegesebb gondolatait foglalta össze könyvében. A távoli Himalája hófödte hegycsúcsai közé ellátogató japán tudós gondosan feljegyezte napjaink legjelentősebb spirituális vezetőjének értékes gondolatait, hogy azután szélesebb körben is hozzáférhetővé tegye a nem ritkán meglepő igazságokat, illetve a hétköznapi tapasztalatinkkal teljes mértékben összecsengő bölcsességet. A könyvet hagyományos módon az elejétől a végéig is elolvashatjuk. Az is komoly megvilágosodást eredményezhet azonban, ha csak találomra ütjük fel valahol. A kiemelt idézetek még ki nem mondott kérdéseinkre is megadhatják az útmutató választ. A Dalai Láma megosztja velünk nézeteit a világ legfontosabb kérdéseiről. Bölcs tanításának elfogadásához nincs szükség arra, hogy bármilyen vallás vagy politikai rendszer elkötelezettjei legyünk. A tibeti vezető gondolatai azoknak szólnak, akik nyitott szemmel élik az életüket, és szívüket a szeretet vezérli. A szerzőről: Ueda Norijuki világszerte ismert japán tudós, egyetemi oktató és kulturális antropológus. 2006-ban a Stanford Egyetem Buddhista Kutatási Központjában volt vendégprofesszor. Húszrészes előadássorozatot tartott napjaink buddhizmusáról, arról, hogy ez a vallás milyen válaszokat adhat az új, globális kihívásokra. A Dalai Láma olyan dolgokról beszél, melyekről korábban még sohasem lehetett hallani. „Az olyanfajta ragaszkodástól, vágyaktól kell megszabadulnunk, amelyek hibás feltételezéseken alapulnak. Semmiképpen nem kell elutasítanunk a tiszta szív értékes vágyait. Az ilyen ragaszkodás igenis jó.” „Az egyik fajta harag az együttérzésből ered. Az ilyen igen hasznos. Jó dolog, ha valakiben ilyenfajta harag lángja ég. Hogy ha az érzelmeit az együtt érző szeretet motiválja, vagy a vágy, hogy elhárítson valamilyen társadalmi igazságtalanságot, miközben ügyel arra, hogy ne okozzon kárt senki másnak.” „Létezik egy másik, nem helyénvaló versengés is. Ezt el kell utasítanunk. Az ilyenfajta kü

Válságban van-e a világ? Netán végveszélyben? Rémisztő, fellengzős, fantasztikus regényt ígérő a cím, de az utána következő sorok kijózanítóak. Jogról, jogi megközelítésről, a nemzetközi jog erejéről, hatásáról - s a kihívások súlya alatt, valljuk meg -, gyengeségeiről lesz szó a könyvben. A szerző nem ígér könnyű olvasmányt, de optimista, mivel bízik a jogot létrehozó kultúra megtartó erejében és a jogi normákat vezérlő értékekben. A szerzői hitvallás zárógondolata pedig nem más, mint hogy a jog hidat teremt a civilizációk között.

Mi a szeretet? Mi a szerelem? Hogyan lehetek boldog, sikeres ember? Sokan keressük a választ az élet legnagyobb kérdéseire nap mint nap. Ranjeet Singh Dhillon segítségével azonban új nézőpontból közelíthetjük meg ezeket a problémákat, és ami még fontosabb: egyszerű, mégis nagy segítséget nyújtó válaszokat is találunk. Végre egy világos és nagyon szórakoztató könyv azoknak, akik meg akarják érteni az élet első ránézésre kusza szerkezetét, és természetesen azoknak is, akik változtatni akarnak rajta. Ez a könyv sokak számára egy új, teljesebb élet kezdetét jelentheti. Ranjeet Singh Dhillon Indiában, Udaipurban született jómódú szikh kereskedőcsalád harmadik gyermekeként. Húszévesen döntött úgy, hogy saját lábára áll, és elindul felfedezni a világot. Magyarországra a kilencvenes évek elején érkezett. Ma sikeres üzletember, de a sikerért és a lelki békéért neki is meg kellett dolgoznia. Hosszú évek alatt tapasztalta meg, hogy a spiritualitás nem valami elvont dolog, amit templomban vagy ashramban kell gyakorolni, hanem az életünk része, amely minden pillanatunkat áthatja. Erről mesél ebben a könyvben. 

Miért omlott össze a hatalom? Hány napot ért meg Nagy Imre koalíciós kormánya? Hogyan zajlott a szovjet bevonulás? Hányan és hová emigráltak a forradalom leverése után? Miért forradalom ötvenhat? Kérdések és válaszok sorozatunk e darabjával olyan, új szemléletű, áttekintő munkát vehet a kezébe az olvasó – az iskolában és azon kívül egyaránt –, amelyből megbízhatóan tájékozódhat e máig lezáratlan és nehezen feldolgozható időszakról, az 1956-os forradalom és szabadságharcról. A benne helyet kapott írások amellett, hogy a jobb megértést elősegítendő felvázolják az előzményeket és a háttérben zajló eseményeket is, a legfontosabb mozzanatokra koncentrálva, az objektivitáshoz ragaszkodva foglalják össze dióhéjban a történteket, megkísérelve értelmezve bemutatni a magyar történelem e jelentős eseményét. Egyértelmű választ kaphatunk egyebek közt azokra a gyakran felmerülő kérdésekre, hogy hol maradt az amerikai segítség, hogy hívta-e valaki a szovjet csapatokat, hogy hogyan lett az ellenforradalmi bandák támadásából népünk dicsőséges felkelése. Ugyancsak foglalkozik a kötet a közbeszédben megőrződött mítoszokkal, kitér mindazokra az ikonikus alakokra, elhíresült idézetekre, helyszínekre és szimbólumokra, melyeket 56-hoz kötünk, de még azt is megtudhatjuk, milyen vicceket meséltek, forradalmi „flash mobokat” szerveztek az emberek.