Najnovšie - Svetové dejiny, dejiny štátov strana 12 z 95
zobraziť:
India - A Short History
'Pithy, admirable ... a most refreshing resumé' The Times Literary Supplement
India has had many histories. To pilgrims from ancient China, India was the birthplace of the Buddha; to Alexander the Great it was a land of clever naked philosophers and indomitable, elephantine armies. At the height of the Mughal empire, India boasted nearly a quarter of the world economy, and even under colonial rule it was the jewel in the crown of the British Empire. Today it is the resurgent home to one sixth of the global population.
Andrew Robinson incisively distils India's many incarnations, from the remarkably advanced cities of the early Indus Valley to the world's largest democracy. Anyone curious about its past, present or future will find this a fascinating introduction.
Krónika
Marcellinus latin nyelven alkotó, keresztény történetíró konstantinápolyi szenátor volt, de ami még fontosabb, egyben Iustinianus császár (uralk. 527-565) fontos udvari embere is. Krónikája 379-től 548-ig mutatja be a Keletrómai Birodalom politika-, had-, társadalom- és egyháztörténetét. A leggyakrabban idézett szöveghelye a Nyugatrómai Birodalom 476. évi bukásáról beszámoló részlet, azonban a 169 év történetét összefoglaló mű emellett is számos érdekességet hagyományoz az utókorra, és a késő ókor, a korai középkor, a hun és a bolgár történelem, a germanisztika, az egyháztörténet, a római numizmatika, valamint a magyar őstörténet iránt érdeklődők számára is ajánlott olvasmány, hiszen a magyar fordításban itt közölt mű, valamint a hozzá írt nagyszabású történeti kommentár részletesen bemutatja a korszak legtehetségesebb római hadvezéreinek, Flavius Stilichónak, Flavius Aetiusnak, Sabinianus Magnusnak és Flavius Belisariusnak a különböző barbár népekkel vívott harcait, Attila hun nagykirály 447. évi, Keletrómai Birodalom elleni legendás hadjáratát, a bolgár lovas íjászok legkorábbi balkáni portyáit, Anastasius császár 498. évi, korszakhatárnak tekinthető pénzügyi reformját, a különféle eretnek keresztény irányzatok (ariánusok, monofiziták) elleni, nemegyszer vérontásba torkolló dogmatikai küzdelmeket, valamint a "szkíta" Vitalianus ellencsászár Konstantinápoly elleni felkelését. Az utóbbi eseménysorozat egyik összecsapása ráadásul a középkori magyar forrásokban, Kézai Simon Gestájában és a Képes Krónikában is szerepel: a Csaba királyfi és Aladár közötti ütközet valójában annak a rendkívül véres, 60 ezer halottat követelő összecsapásnak a leírása, amelyet 515-ben a hun-bolgár származású keletrómai trónkövetelő, Vitalianus, valamint az ugyancsak hun-bolgár származású keletrómai hadvezér, Alathar vívtak egymással Thrákiában. A Marcellinus comes-féle Krónika az "antik középkornak" is nevezett késő ókor esszenciáját hordozza magában, és a mű segíthet bennünket annak megértésében is, hogyan alakult át a klasszikus római világ a középkori Bizánccá.
Az Izraeli-Palesztin konfliktus története
2023. október 7-én olyasmi történt, amire azelőtt nem volt példa a zsidó állam történelmében: a Gázai övezetből 20 perc alatt több ezer rakétát lőttek Izraelre, majd ezt követően a Hamász militánsai az övezetet körülzáró falakat áttörve kegyetlen mészárlást hajtottak végre a közelben fesztiválozó fiatalok és a környék lakói között, az életben maradtak közül pedig rengeteget elhurcoltak. A váratlan és brutális agresszióra válaszul Izrael átfogó hadműveletbe kezdett, melynek célja az elrabolt túszok kiszabadítása és a Hamász teljes megsemmisítése.
Az eseményeket figyelve sokakban felmerül a kérdés: vajon mi lehet az oka Izrael és a palesztinok közötti több évtizedes viszálynak? Mi fűti a békétlenségüket? A kérdés megválaszolása roppant körülményes, már a konfliktus forrása is számtalan vita tárgyát képezi. A folyamatok nehezen vagy egyáltalán nem követhetők egy kívülálló számára, de napjaink információs zajában mégiscsak fontos lenne a helyzetről egy átlátható, letisztult képet kapni.
