Ad Librum strana 2 z 5

A földrengéseket – mint a legpusztítóbb természeti katasztrófák okozóit – már régóta különös figyelem kíséri. Ezek kiváltó okára többféle elmélet látott napvilágot.„Robert Hooke (1635–1703) [...] a földrengéseket kapcsolatba hozta a hegységképző erőkkel. [...] Tobias Mayer (1723–1762) göttingeni egyetemi tanár [...] a földrengéseket gravitációs tömegátrendeződések hatásával magyarázza.A XIX. század előtti szeizmológiai elméletek három csoportba oszthatók:• a mechanikus mozgásokra épülő elképzelések,• a Föld belsejében lévő központi tüzet vagy több tűzfészket feltételező modellek,• az elektromos jelenségek hatására épülő modellek.René Descartes (1596–1650) a földi folyamatokat és ezen belül a földrengéseket is a Föld kihűlése következtében keletkező mechanikus feszültségekkel magyarázta (Descartes, 1644).A barokk kori földrengéstudomány legelterjedtebb elmélete a Föld belsejében található központi tűzön vagy tüzeken alapult. Ennek az áramlatnak talán legnagyobb hatású művét Descartes kortársa, a német jezsuita Athanasius Kircher (1602–1680) írta meg [...] Nála a központi tűz mellett további tűzfészkek is szerepelnek, amelyek egyaránt felelősek a vulkánok kitöréseiért és a földrengésekért. A tüzeket – amelyek forrásai a kén, a bitumen és a kőszén – csatornák kötik össze egymással. [...] Buffon (Georges-Louis Leclerc, 1707–1788) könyvében égő anyagok föld alatti robbanásait okolja a földrengésekért (Buffon, 1749). [...] A XVIII. század közepétől az akkor folyó elektromos kísérletek hatására születtek meg a földrengéseket elektromos kisülésekkel magyarázó elképzelések. Ezen áramlat leghíresebb képviselője az angol William Stukeley (1687–1765) volt, aki azt tételezte fel, hogy a földrengések a szilárd Föld és a légkörközötti elektromos kisülések következtében keletkeznek (Stukeley, 1750).”(Varga Péter: A magyar tudomány történetének büszkesége: 200 éve jelent meg Kitaibel Pál és Tomcsányi Ádám könyve az 1810. évi móri földrengésről)Alfred Wegener (1880–1930) „kontinensvándorlás” elmélete és Harry Hess (1906–1968) „tengerfenék-terjeszkedés” elmélete után az elemzések a földrengések kiváltó okát lemeztektonikai okokra vezették vissza. A jelenleg is általánosan elfogadott elmélet szerint a földrengések kiváltó oka az, hogy a Föld kéreglemezeiben a tektonikus erők hatására felhalmozódott rugalmas energia – a kőzetlemezek nyírószilárdságának a tönkremenetele miatt – felszabadul és lökéshullámmá válik, ami a Föld belsejében és a felszínen szétterjed.Viszont ha megvizsgáljuk a földrengésészlelések eredményeit, akkor arra a megállapításra kell jutnunk, hogy ez az elmélet nem felelhet meg a valóságnak.Lehetséges, hogy a földrengések kiváltó oka más fizikai jelenség?

Találd meg a hiteles belső világodat ezzel a munkafüzettel!Az elismert klinikai pszichológus, dr. Christine Yarosh a kognitív viselkedésterápiával segít javítani az önértékeléseden.Az érzés, hogy rendben vagyunk, ugyanolyan készség, mint a többi: tanulható. A kognitív viselkedésterápia széles körben elterjedt és bizonyítottan működő módszer az önbizalom növelésére. Megtanít arra, hogyan azonosítsuk és vonjuk kétségbe a fejlődésünket hátráltató gondolatokat. A segítségével szakíthatunk a sajnálatosan jól bejáratott rossz szokásainkkal. Ez a könyv nemcsak elmagyarázza a kognitív viselkedésterápiát, hanem célratörően és gyakorlatiasan segít abban, hogy higgyünk a saját képességeinkben és kihozzuk magunkból a legjobbat.Azonosítsd! A kérdések és feladatok megmutatják az önértékelésed jelenlegi állapotát és segítenek az ezzel kapcsolatos céljaid megfogalmazásában.Kérdőjelezd meg! Fedezd fel az egyszerű stratégiákat, amelyekkel eltávolíthatod az önértékelésedet visszafogó hiteket és viselkedéseket az utadból.Változtasd meg! Megtanulod, hogyan építheted be az életedbe a tudatos jelenlétet (mindfulness), az öngondoskodást és a rugalmasságot, amelyekkel tartóssá teheted a sikereidet az önbizalmad megerősítésében.

