Európa Könyvkiadó strana 121 z 124

Régi barátok és új ismerősök gyűlnek össze New York állam dombvidékén, hogy távol a nagyvárostól átvészeljék a tomboló világjárványt. A hat hónapnyi bezártság alatt szerelmek és futó viszonyok születnek, bejáratott kapcsolatok kerülnek kátyúba, és felszínre tör egy régi árulás, ami alapjaiban rengeti meg a kipróbált barátságokat. A háttérben pedig ott kavarog a kortárs Amerika megannyi problémája, rasszizmus és rendőri atrocitások, tüntetések és idegengyűlölet, miközben újra és újra felbukkan egy fenyegető fekete pick-up a ház előtt, hogy arctalan tulajdonosa szemmel tartsa ezt a különös kompániát.

"Tüdős Klára olyan női ikon, akinek embersége, egyénisége, alkotóereje és tettei túlnőttek a huszadik századon. Az ő szobrát a történelem és az emberi nem drámája faragta, de valahogy úgy, ahogy tengervíz töri, pusztítja el a sziklákat. Én ezt a láthatatlan emlékművet most életre keltem. Jó volna hozzájárulni Tüdős Klára reneszánszához, alkotásai, munkája, élete újrafelfedezéséhez. Tragikus, hogy azok a művek, amiket nem hozhatott létre - vagy azért, mert nőnek született, vagy azért, mert egy bizonyos társadalmi réteghez tartozott -, már soha nem fognak megszületni. Nem tudok lehetőséget adni, hogy teljes virágában kibontakoztathassa a tehetségét, amit életében nem ismertek el és nem ismertek fel, de talán fel tudom mutatni. Elveszett álmait nem tudom beteljesíteni, de tovább álmodni igen. Azt remélem, hogy Tüdős Klára erős személyisége, ideológiák fölötti békességre törekvése, Isten-keresése, mélyülő, tettre kész hite, életének példája rezonanciára talál az olvasó lelkében." Bódis Kriszta

Tizennegyedik születésnapján nem csak a gyertyák lobbannak lángra Csen tortáján. Szülei az ünnepi asztalnál ülve esnek áldozatául egy lakásukba tévedt gömbvillámnak. A trauma hatására a fiú egész életét a különös és pusztító jelenség tanulmányozásának szenteli. Kutatásai az egyetemi évei után nem maradnak észrevétlenek, és a tudományos közösség mellett a katonaság is felfigyel eredményeire - Kína felett a háború sötét fellegei gyűlnek, mindennél lényegesebb, hogy olyan új, különleges védelmi és támadó fegyverzettel álljanak elő, ami már a harcok elharapózása előtt megsemmisíti az ellenfelet. A gömbvillám természetének megismerése pedig csakis a hadászati célokra való alkalmasságának kísérleti feltárása révén érhető el Csen számára. Az útja viharos hegyormokon, fegyverfejlesztési bázisokon és egykori szovjet föld alatti laboratóriumokon át vezet, mígnem az univerzum szerkezetét feltérképezni igyekvő kvantumelméletek titokzatos határvidékére téved - egyben egy terrorista merénylet révén a technológia etikai vetületeivel is kénytelen számot vetni. Cixin Liu negyedik regénye, a Gömbvillám, mely a nagy sikerű és sokszoros díjnyertes Háromtest-trilógia előtt jelent meg 2004-ben, az egész életét egyetlen cél érdekében makacsul feláldozó ember küzdelmeinek történetét meséli el. Ahogy a tudományos haladás és a hadászati célok közti összefüggésekre és ezek erkölcsi visszásságaira is rávilágít. Az egy fegyvermániákus őrnagynőt és a trilógia olvasói számára már ismerős Ding Yi professzort is felsorakoztató, sodró tempójú, lenyűgöző technológiai tudással felvértezett katonai tudományos-fantasztikus regényben ugyanakkor kiderül: a gömbvillám csak a jéghegy csúcsa a világ megértése terén.

