Agave Könyvek strana 16 z 64

Bár minden ellene szólt, Katniss Everdeennek kétszer is sikerült élve kikerülnie az Éhezők Viadalából. Túlélt minden megpróbáltatást, de még mindig nincs biztonságban. Mert a Kapitólium bűnbakot keres a lázadás miatt. Snow elnök pedig egyértelművé tette: Kapitólium haragja elől senki sem menekülhet. Sem Katniss családja, sem a barátai, sem pedig a 12. Körzet lakói. De közeledik a végső forradalom ideje. Amikor a nép végre szembeszáll a Kapitólium zsarnokságával. És ebben a forradalomban Katnissnak döntő szerepe lesz. Az ő bátorságától, kitartásától és eltökéltségétől függ Panem jövője. Mert ő a kiválasztott. De maradt-e elég ereje hozzá, hogy megvívja az utolsó, mindent eldöntő harcot?

Egy újabb átlagos csütörtöki nap, amikor a dolgoknak végre vissza kellene térniük a megszokott kerékvágásba. Csakhogy a csütörtöki nyomozóklub mágnesként vonzza a bajt. Egy tíz évvel ezelőtti megoldatlan bűntény szálai egy helyi híradós sztárhoz vezetnek, és egy olyan gyilkossági ügyhöz, amely holttestnek és magyarázatnak is híján van. Eközben egy váratlanul felbukkanó új ellenség keresztezi Elizabeth útját, és választás elé kényszeríti: gyilkolnia kell, vagy meghal. Miközben a megoldatlan bűntény újabb és újabb fordulatokat tartogat, Elizabeth a lelkiismeretével (és egy pisztollyal) viaskodik, Joyce, Ron és Ibrahim pedig régi és újdonsült barátokkal együtt nyomoznak. Vajon képesek lesznek megoldani a rejtélyt és megmenteni Elizabethet, mielőtt a gyilkos újra lecsap?

Nexus 6, másolatok, Deckard, Rachel… A nevek ismerősek. A könyv is. Philip K. Dick korszakalkotó regényének új fordítását tartja a kezében az olvasó, amely alapját képezte Ridley Scott kultfilmjének, a Szárnyas fejvadásznak. A kötethez három vezető irodalomtörténész – Bényei Tamás, H. Nagy Péter és Tillman J.A. – írt kísérő szöveget, amelyek segítségével végre a helyére kerülhet Dick legnagyobb hatású alkotása.

Az oregoni Mount Hood közelében egy ismeretlen eredetű, pusztító erejű hanghullám söpör végig egy kis településen. A katasztrófában mindenki életét veszti, leszámítva egy testvérpárt, akik még időben elérték az egyik óvóhelyet. A jelenség hamarosan több helyen megismétlődik, és további megmagyarázhatatlan események is történnek. Egyesek szerint a kínaiak vagy az oroszok vetettek be egy új titkos fegyvert. Mások isteni eredetű megtorlásban hisznek. A kormány a helyszínre küld egy csapatot, hogy kivizsgálja az esetet, de a csapat tagjai egymással ellentétes feladatokat kapnak. Dr. Martha Chan pszichológusnak, aki egészségügyi vészhelyzetekre szakosodott, tanulmányoznia kell a túlélőket. Alexander Fraser főhadnagynak, aki egész életében katonai pályára készült, és nem bízik a civilekben, el kell különítenie őket. Kisvártatva azonban teljesen eluralkodik a káosz, és mindenki kénytelen lesz összefogni, hogy megoldást találjanak az őrjítő zaj eredetére, ami senkit és semmit nem kímél. James Patterson és J.D. Barker második közös regényében a rettegés eddig ismeretlen hangon szólal meg, és ez a hang a két méltán népszerű szerző képzeletvilágának legsötétebb zugaiból származik.

