Corvina Kiadó strana 57 z 63

Naprakész információk, bárhová utazunk! Kalandok és élmények 24 órába sűrítve. Ötletek és javaslatok, hogy kevés pénzből hogyan érezzük jól magunkat és hová menjünk vásárolni. Zene, klubok, művészet és építészet, kulturális élet és étkezési szokások, minden fontos esemény, dátum és cím! Hasznos internet oldalak, interaktív térképek.

A Hétköznapi élet a római császárok korában igyekszik bemutatni az antik Rómát, azt a képet, amely ma is bennünk él erről a különleges világról, a rómaiak habzsoló életszeretetéről, az egyszerre kegyetlen és megengedő világszemléletükről, az új iránt fogékony és a külső hatásokat befogadó gazdag kultúrájáról. A kötet szerzője, Catherine Salles a nanterre-i (Párizs X.) egyetem tanára. Az antik Rómával foglalkozó számos könyve és tanulmánya jelent meg. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Szinte hazataláltak a sorozat szerkesztői, hiszen az olasz művészettörténeti sorozat újabb kötetének témája, az ókori Róma művészete. A szerző, Giandomenico De Tommaso a remek és változatos illusztrációs anyag közel hozza az impérium kifejezetten mod ern, az európai művészetet a göröggel együtt megalapozó kultúráját. Kialakulásától - melyben nagy szerepe volt az etruszk és az Itália területén élő, már erőteljesen hellenizált görögöknek - a nyugatrómai provinciák és Bizánc művészetéig hosszú utat járhatunk be a praktikusság jegyében fogant antik alkotások sorát szemlélve. Róma szobrászai, freskófestői, kézművesei az egyértelműséget és valósághűséget helyezik előtérbe: a Pompeiiben fennmaradt falfestmények, az egyiptomi Fajjúm-oázisban előkerü lt arcképek, a temérdek szobor, dombormű, történeti eseményt elbeszélő oszlop (például Traianus oszlopa) mind-mind arról tanúskodnak, hogy az ókori rómaiak számára az ember és a természet jelentette az örök szépség ihlető forrását. A sorozatban megsz okott Fókuszban cím alatt egy-egy kiemelt téma kerül kibontásra (pl. Az i. e. II\"I. század festészete; Katakombák; A provinciák terra sigillata kerámiái, stb. ), de még több műelemzés teszi változatossá a korszakokat általános jegyei szerint is tár gyaló szöveget. A nagyalakú kötet végén megtaláljuk a sorozatban megszokott szójegyzéket, időrendi táblázatot és személynévmutatót.

A nagy indiai eposzok, a Mahábhárata és a Rámájana mellett hosszú ideig kevesebb figyelem jutott a puránáknak. Magyarul eddig mindössze két rövid mítosz jelent meg belőlük. A purána szó, amely ősi történet-et jelent, már a Rigvédában is előfordult, de később többes számban használva az irodalmi művek azon csoportját jelölte, amelyek öt jellegzetességgel bírtak: magukban foglalták a világ teremtésére, pusztítására és újjáteremtésére, a Manuk (az emberiség ősei) korszakainak felsorolására, az is tenek és isteni bölcsek genealógiájára, és a királyok leszármazásának és dicső tetteinek megörökítésére vonatkozó történeteket. A Visnu-puránát kivéve azonban a fennmaradt puránák egyike sem követi ezt az ideális sémát, mert a több száz éves fejlődés során számos egyéb témával bővültek, gazdagodtak e művek. A puránákban található mítoszok korát éppúgy nehéz meghatározni, mint szerzőinek kilétét. Lejegyzésükre feltehetően csak kb. a 3. századtól kezdve került sor. A hindu kultúra minden lehetsége s aspektusát bemutatják, megörökítik az istenek népszerű mítoszait, kultuszát, ünnepeit, a zarándokhelyek szentségét, foglalkoznak a mindennapi élet vallási szabályaival, az áldozatok bemutatásával és az ebből származó érdemekkel, ismertetik a szület ési, házassági, temetési szertartásokat, nyomon követhető bennük a különböző vallási irányzatok közötti rivalizálás, a hinduizmus kialakulásának folyamata. Enciklopédikus jellegük folytán elsőrangú források a hinduizmus iránt érdeklődő kutatók, olvas ók számára. Kötetünkben ezekből a kivételesen gazdag irodalmi alkotásokból válogattunk az olvasmányosság szempontjait szem előtt tartva, és megőrizve a szövegek eredeti versmértékét.

