Najpredávanejšie - E-knihy strana 344 z 500

Mind részei vagyunk az univerzumok sokaságának a párhuzamos dimenziókban – és Everett Singh apja éppen most találta meg az odavezető utat. Csakhogy elrabolták, és most úgy tűnik, mintha Everett édesapja soha nem is létezett volna. Egyetlen nyom bukkan fel, amelyet fia követhet, egy titokzatos program: az Infundibulum – egy térkép, és nemcsak a Tíz Ismert Világ térképe, hanem az egész multiverzumé.

Ember, természet, gazdaság, környezet  Tudományos szerkesztő: Anton Attila  Szerkesztő: E. Nagy Lajos  Az egyes témák tudós szakértőinek tollából született tanulmányok arra kérdésre keresik a választ, amit a történelem során újra és újra fölteszünk magunknak: hogyan élhet együtt az ember, a természet része, magával a természettel? Hogyan használhatja helyben okosan és fenntartható módon a maga javára a környezet erőforrásait, más fajok és életfeltételeik jóvátehetetlen károsítása nélkül?  A kötetben szemügyre vett, nagyjából a mai Komárom-Esztergom megye határai között található terület több szempontból is különleges figyelmet érdemel. A Komárom-Esztergomi síkság, a Tatai-medence, a környező domb- és hegyvidék, a Duna vonala közösek abban, hogy egészen a vértesszőlősi előember megjelenésétől kezdve hosszú ideje funkcionálnak kedvelt emberi élettérként. Ilyen időtávra nyúlik vissza tehát az emberi tájhasználat a térségben – ami kezdetben persze csak a hévvizes barlangok igénybevételét, a kezdetleges tűzhasználatot és a kevéssé intenzív gyűjtögetést-vadászatot jelentette. Ám az emberi jelenlét a 20-21. századra a természeti erőforrások intenzív használatába, erős ipari és mezőgazdasági tevékenységbe, és ezek révén - olykor totális - tájalakításba fordult; nem mindig előnyére. A természeti potenciállal való „gazdálkodás” – a legfontosabb elemek pontos számbavétele, feltárása mellett – egyben a táj átalakítását, a táj- és természethasználat különféle módjait is jelenti, valamint annak a felelősségnek a vállalását, hogy az emberi beavatkozások kontrollálása és azok következményeinek esetleges korrekciója a jövőt szolgáló erőforrások megőrzésének eszköze. A könyvből egy sok oldalról körüljárt komplex esetpélda is megismerhető, amely egy tájseb anatómiájára és arra hívja föl a figyelmet, hogyan gyógyítható a vörösiszappal terhelt természet – hulladékhasznosítással.

Kelly Hunter: Szerelmi gyorstalpaló – A kriptológus Poppy igazi zseni, amikor matematikai kódok feltörése a feladat, az emberek nyelvén azonban nem ért, sőt még flörtölni sem tud. Az utóbbi problémára azonban megtalálja a megoldást: csak rá kell bírnia üzlettársa öccsét, a jóképű Sebastiant, hogy csapjon fel a tanárának… Trish Morey: Egyéjszakás menyasszony – Eve képtelen elfelejteni élete legszebb, legizgalmasabb csókját, noha azóta már egy kisfia is született, akit egyedül nevel. Álmai hercege, a gazdag és jóképű Leo váratlanul megkéri, egyetlen éjszakára játssza el az üzlettársai előtt a menyasszonyát. A lány képtelen nemet mondani, noha sejti, hogy végzetes hibát követ el… Elizabeth Power: Most és mindörökké – Férje halála után Sienna fitneszedzőként új életet kezd kislányával Angliában, és többé gondolni sem akar a nyomasztó múltra. Ám váratlanul megjelenik a sógora, Conan, és megkéri, menjen el vele a Côte d’Azurön lévő villájába, mert nagybeteg édesanyja látni szeretné az unokáját. Sienna nem tehet mást, visszatér azokhoz az emberekhez, akik között sosem volt boldog…

Különös könyv. Az egyik felét nőknek, a másik felét férfiaknak ajánlja a szerző, aki most is – éppúgy, mint korábbi köteteiben – az emberi kapcsolatokat vizsgálja kitartó érdeklődéssel. Mit vár egymástól férfi és nő? Meddig tart a szerelem? Van-e hűség? Lehet-e tartós a boldogság? Van-e jövője a házasságnak? Sírás-nevetés, elfogadás-tiltakozás, belenyugvás-felháborodás, az érzelmek széles skáláját járja be az olvasó, miközben megismeri a kötetben megszólalók sorsát, és előbb-utóbb magára ismer… V. Kulcsár Ildikó, a Nők Lapja népszerű újságírója természetesen nem tagadja meg önmagát: még a drámai, provokatív történetekből is kicsillan a szerző megbocsátó humora.

