Európa Könyvkiadó strana 123 z 143

Egy perui légi támaszpont közelében borzalmasan megcsonkított holttestet találnak; mint hamarosan kiderül, az áldozat a környékbeli házi mulatságok kedves, népszerű dalénekese. A szomszédos halászfalu csendőrhatósága "Silva hadnagy és Lituma közcsendőr" komótosan, de elszántan lát munkához, hogy kiderítse, ki vagy kik voltak a szerencsétlen fiatalember gyilkosai. A nyomozás során újabb és újabb rejtélyes kérdések merülnek fel, s meglepetés meglepetést követ. Végül aztán többé-kevésbé mindenre fény derül, és nemcsak egy líraian induló, ám rémdrámába forduló tragikus-különös szerelmi történet bontakozik ki előttünk fokozatosan, hanem az ötvenes évek Perujának társadalmi látlelete is, amelynek komor színeit derűs, már-már bohózati elemekkel frissíti a már nem egészen fiatal, de még mindig kívánatos, dús idomú fogadósné junói bájai után ácsingózó Silva hadnagy szerelmi csetlése-botlása.

Akit itt megismerünk, nagyon távol áll az eddigi Mao képtől. Ezt az embert korántsem idealizmus, vagy ideológia vezérli. Egyre törekszik felfelé, Sztálin egyengeti az útját. Mao hazug mítoszt gyárt, zsarol, intrikál, mérgez, hogy célját elérje... Pedáns történetírás a Vadhattyúk mesemondói hangján. (A Vadhattyúk Jung Chang előző könyve, amely három női sorsot dolgoz fel a maoista Kínában.) A kötet mögött évtizednyi kutatómunka áll: a szerzők felkeresték és megszólaltatták a kötet számos még élő szereplőjét.

"Az első modern regény" (a Bovaryné) és Flaubert rajongója, korunk egyik legismertebb és legnépszerűbb írója, a perui Mario Vargas Llosa "az utolsó klasszikus regény" (A nyomorultak) és szerzője, Victor Hugo előtt hajt fejet ebben a tudós és élvezete s, okos és megértő, művészeti és világnézeti kismonográfiában. De azért vitázva hajt fejet. Látja, hogy a lehetetlent kísérti a francia mester, amikor - egy mindentudó, mindenható elbeszélő-Isten módjára - egy valóságos mindenséggel is versenyre kelő regénymindenséget próbál teremteni. Mégis érzékenyen nyomozza, lovagiasan méltányolja, és készségesen elismeri a roppant kísérlet mai - főleg társadalmi - közgondolkodásunkon vitathatatlanul nyomot hagyó hatását.

A Franciaország nőstény farkasa a francia író nagy ívű történelmi regényciklusának ötödik darabja, Az ősi törvény folytatása. A regény központi alakja, főhősnője Szép Fülöp leánya, Izabella királyné. Férje, II. Edward angol király, akin néhány évi há zasság után teljesen úrrá lesz furcsa hajlama, saját neme iránti vonzódása, végképp fiúszeretői befolyása alá kerül, a családi életben és a kormányzásban egyaránt. A királyné sorsa szégyen, megaláztatás, a perverz kegyencuralom ellen fellázadt lordok é pedig kivégzés. Egyedül Mortimer menekül meg közülük. A francia udvarba szökik, ahová hamarosan követi őt a királyné fiával együtt. Izabella a lord szeretője lesz. Fegyvereseket toboroznak és 1325-ben partra szállnak Angliában. Az angol nemesség me lléjük áll, a király lemond a trónjáról kiskorú fia, III. Edward javára, ám felesége és annak szeretője nem érik be ennyivel: meggyilkoltatják. Közben a korabeli Európa történelmében oly nagy szerepet játszó lombard pénzemberek egyike, Guccio Baglion i Párizsból Firenzébe viszi a fiát, akiről nemcsak ő, de más sem sejti, hogy valójában X. Lajos halottnak hitt gyermeke. Vajon hogyan alakul az elátkozott francia és angol királyok elátkozott sarjainak a sorsa, vajon akad-e köztük akárcsak egy is, ak i elfoglalhatja az őt megillető trónt és megtörve az átkot, jobbra fordíthatja hazája sorsát? Erre a kérdésre a sorozat következő kötete adja meg a választ.

