E-KNIHY - internal (virtual category)-duplicate strana 378 z 500

A kortárs irodalmi és művészeti élet alakjairól írt portrék.

A Presser könyve 2. a tavalyi év egyik nagy bestsellerének, Presser Gábor – remek illusztrációkkal színesített – memoárjának folytatása és befejezése. Amikor megjelent a Presser könyve 2020-ban, Presser Gábor, az elsőkötetes szerző rögtön folytatást is ígért. A páratlanul gazdag életút történetei még messzebbre viszik az olvasót egy gondolkodó művész emlékeinek világába. Barátságok, anekdoták, korrajzok, világhírű zenészek, szakmai kulisszatitkok, minden, ami az első kötetben már nem fért el. A Presser könyve és a Presser könyve 2 így együtt lesz igazán – Parti Nagy Lajos szavaival élve – „Presser-kész, memoárpróza a javából”.

„Szeretek filmzenét, színházi kísérőzenét írni, de balettet is (...)de a dalírástól sehogy sem lehet engem eltéríteni, a végén mindig oda lyukadok ki." Ez az a Presser Gábor, akit jól ismerünk. Aki nekünk írja a dalt és nekünk énekel. De most itt ez a könyv, több száz oldalnyi sajátkezű Presser-szöveg: emlékek, jegyzetek, meglátások, tévedések, megtörtént - vagy a szerző szerint megtörtént - valós események, hallomások, látomások, dokumentumok és áldokumentumok, dalszövegek, filmnovellák, fotók, lábjegyzetek, netán még kották is.  Presser Gábor elérkezettnek látta az időt, hogy elmondja, ő hogyan élte meg a „Presser-sztorit". Azt a történetet, aminek hosszabb vagy rövidebb fejezeteit oly sokan ismerik az Omegától (1967) az LGT-n át - leginkább a dalain keresztül. A személyes hangú életrajzi könyvből most új megvilágításba kerülnek egy legendás korszak ismert (és ismeretlen) történetei, beleshetünk a stúdiók, a Vígszínház kulisszái mögé, és olvashatunk a "barátok és ellenségek" közt, munkával eltöltött több, mint 50 évről. Presser megírta az év egyik legjobban várt könyvét, amit oly sokan szeretnének ajándékba kapni.  A könyv második része 2021-ben érkezik.

Bödőcs új könyvének ,,miniatűrjeiből" mozaikszerűen rajzolódik ki jelen világunk tragikomikus képe. Groteszk Buddha-tanmeséktől a XX. század szörnyűséges történelmét felvillantó történeteken, valamint egy fiktív filozófiatörténeten, sőt napjaink háborús borzalmain át jutunk el az abszurd, mai magyar valóságig... és tovább (egészen bolygónk fekete humorral elképzelt sorsáig). A szerző részben nagy írók nyomdokain halad fékezhetetlenül (Karinthy, Mrożek, Harmsz, Kafka, Hašek, Örkény stb.), máshol meg találgathatunk, hogy a senkivel sem összetéveszthető bödőcsi rafinériával épp kit-mit parodizál mindabból, amit még lehet egyáltalán. Bár... ő éppenséggel megmutatja azt is, hogy a paródia paródiája is parodizálható bátran, szabadon, vadul. * Bödőcs Tibor. 1982-ben született Zalaegerszegen. Humorista. Elmúlt negyven. Nem sütis, leveses. * ,,Számonkérte egyszer Buddhát a tanítvány: - Mester, te azt mondtad, ha elég hosszan nézek egy tyúkot, még az is lehet, hogy tigrissé változik. Nem változott. Pedig mióta nézem már! - Mióta nézed már? - kérdezte Buddha. A tanítvány megvilágosodott."

„Ez a görög mitológiai történetek tökéletes elmesélési módja - szellemes, magával ragadó, mélyen átérezhető.” - Grace D. Li. Egy klasszikus szerelmi történet, amelyet McNamara letehetetlen könyvvé varázsol... „Azok az olvasók, akik élvezték Madeline Miller és Jennifer Saint tollából a görög mítoszok újragondolását, ezt a regényt is imádni fogják. A történet gyönyörű és költői, elrepíti az olvasót az ókori Görögország világába, miközben mégis modern regényként olvassuk. A görög mitológiai feldolgozások rajongóinak kötelező olvasmány ez az élvezetes, megható és gyönyörűen megírt könyv.” - Library Journal. „Egy fergeteges kaland... McNamara ebben a mesés regényben tökéletesen ötvözi a pimasz humort és a forrongó érzelmeket.” - Jennifer Saint.