A Hunyadi-ciklus szerzőjének nagy sikerű Nomádkirály fantasy­sorozata megújulva, átdolgozott kiadásban kerül az olvasók elé. Nomádia vadonjaiban mindenre elszánt csapat tör előre titkos célja felé. Fehértemplom romjai között azonban rajtuk ütnek Gadur pokolbéli szolgái, hogy megszerezzék a rég halott uralkodó ereklyéit. Az összecsapás túlélőire újabb megpróbáltatások várnak: egymástól elszakítva, ellenséges vidéken kell keresztültörniük a nomád törzsszövetség területére.Útjukon nemcsak a Hor-papok üldöző harcosaival kell megküzdeniük, de a Holdtenger partján leselkedő, rég kihaltnak hitt teremtményekkel is. Küldetésük sikerén pedig nem kevesebb múlik, mint Kárpáthia népeinek jövője, a vérszláv hordák ellen vívott háború kimenetele. A Nomádkirály-ciklus a múlt és a jövő emlékeit elegyítve beszéli el a Kárpát-medence népeinek a Hor-papok uralma ellen vívott háborújának történetét. Nem létező, mégis ismerős világba kalauzolja az olvasót a szerző, olyan világba, ahol minden helyszín ismerősen köszön vissza ránk. A magyar mondakincs motívumaiból bőségesen merítkező történet egyszerre lélegzetelállító kalandregény, nagyszabású hősi eposz és sötét ecsetvonásokkal megfestett jövőfantázia.

Marcellus Mihály Pannonia Romanum sorozatának legújabb kötete Marcus Aurelius Antoninus császár uralkodásának idején, a szerző Északi vihar című regényének eseményeit követően játszódik Pannonia Superior provincia területén. A regény főszereplői történelmi alakok: mind Marcus Valerius Maximianus pannoniai születésű nemes, a parthus háború veteránja, aki szülőföldjére visszatérve újra fegyvert fog a limest áttörő germánok ellen, mind ellensége, a narista törzs királya, Valao. Hasonlóképpen történelmi alak Marcus Aurelius Antoninus is, aki Kr. u. 161-ben lépett a császári trónra, Lucius Verust emelve társcsászárává. Miközben társuralkodójára bízta keleten a parthus fenyegetés visszaverését, rá hárult a birodalom nyugati felét egyre inkább veszélyeztető germán törzsek legyőzése. A germán törzsszövetség meglepően szervezetten indít támadást a Danuvius mentén, sorra felmorzsolva a határerődöket és helyőrségeket. A hadseregbe nemrég visszatért Marcus Valerius Maximianus ellenségtől körülvéve bujdokolni kényszerül maroknyi megmaradt csapatával, miközben a naristák királya, Valao, személyesen rá is vadászik a határvidék biztosítása közben. A rajtaütések, portyák és cselvetések kegyetlenek, mégis mindkét oldalon vannak olyan vérbeli harcosok, akik nem helyezik a tisztesség elé a győzelmet, és akár az árulás árán szerzett előnyt is hajlandóak visszautasítani. Marcellus Mihály Pannonia Romanum című regénysorozata rendkívül alapos történelmi kutatómunkára támaszkodva, hagyományőrzőként saját élményekből is táplálkozva mutatja be a Kr. u. II. századi Pannonia provinciák történetét. A regények fordulatokban gazdag cselekménye mellett színes, plasztikus képet fest a korabeli Arrabona, Savaria és Pannonia életéről mind a hódítókéról, mind a meghódítottakéról, a kézművesekéről és az előkelőkéről, a közkatonákéról és a hadvezérekéről, a helytartókéról és a császárokéról.

