Európa Könyvkiadó

A Biblia történetei évszázadokon át formálták kultúránkat, mégis a magyarázatok és újramesélések gyakran háttérbe szorították a női szereplők hangját. Ez a kötet ezen változtat. A jól ismert eseményeket most Éva, Judit, Mária Magdolna és más bibliai nők mesélik el – saját szavaikkal, saját nézőpontjukból. A könyv érzékenyen és bátor frissességgel mutatja meg, miként élhették meg ők a teremtést, a hitet, a kísértést, a veszteséget és a reményt.A mű nemcsak hiánypótló vállalkozás, hanem kifejezetten olvasmányos is: irodalmi igényességgel, mégis közérthetően közelít az ősi szövegekhez. Új fényt vet a legismertebb történetekre, miközben emberközelivé teszi a bibliai alakokat. Azok számára is élvezetes és befogadható olvasmány, akik kevésbé jártasak a Bibliában, hiszen a személyes hangvétel, az érzelmi mélység és a modern narráció hidat képez múlt és jelen között.Ez a könyv egyszerre újraértelmezés és felfedezés: meghívás arra, hogy a Bibliát ne csak olvassuk, hanem meghalljuk benne azokat a hangokat is, amelyek túl sokáig maradtak csendben.

Hans Aspergert, az autizmus és a róla elnevezett Asperger-szindróma kutatásának úttörőjét évtizedeken keresztül mint a fogyatékos gyermekek elszánt védelmezőjét ünnepelték világszerte. Edith Sheffer, a díjnyertes történész-író megrázó új kötetében azonban más oldaláról ismerhetjük meg a világhírű orvost, aki nem elszenvedője volt Hitler Harmadik Birodalmának és fajgyűlölő politikájának, hanem mélyen egyetértett a nemzetiszocialista ideológiával, és aktív bűnrészességet vállalt vele azáltal, hogy rá bízott gyermekek százait ítélte az életre méltatlannak.A rezsim Európa-szerte milliókat küldött a halálba származásuk, vallásuk, politikai hovatartozásuk, sőt viselkedésük és fizikai vagy mentális állapotuk alapján. A rendszert kiszolgáló pszichiáterek elsődleges célpontjai a gyermekek lettek, főként azok, akikről azt feltételezték, hogy hiányzik belőlük a szociális készség - kijelentették, hogy a Birodalomban nincs hely a számukra. Asperger és kollégái egyes „autisztikus” gyermekeket megpróbáltak átformálni, hogy hasznos állampolgárai legyenek a Harmadik Birodalomnak, ám azokat, akiket „gyógyíthatatlannak” minősítettek, kíméletlenül a Spiegelgrundra, az egyik leghírhedtebb gyermekgyilkossági központba utalták.A nácizmus és az autizmusfogalom összekapcsolódásának első teljes körű feltárása rendkívül alapos kutatómunka eredménye. Edith Sheffer megrázó könyvét olvasva nem nézhetünk félre, kénytelenek vagyunk végiggondolni, hogy az akár ártalmatlannak tűnő társadalmi előítéletek, címkézések és listázások milyen döbbenetes tragédiákhoz vezethetnek.„Az Asperger gyermekei kötelező olvasmány kellene legyen minden pszichológus-, pszichiáter- és orvostanhallgatónak, hogy tanulhassunk a történelemből, és soha ne ismétlődhessenek meg rettenetes tévedései. A könyv dermesztő erővel figyelmeztet arra, hogy a klinikai kutatás és orvosi gyakorlat legfőbb vezérelve csakis az együttérzés lehet.”- Simon Baron-Cohen, Nature

Pompejiben vagyunk, a '62-es földrengés után. A város fölötti hegyen madártetemek kerülnek elő, és egyre többen érzik úgy, hogy a vulkán morog, dübörög, remegteti a földet. Josse, a szegény családból származó, tanulatlan fiú a véletlenek folytán egy olyan mozgalom élén találja magát, amely a vulkán - a tagok által biztosra vett - kitörésére készülve a tengerparton, a várostól biztonságos távolban új település építését tervezi. Josse egyre otthonosabban mozog a szerepben, amelyre korábban alkalmatlannak találta volna magát, és a napról napra népesebb mozgalom elismert, tisztelt és népszerű vezetőjeként ténykedik. Az építkezés rendben zajlik, az új világ ideológiai alapjáról a mozgalomhoz csatlakozott filozófusok gondoskodnak, és Josse - talán - őszinte hittel dolgozik a közös célokért. Ám, ahogy azt várni lehetett, a hatalom sem marad tétlen.„Lucretius ott állt a fórumon a tömegben, és Josse beszédére fülelt, amikor hallotta a robbanást. A Vezúvot az ő pozíciójából nem lehetett látni, azonban már néhány másodperccel később látta felszállni a felhőt a kapitólium fölött, és azonnal megértette, hogy mi az. Meg fognak kövezni, ez volt az első gondolata.”A német könyvdíjas Eugen Ruge regénye aktuális kérdésekre is élesen reflektáló, nagyszabású történelmi regény. Szórakoztató és mélyen elgondolkodtató történetet mesél el lebilincselően izgalmasan, finom színekkel megrajzolt figurákkal és sziporkázó szellemességgel: személyes ambíciókról és végzetes vakmerőségről, a demokrácia és a hatalom természetéről, a politikai machinációkról és a tények szándékos eltorzításáról.

