Európa Könyvkiadó strana 73 z 143

Üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából írja a naplójába Winston Smith, a lázadó, a gondolatbűnöző, aki nem hajlandó elismerni, hogy a 2x2 a Párt akarata szerint lehet három vagy öt. Talán valóban csak keserű üdvözlet lesz ez a regény a jövőben, örök emlékeztető a totalitárius XX. századra, és persze szellemes szatíra, mint a nagy példakép, Swift Gulliver-e. Talán De most még a zsigereinkben érezzük, mit jelent a Nagy Testvér, a gondolatbűn, a gondolatrendőrség, az újbeszél, a duplagondol; s az óceániai Párt három jelmondata is hátborzongatóan ismerős: A háború: Béke A szabadság: Szolgaság A tudatlanság: Erő S bár sok mindent be tudunk helyettesíteni a történelem valós alakjaival, eszméivel, intézményeivel, ebben a regényben mégis az írói fantázia a leglenyűgözőbb; 1948-ban, betegen, kiábrándultan Orwell olyan regényvilágot alkotott, amely borzongató realitásával rabul ejti az olvasót akkor is, ha közben könnyedén talán túlságosan is könnyedén azt mondja: Orwell jóslata, hála istennek, nem teljesedett be.

Minden idők egyik legsikeresebb regénye, az Elfújta a szél a keményfejű, férfibolondító Scarlett O'Hara és a lázadó, talpraesett Rhett Butler szerelmét meséli el, amelyhez az amerikai Észak és Dél háborúja szolgáltat drámai hátteret. Szerzője, Margaret Mitchell visszautasított ... Folytatás ›› minden felkérést, hogy megírja a történet folytatását, irodalmi hagyatékának kezelői azonban idővel engedtek a rajongók nyomásának: Alexandra Ripley Scarlett életét gondolta tovább, Donald McCaig pedig most Rhettre összpontosít. A polgárháború időszakát kitűnően ismerő szerző tizenkét éven keresztül dolgozott a regényen, szigorú "felügyelet" alatt, mert hűnek kellett maradnia az Elfújta a szél szelleméhez. Végre feltárul előttünk ennek a talányos férfinak az élete, akit a regény elején párbajban látunk viszont, majd megismerkedünk gyermekkorával és azokkal az emberekkel, akik a jellemét formálták: kegyetlen, hatalomvágyó apjával; az intéző lányával, Belle Watlinggel; bátor és határozott húgával, Rosemaryvel; régi barátjával, a felszabadított rabszolgák fiával, Tunis Bonneau-val, valamint számtalan más barátjával és ellenségével. Tisztázódik, mi is a helyzet állítólagos törvénytelen fiával, és persze árnyaltabb képet kapunk Scarlett O'Haráról is, aki jobban hasonlít Rhetthez, mint szeretné, és jobban szereti őt, mint amennyire elismeri. Mesterien megírt regény, amely inkább kiegészítése, mint folytatása az eredeti műnek. A(z) Rhett Butler (Könyv) szerzője Donald McCaig.

"Salinger Kilenc történet-e kilenc novellát tartalmaz, közülük az első, az Ilyenkor harap a banánhal, Seymour Glass öngyilkosságát beszéli el. A Glass család Salinger visszatérő témája, a szűkre szabott életmű fókuszában Seymour áll, a megközelíthetetlen, ám testvéreihez igen ... Folytatás ›› közel álló Művész, kinek történeteit Salinger alteregója, Buddy Glass, az Író meséli el. Salinger minden történetében ugyanarra koncentrál: a meg nem értett másság problematikájára, az intellektus olyan szárnyalására, melyet az átlagelme fel nem foghat, meg nem közelíthet, valamint a másság érzelmi kivetülésére - mely mások számára ismételten rejtély marad. A legnagyobb rejtély pedig a halál, mely - valamilyen abszurd és alig felfogható módon, de mégis - logikusan következik a karakterből." (Limpár Ildikó) Fordították: Bartos Tibor, Göncz Árpád, Kuczka Péter, Lénárt Edna, Semlyén Éva, Semlyén István, Szíjgyártó László, Szinnai Tivadar, Szöllősy Klára, F. Csanak Dóra A(z) Kilenc történet (Könyv) szerzője Jerome David Salinger.

