Európa Könyvkiadó strana 120 z 143

Egy Neander-völgyi ősembercsalád tavasszal elindul a tenger mellől nyári szállására: alig derengő értelmük derekasan birkózik a természet fölébük tornyosuló, vad erőivel. Másban nem bízhatnak, csak egymásban: szoros és meleg, már emberi kapcsolat fűzi egymáshoz őket. Nyári barlangjukban lejátszódik az emberiség egyik legnagyobb korszakváltása -találkoznak a homo sapiens-szel, a nyilat, csónakot ismerő, varázslatot űző, gondolkodó emberrel, a mi közvetlen ősünkkel. A találkozás nem lehet más, csak tragikus; kezdetleges világuk nem az új, gondolkodó és harcos, a túlvilág vélt erőit is harcba hívó ember világa; az értetlenség válaszfala a két nép között áthatolhatatlan. Goldingnak e műve a több ezer éves folyamatot mesterien sűríti egyetlen epizódba. Az izgalmas történet mélyebb mondanivalót hordoz, a jó és a rossz, az értelem és az ösztön, a tűrés és az erőszak, az ártatlanság és a tudás viszonyát vizsgálja.

A Bárány Boldizsár (1958) címszereplője a mese tizennyolc "bégetése", azaz fejezete során nagy utat jár be: a másokkal mit sem törődő, tetteinek következményeire fittyet hányó, iskolakerülő, sőt hazudni és lopni sem átalló, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér. Atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jó és rossz küzdelmének példázatos ábrázolásával a Bárány Boldizsár régóta az "alapmesék" közé tartozik. A kötetet Szalma Edit illusztrációi díszítik.

Az Iszlám Szent Háború manapság nem messzi múlt, vallási belügy többé; fenyegetése a médián keresztül eléri még azt is, aki nem a saját bőrén kénytelen tapasztalni. Ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg? A világ egyik legszövevényesebb mozgalmáról temérdek könyv született, Gilles Kepel, a párizsi Institut d'études politiques professzora, a muzulmán világgal foglalkozó doktori program vezetője ebben a műben célratörő alapossággal foglalja össze az iszlamista harcok és mozgalmak történetét. Az iszlamizmus a második világháborút követően hihetetlenül rövid ido alatt hódított teret; ebben számos tényező játszott közre, például az analfabetizmus felszámolása is az arab világban. Az olajdollárok szerepe sem mellékes, ez a hatás osztotta ketté az arab-muzulmán tábort iszlám-fundamentalista, illetve nyugat-párti (de bizonyos szempontból nem kevésbé fundamentalista, radikális) államokra. A síiták és a szunniták európai fővel szinte felfoghatatlan tömegméretű vallási merényleteinek krónikája tovább bonyolítja a képet. Kepel szerint az iszlamizmus megtorpanásának tünete a világterrorizmus, s nem látja másképpen a 2001. szeptember 11-i New York-i események tükrében sem (melyeket megelőzött e könyv első kiadása): az iszlám fundamentalista államok kora lejárt, az iszlám idáig sosem látott konfliktusai közepette is kialakulóban van valamiféle iszlám-muzulmán demokrácia a modernizálódás, a békevágy jegyében. A napi események híreivel elárasztott olvasó tehát nem csak tájékozottságra tehet szert, lelkierőt is meríthet ebből a lebilincselően megírt könyvből.

A történelem groteszk ábrázolása végre a nagy lendülettel induló fiatal írót egyszeriben híressé, majd világhíressé tette. Ez volt az 1950-ben írt, A nagy Romulus című történelmietlen tragikomédia. A nagy Romulus jelentéktelen, mégis emlékezetes történelmi alak, Romulus Augustulus, az utolsó nyugatrómai császár. A már teljesen legyengült birodalom utolsó uralkodója valójában gyerekember volt, az uralkodás teendőihez nem is érthetett. A népvándorlás diadalmas barbár vezére, Odoaker ellenállás nélkül szállta meg Itáliát, bevonult Rómába, megszűntnek nyilvánította a császárságot és a kiskorú császárt megfosztotta trónjától. De megkímélte életét, sőt egy kellemes vidéki villát bocsátott rendelkezésére, és életfogytig járó jövedelmet biztosított számára. Sokkal későbbi kifejezéssel nyugalomba küldte. Példátlan történelmi példa. Ez a témája Dürrenmatt komédiájának...