Olivia Prior egész életében azon tűnődött, ki ő valójában és hova tartozik. Ebben egyedül egy vékony, ütött-kopott napló van a segítségére: az anyjáé volt, tele bejegyzésekkel és képekkel, amelyek arra utalnak, hogy a nő elvesztette az eszét, ráadásul a rajzok alig többek tintapacáknál... amíg Olivia észre nem veszi bennük egy kéz, egy ajtó, egy virág és egy koponya körvonalait. Nem sokkal később levelet kap, melyben hazahívják Gallantba. A helyre, ahová az anyja naplója szerint soha nem szabad mennie. Olivia mégis útra kel. Mi mást tehetne? Gallantban aztán rátalál az utolsó élő rokonára és a családi kúriára bálteremmel, szalonnal, dolgozószobával és egy hatalmas, színpompás kerttel, valamint egy málladozó fallal és egy vaskapuval, amit soha nem szabad kinyitnia. Azonban senki nem tud a levélről. És senki nem árulja el Oliviának, mi kísérti az unokatestvérét az álmaiban, mi történt az anyjával és mi rejtőzik a fal túloldalán. Vajon az árnyak hívták haza a lányt? És, ha igen, mit kérnek érte cserébe?

"Jane Smith" biztonsági tanácsadó kap egy borítékot, benne egy raktár kulcsával, amely egy kitömött kolibrit és egy kitömött szalamandrához vezető nyomokat rejt. Silvina, a halott nő, aki az üzenetet hátrahagyta, hírhedt ökoterrorista volt és egy argentin iparmágnás lánya. Amikor Jane elviszi a kolibrit a raktárból, olyan események sorozatát indítja el, amelyek hamar kicsúsznak az irányítása alól. Nemsokára Jane és a családja is veszélybe kerül, és alig néhány szövetséges segít megérteni neki a veszély valódi mértékét. Vajon az egyetlen út a biztonságba, ha követi Silvina lépteit? Vagy túl késő leállni? Miközben Jane kétségbeesetten keresi a válaszokat arra, miért vette fel vele a kapcsolatot Silvina, ő - és talán a világ is - kifut az időből. A Kolibri szalamandra Jeff VanderMeer kápráztató, filmszerű stílusának legjavát nyújtja. Feszes és váratlan csavarokkal teli történetté szövi a klímaváltozás, az identitás és az általunk lakott világ legalapvetőbb kérdéseit.

A hidegháború nem ért véget, a fegyverkezési verseny rendületlenül zajlik. Lars Powderdry és Lilo Topchev riválisok, fegyvertervező médiumként dolgoznak a két részre szakadt világ szemben álló oldalán, a Nyugati-blokkban és a Tábor-Keleten. Munkájuk abból áll, hogy bonyolult szerkezeteket vizionálnak transzállapotban, ám ezek csak látszólag halálos fegyverek, valójában mindennapi eszközöket készítenek belőlük. A tömegek erről mit sem tudnak, de örülnek, hogy a kormány „megvédi" őket. Viszont, amikor ellenséges idegen műholdak jelennek meg az égen mindkét tábor felett, a két oldal kétségbeesve összefog, hogy egy olyan igazi fegyver születhessen, amely megmenti a világot. Egy tökéletes fegyver. Philip K. Dick ebben az 1967-es regényében a fegyverkezési versenyt parodizálja maró gúnnyal, olyan látleletet adva a nagyhatalmak vetélkedéséről, ami ma is ugyanolyan érvényes. A kötet korábban Transz címmel jelent meg magyarul, az olvasó most új fordításban tartja a kezében.