A nagysikerű Mesterek bővített kiadása A kötetben a magyar kulturális közélet két megkerülhetetlenül fontos alakja, Müller Péter drámaíró és Popper Péter pszichológus beszélget a szerzővel a világ dolgairól, életről és halálról, új gondolatokkal bővítve a korábban Mesterek címen megjelent kötetük anyagát. "Nekem az a szándékom, hogy erőseket neveljek, ne kapaszkodó embereket, hanem akik önmagukba kapaszkodnak." "A szeretet szót meg kell tisztítani. Össze lett piszkolva, agyon lett hazudva. Önzésmámor lett belőle." (Müller Péter) "Tisztességesnek lenni rossz üzlet. De van néhány őrült, kevesen, akik annak ellenére tisztességesek, hogy tudják, hogy ezért társadalmi büntetés jár." "Az emberiség százezer évek óta gyanítja vagy sejti, hogy van valami folytatása a létnek, az életnek, hogy az életenergiák nem semmisülhetnek meg csak úgy egyszerűen. Úgyhogy azt gondolom, hogy most jobban vagyok a halállal, mint fiatalon voltam. Most is félek, de valami plusz hozzájött, valami plusz érdeklődés, hogy mi fog velem történni." (Popper Péter)

Frank Júlia új szakácskönyvsorozata a gasztronómiai paletta minden színét felöleli. Az egyes kötetek receptjei egy-egy fő alkotóelemre -jelen esetben a nyalánkságokra- épülnek, és szó szerint százféleképpen variálnak egy-egy témát. A kreatív szemléle ttel készült ételújdonságok egyaránt megfelelnek a hagyományos tematikai elvárásoknak és a mai, egészséges étkezés követelményeinek. A konyhai fogasokra kinyitva is felakasztható kötetek főzés közben mindig szem előtt tarthatók.

A kötet a gótikus művészettel foglalkozik, megszületésétől (amely Franciaországhoz köthető) kibontakozásáig és Európa-szerte való elterjedéséig. A könyv bemutatja a legnevezetesebb, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban található építészeti emlékeket (katedrálisokat, templomokat, világi épületeket). Emellett szemléletes képet kapunk a XII-XIV. század festészetéről, szobrászatáról és iparművészetéről, valamint a kor fontosabb művészeinek gazdag életpályájáról is.

A népszerű magyar származású amerikai újságírónő új könyve annak a kilenc magyar emigránsnak az élettörténetét dolgozza fel, akik a nácizmus elől külföldre menekültek, s akik új hazájukban a maguk területén, a tudományban vagy a művészetben világhíresek lettek, s kiemelkedően fontos helyet töltenek be a 20. század történelmében, kultúrájában, művészetében.

A XVIII. század építészete örökli a barokktól a formák pazar gazdagságát és szeszélyességét, ugyanakkor ezt könnyedebbé és kecsesebbé oldja. Nemkülönben a festészet: mintha a barokk szépségeszmény által meghatározott irányt követné, de ezt nagyobb könnyedséggel teszi. Canaletto, Bellotto és Guardi ragyogó "fotogramokon" örökíti meg ennek a boldogságban úszó Európának a városképeit. Mindezt együttesen nevezzük rokokónak. Azonban ismét beköszönt a változás. Angliában már a szigorú neopalladiánus stílusú épületekért rajonganak, Hogarth révén pedig a festészet a társadalmi szatíra hatékony eszközévé válik. A francia felvilágosodás gondolkodói egy új társadalom körvonalait vázolják fel, amely az Ész elsőbbségén alapszik, s a klasszikus formavilágot alkalmasabbnak ítélik arra, hogy a vizuális művészetekben kifejezze racionális hitvallásukat. Herculaneum és Pompei váratlan fölfedezése nagy segítségükre van ebben. A legkülönfélébb nemzetek műértői keresik fel az itáliai ásatásokat, s a "régi kacatok" számos új ismerettel szolgálnak. Rómában és Londonban megnyílnak az antik világot bemutató első múzeumok, a század végén pedig már a klasszicizmus a "korszerű" stílus.