A Metró-regények világhírű szerzője, a Metró-univerzum megálmodója új sci-fijében újból lenyűgöző és félelmetes fantáziavilágot teremtett meg. Egy olyan jövőben járunk, ahol századokkal korábban felfedezték a halhatatlanság szérumát. Amerikában csak a leggazdagabbak juthatnak hozzá, Oroszországban csak a politikai elit, Európában viszont alanyi jogon jár a halhatatlanság mindenkinek. Az iszonyatosan túlnépesedett Európában az emberek gigantikus tornyokban élnek, és a halhatatlanságért cserébe le kell mondaniuk arról, hogy gyerekük legyen. A törvény ellen titokban vétkezőket a rendszer elit kommandója keresi - melynek a regény főhőse is a tagja. Ő azonban egy nagy szerelem hatására szembefordul a törvénnyel és a hatalommal, és ezzel fergeteges thriller veszi kezdetét... Dmitry Glukhovsky a Metró-regények világhírű szerzője, könyvei több tucat országban, sok millió példányban jelentek meg. Írt már izgalmas történelmi regényt (Szürkület) és az orosz társadalmat kegyetlen iróniával ábrázoló elbeszéléseket (Orosz népellenes mesék). Új könyve olyan sci-fi, amely a Metró-sorozat rajongóinak sem okoz majd csalódást: lenyűgöző fantáziával megalkotott regényvilág, fergeteges sztori, tömérdek akció - s mind emögött mindvégig érezni a szerző mély, gyötrelmes vívódását is az örök, nagy kérdésről: mi végre vagyunk a földön?

Smaug kétségkívül mélyen aludni látszott, jóformán halottnak és sötétnek rémlett, egy-egy láthatatlan gőzpamatnál több a hortyogására sem utalt, amikor Bilbó ismét bekukucskált az ajtónyíláson. Már éppen lelépett volna a padlóra, amikor megpillantotta a Smaug petyhüdt bal szemhéja alól feléje lövellő vékony, átható fénysugarat. Csak színlelte az alvást! Az alagút bejáratát figyelte!... Amikor gondtalan, minden becsvágy nélküli életéből, meghitt kis zsáklaki hobbitüregéből Gandalf, a mágus és egy csapat törp elragadja, Zsákos Bilbó egy kaland kellős közepébe csöppen: "betörési szakértőként" kell közreműködnie a kincs visszaszerzésében, amitől Smaug, a Rettenetes, egy igen nagy és veszedelmes sárkány fosztotta meg hajdanában a Hegymély Királyát. Noha nem szívesen vállalkozik erre a kellemetlen feladatra, Bilbó maga is lépten-nyomon meglepődik tulajdon ügyességén és leleményességén! J. R. R. Tolkien a gyermekeinek írta ezt a meseregényt, de amikor 1937-ben megjelent, azonnal óriási sikert aratott. Később megszületett monumentális folytatása is, és azóta "a világ két részre oszlik: azokra, akik már olvasták A HOBBIT-ot és A GYŰRŰK URÁ-t, és azokra, akik eztán fogják elolvasni őket." (Sunday Times)

"Olyan események közelednek, amelyekhez hasonlót nem látott a világ a barbárok támadásai óta. Mindaz, ami életünket képezi, fölöslegesnek fog tűnni a világ számára. A barbárság újabb periódusa fog kezdődni, ami el fog tartani évtizedekig." (1914 májusában mondta ezeket a szavakat Nyikolaj Vrangel báró a vele együtt iszogató Valentyin Zubov grófnak.) Hamarosan bekövetkezett, amit Vrangel báró megjósolt: forradalom, polgárháború, totális diktatúra, lágerek, tömeggyilkosságok - és e történelmi kataklizma részeként az orosz arisztokrácia elpusztítása: egy genocídium, mellyel mindeddig nem túl sokat foglalkoztak a történészek. Vérfagyasztó incidensek tömkelege, lángoló paloták, udvarházak és birtokok, éjszakai menekülések a fosztogató vöröskatona-bandák, parasztok, szovjethivatalnokok elől, sokszoros bebörtönzések, lelki terror, kivégzések, száműzések: annak története, hogyan hullottak szét és pusztultak el ezek az évszázados múltú, dúsgazdag, művészet- és kultúrapártoló dinasztiák, a régi Oroszországgal egyetemben. Annak története is ugyanakkor, hogyan élték, élhették túl egyesek - a "bivsije", a "régiek", a "hajdanvoltak", a "levitézlettek" - ezt a világégést, hogyan próbáltak helyet találni maguknak a Szovjetunió új, ellenséges közegében, illetve természetesen külföldön, az emigráció legtöbbször igen keserű kenyerén. Douglas Smith russzista történész, korábban az amerikai külügyminisztérium Oroszországban dolgozó tisztviselője, a Szabad Európa Rádió oroszszakértője, jelenleg a University of Washington professzora, eddig három könyvet publikált az orosz történelemről: Nagy Katalin koráról, az orosz szabadkőművességről, illetve Patyomkin herceg és Katalin levelezéséről. "Fontos történelmi munka, sőt több annál: megrendítő emberi történetek sora az orosz arisztokrácia csillogó múltjáról, pusztulásáról és egyes tagjainak túléléséről." (Simon Sebag Montefiore)