A Kutyavilág kutyákkal kapcsolatos történetek gyűjteménye. Sztorik kis kedvenceinkről, akik  házőrzők, családtagok, játékban társak, védelmezők, hűségesek, engedelmesek vagy éppen szófogadatlanok. Akárhogy is van, szeretjük őket. De nagyon…

José Mourinho minden bizonnyal az egyetemes futball egyik legnagyszerűbb edzőjeként kerül majd be a történelemkönyvekbe. A középszerű focista karrierjét maga mögött hagyó portugál az európai klubfutball legnagyobb trófeáit tudta bezsebelni – némelyiket többször is.Az utóbbi években azonban Mourinho renoméja megkopott és már egyre nehezebben tudja felkelteni a legnagyobb sztárklubok érdeklődését. A Real Madridtól történő távozását követően José a Chelsea-nél, a Manchester Unitednél, a Tottenhamnél, valamint a Románál is tevékenykedett, jelenleg pedig a török első osztályban szereplő Fenerbahçe vezetőedzője.Ezen könyv részletesen megvizsgálja a portugál tréner időszakait a fentebb megnevezett kluboknál és igyekszik kideríteni, milyen okok eredményezték azt, hogy a világ legnépszerűbb csapatai után Mourinhónak már „csak” a török ezüstérmes jutott. Emellett pedig José legnagyobb vihart kavaró nyilatkozatai is terítékre kerülnek a saját játékosaival, főnökeivel és a játékvezetőkkel való balhéi mellett.

A tizennyolc éves Homo Fortis a Homo sapiens sapienst követő következő emberi faj első egyede. Mindennapjait egy különös laborban, kísérleti alanyként tölti, miközben a külvilág létezéséről még csak nem is tud. Nap mint nap vizsgálatokat végeznek rajta, és ő abban a hitben él, hogy ez teljesen normális dolog. Az egyik ilyen kísérlet keretén belül egy idegen fiút vesz észre az övével szomszédos szobában. A falon keresztül elkezdenek beszélgetni, majd Ábel pár nap múlva kiszabadítja, megmutatja neki a kinti világot. Ekkor látja először a napot, az eget, a felhőket, és ekkor találkozik más emberekkel. A történtek hatására Homo Fortis szinte teljesen elveszíti a bizalmát a laborban, valamint a gondozójában, Emmában. Hogy milyen tapasztalatokat szerez a való világban és milyen titkokról hull le a lepel saját magával és útitársaival kapcsolatban, az csak az izgalmas, fordulatokban gazdag történet legvégén derül ki.

Aki már járt Indiában, az megtapasztalhatta, hogy a szubkontinens szétválásának megvannak az árnyoldalai. A politikai és a vallási kérdések a közös történelmi múlt ellenére is India, Pakisztán és Banglades széthúzását eredményezik. Ezek az országok mégis hívogatóak a világ utazói számára. Ez a könyv megmutatja, hogy a felszín alatt milyen csodák rejtőznek. Hogy az évezredek kultúráját a hétköznapokban őrző, ápoló kezek milyen értékessé teszik Pakisztánt, ahol a UNESCO világörökségi helyszínei ötvözik a hindu, a muzulmán és a törzsi kultúrát. Ahol egyedülálló irodalmi műveket és semmihez sem hasonlíthatóan csodás mauzóleumokat hagytak maguk után a szúfi szentek. Ahol a modern kor minden vívmánya biztosítja a gondtalan kényelmet az odalátogatók számára, ugyanakkor időutazást lehet tenni Mohendzsodáro és Harappa évezredeibe, valamint meg lehet csodálni Chaukhandi és más temetkezési helyek síremlékeinek csipkeszerű, faragott falait. Azután el lehet mélyedni Allah hívei és Mohamed próféta követői nyomában Iszlámábád óriás mecsetének az üzenetében, majd a vallási rajongásban az önkívületig elmerülő tömegek láttán Allahot meg a negyedik kalifát, Alit idézhetjük meg Sehwan Sharifban. De a történelmi tényekkel is megismerkedhetünk a könyv segítségével. Az ókori Selyemút nyomán emelt óriáserődökkel, amelyek egyedülálló füzért alkotnak az Indus folyó mentén, és Bahawalpur maharadzsáinak életébe is betekintést nyerhetünk. Megtudhatjuk továbbá, hogyan oktattak a világ egyik első egyetemén, Takszilában. Azután találkozhatunk Kőrösi Csoma Sándorral és Stein Auréllal, valamint megcsodálhatjuk Lahorban Schöfft Ágoston monstre festményét abban a galériában, amely a szikh Bamba hercegnő tulajdonában állt. Az ő társalkodónője volt a neves magyar tudós, Baktay Ervin nővére, aki egyben édesanyja volt a Budapesten született Amrita Sérgil festőnőnek. Ezt a gazdag kulturális közeget pedig még felejthetetlenebbé teszi a pakisztáni emberek utunk során megtapasztalt kedvessége.