Visszapörgetjük az idő kerekét, és a tényszerűség mentén a múltból a jelen felé haladva végigvezetjük az olvasót azokon a fontosabb történéseken, amelyek alapjaiban meghatározták, illetve meghatározzák a jelenkori Izrael és a palesztinok egymáshoz fűződő viszonyát.
Egy rövid geopolitikai összefoglalóval kezdünk, ahol azt nézzük meg, hogy a mai Izrael területét kik uralták az elmúlt évezredek során, majd dr. Olosz Levente, az Erőszakkutató Intézet és a Holokauszt Emlékközpont kutatója a cionista mozgalom megalakulásától az 1950-es évekig mutatja be az eseményeket. Ezt követően dr. Kovács Szabolcs, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa elemzi tovább a két fél közötti konfliktus lényegesebb mozzanatait egészen napjainkig.
Csernobil és a magyar média - Egy atomkatasztrófa lenyomatai
1986. április 26-án a kora hajnali órákban emberi hiba következtében felrobbant a csernobili atomerőmű 4-es reaktora. Nagy mennyiségű radioaktív sugárzás jutott a levegőbe, amely néhány órán belül beszennyezte szinte a teljes európai kontinens légterét, így Magyarországét is. A lakosságot azonban nem tájékoztatták időben a katasztrófáról és várható következményeiről.
Mit tudott az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése a robbanásról? Mikor értesült először a magyar lakosság a katasztrófáról? Milyen rejtjeltáviratok érkeztek Moszkvából? Milyen döntéseket hozott a magyar válságstáb? Veszélyben voltak-e a május 1-jei felvonulás résztvevői? Hogyan kerültek be a Magyar Rádió híreibe titkosított nyugati hírek? Tudott-e élni a Magyar Televízió a vizuális kommunikációs előnyével? Hogyan reagált a magyar közvélemény a krízis kezelésére? Mit árul el Csernobil a Kádár-kori médiarendszerről? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kapunk Boldog Dalma Csernobil és a magyar média című könyvéből.
A szerző eddig feltáratlan vagy korlátozottan hozzáférhető pártpolitikai dokumentumokat, közvélemény-kutatásokat, tévéfelvételeket, rádióadásokat és sajtócikkeket vizsgálva azt mutatja be, miként alakult a magyar hírközlés a csernobili atomkatasztrófa utáni első három hétben, és hogyan reagált a társadalom. Az MSZMP hivatalos dokumentumai segítéségével azt is rekonstruálja, mit tudott a magyar pártvezetés, és milyen politikai iránymutatással zajlott a válság hazai kezelése. Láthatóvá teszi, hogyan reagált a magyar média erre a váratlan helyzetre. Az újságírói gyakorlatok feltárásával pedig rávilágít arra is, hogy miként működött a Kádár-korszak médiája a gyakorlatban, és hogyan lehetett tágítani a szovjet-kommunista sajtómodell kereteit.
A szerző nemcsak egy katasztrófa lenyomatait tárja fel, hanem a kötet első felében új szempontok alapján mutatja be a Kádár-kori médiarendszert és annak sajátosságait. A belpolitikai helyzetet, a külpolitikai stratégiát, a gazdasági kényszerpályát és a médiairányítási motivációkat figyelembe véve hat nagy tájékoztatáspolitikai időszakot határol el, így a csernobili atomkatasztrófa ügyét komplex módon tudja bemutatni és értelmezni.
A földrajz hatalma - Tíz térkép, amely rávilágít világunk jövőjére
Újabb kiváló kalauz a modern világhoz. Marshall mesterien foglalja össze, mit kell tudnunk, és miért."
Peter Frankopan, a Selyemutak szerzője
"A földrajz kulcsfontosságú: behatárolja, mit tehet és mit nem az emberiség."
Tim Marshall új könyvében tíz olyan térséget térképez fel, amelyek ma, a nagyhatalmi versengés új korában befolyással lesznek a nemzetközi politikára. Ezek Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Királyság, Görögország, Törökország, a Száhel-övezet, Etiópia, Spanyolország és a világűr. Kiderül, hogy a Száhelben fennálló gondokból miért következik, hogy Európának belátható időn belül újabb menekültválsággal kell számolnia; hogy a 21. században miért a Földközi-tenger keleti medencéjét tartják a világ egyik leglobbanékonyabb térségének; és miért gondolják sokan úgy, hogy a világűr lesz a hatalmak összecsapásának következő színtere.