1828. május 20-án a nürnbergi utcán a járókelők találtak rá "Kasparra" - egy tizenhat év körüli fiúra, aki sem értelmesen beszélni, sem járni nem tudott, holott makkegészséges volt. A lelencet a város vette gyámságba, és egy tanárhoz adta ki gondozásba. A fiú lassanként megtanult beszélni és beszámolt addigi életéről: egy sötét tömlöcben, minden emberi társaságtól és szeretettől megfosztva kellett felnőnie, oktalanul és szeretetlenül. Rejtélyes és rettenetes múltja miatt Kaspar körül hamarosan ellenőrizhetetlen mendemondák kaptak lábra: egyesek úgy vélték, hogy ő a badeni trónörökös, de némelyek Napóleon, mások Gutenberg bambergi kanonok fiának tartották. Személye nemcsak Németország, hanem egész Európa képzeletét is megmozgatta. Csodálói és hívei tiszta lelkű, "nemes vadembert" láttak benne, ellenségei, a kétkedők és a józanabbak agyafúrt szédelgőnek hitték. A valós történet leghíresebb irodalmi feldolgozása Jakob Wassermann 1908-ban íródott regénye. A mű nem a szélhámosnak, hanem a legendák Kaspar Hauserének állít emléket: a társadalomba ártatlanul, tiszta lélekkel, szinte már felnőttként belecsöppenő ifjút örökíti meg, aki képtelen beilleszkedni a korlátolt, ostoba, kicsinyes környezetébe, akit a szűk látókörű német polgárvilág hiába próbál a maga képére formálni. Kaspar, "Európa gyermeke" rövid életében egyszer sem talál igazi otthonra: gyámjai és "jótevői" hol nevelési elveiket szeretnék kikísérletezni rajta, vagy saját személyüket igyekeznek a híresség által előnyösebb helyzetbe juttatni, hol álnok kétszínűséggel közelednek hozzá, hogy a nem kívánatos trónörököst eltegyék láb alól. A különleges, égi tisztaságú ifjú egyre kétségbeesettebben vergődik az intrikák, hazugságok, önérdekek és pénzsóvárság hálójában, mígnem a gonosz szándékok őt is a mélybe rántják...

A cselekmény magva történelmi tény: Görgey alispánnak és Lőcse városának párharca. Mikszáth meglátta a hajdani polgárság vonzó, tisztes puritanizmusát, meleg színeit, s a Görgey alispánhoz hasonló okos férfiak acélos jellemét is. De kimutatta: ezek az egyes jó tulajdonságok mit sem mentettek ott, ahol a lélek egészét már eltorzította a később végzetessé növő bűn: a vagyonimádat, az oligarcha-dölyf, a szűklátókörűség. Görgey alispán lányának, Otrokóczy Rozáliának s a fiatal lőcsey polgárnak, Fabricius Antalnak könyörtelenül széttépett romantikus szerelmében Romeo és Julia örök motívuma vádolt. Mindez együtt fejezte ki a regény mondanivalóját: az urak és polgárok nem tudnak helytállni az életért, az emberért, nem állhatnak helyt a nemzetért.

A kötet József Attila válogatott verseit tartalmazza diákok számára. Válogatta: Ferencz Győző. A szöveggondozás Stoll Béla munkája.

A visszaemlékezés plasztikusan mutatja be C. G. Jung személyiségét. Olyan ember áll az olvasó elé, aki mélyen átélte egyedi sorsát, igyekezett megérteni önnön lényét, és megvalósítani önmagát; a szó legteljesebb értelmében európai volt. Élete példázatos és keresésre ösztönző.

A kötetben található - részben új fordításban, részben magyarul most először megjelenő - hosszabb lélegzetű tanulmányokban lépésről lépésre, példák sorát idézve férkőzik közel például Balzac élethabzsoló egyéniségéhez és sorsokban dúskáló óriásfreskójához, az Emberi színjáték-hoz; szinte fejlődésregényként ábrázolja Hölderlin tragikus pályáját, benne a költő-fenomén megszállott küzdelmét, melyet démonaival vívott a sorsának érzett költészetért. Az 1928-as kötetből vett Tolsztoj-tanulmányban Zweig új megvilágításba helyezi az író öregkori műveit: kiérezni véli belőlük a Jasznaja Poljana-i próféta örök lelkifurdalását. Miközben érzékletesen leírja az aszkéta életet hirdető öreg gróf egy kényelemben töltött napját, Zweig az írói hitelesség kérdéseit is feszegeti a tőle megszokott szenvedéllyel.

A szerző a Műszaki Egyetemtől kezdve Csepelig végigjárja velünk mindazokat a helyeket, ahol a forradalom eseményei zajlottak, s megkísérli a számos, gyakran egymásnak ellentmondó beszámolók alapján rekonstruálni nemcsak a tényleges történéseket, hanem a történelem viharába került emberek indítékait is.

Öt magyar dráma. - Bródy Sándor: A tanítónő - Heltai Jenő: A néma levente - Molnár Ferenc: Játék a kastélyban - Füst Milán: Boldogtalanok - Tamási Áron: Énekes madár Ezen felül tartalmazza a szerzők életrajzi jegyzeteit!

