Adamo Books Kiadó strana 20 z 41

" Ne lássalak unalmas, egyhangú világi élet! Maradjatok el tolem józan gondolatjai a megfontolt tudásnak, égméro szögletek, ártatlan csillagok után leskelodo csövei az égbuvárnak, tágúlj keblemrol mindenható számtudomány, megcáfolhatlanságod lidércnyomásával, földre vert abroncsok, egyenes vasutak, és ti vaskezu, vaslábú szörnyei a vizeknek és szárazoknak, gozokádó torkaitokkal, engedjétek meg nekem, hogy ne halljam egy percre szorgalmas, haszonhajtó munkáitok zaját, hogy elfelejtsem azt a rettenetes tudást, hogy a semmibol nem lesz semmi, és csak az lehet, a mi van! "

"Aranyszívű szegény gyermekekről és öregekről, aranyhajú Vilmácskáról és sétára induló Pankáról, habókos Fityókról és bolondos csicseriekről mesél a bűvös hangú író, s történeteivel könnyedén fakaszt mosolyt, könnyet és kacagást. Világában csak futó árnyék a rossz, a szív jósága átfénylik a szegénység rongyain is – jó az ember, vallja olyan hittel, ahogy csak a gyermek vallja, aki mindenben a szépet és a jót keresi, és ezért meg is leli. Gyermekirodalmunk nagy klasszikusának kisgyermektárgyú elbeszéléseit és meséit gyűjtöttük egybe sorozatunk második kötetében, Reich Károly ihletetten keltette életre a Móra megálmodta alakokat."

A harangvirágok éppen delet harangoztak az erdőben, mikor Csalavér anyó az asztalra tette a pecsenyéstálat és szíves szeretettel ebédhez tessékelte a familiát.

Hella a messzi északról jött az afrikai partok mellett elterülő spanyol szigetre. Egy nagy trópusi vihar érteti meg vele: semmi köze a partneréhez, akivel jött. Betéved egy kórházba, és bár később megtudja, hogy ott leprásokat ápolnak, valami visszahúzza a csöndes falak közé. Nem riasztja el a szenvedés látványa sem. Számos kaland árán tanulja meg: az igazi szerelmet és a boldogságot nem adják ingyen.

Bizonyára emlékszik még az olvasó A Medveölo fiára. Néhány onnan ismeros szereplo története folytatódik ebben a regényben is. Gyanútlan utazók a sivatagi banditák kezébe kerülnek, ami ezen a vidéken egyenlo a biztos halállal. Derék fehérek és indiánok fognak össze az utazók megmentésére, sot megjelenik a színen maga Old Shatterhand is. Mennyi mindennek kell történnie, míg hoseink ? az életükért küzdo áldozatokkal együtt ? végére jutnak a történetnek! A részleteket azonban hagyjuk meg az olvasónak, aki ? akár olvasta A Medveölo fiát, akár nem ? izgalommal kíséri végig a regényt.

A sámán a gyógyító, a halottakkal társalgó, az időjós, és még sok minden. A sámán az, aki a legősibb koroktól elkíséri az emberiséget, mondhatni „sámánok mindig is voltak”. De kik ezek az emberek, és mire képesek? A szerző alaposan belemélyedt a témába, és több, olykor nagyon meglepő információval örvendezteti meg olvasóit. Egy egészen más, ismeretlen világ tárul fel a szemünk előtt. A sámán nemcsak egy titokzatos hivatás, de ősi tudások birtokosa is. Aki lélegzetelállító dolgokra képes – a mi érdekünkben.

Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című kisregénye egy részletesen kidolgozott anekdota köré épül: miszerint a gazdag és különcködő úr a törvényes örökösök kijátszásával a vagyonát szeretett nevelt fiára akarja hagyni. Az esernyő nyelébe rejtett kincs ugyan eltűnik, ám a mű mégis boldogsággal zárul, hiszen a legnagyobb kincs az életben a szerelem.