Egy fagyos téli éjszakán egy négyéves kislány nyomtalanul eltűnik a család nyaralójából. A kis Ellie szülei magukon kívül vannak az aggodalomtól, a rendőrség és a helyi lakosok pedig azonnal megkezdik a kutatást, tűvé teszik érte Ulvö szigetét. Megszökött? Elrabolták? Van-e köze az eltűnésének ahhoz, hogy az édesapja, Anders Svensson ismert és sikeres építési vállalkozó?Az eset, amelynek megoldásához a múlt és a jelen fájdalmas titkai jelentik a kulcsot, komoly intellektuális és érzelmi próbatétel elé állítja az öntörvényű nyomozónőt, Sofia Hjortént, aki visszavonultan él Ulvö szigetén, az édesapjától örökölt házban, és éppen az első gyermekét várja. Bármelyik pillanatban megindulhat a szülés, ám amikor Anders másik lánya, sőt nem sokkal később a felesége is eltűnik, Sofiának nem marad más választása, mint hogy bekapcsolódjon a zordan fenséges északi tájakon kibontakozó lázas hajszába. Igazi versenyfutás kezdődik az idővel…

A Hamu és korom-ból és a Sötét ügyek-ből megismert nyomozó, Sofia Hjortén gyermekgondozási szabadságon van kislányával, ám amikor két fiatal geoláda-keresés közben egy érckőbányában levágott kézfejre bukkan, visszatér a rendőrségre. A nyomok egy 1959-ben eltűnt asszony és erőszakos férje felé mutatnak, akit többen is szerettek volna holtan látni. Hamarosan újabb gyilkosság történik Ulvö szigetén, és a nyomozás szálai hol összefonódnak, hol messzire sodródnak egymástól.Sofia számára azonban nem csak a munka jelent kihívást, amelyet nehezen, csak segítséggel tud összeegyeztetni az anyasággal. A kapcsolata egykori szerelmével, Fredrikkel, és egykori szeretőjével, Kajjal nem is lehetne kuszább, és az apaság kérdése tovább bonyolítja a helyzetet.Az Estonia-kompbaleset túlélőjeként Fredrik magánélete úgyszintén meglehetősen viharos; ahogy régen a tenger, most az érzelmek hullámzásán kerekedik nehezen felül.Miközben az ismerőseinkké vált szereplőkről egyre árnyaltabb képet kapunk, a nyomozás olyan fordulatot vesz, amely a tapasztalt krimiolvasókat is jócskán meglepheti.

Lehetséges-e a visszatérés? Vissza tudunk-e térni gyerekkorunk színhelyére? Térben utazunk ilyenkor, vagy időben? A visszatérés vajon a kör kezdetén vagy a végén ér bennünket?Alma hazatér Triesztbe, ahonnan sok évvel ezelőtt fejvesztve menekült, Triesztbe, ahol az ő útja elkezdődött, ahol keresztezték, vezették, eltérítették más utak és mindazok, akik ezeket az utakat bejárták, miközben önmagukat keresték. Imádott apja, aki állandó nyughatatlan mozgásban élt az odaát és az itthon között, az érkezés és az indulás között, többre tartva a jelent a múltnál, földrajzot a történelemnél. Apja, aki Tito bizalmi embereként élte meg Jugoszlávia széthullását, horvátként, cigányként, magyarként, örök szabad szellemként, fogva tartva egyetlen testben. Anyja, a Bolondok Városának fáradhatatlan angyalaként, megfoghatatlan anyaként, hűséges, szerelmes feleségként, örök lázadó gyerekként élte túl a napokat. Anyja monarchista, művelt nagypolgári szülei, a közép-európai hagyományok őrzői Alma számára nem a lázadást, hanem a vágyott biztos pontot, a rendet és kiszámíthatóságot jelentették a történetek, a könyvek és az ételek ismétlődésének megnyugtató ritmusában. Végül Vili. A barát, az ellenség, a testvér. A szerető. Akihez Alma visszatér az ortodox húsvét három napjában, hogy átvegye tőle apai örökségét…Federica Manzon fél évszázadot felölelő regényének szereplői számára az identitást alakító, meghatározó történelem és földrajz folyamatosan egymásnak feszül, átkeretezi és újraalkotja egymást, így Trieszt egy olyan szimbolikus és valóságos viszonyítási ponttá válik, ahonnan mi olvasók megfigyelhetjük és megkísérelhetjük megérteni Alma, a szerettei és Jugoszlávia sorsának alakulását, miközben felmerül bennünk a kérdés: kik is vagyunk, és hol vagyunk otthon…

