Európa Könyvkiadó strana 66 z 143

2033. Az egész világ romokban hever. Az emberiség majdnem teljesen elpusztult. Moszkva szellemvárossá változott, megmérgezte a radioaktív sugárzás, és szörnyek népesítik be. A kevés életben maradt ember a moszkvai metróban bújik meg a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén. A metró állomásai most városállamok, az alagutakban sötétség honol és borzalom fészkel. Artyomnak az egész metróhálózaton át kell jutnia, hogy megmentse a szörnyű veszedelemtől az állomását, sőt talán az egész emberiséget. Dmitry Glukhovsky 1979-ben született; újságíró, tévés műsorvezető és az orosz populáris irodalom legnagyobb sztárja. 2007-ben elnyerte a Legjobb európai debütálás díjat. A Metró 2033 azóta a világ számos országában bestseller lett, és népszerű számítógépes játék is készült belőle.

Minden ember egyformán magányos, anélkül hogy joga volna az egyéni magányosságra. Oskar Matzerath nem akar felnőni. Elhatározza, hogy megmarad gyereknek, gyerekként tiltakozik a felnőttek életelvei, a fasizmus esztelensége, a képmutató kispolgári lét ellen: veri a kisdobot és visít. Mi más fegyvere van egy gyereknek? Hangja az üveget is megrepeszti, hátha az emberek füléhez is elér. Grass írással harcolt a felejtés ellen. Papírra szűz papírra rótt sorokkal, ahogy a háború után a bolondokházába került irodalmi alteregója, szellemi fegyvertársa, Oskar követeli. Nem pedig számítógéppel, klaviatúrával-egérrel, internettel. A mű a groteszk mintapéldája. Már megjelenése évében, 1959-ben sok kritikust késztetett vitára. Merész stílusa, szokatlan ábrázolásmódja, erotikus jelenetei, politikai megnyilvánulásai pedig bírósági eljárásokat vontak maguk után. A regényt 1979 óta Volker Schlöndorff Oscar-díjas filmje is megörökíti.

Az igazi sztalkereket nem lehet csak úgy egyszerűen megölni. Dárda és Gleb újabb története baljósan kezdődik: megint háborús helyzet alakul ki, a Vegán Birodalom totális expanzióba kezd, az egész pétervári metrót a hatalmába akarja keríteni. Közben felcsillan a remény is: állítólag valahol egy titkos tudományos program keretében meg akarják tisztítani a földet a radioaktív sugárzástól De hogy megtudják, valójában mi is ez a program, és tényleg van-e remény, hogy a maradék emberiség visszaköltözhessen a felszínre, a rettenthetetlen Dárda és az ifjú hős, Gleb kis csapatának egész Oroszországon át kell verekednie magát. Közben meg kell küzdeniük az olajzabrálókkal, a sztyeppkutyákkal és a legkülönfélébb mutáns lényekkel is: van, amelyik az elméjüket magzavaró észpenészt bocsát rájuk, vannak alakváltó metamorok és gigantikus sáskák Végül azt is megtudjuk, hogy mitől kergült meg a természet, s kezdett ilyen szörnyeteg teremtményeket szülni. A METRÓ 2033 UNIVERZUM eddigi legnagyobb felfedezése Andrej Gyjakov: az olvasók az ő első könyvét szavazták meg a sorozat legjobb regényének, a másodikat pedig a 2011-ben megjelent legjobb regénynek. A trilógia melynek ezt a befejező kötetét Oroszországban olvasók tízezrei várták számos országban aratott nagy sikert.

René főtörzsőrmester szakasza csupa fiatal fiúból áll. Az afganisztáni misszió az első nagy próbatétel az életükben. Indulásuk pillanatában egyikük sem tudja még, hogy a háború egyik legveszélyesebb helyszínére, a Gulisztán-völgy északi bejáratánál lévő Ice Előretolt Műveleti Bázisra készülnek. Egy olyan helyre, ahol nincs más, csak homok, ahol a tűző nap kötőhártya-gyulladást okoz, éjszaka pedig tilos világítani, nehogy ágyútűz célpontjai legyenek. A bázison már várja őket Alessandro Egitto orvos főhadnagy: ő magánéletének pusztító viharából "menekült" ide, a fegyverekkel vívott, igazi háborúba. Az újoncok viszont - köztük az alig húszéves Antonio René szakaszvezető - a hőség, az unalom és a mind valószínűtlenebbnek rémlő háborús fenyegetettség közepette éppenséggel az otthon hagyott, jól ismert életüket rekonstruálják, barátságaikat mélyítik, viszályaikat élezik itt, a sivatagi bázison, mígnem... A világsikerű első könyv, A prímszámok magánya immár nálunk is népszerű fiatal olasz szerző második regénye megdöbbentő életszerűséggel ábrázolja, milyenek is a mai "új típusú" háborúk.

