Európa Könyvkiadó strana 67 z 143

Létezik egy exkluzív társkereső klub, amely borsos tagsági díj ellenében garantálja, hogy bárki számára megtalálják a tökéletes partnert. Nagy reményekkel ide jelentkezik Jonas Faraday, a jóképű, sikeres üzletember és szexmániás nőbűvölő, aki azt tekinti legfőbb küldetésének, hogy minden nőt, akit ágyba visz, eljuttasson a csúcsra. Kisvártatva üzenetet kap a Klub egyik munkatársától, aki elárulja, hogy még sosem volt része a teljes gyönyörben. Jonas megszállottan keresni kezdi, és mindent megadna, hogy bizonyíthasson. Sarah: "Amikor elolvastam Jonas Faraday brutálisan őszinte önvallomását, kis híján elélveztem... ott, az íróasztal mellett. Őrültségnek tűnhet, hogy képes voltam kockára tenni az állásomat, de képtelen voltam ellenállni a kísértésnek, hogy kapcsolatba lépjek vele. Tudtam, hogy a vallomásommal elhúzom a mézesmadzagot az orra előtt, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy hajtóvadászatot indít utánam." Jonas: "Szóhoz sem jutottam a megdöbbenéstől, amikor megkaptam a felvételi ügynököm e-mailjét. A megjegyzéseimet puszta szeszélyből fűztem hozzá a jelentkezésemhez, nem számítottam rá, hogy választ kapok rájuk, méghozzá ilyen elképesztő választ. Az üzenet olyan csábító, olyan ellenállhatatlan, hogy attól a perctől fogva csak egy dolog érdekelt: megtalálni azt, aki küldte. Mi a neve? Hogy néz ki? Találkoznom kell vele, mindenáron!" A Klub, ahol ártatlan szórakozást keresett, a zabolátlan szenvedély, az emésztő vágy és a szerelmi bánat terepévé válik hősünk számára. Üdvözöljük a Klubban, ahol minden álma valóra válhat!

A Párizsban élő világhírű regényíró még otthon, Csehszlovákiában, 1972-ben írt művének színhelye egy ódon bájú közép-európai fürdővároska. Itt ad egymásnak randevút a regény nyolc szereplője: Klíma, a híres dzsessztrombitás; Ruzena, a fiatal, csinos ápolónő, aki hasztalan igyekszik kitörni reménytelenül szürke életéből; Jakub, a volt politikai fogoly, aki végre megkapván útlevelét, emigrálni készül; Olga, Jakub kivégzett barátjának a lánya; Kamila, Klíma szép és féltékeny felesége; Skřéta doktor, ez a félig-meddig valószerűtlen alak, a fürdővároska nőgyógyásza, aki igen sajátságos módszerrel teszi termékennyé pácienseit; egy másik, a valószerűtlenség határán mozgó hős, Bertleff, a gazdag amerikai, ez a modern szent, kék dicsfénnyel a feje körül; végül a megható hősszerelmes, Frantisek, aki soha életében nem fogja megérteni, hogy mi történik körülötte. Az öt nap alatt lebomló sorstörténetek szálai egyre gyorsuló tempójú keringővé fonódnak. Szent Iván-éji kavalkáddá. Keservesen könnyed, morbid vaudeville-ként adja az olvasó tudtára, hogy nincs többé joga a tragikumhoz.