Ezerháromszázegy januárjában meghalt III. András király, és halálával véget ért az Árpád-házi királyok uralma a Magyar Királyságban. Az ország életét ekkor már a tatárjárást követően megerősödött kiskirályok küzdelmei határozzák meg: az új trónkövetelőknek a Csák, Aba, Kán, Borsa, Kőszegi nemzetségek támogatását kell elnyerniük ahhoz, hogy sikerrel szállhassanak harcba a koronáért. A déli országrészben V. István király dédunokája, az ekkor még csak tizenhárom esztendős Anjou Károly Róbert pártja erősödik meg, északon pedig a szinte vele egykorú III. Vencel cseh és lengyel trónörökös támogatói. A kölcsönösen el nem ismert koronázásokat kölcsönös kiátkozások és fel-fellángoló összecsapások követik. Ezekben a viharos időkben veszíti el családját az ifjú Ócsárd nembeli Imre. Miután apja évtizedes ellensége feldúlja a falujukat, a cseperedő legény rabszolga-kereskedők kezére kerül, és az erdélyi sóbányákban köt ki. Azonban fürge észjárásának, vakmerőségének és karja erejének köszönhetően hamarosan kiszabadul, és a rabságban szerzett társaival bejárja az egész országot, míg csak új urat nem talál Károly Róbert szolgálatában, és új otthont a kunok között. Csikász Lajos regénye könnyed, kiforrott stílusban, fordulatokban gazdag, lendületes cselekményen, mélyen szerethető és gyűlölhető szereplőkön keresztül mutatja be a XIV. század eleji Magyar Királyság viszályokkal, cselszövésekkel és árulásokkal terhes történetét, a nagypolitika fordulataitól kezdve egészen a legszegényebbek, és így a legtöbbet szenvedők mindennapos élethalálharcáig.

A keresztes hadjáratok előtt első ízben az Ibériai-félszigeten csaptak össze egymással keresztények és muszlimok, európaiak és arabok. A hódítók Afrikából érkeztek, átkeltek a Gibraltári-szoroson, és szélvész gyorsasággal hajtották uralmuk alá a vizigótok királyságát, mígnem Martell Károly Frankföldön, 732-ben meg nem állította előretörésüket. A keresztény menekültek csak az északi hegyek között leltek menedéket a hideg, barátságtalan völgyekben, ahol a tevék elpusztultak és a gyümölcsfák elsorvadtak.A mórok ezen területekre nem tartottak igényt, így a kialakuló egyensúlyi helyzet százévnyi békét, virágzást és kulturális egymásra hatást eredményezett. A vallási tolerancia, a művészetek és a tudományok fejlődésének időszaka köszöntött be az Ibériai-félszigetre. A IX. század elején, Szent Jakab apostol földi maradványainak megtalálása után azonban megerősödött a spanyolok keresztény öntudata, a XI. századra pedig közös kormányzás alá került Kasztília és Navarra királysága. A mór egység folyamatos bomlásával és az időközben meghirdetett keresztes hadjáratok ösztönző példája nyomán elkezdődött a muszlimok céltudatos kiszorítása a félszigetről. Ennek az egészen 1492-ig, Granada elestéig tartó háborúnak, a „reconquistának” az egyik legkiemelkedőbb, legtöbb legendával övezett alakja Rodrigo Diaz de Vivar, közismertebb nevén: El Cid.