A földrajz hatalma lebilincselő módon mutatja be, milyen módon formálta és formálja az emberiség múltját, jelenét és jövőjét a földrajz.
"Szövetségek köttetnek, majd esnek szét. Lehetetlen megmondani, hogy a következő évek során pontosan merre billen a hatalmi egyensúly. Most még forog a kaleidoszkóp, darabkái nem állapodtak meg.
A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége
Ifjabb Szinnyei József (született Ferber József Károly Vince; Pozsony, 1857. május 26. - Budapest, 1943. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja.
"Ott állunk a történelmi kor határkövénél. Szövétnekünk utolsót lobban, s a félhomályban látjuk a magyarságot, amint a határt átlépi. Előtte hajnalhasadás, mögötte koromsötét éjtszaka. Be akarnánk világítani abba a sötétségbe. Tudni szeretnők, merről jöttek a mi eleink, hol ringott a bölcsőjük, milyen volt eddigvaló életük folyása. Mindhiába! Szövétnekünk kialudt, és tekintetünk a titokzatos sötétségbe vész.
De mi ez? Valami gyenge fény kezd derengeni az éjtszakában. Pislogó láng, amely hol elalszik, hol újra világol. Tétova jár, mint a bolygó tűz. S amott egy másik; majd fölvillan a harmadik, a negyedik is. Körülöttük a sűrű sötétségben félhomály dereng, s a szemünk látni kezd. Itt emberi koponyákat lát, amott állatbőrökből összeaggatott ruhákat." - így ajánlja könyvét a szerző.
Pompeje
Objevené Pompeje jsou fascinující. Při procházce ulicemi s barevnými nápisy na domech, při prohlídce bohatých vil plných zářících květin nebo při působivé návštěvě divadel či amfiteátru se snad nikomu z více než 11 tisíc každodenních návštěvníků nechce věřit, že tu život skončil už téměř před 2 000 lety. Projděme se i my tímto městem zničeným ohromující erupcí Vesuvu roku 79 n. l. Seznamme se s každodenním životem tohoto rušného a prosperujícího města. S životem jeho obyvatel od kolebky až do hrobu, s každodenní řemeslnou činností i zábavou Pompejanů, s jejich překvapivou technickou vyspělostí a vynalézavostí. Kniha poprvé vyšla před čtyřiadvaceti lety. Toto 2. přepracované a o nejnovější poznatky rozšířené vydání je doplněno více než 200 obrázky a fotografiemi.
Duch Izraele - Pozoruhodná odolnost rozděleného národa v turbulentním světě
Jak dokáže Izrael, malinká země sužovaná vnějšími nepřáteli a vnitřními rozpory, tak houževnatě všemu odolávat? Proč v této zemi není tolik lidí, kteří by podléhali zoufalství? Izraelská společnost sice navenek působí hrubě, rozděleně a rozhádaně, ale zjevně poskytuje svým členům ve větší míře vše, co člověk skutečně potřebuje.
V době, kdy lidé v řadě jiných zemí trpí oslabováním vzájemných vztahů, kdy jim chybí pocit sounáležitosti a důvěra v budoucnost, Izraelcům se zjevně podařilo najít způsob, jak tyto poklady rozvíjet. Našli cestu, jak být moderní a zároveň tradiční společností. Jak zkombinovat náboženství a sekularitu. Jak do života zakomponovat rychle se vyvíjející technologie a zároveň si udržet silné mezigenerační rodinné vazby. Jak být ambiciózními jednotlivci dosahujícími úspěchů, a přitom uchovávat kulturu, která vám neustále připomíná, že nejde jen o vás, že máte sloužit širšímu okolí – své chevre, své zemi, celému světu. V tom spočívá duch Izraele. Tato kniha nabízí cenné náměty, jak může každý z nás – nikoli pouze Izraelci – úspěšně čelit zásadním výzvám dnešní doby.
Explorers - A New History
The impulse to seek out new worlds is universal to humanity. In a truly inclusive account of exploration, historian Matthew Lockwood interweaves stories of famous figures—including Sacagawea, Pocahontas and Dr Livingstone—with tales of individuals who are usually denied the title “explorer.” Lockwood’s new cast of adventurers includes Rabban Bar Sawma, a Uighur monk who traversed the Middle East and Europe; Yatsuke, an East African traveller to Japan during the sixteenth century; and David Dorr, a man born in slavery whose travelogues reshaped Americans’ understanding of Africa. In lives filled with imagination and wonder, curiosity, connection and exchange, these figures unfurl a human tapestry of discovery.