A hajdanában világszerte divatos német kalandregényírónak legismertebb és legjobb könyvét tartjátok kezetekben. Hosének a legeszményibb indiánnak neve ? Winnetou ? immár fogalommá lett, akárcsak e könyv sápadtarcú hoseinek neve: Old Shatterhand, Old Firehand, Old Death. Szép vadászatokkal, izgalmas vágtákkal és indián csatákkal fonódtak össze ezek a nevek, velük gyermekkorunk fordulatos, érdekes olvasmányaira emlékszünk valamennyien, apák és nagyapák egyaránt. Karl May néhány maradandó regénye közül ez a história is érdemes volt arra, hogy megmentsük a feledéstol. Szinnai Tivadar szép, irodalmi értéku átdolgozásában lehettek tanúi és részesei ti is Winnetou és Old Shatterhand eseményekben gazdag, nagy barátságának. ? Az új kiadás két kötetben, az elozo kiadás teljes szövegével jelenik meg.

Még a magyar történelem kedvelői közül sem sokan tudják, hogy milyen furcsa helyeken és célokért háborúztak egykor őseink. Ki tudja, hogyan küzdött a magyar királyság az Adriáért Velencével és Bizánccal? Miféle magyar háborúk zajlottak orosz földön csaknem ezer évvel ezelőtt? Hol mérkőztek meg egymással a görögök és a magyarok, hányszor jártak csapataink osztrák földön? Mennyi csatát vívtunk a csehek meg a lengyelek ellen, és ki hallott már a litvánok ellen viselt három háborúnkról? Bizony őseink háborút indítottak Bulgária ellen, de hódítottak Sziléziában és voltak kéretlen hódítók más idegen földeken is. Vívtak magánháborút Magyarországon, huszáraink rohammal vették be Berlint, és őseink hadakoztak még a Szentföldön is… Régi hadjáratok elevenednek meg a szerző élvezetes előadásmódjában. Olyan háborúk, amelyeket mára nagyobbrészt elfelejtettünk, pedig sok tanulsággal szolgálhatnak a ma emberének is.

A regény a francia romantika utolérhetetlen népszeruségu írójának egyik legizgalmasabb muve. A filmszeruen pergo cselekményu, váratlan, szellemes fordulatokban gazdag történelmi kalandregény Franciaországban játszódik a XVIII. század elején, amikor a gyermek király helyett a kicsapongó életu, de tehetséges államférfi, Orléans-i Fülöp régens uralkodik. Ellene szo összeesküvést a békétlen bretagne-i nemesek csoportja, s köztük a bátor, daliás ifjú lovag, Gaston de Chanlay, akit hazafiúi érzelme és a családját ért régi sérelem megtorlása hajt, hogy végrehajtsa véres tettét, megölje a régenst. De alighogy útra kel Párizs felé, lépteit máris titkosrendorök hada figyeli, s a tapasztalatlan összeesküvo, aki ráadásul olthatatlanul szerelmes a szépséges, erényes Héléne-be, a régens kolostorban neveltetett lányába, gyanútlanul besétál az agyafúrt, kegyetlen, de zseniális fotanácsadó, Dubois állította kelepcébe. És ekkor dol el, hogy mi nyom többet a latban: a szenvedélyes szerelem vagy az adott szó, a becsület? A romantikus kalandregény utolérhetetlen mestere, Dumas ezúttal is három testorre való izgalommal szolgál.

A „nagy mesemondó” ezúttal a magyar történelem dicső múltjába kalauzolja el az olvasókat. Kőhalom, Csicsóvár, Selmecbánya, Világos, Zboró, Likava, Krasznahorka, Galambóc, Keresd, Léta, Kékkő, Somlyó, Árva, Szádvár, Székelykő, Csejte, Kosztolány, Nyitra, Sárospatak, Szeged, Visegrád, Vajdahunyad, Trencsén és sok másik vár legendája, története elevenedik meg a Zubály Sándor grafikáival illusztrált lapokon -természetesen az utánozhatatlan mikszáthi stílusban.

Daniel Monti újabb története Afrikában játszódik. Már egy éve a szudáni felkelok kiképzotisztje, amikor a lázadók vezérét Endorába kell kísérnie. Csak ketten indulnak a veszélyes útra, és Montitól függ, hogy életben maradnak-e?

