Európa Könyvkiadó strana 121 z 143

Az árván maradt, apjáról mit sem tudó Eragont nagybátyja neveli egy eldugott faluban. A tizenöt éves fiú (éppen ennyi volt a szerző is, amikor elkezdte írni a könyvet) egy éjszaka, vadászat közben tükörsimára csiszolt, rejtélyes kék követ talál, amely utóbb sárkánytojásnak bizonyul, és egy kék sárkány kel ki belőle. Ezzel Eragon élete egy csapásra megváltozik. Mint a sárkány gazdája, a Lovasok rendjébe emelkedik. A legendás Sárkánylovasok előző nemzedéke elpusztult a gonosz és rettentő mágusi hatalommal bíró Galbatorix király elleni harcban. Most az egyszerű falusi sihederre hárul a feladat, hogy megszabadítsa országát a kegyetlen zsarnokságtól. Segítője Saphira, a nőnemű sárkány, akivel gondolatátvitel útján kommunikál, és Brom, a rejtélyes öregember, a múlt titkainak tudója, aki a varázsláshoz is ért. Hosszú út áll előtte, tele izgalmakkal és felfedezésekkel egy olyan világban, amelyet Tolkien könyveiből ismerhetünk, de amely friss életre támad, új vonásokkal gyarapodik, és egy szeretni való fiatal hőssel ajándékoz meg bennünket a kitűnő kamasz, Christopher Paolini könyvében.

A Bárány Boldizsár (1958) címszereplője a mese tizennyolc "bégetése", azaz fejezete során nagy utat jár be: a másokkal mit sem törődő, tetteinek következményeire fittyet hányó, iskolakerülő, sőt hazudni és lopni sem átalló, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér. Atmoszférateremtő erejével, sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jó és rossz küzdelmének példázatos ábrázolásával a Bárány Boldizsár régóta az "alapmesék" közé tartozik. A kötetet Szalma Edit illusztrációi díszítik.

A kötet azokat a klasszikus poétikákat, ars poeticákat tartalmazza (Arisztotelész: Poétika, Horatius: Ars poetica, Boileau: Költészettan), amelyek évszázadokon keresztül meghatározták a költészetről, irodalomról, tágan értelmezve a művészetről való gondolkodást, s amelyekkel egyetértve vagy vitázva alakult az irodalom és a művészet elmélete és gyakorlata. A kötetet jegyzetek egészítik ki. A jegyzeteket összeállította Osztovits Szabolcs (Arisztotelész, Horatius) és Unghy-Seress Fanny (Boileau).

Szakhmáry Zoltán, a tehetséges fiatal földbirtokos több száz hold földön gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott földművelői módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy közben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ő dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a nők, és ő is odavan a szerelemért, de afféle "egyasszonyos ember", mondta róla maga Móricz. Olyan ember , akinek egyszerre csak egy nő fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeretőjéért fog megveszekedni, élni és halni.

Henri Troyat, az orosz származású francia regényíró és irodalomtörténész 1965-ben megjelent monumentális Tolsztoj-életrajza a halhatatlan életművet megvilágító ragyogó monográfiaként és egy izgalmas, ellentmondásos - és persze zseniális - alkotó ragyogó életregényeként egyaránt olvasható. Lenyűgöző a mű gazdagsága: a szerző szinte napról napra követi az életút minden apró és fontos eseményét és az író reagálásait; felhasználja Tolsztoj naplófeljegyzéseit, levelezését, a családtagok, barátok, kritikusok visszaemlékezéseit, az óriási Tolsztoj-irodalom eredményeit. A könyvből elsősorban az önmagával küszködő író személyiségének képe bontakozik ki: a katonatiszt-földbirtokosé, aki ugyanakkor jobbágyfelszabadítást hirdető reformátor, a gondos családapáé, aki ugyanakkor sehogy sem tudja létrehozni a családi harmóniát feleségével és gyerekeivel, a mélyen hívő emberé, aki egyben szektaalapító# és a világirodalom egyik legnagyobb alkotójáé, aki vallási-erkölcsi-filozófiai vívódásain keresztül eljut odáig, hogy haszontalannak tartja az irodalmat. Az életrajz kapcsán megismeri az olvasó az orosz életet, a kor orosz irodalmának és történetének problémáit és aktív szereplőit, a Tolsztoj-művek keletkezésének körülményeit. Troyat némely megállapításával vitába szállhat az olvasó - de ha elolvasta a könyvet, egy lángelme vívódásának felemelő tanulságaival lesz gazdagabb.

A címben szereplő hebehurgya Sam Shotter a rokonszenves Wodehouse-hősök sorát gyarapítja. Amerikából Angliába vetődött, kalandos múltú és további kalandokra kész fiatalember, aki egy kanadai újságkivágásban véletlenül megpillantott fénykép alapján szerelmes egy ismeretlen lányba. Hogy sikerül-e rátalálnia rejtelmes imádottjára, s hogy ezzel vajon befejeződik-e Sam hajmeresztő kalandjainak sorozata - minderről és még sok egyébről értesülhetünk ennek a fordulatos és humorral bőségesen át- meg átszőtt regénynek szívvidító fejezeteiből.