Spanning forty centuries and six continents, this thrilling and concise history redefines what it means to discover, who counts as an explorer and what counts as exploration.
A magyar kommunisták 1918–1989
"Nincs még egy történelmi fogalom, amelyet olyan sokan ismernek és félreismernek, mint a kommunista. Ellenfeleik és a velük rokonszenvezők sok mindent láttak bennük: radikális felforgatókat éppen úgy, mint radikális megváltókat. E mozgalom tanításai az utolsó állomást jelentették az emberiség utópiáinak történetében: hívei nem csupán a gazdaság és a politika világát, hanem az emberi lét számos megnyilvánulását is át akarták formálni egy jobb és szabadabb világ reményében.
A magyar történelemben szinte csak gondolatnyi idővel, alig egy évvel az orosz bolsevikokat követően bukkantak fel az első kommunisták, hogy rendkívüli körülmények közepette átalakítsák a korabeli Magyarországot. Három ízben: 1919-ben, 1945-ben és 1956-ban fogtak hozzá, hogy meggyökereztessék itthoni földben a Szovjet-Oroszországból származó eszmét, de minél inkább követték az eredeti mintát, annál jobban elutasította őket a korabeli magyar társadalom, s minél jobban alkalmazkodtak a hazai valósághoz, annál távolabbra kerültek az alapító atyák elképzeléseitől. Végső soron a diktatúra tapasztalata az, amit legfőbb örökségként ránk hagyományoztak.
A magyar kommunisták arra vállalkozik, hogy bemutassa azokat a történelmi körülményeket, politikai vitákat, belső frakcióharcokat, az ellenfelek kíméletlen eltiprását, a kényszerű átalakulásokat, amelyek e több mint 70 éves történetet jellemzik. Nem csupán Kun Béla és Rákosi Mátyás, Nagy Imre és Kádár János neve fémjelzi a magyar kommunistákat, hanem a szellem olyan nagyságai is, mint Lukács György és Déry Tibor, vagy épp a hatalom olyan könyörtelen megszállottjai, mint Szamuely Tibor vagy Péter Gábor. A kötet voltaképpen utazás a mozgalom belső világában, hogy jobban lássuk és értsük a mögöttünk lévő század magyar történelmét.
Papp István történész Mezőtúron született 1979-ben. Az ELTE történelem–politikaelmélet szakán diplomázott, és doktori tanulmányait követően 2005 óta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa, jelenleg a tudományos főosztály vezetője. Nős, feleségével és két lányával Zuglóban él."
Ruský kolonialismus - Průvodce
Ukrajinský novinář Maksym Eristavi již řadu let usiluje o to, aby se obecné povědomí o historii ruského kolonialismu dostalo do mainstreamu. Jen několik dnů předtím, než Rusko zahájilo rozsáhlou invazi na Ukrajinu, začal na Twitteru zveřejňovat obsáhlé vlákno s přehledem všech ruských koloniálních invazí, k nimž došlo během posledního století, přičemž poukazoval na základní a všem společný vzorec. Brzy poté se toto twitterové vlákno začalo virálně šířit po sociálních sítích a získalo označení „tweet všech tweetů o ruském kolonialismu“. Se skupinou ukrajinských výtvarných umělkyň a umělců ho Eristavi později přepracoval do podoby ilustrovaného kapesního průvodce po osmačtyřiceti nedávných ruských koloniálních invazích, aby tím upozornil na opakující se vzorce chování největšího koloniálního impéria.
A Fuggerek
"Vásárolj magadnak egy császárt!"
Mai világunk kialakításában hatalmas szerepe volt egy augsburgi bankárcsaládnak, a Fuggereknek. A dinasztiát 1367-ben alapította egy szegény vidéki takács, Hans Fugger. Alig százötven évvel később már a Német-római Birodalom vagyonának egytizede az ő kezükben volt, és nélkülük nem történt sem császár- sem pápaválasztás, nem született sem hadüzenet, sem békekötés.
A Fuggerek zseniális újítók voltak, amit többek között az is bizonyít, hogy titkosszolgálatokat megszégyenítő hírhálózatot építettek ki, így sokszor már akkor lecsaptak egy-egy üzleti lehetőségre, amikor versenytársaik még nem is hallottak róla. Rövid időn belül szinte az egész európai kereskedelem a felügyeletük alatt állt a rabszolga-kereskedelemtől a fűszerimporton és a bányaiparon át az egyházi feloldozást adó búcsúcédulák terjesztéséig.