"Kislányként szemtanúja voltam, amint a szeretett világom összeomlott és eltűnt, elpusztította az értelmetlen gyűlölet, ahogy a legjobb barátnőmet, Anne Frankot is." Amikor családja Amszterdamba költözik, Hannah barátságot köt egy szintén Németországból érkezett kislánnyal. Az éles eszű és szókimondó kislány neve Anne Frank. Hét boldog éven át tartó barátságuk segíti át őket az iskola és a nagylánnyá válás nehézségein. 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején minden előjel nélkül szétválasztják őket. Hannah, ahogy naponta tette, átmegy Annéhoz, de csak hűlt helyét találja, bár a reggeli edények még ott állnak a mosogatóban, az ágyak bevetetlenek. Anne és családja látszólag eltűntek. Hannelit azzal nyugtatják, hogy a Frank család Svájcba menekült. Miközben Hannah a barátnőjéért aggódik, és reméli, hogy valóban biztonságban van Svájcban, a saját családja is egyre borzasztóbb körülmények közé kerül. Néhány menekülési próbálkozás után a nácik letartóztatják, és egy tranzittáboron keresztül Bergen-Belsenbe szállítják őket. A kislány ott hall hírt ismét az addigra végzetesen legyengült Annéről, akit az életét kockáztatva, kétségbeesetten próbál megmenteni. Hannah Pick-Goslar bensőséges, szeretetteljes portréja Anne Frankról egyben a remény, a lelkierő és a bátorság memoárja is.

Az egész éven át tartó fesztiválok hazájában, a nagyon is valósnak tűnő, ám mégis képzeletbeli Nigériában a nemzet politikai és vallási elitjének magas pozícióban lévő tagjaiból álló titkos társaság emberi testrészekkel kereskedik. A vallási rituálékban való felhasználás céljából, megrendelésre szállító emberhúspiac-hálózatot felfedező sebész, dr. Kighare Menka riasztja barátját, a tekintélyes család mérnök sarját, Duyole Pitan-Payne-t, aki éppen az ENSZ-ben készül betölteni egy fontos állást. Titokzatos erők azonban mind a "humánerőforrás-menedzsment" leleplezését, mind a pozíció elfoglalását meg akarják akadályozni - és az emberi test törékenységénél, nos, csak a kiszolgáltatottsága nagyobb. Soyinka a hatalmi manipuláció, az államilag gyakorolt és támogatott korrupció fékevesztett tombolását tárja elénk szatírájában, s ugyan egy 21. századi afrikai ország példáján bemutatva, de akárcsak a története, úgy ennek társadalmi konzekvenciája is kontinenseken átívelő. "- Egyszerű kérdés, doktor. Milyen érzés levágni valaki karját?"

Lovass Ágnes ezzel a könyvvel a kezét nyújtja felénk, hogy vele útnak induljunk a színházi kulisszák mögötti titokzatos világba, és szórakozva-tanulva együtt araszoljunk az olvasópróbától a premier felé. Utunk során olyan művészekkel és általuk olyan történetekkel ismerkedünk meg, akik és amik bizonyítják: mindez munka és varázslat. A könyv minden sorát hitelesítik a szerző neves játszótársai: Udvaros Dorottyától Blaskó Péterig, Mucsi Zoltántól Tompos Kátyáig... Lovass Ágnes valahai kellékesként, majd asszisztensként, ügyelőként, színházi mindenesként, de elsősorban súgóként szakmája mestere és megszállottja. Alázatos, pontos, fegyelmezett és szenvedélyes. Ez a humorral oldott szenvedély sugárzik a könyv lapjairól - mely könyv felszabadító örömet és játékos kedvet ad annak is, aki "csak" szereti a színházat, és annak is, aki tanulja azt.

Harmincéves sem volt még Emily Brontë, amikor - egy esztendővel halála előtt - megírta ezt a regényt, a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi regényét. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és odaadás furcsa szövedéke a történet, egy magába forduló, romantikus lélek költői vallomása a szerelemről és a szenvedélyről. Elemzése kegyetlen mélységeket tár fel, és nyomasztó légkört teremt: titokzatosság, babonák homálya övezi szereplőinek jellemét, a romlás sötét erői csapnak össze és küzdenek egymással, míg végül a tragikus feszültséget ismét a szerelem, a fiatalok, az újabb nemzedék szerelme oldja fel.

