Európa Könyvkiadó strana 120 z 123

Van neki cselekménye, szerkezete, stílusa - van neki mindene. Van benne hősiesség, kaland, szerelem, vér - van benne minden. Ez egy rendes regény. Ha titkos kapuit felnyitod: magához vonz. Ha elkerülöd, örök életedben hiányozni fog.

Dilisnek tartották, mert nem tanúsított érdeklődést semmi iránt, aminek nem volt szőre, tolla, pikkelye vagy páncélja. Gerald Durrell ráadásul saját állatkertről ábrándozott, és ezt az álmát valóra is váltotta. Ez a könyv állatseregletének kivételes példányairól, családi kedvenceiről szól: a pingvineket abajgató dobosdaruról, a szabadságkedvelő tarajos sülről, a virágágyakat gyilkoló tapírról, a vendégszobába elszállásolt gorilláról - és még több tucatnyi szőrős, tollas, pikkelyes és páncélos állatról: koátiról, binturongról, armadillóról, mangábéról, szkinkről. Nem feledkezve meg a mindennapi megpróbáltatásokról, amelyekkel egy állatkert fenntartása jár. Mindezt szeretetteljesen és remek humorérzékkel előadva - ahogy ezt ettől a nagy állatbaráttól és természettudóstól már megszokhattuk.

Petrográd, 1917. A Nagy Péter alapította orosz főváros pékségei előtt hosszan és napokig kígyózó sorokban megviselt és dühös asszonyok fagyoskodnak, hogy éhező családjuknak legalább a megszabott fejadagnyi, rossz minőségű kenyeret beszerezhessék. A kórházak alig tudják ellátni a frontról érkező sebesültek seregeit. Az ipari negyedben sztrájk sztrájkot követ, az elégedetlen munkások kormányzati beavatkozást követelnek. Ám a cár a távoli főhadiszállásáról csak fásult üzeneteket küld és a kozák lovasság rendteremtő beavatkozását sürgeti. A cárné pedig kizárólag Raszputyin tanácsaira hallgatva a palotájába zárkózik. A feszültség szinte tapintható, elég egy szikra - s a bolsevikok épp a tűzzel játszanak -, hogy Oroszország lángba boruljon, maga mögött hagyva évszázados társadalmi berendezkedését, kilépve a szövetséges hatalmak németek elleni háborújából. Ám az arisztokrácia mégis inkább a következő esti balett- vagy operaelőadásra készül, és tizenöt fogásos vacsorákkal kényezteti magát. Aztán robban a bomba!... Nem is egy. A városban élő és ott rekedt külföldi követségi diplomaták, katonatisztek, alkalmazottak, nevelőnők, ápolónők, bankárok, gyártulajdonosok és családjaik, a nyugati tudósítókkal együtt csak kapkodják a fejüket a hírek hallatán és az utcákon állandósuló lövöldözések okán. Helen Rappaport elfeledett forrásokra - személyes levelekre, naplókra, memoárokra - támaszkodva, korábban soha nem érvényesülő szemszögből, minden eddiginél érzékletesebben és átélhetőbben rekonstruálja az oroszországi forradalom eseményeit, felfedve máig ható következményeinek gyökereit.

Egy titokzatos, fekete kalapos és öltönyös férfi, Richard Farris egy csodálatos, mahagóni varázsdobozt bíz a tizenkét éves Gwendy Petersonra. A dobozka kezdetben apró ajándékokat ajánlott fel a kislánynak, de ez a színes nyomógombokkal ellátott eszköz hatalmas felelősséggel is járt, hiszen gazdája egyetlen mozdulattal bármikor elpusztíthatta volna bármelyik földrészt. Később, amikor a sikeres írói, majd politikai karriert befutó Gwendy egy gyerekrabló utáni nyomozásban segített szülővárosában, újra meg kellett küzdenie a doboz kísértésével. Napjainkban Gwendyt már a szenátori székért látjuk versenyben, élete azonban korántsem lehet nyugodt, mert sötét és gonosz erők igyekeznek megszerezni a dobozt, és neki mindenáron meg kell óvnia tőlük. És ahogy korábbi élete egyre jobban felszámolódik, az egyetlen kiutat végül a világűrben találja meg. A nagy sikerű sorozat zárókötetében a rendkívüli történetmesélő, Stephen King és kiváló szerzőtársa, Richard Chizmar ezúttal Castle Rockból egy űrállomásra, majd egy még messzebb tartó utazásra visznek minket, melynek során Gwendynek egy titkos küldetést kell végrehajtania, hogy megmentse a világunkat. Sőt, talán az egész világegyetemet.