A Netflix eddigi legdrágább költségvetésű filmje alapjául szolgáló regény! Főszerepben Ryan Gosling, Chris Evans, Ana de Armas és Billy Bob Thornton. Courtland Gentry jó ember, ugyanakkor még jobb gyilkos. Az árnyak között csak úgy ismerik: a Szürke Ember. A fedett műveletek világában legendás státusszal bír, ugyanis mindig csendben, sokszor a lehetetlent végrehajtva végzi el egyik munkáját a másik után, majd válik teljesen köddé. A célpontjainak nincs esélyük menekülni előle. Csakhogy akadnak még Gentrynél is veszedelmesebb és halálosabb erők, amiket még több pénz és hatalom mozgat. És amikor Gentryt elárulja a kormánya és korábbi munkatársai, ezek az erők mozgásba lendülnek. Az ő szemükben a Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni. A Közel-Keleten és egész Európán átívelő élet-halál harc veszi kezdetét, melynek során Gentrynek bizonyítania kell, hogy nem veszti el hidegvérét akkor sem, ha a megélhetése helyett ezúttal az életben maradásért kell ölnie. Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. Sokan Tom Clancy szellemi örökösének tartják, akivel több Jack Ryan-regényt írt közösen, majd Clancy halála után egyedül folytatta a sorozatot.

Charles Jenkins túlélt egy balul elsült titkos oroszországi akciót, mely után egy életre elege lett a kétkulacsos kémjátszmákból. Ám egy nap megtudja, hogy a hírhedt moszkvai Lefortovó börtönben egy nőt mindenkitől elszigetelten őriznek, ezért nyomozásba kezd. Ha ugyanis kiderül, hogy Paulina Ponomajovát tartják fogva, aki a megmentője volt, akkor nem hagyhatja sorsára. De nincs rá semmi garancia, hogy ő az, ahogy arra sincs bizonyíték, hogy Paulina még mindig él. Jenkinsnek így vissza kell térnie Oroszországba, hogy utánajárjon a dolognak, és fel kell vennie a kapcsolatot Viktor Fjodorov volt orosz FSZB-tiszttel – egykori ellenségével, aki három kontinensen át üldözte –, hogy segítsen neki bejutni a Lefortovóba. Utazása ráadásul minden korábbinál veszélyesebb fordulatot vesz: mindkettejükre elkezd vadászni egy kegyetlen, vérszomjas orosz ügynök. Jenkins lojális a talán még életben lévő Paulinához, és mindenki életét kockára teszi az új küldetés során, amely akár az utolsó is lehet.

Egy száműzött boszorkány beleszeret Lokiba, és ezzel az istenek haragját vívja ki ebben a megindító, elsöprő erejű történetben, ami újragondolja az északi mitológiát. Angurboda története ott kezdődik, ahol a legtöbb boszorkányé véget ér: egy égetésnél. Ezt kapja ugyanis büntetésül Ódintól, amiért megtagadja tőle a jövő ismeretét. A tűztől sebzett és erejétől megfosztott Angurboda egy távoli erdő rejtett zugába menekül – itt talál rá egy férfi, aki Lokiként mutatkozik be, és a nő kezdeti bizalmatlansága ellenére hamarosan őszinte és igaz szerelem szövődik közöttük. Hamarosan három különleges gyermekük születik, különleges sorsokkal. Angurboda a világ végén, Ódin mindent látó szeme elől rejtve neveli őket, ám, ahogy lassan visszanyeri látnoki képességét, úgy ébred rá, hogy boldog élete – és vélhetően mindenki másé – nagy veszélyben van. Hamarosan el kell döntenie, hogy elfogadja saját és családja végzetét, vagy fellázad és megváltoztatja a jövőt. Genevieve Gornichec regénye az egyik legősibb mitológiából táplálkozik, és a modern világ emberének mesél el egy felejthetetlen történetet szerelemről, veszteségről és reményről.

