Adamo Books Kiadó strana 26 z 41

Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki személyes adottságai és az események összejátszása révén a hatalmas felkelés népvezére lett, s aki reformtervével akarta megújítani Törökországot. Ezt a történelmi eseményt dolgozta föl és tarkította török és általában mohamedán szokások, mesemozzanatok felhasználásával Jókai. A nap a szeráj ablakain keresztül sütött már, a két ulema, ki a szultánnal együtt szokott imádkozni, éppen most távozott el, s a kapu agaszi és az anaktár oglán (főajtónálló és kulcstartó) sietnek nyitni az ajtókat, melyeken keresztül a padisah öltözködő termébe szokott lépni, ahol már készen várnak reá az udvar legnevezetesebb személyei: a khaszoda basi (főöltöztető), a csohodár, ki a szultán felső köntösét adja fel, a dülbendár, aki a sált köti a derekára, a berber basi, aki fejét megborotválja, az ibrikdár aga, aki megmossa a kezeit, a peskirdzsi basi, aki megtörülgeti, a serbedzsi basi, aki italát tartja készen, és a tirnakdzsi basi, aki körmeit elmetéli. Mindezek a legnagyobb hódolat- és tisztelettel hajolnak a földig, midőn a padisah orcáját megpillantják, ki a számtalan faragott ajtókon keresztül öltöző szobájába lép.

Hogyan lesz a bácskai földesúr fiából a cigányok bárója, hogyan találja meg az apja által elrejtett mérhetetlen kincsen kívül a boldogságot is egy gyönyörű török lány oldalán? – ezt meséli el Jókai ebben a kisregényében, amelyet a belőle készült operett tett világhírűvé.

Új, füzetes, 16 részes sorozat "Kémvadászok" összefoglaló címmel. A szerzo a második világháború egy-egy valós eseményeken alapuló történetét meséli el. A foszereplok: Kate és Harry, egy brit testvérpár, a titkosszolgálat különleges ügynökei. Szerte a világon a legveszélyesebb akciókat végzik a szövetségesek oldalán. Zürichben egy jól rejtozködo német ügynököt kell megtalálni és félreállítani. A sorozat további részei: A birodalom aranya, Szöktetés a Gestapotól, A Viking a halálba visz, Égbol jött kommandó, Kémösvény a hóban, Csapda a szigeten, Az Emiliano 19. titka, A Köstler-akció, Az admirális rakétái, A néma utas, Mentsétek meg Londont!, Égo sivatag, A kísértet éjfélkor gyilkol, Hallgass a Rókára!, Ott leszünk, Fonök!

A túlnyomórészt prózai, itt-ott verses komédia ? inkább bohózat, mint vígjáték ? csupa jókedv, csupa móka, csupa bujkáló poézis. Hangja a Szentivánéji álom táncos könnyedségére, tündéri játékosságra emlékeztet. Foalakja: Falstaff a IV. Henrikben hódította meg eloször a közönséget. A pocakos lovag itt már kissé más, öregebb és ostobább, de éppen olyan mulatságos, mint a IV. Henrikben. Hetykesége most halkabb, hiszen alaposan megcsúfolják a windsori polgárasszonyok. A darab Shakespeare egyetlen olyan muve, melyben a vezeto szerepeket javarészt a polgárok játsszák. Iróniája a nemesurak ostobaságát és kapzsiságát teszi nevetségessé.

A locsei fehér asszony fohose, Korponayné Géczy Julianna a valóságiban is élo személy volt. Egy 1714-ben, Gyorben lefolytatott felségárulási per aktái orzik a nevét. Egyéb forrásokból kétségtelenül megállapítható, hogy a gyori vértanú és a korábbi locsei áruló ugyanaz a személy. Ez az azonosság egyben magyarázatul szolgál arra is, mi ragadta meg Jókai fantáziáját a történeti forrásanyagban. Jókai így vall errol regénye elején: ?Hogyan lehet az, hogy egy no, aki egy csókért odadob egy országot, másszor megint azért az országért odadobja saját ifjú, szép fejét. . . Hol a megoldás az ég-pokol különbségu ellentmondás között egy no jellemében?" Valóban Jókai világába kívánkozó figura, megfejteni való lélektani rejtvény, és szinte kínálja a lehetoséget a fantázia szabad szárnyalásához. S a Rákóczi-szabadságharc ? a várostrommal, az árulással, a majtényi fegyverletétellel és az azt követo nemesi összeesküvéssel ? történelmileg is izgalmas háttere Géczy Julianna romantikus és drámai sorsának.

