Agave Könyvek strana 18 z 63

Ugyanaz a város, mégsem ugyanaz a világ. Egymás mellett létezünk benne, de más és más valóságokban. Veres Attila, a horror és a weird irodalom hazai mestere és nemzetközileg is elismert szerzője egy új novelláskötettel tér vissza majdnem öt évvel a kultikussá vált Éjféli iskolák után. Ezekben a történetekben a démoni megszállottság járvány; a szerelem kutyaharapás; a komédia iszonyat - a valóság pedig csak hit kérdése. A valóság helyreállítása a széthullás állapotairól szól. Szétesnek benne életek és közösségek, hitek és világok. Mi, akárcsak a szereplők, keressük a helyünket ebben a szétszakadó világban, és ha nem találjuk, akkor eltűnünk a semmiben. A kötet tizennégy írásában Veres korunk legsürgetőbb kérdéseire keres választ a világ értelmezésével kapcsolatban. A történetek azonban rólunk szólnak és az országról, amelyben élünk - vagy sokszor csak létezünk. A lapokon elmosódik a határ az eksztázis és az iszonyat, a valóság és a fikció, a regény és a novelláskötet, a horror és a szépirodalom között.

Elle Cosimano az anyaság minden örömét és megpróbáltatását bemutató regénye pergő stílusú és őrülten szellemes, letehetetlenül szórakoztató olvasmány. Finlay Donovan kétgyerekes, egyedülálló és idegileg teljesen kimerült anyuka, aki mellesleg leadási határidőkkel küszködő írónő is egyben. Az élete totális káosz. Az ügynökének beígért könyvével egyáltalán nem halad, a volt férje kérdés nélkül elbocsátotta a kisegítő bébiszittert, négyéves kislányát pedig épp egy igen szerencsétlenül alakult első hajvágási kísérlet eredményeképpen a fejéhez szigszalagozott tincsekkel kénytelen óvodába vinni. Finlay egyre sokasodó problémáin az sem segít, hogy az ügynökével folytatott üzleti ebédje alatt a szomszédos asztalnál ülők kihallgatják krimije tervezett történetét, és tévesen bérgyilkosnak vélik. Finlay pedig saját maga legnagyobb döbbenetére igent mond a felkérésre, hogy elintézzen egy kellemetlen férjet. Mert hát valamiből élni is kell. Persze a való életben közel sem olyan egyszerű egy rendes bűncselekményt elkövetni, mint egy regény lapjain, ráadásul kisvártatva – hogy semmi se legyen egyszerű – Finlay menthetetlenül belebonyolódik egy nagyon is valódi gyilkossági nyomozás eseményeibe.

Rafaelnek, a vérpatkányok királyának életre-halálra szóló párbajt kell vívnia, hogy megtarthassa a koronáját. Korábbi ellenfeleivel könnyűszerrel végzett, de a mostani kihívója sokkal veszélyesebbnek tűnik. Ezért a párbaj éjjelén mindenképpen maga mellett szeretné tudni egyik legrégebbi és legmegbízhatóbb szövetségesét, Anita Blake-et. A vérpatkányok között azonban akadnak, akik túlságosan is szorosnak ítélik a vámpírokhoz fűződő köteléket. Úgy vélik, Amerikában csak egyetlen természetfeletti királynak van hely, és ha Rafael ennyire kiszolgáltatja magát és az övéit a szövetségeseinek, akkor a patkányok végül a vérszívók játékszerévé és eleségévé válnak. Közülük lép elő az új kihívó is. Egy vérpatkány, aki fiatalabb és éhesebb a mostani uralkodónál, de sötét titkokat rejteget, amelyek nem csak a saját fajtájának, de a vámpírok vesztének ígéretét is hordozzák. Rafael azonban tántoríthatatlan: vállalja a küzdelmet, és világa megmentéséért a legvéresebb erőszaktól sem retten meg.

A hidegháború nem ért véget, a fegyverkezési verseny rendületlenül zajlik. Lars Powderdry és Lilo Topchev riválisok, fegyvertervező médiumként dolgoznak a két részre szakadt világ szemben álló oldalán, a Nyugati-blokkban és a Tábor-Keleten. Munkájuk abból áll, hogy bonyolult szerkezeteket vizionálnak transzállapotban, ám ezek csak látszólag halálos fegyverek, valójában mindennapi eszközöket készítenek belőlük. A tömegek erről mit sem tudnak, de örülnek, hogy a kormány "megvédi" őket. Viszont, amikor ellenséges idegen műholdak jelennek meg az égen mindkét tábor felett, a két oldal kétségbeesve összefog, hogy egy olyan igazi fegyver születhessen, amely megmenti a világot. Egy tökéletes fegyver. Philip K. Dick ebben az 1967-es regényében a fegyverkezési versenyt parodizálja maró gúnnyal, olyan látleletet adva a nagyhatalmak vetélkedéséről, ami ma is ugyanolyan érvényes. A kötet korábban Transz címmel jelent meg magyarul, az olvasó most új fordításban tartja a kezében.