Étvágya kielégíthetetlen Pénz, különféle tárgyak és házi kedvencek tünedeznek el Mariefredben, és a főgyanúsított, persze, Alrik. Hiszen a nevelőszülőkre szoruló, apátlan-anyátlan fiú amúgy is nagy bajkeverő ebben a városka lakossága egyetért. Azt azonban nem tudják a mariefrediek, hogy a lopások mögött varázslat áll. Valaki alkotott egy átoknyulat! És a fekete boszorkány tervei kezdenek beérni Az Átoknyúl a PAX-sorozat negyedik része.

A fiatal orvos, dr. Martin Arrowsmith élete végeérhetetlen dilemmával telik: orvosként gyógykezelje a rászorulókat az anyagi és társadalmi előrejutása érdekében, vagy a fáradságos és szerény megélhetést biztosító laboratóriumi kutatómunkát válassza a betegségek leküzdésére az egész emberiség üdvére? Akárhogy is dönt pályája során, az egyetem falai között, kis- és nagyvárosban praktizálva, klinikai specialistaként, majd rangos egészségügyi intézmény vezetőjeként, egyre csak meg nem értéssel, elégedetlenséggel, rosszakarattal, nyerészkedő tudatlansággal és puszta emberi ostobasággal kénytelen hadakozni. A magánéletében, a nőkkel való viszonyában - a hűség és a vágy között - hasonlóképp ingadozó doktort végül hatalmas kihívás elé állítja a sors: egy pestisjárvány dúlta karibi sziget lakosságát kell megmentenie az általa feltalált szérummal. Emberek ezreinek élete függ attól, hogy ne csupán kísérleti patkányként tekintsen rájuk oltóanyagának remélt sikere érdekében. A Nobel-díjas szerző már megírása idején klasszikusként emlegetett, szatirikus és humoros, egyben mélyen humánus - a gyógyászat és a gyógyszeripar etikai vonatkozásai miatt ma is igen aktuális - élet- és társadalomrajzát Schöpflin Aladár értő és stílusos fordításában olvashatjuk magyarul.

A suttogók nem Sztálinról szól, hanem szovjet emberek százairól és szovjet családok tucatjairól - bolsevikokról, kulákokról, írókról, tudósokról -, akik egy, az életükre nehezedő totális diktatúrában próbáltak élni, de legalább túlélni. Megtudjuk, hogyan dolgoztak és pihentek, szerettek és gyűlöltek, milyen stratégiákkal próbálták átvészelni a szörnyűségeket. Nem mindegyiküknek sikerült. Hamar meg kellett tanulniuk, hogy észrevétlennek kell maradni, a sötétbe kell húzódni, és lehetőleg mindig csak suttogni szabad. Amikor pedig a honvédő háború után egy pillanatra felcsillant a szabadabb élet reménye, az eredmény ismét csalódás, reménytelenség, bezártság, Gulag lett. A Sztálin halála utáni olvadás hazahozta a foglyok maradékát, akikre immár a múlt feldolgozásának súlyos feladata várt.