1956 magyar forradalma lépés volt a világ egész jövőjét érintő harmadik út irányába. Ez a korán jött forradalom akkor nem érhette el célját. Az állammonopolista diktatúrán alapuló kommunista reálszocializmus csődje nem jelenti azt, hogy a szervezett pénzhatalom diktatúráján alapuló pénzuralmi rendszer ne lenne maga is zsákutca. Mind az állammonopolista, mind a magánmonopolista uralkodó osztály azt hirdeti, hogy nincs harmadik út. Harmadik út valójában létezik, ez pedig a gazdasági és politikai monopóliumtól mentes önrendelkező társadalom, amelyben mindenki rendelkezik a személyes szabadság anyagi feltételével, az emberiség közös tevékenysége alapján létrejött vagyon ráeső részével, és a saját teljesítménye alapján létrejövő vagyonnal. 1956 magyar forradalma elindította azt a folyamatot, amely meggyőzte a világ népeit arról, hogy az egyes emberek és nemzetek szabadságjogait, önrendelkezését semmibe vevő önkényuralmi állammonopolista szocializmusnak – a kommunista típusú reálszocializmusnak – el kell pusztulnia. Ha vissza akarjuk állítani az egyes ember egyéni és közösségi szabadságjogait, akkor meg kell törni mind a szervezett magánhatalom, mind a szervezett közhatalom monopoluralmát. 1956-ban a magyar társadalom ebben az irányban tett nagy jelentőségű lépést. Ezért érezzük úgy, hogy amikor ismét válaszút elé került az emberiség, vissza kell nyúlnunk 1956-hoz, és Bibó Istvánnal egyetértésben mi is azt gondoljuk, hogy továbbra is feladatunk a magyar forradalom törekvéseinek ébrentartása, e forradalom nemes és előremutató céljainak a megőrzése mind a feledéstől, mind az elszürküléstől. 1956-ban nemcsak a magyar nép, de az egész emberiség jövőjéért is folyt a küzdelem. A magyar nép túlnyomó része 1956-ban arról volt meggyőződve, hogy forradalomnak a részese. Ez kezdettől fogva így élt a magyar társadalom tudatában, függetlenül attól, hogy milyen meghatározást kényszerítettek rá a pártállami politikusok, udvari történészek és megélhetési gondolkodók. A magyar nép a forradalom élményét adta tovább utódainak. Fentebb már kísérletet tettünk a forradalom különböző értelmezéseinek megfogalmazására. Forradalomra rendkívüli helyzetben kerül sor, amikor hirtelen kisülnek a felhalmozódott feszültségek, amikor az alul lévők egy rövid időre átveszik önmaguk sorsának alakítását. Az évek alatt összekuszálódott szálak hirtelen elvágásáról van szó. Ha a forradalom alatt a minden egyes ember nagyobb önrendelkezését, az emberiség közös erőfeszí

Ha kellő létszámú kortársunk értené a kamatszedő hitelpénzrendszer működését, hogy az milyen módszerekkel, mennyire aránytalanul gazdagít egy kis létszámú bankárkasztot, miközben egész népeket taszít adósságfüggésbe, továbbá hogy a pénzkartell nemcsak pénzügyeiket, gazdaságukat, de tömegtájékoztatási rendszerüket is ellenőrzi, akkor már hatékonyan lehetne fellépni a közpénzrendszer visszaállítása érdekében.Ha valaki azt is megérti, hogy a föléje nőtt pénzhatalom viszonylag egyszerűen megdönthető, hogy nincs másra szükség, mint a pénz kibocsátásának és forgalomba hozatalának a közösség – a társadalom egészét képviselő demokratikus állam, az Országgyűlés és a kormány – ellenőrzése alá való visszahelyezésére, a pénzkibocsátás magánmonopóliuma megszüntetésére, akkor megreped a tudatlanság kősziklája, az az alap, amelyre ez a pénzhatalom épült. Bármennyire hihetetlennek tűnik, de ily módon fel lehet számolni a pénzkartell világuralmát. Valódi rendszerváltás akkor lesz Magyarországon, ha a pénzrendszer irányításának életbevágóan fontos közügye ismét a köz – azaz a demokratikus állam és társadalom – ellenőrzése alá kerül, ha áttér az ország a magánpénzrendszerről a közpénzrendszerre. Földgolyónk, a levegő, a víz, a termőföld, úthálózatunk és a gazdasági élet útrendszere – a pénzrendszer – is csak köztulajdonban lehet, hogy működhessen az egyéni teljesítményt az azonos esélyek alapján kibontakoztató piacgazdaság és politikai megfelelője: a nem formális, hanem tartalmi demokrácia. Csak az uzsorajövedelmet biztosító magánpénzteremtés és kamatmechanizmus megszüntetésével lehet beindítani a tartós gazdasági növekedést, felszámolni a munkanélküliséget, az inflációt, és visszaállítani az értékteremtő munka és teljesítmény becsületét. Csak a pénzrendszer demokratizálásával lehet megszabadulni a ránk telepedett pénzmonopólium jelenlegi diktatúrájától, amely a demokratikus formák és látszatok mögé bújó arctalan uralom, de amely ugyanolyan könyörtelenül leigázza és megalázza az embereket, mint a nyílt – fizikai erőszakra – támaszkodó diktatúra. Csak a népszuverenitást helyreállító közpénzrendszer bevezetésével lehet kikerülni a jelenlegi morbid és dekadens uzsoracivilizációból és áttérni egy egészséges emberközpontú társadalomra Magyarországon is.