Háy János írja nagy sikerű könyvéről: "Na most van ez a bogyósgyümölcskertész. Ennek a bogyósgyümölcskertésznek van ez a fia. Na most ez a fiú először elmegy rókát vadászni, aztán gimibe Pestre. Ott aztán beleszeret a Napba, utána meg egy valódi lányba. Aztán lesz egy rockzenekara, az Originál Láger, meg kiugrik az ötödiken a konyhaablakból, meg jól belecsőröznek a gyomrába az Egyetempresszó előtt, meg kirúgja egy lány Bécsben, mert ez a fiú külföldön már nem olyan nagy szám, mint Magyarországon. Na most ilyenekről szól ez a könyv, és lehet rajta nevetni, még az ember könnye is kicsordul tőle. Vagy azért, mert sírni kell." Ez egy tiszta, megbízható érzés. Ebben minden benne van különben, meg mindenki. Én is például. Aki ezt elolvassa, az biztosan tovább él. Azt most nem tudom, hogy mennyivel: egy vagy két évvel vagy tízzel, csak hogy tovább.

"Tizenhét éves voltam, szívem legsürgetőbb parancsainak hű követője, amikor letértem a mindennapi élet ösvényéről, s egyetlen pillanat alatt leromboltam mindent, amit szeretek." Így kezdődik David és Jade, két kamasz mindent felemésztő, érzéki szerelmének tragikus története. A hatvanas évek Amerikájában járunk. Jade szabad szellemű szülei nem bánják, ha lányuk korán kezdi a nemi életet, de amikor a fiatalok olyannyira egymásba feledkeznek, hogy senki és semmi mással nem foglalkoznak, Jade apja kitiltja Davidet a házból. David ekkor kétségbeesésében arról kezd ábrándozni, hogy mekkora szeretettel és hálával fogadják majd vissza, ha megmenti a családot valamilyen szörnyűségtől... Ami ezután következik, az maga a legsötétebb rémálom, névtelen telefonhívásokkal, őrült levelekkel és szörnyű következményekkel, David számára ugyanis a Jade iránt érzett szerelme immár valóságosabb, mint bármilyen egyéb világ, valóságosabb, mint az idő és mint a halál. A Végtelen szerelem társadalmi és politikai témákban bővelkedő, sokrétegű regény, immár klasszikusnak számító irodalmi csemege, amelyben a szerelem és megszállott keresésének ürügyén a lélek sötét mélységei tárulnak föl az Olvasó előtt.

Háy János írja nagy sikerű könyvéről: "Na most van ez a bogyósgyümölcskertész. Ennek a bogyósgyümölcskertésznek van ez a fia. Na most ez a fiú először elmegy rókát vadászni, aztán gimibe Pestre. Ott aztán beleszeret a Napba, utána meg egy valódi lányba. Aztán lesz egy rockzenekara, az Originál Láger, meg kiugrik az ötödiken a konyhaablakból, meg jól belecsőröznek a gyomrába az Egyetempresszó előtt, meg kirúgja egy lány Bécsben, mert ez a fiú külföldön már nem olyan nagy szám, mint Magyarországon. Na most ilyenekről szól ez a könyv, és lehet rajta nevetni, még az ember könnye is kicsordul tőle. Vagy azért, mert sírni kell." Ez egy tiszta, megbízható érzés. Ebben minden benne van különben, meg mindenki. Én is például. Aki ezt elolvassa, az biztosan tovább él. Azt most nem tudom, hogy mennyivel: egy vagy két évvel vagy tízzel, csak hogy tovább.

