Corvina Kiadó strana 57 z 63

Az útikönyv rengeteg színes fotó kíséretében ismerteti meg az olvasót Mexikó földrajzi adottságaival, történelmével, kultúrájával, látnivalóival. A kötet praktikus tanácsokkal, fontos információkkal is ellátja az oda utazó turistákat. Végezetül kisszótár és 14 oldalas várostérkép is segít a tájékozódásban.

Ez a könyv azért viseli a "Bíbó estéje" címet, mert a két közismert írás - az egykori népi mozgalom jeles alakjához, Borbándi Gyulához, illetve a Magyar Közösség perében 12 évre ítélt Arany Bálinthoz intézett levél -, melyet a szerző elemez benne, alig egy évvel Bibó István halála előtt íródott. Bibó aligha szellemi végrendeletnek szánta a Borbándi Gyula Der Ungarische Populismus c. 1976-os könyve, illetve a Magyar Közösség perében halálra ítélt és kivégzett Donáth Györgynek az utolsó szó jogán elmondott beszéde örvén írott levelét, de mindkettőben fontos elvi megállapításokat tesz egyrészt a népi mozgalomról, másrészt a magyar jobboldalról, mintegy röviden érintve az életmű számos témáját. E két dokumentum "tanúsítja a megtört testben is töretlenül megőrződött értéktudatát, szellemi frissességét, s egyidejűleg vitapartnerei iránti tiszteletét, megbecsülését, (Bibó) személyiségének oly vonzó, értékálló jellemzőit." (H.T.) Huszár Tibor a Bibó leveleiben érintett kérdések illusztrálására olyan "bizonyító anyaggal" is kiegészíti a kötetet, mint Donáth György országgyűlési felszólalásai (1939-1943) és az utolsó szó jogán elmondott beszédének (1947) most először publikált hiteles gyorsírói jegyzőkönyve.

A Frank Júlia konyhája sorozat egy újabb kötetét tartják a kezükben, amelyben ínycsiklandó zöldséges ételek receptjeit osztom meg Önökkel. Azonban ne közismert köreteket és főzelékeket keressenek benne, mert ilyenek itt - helyszűke miatt - nem találhatók. Csak az újfajta, ízletes fogásokat írtam le, amelyek legújabb kísérletezésem eredményei, illetve nem vagy csak kevéssé ismert ételek. Találkozhatnak egyszerű, olcsó és köznapi nyersanyagokkal, amelyekből különleges ételeket kreáltam. Szeretném, ha kipróbálnák az ínyenceknek való étkeket is, felvéve őket a saját repertoárjukba, így újítva meg a megszokott menüket. Családjuk is biztosan örülni fog az újdonságoknak, amelyekkel meglepik őket! A pénztárcájuk sem fog kiürülni, erről kezeskedem. Olcsó étel persze már nem létezik, de igyekeztem a lehető legalacsonyabb árú nyersanyagokból is a legfinomabbat kihozni.

Mi volt 68 voltaképpen? Ifjúsági mozgalom, diáklázadás, nemzedéki lázadás, társadalmi tiltakozás, életstílus-reform, kulturális forradalom? Különböző okokból forrongott a kritikusan gondolkodó ifjúság szerte a világon, az Egyesült Államoktól kezdve Nyugat- és Kelet-Európán át egészen Japánig. Ám összekötötte őket a változtatási szándék, mert nem kevesebbről volt szó, mint egy jobb világról.

Vannak művészek, akiknek neve mintegy összeforr egy-egy nemzetével. Hollandiáról Rembrandt, Flandriáról Rubens, Spanyolországról Velázquez, Angliáról Turner jut azonnal az eszünkbe, ha festészetről van szó. Hasonló tekintélye van mind Magyarországon, mind a környezõ országokban Munkácsy Mihálynak: ha senki másét nem, az õ nevét mindenki ismeri. A múlt század utolsó negyedében a leghíresebb mûvészek közé tartozott, és párizsi mûtermében sürögtek-forogtak a látogatók és a megrendelõk, hogy találkozzanak a nagy múltú, távoli Hungária mesterével. A 20. század elején azonban feledésbe merültek a párizsi Salon hírességei meg a polgári szalonok kedvencei, és az addig háttérbe szorított impresszionisták és követõik váltak híressé. Munkácsyt is utolérte volna az elfelejtett divatos mesterek sorsa, ha mûvészete nem több a nagypolgári ízlés kiszolgálásánál. Azonban, talán épp kelet-európai származása miatt, képeinek jelentõs része Courbet és a barbizoniak mûvészetével rokon. Mély humanizmus fûti át õket, s bár nem rokonszenvezett az impresszionisták merész vállalkozásával, nem félt kipróbálni a természet ábrázolásának új módjait sem. Munkássága iskolát teremtett a magyar festészetben, de nem csupán helyi jelentõsége van: legszebb mûvei az egyetemes emberi kultúra vitathatatlan értékei közé tartoznak. Kötetünk megújult kiadása több mint hetven reprodukciót tartalmaz a festõ képeirõl, a bevezetõt, a képelemzéseket és a szómagyarázatokat Székely András írta.