Cervantes klasszikus regényének ihletésére Sam DuChamp, a középszerű kémregényíró megalkotja Quichotte-ot, a nemes gondolatokkal eltelt, fellegekben járó volt gyógyszerügynököt, aki életét leginkább a tévéműsorok világában éli. Az ő Dulcineája egy elragadó tévésztár lesz, s hogy méltóvá váljék a szerelmére, Quichotte - képzelt fiával, Sanchóval együtt - pikareszk lovagi útra indul egy olyan világban, ahol addig sosem látott új veszélyek leselkednek az emberre, ahol minden lehetségesnek látszik, és ahol maga az anyag és az idő mintha foszladozni kezdene.  A Quichotte egyszerre fergetegesen szórakoztató és keserűen elgondolkodtató utazás a szürreális realizmussal ábrázolt Amerikában és a mai ember végpusztulástól rettegő tudatában - s mindemellett szép szerelmes regény, melynek narrátora a saját közelgő halálával is szembenéz, és úgy keresi a menekülést, mint az emberiség: azzal az őrült reménnyel, hogy egy párhuzamos földön talán tovább élhet. Csak valahogy át kell jutni oda.  Salman Rushdie-nak a Quichotte a tizennegyedik regénye - és kétségkívül a remekművei közé fogjuk sorolni az életműben.

Egy értéktelen hercegA kai herceg, Brishen Khaskem, már régen beletörődött abba, hogy az apja után a bátyja fogja megörökölni a többszörösen biztosított trónt, és ő csupán egy lényegtelen tartalék. Amikor az emberek által lakott Gauri Királyság és a kaiok által lakott Bast-Haradis-i Királyság politikai és kereskedelmi szövetséget köt egymással, Brishennek feleségül kell vennie egy gauri nőt, hogy megpecsételjék a megállapodást. A kötelességtudó Brishen beleegyezik a házasságba, és rájön, hogy a menyasszonya épp olyan csúnya, mint amilyenre számított, és sokkal gyönyörűbb annál, mint ahogy elképzelte.Egy jelentéktelen udvarhölgyIldikó, a gauri király unokahúga, már régen beletörődött abba, hogy csupán egy érdekházasság szempontjából képvisel értéket a királyi család számára. Döbbenten értesül arról, hogy nem egy külföldi nemesnek szánták, hanem a kai király kisebbik fiának, vagyis a jövendőbelije még csak nem is ember. A férje oldalán elindul az ismeretlenbe, hogy megtanulja elfogadni azt a férfit, aki a sötétségbe burkolózik, de a lelkét fényből kovácsolták.Egy férfi és egy nő, akiket a kötelességtudat és a politikai játszmák hoztak össze egymással, rá fog ébredni arra, hogy a sors egymásnak szánta őket, függetlenül attól, hogy egy ellenséges királyság azon fáradozik, hogy elszakítsa őket egymástól.

A Serge egy magyar származású francia zsidó család története, három testvéré, akik elvesztették idős édesanyjukat. Amikor egyikük lánya felveti, hogy utazzanak el Auschwitzba, a megkeseredett Serge, a középső gyerekek minden diplomáciai készségével megáldott Jean és húguk, Nana kénytelen szembenézni a családi múlttal, amiről soha egyikük sem kérdezte az anyjukat. Az út során kiderül, hogy Nana fia máshogy képzeli a jövőjét, mint ahogy Serge bácsi elrendezte neki, és kitör a testvérviszály. Yasmina Reza tragikomédiája hatalmas empátiával, pontos megfigyelésekkel és fekete humorral ábrázolja a testvéri kapcsolatok dinamikáját, az emlékezés természetét és az életközépi válság magányát, és teszi fel az örök kérdést: mi is a család.

Orlayék története a korabeli középosztály életéről vázol mély lélektannal rajzolt családi történetet.

