Cartaphilus strana 12 z 21

"Borzongatóan jó, magával ragadó sztori." (Stephen King) Ott vannak az otthonodban. Ott vannak a kocsidban. Mindenütt körülötted. És most ellened fordulnak... Az első néhány hónapban csak keveseknek tűnik fel egy-egy alkalmi zavar. Egy amerikai kongresszusi képviselő mindinkább úgy érzi, hogy kislánya okosbabája az utóbbi időben fenyegetően viselkedik. A magányos agglegényként élő japán feltalálót megtámadja az otthonában tartott robot. Egy Afganisztánban állomásozó amerikai katona tanúja lesz annak, ahogy a rábízott "békítőegység" megvadul. A nem túl távoli jövőben a világunkat elárasztó és működtető fejlett technológia egyszer csak spontán módon tévútra kanyarodik. Az Archos nevezetű mesterséges intelligencia öntudatra ébred, kapcsolódik a világhálóra - és innentől nincs visszaút. Miközben a mit sem sejtő emberiség tovább éli mindennapjait, az Archos fokozatosan átveszi az uralmat mindazon globális rendszerek fölött, melyek immár életünk alapvető részét képezik. Az emberek többsége csak akkor ébred rá, milyen veszély fenyegeti őket, amikor már túl késő. Az utóbb Nulladik órának elnevezett időpontban fellázad az emberiséget segítő technológia: a robotok váratlanul háborút indítanak. Ám ennek nem csupán az a következménye, hogy megtizedelik az emberiséget, hanem az is, hogy - első alkalommal a világtörténelemben - a bolygó összes lakója összefog egy közös cél érdekében. A robotikából diplomázott Daniel H. Wilson gyerekkora óta rajong a sci-fikért. Robokalipszis című regényének a híre már félkész állapotban eljutott Hollywoodba, ahol a készülő kötetre rögtön le is csapott a DreamWorks stúdió. Steven Spielberg így foglalta össze a szerzőnek elképzelését a tervezett filmről: "Olyasmi lenne, mint a Ryan közlegény megmentése, csak épp robotokkal." "Zseniálisan megalkotott thriller, melynek története könnyedén borzalmas valósággá válhat. Micsoda regény! Soha még ilyet nem olvastam." ( Clive Cussler)

"Az életem egésze vezetett oda, hogy biztonságban szálltam le a folyóra." 2009 januárjában bejárta a világsajtót annak híre, hogy Chesley Sullenberger kapitány páratlan ügyességgel kényszerleszállást hajtott végre New Yorkban. "Sully" pilótatársával együtt úgy mentette meg a bajba került gépen tartózkodó 155 fő, az utasok és a személyzet életét, hogy a Hudson folyó vizére szállt le siklórepülésben. A szenzációszámba menő landolás, melynek során a kapitány higgadt profizmussal óvta meg a rábízott repülőgépet a tragédiától, pillanatok alatt világszerte hőssé, példaképpé avatta Sullyt. Sullenberger kapitány élettörténete kézenfekvő magyarázattal szolgál helytállására. Kiderül belőle, hogy hosszú és fordulatos pályája során mindvégig olyan értékeket tartott szem előtt - elsősorban az odaadást, a kötelességtudatot és a felkészültséget -, amelyek révén a legnehezebb kihívásokkal szembesülve is a siker reményében tehette dolgát. Az olvasók elé tárt életével arra emlékeztet mindannyiunkat, hogy a napjainkban oly gyakori bizonytalanságok, konfliktusok és tragikus események közepette is érdemes küzdenünk az általunk fontosnak tartott célokért, értékekért, mert kitartásunk eredményeképpen a váratlan helyzetekkel is optimistán és bátran nézhetünk szembe. A méltán világhírűvé lett pilóta életének példamutató történetéből az Oscar-díjas Clint Eastwood forgatott lenyűgözően izgalmas filmet, melynek főszerepét az ugyancsak Oscar-díjas Tom Hanks játssza.

A korábban bendzsók és más húros hangszerek készítésével foglalkozó cég a 20. század első harmadában gitárokat kezdett gyártani. Az elektromos gitárok megjelenésekor az elsők között kezdett foglalkozni ezzel az új hangszerrel. Kiváló érzékkel látta meg a népszerű sztárok kínálta promóciós lehetőségeket, és a jószerencse összehozta egy olyan személyiséggel, aki amellett, hogy gitáros volt, feltalálóként, fejlesztőként is nagyon jól megállta a helyét. Ezt az embert Les Paulnak hívták.