Szécsi Noémi nőtörténeti blogja, a Halcsontos fűző kinőtte kereteit: a bejegyzések témái kibővítve és rendszerezve, szakmai szerzőtárs bevonásával most kötetben is olvashatóak. A szerzőtárs Géra Eleonóra történész, az ELTE Művelődéstörténeti tanszékének docense. Fedák Sári, Blaha Lujza, Jászai Mari, Beniczkyné Bajza Lenke, Jókai Mór udvartartása, a Feszty-szalon... A nőtörténetnek az a nagy korszaka, amelyben egy nő nem csak a szépségéről vagy a botrányairól híres, hanem művészként, tudósként is kitűnik, érvényesül, netán jól keres. Amikor pénzzé tudja tenni vagy befolyásra tudja váltani a tehetségét - a férfivagyonok és a férfikarrierek világában. A századfordulón a főváros diktálja a színpadi, az irodalmi és az öltözködési divatot. Kiállításokat rendeznek, szalonokat, iskolákat nyitnak. Egyre több fiatal lány szeretne Budapesten szerencsét próbálni. Itt játszódnak a regények, itt adják ki az újságokat, amelyekben egyre több a női szerző és a szerkesztő. A pesti lapok közlik a híreket és a pletykákat. Ezekben az újságokban jelennek meg a divat-tudósítások, amelyek hatására a vidéki lányok, asszonyok is Budapestről rendelik meg a kelengyéjüket, a kalapjukat, a báli ruhájukat és a társasági élethez szükséges egyéb kellékeket. A nők jogaiért folyó harcnak is Budapest a legfőbb színtere. A budapesti nők magánélete a századfordulón tehát már egyre inkább közügy. A kötet szerzői újságcikkek, regények, visszaemlékezések és levéltárakból előkerült magániratok alapján érdekesnél érdekesebb női sorsokat idéznek elénk. Két szólamban mesélnek nagy jelentőségű eseményekről - szerelmekről, eljegyzésről, tanulmányokról, házasságkötésről, terhességről, szülésről, tönkrement frigyekről, halálesetekről - vagy éppen olyan praktikus dolgokról, mint a háztartási költségvetés, az öltözködés, a cselédtartás, a gyermekgondok és a nyaralás.

Bármibe is kerül, Cavendon a tiéd lesz, hogy uralkodj benne. Cavendon Hall ismét kitárja kapuit előttünk. 1926-ot írunk, még érezhető az első világháború hatása, amely alaposan megváltoztatta az angol arisztokrácia világát is. Kevesebb a szolga, nehezebb a kastély fenntartása, csak kívülről látszik ugyanolyan csillogónak az élet. És újabb nagy változások várnak az Inghamekre: szerelmek, csalódások, születések, halálok. Miles, az örökös, el akar válni arisztokrata feleségétől, hogy szíve szavát kövesse. A gróf is tartogat egy meglepetést... A Swannok továbbra is odaadóan szolgálják uraikat, de a fiatal generáció már többre vágyik. Négy cavendoni asszony fog össze, hogy megmentse a kastélyt és a világukat: Deidre, a dolgozó lány, Daphne, az odaadó feleség, a fiatal, önfejű Dulcie meg Cecily Swann, a divattervező és üzletasszony. Amikor minden épp jóra fordulna, elérkezik 1929 ősze...

Hit, tények, hamisítás. Hat ereklye, amely elmeséli az evangéliumok rendkívüli és igaz történetét. Hat tárgy, mely Jézushoz és korához köthető: mit árulnak el nekünk? A két amerikai újságíró természettudósokat, hittudósokat, régészeket és történészeket hív segítségül. A valaha élt leghíresebb ember nyomait kutatják: három ereklye és három ember alkotta tárgy tárja fel titkait előttük. Keresztelő Szent János ereklyéje, Jakab, Jézus testvére osszáriuma, Júdás, valamint Jézus feleségének evangéliuma, a kereszt és a torinói lepel - Jézus világából nem maradt fönn ezeknél informatívabb bizonyíték. Megismerhetjük mindegyik tárgy történetét, a tudomány legújabb módszereit, amivel vallatják őket, és követhetjük az utat, amit bejártak napjainkig. Bemerítő János sokkal sikeresebb próféta volt, mint a Názáreti? Hogyan lehetett Jézusnak testvére, ha Mária szűz maradt a szülés után is? A féltékeny Júdás vagy a gyáva Péter szerette-e jobban Krisztust? Mária Magdolna szép volt, fiatal és bűnös, vagy Jézus gazdag követője? A kereszt fennmaradt darabjai tényleg megtöltenének egy hajót? Lehet, hogy a torinói lepel egy hétszáz éves fénykép? Ha tudni szeretnénk, mi maradt Jézus után, ha érdekelnek késhegyre menő tudományos viták, kétes figurák és kétkedő hívők, ez a könyv hívőt, hitetlent és kíváncsit egyaránt szórakoztatni és tanítani fog.