Alexander Weinstein elgondolkodtató történeteiben a jövő már megérkezett, olyan technológiai forradalmat és konflikusokat hozva magával, amik jó eséllyel mindannyiunk életében jelen lehetnek majd. A kötetben található tizenhárom novella az embert vizsgálja hétköznapi helyzetekben: az embert, aki látszólag mindig küzd az új világ változásaival és a folyamatosan érkező technológiai csodákkal, de közben a legnagyobb ellensége folyton saját maga lesz. Családok mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást egy újabb és minden eddiginél keményebb gazdasági válságban (Hátország), vagy megnézhetjük, hogy egyáltalán mit jelenthet a család fogalma a jövőben (Búcsú Yangtól, Az Új Világ gyermekei), és mit tehetnek az egyénnel a virtuális valóságok (A térképészek, Móksa). Ezek mellett olvashatunk arról is, hogy milyen hatással lehet egész országok életére a menekültkérdés (Vándorlás), illetve több történet foglalkozik a küszöbön álló klímakatasztrófával (Jégkorszak, Zuhanóív). Az Új Világ gyermekei és más történetek a szépirodalom és a sci-fi eszköztárából építkező, sokszor komor hangulatú gyűjtemény, amiben lépten-nyomon felvillan a remény szikrája, emlékeztetve minket arra, hogy miért vagyunk itt és miért harcolunk. Alexander Weinstein ezekkel a történetekkel hívta fel magára a figyelmet az utóbbi években, ráadásul a Búcsú Yangtól című novellájából Colin Farrell főszereplésével film is készült.

Laurell K. Hamilton új sorozatában az angyalok köztünk járnak – és más földöntúli lények is. Zaniel Havelock nyomozó képes beszélni az angyalokkal. Valaha Angyalszónoknak tanult, hogy az égi lényeket és embertársait szolgálhassa, azonban egy árulás miatt lemondott arról az életről annak minden ígéretével és lehetőségével együtt. Ma már rendőrként szolgál és véd, de az angyalok azóta sem hagyták el őt. Azonban, ahol angyalok vannak, ott akadnak démonok is... Havelockot egy egyetemi kollégiumban történt brutális gyilkossághoz riasztják, és azt kell kinyomoznia, hogy az elkövető ember volt-e, vagy valami sokkal rettenetesebb erő. Ahol ugyanis a démoni megszállottság esete forog fenn, ott az angyali védelem sem oldhat meg mindent. Havelock halálos iramban ered a tettes nyomába, hogy elejét vegye egy újabb gyilkosságnak, miközben múltja saját, személyes démonaival is meg kell küzdenie.

Anita Blake 28. Rafaelnek, a vérpatkányok királyának életre-halálra szóló párbajt kell vívnia, hogy megtarthassa a koronáját. Korábbi ellenfeleivel könnyűszerrel végzett, de a mostani kihívója sokkal veszélyesebbnek tűnik. Ezért a párbaj éjjelén mindenképpen maga mellett szeretné tudni egyik legrégebbi és legmegbízhatóbb szövetségesét, Anita Blake-et. A vérpatkányok között azonban akadnak, akik túlságosan is szorosnak ítélik a vámpírokhoz fűződő köteléket. Úgy vélik, Amerikában csak egyetlen természetfeletti királynak van hely, és ha Rafael ennyire kiszolgáltatja magát és az övéit a szövetségeseinek, akkor a patkányok végül a vérszívók játékszerévé és eleségévé válnak. Közülük lép elő az új kihívó is. Egy vérpatkány, aki fiatalabb és éhesebb a mostani uralkodónál, de sötét titkokat rejteget, amelyek nem csak a saját fajtájának, de a vámpírok vesztének ígéretét is hordozzák. Rafael azonban tántoríthatatlan: vállalja a küzdelmet, és világa megmentéséért a legvéresebb erőszaktól sem retten meg.