Seung Sahn (Szung Szán) koreai zen mester (1927-2004) az első koreai zen tanító volt, aki Nyugaton (elsősorban az Egyesült Államokban) sokak számára elérhetővé tette a zen buddhizmus tanait; megalapította a Zen Kvanum iskolát, melynek Magyarországon is működik közössége. A zen szellemében nem ragaszkodott dogmákhoz, sem formaságokhoz, hogy más hagyományban nevelkedett, nyugati hívei számára is befogadhatóvá tehesse Buddha tanítását. E könyv szellemes, élő stílusa a közvetlen jelenlét érzetét kelti az olvasóban, segítségével a buddhizmussal ismerkedni vágyók és mélyebb tudást keresők egyaránt igazi élményre lelnek, megtalálhatják saját igazi énjüket.

A könyvből megismerhetjük a tömörtestű elektromos gitárok építésével foglalkozó legnagyobb amerikai cég múltját és jelenét; a pontos adatokat tartalmazó olvasmányos szöveget, a különböző modellekről és Fenderhez kapcsolódó dokumentumokról készült pompás, színes képek egészítik ki. A gitárosok, a hangszer kedvelői és a gyűjtők is fontos információkat szerezhetnek a modelleket részletesen bemutató referencia-anyagból.

A szerző e művével az emberi megismerő apparátus természettudományos vizsgálatából adódó ismeretelméleti és etikai tanulságok levonására vállalkozott

A kötet a harmincas éveiben járó Hesse három novelláját és két töredékét tartalmazza Knulpról, a régivágású csavargóról. A műben már feltűnnek a későbbi nagy Hesse-művek tipikus jegyei is: a filozofikus gondolatok, a misztikum, a transzcendencia, a s zépség és a melankólia. Hesse "kívülálló"-jának e korai változata 1907 és '13 között keletkezett.

"...A gyakorlat azt mutatja, hogy a homoszexuálisok nagyobb részben kicsapongók, nem élnek monogám kapcsolatban, antiklerikálisok. Sajnos ez így van. De ha valami nem jól működik, nem jelenti azt, hogy alapvetően hibás. A tevékenységében rossz nem azonos a létében rosszal. (...) A homoszexuálisok Egyházban, társadalomban kialakult helyzetéről e könyv első oldalain beszéltünk. Az elszenvedett megkülönböztetések, üldöztetések, megalázások az égbe kiáltanak. A rejtőzködés, gerjesztett bűntudat idővel agressziót szül. A melegek idegen testként érzik magukat az Egyházban, s a kereszténységben legtöbbjük jobbára csak ordító, de már fogatlan oroszlánt lát..."

"A japán kapituláció híre tegnap dél tájban ért ide, amikor épp a Fleet Streeten jártam. Az utcákon örömujjongás tört ki, s az emeleti irodákban nyomban elkezdték fecnikbe szaggatni, majd az ablakon át kiszórni a régi újságokat. A rádiót hallgatva mindenkinek egyszerre jutott eszébe, hogy így tegyen, s emiatt a buszunk néhány mérföldön át valóságos papíresőben haladt, az újságfecnik csillogón szálldostak alá a napfényben és bokáig beterítették a járdát. Mindez, nem tagadom, engem még bosszantott is kicsit, hisz akkor, amikor könyvekre nincs elég papír, lám, más léhaságokra bőséggel akad. Így a brit hadügyminisztérium ma egymaga több papírt használ el, mint az egész hazai könyvkiadás."

A Motörhead a '70-es évek végén, a '80-as évek elején a heavy rock és a punkzene elemeit ötvözve lerakta a speed metal alapjait, amelyre a későbbiekben olyan zenekarok építkezhettek, mint a Slayer, a Metallica, a Megadeth és még sokan mások. Legalábbis így tartja a zenéjüket ismerők tábora: zenészek, zenei újságírók és rajongók. Ezzel szemben Lemmynek, a banda lelkének és mára egyetlen alapító tagjának a következő az álláspontja: "Én rock ’n’ roll, nem pedig heavy metal albumokat készítek, egy rock ’n’ roll zenekar tagja vagyok." Nem is olyan meglepő ez egy olyan ember szájából, aki sosem adott mások véleményére, és sosem hagyta magát befolyásolni. A Motörhead közel negyven éve aktív és meghatározó képviselője a rockzene világának. Az ő történetüket mutatja be ez a kötet az eddig megjelent tizenkilenc stúdióalbumuk elkészítésén keresztül, amelyben nemcsak a banda tagjai, de a lemezek elkészítésében közreműködő hangmérnökök és producerek is megszólalnak. Ebből adódóan rengeteg eddig nem ismert, de a zenekar hangzását meghatározó technikai részletre derül fény, illetve arra, hogy a szakemberek számára mit jelent együtt dolgozni egy brutálisan hangos és gyors zenét produkáló bandával, amelynek munkamódszerét alapvetően meghatározza az alapító és rocklegenda Lemmy Kilmister megalkuvást nem tűrő hozzáállása.