1956 forró nyara. Az előkelő Darlington Hall elegáns főkomornyikja, Stevens új gazdája biztatására néhány napos kirándulásra indul. Fő célja azonban nem Dél-Anglia lenyűgöző tájainak megismerése, hanem egy találkozó: azt reméli, hogy sikerül visszacsábítania házvezetőnek Miss Kentont, akivel valamikor évekig együtt dolgozott. Ám kisebb-nagyobb kalandokkal tarkított utazása egyszersmind jelképes is. Stevens a kirándulás elbeszélésével párhuzamosan visszautazik a múltjába, és felidézi mindennapi életét a harmincas évekbeli főúri házban, Lord Darlington politikai kalandorságát - de mindenekelőtt saját kapcsolatát Miss Kentonnal, melynek természetét sok év után sem tisztázta magában. A Napok romjai az elveszett ügyek és az elvesztegetett szerelem, a megbánás álomszerűen szép és gazdag regénye. Stevens komikus sutasága és reménytelen tehetetlensége Ishiguro keze nyomán varázslatos egységbe olvad, és a fájdalmas múltat még maga előtt is titkoló személyiség, valamint a kor és a környezet páratlan tanulmányává válik. Olyan fájdalmasan megindító és őszinte mű ez, amely sokáig kísért az olvasó emlékezetében. A Booker-díjas regényből film is készült, a főszerepeket Anthony Hopkins és Emma

Exkluzív bepillantás Christopher Nolan Csillagok között című filmjének tudományos hátterébe. A közismert filmrendező, Christopher Nolan legutóbbi kasszasikere, a Csillagok között (Warner Bros. Pictures / Paramount Pictures) fantasztikus utazásra visz bennünket univerzumunk legtávolabbi tartományaiba - és még azon is túl, az ötödik dimenzióba, vagy a "hipertérbe", ahogyan a fizikusok hívják. A Csillagok között "túlvilági" története és vizuális effektusai valódi tudományon alapulnak, köszönhetően a fizikus Kip Thorne közreműködésének a film ötletének fogantatásától kezdve. A fekete lyukaktól, féregjáratoktól, görbült időtől és tértől kezdve a szingularitásokon, kvantumgravitáción, gravitációs anomáliákon és sok minden máson keresztül az ötödik dimenzióig és Christopher Nolan hiperkockájáig Kip Thorne lendületesen mutatja be a film tudományos hátterét, annak megjelenését a történetben és a vizuális effektusokban. Az Interstellar és a tudomány olyan furcsa tudományos tényeket mutat be, amelyek mintha a sci-fi világából léptek volna elő. Kip Thorne az elméleti fizika nyugalmazott Feynman-professzora a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (California Institute of Technology), a Csillagok között tudományos tanácsadója és ügyvezető producere, négy könyv, köztük a népszerű Black Holes & Time Warps szerzője. Pasadenában, Kaliforniában él.

"A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam." Jerome Murphy-O'Connor (1935-2013) Domonkos-rendi szerzetes tanár volt, a jeruzsálemi École Biblique et Archéologique Française professzora, aki többek között a Szentföld régészetéről írt művével vált világhírűvé. Murphy-O'Connor fegyelmezett képzelőereje, hatalmas tudása, mely a Közel-Kelet teljes történelmét, földrajzát, archeológiáját felöleli, színes és lebilincselő életrajzot eredményezett Pálról, a gyarló emberről és Szent Pálról, a nagy térítőről. Ahhoz képest, hogy micsoda óriási hatást gyakorolt a keresztény teológiára, bonyolult és sokat vitatott bibliai levelei mögött Pál maga meglehetősen homályos figura maradt, márpedig személyisége fontos kulcs lehet teológiai elveinek teljesebb megértéséhez. Ez a könyv helyreállítja az egyensúlyt. Időrendben kísérhetjük végig Pál szellemi, érzelmi és vallási fejlődését, utazásait, misszióépítését, amint asszimilált zsidó fiatalemberből harcos jeruzsálemi farizeus, majd megszállott hitprédikátor lesz, és kisázsiai, balkáni munkája során, sokszor a jeruzsálemi központtal is szembeszállva, világvallást kovácsol a kis zsidó szektából. Életrajzát olvasva Pál a szemünk előtt magasodik zseniális szervezőként, nagy politikusként és filozófusként a kereszténység kezdetei fölé. Ahogy az America folyóirat kritikusa írta: "Murphy-O'Connor Pál életútjának minden pontján új és provokatív magyarázatokat talál cselekedeteire. Ennek révén a páli levelek is új életre kelnek, az ismerős szövegek friss értelmet kapnak."