Szekeres Ibolya könyve bizonyítja, hogy az ember bármilyen nehézséget képes leküzdeni, újra és újra megalkotva önmagát. A szerző egy egyedi tapasztalat bemutatásával segíti megérteni a problémát. Majd az igazság lényegére rákérdezve arra a következtetésre jut, hogy az észlelés szubjektív természete miatt az igazság pusztán csak értelmezés lehet. Következésképp annyi igazság van, ahány ember. Szó esik a könyvben az írás lélekgyógyító szerepéről, valamint a kisebbrendűségi érzés egyéni tapasztalatáról és elméletéről. Megtudhatjuk, hogyan hat az önértékelésre, az énképre. A legfontosabb személyiségmegközelítések rövid értelmezésével is megismerkedhetünk, különös tekintettel a humanista pszichológia emberközpontúságára és személyiségfejlesztő hatására. A nárcizmus különböző pszichológiai elméleteit Sigmund Freud, Melanie Klein, Margaret Mahler, Karen Horney, Heinz Kohut és Otto F. Kernberg nézőpontjából ismerhetjük meg. A szabad akarat és a determinizmus problémakörének elemzését követően végül arra a kérdésre próbál választ adni, vajon elveheti-e a tudomány az embertől a szabad akaratba vetett hitet. A kötetet azon legfontosabb gondolatok és elméletek rövid összegzése zárja, amelyek segítettek eljutni a káoszból az egyensúlyba.

Nincs mindig második esély. A könyv írója izraeli kóborlásai során is megtapasztalta, hogy vannak az életben meg nem ismétlődő helyzetek, amikor utólagos javítási lehetőség nincs. Az is kiderül az igaz történetekből, hogy az olvasás néha életmentő lehet és a belső hangra oda kell figyelni, mert habár az emberek többsége nagyjából jó, a rosszak kíméletlenül gonoszok tudnak lenni. A főszereplő nemcsak busszal és autóstoppal utazik, hanem a lét fontos kérdéseiről magában filozofálva, gyalog rója a Szentföld országútjait, sőt időnként gyanútlanul tévelyeg a "hóbortos" sivatagban is. Ezt abból a megfontolásból teszi, hogy ha van védőangyala, akkor az kösse fel a gatyáját. Magányos szemlélődőként emberi közelségbe hozza a csodálatos műemlékeket a körülöttük zajló élet apró epizódjain keresztül. Barátokra egy kutyafalka tagjaiban talál, akiknek akaratlanul a vezérük lesz. Általuk tanulja meg, hogy mit jelent a ragaszkodás, bajtársiasság és a felelősségvállalás. A helybeliekkel való beszélgetésekből pedig azt szűri le, hogy a szélsőségeseket és a bajkeverő politikusokat kivéve az ott élő egyszerű emberek ugyanazt akarják, mint bárhol másutt a normális többség: szabadon, békében élni és élni hagyni.

„Éjszaka, elalvás előtt, végigfutott az agyán, hogy lám, az emberek képesek hajnalok hajnalán felkelni, hogy lássák a napfelkeltét, ami épp olyan, mint az élet kezdete. Aztán, amikor a nap a zenitre ér, akkor a legfényesebb, és akkor adja a legtöbb meleget. Mint ahogy az ember is élete delelőjén a leghasznosabb, a legerősebb, és talán a legboldogabb. Az est közeledtével ugyan hűvösebbé válik a levegő, de azért az alkonyat is szép. Ilyenkor mindenki visszaidézi a fiatalságát, a napfelkeltét, a déli napot, de végül eljut a naplementéhez.Neki most van a naplementéje. Utoljára van alkalma felidézni a fiatalságát, valamikori boldogságát, egy nő iránt érzett rajongást. Legalábbis, magát az érzést…”