Európa összes nagyobb városában nyitottak kirendeltségeket, de jelen voltak Amerikában és Afrikában is, sőt a magyar történelemben is fontos szereplőkké váltak, miután Jakob Fugger Thurzó János bányavállalkozóval együttműködve megszerezték a felvidéki bányákat.
Günter Ogger hitelesen, mégis rendkívül olvasmányosan ír könyvében erről a cseppet sem hétköznapi családról.
Na sklade 3Ks
15,49 €
Hedvábné stezky, 2. vydání
Monumentální publikace, která představuje historii světa v nových souvislostech
Dějiny se mnohdy ubíraly jinými cestami, než jsme si doposud mysleli. Přelomové dílo britského autora sleduje historii perspektivou „hedvábných cest“ – tras, které spojovaly země i kontinenty a vytvářely globální svět dávno před moderní dobou. Jaké zboží a myšlenky po nich mezi Východem a Západem proudily? Čtivé podání dějin přináší nečekané odpovědi a vysvětluje ekonomické i politické souvislosti, které měly vliv na podobu dnešního světa.
Staroislandské ságy, 4. vydání
Základní pramen poznání světa starých Seveřanů
Nové vydání základního pramene poznání světa starých Seveřanů obsahuje pět nejznámějších islandských rodových ság, které realisticky líčí každodenní život na Islandu v 10.–11. století, jehož součástí byly rodové pře i vztahová dramata, ale také vyprávějí o objevitelských cestách Islanďanů, při nichž se vikingové dostali až do Severní Ameriky. Staroislandské ságy se staly inspirací pro celou řadu děl moderní literatury i filmu.
Ó Jeruzaléme!, 3.vydání
Legendární příběh o boji Izraele za nezávislost
V listopadu 1947 rozhodla OSN o rozdělení Palestiny na židovský a arabský stát. Tento akt roztočil spirálu násilí, která přerostla v regulérní válku.
Světoznámí autoři Larry Collins a Dominique Lapierre rozehrávají strhující drama, které literaturu faktu povýšilo na velký román. Historické události, jejichž tragické důsledky jsou dodnes tématem zpráv, ožívají na stránkách knihy jako v přímém přenosu. Dramatické okamžiky vedoucí ke vzniku židovského státu a krvavý boj za jeho nezávislost nahlížejí skrze mozaiku příběhů a individuálních dramat. Momenty radosti se střídají s momenty smutku, naděje se zoufalstvím, láska s násilím, hrdinství se zbabělostí, vítězství s porážkami…
Za jedinečným plastickým portrétem boje o Jeruzalém byly roky práce. Stovky setkání – s králi, premiéry, generály, obyčejnými vojáky, osadníky, teroristy, pekaři… Tisíce prostudovaných dokumentů odhalily dosud nezveřejněné informace. Díky tomu může čtenář nahlédnout do komnat arabských panovníků, do utajených velitelských štábů židovské armády, do válečných zákopů, do synagóg, mešit i kostelů, za stěny bytů i kaváren. Tam všude byli lidé, kteří v onom velkém zápase sehráli svou roli. V zápase, který se pro Židy jevil beznadějný. A přece Izrael dokázal vytrvat. Měl něco, co nepříteli chybělo. Odhodlání.
Věk revolucí
Populismus, ideologický zlom, ekonomické a technologické otřesy, válka a všudypřítomná rizika mezinárodních katastrof. První desetiletí 21. století je možná nejrevolučnějším obdobím v moderních dějinách. Není však prvním. Jaké revoluce opravdu hýbou dějinami a jak nám mohou pomoci porozumět našemu neklidnému světu? Fareed Zakaria v tomto významném díle mistrně zkoumá epochy a hnutí, které otřásly normami a zároveň formovaly naši dobu: Fascinující zbohatnutí Nizozemska v sedmnáctém století, po němž země položila základy současné politice. Dále Francouzskou revoluci, výbušnou éru zanechávající za sebou krvavé dědictví, kterého jsme se doposud nedokázali zcela zbavit. A nakonec tu možná nejdůležitější, průmyslovou revoluci, katapultující Velkou Británii a USA ke globální dominanci a stvoření moderního světa. Vedle těchto historických událostí měnících paradigma, zkoumá autor čtyři současné revoluce a dokazuje, že to právě ony stojí za skutečnými proměnami naší společnosti. Jsou jimi globalizace, technologie, otázky identity a geopolitika. Přes všechny své výhody přinesly globalizační a technologická revoluce hluboké narušení a všudypřítomnou úzkost. Identita se čím dál více stává bitevním polem, na němž se odehrává polarizovaná politika jednadvacátého století, zároveň s tím dochází k nebývalým geopolitickým změnám. Nacházíme se na rozhraní čtyř revolucí, na první pohled predikujících temnou budoucnost.
