Európa Könyvkiadó strana 69 z 143

"Ezek tényleg állatok. De mitől vagy olyan kurvára biztos benne, hogy ettől mi emberek leszünk?" Amerikát totális diktatúra uralja, a renitens polgárokat különítmény hurcolja el. A tizenéves fiúk számára egyetlen kiugrási lehetőség kínálkozik: a minden évben megrendezett Hosszú Menetelés, amelyet országszerte százezrek figyelnek, és a tévé is közvetít. Száz fiú indul útnak a megadott útvonalon, amelyet gyalogszerrel, legalább négy mérföld per órás átlagsebességgel kell teljesíteni. Csak egy győztes lehet, a lemaradókat ott helyben katonák végzik ki. Stephen King korai, álnéven írt gyöngyszeme az Éhezők viadalá-hoz hasonló, kegyetlen, kétségbeesett világot mutat be.

A spanyol polgárháborúról szóló művek közül a "nemzedéke fagyos lelkiismeretének" nevezett Orwellé az egyik leghitelesebb és legmaradandóbb. Az író 1936-ban tudósítani érkezett Barcelonába, de aztán belépett a spanyol Egyesült Marxista Munkáspárt (POUM) milíciájába, részt vett a fegyveres harcokban, megsebesült, 1937-ben pedig, miután megkezdődött a szovjet NKVD irányítása alatt álló kommunisták véres leszámolása a POUM-mal, elmenekült az országból. Spanyolországi tapasztalatai nyomán támadt benne olthatatlan ellenszenv a kommunisták és a sztálini Szovjetunió iránt, amit aztán az Állatfarm-ban és az 1984-ben is kifejezésre juttatott. "Ez a háború, amelyben oly csekély szerepet játszottam - írja Orwell -, többnyire rossz emlékeket hagyott bennem, mégsem kívánom, hogy bárcsak kimaradtam volna belőle. Ha az ember belepillanthat egy ilyen szörnyűségbe - mert bárhogyan érjen is véget a spanyol háború, végül kiderül, hogy iszonyatos szörnyűség volt, még csak nem is a vérengzés és a testi szenvedés miatt -, az eredmény nem feltétlenül kiábrándultság és cinizmus. Bármennyire furcsa is, tapasztalataim nemhogy aláásták volna, csak megerősítették bennem az emberi tisztességbe vetett hitet."

Középfölde ősi mítoszaiba és legendáiba mélyedhetnek bele A Gyűrűk Ura és A hobbit rajongói ebben a kötetben, mely visszavarázsol bennünket az első- és másodkorba: megismerjük azokat az eseményeket, melyekre a nagy művekben annyiszor utalnak. Az Ainulindale és a Valaquenta a tolkieni rege őskoráról, a világ teremtéséről és az istenekről szól. A Quenta Silmarillion az első Sötét Úr történetét meséli el a Föld teremtésétől kezdve, s közben megismerjük a szilmarilok sorsát is. A három szilmaril Feanor, a tünde kovács keze munkája, bennük ragyog Valinornak, az istenek hazájának fénye. A szilmarilok birtoklásáért csatázik a Sötét Úr a tündékkel, és harcolnak a tündék egymás között is. Beren és Lúthien regéjéből kiderül, hogyan sikerül a szerelem hatalma által visszaszerezni egyet az ékkövek közül. Végül, az utolsó csata után, melyet az istenek oldalán vív ember és tünde a sötétség erői ellen, mindhárom szilmaril a helyére kerül: egyből csillag lesz az űrben, egy a tengerbe hull, egy pedig a tűzbe.Az Akallabth története már a másodkorban játszódik, amikor Númenor szigete és királysága felvirágzott, majd elbukott.Majd jön a harmadkori történet a Hatalom GyűrűjérőlA szilmarilok kötetét J. R. R. Tolkien fia, Christopher állította össze édesapja hátrahagyott írásaiból, minden rajongó őszinte örömére.Ez a kiadás gondos ellenőrzésen esett át, és kibővítettük a rendkívül informatív Névmutató-val is.