A francia nyelv lexikona közérthetően, bőséges példaanyaggal illusztrálva, újszerű módon, egymást betűrendben követő közel 900 szócikkben tartalmazza mindazokat a hasznos és érdekes információkat, amelyeket a francia nyelvről, használatának szab ályairól és szabálytalanságairól tudni kell. A nyelvtani jelenségek teljes körű, kontrasztív módszerű tárgyalásán túl számtalan érdekes, izgalmas adalékkal is szolgál. A kötet szerzői Bárdosi Vilmos, az ELTE Francia Tanszékének tanszékvezető egye temi tanára és Karakai Imre, franciatanár, fordító, mindketten több sikeres nyelvkönyv, nyelvtan és szótár írói. E művüket középiskolásoknak és egyetemistáknak, magántanulóknak és tanfolyami hallgatóknak, franciatanároknak, továbbá mindazoknak a jánlják, akiket érdekel a francia nyelv.

Fél évezreddel a Római Birodalom bukása után, a már javarészt keresztény, ám civakodó részekre szakadt Európát három, harcias és mohó, pogány népség tépi-nyúzza. Észak-Afrikából a mohamedán mórok csapnak rá a déli partvidékeire. Skandinávia felől a vikingek csónakos hadai kerülgetik. A Kárpát-medencéből a kelet felől fölbukkant magyarok támadnak szinte körkörösen, ám fő célpontjuk a Nyugat. A mórok utóbb visszakényszerülnek Afrikába. A vikingek haza nem térő hányada beleolvad azokba a népekbe, amelyeket leigázott. A magyarok, lecsitulván, Közép-Európa keleti peremén megalapítják most ezeréves államukat. Ez a kis könyv az ő históriájuk vázlata, képben-szóban.

A magángyűjtők és a múzeumok hagyományosan segítik egymást – és ugyancsak régóta rivalizálnak. Napjainkra a kortárs művek árszintje is annyira megemelkedett, hogy azokat zömmel magánosok szerzik meg, majd kölcsönadják a múzeumoknak. Ám a szakmai nyilvánosság révén e művek ára még feljebb kúszik, ezért a gyűjtők visszavonják letétjüket, s a műtárgypiacon értékesítik az alkotást. Felmerül a kérdés: támogatták a múzeumot, vagy kihasználták árfelhajtó szerepét? Míg az ilyen és hasonló dilemmák kritikai elemzése külföldön számos fórumon zajlik, idehaza csak mostanában tudatosodik a fontosságuk. Ezt a hiányt igyekszik pótolni ez a könyv a magán- és közgyűjtemények, továbbá a vállalati támogatók viszonyrendszerének körbejárásával. Az esettanulmányok a hazai kortársgyűjtést történeti és nemzetközi összefüggésben vizsgálják, tematikus fejezetekben, teljességre törekvő forrásjegyzékkel. Ébli Gábor (1970) esztéta, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének docense.

Margit Kaffka (1880-1918) was born in the provincial town of Nagykároly (now Carei in Romania). A schoolteacher by training, she was twice married with a son, and as a friend wrote about her, 'She wielded her pen as our mothers did their mixing spoons.' faking up her maiden name as a writer, she soon turned to writing both poetry and prose, and became part of the small circle of distinguished writers who ran the literary journal Nyugat. She sat with the men in smoky coffee-houses and wrote1 short stories about women who achieved financial independence but suffered many unfulfilled dreams and were faced with impossibly difficult choices. Her novel, Colours and Years, which came out in 1912, explored the complexities facing different generations of these new women and catapulted her to success. Based on the technique of the talking head, it reveals not only the character of the writer herself, her background and history, with special emphasis on her relationship to her mother, but life as it was lived just before the First World War in the small Hungarian town of Nagykároly. The poet Endre Ady's words stand as a fitting tribute to her even today: 'Let us rejoice in Margit Kaffka because she proves the triumph of Hungarian feminism... She is a strong person, an artist with an assured future: no criticism can hinder her true destiny the path marked as her own'.

100 komoly tornagyakorlat játékos elmék számára Akhilleusz és a teknős futóversenye; a szólásszabadság „szervezett” változata, melyet Észak-Koreában sem tudunk elképzelni; a „szabad e egy-két embert feláldoznunk, hogy sokkal többet megmentsünk?” erkölcsi dilemmája; az elme–test probléma változatai; a mesterséges intelligenciák és az ember viszonya; a nyelv és a valóság kapcsolata; a tudás, a meggyőződés és a hit határai; ateizmus és vallásosság szembenállása; eutanázia és gyógyítás; azonosság és másság; őszinteség és hazugság – mind-mind olyan kérdés, amellyel előszeretettel foglalkoznak a filozófusok.. Szakfolyóiratok cikkei könnyen, gyorsan elriasztják az olvasók zömét ezektől a témáktól. A kötet szerzője, Julian Baggini – szintén filozófus – tisztában van ezzel, emiatt rövid, oldott stílusú gondolatkísérletek, történetek formájában ismerteti a filozófia klasszikus és új keletű problémáit, szám szerint százat.