dostupné aj ako:
Cisár a šáh verzus sultán
V dvanástich kapitolách tejto knihy autor skúma diplomatické vzťahy medzi dvoma kultúrne a nábožensky vzdialenými „svetmi“ – safíjovskou Perziou a habsburskou monarchiou. V rámci týchto vzťahov sa oba štáty pokúšali vytvoriť spojenectvo proti ich úhlavnému nepriateľovi, Osmanskej ríši. Kniha sleduje obdobie od prvých oficiálnych kontaktov medzi Habsburgovcami a Safíjovcami, ktoré nastali za vlády cisára Karola V. a šáha Ismá’íla I. na začiatku 16. storočia až po obdobie panovania cisára Leopolda I. a šáha Solejmána I. na konci 17. storočia. V publikácii sa možno dočítať o priebehu a výsledkoch diplomatických rokovaní, ako aj úlohách vyslancov, špiónov a iných dobrodruhov, ktorí sa podieľali na habsbursko-safíjovskej diplomacii. Práve oni, počas výprav do ďalekej a neznámej Perzie, museli často prekonávať veľké výzvy, keďže novoveké cestovanie na veľké vzdialenosti po mori alebo po súši nebolo jednoduché.
Forged in War
A masterful history of how war and insecurity, both real and perceived, have driven Russia's destiny for centuries, including the disastrous invasion of Ukraine.
Putin retains his stranglehold on his position in Russia despite an almost ruinous invasion of Ukraine. The answer as to how and why can be found in Russian history. With no naturally defensible borders, and environmental factors constraining its economy, Russia has been pitched against the pre-eminent military powers of the age across the centuries, and often at a technological disadvantage. To respond to these challenges, it has had to sit heavily on the backs of its people, and so war – and the need to be able to fight it – has shaped its evolution, from tsars to commissars and presidents.
The national identity has been forged in the furnace of war. From the medieval kingdom of Rus battling against a Scandinavian princes and Mongol emperors, to its own empire-building conflicts in 19th-century Asia, to the formative wars of the 20th century which saw Russia pitch from Tsarist empire to communist state and defender against Nazism, all these conflicts stained the lands of Russia red with blood. A weak post-Cold War Russia then turned to Putin, who created a new mood for martial triumphalism which led directly to the Ukrainian war.
Packed with contemporary accounts, Forged in War strips away the myth to give an insider's view on Russia's past and present.
The Middle East since 1945
This much needed new edition provides a complete and essential guide to this fast developing, ever changing and often tense region. This book, fully updated for 2024, examines the origins and development of the events which have dominated the headlines for the last seven decades. Covering everything from religion and politics in the aftermath of the Second World War to the Israeli-Palestinian conflict, terrorism, war in Iraq and Syria and the extraordinary economic growth of the Gulf states, it will change the way you think about the region and provide balance and clarity.
V kategórii Svetové dejiny sa vám naskytne jedinečná príležitosť poznať udalosti, civilizácie, kultúry a osobnosti, ktoré formovali celý náš svet od jeho úplných počiatkov až po súčasnosť.
Poznajte vzostupy a pády veľkých impérií, od starovekého Egypta, cez Rímsku ríšu až po Britské impérium. Skúmajte revolúcie, vojny, vedecké objavy a kultúrne premeny, ktoré ovplyvnili dejiny ľudstva.
Táto kategória obsahuje knihy, ktoré vám priblížia nielen politický a spoločenský vývoj rôznych kontinentov a národov, ale aj významné kultúrne, náboženské a vedecké prelomy v dejinách sveta. Či už máte záujem o obdobie renesancie v Európe, dynastie v Číne, starovek v Mezopotámii alebo modernú históriu 20. storočia, v tejto kategórii sa ponúra do bohatstva svetových dejín.
Pridajte sa k nám na ceste objavovania minulosti a porozumenia udalostiam, ktoré formovali svet, v ktorom žijeme dnes.
