Adamo Books Kiadó strana 27 z 41

Úgy, ahogy a török által leíratott: lábai, szorös tehénlábak, hátán összekötött bivalybor, homlokaiból két hátrahajló szarv nott elo, mely vad, ijedelmes tekintetett adott különben oly szelíd arcnak, melynek vonásain e pillanatban még örömöt, még mosolyt, még emberi vágyakat is lehete látni.

Az álomszeruen meseszép hangulat hirtelen féltékenységi dührohammá változik, rémálommá: a szicíliai király barátját, Polixenést és feleségét (Hermione) házasságtöréssel vádolva küldi a halálba, elobbi csupán Camillo huségének köszönhetoen menekülhet el. Apollo jóslata sem tudja meggyozni Leontest képzetei hamisságáról, csupán a szörnyu látvány ? szerettei holtteste ? ébreszti fel zavaros állapotából. Már késo, egyetlen utódját, a fattyúnak vélt csecsemot távoli partokon hagyta sorsára. A történetbe sok év múltán kapcsolódunk bele újra, Perdita ? a csecsemo, akit megtalált fiával együtt (Mufurc) nevelt egy pásztor ? felcseperedett, és mindenkit elámít vélt származását meghazudtoló szépsége, nemessége. Florizel királyfi beleszeret, és elhagyja érte apja, Polixenes királyi udvarát. A király, a hu Camillóval együtt, álruhában meglesi a pásztorok ünnepét, és haraggal veszi tudomásul fia vonzódását egy egyszeru pásztorlány iránt. Camillo, aki rájön Perdita kilétére, a fiatalokat Szicíliába küldi, ahol Leontes tárt karokkal fogadja elveszettnek hitt lányát, és Hermione szobra életre kel. A megbocsájtás, a feloldás pillanata lehetne ez, ha a történetet mindvégig mozgató figura nem gördítené a nézotér és a színpad közé az áttetszoség, a látomás, az álomszeruség tüllfüggönyét. És számunkra nem marad más, csupán a feloldatlanság feszültsége.

"A Bálványosvár Erdély egyik legvadregényesebb, lélegzetelállítóan szép táján játszódik. (?) A cselekmény ideje a 13.század, az a kor, amikor még a kereszténység mellett Erdélynek ezen a vidékén élt a pogány vallás is, s a történet éppen a két felfogás megütközését is ábrázolni kívánja. (?) -csodálattal adózunk Jókai Mór fantáziájának, mesélokedvének, a magyar nemzeti múlt megszépítésén, humánus életeszmények közvetítésén fáradozó alkotókedvének, hogy a szukszavú leírásokból, a tudományosan rendszerezett mondákból, nyelvi hagyományokból, mitológiai töredékekbol megalkotta ezt a szemet gyönyörködteto, színes mesét. Befejezésül két modern író szavait idézzük Jókairól. Szerb Antal így írt róla: 'Amikor az ember Jókai regényét leteszi, úgy érzi, hogy ezt a könyvet még egyszer el fogja olvasni, ez nem egy múló pillanat eltöltése volt. És valami elkíséri az embert ifjúkori Jókai-olvasmányaiból egy életen át.' Móricz Zsigmond így fogalmazta meg Jókai varázsát: 'Jókai egy pogány volt, egy pogány istenfia, aki zengo és nagy lélekkel sugárzott szét? Valami csodálatos, felemelo életérzés volt ez: optimizmus az élettel szemben, igenlése mindannak, ami jó és eroadó ebben a siralomvölgyben' " R. Takács Olga

A szerelmes regények sorában ismét egy egzotikus vidéken, a dél-amerikai indiánok között játszódó mai történettel ismerkedhet az olvasó. Az orvosno a messzi vadonban munkát, hivatást, sot szerelmet és gyermeket is talál.

Válogatás Rose Woods "Ha leszáll az éj - történelmi-vámpíros novellák" címu novelláskötetébol.

A ?Magyar Történelem? sorozat újabb, ezúttal a 17-ik század eseményeivel foglalkozó kötete. Nemcsak Erdély a témája, hanem az egész akkori Magyarország és annak uralkodói.