A Szorin-birtokon színházi bemutató készül: ám ezúttal nem Arkagyina, az ünnepelt színésznő lép színpadra, hanem a fia mutatja be újszerűnek remélt előadását. A bemutatóra megérkezik Arkagyina szerelme, a híres író is, aki itt ismerkedik meg az előadás főszereplőjével, Nyinával.Csehov klasszikus, nagy drámája egy szerelmi sokszög története, s egyszersmind a művészi önkifejezés együttérző és szatirikus parabolája.

1853-at írunk, a Habsburgok Európa leghatalmasabb uralkodó családja. Ferenc József birodalma Ausztriától Oroszországig és Németországtól Olaszországig terjed - a császár pedig fiatal, gazdag, és házasodni kész. A tizenöt éves Erzsébet - Sissi - bajor hercegnő a Habsburg-udvarba utazik nővérével, aki a császár kiszemelt menyasszonya. De megérkezése után hamarosan váratlan dilemmában találja magát: végzetesen és ellenállhatatlanul beleszeret a nővére vőlegényébe, aki viszonozza érzelmeit. Ferenc József, akit elbűvöl Sissi nyitott természete, bájos, energikus szelleme, és persze lenyűgöző szépsége, megszegi adott szavát, és kinyilvánítja szándékát: Sissit akarja feleségül venni. Európa egyik legalattomosabb udvarába csöppenve Sissinek fogalma sincs róla, milyen harcok, veszélyek - és kísértések - leselkednek rá. Alaposan felforgatja a politikai és családi viszonyokat, mert meg akarja nyerni - és tartani - a császár szerelmét, a népe és a világ szeretetét. Allison Pataki regénye bepillantást enged a történelem egyik legérdekesebb uralkodó családjának hálószobáiba és tárgyalótermeibe, új megvilágításba helyezve a csillogó Habsburg-birodalmat és annak legigézőbb, megszeretettebb „tündérkirálynőjét". Allison Pataki Az áruló felesége című, kritikai és közönségsikert aratott történelmi regény szerzője. A Yale Egyetemen végzett, több évig televízióknak és online hírportáloknak dolgozott. Társalapítója a ReConnect Hungary nonprofit szervezetnek. A Huffington Post és a FoxNews.com rendszeres szerzője, a Történelmi Regény Társaságának tagja. A volt New York-i kormányzó, George E. Pataki lányát magyar származása inspirálta a Sissi - Az ifjú császárné megírására.

"Ahogy a legjobb történelmi regények esetében lenni szokott, a Skarlátszín öltések elbeszélője is azonnal rabul ejt. A történet valóságosnak hat, miközben teljesen belehelyezkedünk a 19. század nyüzsgő világába. Ez a világ Amerika szabadságát ígéri, a szabadság árát azonban azok az amerikai őslakosok fizetik meg, akiket elpusztít, azok a rabszolgák, akiket láncra ver, és azok a nők, akiket eltipor. Ez a történet magáról Amerikáról szól, és a dühről, a tisztességről és az irgalomról, amelyben formát öltött..." - Gillian Flynn "Egész télen a lepárlóban maradok, selyemruhákat varrok, és dúdolok a még meg sem született gyermekemnek. Hímzek, és addig tanulmányozom, válogatom a színeket, míg biztosan tudom: a vörös a szenvedély és tudás színe, de fájdalomra is figyelmeztet. A kék a remény. A sárga az igazság, kivéve akkor, ha a tűz lángjaiban jelenik meg. A narancssárga az öröm. A zöld a jóság és az otthon. Mercy hangja lilásbarna és sárga, mint az őszi táj, amely készül a télre, aztán pedig az új tavaszra. Az ékkövek színe anyám hangja, Eveline ametisztlila szavai, az erdőbeli nők suttogása - ők azok, akik látható és sokszor észrevehetetlen módokon is segítik egymást. Szó sincs róla, hogy boszorkányok lennénk vagy tündérek, vagy hogy tagadnánk Istent. Arról van szó, hogy együtt szebbek és erősebbek vagyunk, mint külön-külön." "Ami igaz, az gyakran rejtve van... a vallásos hév kegyetlenséget takar, a hétköznapiság álarca mögött sötét vágy rejtőzik." Isobel Gamble fiatal varrónő lelkét súlyos, több generációra visszanyúló titok nyomja, amikor férjével, Edwarddal az 1800-as évek elején Skóciából az újvilágbeli Salembe indul. Új életet akarnak kezdeni, ám Isobel néhány nappal a megérkezésük után máris magára marad, és egyedül kénytelen boldogulni az idegen országban. Amikor találkozik a fiatal Nathaniel Hawthorne-nal, azonnal vonzódni kezdenek egymáshoz. Nathaniel lelkét beárnyékolja családjának sötét múltja, nagyapja ugyanis a salemi boszorkányperek hírhedt bírája volt. A férfit egyedül a sugárzó és tehetséges fiatalasszony, Isobel tudja csak kizökkenteni komorságából. Ahogy telnek a hetek, és Edward biztonságos visszatérése egyre valószínűtlenebbé válik, Nathaniel és Isobel veszélyesen közel kerülnek egymáshoz... A Skarlátszín öltések a művészi törekvések, az ambíció és a vágy időtlen története, amely arra keresi a választ, létezhet-e valódi szabadság a nők számára egy férfiak által uralt világban.