Rudolf Nureyevben (1938-1993), a távoli Ufában felnőtt, majd a szentpétervári Kirov színpadán első sikereit arató, de az otthoni fojtogatóan konzervatív balettélet miatt elsőként Nyugatra menekülő "szovjet" táncosban a nagyközönség és a szakkritika is a századelő legendás férfitáncosának, Vaclav Nizsinszkijnek az újbóli megtestesülését látta. Nureyev alakját már életében legendák - és botrányok - övezték, hiszen egyszerre volt alázatos és kibírhatatlanul akaratos; önző és nagylelkű; pénzsóvár és adakozó; csak magával törődő egoista, ugyanakkor a fiatalokat segítő mester és pártfogó; közönséges és emelkedett; az életet habzsoló társasági lény és magányos, kontemplatív gondolkodó. A színpadon pedig olyan belső tűzzel, egyedülálló energiával, rendkívüli muzikalitással és plaszticitással formálta meg szerepeit, hogy világszerte fanatikus rajongók őrjöngő tapsa és hisztérikus lelkesedése kísérte fellépéseit. A magyar közönség mindebből semmit nem élhetett át, hiszen egy "disszidensnek" évtizedeken át még a nevét sem lehetett leírni. Ma mégis egyedül a magyar fővárosnak van joga az ő nevét viselő Nemzetközi Balettverseny megrendezésére, hiszen élete utolsó szakaszában több szálon is kapcsolódott Budapesthez. Julie Kavanagh sokoldalú kutatásra alapozott, lebilincselő életrajza tárgyilagosan, mégis szenvedélyes csodálattal és szeretettel idézi fel e páratlanul ellentmondásos művész-zseni pályáját.

Kívánj csodát című regényével David Baldacci, akit elsősorban politikai krimik szerzőjeként ismer az olvasóközönség, merőben új terepre lép. A regény, amely az USA-ban rövid idő alatt szinte nemzeti klasszikus, iskolai "kötelező" és egy nagyjátékfilm alapja lett, széles körű hagyományanyagot használ fel a legősibb amerikai állam, Virginia múltjából, a hegylakók világából. A richmondi születésű író családi öröksége ez, akárcsak a helyi tájnyelv, az appalache-i angol, amivel összetéveszthetetlen jelleget ad a műnek. A regény főhőse, Louisa Mae Cardinal, becenevén Lou 12 évesen lép elénk a '40-es évek New York Cityjében, ahol szüleivel és öccsével, Ozzal él. Apja elismert, de nem jól kereső író, Lou példaképe. Egy váratlan fordulat révén a két gyerek hirtelen az Appalache-hegység tetején találja magát, dédnagyanyjuk birtokán. Az idősebbik Louisa Mae Cardinal a hegyi földműves gazdák kemény életét éli Virginiában, ahol egy éven át követhetjük a gyerekek fejlődésének emberpróbáló eseményeit. A táj lélegzetelállító képei, az izgalmas kalandok visszarepítik az olvasót a gyermekkor vad ösvényeire. Baldacci lenyűgözően mesél: bevon izgalomba, érzelembe, közös tapasztalásba, és átadja a hitét, hogy csodák igenis vannak - csak maradjunk képesek teljes szívből kívánni őket.