"nem javul a világ, csak okosabb lesz, önzőbb és színtelenebb" Andrássy Ilona a kiegyezés nagy formátumú politikusának, csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulának az unokája, Katinkának, a "vörös grófnőnek" a nővére volt. Több nyelven beszélő, a politika és a művészet iránt érdeklődő, művelt kisasszony. 1909-ben feleségül ment rajongva szeretett vőlegényéhez, Esterházy Pál grófhoz. Pápai kastélyukból rendszeresen eljártak a budapesti "világba", ki-kiruccantak Bécsbe, elutaztak Olaszországba nyaralni vagy az Alpokba zergére vadászni. Élték az arisztokraták kellemes gondokkal teli életét. Kitört a háború. Pál gróf tartalékos huszár főhadnagyként bevonult. Kezdetben a frontvonal mögött, később az első vonalban szolgált. Ilona sok más arisztokrata fiatalasszonnyal együtt jelentkezett a Vöröskeresztbe. Nagy szerepe volt abban, hogy a szanitécek mellett nők is teljesíthettek frontszolgálatot. Megpróbált hivatalosan a férje frontszakaszára kerülni, de az olasz hadszíntérre irányították. Eközben érte a hír, hogy Pál 1915 júniusában az oroszokkal vívott ütközetben elesett. A napló Andrássy Ilona beszámolója a hadikórházakban szerzett tapasztalatairól, a magyarok kezdeti háborús lelkesedését követő egyre súlyosabb csalódásáról, kiábrándulásáról, céltalanságáról. Vallomás szerelemről és hazáról. A kötet alapjául szolgáló kéziratos hagyaték 1971-ben került elő a dénesfai Cziráky-kastélyon végzett tatarozási munkálatok során egy befalazott rekeszből. A leveleket, feljegyzéseket, fényképeket tartalmazó anyagot a győri Rómer Flóris Múzeum őrzi.

"Viseljétek el egymást szeretettel." (Szent Pál) Ferenc pápa még püspökként amellett tett hitet, hogy legyen az egyház az "irgalom háza", amely éppolyan nyitottsággal és alázattal fordul a testi-lelki szegények, az üldözöttek, a kiszolgáltatottak, a menekültek felé, amilyen ... Folytatás ›› türelemmel Isten van az egyház tagjai iránt. Az egyház feladata pedig nem merülhet ki a szociális gondoskodásban: mindenekelőtt az ínségben élők emberi méltóságának elismerésére és elismertetésére kell törekednie. Ez a követelmény magától értetődik attól a pápától, aki az argentin katonai diktatúra éveiben jezsuita tartományfőnökként sok száz embert - elsősorban a szegények jogaiért küzdőket - mentett meg a biztos haláltól. Az egyház megújulásának, feladatának és jövőjének általa vallott felfogását, amelyet pápává választása óta két apostoli körlevélben is vázolt, ebben a könyvében fejti ki először részletesen. Katolikus hívőnek és másként gondolkodónak egyaránt tanulságos és megindító, ahogy Ferenc pápa Krisztus üzenetét felfejti. Ahogy Krisztus emberi arcát kibontja a holt betű rárakódott rétegei alól. Jorge Mario Bergoglio az első latin-amerikai pápa, az első jezsuita pápa, és az első pápa Ferenc néven. Buenos Airesben született 1936. december 17-én. Olasz bevándorlók gyermeke. Vegyészdiplomát szerez, majd huszonkét évesen belép a Jézus Társasága noviciátusába. 1960. március 12-én leteszi első fogadalmait. Bölcsészettudományt hallgat, aztán 1964-től 1966-ig végzett filozófusként Santa Fében, majd Buenos Airesben tanít. 1969. december 13-án pappá szentelik. 1970-ben befejezi teológiai tanulmányait. 1973. április 22-én örök fogadalmat tesz. Még az év július 31-én az argentin jezsuiták tartományfőnökévé választják. 1980-tól 1986-ig a San José kollégium rektora. 1992. június 27-én megkapja a püspöki ordinációt. Püspöki mottója: Miserando atque eligendo. 2001. február 21-én II. János Pál bíborossá teszi. 2013. március 13-án pápává választják. Fordította: Sajó Tamás Olvasson bele: Részlet a könyvből A Könyvjelző magazin 2014. novemberi számában megjelent cikk: Pápa a metrón A(z) Az irgalom egyháza (Könyv) szerzője Ferenc pápa (Jorge Mario Bergoglio).