A kisregény sajátos ötvözete az író pacifista, humanista szellemű eszmehirdető műveinek, gunyoros, ironikus társadalomrajzának és idilli, bizakodó, optimista világszemléletének. Az alaptörténet tulajdonképpen egyszerre ad módot keserű szatírára és groteszk iróniára, ám a szerző végül is úgy alakítja az elbeszélést, hogy annak hatása inkább feloldó, harmonikus lesz. Egy hadifogságból hazatérő tanár - a regény narrátora - nagyszabású történelmi tanulmányt ír Hannibálról, pontosabban a zámai csatáról, és azt próbálja valószínűsíteni, hogy jobb irányba haladhatott volna a világtörténelem, ha Hannibál lesz a győztes. A kicsiny termetű, félszeg természetű, filosz alkatú tanár azt azonban nem veszi számításba, hogy milyen lesz majd tanulmányának a fogadtatása. Az írás nagy botrányt kavar, még parlamenti interpelláció is foglalkozik vele, s a tudós tanár antiszemita uszítás céltáblájává válik. Teljes elkeseredésében már öngyilkos akar lenni, amikor mégis az életnek szavaz bizalmat, mert születendő fiában látja sorsának reményteli folytatását. A regény élét, társadalomkritikájának erejét gyöngíti Móra bensőséges, behízelgő, nagyon is lágy stílusa, mely érzékelhetően ellentétes a regény témájával.

Egzotikus tájon, a trópusi oserdovel, vulkanikus hegyekkel borított Jáva szigetén játszódik Dumas egyik legizgalmasabb kalandregénye, A jávai orvos. Hosei: egy fiatal holland házaspár, egy misztikus varázserovel rendelkezo orvos és egy fekete párduc. De szó esik a fantasztikus történetben kalózháborúról, osi babonák és a modern tudomány összecsapásáról, buja keleti pompában tobzódó nagyurakról, gyarmatosítók és szigetlakók harcáról...

A ??költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és ingadozó óriás, aki kedves és szeretetre méltó, de társaságban félszeg, és sohasem melegedik fel. Egy álomfejedelem, ki ha az ősidőkben él, bíborszőnyeget kap lábai alá., a vértes, vasas vitézek is meghódolnak neki, és királyok lesznek szolgáivá. S látjuk őt gyerekkorától fogva furcsa szeszélyeivel és derűs egyszerűségével. Beteges, leányos, álmodó s a többiek „Móric kisasszony” – nak csúfolják. Lázas fantáziájával törpékről, medúzafejekről, csodaszörnyekről álmodik. Mindenki bámulja a csodagyereket, a halhatatlanságra készülőt, s majdnem úgy nevelik, mint egy trónörököst: a magyar költészet trónjának elfoglalóját és királyát. Látjuk azután, mint ütközik be az arisztokratikus, finom lélek az élet durva gerendáiba. A csodagyerek észreveszi, hogy az életben nincs minden kipárnázva, mint otthon és az álmok puha fészkében. Jön a viszály a szülői házzal, a politikai harcok, a honfibú, a lejáró váltók s az öregedő feleség a lenmagfőztes rongyokkal, a kámforos flastrommal s azután még sok-sok más, de minden elmúlik, s Jókai marad az, aki volt, álmodó, költő, a poézis fellegein lebegő. Betekintünk továbbá az alkotó konyhába is, ahol az érdekes regények, a színpompás novellák főnek, erjednek, forronganak. A szemünk láttára nő, dagad Az új földesúr kovásza, miáltal látjuk Jókai egész alkotóművészetét is. Egyik alakot a másik után alkot, csak a mese legyen érdekes, csak az írás maradjon vonzó, töröl, ha ellentmondásba kerül önmagával, de máskülönben sohasem javít, egyszerre két regényt ír, míg a harmadiknak a levonatait nézi át, a munkakedvben, akár a fantáziában is szertelenül tobzódó, hatalmas, egyedülálló. Külön lapra tartozik Pápa, Kecskemét, a régi Komárom rajza s a magyar reneszánsz gyönyörű jellemzése. Mindenütt Carlyle történelmi levegője rezeg: egy szó, egy mondat karon ragad bennünket, és belök a történelmi hangulat kellős közepébe. Ezeket a miniatűr képeket nem lehet elfelejteni sohasem…

Egy vöröskeresztes no eltunt személyek után kutat. Ezúttal azonban talán jobban járt volna, ha nem találja meg azt, akit hivatalos felkérésre olyannyira keresett..?