Neil Gaiman kezében a mágia nem pusztán illúzió, és minden lehetséges. Ebben az első, 1998-ban megjelent és mára klasszikussá vált novelláskötetében képzelete és ügyessége a hétköznapi világot baljós csodákkal teli hellyé változtatja: ahol egy filléres boltban megvásárolható a Szent Grál, ahol a bérgyilkos hirdetésben árulja szolgáltatásait, és ahol egy fiú az életéért alkudozik egy trollal. Lépj be ebbe az új valóságba, amelyet tükrök sokszorosítanak és füst homályosít el, mégis mágikus és megragadható.

Finlay olykor legszívesebben holtan látná a volt férjét. De sosem gondolja komolyan. Finlay Donovan a következő regényét írja nagy küzdelmesen, közben pedig igyekszik a felszínen maradni a két gyerekével egyedülálló anyukaként. A jó hír: továbbra is számíthat Veróra, aki egy személyben a bébiszittere és bizalmasa is, ráadásul a lánya frissen kimúlt aranyhalát leszámítva már jó ideje nem kellett megszabadulnia egyetlen hullától sem. Ami már nem annyira jó hír: a volt férje, Steven valakinek csúnyán a tyúkszemére lépett, aki ezért szeretne végleg megszabadulni tőle. Bár Stevennek akad rossz tulajdonsága bőven, a gyerekeknek jó apukája, ezért Finlay nem hagyhatja, hogy baja essen. Ezzel azonban buzgó anyukáknak álcázott bérgyilkosok haragját vonja magára, és az orosz maffiával is kényelmetlenül közeli kapcsolatba kerül. Ráadásul eközben Nick Anthony nyomozó is mindent megtesz, hogy újra Finlay életének része legyen. Aki bár zsarunak nagyon dögös, azonban Finlay néha kénytelen a törvény rosszabbik oldalára átkirándulni, ha nem szeretné, hogy a családja az aranyhaluk sorsára jusson. Finlay feje felett összecsapnak a hullámok: a regényének leadási határideje vészesen közeleg, és közben az exét is életben kell tartania valahogyan.

Egy újabb átlagos csütörtöki nap, amikor a dolgoknak végre vissza kellene térniük a megszokott kerékvágásba.  Csakhogy a csütörtöki nyomozóklub mágnesként vonzza a bajt. Egy tíz évvel ezelőtti megoldatlan bűntény szálai egy helyi híradós sztárhoz vezetnek, és egy olyan gyilkossági ügyhöz, amely holttestnek és magyarázatnak is híján van. Eközben egy váratlanul felbukkanó új ellenség keresztezi Elizabeth útját, és választás elé kényszeríti: gyilkolnia kell, vagy meghal. Miközben a megoldatlan bűntény újabb és újabb fordulatokat tartogat, Elizabeth a lelkiismeretével (és egy pisztollyal) viaskodik, Joyce, Ron és Ibrahim pedig régi és újdonsült barátokkal együtt nyomoznak. Vajon képesek lesznek megoldani a rejtélyt és megmenteni Elizabethet, mielőtt a gyilkos újra lecsap?

Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé. A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal – számára a túlélés a mindennapok része. Ha pedig győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembe kerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel. Suzanne Collins trilógiájának első része mára megkerülhetetlen klasszikus: több mint ötven nyelven adták ki, milliós példányszámban fogyott és népszerű filmet forgattak belőle Jennifer Lawrence főszereplésével.

A negyedik majom és a Szíve helyén sötétség szerzőjének lebilincselő új regénye. Jordan Briggs a New York-i rádiózás királynője, beszélgetős műsorát több mint ötmillióan hallgatják minden nap. Kemény munkával küzdötte be magát a legjobbak közé: nem fogja vissza magát, nincs tekintettel mások érzéseire, és kertelés nélkül kimondja, amit gondol. A sikerért azonban komoly árat fizetett. A házassága romokban hever, évek óta nem beszélt az anyjával, és ellökte magától azokat, akik közel álltak hozzá. Egyedül lányával, Charlotte-tal maradt bensőséges a viszonya. Amikor egy magát Bernie-nek nevező férfi betelefonál a műsorába, és arra kéri, hogy játsszon vele egy játékot – taxi vagy uber? –, Jordan úgy gondolja, hogy ez kiváló lehetőség felpörgetni az adást, és életet lehelni munkába igyekvő hallgatóiba. Csakhogy a válaszát követően hét taxi felrobban a munkahelye előtt. És ez még csak a kezdet. J.D. Barker legújabb regénye zseniális, magasfeszültségű thriller a szerző jól ismert védjegyeivel: szenzációs csavarok és váratlan megoldások teszik felejthetetlenné A hívást, ismételten bizonyítva, hogy korunk egyik legnagyobb krimiszerzője továbbra is pályafutása csúcsán van.