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című, 1908-ban megjelent regényének alapötletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily mó don "kompromittálták", az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. Az ilyen néven nem létező, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében (ahova Mikszáth szerint "a fra ncia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") élő, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkező Noszty család egy szépreményű sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas és nagy kártyás" ifjú ember előbb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell tűnnie a színről. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot...

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című, 1908-ban megjelent regényének alapötletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily mó don "kompromittálták", az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. Az ilyen néven nem létező, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében (ahova Mikszáth szerint "a fra ncia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") élő, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkező Noszty család egy szépreményű sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas és nagy kártyás" ifjú ember előbb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell tűnnie a színről. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot...

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című, 1908-ban megjelent regényének alapötletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily mó don "kompromittálták", az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. Az ilyen néven nem létező, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében (ahova Mikszáth szerint "a fra ncia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") élő, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkező Noszty család egy szépreményű sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas és nagy kártyás" ifjú ember előbb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell tűnnie a színről. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot...

Az Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával eg yszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek eg yaránt.

A válogatás Györffy Miklós munkája

Kötetünk hat drámát vonultat fel Lorca változatos életművéből. A színházlátogatók körében talán a Vérnász, a Yerma és a Bernarda Alba háza a legismertebbek. Különböző változatokban és fénytörésben láthatjuk azt, miként oltja ki vagy hevíti forrpontig a spanyol becsület parancsuralma a női szenvedélyt, amely ugyanolyan hévvel irányulhat egy férfi, mint egy meg nem született gyermek felé. A Rosita leányasszony avagy a virágnyelv főszereplője a lázadó asszonyokkal ellentétes utat követ, és a társadalom által elrendelt sorsát engedelmesen vállalva lassan elhervad. A Don Perlimplín és Belisa szerelme a kertben című darabban a férfi szenvedélye meghajol a női szenvedély előtt. A közönség pedig egy igazi szürrealista dráma.

Bantry ezredes és felesége békésen alussza reggeli álmát, amikor beront hálószobájukba a rémült szobalány: egy holttest van a könyvtárszobában! Rögvest kiszáll a rendőrség, de az agilis, az eseményektől lázba jött Mrs. Bantry áthívja közelben lakó ba rátnőjét, Miss Marple-t is. Ki ez a meggyilkolt fiatal nő? Miért ölték meg? Kinek, kiknek állt érdekében a halála? A helyi rendőrség segítségére siet a Scotland Yard is, ám a rejtélyt a kedves idős hölgy oldja meg, akinek mindig kéznél vannak bevált "fegyverei": a bölcsesség, az élettapasztalat, az emberismeret, a kíváncsiság és a pengeéles logika. Agatha Christie, a klasszikus bűnügyi regény utolérhetetlen nagyasszonya egyik legsikerültebb remekét tartja kezében, kedves Olvasó. Nem fog csalódni !

Ben Mears, a sikeres író visszatér a Jerusalem's Lot nevű, isten háta mögötti kisvárosba, hogy "kiírja" magából itt szerzett gyermekkori traumáját: az 1930-as években a komoran a helység fölé magasodó Marsten-házba vonult vissza egy véres kezű gengszter, aki egy nap - látszólag minden indok nélkül - agyonlőtte feleségét, majd felkötötte magát. A gyermek Ben Mears egyszer beszökött ide, és meglátta a gengszter lógó hulláját, amely még évtizedek múltán sem indult oszlásnak... Az írónak azonban nem a nyugodt alkotómunka jut osztályrészül. Az álmos kisvárost mindinkább a megmagyarázhatatlan rettegés keríti hatalmába. Találnak egy akasztott kutyát, eltűnik két gyerek, s egyik este egy talpraesett kisfiú, Mark Petrie a szobája ablakában megpillantja az egyik - időközben eltemetett - gyermek vigyorgó arcát. Mark már-már enged a kísértet bűverejének, de azután egy keresztet tart feléje, aminek láttán a jelenés agonizálni kezd, és füstté válik. Ben, Mark és még néhány, mindenre elszánt helybéli megindítja élethalál-harcát a Marsten-ház titokzatos lakói ellen...

Stefan Zweig életművének szerves részét képezik a rövidebb-hosszabb lélegzetű tanulmányok. A hét kötetre tervezett életműsorozat második darabjába az előbbiek közül válogattunk arcképeket és az emberiség sorsfordító történelmi pillanatait megidéző kisesszéket. Az arcképek híven tükrözik a humanista Zweig érzés- és ízlésvilágát, megmutatják, kit tart barátjának, példaképének a múlt és saját jelenkorának írói, zenészei, képzőművészei, gondolkodói közül. A névsor nemzetközi és igen változatos, helyet kap benne többek között Kleist és Joyce, Rimbaud és Mahler, Tagore és Schweitzer, Verhaeren és Toscanini. A nagy történelmi momentumok közül az író például Bizánc elestét vagy a Déli-sark meghódítását tartotta megörökítésre érdemesnek, ám igen jelentős pillanatnak érezte azt is, amelyben a svájci vasutas lepecsételte a Leninnel Oroszországba induló vagon ajtaját.