Kurt Schindler lehetetlen egy ember volt. A lánya, Meriel azzal töltötte a felnőtt életét, hogy megpróbálta kordában tartani. Kurt elképesztő állításokat tett a családja történetéről. Valóban rokonai voltak Franz Kafkának és annak az Oskar Schindlernek, akit a Schindler listája miatt ismer a világ? Vagy Adolf Hitler zsidó orvosának, dr. Blochnak? Mi történt valójában a kristályéjszakán, amikor a nácik félholtra verték Kurt édesapját, majd kifosztották a házukat? Miután Kurt 2007-ben meghalt, Meriel úgy érezte, el kell rendeznie magában a vele kapcsolatos vegyes érzéseket, és meg kell oldania az utána itt maradt rejtélyeket. Munkához látott: fényképekkel, papírokkal kezdte, amelyeket Kurt világtól elzárt kis házában talált. Majd útra kelt, követte a nyomokat Ausztriában, Olaszországban és az Egyesült Államokban. Felkereste a családi viszályok és háborúk miatt szétszórt, egymástól elválasztott rokonokat. Túlzás nélkül állítható, hogy rendkívüli történetet sikerült megrajzolnia, amelyben lepereg két évszázad, lezajlik két háború és megszületik egy családi vállalkozás: a Schindler kávéház. 1922-ben nyílt meg, alig néhány évvel az első világháború szörnyűségei után, és a pazar innsbrucki társasági élet központja lett. És aztán megjöttek a nácik. A Schindler kávéház története, a belőle induló, majd oda visszakanyarodó megannyi történet több minden egyszerre: visszaemlékezés, családtörténet és az osztrák zsidók korábban el nem beszélt krónikája. Megmutatja, micsoda ereje van az alkotó írásnak, és mélyenszántó gondolatokat közöl emlékezésről, igazságról, traumáról - és a torta fontosságáról.

Isztambulból Oxfordba, és vissza Isztambulba - lebilincselő történet hűségről és barátságról, hagyományról és modernségről, szerelemről és árulásról. Peri gazdag háziasszony, éppen vacsoravendégségbe tart egy impozáns isztambuli házba a tengerparton, amikor egy koldus kis híján kitépi a kezéből a retiküljét. A dulakodás közben kihullik a táskából egy régi fénykép - három fiatal nőt és egy egyetemi oktatót ábrázol. Egy olyan szerelem régi emléke ez, amit Peri legszívesebben kitörölne az emlékeiből. Peri tizennyolc éves korában Oxfordba került egyetemre - ekkor járt életében először külföldön. Az ateista Shirin és a buzgó muszlim Mona lettek a legjobb barátnői, akikkel az iszlámról és a feminizmusról vitatkoztak, kedvenc tanára pedig a lázadó szellemű Azur, aki Istenről beszélt hallgatóságának. És volt egy botrány is, amely véget vetett minden jónak...

"A feketébe öltözött ember a sivatagon át menekült, a harcos pedig követte." Így kezdődik Stephen King ikonikus sorozatának, A Setét Torony-nak az első könyve, melyben a horror koronázatlan királya a fantasy birodalmába kalandozik. Egy mitikus, történelem előtti varázsvilágba, amely idegensége ellenére is ismerős a mesék és mítoszok mellett talán leginkább a nagy amerikai westernekből. A regényfolyam egyes darabjai önállóan is megállják a helyüket, de együtt alkotnak kerek egészet, és hoznak létre egy olyan teljes világot, amelyet sokan A Gyűrűk Urá-éhoz hasonlítanak. A harcos főhőse Roland vitéz, ez az eleinte múlt és jövő nélküli férfi, civilizációjának utolsó képviselője. Végtelen sivatagokon, lepusztult városokon át, elkorcsosult emberekkel, mutánsokkal megküzdve üldözi ellenségét, a feketébe öltözött embert. Útjukat vér és pusztulás jelzi. Miért ez a megszállottság, hogy eljusson a Setét Toronyba? Talán ott megleli minden rejtélyek kulcsát? És ki a feketébe öltözött ember, a titkok ismerője, az alakját váltogató varázsló? Ha az olvasó végigizgulja Roland megpróbáltatásait, szerelmeit, kalandjait az összes köteten át, végül a Setét Toronyban fény derül minden rejtélyre...