A gimnazista Lily Webb első szerelmével közösen szőtt álmai erőszakos véget érnek egy tengerparti buli után, és Lily még csak nem is emlékszik a történtekre.A hetvenes években járunk. Amerika változik; Lily is feminista anyja és mélyen vallásos apja nézetei között bolyongva éli a kamaszlányok mindennapjait húgával, a matematikazseni Jane-nel. Édesanyjuk halála után a szerelem nyújt számára menedéket, egészen addig a végzetes éjszakáig.A fiútól elszakadva Lily egyetemre megy, ahol egy idősebb professzor, az ornitológus Marshall nyeri el ismét a szívét. Csakhogy évekkel később a fiú, aki egykor a világmindenséget jelentette Lily számára, ismét felbukkan az életében.Lilyt évtizedeken át nyomasztja a felelősség a történtekért, miközben igyekszik a második szerelem szilárd nyugalma és az első azóta sem szűnő lobogása között egyensúlyozni. Az egyre inkább lecsúszó Jane sorsa is az ő vállára nehezedik.A regény a hit, az irodalom, a fizika és a madarak viselkedése segítségével igyekszik a bűn, a bűnhődés, a megbocsátás és a megváltás kérdéseire választ találni, és felcsendülnek benne a kor legjobb zenéi. 

Az emlékezet sokkal több, mint a múlt feljegyzése. Lényeges, ki hányadán áll az életében az arcok és nevek felidézésétől kezdve a tanulással, a döntéshozatallal, vagy akár a gyógyulással. Dr. Ranganath közérthető, személyes és hétköznapi példák segítségével hozza a laikus olvasó számára is elérhető közelségbe az emberi agy, illetve az emberi emlékezet működéséről összegyűjtött eddigi ismereteket.A pszichológia és az emlékezetkutatás alig százötven éves történetét megismerve jobban érthetővé válik számunkra a hétköznapjaink alakulása is. Hiszen idegtudományi alapokon nyugszik a közösségi média addiktív jellege, a politikai szekértáborok kialakulásának és a társadalmi megosztottság megerősödésének agyi mechanikája, vagy a negatív hírek gyors terjedésének természete.Bár a könyvben ismertetett eredményeket akadémiai igényességgel megszerkesztett bibliográfia támasztja alá, a Miért emlékezünk? minden érdeklődő számára érthető, élvezetes olvasmány, és roppant gazdag is az olyan könnyen alkalmazható módszerek bemutatásának köszönhetően, amelyek révén megtanulhatjuk kihasználni agyunk természetes, biológiai adottságait. Még az is sikerülhet a szerző segítségével, hogy jobban emlékezzünk azokra a dolgokra, amelyek igazán fontosak számunkra.

Ez a megrázó és gyönyörű regény a szeretet különös arcairól szól: arról, hogyan élhetünk együtt a múlt árnyaival, hogyan őrzi meg a gyermeki lélek a feltétlen ragaszkodás erejét, és hogyan válhat a túlélés eszközévé egyetlen aprócska felismerés, egy varázsige, egy mantra: „oda se neki!” A négyéves Adrienne az egész nyarat az anyai nagyanyjánál tölti. A könyörtelen és kiismerhetetlen öregasszony titokzatos, fenyegető csendben fuldokló házában olyan dolgok történnek Adrienne-nel, amiket nem ért, és amik rettegéssel töltik el a lelkét. Ez a köd otthon sem oszlik el igazán, az anyja és apja furcsa, szélsőséges érzelmek között csapongó viszonya, gyakran zavarba ejtő életmódja és az egyre nyugtalanítóbb események közt Adrienne egyetlen kapaszkodója a saját, különös belső szabadsága marad.Amélie Nothomb ebben az egyszerre provokatív és érzelmes művében az édesanyjához fűződő összetett és minden ellentmondásossága ellenére is szeretetteljes kapcsolatát, a múlt, az emlékezet és a szeretet nehezen megragadható rezdüléseit állítja a középpontba. Azt a paradoxonokkal teli köteléket, amelyben egyszerre fér meg rajongás és rettegés, az elhallgatás és a mélységes, gyermeki ragaszkodás. „Oda se neki!” – biztatja magát Adrienne, és ebben a három szóban benne van minden: a félelem, az elfogadás és a makacs, gyermeki hit, amely a legnagyobb sötétségben is fényt keres.