Létezik egy exkluzív társkereső klub, amely borsos tagsági díj ellenében garantálja, hogy bárki számára megtalálják a tökéletes partnert. Nagy reményekkel ide jelentkezik Jonas Faraday, a jóképű, sikeres üzletember és szexmániás nőbűvölő, aki azt tekinti legfőbb küldetésének, hogy minden nőt, akit ágyba visz, eljuttasson a csúcsra. Kisvártatva üzenetet kap a Klub egyik munkatársától, aki elárulja, hogy még sosem volt része a teljes gyönyörben. Jonas megszállottan keresni kezdi, és mindent megadna, hogy bizonyíthasson. Sarah: "Amikor elolvastam Jonas Faraday brutálisan őszinte önvallomását, kis híján elélveztem... ott, az íróasztal mellett. Őrültségnek tűnhet, hogy képes voltam kockára tenni az állásomat, de képtelen voltam ellenállni a kísértésnek, hogy kapcsolatba lépjek vele. Tudtam, hogy a vallomásommal elhúzom a mézesmadzagot az orra előtt, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy hajtóvadászatot indít utánam." Jonas: "Szóhoz sem jutottam a megdöbbenéstől, amikor megkaptam a felvételi ügynököm e-mailjét. A megjegyzéseimet puszta szeszélyből fűztem hozzá a jelentkezésemhez, nem számítottam rá, hogy választ kapok rájuk, méghozzá ilyen elképesztő választ. Az üzenet olyan csábító, olyan ellenállhatatlan, hogy attól a perctől fogva csak egy dolog érdekelt: megtalálni azt, aki küldte. Mi a neve? Hogy néz ki? Találkoznom kell vele, mindenáron!" A Klub, ahol ártatlan szórakozást keresett, a zabolátlan szenvedély, az emésztő vágy és a szerelmi bánat terepévé válik hősünk számára. Üdvözöljük a Klubban, ahol minden álma valóra válhat!

"Ez még szerető, az már feleség ez még feleség, az már szerető. Ez még elvált, az már házas, ez még házas, az már elvált. Ez még szeret, az már nem emlékszik, ez még nem emlékszik, az már szeret. Ez még vadászik, az már megfőzte, ez már megfőzte, az még vadászik... Ez már, az még és ez még, az már, de végül mindegyiket megette a halál." Háy János könyvének új és immár végleges változata tíz írással, köztük novellák mellett, a Nehéz című drámával bővítve jelenik meg.

A tizenöt éves Christopher autista: nagyon sokat tud a matematikáról és a fizikáról, de nagyon keveset az emberi érzelmekről. Nem szereti, ha hozzáérnek, és nem hajlandó megérinteni semmit, ami sárga vagy barna. Űrhajós szeretne lenni, de még sohasem járt a szülei nélkül az utcájukon túl. És alighanem ő a világirodalom egyik legkülönösebb nyomozója - egy este ugyanis a szomszédasszony kutyáját döglötten, vasvillával átszúrva találja a kertben, és elhatározza, hogy kinyomozza, ki ölte meg. Így kezdődnek Christopher különös kalandjai, melyek során nemcsak a kutya gyilkosának kilétére derül fény, hanem ennél jóval fontosabb dolgokra is, amelyek sok mindent megváltoztatnak mind az ő, mind a szülei életében... Mark Haddon bámulatos beleérzéssel ábrázolja az autista fiú végtelenül racionális gondolkodását, sajátos érzelemvilágát. Könyve izgalmas és megható olvasmány gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Az angliai Oxfordban élő Mark Haddon számos gyerekkönyv szerzője, emellett költő, forgatókönyvíró és illusztrátor. Első felnőtteknek (is) szóló könyvével 2003-ban elnyerte a "Whitbread" Év Könyve díjat, s A kutya különös esete az éjszakában azóta több millió példányban fogyott el szerte a világon.

Ez a szórakoztató, meghökkentő és mesés kislexikon az emberi fantázia legfurcsább teremtményeit mutatja be. A Biblia, a görög-római és a germán mitológia, az Újvilág és a keleti kultúrák fantasztikus figurái, irodalmi művek különös alakjai szerepelnek benne. Álombeli, égi, földi és vízi lények sokasága. Borges kizárólag eredeti forrásokból, többek közt bestiáriumok lapjairól, Lempriére lexikonából, Ovidius, Dante, Poe vagy Kafka műveiből, túlvilági útikönyvekből merítette anyagát. Némelyik alakja több forrásban is felbukkan. Például a hajósok kollektív félelmén alapuló szigetállat, amely egy angolszász bestiárium leírása szerint egy hatalmas bálna: a Fasztitokalon. "Olyan, mint egy érdes kő, melyet homok borít; ha megpillantják a tengerészek, szigetnek vélik. Magas orrú hajóikat aztán kikötik emez álföldhöz, s minden félelem nélkül partra szállnak. Tábort vernek, tüzet raknak rajta, s kimerülten álomba merülnek. Ekkor az áruló lebukik az óceán vízébe; a mélységbe hatol, és megvárja, amíg a hajó és legénysége kileheli a lelkét a halál csarnokában. Olykor édes illatot ereget a szájából, mellyel magához vonzza a tenger halait. S mikor azok beveszik magukat a torkába, összezárja a száját, s mindet lenyeli. Az ördög is ugyanígy juttat bennünket a pokolba."