Aki már járt Indiában, az megtapasztalhatta, hogy a szubkontinens szétválásának megvannak az árnyoldalai. A politikai és a vallási kérdések a közös történelmi múlt ellenére is India, Pakisztán és Banglades széthúzását eredményezik. Ezek az országok mégis hívogatóak a világ utazói számára. Ez a könyv megmutatja, hogy a felszín alatt milyen csodák rejtőznek. Hogy az évezredek kultúráját a hétköznapokban őrző, ápoló kezek milyen értékessé teszik Pakisztánt, ahol a UNESCO világörökségi helyszínei ötvözik a hindu, a muzulmán és a törzsi kultúrát. Ahol egyedülálló irodalmi műveket és semmihez sem hasonlíthatóan csodás mauzóleumokat hagytak maguk után a szúfi szentek. Ahol a modern kor minden vívmánya biztosítja a gondtalan kényelmet az odalátogatók számára, ugyanakkor időutazást lehet tenni Mohendzsodáro és Harappa évezredeibe, valamint meg lehet csodálni Chaukhandi és más temetkezési helyek síremlékeinek csipkeszerű, faragott falait. Azután el lehet mélyedni Allah hívei és Mohamed próféta követői nyomában Iszlámábád óriás mecsetének az üzenetében, majd a vallási rajongásban az önkívületig elmerülő tömegek láttán Allahot meg a negyedik kalifát, Alit idézhetjük meg Sehwan Sharifban. De a történelmi tényekkel is megismerkedhetünk a könyv segítségével. Az ókori Selyemút nyomán emelt óriáserődökkel, amelyek egyedülálló füzért alkotnak az Indus folyó mentén, és Bahawalpur maharadzsáinak életébe is betekintést nyerhetünk. Megtudhatjuk továbbá, hogyan oktattak a világ egyik első egyetemén, Takszilában. Azután találkozhatunk Kőrösi Csoma Sándorral és Stein Auréllal, valamint megcsodálhatjuk Lahorban Schöfft Ágoston monstre festményét abban a galériában, amely a szikh Bamba hercegnő tulajdonában állt. Az ő társalkodónője volt a neves magyar tudós, Baktay Ervin nővére, aki egyben édesanyja volt a Budapesten született Amrita Sérgil festőnőnek. Ezt a gazdag kulturális közeget pedig még felejthetetlenebbé teszi a pakisztáni emberek utunk során megtapasztalt kedvessége.

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára jelenik meg e könyv, mely tudatosan kísérletező, gondolati és irodalmi irányzatokat (mint például a szerző identitásának azonosíthatatlanságát, a fin de siécle erotikus elátkozottságát, a naturalizmust, a parlando stílust) anticipáló szerzőként kívánja bemutatni e mindmáig nem igazán megértett magyar költőt.

2022. február 24-én arra ébredt Európa, hogy Oroszország újra megtámadta Ukrajnát. Akkor már hetek óta folytak erről a találgatások, azon a reggelen mégis arcul csapott bennünket a hír. A támadás lángra lobbantotta a Délkelet-Ukrajnában már 2014 óta tartó „alvó háború” szunnyadó parazsát, és emberek millióinak életét forgatta fel fenekestől. E riportkönyv olvasóit magammal hívom a háború sújtotta Belső-Ukrajnába, a menekültekkel elárasztott Kárpátaljára, illetve a határ innenső oldalán, a menekültáradat első vonalában lévő kistelepülésekre is. Találkozni, beszélgetni harcolókkal és menekülőkkel, családokkal és magányos útrakelőkkel, de ugyanúgy a befogadókkal is. Emberekkel, akiket, így vagy úgy, elért a háború forgataga.„Utazás” közben persze, avatott szakértők révén, e háború történeti, biztonságpolitikai, gazdasági és belpolitikai vonatkozásaival is megismerkedhetnek az olvasók. Így szólal meg a könyvben Anton Bendarzsevszkij, Tálas Péter, Pogátsa Zoltán és Ceglédi Zoltán.