Jean-Jacques, egy pénzügyi tanácsadó cég alkalmazottja, nyolc év után unni kezdi szépséges feleségét, Claire-t, és szenvedélyes viszonyba bonyolódik az erotikus köztes térből kibontakozó Sonia nevű gyakornokkal. Nem sejti, hogy a neje átlát ügyefogyott alakoskodásán, és titokban magándetektívvel, a kórosan félénk Igorral figyelteti. Egy könyörtelenül kötelező, örökkévalóságnak tűnő családi ebéd végén jön az érzelmi sokk, Claire nem túl tragikus mozdulattal, egyszerűen csak szép lassan feláll és határozott léptekkel elindul a függőágyban vegetáló, fincsi ebédtől eltelt, tunya férjurához, és valami különös felsőbbrendűséggel közli: „Elhagylak.” Jean-Jacques szerelmi szenvedélyét rögvest lehűti a váratlan fordulat, kétségbeesésében magándetektívvel, Ib?nnal keresteti a köddé vált asszonyt. Claire először a gátlásos Igor karjaiban keres vigasztalást, de egy rövid berlini utazás után ráébred, hogy nem szereti igazán. Mindeközben Ib?n kénytelen szembesülni a ténnyel, hogy a keresett személy Igornak, kollégájának és egyben az unokatestvérének a barátnője, akibe ráadásul ő is beleszeretett. A válás felé sodródó pár kapcsolatát végül a két idealista magánnyomozó próbálja megóvni – Claire boldogsága mindenekfelett! –, és hogy a házasság pokol vagy maga a földi mennyország, s hogy mi a teendő boldogság esetén? Ki tudja…

Sztálin lánya, Szvetlana Allilujeva már származásánál fogva is megérdemli a különleges figyelmet, hiszen 1926-ban született, 27 éves volt, amikor meghalt az apja, tehát bőven szerezhetett "élményeket" a nagy grúz vezér környezetében. Szvetlana esetében azonban a további életút is olyan változatos és izgalmas, hogy a lány, kilépve apja árnyékából, mint disszidens szovjet polgár, számtalan házasságot, szerelmi és politikai drámát megélt asszony is méltó a figyelmünkre.

Egy angol farm - Mr. Jones "Major"-ja a színhely, ahol az állatok, a disznók vezetésével, megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta "Állatfarm"-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és - természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal - egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig - "Minden állat egyenlő" - érdekesen módosul...

A Szeretem a mostohámat című bájos kisregényben ismerhettük meg Fonchitót, a mostohaanyját elcsábító, angyalarcú, démoni fiúcskát, aki most újra betoppan a családi botrány óta a férjétől külön élő dona Lucreciához… A festőművésznek készülő kis Fonchito, aki önmagát a zseniális Egon Schiele reinkarnációjának tekinti, újra meg újra az érzékiség hálójába csalja az érett szépasszonyt, de az utolsó pillanatban mindig visszakozik: a csábítás ördögi trükkjei ezúttal azt a célt szolgálják ugyanis, hogy a fiúcska jóvátegye korábbi vétkét, s újra összeboronálja mostohaanyját az apjával, don Rigobertóval. Maga a kerettörténet ezúttal csak az elbeszélés vázát adja egy megejtő szépségű, fékezhetetlen fantáziával megalkotott, bravúros erotikus regényhez, melyben föltárul előttünk a felesége elvesztése miatt szenvedő don Rigoberto lelkének, tudatának és tudattalanjának minden rezdülése. A napközben egy biztosítóigazgató szürke életét élő don Rigoberto éjszakánként megalkotja a maga álmokból, ábrándokból, fóbiákból, dühöngésekből, az erotikát testgyakorlattá silányító modern kor elleni kifakadásokból és legfőképpen az ezernyi alakban, pózban és pikáns helyzetben elképzelt dona Lucreciából szőtt külön világát. Don Rigoberto szerint az igazi erotikát lassan elpusztítja a mai tömegtársadalom szabadossága és a pornográf kultúra, amely a fantáziát kiszorítva segédeszközökkel szerszámozza fel az embert. De amíg marad a földön akár csak néhány homo ludens, azaz játékos ember, addig Mario Vargas Llosa káprázatos regényének minden bizonnyal lesznek olvasói.

Az árván maradt, apjáról mit sem tudó Eragont nagybátyja neveli egy eldugott faluban. A tizenöt éves fiú (éppen ennyi volt a szerző is, amikor elkezdte írni a könyvet) egy éjszaka, vadászat közben tükörsimára csiszolt, rejtélyes kék követ talál, amely utóbb sárkánytojásnak bizonyul, és egy kék sárkány kel ki belőle. Ezzel Eragon élete egy csapásra megváltozik. Mint a sárkány gazdája, a Lovasok rendjébe emelkedik. A legendás Sárkánylovasok előző nemzedéke elpusztult a gonosz és rettentő mágusi hatalommal bíró Galbatorix király elleni harcban. Most az egyszerű falusi sihederre hárul a feladat, hogy megszabadítsa országát a kegyetlen zsarnokságtól. Segítője Saphira, a nőnemű sárkány, akivel gondolatátvitel útján kommunikál, és Brom, a rejtélyes öregember, a múlt titkainak tudója, aki a varázsláshoz is ért. Hosszú út áll előtte, tele izgalmakkal és felfedezésekkel egy olyan világban, amelyet Tolkien könyveiből ismerhetünk, de amely friss életre támad, új vonásokkal gyarapodik, és egy szeretni való fiatal hőssel ajándékoz meg bennünket a kitűnő kamasz, Christopher Paolini könyvében.