„Ha látni akarja a jövőt, akkor képzeljen el egy csizmát, amint az ember arcát tiporja – örökké.” – (Orwell) E kötetnek a címe – Orwellia – a George Orwell világsikerű könyveiben megismert utópikus társadalomra és világbirodalomra utal. A XXI. század utópikusnak tűnő állama, a pénzhatalom magánbirodalma – Orwellia – azonban nem utópia, hanem létező valóság. Ahogy a cukor eltűnik a pohár vízben, úgy létezik rejtőzködve ez a világbirodalom a látható államok nemzetközi rendszerében. A háttérhatalomnak ez a privatizált impériuma globális diktatúraként működik, s napjainkra a kibontakozó új világrend modern leviatánja lett. Orwelliában a hatalom a pénz- és korporációs oligarchia kezében van. Az tartja kézben a „piacnak” nevezett szervezett pénzügyi hatalmat. A korábban a társadalom és a közérdek szolgálatában álló nemzetállamot saját szolgáltató intézményévé alakította át. Ez a nemzetek feletti oligarchia gondosan felügyel arra, hogy a hatalom gyakorlása globálisan – valamint az egyes államokon belül is – mindig a saját emberei kezében legyen. Ma már e csatlós államok szervezik azokat a zsoldos seregeket, amelyek szükség szerint a föld bármely részén bevethetők. Ez a privatizált világbirodalom gondoskodik tisztségviselői kiképzéséről, akik a zsoldos hadseregek parancsnokaiként és kollaboráns helytartókként közreműködnek az önrendelkezésért és nemzeti érdekérvényesítésért küzdő mozgalmak féken tartásában, Orwellia tartományainak a működtetésében. A globális magánpénz-monopólium rendszerében működő kamatautomatizmus aránytalan előnyben részesíti a tulajdonos réteget: a pénz- és korporációs oligarchia tagjait. Ez a szűk érdekcsoport integrált elitet alkot, amelynek legfontosabb tagjai a nemzetközi beruházó bankárok, a szupergazdag bankárdinasztiák családi holdingokban és alapítványokban tartott kollektív magántulajdonukkal, tagjai továbbá a mamutkorporációkat működtető és aránytalanul megfizetett menedzserréteg, valamint a pénz- és korporációs oligarchiát kiszolgáló kormányzatok, pártok és politikusok. A háttérben működő globális elit hatalmának forrása az immáron világméretűvé növekedett és magántulajdonban lévő pénz-monopólium birtoklása. Ennek segítségével tudta elérni, hogy a világ leggazdagabb országai is eladósodjanak, s függő helyzetbe kerüljenek a nemzetközi pénzügyi közösséggel szemben. Ez a háttérben működő, nemzetek feletti pénzü

A szervezett magánhatalom által létrehozott Európai Unióba a viszonosságot megtagadó, igen hátrányos és igazságtalan feltételekkel kényszerítették be Magyarországot. 2003-ig 8866 milliárd forint nettó veszteséget okozott a magyaroknak az EU-tagságra való felkészülés. 2004 óta pedig évi mintegy 4500 milliárd forintba kerül a tagsággal járó terhek viselése. Kezdettől nettó befizetők vagyunk. Az úgynevezett „támogatás” nem egyéb, mint a már átadott összegek egy részének keserves visszapályázgatása. A magyar költségvetési hiány és külkereskedelmi deficit egyik legfőbb okozója tehát az, hogy az EU folyamatosan sarcolja Magyarországot, nem pedig támogatja. Az EU a szervezett magánhatalom intézménye a szuperbankárok útjában álló nemzetállamok olcsó és önkéntes felszámolására. Az EU fölösleges és elbürokratizálódott vízfejjé vált. Ami jót hozott – emberek és áruk szabadabb mozgása, vámok csökkentése, szorosabb együttműködés Európa államai között – azt olcsóbban és hatékonyabban el lehetett volna érni nélküle. Nem kellett volna feladni nemzeti szuverenitásunkat, önrendelkezésünket, az önálló magyar jogrendszert. Az EU természetellenes, mert nem olyan közösség, mint a biológiai és társadalmi reprodukcióhoz nélkülözhetetlen család és a nemzet. E két család az élet nélkülözhetetlen előfeltétele. Az EU viszont élősködő – funkciótlan – képződmény. Az elmúlt évszázad tragikus történetét a magyar nemzet sorsdrámájaként is felfoghatjuk. Ez a sorsdráma a végéhez közeledik. A nemzet sírját már megásták, de nem gyászolók, hanem pénz- és hataloméhes hódítók veszik körül. Szemükből nem gyász, hanem bosszúéhes győzelmi mámor, arrogancia és a bitorló rossz lelkiismerete sugárzik. Ez keveredik a mérhetetlen nyerészkedési vággyal és a zsákmány megtartása miatti páni félelemmel.