"Viseljétek el egymást szeretettel." (Szent Pál) Ferenc pápa még püspökként amellett tett hitet, hogy legyen az egyház az "irgalom háza", amely éppolyan nyitottsággal és alázattal fordul a testi-lelki szegények, az üldözöttek, a kiszolgáltatottak, a menekültek felé, amilyen ... Folytatás ›› türelemmel Isten van az egyház tagjai iránt. Az egyház feladata pedig nem merülhet ki a szociális gondoskodásban: mindenekelőtt az ínségben élők emberi méltóságának elismerésére és elismertetésére kell törekednie. Ez a követelmény magától értetődik attól a pápától, aki az argentin katonai diktatúra éveiben jezsuita tartományfőnökként sok száz embert - elsősorban a szegények jogaiért küzdőket - mentett meg a biztos haláltól. Az egyház megújulásának, feladatának és jövőjének általa vallott felfogását, amelyet pápává választása óta két apostoli körlevélben is vázolt, ebben a könyvében fejti ki először részletesen. Katolikus hívőnek és másként gondolkodónak egyaránt tanulságos és megindító, ahogy Ferenc pápa Krisztus üzenetét felfejti. Ahogy Krisztus emberi arcát kibontja a holt betű rárakódott rétegei alól. Jorge Mario Bergoglio az első latin-amerikai pápa, az első jezsuita pápa, és az első pápa Ferenc néven. Buenos Airesben született 1936. december 17-én. Olasz bevándorlók gyermeke. Vegyészdiplomát szerez, majd huszonkét évesen belép a Jézus Társasága noviciátusába. 1960. március 12-én leteszi első fogadalmait. Bölcsészettudományt hallgat, aztán 1964-től 1966-ig végzett filozófusként Santa Fében, majd Buenos Airesben tanít. 1969. december 13-án pappá szentelik. 1970-ben befejezi teológiai tanulmányait. 1973. április 22-én örök fogadalmat tesz. Még az év július 31-én az argentin jezsuiták tartományfőnökévé választják. 1980-tól 1986-ig a San José kollégium rektora. 1992. június 27-én megkapja a püspöki ordinációt. Püspöki mottója: Miserando atque eligendo. 2001. február 21-én II. János Pál bíborossá teszi. 2013. március 13-án pápává választják. Fordította: Sajó Tamás Olvasson bele: Részlet a könyvből A Könyvjelző magazin 2014. novemberi számában megjelent cikk: Pápa a metrón A(z) Az irgalom egyháza (Könyv) szerzője Ferenc pápa (Jorge Mario Bergoglio).

Nem mehetsz vissza, hogy másképp kezdd a múltat, de elindulhatsz előre, hogy másképp fejezd be a jelent. "E történet magvait több mint húsz esztendeje vetették el. Még középiskolásként kerültem tartósan külföldre, szórakozást és kalandot kerestem, szabadulást az otthoni felügyelettől. Eredetileg Párizsba kívánkoztam, de szüleim elvetették az ötletet, és arra a nyárra inkább a rabbi lányával Izraelbe küldtek. Akkoriban annyira tájékozatlan voltam az ottani helyzetről, hogy azt hittem, a "palesztin" az "izraeli" szinonimája. Hét év múlva, amikor hazatértem az USA-ba, már többet tudtam, mint szerettem volna." (Michelle Cohen Corasanti) A palesztin Ihmed Hamíd kisfiú korától azzal a tudattal él, hogy semmit sem tehet családja és barátai megmentéséért. Izraeli ellenőrzés alatt álló területen cseperedik föl, egy olyan faluban, ahol mindenki otthona, megélhetése és javai elvesztésétől fél, de leginkább mégis attól, hogy egymást is elveszíthetik. Ihmed tizenkettedik születésnapján ez a félelem valósággá válik: édesapját bebörtönzik, családját megfosztják otthonától és minden vagyonától, szeretett öccse, Abbász pedig a gyűlölet fogságába esik. Ihmednek meg kell találnia a módját, hogy gondoskodhasson övéiről, és jobb jövőt biztosíthasson önmagának. Különleges matematikai tehetsége révén elkerül háború dúlta szülőföldjéről, hogy végül Amerikában olyan életet teremtsen, amilyenről nem is álmodott volna... A mandulafa elsöprő erővel mesél a szeretet erejéről, a gyűlölet áráról és a jóvátétel lehetőségéről.