A Mercury Pictures bemutatja hőse, Maria Lagana különleges, okos nő, aki Mussolini Olaszországából menekült Los Angelesbe, és a negyvenes évek Hollywoodjában próbál nemcsak érvényesülni, de boldogulni is. Egy időtlen történet szerelemről, hazugságról és önfeláldozásról. 1940-et írunk, Maria huszonnyolc éves, és a csőd szélén álló, a hollywoodi óriások árnyékában éppen csak vegetáló Mercury Pictures filmstúdió második embere. Tizenöt évvel korábban érkezett Amerikába az édesanyjával. Azért kellett elhagyniuk Olaszországot, mert az apját, aki Mussolini előtt jól menő ügyvéd volt Rómában, rendszerellenes tevékenység miatt Calabriába száműzte a fasiszta hatalom. Amerika belép a háborúba, Hollywoodot, a filmstúdiókat elárasztják az európai menekültek. Azért elég furcsa világ ez: modernista költők próbálnak B filmekhez forgatókönyvet írni, egykor ünnepelt építészek díszletmakettekkel bíbelődnek, a menekült színészek pedig épp azokat a gonoszokat keltik életre, akik miatt el kellett hagyniuk a hazájukat. Maria ebben az őrületben él, dolgozik, szeret, és mégis egy darabka épített Rómában, egy díszlet piazzán érzi magát a legotthonosabban a stúdióban és egész Amerikában... Azután véget ér a háború... Talán helyre kerülnek a dolgok. Maria talán megbékül magával, az anyjával és talán az apja hiányával is... Az élet megy, zakatol tovább. Talán új dolgok kezdődnek. Talán... A szerző számtalan, egymásnak gyakran ellentmondó, szélsőséges hangulat, érzés, indulat között jár-kel otthonos könnyedséggel, az olvasó pedig önfeledt örömmel követi, mert úgy érzi, hogy egy szívet-lelket gyönyörködtető, színes szélesvásznú kaland részese lehet.

A Setét Torony-sorozatban - melynek második kötetét tartja kezében az olvasó - a horror koronázatlan királya a fantasy birodalmába kalandozik. Egy mitikus, történelem előtti - vagy utáni - varázsvilágba, amely idegensége ellenére is ismerős a mesék és mítoszok mellett talán leginkább a nagy amerikai westernekből. A regényfolyam egyes darabjai önállóan is megállják a helyüket, de együtt alkotnak kerek egészet, hoznak létre egy olyan teljes világot, amelyet sokan A Gyűrűk Urá-éhoz hasonlítanak. A harcos-ban megismert Roland sebesülten, betegen, ám rendíthetetlenül halad célja, a titokzatos Setét Torony felé. Kietlen, veszélyekkel terhes vidéken visz az útja. Váratlanul egy ajtóba ütközik, amely az 1980-as évek New Yorkjába nyílik. A harcosnak át kell mennie ebbe a másik világba, hogy elhívja magával segítőtársait, akiket a feketébe öltözött ember tarot-kártyán megjósolt neki. Így fonódik össze Roland, a harcos, Eddie Dean, a drogcsempész, Odetta Holmes, a gyönyörű, okos, ám egy balesetben megnyomorodott fekete lány, valamint Jack Mort, a gyilkos hajlamú könyvelő sorsa. A hármak elhívatása lélegzetelállító kalandokban bővelkedő, az "elmozdult világokban" játszódó könyv, amely, bár nem zárul le benne a főhősök sorsa, mégis élvezetes olvasmány.