A kilencvenes években nagy világsiker volt Edvard Radzinszkij Sztálin-életrajza, melyről García Márquez azt írta: "Szerintem Radzinszkij fő érdeme az, hogy könyvében Sztálin nem egy gigantikus szobor, hanem eleven ember." Az orosz történész, dráma- és prózaíró, akit egész pályafutása során leginkább a nagy diktátorok foglalkoztattak, ezúttal még közelebb ment az "eleven emberhez", és regényben írta meg Sztálin életét a gyerekkorától kezdve egészen rejtélyes haláláig. A mesélő Sztálin barátja és hasonmása, pártbecenevén Fudzsi, aki sok olyan beszélgetésnek is a szemtanúja volt, amelyről nincsenek feljegyzések. Pontosabban ő, Fudzsi, mindent feljegyez, és mindig próbál belelátni imádott-rettegett - és olykor gyűlölt - barátja gondolataiba és érzéseibe: értelmezi a nagy és kegyetlen sakkjátszmákat, melyekből mindig Sztálin kerül ki győztesen. Radzinszkij mindent tud, amit tudni lehet Sztálinról (meg Leninről, Trockijról, Buharinról és a többi kommunista vezetőről), de ezúttal a fantáziáját is szabadon engedi: így próbálja megragadni a sztálini kort, ezt az elsüllyedt Atlantiszt, amelyben a fontos eseményekről szinte egyáltalán nincsenek hiteles dokumentumok, miután szinte mindent meghamisítottak. Az első könyv az 1937-es Nagy Terrorig meséli el a történetet: Fudzsi, a jó barát ekkor már sejti, hogy ő sem kerülheti el a lágert... Edvard Radzinszkij Oroszországban valóságos nemzeti intézmény: honfitársainak milliói tapadnak a képernyőre, amikor mesélni kezd a Romanov cárokról vagy a "bolsevik Joszif cárról" - ragyogó színész, aki gyakran kicsit szabadosan bánik a tényekkel, amit a "komoly" történészek rendszeresen fel is rónak neki; de mégis ő a legfőbb történetmondó, a történelmi titkok legfőbb feltárója, a nagy krónikás, aki a maga szenvedélyes stílusában elmondja az oroszoknak, kik ők, honnan jöttek, és milyen tragédiákon át vezetett az útjuk oda, ahol most vannak...

A Mr. Mercedes-ben bemutatkozó hősök eklektikus hármasának főszereplésével itt a mesteri, lélegzetelállító folytatás egy olvasóról, aki túlzásba viszi a rögeszmés rajongást egy emberkerülő íróért. "Ébresztő, géniusz!" - így kezdődik Stephen King letehetetlen új regénye egy bosszúvágyó olvasóról. Az ébresztő John Rothsteinnek, az ikonikus írózseninek szól, aki megteremtette az imádott és világhírű Jimmy Goldot, de többé már nem publikál. Morris Bellamy pedig őrjöng, nemcsak Rothstein hallgatása miatt, hanem azért is, mert a nonkonformista Jimmy Gold eladta magát a karrierért a reklámszakmában. Morris megöli Rothsteint, és igen, a pénzt is kipakolja a széfjéből, de az igazi kincset azok a noteszok jelentik, amelyekben lehet még legalább egy Gold-regény. Alighogy elrejti a pénzt és a noteszokat, Morrist nemi erőszakért bevágják egy szigorított fegyházba. Évtizedekkel később egy Peter Saubers nevű kamasz, akinek az apja súlyosan megsérült a Mr. Mercedes-merényletben, megtalálja a kincset, úgyhogy a Bill Hodges-féle csapatnak most Pete-et és családját kell megvédenie az egyre eszelősebb és vérszomjasabb Morristól, aki harmincöt év után kiszabadult, és követeli vissza a noteszait meg a pénzét. King a Tortúra óta nem foglalkozott az olvasóval, aki addig bálványozza az írót, amíg baj nem lesz belőle. Az Aki kapja, marja nemcsak vérfagyasztó, bravúros krimi, de azt is bemutatja, hogyan formálja az irodalom az életet - jól vagy rosszul, most és mindörökké.