"Kong Lin minden nyáron visszatért Libafalvára, hogy elváljon a feleségétől, Sujutól" - olvashatjuk a többszörös díjnyertes regény nyitányában. Ha Jin tragikomédiájában a katonaorvos, Kong Lin idestova tizenhét éve várakozik, ám nem Godot-ra, hanem arra, hogy a Párt végre felbontsa az írástudatlan, lótuszlábú feleségével, Sujuval kötött házasságát. A férfi hiába folyamodik válásért a népbírósághoz, alázatos és hűséges hitvese a bíró előtt mindannyiszor meggondolja magát, mindeközben a hagyományokba vasmarokkal kapaszkodó falusi közösség ítéleteivel is szembe kell néznie. Ám nem a férfi az egyetlen, aki Kafka szereplőihez hasonlóan toporog a kapuban. Hiszen ott van "új" szerelme, a városban élő modern ápolónő, Vu Manna is, aki szintén tizenhét éve várja, hogy szerelmük beteljesedjen és végre férjhez mehessen szíve választottjához, és a munkahelyén se rajta gúnyolódjanak. Lin idén is hazatér a falujába, és azt ígéri, ezúttal minden másként lesz... A Várakozás hol tragikus, hol abszurd és humoros képet fest az emberi kiszolgáltatottságról és a totalitárius rezsimek működéséről, amikor a Párt irányítja az élet minden mozzanatát és még az ember legintimebb terében, a hálószobában is jelen van. Ugyanakkor ironikus realista regény a boldogságról is. Vajon célba érhet-e valaha is két ember szerelme, vagy kiderül, a vágyaink utáni hajsza izgalmasabb, mint maga a beteljesülés? A Várakozás világszerte ismertté tette a kínai-amerikai bestsellerszerzőt, megjelenése után rögtön elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat, majd ezt követően a PEN/Faulkner-díjat, és bekerült a Pulitzer-díj végső jelöltjei közé is.

Mulandó és örök, mint az ifjúság, a barátság, a szerelem. 1986. Adrien, Étienne és Nina a felső tagozaton ismerkednek meg egymással, és rövid időn belül elválaszthatatlan barátokká válnak. Van egy közös álmuk: együtt akarják elhagyni a porfészket, ahol felnőttek, hogy Párizsba költözzenek, és mindörökre együtt maradjanak. 2017. Egy autó kerül elő a szülővárosuk melletti tóból. Virginie, az újságírónő kapja a feladatot, hogy tudósítson az ügy fejleményeiről. Lassan, lépésről lépésre tárul fel előttünk az a rendkívüli kötelék, amely a három gyermekkori jóbarátot összefűzi. Megtudjuk, hogy mi lett velük, hogy a barátságuk története miként kapcsolódik a hirtelen előkerült autóroncshoz. Valérie Perrin képes megragadni az élet apró dolgainak gyakran nem is sejtett árnyalatait. Ebben a megrendítő és lebilincselő történetben a kamaszkor mélységeit tárja fel előttünk, a múló időét, amely nemcsak egyesíthet minket, hanem akár közénk is állhat, hogy mindörökre elválasszon egymástól. Előző regényei, a Másodvirágzás és A vasárnap koldusai óriási sikert arattak, és immár harminc nyelven, összesen több millió példányban keltek el világszerte. LMBTQ TARTALOM

A legendás történetmondó, Stephen King képzelete legmélyebb kútjába merül alá ebben a varázslatos regényben. A Tündérmese kiválóan ötvözi Óz Smaragdvárosát a Grimm fivérek meséivel és az üveghegyen túl is rettegve hallgatott gótikus rémtörténetekkel. Lenyűgöző esti mese Stephen King jól ismert szórakoztató és félelmetes stílusában.

A belga írónő legújabb riportregénye a Mazel tov megjelenésének köszönhető barátságai történetét meséli el. A hagyományait sokszínűen gyakorló antwerpeni "gyémántnegyed" nyilvánosság elől elzárt területeire nyújt betekintést: Mose Hoffmann nemzetközi hírű kóser éttermet vezet fivéreivel; Dan Zollmann autista világi zsidó a haszidok életét fotózza külön engedélyükkel; Esther ultraortodox nagymamaként komfortzónájából kilépve tabutémákról kezdeményez őszinte vitákat; progresszív hívő anyák sábeszi vacsorára hívják, sőt, házasságközvetítésben kérik a segítségét. Margot empatikus szeretettel, hol izgatottan, hol feszült hangulatban, ellenvéleményeit sem titkolva mutatja be a kapcsolatfelvételt a több évszázados vallási mozgalmak követőivel. Elkalauzol minket a tiltólisták és felebaráti kötelességek szabályrengetegébe, megismerjük a zsidó konyha előírásait és jellegzetes fogásait, az ünnepek és imarendek menetét, a fontosabb jiddis kifejezések jelentését. Járunk a mecheleni holokausztmúzeumban a belga királyné tárlatlátogatásán és a puttei zsidó temetőben, végül a Covid-lezárások nehézségeivel is szembesülünk.