1912 telén egy huszonhét éves dán úrilány eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A házasságkötésre 1914 januárjában már a kelet-afrikai brit protektorátus kikötővárosában, Mombaszában került sor. Az egyik tanú Vilmos svéd királyi herceg volt, aki memoárjában így emlékezik a menyasszonyra: "Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő..." Ezt a vonzó ifjú hölgyet Karen Dinesennek hívták. Apai ágon ősnemes, anyai ágon gazdag nagypolgári famíliából származott; festőnek készült, s jobbára sikertelen írói próbálkozásokat is tudhatott maga mögött, amikor leendő férjével úgy döntött, hogy a későbbi Kenya gyarmaton kezdenek új életet. Édesanyja rokonsága, a vagyonos Westenholz család segítségével hatalmas birtokot vásároltak Nairobi közelében, "a Ngong-hegyek alatt", ahol kávétermesztéssel akartak foglalkozni. Rossz helyet választottak, a farm túlságosan magasan feküdt ehhez, ráadásul Blixen báró semmi hajlandóságot sem mutatott a gazdálkodásra: szívesebben futott a gyarmat szépasszonyai után, és tehetséges white hunter-nek, vagyis szafarivezetőnek bizonyult - így ismerkedett meg a mi nagyszerű vadászírónkkal, Széchenyi Zsigmond gróffal és Hemingwayjel is. Karen Dinesen, illetve most már Karen Blixen élete nagy és örök szerelmével ismerkedett eközben: Afrikával - az afrikai tájjal, a kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj emberekkel és kultúrájukkal. Afrikában, Afrika hatására lett belőle igazi és lenyűgözően egyedi karakterű író, a huszadik századi dán irodalom nagyasszonya. Tizenhét évig élt a kontinensen, nagyobbrészt férjétől külön, majd elváltan, meglehetősen viharos szerelmi viszonyban a tragikus véget ért Danys Finch-Hattonnal. Örökölt dán birtokára, Rungstedlundba visszatérve 1937-ben előbb angolul, majd dánul megírta lírai memoárját, amelyet később romantikus-pszichológiai elbeszéléskötetek, regények követtek. Hosszú és súlyos betegségekkel terhes életének (1962-ben halt meg) fő műve kétségtelenül a Volt egy farmom Afrikában. (Részint ennek az egyedülálló könyvnek az alapján készült Sydney Pollack hét Oscar-díjjal kitüntetett filmje, a főszerepekben a páratlan tehetségű Meryl Streeppel, valamint Robert Redforddal.) Karen Blixen, leggyakoribb írói álnevén Isak Dinesen, olyan hódolattal és alázattal fordult Afrika felé, olyan kivételes érzékenységgel figyelte és festette le tájait, lakóit, amilyenről azóta is alig tett tanúságot európai művész. És ami életrajzából és levelezéséből tudható: szenvedélyesen gyűlölte és megvetette a brit gyarmati közigazgatás korlátolt felsőbbrendűségét.

Az élet máshol van - ma már szállóige a rimbaud-i sor, s ebben nem kis szerepe van, hogy a világhírű cseh író, Milan Kundera még a 60-as évek végén Csehszlovákiában írt, de már francia nyelven, 1973-ban megjelent regényének címéül választotta. A 30-as és 40-es évek Prágájában játszódó, hol barokkosan zsúfolt, hol szürrealisztikusan látomásos, ám mégis realisztikus, széles ívű társadalmi és emberi tablót felrajzoló regényében az író szarkasztikus és ironikus hangvétellel jeleníti meg egy nemzedék önámítóan hazug életútját, ahogy a forradalminak hitt rendszerváltozás haszonélvezőit lelkesen és szégyenkeltően ostobán kiszolgálja. Az anyja túlhatalma alól szabadulni képtelen Jaromil sem a szerelmi életében, sem a költői pályáján nem aratja le a vágyott babérokat - önismereti tévelygése így az új rezsim szolgálatára sarkallja: verseiben a mindent elsöprő új és hazug társadalmi rendet élteti, saját barátnőjét és annak családját pedig börtönbe juttatja a hamis eszmék bűvöletében. Annak ellenére, hogy mindeközben Shelley és Rimbaud szellemi követőjeként saját jobbik énjeként költői alteregója megalkotásán fáradozik: képzeletében Xaverként libben tova az egymásba nyíló álmokban. Ám ebben a sajátos nevelődési regényben az abszurd élethelyzetet csakis a banális végzet oldhatja fel - egy szinte kárörvendő szerző önkényes mesterkedése. Fél évszázad távlatából is mesteri módon.