A szerző ismét egy új műfajban próbálta ki magát – orvoskrimit írt. Persze, ahogyan ez nála megszokott - inkább krimi, mint orvostudomány. Akárha filmet látnánk: feszült, pergő a cselekmény és nagyon izgalmas a könyv.

Válogatás Rose Woods "...ott is majd téged szeretlek" című novelláskötetéből.

Már a költo életében négy negyedrét-kiadás jelent meg e drámából, a mi nagy népszeruségét bizonyítja. Általában a kiadások számából ítélve, Hamlet kivételével, e historiák, az angol történetbol merített drámák, voltak Shakspere életében legkedveltebb muvei. II. Richard elso negyedrét-kiadása 1597-ben jelent meg, a második 1598-ban Andrew Wise kiadásában, a másik ketto 1608-ban és 1615-ben Matthew Law kiadása volt.

Egy no, akinek szeme tengerszem, a csodát jelenti a szemébe pillantó férfi számára. A csoda pedig birtokolhatatlan. Erzsike szédelgok, csábítók, kerítok prédája lesz, férfiaké, akiket nem érint a csoda. Utolsó férjét megöli, és a márianosztrai fogházban fejezi be életét. Mi történik egyetlen méltó hódolójával? Az o sorsa nem tragikus. Humora sosem hagyja cserben, szenvedélyesen érdekli a történelem és a politika, leköti az írás. Egyébként Jókai Mórnak hívják. Jókai önéletrajzi ihletésu, öregkori remekét nyújtjuk át az olvasónak.

Az egykori magyar államfőről olyan részleteket tudhatunk meg, amelyekkel még az idősebbek sincsenek tisztában. Egy mozgalmas élet titkai tárulnak fel, jók és rosszak egyaránt. Hogyan lett a kis Horthy-fiúból előbb hat nyelven beszélő haditengerész, aztán flottaparancsnok, admirális, majd az ország kormányzója – és végül emigrációba kényszerült ex-politikus? Hogyan élte kalandos életének különböző szakaszait és hogyan halt meg?

William Shakespeare drámája, a János király, az 1199-1216 között uralkodott János angol király életérol és haláláról szól.

A regény Jókai munkásságának ahhoz a Fekete gyémántokkal megkezdett irányzatához kapcsolódik, melyben a modern ?nagyvilági" életet kívánta ábrázolni. A mu szerkezetileg két lazán összefüggo részre tagolódik. Az elso, A ?tegnap" 1848-49-ben játszódik. Fohose Illavai Ferenc, igazi Jókai alak: csúnya, de rettenthetetlenül bátor, muvelt, szerény, okos és jóságos. Gyámfiát és egyben unokaöccsét, Opatovszky Kornélt többször kimenti különféle halálos veszedelmekbol, noha méltatlan rá, hogy örököséül megtartsa. Nagy szolgálatot tesz a gróf Tarnaváry családnak, életüket és vagyonukat is megmenti.... A második rész, A ?ma": az 1860-as évek eleje, a Schmerling-korszak. Mind az Opatovszky-, mind a Tarnaváry-birtok tönkrement az oktalan spekulációban és az egymással vívott harcban... A regény bovelkedik az izgalmas fordulatokban, ezért szerkezeti és jellemzési gyengéi ellenére kituno olvasmány.

Az egykori forradalmár, miniszter, kormányzó, majd száműzött politikus életének a nagyközönség által eddig nem, vagy alig ismert részletei. Biztos, hogy az iskolában tanult anyaghoz képest meglepően sok új információt kaphat az olvasó.

Egy fiatal tanárno váratlan örökségéért elutazik az ország másik végébe. Még nem tudja, hogy a kis birtokkal együtt örökölt egy fogyatékos féltestvért és rengeteg más gondot is.

Az volna a toll, mely a boldog találkozást le tudná írni! Egy nap ellopva a paradicsomból! Kettészakított szívek újra találkozása. El kellett felejteni, hogy ez itt börtön. Hogy ez az élet a halálbüntetést megváltó hosszú fogság. Egy rövid pillanat, mely után következik megint a hosszú aeon.

Honnan vette Vízkereszt czímét e darab, melynek tartalma semmi összefüggésben sem áll ez ünneppel, erre nézve most már legfölebb találgatásnak van helye. Meglehet, azon véletlen körülménynek köszönte czímét, hogy először a vízkereszt ünnepén, január 6-án került színre; vagy talán Viola átöltözködése emlékeztette a költőt ez ünnepre, melyen szokásban volt álruhába öltözködni s álarcz alatt különféle tréfákat űzni. Más conjectura a második felvonás harmadik szinében vél újjmutatást találni a darab czímére. Tóbiás itt néhány szót énekel egy most már elveszett régi balladából.