"Ezt a kötetet énekelve kellene olvasni, bármily furcsán hangzik. Ha az nem megy (nincs az agy chipjében egy-egy dallam), akkor az eredeti fölvételeket hallgatva (YouTube, CD, DVD). Elsősorban azoknak ajánlom, akik valamilyen módon Beatles-számokat akarnak énekelni. És ugyan ki ne akarna néha? Akár hangszerrel kísérve önmagukat, akár csak úgy egyedül, nagyra nyitva a szájukat. Azokra is számítok, akik házibulik alkoholtól fényes negyedóráiban zendítenek rá, esetleg kórusban. Meg azokra, akik csak a fürdőszobában képzelik magukat a liverpooli négyes valamelyik tagjának a helyébe. Az sem rossz, ha nézve hallgatják, s beleénekelnek. Netán tercelnek. Hozzárögtönöznek nem létező szólamokat. Minimálprojekt: rádünnyögik a magyar szövegeket, kötettel a kézben. Határozott szerelmi vallomás - négy ember a célszemély. Őszinte főhajtás az életművük előtt. Szíves törlesztés, réges-régi adósságé. Minden perc élvezet volt, míg készítettem. Ugyanezt kívánom a Beatles magyar rajongóinak. LET IT BE - ÚGY LEGYEN LET IT BE - ÚGY LEGYEN LET IT BE - ÁÁMEN" (a Szerző)

Eraszt Fandorin legújabb kalandja 1914 nyarán veszi kezdetét, mikor is a zseniális nyomozót csúnyán cserbenhagyja korábbi legendás szerencséje: egy jaltai "rutinmunka" (a cár elleni soros gyilkosságkísérlet leleplezése) alkalmával önkéntelenül egy agyafúrt politikai merénylet tétlen mellékszereplőjévé válik. A hatvanadik évéhez közeledő volt államtanácsos nem nyugszik bele hírnevének megtépázásába, és Maszával, hűséges inasával a titokzatos elkövető, egy Odüsszeusz fedőnevű anarchista után eredve Bakuba utazik. Ám eközben váratlanul meghal Ferenc Ferdinánd, és a személyes bosszúhadjárat egy nemzetközi konfliktus megakadályozásának kulcsfontosságú epizódjává fokozódik. Vérbő küzdelmek és hatalmi intrikák közepette lépnek új ellenfelek és segítőtársak a sodró lendületű, könnyed izgalmak és remek humor jellemezte történet színpadára, miközben Fandorin - ahogyan azt tőle már megszokhattuk - ebben a kiélezett történelmi szituációban sem tud közömbös maradni a női nem iránt: küldetése során egy tekintélyes muzulmán özvegy kérlelhetetlen vágyaival is meg kell küzdenie. Úgy tűnik azonban, hogy ezúttal a tévedhetetlen detektív minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyul, ahogyan a félig keleti, félig európai, mindenestül az olajnak alárendelt városra egyre vészjóslóbb árnyékot vet a világháborúba és forradalomba sodródó Oroszország eljövendő tragédiája. A fekete város nemcsak a méltán népszerű Fandorin-sorozat egyik legfordulatosabb része, hanem egyúttal - ahogyan azt a cím is sejteti - talán legsötétebb darabja is. Borisz Akunyin magával ragadó regénye egy olyan kaotikus korszak beköszöntéről tudósít, amelyben a józan logikára támaszkodva már egyre kevésbé lehet eligazodni, és amelynek őrületében bárkinek könnyedén nyoma veszhet - akár az Orosz Birodalom legyőzhetetlen nyomozójának is.