A világ lakóinak a fejlett ipari országaiban élő 20%-a fogyasztja el a világ erőforrásainak a 86%-át, míg a világ többi lakójának jut az erőforrások 14%-a. Ez az aránytalanság még növekszik is a kamatautomatizmus miatt. Világunk tehát krízishelyzetben van, küszöbön áll a pénzrendszer összeomlása, és új status quo kialakulása. Az új helyzetre fel kell készülnünk. Az együtt gondolkodást kívánja elősegíteni ez a könyv. A világ szupergazdag pénzdinasztiái által létrehozott, és több száz éves múltra visszatekintő HÁLÓZAT olyan sok rejtett szállal, sűrűn egybekapcsolódó hierarchia, amely a háttérből irányítja az időközben globálissá növekedett pénzhatalom széles körű intézményrendszerét. A pénzvagyon-tulajdonosoknak ez a magánkézben lévő világrendszere napjainkban már uralja a fejlett ipari államok politikai rendszerét, és csekély kivételtől eltekintve a világgazdaság egészét. A pénzügyi ellenőrzésnek ezt a globális rendszerét a HÁLÓZAT vezetői hierarchiája, elsősorban rejtett kapcsolathálója, az illuminátus szabadkőművesség, valamint az általa létrehozott központi bankok segítségével irányítja. A HÁLÓZAT felső és ismeretlenségbe burkolódzó vezetői a demokratikus államok ellenőrzése alatt nem álló központi bankok segítségével, feudális módon kontrollálják az egyes államok gazdaságát és politikai rendszerét, összhangban azokkal a titkos megállapodásokkal, amelyeket a rendszeresen tartott nemzetközi magántalálkozókon és konferenciákon fogadnak el. A HÁLÓZAT a nemzetközileg intézményesült magánpénzvagyon sűrű szövedékű globális rendszere és hatalmi apparátusa: egy háttérből központilag irányított, integrált, fegyelmezett és olajozott gépezet. Azért tudunk róla keveset, mert legfőbb működési elve a maximális titoktartás. Van ereje ahhoz, hogy ezt a titoktartást kikényszerítse. A HÁLÓZAT tehát nem egy maroknyi „összeesküvő” megmosolyogható csoportja, hanem a már korábban is létezett, a XVIII. században viszont nemzetközileg is megszerveződött pénzoligarchia több mint 230 éves múltra visszatekintő, nagy hagyományú és sok tapasztalattal rendelkező autonóm intézményrendszere, a világtörténelem önálló célokkal, stratégiával és taktikával rendelkező szereplője, saját külpolitikával, pénzügyi és gazdaságpolitikával. A HÁLÓZAT létezését nem etnikai alapon működő rendszerként kell felfogn

Reena Montero szerette Sawyer LeGrande-ot amióta az eszét tudta: olyan természetes volt ez számára, akár a levegővétel, és olyan végtelen, akár az idő. Csakhogy Sawyer ezt látszólag egyáltalán nem észlelte… amíg egy napon, hihetetlen ugyan, de megvilágosodott. Reena és Sawyer zűrös és bonyolult kapcsolatba kerültek egymással. Aztán Sawyer hirtelen, egyetlen szó nélkül lelépett a párás floridai városból, Reena pedig magára maradt összezavarodva és - terhesen.