Az amerikai indián Ischate és a kreol úrihölgy, Suzette sorsa a 18. századi Louisianában fonódik össze, ám társadalmi és kulturális értelemben is egy világ választja el őket egymástól: az indián fiú bölcs harcos, ám a kreolok szemében egyszerű „vadember˝. Ezzel szemben Suzette egy vagyonos New Orleans-i kereskedő lánya, aki gyermekkorától kezdve a társadalmi, erkölcsi és illemszabályok béklyójában él. A két fiatal gyermekkori találkozása mindkettőjük életét örökre megváltoztatja, és ebben a sodró lendületű műben végigkísérhetjük, amint az évtizedek során szembenéznek azon akadályokkal, amelyeket a társadalom és a történelem eléjük gördít. A spanyol szerző, Luz Gabás Planeta-díjjal (2022) jutalmazott regénye több, mint egy szerelmi történet, hiszen a fiatalok viszontagságain keresztül bemutatja az Amerikai Egyesült Államok és Európa történelmének meghatározó időszakát – az amerikai függetlenségi háborútól a francia forradalomig –, s közben olyan fontos fogalmakról gondolkodtat el, mint a hűség, a haza és a szerelem.

Oszmán fia Oszmán, az Isztambulban született, ott felnőtt, majd az óceánokat teherhajókon bejáró, bálnák énekén könnyező világutazó, miután kénytelen visszatérni szülőföldjére, mindössze nyolcvanhárom nap alatt elveszíti testsúlyának felét. Oly sokáig volt távol hazájától, hogy már semmit sem talál ismerősnek. Az élete értelmét, a szerelmét kereste, de mindig mindent félbehagyott – egyetlen hű útitársa egy cserepes virág volt.Ha az ember nem vigyáz, még megfertőzi az élet, a ragályos betegség, meditál magában Güray Süngü magányos hőse, aki újabb és újabb viszontagságokat átélve, szemlélődve hánykolódik a mindennapi élet és az álmok sodrásában is.Mindannyian a helyünket keressük a világban – a török író fordulatos kalandokban bővelkedő regénye ehhez ritka kíméletlen őszinteséggel, egyben kivételes érzékenységgel megírt kalauz lehet mind a külső, mind a belső tájakon.

Mit veszítettek Orbán Viktor szövetségesei azzal, hogy kiesett közülük az addig legsikeresebb, legtapasztaltabb és legnagyobb nemzetközi súlyú szereplő? Orbán bukása és a Tisza Párt győzelme új fejezetet nyitott Európában is. Rónay Tamás külpolitikai újságíró azt mutatja meg, hogyan rendíti meg a Fidesz veresége azt a politikai hálózatot, amely másfél évtizeden át Magyarország körül felépült.Orbán hosszú időn át minta, szövetséges és hivatkozási pont volt számos európai jobboldali populista és radikális párt számára. Marine Le Pen, Matteo Salvini, Alice Weidel, Janez Janša, Andrej Babiš, Robert Fico, a PiS, a Vox vagy a Chega politikájában újra és újra megjelentek azok a témák, konfliktusok és hatalmi megoldások, amelyek Magyarországon már eredményesnek bizonyultak. Budapest politikai műhellyé, találkozóhellyé és szimbolikus központtá vált.A 2026. áprilisi országgyűlési választások eredménye ezért messze túlmutat a magyar belpolitikán. Az Orbán után című külpolitikai kitekintő azt vizsgálja, hol gyengülhet meg az orbáni modell vonzereje, kik maradhatnak politikai fedezet nélkül, és kik próbálhatják átvenni az eddigi budapesti szerepet.  