Mit lehet tenni, ha Angliában mindig esik az eső, köd van, mindenki náthás, és Margo pattanásai nemhogy elmúlnának, hanem egyre sokasodnak?... A megoldás: át kell költözni melegebb ég alá, pontosabban a görög szigetvilág paradicsomi fészkébe: Korfura. A nem is kissé excentrikus Durrell család tagjai - a gondterhelt konyhaművész mama, és gyermekei: a kiterjedt baráti körrel rendelkező és rosszkedvű író, Larry; a fegyvergyűjtő és -szakértő Leslie; a szerelmes hajlandóságú Margo, végül pedig (de nem utoljára!) minden rendű és rangú élőlény szenvedélyes barátja: Gerry - mind megtalálják a hajlamaiknak legjobban megfelelő éghajlatot és elfoglaltságot ezen a gyönyörű szigeten, ahol csodával határos módon mindig sikerül emberi és nem emberi állatseregletüket újabb, egyre érdekesebb példányokkal gyarapítani...

Eraszt Fandorin legújabb kalandja 1914 nyarán veszi kezdetét, mikor is a zseniális nyomozót csúnyán cserbenhagyja korábbi legendás szerencséje: egy jaltai "rutinmunka" (a cár elleni soros gyilkosságkísérlet leleplezése) alkalmával önkéntelenül egy agyafúrt politikai merénylet tétlen mellékszereplőjévé válik. A hatvanadik évéhez közeledő volt államtanácsos nem nyugszik bele hírnevének megtépázásába, és Maszával, hűséges inasával a titokzatos elkövető, egy Odüsszeusz fedőnevű anarchista után eredve Bakuba utazik. Ám eközben váratlanul meghal Ferenc Ferdinánd, és a személyes bosszúhadjárat egy nemzetközi konfliktus megakadályozásának kulcsfontosságú epizódjává fokozódik. Vérbő küzdelmek és hatalmi intrikák közepette lépnek új ellenfelek és segítőtársak a sodró lendületű, könnyed izgalmak és remek humor jellemezte történet színpadára, miközben Fandorin - ahogyan azt tőle már megszokhattuk - ebben a kiélezett történelmi szituációban sem tud közömbös maradni a női nem iránt: küldetése során egy tekintélyes muzulmán özvegy kérlelhetetlen vágyaival is meg kell küzdenie. Úgy tűnik azonban, hogy ezúttal a tévedhetetlen detektív minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyul, ahogyan a félig keleti, félig európai, mindenestül az olajnak alárendelt városra egyre vészjóslóbb árnyékot vet a világháborúba és forradalomba sodródó Oroszország eljövendő tragédiája. A fekete város nemcsak a méltán népszerű Fandorin-sorozat egyik legfordulatosabb része, hanem egyúttal - ahogyan azt a cím is sejteti - talán legsötétebb darabja is. Borisz Akunyin magával ragadó regénye egy olyan kaotikus korszak beköszöntéről tudósít, amelyben a józan logikára támaszkodva már egyre kevésbé lehet eligazodni, és amelynek őrületében bárkinek könnyedén nyoma veszhet - akár az Orosz Birodalom legyőzhetetlen nyomozójának is.

Kontroll. Káosz. Sötétség. Egy pangó közép-nyugati kisvárosban, a fagyos kora hajnali órákban munkanélküliek százai állnak sorban az állásközvetítő előtt. Egyszer csak egy magányos sofőr a tömegbe hajt egy lopott Mercedesszel, visszatolat, majd újra gázol, aztán elmenekül a helyszínről, nyolc halottat - köztük egy csecsemőt - és tizenöt sérültet hagyva maga után. Brady Hartfield alkoholista anyjával él a szülői házban. Vágyik a mámorra, amit a Mercedes volánja mögött, a halálosztó szerepében érzett, ezért újabb, még ördögibb merényletre készül. Amikor Bill Hodges, a nyugdíjas zsaru levelet kap a Mercedeses Gyilkostól, reaktiválja magát, hogy meghiúsítsa az immár ezrek életét fenyegető, őrült tervet, és innentől hajmeresztően izgalmas versenyfutás kezdődik az idővel... King, a "horrorkirály" regénye kemény krimi, amely a klasszikus receptet követve jó és gonosz küzdelmét állítja elénk, s közben félelmetes bepillantást nyújt egy megszállott, gyilkos elme működésébe. Bill Hodges pedig hamarosan ismét színre lép, a szerző ugyanis két további regényt tervez a főszereplésével.