Egy hajó kapitánya, akit nem béklyóz az idő. Egy néma gyermek, akire elképzelhetetlen hatalom ró terhet. Egy ezeréves asszony, akit emberöltőnyi tévedések kísértenek. Közös történetük az elmúlt évek egyik legjobb sci-fi regénye. Nia Imani hajókapitány élete sokban különbözik másokétól. Míg az ismert világokban ugyanúgy telnek az évek, számára a több évtizedet felölelő utazások nem többek néhány hónapnál. Mindenhol várja egy megöregedett barát vagy szerető; ő azonban a legtöbbször csak magányosan sodródik a hajóján, és a következő fizetést várja. Ám egy nap találkozik egy rejtélyes fiúval, aki a megtalálói szerint az égből hullott a földre. A gyermek nem beszél, egyedül régi fafuvoláján játszott gyönyörű, keserédes zenéjén keresztül kommunikál. Niát megragadják a dalai, és a kettejük között kibomló különös kapcsolat hatására úgy dönt, magával viszi a fiút. A csillagfényes utazás évei alatt pedig a két kívülálló felfedezi a másikban azokat a dolgokat, amelyek saját magukból hiányoznak. A fiú számára ez az otthont, a szeretetet és a biztonságot jelenti. Nia számára pedig a saját világán kívüli, stabil pontot. Csakhogy nem Nia az egyetlen, akinek felkeltette a figyelmét a fiú. Sóvárog utána a múlt, és amikor utoléri őket, azzal fenyeget, hogy mindketten elveszíthetik azt, ami a legfontosabb: egymást.

Kim Stanley Robinson, a science fiction egyik legnagyobb ma élő óriása a klímaváltozás olyan vízióját mutatja be ebben a regényben, amilyet eddig elképzelni sem tudtunk. A Párizsi Egyezményt aláíró országok kongresszusa egy új szervezetet alapít 2025-ben. Célja az eljövendő nemzedékek érdekképviselete és az összes élőlény védelme a jelenben és a jövőben. Hamarosan mindenki a Jövő Minisztériuma néven kezdi emlegetni. A teljes egészében fiktív szemtanúk által elmesélt történet arról szól, hogy milyen hatással lesz az emberiségre a klímaváltozás a következő évtizedekben. Az egyes fejezetek nem egy kihalt, posztapokaliptikus világban játszódnak, hanem a közvetlen jövőnkben – amelyben még az is előfordulhat, hogy legyőzzük az előttünk álló rendkívüli kihívásokat. Az olvasó egy kétségbeesett felütésű, ám reményteli üzenetekkel teli regényt tart a kezében; a legeredetibbet és legerőteljesebbet, amit valaha a klímaváltozásról írtak.

Kr. u. 165: a Római Birodalom fejlődése eléri csúcspontját. Beköszönt az egyetemes béke – a Pax Roma – korszaka Britanniától Egyiptomig, Galliától Görögországig. Marcus Aurelius tartja fenn ezt az aranykort, aki legalább annyira filozófus, mint császár. A Pinarius család műhelye aranyozott szobrokkal és hatalmas, márványból faragott emlékművekkel járul hozzá a város ékesítéséhez. Ez a művészet és a józan ész kora. Csakhogy a történelem nem áll meg. Az elkövetkező évek háborúkat, járványokat, tűzvészeket és éhínséget hoznak. A történelem legjobb császárait a legrosszabbak követik. Végtelen hullámokban támadnak a barbárok, akik egészen Róma városáig merészkednek. Katonák kaparintják meg a hatalmat, és a legmagasabb ajánlatot tevőnek adják a trónt. A birodalomban kitör a káosz. Mindeközben a Pinarius család fennmarad, és ez javarészt a fascinumnak köszönhető, a Rómánál is régebbi talizmánnak, számtalan nemzedékük misztikus örökségének. Végül még nagyobb katasztrófa sejlik fel a láthatáron. Bizonyos szekták a társadalom pereméről veszélyes, lázító gondolatokat terjesztenek. Meggyőződésük, hogy mindenki csak egy istent imádhat, az ő istenüket. Keresztényeknek nevezik magukat. Egyes császárok megtűrik őket, mások kegyetlenül leszámolnak velük. Aztán az egyik császár felfoghatatlan lépést tesz. Felveszi a kereszténységet. Constantinusnak hívják, és az általa elindított forradalom örökre megváltoztatja a világot. Saylor százhatvan évet és hét generációt felölelő, az ókori Róma legélénkebb alakjait felvonultató eposza életre kelti az emberiség történelmének egyik legmozgalmasabb és legmeghatározóbb fejezetét, amelynek eseményei máig hatást gyakorolnak ránk.