A Bárány Boldizsár (1958) címszereplője a mese tizennyolc "bégetése", azaz fejezete során nagy utat jár be: a másokkal mit sem törődő, tetteinek következményeire fittyet hányó, iskolakerülő, sőt hazudni és lopni sem átalló, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér. Atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jó és rossz küzdelmének példázatos ábrázolásával a Bárány Boldizsár régóta az "alapmesék" közé tartozik. A kötetet Szalma Edit illusztrációi díszítik.

Szakhmáry Zoltán, a tehetséges fiatal földbirtokos több száz hold földön gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott földművelői módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy közben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ő dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a nők, és ő is odavan a szerelemért, de afféle "egyasszonyos ember", mondta róla maga Móricz. Olyan ember , akinek egyszerre csak egy nő fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeretőjéért fog megveszekedni, élni és halni.

Henri Troyat, az orosz származású francia regényíró és irodalomtörténész 1965-ben megjelent monumentális Tolsztoj-életrajza a halhatatlan életművet megvilágító ragyogó monográfiaként és egy izgalmas, ellentmondásos - és persze zseniális - alkotó ragyogó életregényeként egyaránt olvasható. Lenyűgöző a mű gazdagsága: a szerző szinte napról napra követi az életút minden apró és fontos eseményét és az író reagálásait; felhasználja Tolsztoj naplófeljegyzéseit, levelezését, a családtagok, barátok, kritikusok visszaemlékezéseit, az óriási Tolsztoj-irodalom eredményeit. A könyvből elsősorban az önmagával küszködő író személyiségének képe bontakozik ki: a katonatiszt-földbirtokosé, aki ugyanakkor jobbágyfelszabadítást hirdető reformátor, a gondos családapáé, aki ugyanakkor sehogy sem tudja létrehozni a családi harmóniát feleségével és gyerekeivel, a mélyen hívő emberé, aki egyben szektaalapító# és a világirodalom egyik legnagyobb alkotójáé, aki vallási-erkölcsi-filozófiai vívódásain keresztül eljut odáig, hogy haszontalannak tartja az irodalmat. Az életrajz kapcsán megismeri az olvasó az orosz életet, a kor orosz irodalmának és történetének problémáit és aktív szereplőit, a Tolsztoj-művek keletkezésének körülményeit. Troyat némely megállapításával vitába szállhat az olvasó - de ha elolvasta a könyvet, egy lángelme vívódásának felemelő tanulságaival lesz gazdagabb.

A címben szereplő hebehurgya Sam Shotter a rokonszenves Wodehouse-hősök sorát gyarapítja. Amerikából Angliába vetődött, kalandos múltú és további kalandokra kész fiatalember, aki egy kanadai újságkivágásban véletlenül megpillantott fénykép alapján szerelmes egy ismeretlen lányba. Hogy sikerül-e rátalálnia rejtelmes imádottjára, s hogy ezzel vajon befejeződik-e Sam hajmeresztő kalandjainak sorozata - minderről és még sok egyébről értesülhetünk ennek a fordulatos és humorral bőségesen át- meg átszőtt regénynek szívvidító fejezeteiből.

Kosztolányi Dezső regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd, fiatal Nerót azonban vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli meg kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölc sebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak.

A kötetben az alábbi görög drámák olvashatók: Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, Szophoklész: Antigoné, Euripidész: Íphigeneia Auliszban, Arisztophanész: A madarak.

A ndoverben Alice Asher az áldozat... B exhillben a bájos Betty Barnard... C hurstonban Sir Carmichael Clarke-ra csap le ABC, a titokzatos gyilkos! D e ki lesz a következő? E setleg mégis megakadályozza a bűnténysorozatot Hercule Poirot, a zseniális magándetektív? F antasztikus ... Folytatás ›› fordulatok; egyre fokozódik az izgalom; G yilkosság a trafikban, a tengerparton, a parkban és a moziban... H ány betűje van az ABC-nek? Ideje volna már, hogy a rendőrség tegyen valamit! J öhet-e még ezek után újabb meglepetés? K i keríti kézre a titokzatos ABC-t? L egyen nyugodt az Olvasó: M ég mielőtt az ABC elfogy, N yugvópontra ér a nyomozás is! O lyan eredménynel, amit senki más nem produkál, mint P oirot, a zseniális magándetektív! A(z) Az ABC-gyilkosságok Könyv szerzője Agatha Christie.