Milyen lehet az élet egy isten háta mögötti orosz faluban manapság? Nyikolaj Jeltisev rendőrnek nincsenek erről különösebb illúziói, és eszébe sem jutna felcserélni nyugodt és viszonylag kellemes életét a vidéki "idillre". De egy csúnya ügy miatt - amikor a kijózanítóban a kelleténél kicsit szigorúbban, azaz majdnem halálosan fenyíti meg a zajongó részegeket - nincs más választása, mint feleségével és fiával együtt kipróbálni a falusi életet. Miután állását is, lakását is elveszti, új életet kezd: a család egyelőre meghúzza magát az öreg nagynéni rogyadozó kunyhójában, s házat kezdenek építeni, krumplit termesztenek, gombát és vadgyümölcsöt gyűjtögetnek, s aztán már vodkával is kereskednek... Igaz, a falubeliekkel nem könnyű kijönni: munkája senkinek sincs, nem is nagyon érteni, miből élnek meg. És egyáltalán: életben lehet itt maradni? Jeltisevéknek az a legfőbb reményük, hogy majd csak megjön a nagyobbik fiú a börtönből, és vele minden egyszerűbb lesz... Talán még soha egyetlen könyv sem lett klasszikus olyan gyorsan, mint Roman Szencsin 2009-ben megjelent kegyetlen regénye (melyet mi leginkább Tar Sándor műveihez hasonlíthatunk). Oroszországban az "újrealista" próza legjelentősebb műveként tartják számon - s lassanként a világ is felfedezi: megjelent vagy hamarosan megjelenik a francia, holland, svéd, lengyel, szerb kiadás. Fordította: M. Nagy Miklós

Klasszikus Christie-novelláskötet, tizenkét különös történettel. Hova tűnt Lord Listerdale, ki adja bérbe a házait és lakásait? A Fülemüle-villa új asszonya miért gyanakszik a férjére? Az öregedő ügyvédnek sikerül-e megoldania a gyilkossági esetet, ahogy szép, fiatal látogatója reméli? Edward és Dorothy tényleg az elrabolt rubinnyakláncot találják meg a cseresznyeszemek között? James Bond miben segíthet a rádzsának? És még hét történet gyilkosságról, személycseréről és az üstökön ragadott lehetőségről. Fordította: Borbás Mária, Gy. Horváth László, Prekop Gabriella

Egy kép többet mond minden szónál. Serena Stone harmincéves, és ő is háborús fotóriporter, akárcsak az apja volt: a híres apa, akinek halála arra készteti Serenát, hogy átgondolja az életét. Otthagyja a munkáját, a háborút, a frontvonalat, és elhatározza, hogy nem is megy vissza soha többé. Egy év telik el a nagy döntése után, amikor főnöke arra kéri, segítsen az afgán hadszíntérről frissen hazatért fotósnak, Zachary Northnak meggyógyulni. Zac sem enni, sem aludni nem tud, amióta otthagyta a háborút. Serena nem örül a kérésnek: apja halála után szakított Zackel, és a sebek még frissek mindkettőjükben. Aztán persze győz a nagylelkűsége, és mindent megtesz, hogy a férfi kigyógyuljon poszttraumás stressz szindrómájából. Lehet, hogy mégis egymásnak szánta őket a sors, ahogy már az édesanyja is megmondta? Serena azonban egyszer csak egy furcsa fényképre bukkan apja archívumában. Egy olyan fényképre, amely alapjaiban kérdőjelezi meg, amit magáról és családjáról tud. Több évtizedes titkok nyomába ered az arab tavasz hadszínterein, de eleinte csak még több veszteség éri... Manhattan, Velence, Tripoli: Barbara Taylor Bradford hősnőjével ismét bejárjuk a világot, és végül a titkokra is fény derül.