FEDEZD FEL AZ ERŐDET! DÖNTSD EL, MELYIK OLDALON ÁLLSZ! VAN, AKI SOSEM LESZ HÉTKÖZNAPI. Will West számára az élet egy véget nem érő kaland, amióta csak betette a lábát a Központba. Lebuktatott egy sötét, titkos társaságot, amely Nagy Károly lovagjai néven működött, és felfedezte hihetetlen képességeit, amelyekről azelőtt nem tudott. Most barátai segítségével utána kell járnia, miben mesterkednek a lovagok, és fel kell ismernie, ki a barátja és ki az ellensége, miközben a közelgő harcra készül. „Elképesztően izgalmas utazás" Chris Columbus, a Harry Potter és a bölcsek kövének rendezője

A tizenegy részbol álló füzetes sorozat elso darabja. A Kozmopol-9 foszereploi a jövo marsi rendorei. Kozmopol-9 90/1

2028. Nagy Britannia. ?Egy Sean Augryn nevu férfi sérülten ébred az ágyában, Clairlag-Fiennes faluban, Walesben. Nem emlékszik rá, hogyan került oda. A kötelezo esti és éjszakai különös áhítatot is furának érzi, noha valahogyan ?tudja?, hogy mindig is itt élt, ezen emberek között, s ebben a templomban töltötte szabad idejét. ?London. Az utcákon megfékezhetetlen éjszakai bunözés uralkodik. Volt katonákból szervezodött szabadcsapatok segítik a rendorség munkáját. Az egyik ilyen csoport vezetoje Marvin Spanton. Spanton egy akció során menti meg Dannie Cammidhan, egy fiatal amator csillagászno életét. A lány Wales hegyei között különös fényeket fedezett fel. Amint elengedik a rendorségrol, elhagyja Londont, hogy megkeresse ezeknek a különös fényeknek a magyarázatát. Spanton végül maga is utána indul, hogy megvédje és hogy egy különös gyilkosságsorozat titkát is kinyomozza, amelynek a szálai szintén e vidékre vezetnek?

A rideg Vermont-i kisváros, New-Bethel, ami a salemi boszorkányhistória jegyeit viseli magán, teherként éli meg a drámát, ami két évszázada itt megesett. De mindig akadnak olyanok is, akik szembeszállnak a múlt béklyóival. Ilyenek például a nagynevu Brenham-fivérek: szemérmetlen merészséggel nyúlnak hozzá a kétes híru területhez ? a Rhodefield-völgyhöz, amelyet a hiedelmek szerint átok sújt ?, hogy a maguk hasznára fordítsák. Felparcellázás, majd építkezés veszi kezdetét a nyomasztó vidéken. De súlyos és érthetetlen tragédiák sorozata állja útját a terv teljes megvalósításának, míg végül felüti fejét a Gonosz, melynek legyozéséhez minden emberi igyekezet kevésnek bizonyul? Mansfield legújabb eposzában létezo legendák keverednek a fantáziával. Az USA északkeleti államaiban hagyományos boszorkányhiedelmek valós hangulata jelenik meg ebben a regényben, a szerzotol megszokott hitelességgel, hogy megborzongassa az arra vágyókat. A Gonosz felbukkanó alakja is valóságos személytol kölcsönzött, a végso megoldást hozóé pedig igazán ?közismert? figura. A többi szereplo és a hely kitalált ugyan, de az író sikeresen feledteti ezt a Nagyérdemuvel, miközben átokról és ítéletrol, félelemrol és összefogásról, szenvedésrol és barátságról mesél regényében?

A múlt: Milosh népe a fennmaradásért küzd. A férfi, társaival faluról-falura jár, pusztulást és bánatot hagyva maga után. Ám az egyik helyen egy nagyhatalmú boszorkánnyal találják szembe magukat, aki egytol-egyig megöli a kétségbeesett harcosokat, Milosht pedig kové változtatja, évszázados szenvedésre ítélve ez által. Bár mozdulni képtelen, mindent érzékel maga körül. Legfoképpen az ido múlását. A jelen: Adelie, édesanyja halála után egyetlen élo rokonához, a nagymamájához költözik. Azonnal felfigyel a falu aprócska temetojében álló szoborra. Lenyugözi, napról-napra magához vonzza a hideg kodarab, amely különös érzéseket kelt benne. Sot, ettol sokkal többre is képes: kérdéseket ébreszt a lányban, aki hamarosan arra is rájön, hogy családja története tele van titkokkal.