A görög művészet története Krisztus születése előtt háromezer évvel kezdődött az Égei-tenger szigetein; ezen belül is a legfontosabb szerep Krétának jutott. Az i. e. XV. század táján a mükénéi királyságok meghódították és lerombolták a minószi városokat. A minószi és a mükénéi civilizáció azonban csupán előhírnöke volt annak a felmérhetetlen jelentőségű, kirobbanó alkotóerőnek, amely a következő évszázadokat jellemezte. A görögök az úgynevezett klasszikus korban (i. e. 450-320) kialakították a templom szerkezetét, meghatározták az oszloprendeket, megépítették az első színházakat, s az emberi test szépségének eszményítésére és dicsőítésére csodálatos márvány- és bronzszobrokat alkottak. A görög művészet utolsó nagy korszakára, amelyet hellenisztikus kornak nevezünk, a makedón hódítás nyomta rá a bélyegét. A legkiválóbb görög műalkotások egy része azonban éppen ebben az utolsó időszakban keletkezett. A görög művészet ezen periódusait és csodálatos alkotásait mutatja be A művészet története sorozat legújabb kötete, Susanna Sarti értő tolmácsolásában, gyönyörű, színes felvételek segítségével.

A kötet a magyar barokk művészet átfogó ismertetésére vállalkozik. Bőséges illusztrációs anyagával és alapos képmagyarázataival gyakorlatias segítséget nyújt abban, hogyan lehet felismerni, hogy egy-egy műalkotás stílusát, mely jellegzetességek határozzák meg.

A magyar képzőművészek közül Munkácsy Mihály mellett Zichy Mihály neve cseng legismerősebben a nagyvilágban. Fordulatos, romantikus végletekben bővelkedő életútja műveinél is jobban foglalkoztatta kortársait. Kiemelt udvari művész, uralkodók, híre fr ancia és nemet írók, festők, zeneszerzők barátja volt. Életmódja, műtermének pompája a művészfejedelmekével vetekedett. Négy orosz cár udvari festője volt, és hosszú évtizedeket töltött el Oroszországban. Festményeivel és grafikáival sokszor zajos si kereket aratott, de olykor élet vitákat is kiváltott. Ezt az ellentmondásos és rendkívül színes pályát vizsgálja a kötet, a hatalmas életműből a legjelentősebb alkotásokat bemutatva.

Benczúr Gyula a 19. sz-i magyar festészet egyik legjelentősebb mestere. A historizáló akadémikus irányzat képviselőjeként a korszak legfoglalkoztatottabb portréfestője, a magyar történeti festészet utolsó nagy képviselője. Bellák Gábor munkája új megközelítésben vizsgálja Benczúr festészetét; a művész munkáit a kor értékrendjébe helyezve értelmezi, portréiban, töréneti munkáiban a 19. századvég ember- és történelemszemléletének sajátosságait fedezi föl, újfajta értelmezési lehetőségeket teremtve ezáltal az egész század festészetéhez. A könyvet az életmű legjelentősebb munkái illusztrálják, köztük számos olyan elveszettnek, vagy elpusztultnak hitt művel, amelyek magángyűjteményekbe kerültek.

Van-e élet a halál után? A túlvilágon vajon örökéletűek leszünk-e? És milyen is az a túlvilági mennyország, avagy a pokol? A vallástörténész szerző végigveszi a Hádesz és a pokol, a mennyország és a paradicsom ókori és kora keresztény forrásokban található leírásait, majd pedig a túlvilágba vetett hit történetének egyes állomásait a késő ókortól kezdve napjainkig.

Van-e élet a halál után? A túlvilágon vajon örökéletűek leszünk-e? És milyen is az a túlvilági mennyország, avagy a pokol? A vallástörténész szerző végigveszi a Hádesz és a pokol, a mennyország és a paradicsom ókori és kora keresztény forrásokban található leírásait, majd pedig a túlvilágba vetett hit történetének egyes állomásait a késő ókortól kezdve napjainkig.

Az útikönyv rengeteg színes fotó kíséretében ismerteti meg az olvasót Velence földrajzi adottságaival, történelmével, kultúrájával, látnivalóival. A kötet praktikus tanácsokkal, fontos információkkal is ellátja az oda utazó turistákat. Végezetül kisszótár és útitérkép is segít a tájékozódásban.