Versből született – és Erdélyről, Kolozsvárról, a kolozsvári Sétatérről, a sétatéri tóról, a tavon úszkáló hattyúkról, a költészetről szóló, több műfajú kötet lett belőle. „Ha az ember betéved a Sétatérre, vagy ha összeáll a hattyúkkal, nehéz dolog kikeverednie onnan” – írja a szerző, akit kimeríthetetlennek tűnő költői képzelete és impozáns kultúrtörténeti jártassága egyre-másra újabb utak bebarangolására csábít „Európa egyik legszebb városában” és „a magyar líra hattyúskertjében”.S nem kétséges, a költő sétapartneréül szegődő olvasó is hasonló élvezettel, fokozódó vággyal fordul az elé táruló, egymáshoz sokszínűen kapcsolódó, versekben, esszékben-előadásokban, interjúban megmutatkozó szöveg-mű-kincsek felé.Szőcs Géza tervezett, gondosan egyberendezett, ám csak posztumusz megjelenő kötete nem csupán a lezárult életmű fantasztikusan izgalmas és gazdag világába kalauzol el – de a költő szülőföldjéhez és az irodalomhoz fűződő szenvedélyes viszonyára is számos módon rávilágít.

A Valiát család Teherán dúsgazdag, befolyásos dinasztiája, de a sah 1979-es bukása őket is magával rántja, menekülniük kell Iránból. Csillogásból és pletykából szőtt egykori birodalmuk kísértethistóriává zsugorodik az amerikai száműzetésben.A szellemek azonban életre kelnek, és a Valiátok nőtagjainak kell megküzdeniük velük. Az Iránban maradt Elizabeth matriarcha súlyos titkot őriz, amellyel romba döntheti azt a keveset is, ami a család jó híréből megmaradt. Fiatalabb lánya, Sirin Houstonban öli alkoholba és kokainba a frusztrációját, és szókimondása végzetes következményekkel jár, míg az idősebb, a Los Angelesben élő Szíma belebetegszik a sok elfojtásba. Unokája, Bita Manhattanben igyekszik minél távolabb kerülni a család nyújtotta kétes biztonságtól. Miközben az Amerikában élő rokonok dúskálnak a javakban és a lehetőségekben, Szíma lánya, Niaz, akit kisgyerekként egy félreértés miatt Teheránban hagytak Elizabethnél, az Iráni Iszlám Köztársaságban próbál túlélni, ahol a lázadás minden formája életveszélyes.Egy aspeni bulis karácsonyi éjszakával és az azt követő törvényszéki eljárással veszi kezdetét a Perzsák kaleidoszkópszerű, színes, hol vidám, hol mélyen megrázó története, amely brutális őszinteséggel tárja fel a generációs traumák súlyát és az idegen földön való megkapaszkodás kulturális korlátait.

Oszmán fia Oszmán, az Isztambulban született, ott felnőtt, majd az óceánokat teherhajókon bejáró, bálnák énekén könnyező világutazó, miután kénytelen visszatérni szülőföldjére, mindössze nyolcvanhárom nap alatt elveszíti testsúlyának felét. Oly sokáig volt távol hazájától, hogy már semmit sem talál ismerősnek. Az élete értelmét, a szerelmét kereste, de mindig mindent félbehagyott - egyetlen hű útitársa egy cserepes virág volt. Ha az ember nem vigyáz, még megfertőzi az élet, a ragályos betegség, meditál magában Güray Süngü magányos hőse, aki újabb és újabb viszontagságokat átélve, szemlélődve hánykolódik a mindennapi élet és az álmok sodrásában is. Mindannyian a helyünket keressük a világban - a török író fordulatos kalandokban bővelkedő regénye ehhez ritka kíméletlen őszinteséggel, egyben kivételes érzékenységgel megírt kalauz lehet mind a külső, mind a belső tájakon.

Az amerikai indián Ischate és a kreol úrihölgy, Suzette sorsa a 18. századi Louisianában fonódik össze, ám társadalmi és kulturális értelemben is egy világ választja el őket egymástól: az indián fiú bölcs harcos, ám a kreolok szemében egyszerű "vadember˝. Ezzel szemben Suzette egy vagyonos New Orleans-i kereskedő lánya, aki gyermekkorától kezdve a társadalmi, erkölcsi és illemszabályok béklyójában él. A két fiatal gyermekkori találkozása mindkettőjük életét örökre megváltoztatja, és ebben a sodró lendületű műben végigkísérhetjük, amint az évtizedek során szembenéznek azon akadályokkal, amelyeket a társadalom és a történelem eléjük gördít. A spanyol szerző, Luz Gabás Planeta-díjjal (2022) jutalmazott regénye több, mint egy szerelmi történet, hiszen a fiatalok viszontagságain keresztül bemutatja az Amerikai Egyesült Államok és Európa történelmének meghatározó időszakát - az amerikai függetlenségi háborútól a francia forradalomig -, s közben olyan fontos fogalmakról gondolkodtat el, mint a hűség, a haza és a szerelem.