A kötet ajánlható mindazoknak, akik szeretik a változatos témájú, rövid terjedelmű, humoros csattanóval végződő történeteket. „A betegei szinte mindegyikét névről, a keresztnevéről ismeri. Szerencsére kitűnő a memóriája, így tudja, hogy Bözsihez a Rekettyésbe kell kigurulnia, ha gond van, a Riskát a Sáros lejtőn találja, a Marist és a Felleget a Lápos dűlőn keresheti fel. Na, és a Józsi! Ez is egy fiatal üsző, de mivel a gazdának négy lánya van, na meg a felesége, nem engedett a negyvennyolcból. Lehet tőle a tehén nőnemű – mondta –, a neve náluk mégis Józsi lesz. Hangsúlyozottan abból a meggondolásból, hogy – legalább a nevében – legyen egy másik marha is, rajta kívül a háznál. Gondolatait tovább szőve a Bogár jutott az eszébe. Ez nemsokára ellik, oda gyakrabban kell majd kiautóznia. Elég messze »lakik« ugyan, a Levendulásban. Itt egy kicsit megint elpirult, mert eszébe jutottak a tanyához köthető szép, barna bociszemek. Szinte restelkedett, hogy negyvenéves korára, egy-egy pajzán gondolattól, még mindig képes elpirulni…” Kedves Olvasó, ha igazán jól akarsz szórakozni, elsőként lapozz a kötet címét (is) adó Állati novellához.

Ebben a – vírustól, háborútól nyomasztó – viharos időszakban milyen nagy szükség van a kedves mesékre, amelyekkel a gyermekek megnyugtathatók, és biztonságérzetük növelhető.A csodák nem haltak ki, a világ élhető, élvezhető. Csupán annyi kell hozzá, hogy nyitottak legyünk, fogékonyak a természet szépségei iránt, és képesek legyünk elmerülni a bennünket körülvevő világ tényleges csodáiban.Jó szívvel ajánljuk minden szülőnek ezeket a meséket, amelyek révén gyermekükkel együtt beleélhetik magukat a történetkék fantáziadús, képzeletbeli világába, és ezáltal, ha csak kis időre is, függetleníthetik magukat a szürke hétköznapok riasztó egyhangúságától.

A tiltott gyümölcs zamata tette kívánatossá Algériát azok alatt az évtizedek alatt, amíg a történelmi viharok átvonultak rajta. A ma Algériája azonban mentes mindentől, ami disszonáns. Nagyvárosai a maguk sajátos módján őrzik a múlt emlékeit, megfűszerezve azt a modern kor minden vívmányával. Gyönyörű paloták mutatják be, hogyan élt a beglerbég, a bej és egyéb hatalmasságok, és adnak ízelítőt abból a korból, amikor kalózok szelték a Földközi-tenger vizét, meg amikor Cervantes töltötte itt rabsága idejét. És van az országban pálmaerdő és oázis, meg lágyan simogat a Szahara homokja, máshol pedig vad sziklák rajzolnak várakat a kék égre. És tetten lehet érni benne évezredek kultúráját a maguk római, bizánci, oszmán emlékeivel. És mivel nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a számtalan UNESCO világörökségi helyszínt karbantartsák, azokra kellőképpen vigyázzanak, az ott talált leleteket jól szervezett múzeumok termeiben mutassák be, így a látogató számára kézzelfoghatóvá válnak azok a városok, paloták, templomok, amelyeket az épen maradt mozaikképek díszítettek sok-sok évszázaddal ezelőtt. Mindezeket a jól szervezett és tökéletes kiszolgálás koronázza meg, amely kellemessé teszi ezt a szellemiekben is gazdag országot a turista számára, gazdag hagyományaival, színes csempecsodáival, fényes sugárútjaival, ősrégi sikátoraival és barátságos lakóival.

"A kötet kriminovellákat, illetve bűnügyi tárgyú írásokat tartalmaz. Szám szerint 44-et. Megalkotására az ösztönzött, hogy – az elbeszélések, novellák mellett – a krimiket olvasom legszívesebben. Kedvenceim a skandináv krimik, könyvben olvasva, vagy filmen nézve. A hobbim régi eredetű, és hozzátartozik, hogy egy időben bűnügyi területen, rendőrként dolgoztam. Hogy azért lettem-e rendőr, mert mindig is szerettem a bűnügyi történeteket, vagy azért kezdtem el krimiket írni, mert rendőr (is) voltam?! Ki tudja. Egyikből természetszerűleg következett a másik. Volt, hogy az ismerőseim a szememre vetették: hogy bírja a gyomrod azt a sok vért, szörnyűséget, ami a krimikben előfordul? Nem álmodsz velük? Nem, sohasem. És megnyugtathatok mindenkit: a bűnügyi történetekben nem a drasztikus események, a kegyetlenség, a sok kiontott vér fog meg, hanem maga a logikai láncolat érdekel, melynek során a bűnöst megtalálják, és végül jön az elkerülhetetlen igazságszolgáltatás, a bűn elkövetése miatti méltó büntetés, a társadalom jogos ítélete.A szerző"