Naprakész információk, bárhová utazunk! Kalandok és élmények 24 órába sűrítve. Ötletek és javaslatok, hogy kevés pénzből hogyan érezzük jól magunkat és hová menjünk vásárolni. Zene, klubok, művészet és építészet, kulturális élet és étkezési szokások, minden fontos esemény, dátum és cím! Hasznos internet oldalak, interaktív térképek.

A Hétköznapi élet a római császárok korában igyekszik bemutatni az antik Rómát, azt a képet, amely ma is bennünk él erről a különleges világról, a rómaiak habzsoló életszeretetéről, az egyszerre kegyetlen és megengedő világszemléletükről, az új iránt fogékony és a külső hatásokat befogadó gazdag kultúrájáról. A kötet szerzője, Catherine Salles a nanterre-i (Párizs X.) egyetem tanára. Az antik Rómával foglalkozó számos könyve és tanulmánya jelent meg. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

A XVIII. század építészete örökli a barokktól a formák pazar gazdagságát és szeszélyességét, ugyanakkor ezt könnyedebbé és kecsesebbé oldja. Nemkülönben a festészet: mintha a barokk szépségeszmény által meghatározott irányt követné, de ezt nagyobb könnyedséggel teszi. Canaletto, Bellotto és Guardi ragyogó "fotogramokon" örökíti meg ennek a boldogságban úszó Európának a városképeit. Mindezt együttesen nevezzük rokokónak. Azonban ismét beköszönt a változás. Angliában már a szigorú neopalladiánus stílusú épületekért rajonganak, Hogarth révén pedig a festészet a társadalmi szatíra hatékony eszközévé válik. A francia felvilágosodás gondolkodói egy új társadalom körvonalait vázolják fel, amely az Ész elsőbbségén alapszik, s a klasszikus formavilágot alkalmasabbnak ítélik arra, hogy a vizuális művészetekben kifejezze racionális hitvallásukat. Herculaneum és Pompei váratlan fölfedezése nagy segítségükre van ebben. A legkülönfélébb nemzetek műértői keresik fel az itáliai ásatásokat, s a "régi kacatok" számos új ismerettel szolgálnak. Rómában és Londonban megnyílnak az antik világot bemutató első múzeumok, a század végén pedig már a klasszicizmus a "korszerű" stílus.

A görög művészet története Krisztus születése előtt háromezer évvel kezdődött az Égei-tenger szigetein; ezen belül is a legfontosabb szerep Krétának jutott. Az i. e. XV. század táján a mükénéi királyságok meghódították és lerombolták a minószi városokat. A minószi és a mükénéi civilizáció azonban csupán előhírnöke volt annak a felmérhetetlen jelentőségű, kirobbanó alkotóerőnek, amely a következő évszázadokat jellemezte. A görögök az úgynevezett klasszikus korban (i. e. 450-320) kialakították a templom szerkezetét, meghatározták az oszloprendeket, megépítették az első színházakat, s az emberi test szépségének eszményítésére és dicsőítésére csodálatos márvány- és bronzszobrokat alkottak. A görög művészet utolsó nagy korszakára, amelyet hellenisztikus kornak nevezünk, a makedón hódítás nyomta rá a bélyegét. A legkiválóbb görög műalkotások egy része azonban éppen ebben az utolsó időszakban keletkezett. A görög művészet ezen periódusait és csodálatos alkotásait mutatja be A művészet története sorozat legújabb kötete, Susanna Sarti értő tolmácsolásában, gyönyörű, színes felvételek segítségével.

A kötet a magyar barokk művészet átfogó ismertetésére vállalkozik. Bőséges illusztrációs anyagával és alapos képmagyarázataival gyakorlatias segítséget nyújt abban, hogyan lehet felismerni, hogy egy-egy műalkotás stílusát, mely jellegzetességek határozzák meg.

A magyar képzőművészek közül Munkácsy Mihály mellett Zichy Mihály neve cseng legismerősebben a nagyvilágban. Fordulatos, romantikus végletekben bővelkedő életútja műveinél is jobban foglalkoztatta kortársait. Kiemelt udvari művész, uralkodók, híre fr ancia és nemet írók, festők, zeneszerzők barátja volt. Életmódja, műtermének pompája a művészfejedelmekével vetekedett. Négy orosz cár udvari festője volt, és hosszú évtizedeket töltött el Oroszországban. Festményeivel és grafikáival sokszor zajos si kereket aratott, de olykor élet vitákat is kiváltott. Ezt az ellentmondásos és rendkívül színes pályát vizsgálja a kötet, a hatalmas életműből a legjelentősebb alkotásokat bemutatva.