Aki nem mer szerelmet vallani a nőnek, az meg sem érdemli őt. 1964-ben Barbara Parker lett Blackpool városka szépségkirálynője. De ő nem csinibaba akar lenni, hanem nevettető, így aztán Londonba költözik, és eladóként kezd dolgozni egy nagyáruház illatszerosztályán. Azon töpreng, hogyan vétethetné észre magát, és egyszer csak eljön a nagy lehetőség: bekerül egy ügynökséghez, és - immár Sophie Straw néven - szerepet kap a BBC új vígjátéksorozatában. Hornby regénye a vidám tévéműsor készítőiről szól: szerepel benne a producer, Dennis, a két forgatókönyvíró: Tony és Bill, és persze Barbara, vagyis immár Sophie csinos partnere, a minden bizonnyal nagy jövő előtt álló Clive. A műsor óriási sikert arat, ám a készítők csapatán egy idő után kiütköznek a stressz jelei: semmi sem tart örökké. Az élet gondoskodik róla, hogy a tökéletesség apró buborékjai előbb-utóbb kipukkadjanak. Nick Hornby öt év után először jelentkezett regénnyel, és a Vicces lány jutalomjáték számára, amelyben bemutathatja a hatvanas évek aranykorát Nagy-Britanniában. Fordította: Pék Zoltán

A "Ifjú Kalandorok Rt." már rég nem ifjú törzstagjai, Tommy és Tuppence Ada nénit látogatják meg az idősek otthonában. És ahol ők felbukkannak, ott biztos, hogy megmagyarázhatatlan dolgok történnek. Tuppence a tőle megszokott hévvel veti magát a rejtélyek nyomába. Miért ismerős az Ada nénitől örökölt festményen a ház? Hová tűnt Mrs. Lancaster? Tommy a rá jellemző nyugalommal próbálja követni a feleségét - de nyugalma csak addig tart, amíg Tuppence-t meg nem akarják ölni...

Hogyan utazzunk lazaccal? Hogyan ne beszélgessünk fociról? Hogyan ismerjük fel a pornófilmeket? Hogyan ne használjunk rádiótelefont? Hogyan szabadkozzunk a házikönyvtárunk miatt? Minek úgy odalenni a televízióért? Miért nem készíthető el a birodalom térképe egy az egyben? Hogyan hamisítsuk meg Hérakleitoszt? Hogyan meséljük el a Moby Dick-et úgy, mintha a Pinokkió-ról beszélnénk, milyen volna Nabokov Lolitája ősöreg máminak, és eldöntötte-e Hamlet, hogy lenni vagy nem lenni? Umberto Eco sokoldalú és színes egyéniség. Tudományos művei szórakoztatóak, regényei és szórakoztató írásai pedig tudományos vonatkozásokkal vannak teli. Ez a kötetnyi Minimálnapló-darab humoros álesszé, paródia, pastiche arról tanúskodik, hogy Ecóban a tudós, a regényíró és az esszéista mellett egy bohóc is lakozik. A magyar olvasó pedig a regények Szerb Antal-ias Ecója mellett fogadja változatlan szeretettel a Bábeli beszélgetés olasz Karinthyját.

Roland Deschaint, aki a civilizáció pusztulása után a Setét Tornyot keresi, ká-ja délkeletnek vezérli. Társaival átvágnak Közép-Világ erdején, és eljutnak Calla Bryn Sturgis környékére, egy békés, farmerek lakta településre. A városka a Sugár árnyékában fekszik, s azon túl ott van valahol a Setét Torony. Egyik lakója, Callahan atya elmeséli, hogy Calla farkasai tízévenként lecsapnak rájuk, és elragadják minden ikerpár egyik tagját, majd fizikailag és lelkileg megnyomorítva küldik vissza. A harcos és társai a városlakókkal együtt elhatározzák, hogy szembeszállnak a pusztító robotfenevadakkal... A történet egyszerre játszódik a hetvenes évek New Yorkjában és Roland világában, és több szálon kapcsolódik King többi regényéhez.