Shakespeare-fordításainknak fontos darabja.

A Söpredék García Márquez első regénye: 1954-ben jelent meg először. Ma persze már óhatatlanul a Száz év magány és társai felől olvassuk ezt a korai remekművet, annál is inkább, mivel a főszereplő, a regény elején már halott, titokzatos orvos annak idején Aureliano Buendía ezredes ajánlólevelével érkezett a regény helyszínére, az isten háta mögötti Macondóba. De vajon miért nem hajlandók eltemetni az orvost a macondóiak?Erről szól a regény, amelyet Scholz László fordított.

„Hátborzongató és rémisztő… a legjobb a true crime műfajában.” –  Daily ExpressChristopher Berry-Dee, a világhírű oknyomozó kriminológus a legszigorúbban őrzött, legkeményebb börtönökbe szerzett belépési engedélyt és nyerte el az ott élő gyilkosok bizalmát, akik megosztották vele megdöbbentő bűncselekményeik részleteit. Az iszonyatos beszámolókat egyedülálló hang- és videofelvételeken rögzítették, amelyeket nemegyszer a halálsoron készített az ítéletük végrehajtására váró bűnözőkkel. A szerző ezeket az interjúkat gyűjtötte össze ebben a nyugtalanító, csak erős idegzetű olvasóknak ajánlott könyvben, amely első megjelenése óta a true crime igazi klasszikusává vált. A Sorozatgyilkosokkal beszélgettem megrajzolja az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban az elmúlt évtizedekben elkövetett legbrutálisabb sorozatgyilkosságok tíz elkövetőjének hiteles portréját. Christopher Berry-Dee minden részletre kiterjedően és hitelesen rekonstruálja az elborzasztó, sokszor hihetetlen, ám mégis fájóan valós eseteket, valamint az elkövetők életrajzát és tetteik lehetséges indokait a rendelkezésre álló bizonyítékok, a szemtanúk vallomásai és a gyilkosok saját elbeszélései alapján.

Egy nyári éjszakán egy malmői étterem mögött húzódó sikátorban egy meggyilkolt kamaszlány holttestére bukkannak.  Az áldozat kiléte ismeretlen, az öltözéke, a sminkje és a stílusa alapján azonban a nyomozás vezetője, Greta Almgren arra a következtetésre jut, hogy a lány a gót közösség tagja lehetett. Greta egy újságíró ismerőse, Sara Lendvay segítségével lát neki az eset felgöngyölítésének, ám az ügy váratlan fordulatot vesz, amikor pár nap múlva a kikötőben újabb gót fiatal holttestére bukkannak. Úgy tűnik, egy sorozatgyilkos szedi áldozatait a városban, aki a gót szubkultúra tagjait vette célba.  Ahogy a sötétség eluralkodik Malmö városán, úgy nő a nyomás a rendőrségen, hogy mielőbb rács mögé juttassa a kegyetlen elkövetőt.