Ő olyan volt, mint az Ezeregyéjszaka. Mesélt, hogy éljen. Mesélt az ezeregy éjről, és aztán mesélt az ezerkettedikről is, amiről ezeregyszer hisszük, hogy nem, még nem most jön el." (Háy János) Az egykori grófi kastély hatalmas homlokzati óráján öt perc múlva fél nyolc. Reggel, délben, este, évek óta mindig. Szomorú mementó, a kastély ugyanis történetünk idején öregek otthona, és a legtöbb öregember este fél nyolc körül hal meg. Memento mori. "Álmomban sem gondoltam, hogy ilyen gyorsan lepereg az élet" - jegyzi meg a narrátor, a hajdan sugárzó szépségű és szertelen Maryska, aki most maga is az otthon lakója. Sokáig azzal áltatta magát, hogy az öregség csak másokat érint, neki addig még rengeteg dolga van a világban, és hogy szemérmesen szerelmes Francinján sem fog az idő... Csakhogy Francin közben magának való nyugdíjas lett, az agyoncsaphatatlannak hitt Pepin bácsi járóképtelen, az ő szépsége pedig már csak belülről sugárzik. A Harlekin milliói Bohumil Hrabal kisvárosi trilógiájának, a Sörgyári capricció-nak és a Díszgyász-nak a harmadik kötete. Elégia szerelemről és halálról. Rezignált sorait szomorkás bölcsesség, szelíd irónia, derűs nosztalgia hatja át. És feltétel nélküli életszeretet. "Mi lesz avval a szerelemmel..." - suttogja Pepin bácsi a halálos ágyán. Mi lesz?

Valaki azt mondta, a szakács csinált valami buta galibát. Gyűszűvirágot vitt a házba spenót helyett. Tommy és Tuppence megöregedett. Másra sem vágynak, mint egy kellemes házra és egy nagy kertre, ahol gyerekeiket és unokáikat vendégül láthatják. De a házban, amit vásároltak, Tuppence titkos üzenetet talál egy régi gyerekkönyvben: Mary Jordan nem természetes halált halt. Szokott módján azonnal beleveti magát a rejtélybe, és nem nyugszik, amíg ki nem deríti, ki volt Mary Jordan, és miben halt meg. Magával rántja Tommyt is, és az sem állítja le, amikor az élete veszélybe kerül. Még szerencse, hogy ott van Hannibal, az úrnőjét minden körülmények között megvédő terrier... A kötet más fordításban, más kiadónál A Sors kapuja címen már megjelent.

Ha a reggeli kávédat délben találod meg a mikróban, - ha ringatod a bevásárlókocsit, - ha a lépcső helyett kapásból a rámpát választod, - ha kabátzsebedben újratermelődnek a nyálas-homokos kiflicsücskök, - ha automatikusan a hátsó lángra teszed a fazekat, még ha a gyerekek a nagyinál vannak is - akkor hasznodra lehet ez a kötet. Mert a jelek szerint kisgyerekes szülő vagy. A Bezzeganya.hu blog egyik népszerű szerzője kötetbe rendezte bejegyzéseit. Jónás Anna kétgyerekes budapesti anya. Hat éve van otthon a gyerekeivel, s ugyanennyi ideje dolgozik távmunkában a kicsik mellől. Könyvében olyan kipróbált módszereket, ötleteket, bevált cuccokat, recepteket kínál, amelyek segítségével gördülékenyebbé tehetők a kisgyerekes mindennapok. Tippeket ad többek között azzal kapcsolatban, - milyen egyszerű eszközökkel alakíthatjuk "kézreállóbbá" a lakást a baba születése előtt, - milyen módszerekkel helyettesíthetjük az alvást a legrázósabb éjszakázós hónapokban, - hogyan rendszeresíthetünk a napjainkba némi "felnőttidőt", - milyen önellenőrző listát érdemes végigmantráznunk, mielőtt a gyerekekkel nyakunkba vesszük a várost, - hogyan lehet kisgyerekek mellett kevés időráfordítással, de annál hatékonyabban háztartást vezetni és főzni, - bölcsis-ovis gyerekkel a háznál hogyan úszhatjuk meg a reggeli kapkodást. Jónás Anna könyve természetesen nem univerzális érvényű használati utasítás. Sokkal inkább egy humorral és iróniával átszőtt katalógushoz hasonlítható, amelyből minden kisgyerekes szülő kimazsolázhatja azokat a praktikus ötleteket, amelyek könnyebbé teszik a hétköznapjait. Kicsivel - könnyebbé.