Megérkezett az új kedvenc a Vörös veréb rajongóinak! Charles Jenkins, a CIA volt tartótisztje válaszút előtt áll: családja van, úton a második gyereke – a biztonsági tanácsadó cége pedig a csőd szélére került. Egy nap felkeresi az otthonában a volt rezidentúravezetője, és egy kockázatos megbízást ajánl neki: egy fedőtörténettel utazzon el Oroszországba, és keresse meg azt az orosz ügynököt, akiről azt feltételezik, hogy sorban végez a „Hét nővér" néven ismert amerikai kémsejt tagjaival. Mivel égetően szüksége van a pénzre, Jenkins elfogadja a megbízást, és elindul Moszkvába. Ám amikor megtalálja a gyilkosságok értelmi szerzőjének tartott ügynököt – az úgynevezett nyolcadik nővért – kiderül, hogy a nő nem az, akinek és aminek mondták. Hiszen ebben a halálos macska-egér játszmában senki sem az. Egy makacs orosz elhárítótiszttel a nyomában Jenkins vakmerően megszökik a Fekete- tengeren át, de azzal szembesül, hogy az ügynöksége magára hagyta. Miközben veszélyben forog a családja és a szabadsága, Jenkinsnek élete küzdelmét kell megvívnia – a hazája ellen.

A legkegyetlenebb kérdés: élni vagy élni hagyni? A Delmak–O különös telep egy különös bolygón, ahol furcsa társaság verődik össze, eltérő képzettségű és látásmódú emberek, akik nagyrészt elöljáróik utasítására jöttek ide, bár akad olyan is, aki az ima erejével. Amikor a csoport tagjai megpróbálják kideríteni a telep voltaképpeni célját, mégpedig a felettük keringő műhold segítségével, megoldhatatlan technikai problémába ütköznek. Csapdába esnek: sem elmenni nem tudnak, sem segítséget hívni. Végérvényesen magukra maradnak. Hamarosan bizarr, erőszakos események sora veszi kezdetét. Mintha a bolygó puszta légköre paranoiát és pszichózist okozna, minek következtében a kis közösség tagjaiként egymásra utalt emberek ahelyett, hogy összefognának, egymás ellen fordulnak. És ezúttal még az ima sem segít; úgy tűnik, Isten vagy nincs jelen, vagy el akarja pusztítani teremtményeit. Philip K. Dick 1970-es regénye egyszerre metafizikai thriller és az istenség természetéről való elmélkedés.

Matthew Baker novelláinak középpontjában Amerika áll, és a szerző mindegyikben ugyanazt az izgalmas kérdést feszegeti: mi történik az országgal és lakosaival, ha megváltoztatunk benne valamit, akármilyen apró dolgot? A könyvben található tizenhárom történet a szépirodalom, szatíra, disztópia és science fiction eszköztárával különböző Amerikákba nyújt betekintést: olyanba, ahol a gyerekeket a születésük pillanatában elszakítják a szüleiktől; ahol az idősek hetvenéves korukban rituális öngyilkosságot követnek el, hogy ne jelentsenek terhet a családjuk számára; ahol a bűnözőket az emlékeik kitörlésével rehabilitálják és engedik vissza a társadalomba. De megnézhetjük, hogy mi történik akkor, ha az országot a nők uralják és elenyészően kevés férfi van már csak életben, valamint szemtanúi lehetünk egy igazán történelmi pillanatnak is: amikor egy kis texasi település úgy dönt, hogy elszakad Amerikától és létrehozza saját mikronemzetét. Az Egy nehéz nap Utópiában korunk legfontosabb társadalmi kérdéseit feszegeti, mégsincs benne két egyforma történet. Baker sajátosan egyedi, lenyűgöző prózája hosszú időre az olvasóval marad, miközben olyan jövőképek tárulnak fel előtte, amik bármelyik pillanatban valósággá válhatnak.