Két fiú, akiket egymásnak teremtett a sors - és mégsem tudták megvédeni egymást. Perihan Magden (1960) az egyik legnépszerűbb írónő Törökországban és külföldön, a kortárs török irodalom egyik legkülönösebb és legtehetségesebb alakja, akinek műveit tizennyolc nyelvre fordították le. Ali és Ramazan című, megrendítő, mégis lebilincselő regénye igaz történeten alapul, és két fiú életét követi nyomon, akik ugyanabban az isztambuli árvaházban nőnek föl. Megismerkedésük pillanatától fogva különleges kapcsolat fűzi őket össze, és nemcsak egymás számára könnyítik meg az életet, de a lehetőségekhez képest az árvaházban vegetáló többi gyerek mindennapjaiba is vidámságot csempésznek. Ramazannak jó humora van, ő a bohóc, és szépsége miatt az igazgató kivételezett helyzetet élvező kedvence. Nagykorúságukat elérve azonban a fiúk egyik napról a másikra kikerülnek Isztambul utcáira, ahol egymáson kívül senki másra nem számíthatnak. Ebben a könyörtelen, elutasító világban mindketten tragikus következményekkel járó döntéseket hoznak...

Dave Eggers már első könyvével világszerte ismertté vált - alig húszévesen egy éven belül elveszítette mindkét szülőjét. Erről írott dokumentumregényét 2000-ben Pulitzer-díjra jelölték, és további kötetei is díjak sokaságát nyerték el. A kezünkben tartott regény, amelynek filmváltozatát Tom Hanks főszereplésével idén fogják bemutatni, 2012-ben került fel a Nemzeti könyvdíjra jelölt művek rövid listájára. Alan Clay, az amerikai kommunikációs nagyvállalat üzletkötője prezentációval készült. A kis csoport Abdullah Király épülő Gazdasági Városába utazott, és várják, mikor mutathatják be hologramos távközlési megoldásukat. Alan kiégett, nem találja a helyét, kicsúsznak a kezéből a problémái. Ül a sivatagban, és emészti magát otthoni ügyei miatt. A szomszédja öngyilkos lett, nincs pénze lánya egyetemi tandíjára, feleségétől rég elvált, de még mindig bántja, amiket az asszony mondott. Egyedül érzi magát Szaúd-Arábiában. Ráadásul a tarkóján, mintegy élete főműve gyanánt, különös púp növekedik. Dave Eggers regénye hihetetlen érzékkel sűríti regénye lapjaira az idő múlásának tapintható lassúságát, és egyetlen apró cseppben, egy kocsmai beszélgetés közérthetőségével mutatja meg a tőkeáramlásra épülő világ átalakuló viszonyait, az USA, Kína és a Közel-Kelet bonyolult gazdasági-társadalmi összefüggéseit. Mitől emberi az emberi? Ki a barátod? A Hologram a királynak a középkorú főszereplő krízisének megvilágító erejű sztorija.

Varázslatos Földünk - Kína

"Túl sokat dolgozunk, túl sokat eszünk, túl sokat iszunk, túl sokat futkosunk, túl kevéssé élvezzük a dolgokat, túl sokat aggódunk, túl keveset pihenünk, elhagyjuk a szeretteinket, a pillanatnyi élvezeteket hajszoljuk, nem vagyunk boldogok, gyomorfekélyt kapunk, nem mérjük fel a kockázatot, nem tudjuk többé, mi fontos, és mi mellékes, mások véleményétől függünk, és ...amint mindez tudatosul bennünk, letagadjuk." Magadra ismersz, olvasó? Akkor már ráléptél a bölcsesség felé vezető útra. Érdekel, mit gondol erről egy szórakoztatóan bölcs pszichoterapeuta? Akkor neked szól ez a könyv. Járd vele végig mások történeteinek és szavainak az útját, hogy eljuss önmagadhoz. Más kárán tanulni nem szégyen, de kíván némi erőfeszítést, mire az öröklött igazságokat a magad életére lefordítod, és megérted, hogy "a legfőbb felelősséggel nem a külvilágnak tartozunk, hanem önmagunknak". Jorge Bucay argentin pszichológus könyveiből emberek százezrei merítenek erőt és bölcsességet életproblémáik megoldásához. Az ötrészesre tervezett Camino-sorozat az önismeret útján kíséri végig az olvasót. Eddig megjelent kötetei: Az autodependencia útja, A találkozás útja, A könnyek útja és A boldogság útja.