Azt szokták mondani, hogy nem kellenek a receptek. Nem működnek. És tényleg nem kellenek. Ebben a könyvben "receptek" is vannak - mikor mit csinálj, és főleg mit ne csinálj -, és működnek! Igazolom. De azért, ami a legfontosabb: attól még, hogy szülő vagy, maradj önmagad! Légy kongruens, hiteles. Éld a saját életedet (is). Olvasd el ezt a könyvet: sok mindent megtudsz - és jól fogsz szórakozni! (Ettől a gyerekeddel is kedvesebb leszel.)" (Vekerdy Tamás) Szél Dávid családi és párkapcsolati problémákkal foglalkozó szakpszichológus. És iskolapszichológus. De mindenekelőtt apa. Két éve írja Apapara című blogját, amelyben egyszerre van jelen szülőként, férfiként és szakemberként. No meg gondolkodó emberként, aki nem hagyja szó nélkül a társadalom álszentségeit vagy épp a szülőséggel kapcsolatos elvárások némelyikének veszélyes idiotizmusát sem. Írásai szellemesek, elgondolkodtatóak és, ami nem kevésbé fontos, frenetikusan férfiasak. Szél Dávid ugyanis olyan nézőpontból - az apa (vagy az apaság felelősségével küzdő csetlő-botló férfi nézőpontjából) - járja körbe a gyereknevelés számos örömét, nyűgét-nyavalyáját, amellyel viszonylag ritkán találkozunk. Legalábbis gyereknevelési könyvben. "A fiam erősnek, bátornak, magasnak, vékonynak, ügyesnek, okosnak, viccesnek gondol. Azt hiszi, rengeteg hajam van, biztos benne, hogy bárhonnan egy pillanat alatt odaérek hozzá, és persze bármilyen távolságból hallom is, amit mond. Meg van győződve arról, hogy remek kézügyességgel vagyok megáldva, s ennek köszönhetően nemcsak szépen és kreatívan rajzolok, hanem bármit össze is szerelek, meg is építek. A fiam szemében Superman vagyok... De mi van, ha kiderül az igazság? Mi van, ha rájön, hogy gyenge, gyáva, alacsony, nem kövér, de azért vékony se, viszont csomó mindenben ügyetlen, nem is kifejezetten okos, és nem is mindig vicces vagyok? Hajam is egyre kevesebb, lassabb vagyok, mint a fény, de még a hangot sem érem utol gyalog. Mi van, ha észreveszi, hogy egyáltalán nem tudok sem rajzolni, sem pedig szerelni? Akkor oda az apakép?"

A holokausztról mindig úgy szokás beszélni, mint amiben a társadalom minden osztálya vétkes. De mintha a társadalmi osztályok csak férfiakból állnának: ritkán olvasunk a nők szerepéről. A nők történelme ezek szerint legfeljebb párhuzamos a férfiakéval. Ezen próbál változtatni Wendy Lower úttörő munkája. Német, orosz, ukrán levéltárakban kutatott, túlélőkkel (elkövetőkkel, szemtanúkkal és áldozatokkal) beszélt, helyszíneket járt be. Bemutatja, hogy nemcsak a koncentrációs táborok őrei között voltak nők, de a tömeggyilkosságok elkövetői között is, a zsidóüldözők és -kifosztók között is. Tanítónő, ápolónő, szociális gondozónő, titkárnő, feleség: több mint félmillió nő vett tevékeny részt a keleti területeken a holokausztban. A legkülönfélébb osztályokból és területekről érkeztek. Egy részük saját jószántából ment Keletre, másokat oda helyeztek. Néhányan önállóak voltak a gonoszságban, néhányan a férfiak példáját követték. Róluk fest hátborzongató képet ez a könyv. Fordította: Szántó Judit