Nem mehetsz vissza, hogy másképp kezdd a múltat, de elindulhatsz előre, hogy másképp fejezd be a jelent. "E történet magvait több mint húsz esztendeje vetették el. Még középiskolásként kerültem tartósan külföldre, szórakozást és kalandot kerestem, szabadulást az otthoni felügyelettől. Eredetileg Párizsba kívánkoztam, de szüleim elvetették az ötletet, és arra a nyárra inkább a rabbi lányával Izraelbe küldtek. Akkoriban annyira tájékozatlan voltam az ottani helyzetről, hogy azt hittem, a "palesztin" az "izraeli" szinonimája. Hét év múlva, amikor hazatértem az USA-ba, már többet tudtam, mint szerettem volna." (Michelle Cohen Corasanti) A palesztin Ihmed Hamíd kisfiú korától azzal a tudattal él, hogy semmit sem tehet családja és barátai megmentéséért. Izraeli ellenőrzés alatt álló területen cseperedik föl, egy olyan faluban, ahol mindenki otthona, megélhetése és javai elvesztésétől fél, de leginkább mégis attól, hogy egymást is elveszíthetik. Ihmed tizenkettedik születésnapján ez a félelem valósággá válik: édesapját bebörtönzik, családját megfosztják otthonától és minden vagyonától, szeretett öccse, Abbász pedig a gyűlölet fogságába esik. Ihmednek meg kell találnia a módját, hogy gondoskodhasson övéiről, és jobb jövőt biztosíthasson önmagának. Különleges matematikai tehetsége révén elkerül háború dúlta szülőföldjéről, hogy végül Amerikában olyan életet teremtsen, amilyenről nem is álmodott volna... A mandulafa elsöprő erővel mesél a szeretet erejéről, a gyűlölet áráról és a jóvátétel lehetőségéről.

Ezt a kötetet Agatha Christie mint séf ajánlja figyelmünkbe: a karácsonyi puding esetén kívül, amely igen tartalmas fogás, öt előételt tartalmaz. Meglepő módon az egyiket közülük nem Poirot, hanem Miss Marple tálalásában élvezhetjük! Bárhol szívesebben töltené Hercule ... Folytatás ›› Poirot a karácsonyt, mint egy kifűthetetlen, tizenhatodik századi udvarházban. De az eltűnt rubin rejtélye csak odavonzza... Miss Marple unokaöccse boldogan mutatja meg Greenshaw Bolondvárát barátjának, aki giccseket gyűjt. De ki lőtte le (íjjal!) az idősecske várkisasszonyt? Megtudjuk továbbá, hogy került a hulla a spanyol ládába, ki ölte meg a nehéz természetű főrendet, miért veszélyes étel a szedres pite, és megálmodhatja-e az ember, hogy öngyilkos lesz. A kötet más fordításban, más kiadónál már megjelent. Fordította: Sipos Katalin A(z) A karácsonyi puding esete (Könyv) szerzője Agatha Christie.

John Lago bérgyilkos. Elmondja, mik a szakma alapvető szabályai, és aztán egytől egyig megszegi őket. John Lago rosszfiú, de abban, amit csinál, ő a legjobb. Beférkőzik a legmenőbb cégekhez, és gyakornoknak álcázva kinyírja a romlott főnököket. A gyakornok láthatatlan: ez a HR Rt. titka, amely elit "munkatárs"- közvetítő cég képében juttatja be a hálózatához tartozó bérgyilkosokat a védett célpontok környezetébe. A gyakornok neve megjegyezhetetlen, személye észrevétlen - még ha az ember élete múlik is rajta. A Nyírd ki a főnököd! részben John Lago utolsó megbízásának krónikája, részben kézikönyv a sikeres bérgyilkos/gyakornok számára. Lago az akció során élete legkeményebb és legszexibb ellenfelével kerül szembe, Alice-szel, az FBI-ügynökkel, aki ugyanarra a célpontra van ráállítva, mint John. Ritkán esik ilyen jól a gonoszság. Könyörtelen és szórakoztató. (Christopher Brookmyre) Poénos, mint Tarantino, és idegőrlő, mint egy mexikói golyópárbaj. Okos és mulatságos: egy filmrajongó thriller. (Andrew Pyper) Shane Kuhn magasan képzett kreatív ügynök, halálos fegyverei: az írás és a film, lassan már húsz éve ül a ravasz mögött a reklám- és a filmiparban.