Paul Sheldon sikeríró, a szépkeblű közönség bálványa befejezi legújabb és legjobb regényét, minek örömére jól benyakal, és kábán autóba vágja magát. Egy veszélyes útkanyarban utoléri az észak-amerikai Sziklás-hegységben nem ritka hóvihar. Isten háta mögötti, magányos tanyaházából bevásárolni indul kisteherautóján Annie Wilkes, a Sheldon-regények könnyes rajongója. Az árokba borult autóroncsban kedvenc szerzőjére ismer, kinek összetört testében alig pislákol az élet. Kihúzza az árokból. Hazaviszi. Életre kelti. Új Sheldon-regényt akar. Csak magának. Stephen King (1947-) amerikai író pályafutása eddigi csaknem ötven évében horrortörténetek, sötét, rejtelmes regények és krimik tömkelegét jelentette meg. A Ragyogás, a Christine, a Holtsáv vagy a Kedvencek temetőjének szerzője az irodalmi popkultúra legfontosabb alkotója, aki 2003-ban vehette át "Az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásért" járó medált. Emellett többek között Bram Stoker, O. Henry, World Horror Convention, Hugo és Brit Fantasy díjjal, 2015-ben pedig Edgar díjjal jutalmazták munkásságát. A Tortúra 1987-ben jött ki, 1990-ben hollywoodi film készült belőle Kathy Bates főszereplésével; Paul Sheldon író nyomasztó történetét a világ számos országában színpadra alkalmazták: idén ősszel Bruce Willis alakításával tűzik műsorra a New York-i Broadway-n. "Stephen King a gótikus horror nagymestere: nemcsak történetmondóként kiváló, hanem a képalkotása is döbbenetes." (Joyce Carol Oates)

Milyen embert hozott létre a szocialista társadalom? Milyen, akár pozitív, akár negatív ösztönöket épített belénk a szabadság elementáris hiánya évtizedeken keresztül? Meg tudtunk, meg akartunk-e változni a bukása óta, vagy továbbra is makacsul magunkban hordozzuk az akkor kialakult reflexeinket? És milyen emberi tragédiák rejtőznek az egyszerű szókapcsolat, a kommunizmus bukása mögött? Szvetlana Alekszijevics efféle kérdésekre keres választ könyvében, de nem száraz fejtegetésekben, hanem számtalan emberi sorson keresztül. Évtizedek óta gyűjti ezeket a történeteket, a közelmúlt fáradhatatlan krónikásaként, és az emberek megnyílnak neki, mert látják, hogy igazi empátiával találkoznak. Ez a könyve immár az ötödik darabja Az utópia hangjai című ciklusának: ezekben a polifonikus regény-vallomásokban emberek százai mesélnek arról, mit tett velük a kegyetlen huszadik századi történelem, vagy épp az azóta eltelt két és fél évtized. A világhírű belarusz írónő könyvei harmincöt nyelven jelentek már meg (kettő magyarul is: A háború nem asszonyi dolog; Fiúk cinkkoporsóban), számtalan díjat kapott, és a Nobel-díj legnagyobb esélyesei között is számon tarják. Könyvei alapján világszerte számos film, színdarab és rádiójáték készült. SZVETLANA ALEKSZIJEVICS IRODALMI DÍJAI: 2015. Irodalmi Nobel-díj 2013. A Német Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének békedíja, Frankfurt, Németország 2011. Angelus közép-európai irodalmi díj, Wrocław, Lengyelország 2010. Ryszard Kapuciński-díj, Varsó, Lengyelország 2007. A Nemzetközi Pen Klub Szólásszabadság díja, Hága, Hollandia 2006. Az Amerikai Irodalomkritikusok Egyesületének (NBCC) díja, New York, USA 2002. Sandro Onofri-díj, Róma, Olaszország 2001. Erich Maria Remarque Békedíj, Osnabrück, Németország 2000. Az év legjobb rádiójátékának díja, Berlin, Németország 1999. A Francia Nemzetközi Rádió A Világ Tanúja díja, Párizs, Franciaország 1999. Az Alfred Toepfer Alapítvány Herder-díja, Németország (átadás Bécsben) 1998. A legjobb politikai témájú könyv díja, Bréma, Németország 1998. Európai Együttműködésért díj, Lipcse, Németország 1998. A Glasznoszty Alapítvány díja Az év legőszintébb emberének, Moszkva, Oroszország 1997. Triumf-díj, Moszkva, Oroszország 1996. Andrej Szinyavszkij-díj A tisztességért és méltóságért az irodalomban, Moszkva, Oroszország 1996. A Svéd Pen Klub Kurt Tucholsky-díja, Stockholm, Svédország 1986. A Lenini Komszomol díja, Moszkva, Szovjetunió 1985. Konsztantyin Fegyin irodalmi díj, Moszkva, Szovjetunió 1985. Nyikolaj Osztrovszkij irodalmi díj, Moszkva, Szovjetunió