Vannak alakjai a történelemnek, akik újra meg újra megmozgatják az írók-költők fantáziáját. Hogy vonzó egyéniségű, tragikus sorsú királyi nők, mint például Stuart Mária vagy Mária Antoinette ilyenek, az könnyen érthető, és magyarázatra sem szorul, hogy Stefan Zweig, a regényes életrajzok mestere miért idézte meg alakjukat. Ám azt, hogy miért esett a választása Joseph Fouchéra, a francia forradalom és a napóleoni idők ellenszenves mellékszereplőjére, az erkölcsöt nem ismerő rendőrminiszterre mint megformálandó regényalakra, azt már, érzése szerint, alaposabban meg kellett indokolnia. Mint könyve előszavában írja, Fouché figurájára Balzac hívta fel a figyelmét, aki szerint a politikus "Bonapartéénál is nagyobb hatalmat gyűjtött össze kezébe az emberek fölött#. Zweiget tehát érdekelni kezdte ez a zseniális kaméleon, aki pályafutását szerzetesrendbeli tanítóként kezdte, de két év múlva, 1792-ben, már templomokat fosztogatott, aki a nép képviselőjeként rábólintott XVI. Lajos kivégzésére, majd pár évvel később milliomos lett, aztán a császár kegyelméből Otranto hercege. Szolgálta-elárulta Napóleont, egyengette a restauráció útját, ám a Bourbonok visszatérése után kitelt a becsülete, és utolsó éveiben bele kellett törődnie, hogy újra szürke kisember, amilyen volt fiatal korában. Csupa ellentmondás életút, pálfordulások sorozata. Zweig, saját megfogalmazása szerint, pusztán "lélek-kutató szenvedélyből" írta meg Fouchénak és benne "egy még meg nem világított, de igen veszedelmes fajtának, a Diplomatának annyira hiányzó és szükséges biológiáját".

Stefan Zweig (1881-1942) gazdag és több mint hatvan éve világszerte népszerű életművéből hét kötetre való válogatást ad közre az Európa Könyvkiadó. Az első kötet a novellista Zweiget mutatja be, élére az utolsó s talán legkiforrottabb mestermű, a Sakknovella címét kölcsönöztük. De megtalálhatók a kötetben a korábbi alkotóperiódusok remek darabjai is - amelyek a pubertás érzelmi viharaival foglalkoznak (Égő titok), egy-egy különleges sorsot követnek a végkifejletig (Leporella, Könyves Mendel), vagy a pattanásig feszült szenvedély drámáit elevenítik meg (Ámok, Huszonnégy óra egy asszony életéből). A felsoroltakon kívül a kötet tartalmazza az Érzések zűrzavara és az Epizód a Genfi-tavon című műveket is.

Tolsztoj megrajzolja Katyusa Maszlova tragikus sorsát, majd újjászületését, Nyehljudov herceg vezeklését és törekvését az új életre. Ugyanakkor bemutatja a tönkrejutott, nincstelen orosz falut, a cári börtönt és foglyait, a szibériai száműzetést és a forradalmárokat. Megdöbbentő képet fest a bíróságról, az egyházról, a magasrangú hivatalnoki karról, a cári Oroszország egész államrendjéről és társadalmi berendezéséről. Az erkölcsi felemelkedéssel együtt járó társadalmi lesüllyedés története bizarrnak, már-már egzotikusnak tetszhet manapság, ám művészi ereje mellett talán éppen Tolsztoj gondolkodói radikalizmusa a magyarázata annak, hogy nemcsak korábbi művei # a Háború és béke, az Anna Karenina, az Ivan Iljics halála # izgalmasak számunkra ma is, hanem a nagyon mély, nagyon orosz igazságkeresésből fakadó későbbi írásai is, amilyen a Feltámadás.

Ez az angolul és németül is napvilágot látott könyv gondos kutatáson alapuló munka, amelyet hitelesít az a tény, hogy a szerző személyesen élte át mindazt, amiről beszámol: az 1948-at követő ideológiai boszorkányüldözést, mely a pozsonyi orvostudományi egyetemen zajlott. A vezető professzorok többségét és közel ezer diákot távolítottak el, mivel nem voltak hajlandóak magukévá tenni a marxizmus-leninizmust, a pártdiktatúra parancsait és kitartottak keresztény meggyőződésük, értékrendjük mellett. Minden, ami az egyetemen zajlott, regényszerűen "izgalmas". Az orvostudomány és általában az orvosi hivatás megalázása, elzüllesztése ez időben kezdődött el a szocialista blokk országaiban.

Számos horrortörténet világhírű, hazánkban is népszerű szerzője lenyűgöző világba vezet e félelmetes és meseszép regényben, mely a távoli Delain birodalomban játszódik. A király halott - különös méreg végzett vele. A gyilkossággal idősebb fiát, Petert vádolják. Öccse, az elvetemült Thomas parancsára tüstént börtönbe vetik. Egyedül Peter tudja, hogy a szörnyű tettért az udvari mágus, Flagg a felelős. Egyedül ő ismeri a varázsló ördögi tervét. Szöknie kell. A roppant Tűtoronyból azonban egyetlen fogolynak sem sikerült még élve kijutnia... Stephen King, a borzongás modern mestere ebben a könyvében is remekelt.