Christian Dior világhírű divattervező háttérbe húzódó húgának, Catherine-nek a története egyszerre szól a szabadságról és a fasizmusról, a rózsákról és az elnyomásról, a szépségről és az árulásról, de legfőképpen is arról az erőről és csendes méltóságról, amely ennek az önmagához, a szeretteihez és a hazájához mindvégig hű asszonynak az életéből sugárzik. Catherine ihlette Christian Dior első és leghíresebb parfümjét, és ő gyakorolta a tervező nőiességről alkotott képére a legnagyobb hatást. Justine Picardie végigköveti a testvérek útját a megszállt Párizsban, ahol Christian a divatszakma titkait igyekezett ellesni, Catherine pedig a francia ellenállási mozgalom tagjaként vívta a harcát, amíg csak el nem fogta a Gestapo és nem deportálták a ravensbrücki koncentrációs táborba. Picardie bejutott kutatásai során a Dior család otthonaiba és archívumaiba, így hitelesen tárja elénk Catherine hősies életének titkait, és új megvilágításba helyezi Christian legendás életművét is, bemutatva, hogy a "New Look" szemkápráztató és életigenlő varázslata milyen szorosan kötődik a húg által átélt szörnyűségek sötét világához. Picardie nagy igyekezettel tárja elénk, mit jelent ismerni a sötétséget és a kétségbeesést, és mindezek dacára a reményt fel nem adva hinni a szépségben. A szerző szándéka sikerült: az olvasó egy tökéletes és felejthetetlenül megindító könyvet tart a kezében.

Kárpótolhat-e az élet a szeretteink elvesztéséért? Nyílhatnak-e még új utak előttünk, ha úgy érezzük, nincs tovább? Két óra! Amande egész addigi élete mindössze két óra leforgása alatt romba dől. Vidékre menekül, egy magányos auvergne-i házba, hogy háborítatlanul gyászolhassa a férjét és a kislányát. Bezárkózik, senkit és semmit nem enged magához, ám ahogy telik az idő, előbb egy pillangó, majd egy girhes szürke macska jut be a házba, és végül rábukkan az előző tulajdonos falinaptáraira, és az azokon szereplő feljegyzések, tanácsok segítségével nekilát, hogy életre keltse az elgazosodott kertet és veteményest. Az évszakok váltakozásával egyre több erőt merít a földdel, a természettel való közvetlen kapcsolatból, fokozatosan válik egyre nyitottabbá az új élményekre, az új találkozásokra. Minden egyes nap egy-egy újabb lépés a jövő, a teljesebb és boldogabb élet felé. Mélissa Da Costa arra biztatja az olvasóját ebben a bátor és érzelemgazdag könyvben, hogy tárja szélesre az elméjét, a szívét és a lelkét a világ előtt, és hagyja szétáradni magában ennek a természethez szóló himnusznak a csodálatos dallamát, amely a legnehezebb pillanatokban is vigaszt nyújthat és képes megbékíteni az élettel.

Tomás, a jó nevű sebész nagy szoknyabolond, igazi nőfaló, aki úgy váltogatja szeretőit, mint más a fehérneműjét. Ám egy szép napon beleszeret egy kisvárosi pincérnőbe, Terezába, és feleségül veszi. A Don Juan-i, gazdag és mozgalmas szexuális életéről azonban nem hajlandó lemondani, nagy fájdalmat okozva ezzel az egyetlen valóban szeretett lénynek. Mindehhez háttérül az 1968-as prágai tavasz eseményei, majd drámája, az orosz invázió, az első napok euforikus gyűlölete és a normalizáció éveinek megaláztatásai szolgálnak. Miféle sors, milyen jövő várhat a szerelmi sokszög szereplőire? Megoldás-e az emigráció, amikor minden súlytalanná válik, és feledésbe merül? Vagy éppen ez a szabadulás, a könnyűség lenne a lét legsúlyosabb drámája? A lét elviselhetetlen könnyűsége 1982-ben született, a világhírű Milan Kundera talán leghíresebb, filozófiai-történelmi-politikai eszmefuttatásokkal tarkított, ma sem halványuló népszerűségű regénye, amelyből Daniel Day-Lewis főszereplésével amerikai film is készült.