Régen minden lánynak jutott férj, siránkozott a kiházasítandó lányok anyja egy 1893-as regényben, mire legidősebb leánygyermeke azzal vágott vissza, hogy "az nagyon régen lehetett". Amióta világ a világ, mindig pontosan ugyanannyi lánynak jutott férj, ahány férfinak feleség, de a 19. és 20. század fordulóján a nők már egyre kevésbé mertek kizárólag erre az egyetlen lehetőségre, a házasságra hagyatkozni az egzisztenciájukat illetően. A kötet a lánynevelés, a tanulás és a szereplehetőségek szempontjából veszi szemügyre a kiegyezés (1867) és az első világháború (1914) közötti korszak nőtörténetét: a nők tanulási esélyeit, feleségszerepre való felkészítését, társasági helytállását, munkaköreit. Milyen tevékenységek töltötték ki a nők napjait akkor, ha cselédek, munkásnők, középosztálybeli feleségek vagy éppen arisztokrata hölgyek voltak? Mi várt az árva lányokra és hová kerültek a törvénytelen gyerekek? Kikre ügyelt a "gyermekkertésznő" és milyen neveltetést adtak a zárdaiskolák? Mit jelképezett a tanítónői diploma, mihez fogtak a szegény, de tisztességüket őrző lányok, és mihez azok, akik készen álltak normát szegni? Milyen kötelezettségekkel járt az anyaság a főúri asszony és milyen a munkásnő számára? Milyen lehetőségei adódtak egy nőnek, ha nagy nehezen elvált vagy hirtelen megözvegyült? "A Budapest józsefvárosi kisdedóvó egylet január 11-én tartott választmányának tárgya volt a Mária utczai kisdedóvónői állomás betöltése helyettesítés által miután az intézet eddigi vezetőnője, Kokkes Emma megőrült. Miután a nőknek kisdedóvó intézetekben való alkalmaztatása óta lefolyt rövid idő alatt már ez a 6. vagy 7. eset, hogy az óvónő megtébolyodott, az esetet valamelyik hírneves orvossal közölni fogjuk annak megállapítása végett, hogy mennyiben lehet a pálya az oka a megőrülésnek?" (Kisdednevelés, 1880) Szécsi Noémi József Attila- és EU Irodalmi díjas író, pályáját a Finnugor vámpír (2002) című regénnyel kezdte. Legutóbbi regénye az Egyformák vagytok (2017), novelláskötete pedig a Rohadt állatok (2023). A szépirodalom mellett művelődéstörténeti könyvek szerzője, mint A budapesti úrinő magánélete (1867-1914) (Géra Eleonórával) és a Park Kiadónál megjelent Lányok és asszonyok aranykönyve (2019), amely a 19. és 20. század fordulóján élt nők testhez való viszonyát térképezi fel.

Philip Roth méltán híres regénye, a Sabbath színháza egy vénülő bábjátékos, Morris „Mickey" Sabbath nagyszabású tragikomédiája, akinek megbotránkoztató, szélsőséges élvezeteket hajszoló erotomán élete lényegében maga is színház. A hatvannégy éves Sabbath lelki társának, évtizedes szeretőjének halála után züllött életművének utolsó felvonásába kezd.  Philip Roth remekművének megrázó ereje nem csak a szerzőre jellemző sötét humorral és sokszor zavarba ejtő kendőzetlenséggel tálalt szexuális kalandozásokban keresendő. A Sabbath színházának legnagyobb bravúrja sokkal inkább abban rejlik, hogy a főszereplő múltjának és személyiségének aprólékos boncolásán keresztül látni engedi a perverziók mögött meghúzódó traumákat és feldolgozhatatlan veszteségeket, és ezáltal képes empátiát ébreszteni olvasójában Sabbath első pillantásra végtelenül idegennek tetsző, valójában azonban nagyon is emberi színjátéka iránt.

Szilasi László egyedülálló szépséggel írja meg családja és saját önálló életét. A felmenők: a nagyszülők és egy keresztanya, a szülők és a szerző két öccse a könyv hősei. Megismerhetjük a falusi, tanyasi életet, a Kádár-kor küzdelmes hétköznapjait, a hit megtartó erejét. Az elindulás és a felnövekvés pillanatképeit követik az önálló felnőtt élet útkeresései, a megérkezés, a kudarcok, tragédiák. Szilasi 2018-ban, Luther kutyái című regényében merészkedett először közel az önéletrajz műfajához. Új könyve ezt teljesíti ki, és ugyan "minden szava igaz", mégis regény a javából.