Tizenöt hosszú éven át el volt zárva a társadalomtól – önkéntes száműzetésben egy elmegyógyintézetben –, büntetésként azért a borzalmas bűnért, amit gyermekként elkövetett. De mi van akkor, ha ez mind hazugság? Rachel Cunningham másfél évtizeddel ezelőtt egy pszichiátriai intézetbe záratta saját magát, ahol egyre csak az emlékezetében tátongó lyukak kínozták, és a bizonyosság, hogy ő a felelős a szülei haláláért. Ám amikor új részletek tárulnak fel előtte a gyilkosságokkal kapcsolatban, Rachel válaszok után kutatva visszatér arra a helyre, ahol egykor biztonságban érezte magát: a michigani Felső-félsziget erdeinek legmélyén megbújó hatalmas családi vadászházba. Ahogy Rachel lassanként elkezdi kideríteni, mi történt a szülei meggyilkolásának napján, rájön – épp úgy, ahogy anyja is tette egykor –, hogy az otthon nem csak a szeretet, de a leírhatatlan gonoszság színhelye is lehet, és a kötelék, ami a saját nővéréhez fűzi, a legmérgezőbb mind közül. Karen Dionne új, hitchcocki hangulatú thrillere egy fiatal nő harcát mutatja be a démonaival, és egyben vérfagyasztó tanulmány a pszichopátiáról.

Miután Fang Zsu-nin megmentette Nikant a külföldi megszállóktól, és egy kegyetlen polgárháborúban megküzdött a gonosz Szu Ta-csi császárnővel, szövetségesei sorban elárulták, és sorsára hagyták. A veszteségek ellenére Zsin nem mondott le azokról, akikért olyan sok mindent feláldozott: a déli tartományok és különösen az otthonának számító Tikani lakosairól. Amikor Zsin visszatér a gyökereihez, nehéz kihívásokkal és váratlan lehetőségekkel találja szemben magát. A Déli Szövetség vezetőségéből kikerülő új társai alattomosak és megbízhatatlanok. Zsin gyorsan rájön, hogy Nikanban az a több millió egyszerű ember tartja kezében a hatalmat, akik bosszúra szomjaznak, és a megváltás istennőjeként tekintenek rá. A hatalmas déli sereggel a háta mögött Zsin minden fegyvert bevet ahhoz, hogy legyőzze a Sárkányköztársaságot, a gyarmatosító heszperiaiakat, és mindenkit, aki fenyegetést jelent a sámánhitre és annak gyakorlóira. Egyre nagyobb hatalomra és befolyásra tesz szert, de vajon elég erős lesz ahhoz, hogy ellenálljon a főnix hangjának, amely arra sürgeti, hogy égesse fel a világot, és benne mindent?

A Néma tanú és Stephen King találkozása ez a hátborzongató horror: Parker, a fiatal, túlzottan magabiztos pszichiáter állást kap egy New England-i elmegyógyintézetben, és katasztrofálisan elszámítja magát, amikor megpróbál meggyógyítani egy titokzatos és rendkívül veszélyes beteget. Parker később, internetes posztokban teszi közzé szívfacsaró beszámolóját. Megismerkedünk a kórház legnehezebb és legveszélyesebb esetével: egy negyvenéves férfival, aki hatéves korában került az intézménybe. Ezt a beteget még senkinek sem sikerült diagnosztizálnia. A tünetei folyamatosan változnak, és azok, akik megpróbálták meggyógyítani, később mind megőrültek, vagy öngyilkosságot követtek el. A kórház kétségbeesett és rémült igazgatói szigorúan bezárva tartják, és a dolgozók a saját érdekükben csak akkor kerülhetnek kapcsolatba vele, ha feltétlenül szükséges. A rendkívül intelligens és túlzottan magabiztos Parker azonban úgy dönt, hogy kideríti, miféle betegség kínozza ezt a titokzatos pácienst. Azonban már az első találkozás alkalmával kicsúszik a kezéből az irányítás, és hamarosan olyan válaszokkal kell szembenéznie, amelyek a legmerészebb fantáziáját is felülmúlják.

A klasszikus horror új kiadásban! Külvárosi környék az 1950-es években. Árnyékos, fák szegélyezte utcák, gondosan ápolt pázsit, kényelmes kis otthonok. Kellemes, békés környezet ahhoz, hogy itt nőjön fel az ember. Kivéve a tinédzser Megnek és mozgássérült húgának, Susannek. Valahol egy zsákutcában, a Chandler család sötét, nedves pincéjében a két lány saját nagynénjük áldozatává válik, kiszolgáltatva a teljes őrületbe merülő távoli rokon kegyetlen rigolyáinak és dührohamainak. Olyan őrület ez, amely megfertőzi a nő három fiát is – végül pedig az egész környéket. Egyedül a szomszédban élő, tizenkét éves David ütközik csak meg a történteken, tétován ingadozva a két lány és azok könyörtelen, vad kínzóinak tettei között. Ennek a fiúnak végül egy határozottan felnőtt döntést kell meghoznia. Jack Ketchum 1989-ben megjelent története szemernyit sem öregedett az elmúlt három évtizedben, a rajongók és a kritikusok a horror egyik klasszikusaként tartják számon. A könyvből 2007-ben nagy sikerű, díjnyertes film is készült.