A könyv, melyet most a kezedben tartasz, sorozatunk esszenciája, a legjobbak legjobbjainak antológiája. A Metró 2033 Univerzum legkiválóbb szerzői Andrej Gyjakov, Simun Vrocsek, Szergej Antonov, Andrej Grebenscsikov, Szergej Kuznyecov, Szergej Moszkvin írtak egy-egy rövid, de csontvelőig hatoló elbeszélést külön e kötet számára. Emellett összegyűjtöttük a metrólakóknak, a Metro2033.ru portál szerzőinek legjobb novelláit is: meggyőződhetsz róla, hogy ezek is ragyogó írások. Szerettem volna én magam is hozzájárulni valamivel ehhez a különleges antológiához. Ezerszer faggattak már: mi történt Artyommal az után, hogy véget értek a kalandjai a Metró 2033-ban. Sokáig hallgattam: se beszélni, se írni nem akartam erről. Senkinek nem akartam elárulni, mi lesz a további sorsa a főhősömnek. Aztán mégiscsak beadtam a derekam. Az utolsó menedék-ben megbújik az én saját elbeszélésem is Artyom evangéliuma címen. De nem akartam én elmondani, hogy mi történt Artyommal hadd meséljen ő maga Dmitry Glukhovsky.

Borges utánozhatatlan író (és mégis, kevesen voltak az övéhez mérhető hatással a XX. század irodalmára): őt olvasva az ember mindig új és meghökkentő nézőpontból szembesül a létezés olyan nagy kérdéseivel, mint a valóság mibenléte és álomszerűsége; a végtelenség, az időfolyam és a szépséges világegyetem megragadásának örök álma; a véletlen szerepe; a megismerés és egyáltalán a gondolkodás célja és működése Meg az én gyönyöre a bölcseleti problémák mögött mindig ott van az emberi lélek rejtelme és az emberi szív dobbanásának üteme is: mint a tangóban! Mert Borges ízig-vérig argentin marad, miközben belakja műveivel az egész világot és történelmet. Válogatásunkban Borges minden nagy műve szerepel: elbeszéléseinek, esszéinek és költeményeinek is a legjava; köztük olyan írások, amelyek korábban magyarul sohasem jelentek meg.JORGE LUIS BORGES (1899-1986) argentin költő, elbeszélő, esszéíró, filozófus. Teljes neve Jorge Francisco Isidoro Luis Borges Acevedo. Már teljesen megvakult, és életműve jelentős részét megírta, amikor 1961-ben végre a világ is megismerte a művészetét. Akkor kapta meg (Samuel Beckett-tel együtt) a Formentor-díjat, s rá egy évre megjelent az első angol nyelvű kötete. Magyarul, több kisebb kötet után, az Európa adta ki először életműve jelentős részét egy ötkötetes sorozatban, az író születésének 100. évfordulójára. Valósággal megőrültem érte. Éjszakákon át olvastam az írásait a barátaimnak. Azonnal magamra ismertem benne. Szerelem volt első látásra