Rákbeteg felesége halála után dr. Lear, az özvegy tudós elkezdi kutatni a hosszú élet titkát, a betegségek és az öregedés ellenszerét. A hamarosan a hadsereg felügyelete alá kerülő kísérletsorozat eredményeként azonban a 12 kísérleti alany - minden emberi vonását elvesztve - félelmetes, gyilkos lénnyé alakul át. A kutatás utolsó fázisában a tudósnak szüksége van egy hatéves kislányra is, akit szintén beoltanak a kiszámíthatatlan hatású vírussal. Annak ellenére, hogy a Colorado-hegységbeli kísérleti telepet kommandósok őrzik, a kísérleti alanyok, azaz a "fertőzöttek" kiszabadulnak. Senki és semmi nem állíthatja meg őket, a fertőzés egyre terjed, s mind több ember válik hozzájuk hasonló vérszomjas szörnyeteggé.

Bowie-ról lepereg minden kategorizálási szándék. Bármit is mondunk róla, azonnal érvek hadával igazolhatjuk az ellenkezőjét. Mainstream művész volt, akinek első, 1967-es albuma is biztos kézzel megformált, remek dalok sorát tartalmazza, mégsem lett igazán híres egészen 1972-es, Ziggy Stardust című lemezének megjelenéséig. Ami persze nem jelenti azt, hogy addig ne írt volna olyan remekműveket, mint a "Changes" vagy a "Man Who Sold the World". Negyven éven keresztül volt közismert zenész, az "utca embere" viszont a "Let's Dance"-en kívül alig tudja megnevezni még egy slágerét. Akár pop-előadónak is tarthatnánk, de nélküle aligha született volna meg a punk, a popzene legádázabb ellensége. Amúgy a punk születésének időpontjában ő egészen mással volt elfoglalva: egy philadelphiai stúdióban a feketék felségterületének számító soul-hangzás elsajátításán fáradozott.

„Az emberi lélek tele van szenvedélyekkel; csordultig tele – hogy egy újabb elcsépelt kifejezéssel éljek -, ám ez a szerencsétlen lélek, melynek természetes romlottsága éppoly nagy, mint váratlan, szinte hihetetlen képessége a jóságra és a legdicsőbb erényekre, bővelkedik ellentmondásokban, amelyek lehetővé leszik hogy e túláradó szenvedély egy részét rosszra használja. A lélek azonban soha nem érzi úgy, hogy teljes egészében eladná magát. Önhittségében megfeledkezik arról, hogy olyasvalakivel játszik, aki ravaszabb és erősebb nála, és hogy a Rossz Szelleme, ha csak egyetlen hajszálát nyújtja is neki, nyomban megkaparintja az egész fejét. A látható természet látható ura (az emberről beszélek) a gyógyszerészet, az erjesztett italok révén akart tehát mennyországot teremteni, hasonlóan ahhoz az eszelőshöz, aki vászonra festett és tartóvázra erősített díszletekkel próbálja helyettesíteni a valódi bútorokat és az igazi kerteket.”

Thomas és társai azt gondolták, ha valaki élve kijutnak az Útvesztőből, akkor visszanyerik szabadságukat, folytathatják korábbi életüket. Ám a titokzatos VESZETT még nem végzett velük. Újabb próba, újabb rémálom vár rájuk. A Föld felperzselt vidék, melyen zombiszerű gyilkos lények kószálnak. A kormányok eltűntek, a világ anarchiába süllyedt. A remélt szabadság helyett a csapat még kegyetlenebb megpróbáltatásnak néz elébe: vár rájuk a Tűzpróba. Ebben a világban már nincsenek egyedül - és a többiek csak akkor maradhatnak életben, ha ővelük végeznek. Vérfagyasztó kalandokkal teli útjuk során nyoma vész a csapat egyetlen lány tagjának, Teresának, és a fiúk elhatározzák, hogy felkutatják, még ha ez az életükbe kerül is. Fogalmuk sincs róla, micsoda elképesztő veszélyek várnak rájuk. Nincsenek szabályok. Nincs segítség. A tét az életük. Thomasban pedig lassan felébred a gyanú: vajon nem az ő elméjében rejlik a szabadulásuk kulcsa? James Dashner, a világszerte - immár filmváltozatban is- óriási sikert aratott Útvesztő-sorozat jeles szerzője az egyik legnépszerűbb amerikai ifjúsági író. A trilógiának szánt sorozat köteteinek száma utóbb négyre nőtt, ahogy idővel a Sziklás-hegységben élő szerző gyermekeinek száma is. Az Útvesztő és folytatása, a Tűzpróba írója amúgy nem nagy barátja a számoknak, pedig eredetileg könyvelőként is dolgozott. Most viszont rendkívül hálás azért, hogy történetek írásából élhet, és úgy tartja, nála nagyobb mázlista kevés van a világon.