A regény cselekménye öt debreceni diákot állít elénk: Jenoy Kálmánt, Barkó Palit, Bíróczi Sándort, Borcsay Mihályt és Csuka Ferit. A rebellis szellemu "csittvári krónika" szerkesztéséért kicsapják oket a kollégiumból, s az öt fiú elindul "abba a végtelen semmibe, aminek világ a neve". Innentol kezdve Jenoy Kálmán sorsa kerül a történet középpontjába. A többiekre akkor vetodik fény, amikor vele találkoznak, útját keresztezik vagy kibontakozását segítik. Kálmán költo akar lenni. Nagy tervei elé azonban szüntelen akadályok gördülnek. Nem a megélhetés nehézségei, hiszen dúsgazdag nagyanyja mindennel ellátná, s fényes közéleti pálya lehetoségeit csillogtatja elotte. Ám a veszély éppen ezekben rejlik, félo, hogy a könnyebbik megoldás felé hajlik majd. Eloször egy kacér fiatalasszony, Katinka feledteti vele a célt, aztán Decséry foispánék szolgálatában az érvényesülés vágya érinti meg. A drámáját fogadó közöny is arra ösztökéli, hogy hagyjon fel próbálkozásaival. A végso kísértés a legnagyobb: festeni kezd, és szép sikert ér el. Emiatt még nem kellene szakítania sem nagyanyjával sem eddigi életmódjával. De színészbarátai nyomorúságát hallva Kálmán hazajön olaszországi festo-körútjáról. Végleg az írásnak szenteli magát és vállalja nagyanyja sírig tartó haragját.

Egy vöröskeresztes no eltunt személyek után kutat. Ezúttal azonban talán jobban járt volna, ha nem találja meg azt, akit hivatalos felkérésre olyannyira keresett..?

A lélek becsapásán alapuló pszichoszomatikus gyógyászat elvi és gyakorlati módszere. Rem (megváltoztatott) tudatállapotban megkeressük a betegség kiváltó okait. Elmegyünk a titkok házába, ahol választ kapunk betegségünk kiváltó okairól. Ezzel a módszerrel komplexen kezelve a családot, az egyénen kívül a család életmódjának problémáira is megkeressük a választ és virtuálisan megoldást találunk rá.

A Romeo és Júlia (1595) témájának alapja egy olasz novella: Shakespeare a kor szokása szerint nyúlt ismert témákhoz, és teremtett azokból új, önálló alkotást. A novellából kiindulva írta meg a líraiság és a tragédia szintézisének a remekét. Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedék és öregek ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszeru halál oly költoiséggel és drámaisággal megfogalmazva, hogy a világirodalom egyik legnagyszerubb szerelmes muvét ünnepelhetjük a darabban. A létezés fo misztériuma, a szerelem ? az élet maga ? és a halál egy alkotásban: a mindenkori ifjúság megdicsoülése és az értelmetlen halál elutasítása.

Az osztrák császár és magyar király egyfelol joviális ember, másfelol ijesztoen rideg bürokrata volt. Ám ?Henry Hamilton? a magánembert mutatja be, felhasználva a legutóbbi években napvilágot látott új forrásokat, régi naplókat, visszaemlékezéseket. Ezekbol egy házasságtöro, elkényelmesedett, de néha vakmeroen szerelmes (?) férfi képe bontakozik ki.

Az újabb történet egy Balti-tengeri kompon játszódik. Az egyik kémvadász a németek fogságába kerül, a másik pedig megpróbálja kiszabadítani?

A ?Magyar Történelem? sorozat 18-ik századot bemutató kötete, amelyben a szerzo jónéhány témáról egészen mást ír, mint amit arról az iskolákban, egyetemeken tanítanak.

Mint a ?? magánélete?- sorozat eddigi hoseirol, most a költorol is számos olyan dolgot tudhatnak meg, amelyet nem tanítanak semmilyen iskolában és persze a hivatalos életrajzokban sem olvasható?

Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki személyes adottságai és az események összejátszása révén a hatalmas felkelés népvezére lett, s aki reformtervével akarta megújítani Törökországot. Ezt a történelmi eseményt dolgozta föl és tarkította török és általában mohamedán szokások, mesemozzanatok felhasználásával Jókai. A nap a szeráj ablakain keresztül sütött már, a két ulema, ki a szultánnal együtt szokott imádkozni, éppen most távozott el, s a kapu agaszi és az anaktár oglán (főajtónálló és kulcstartó) sietnek nyitni az ajtókat, melyeken keresztül a padisah öltözködő termébe szokott lépni, ahol már készen várnak reá az udvar legnevezetesebb személyei: a khaszoda basi (főöltöztető), a csohodár, ki a szultán felső köntösét adja fel, a dülbendár, aki a sált köti a derekára, a berber basi, aki fejét megborotválja, az ibrikdár aga, aki megmossa a kezeit, a peskirdzsi basi, aki megtörülgeti, a serbedzsi basi, aki italát tartja készen, és a tirnakdzsi basi, aki körmeit elmetéli. Mindezek a legnagyobb hódolat- és tisztelettel hajolnak a földig, midőn a padisah orcáját megpillantják, ki a számtalan faragott ajtókon keresztül öltöző szobájába lép.

Brit kommandósok, Kate, Harry és új társuk Ray, ezúttal náci "kollégáikkal" kerülnek szembe. Úgy tunik, a kémvadászok sorsa megpecsételodött, nincs aki segíthetne rajtuk?