Európa Könyvkiadó strana 122 z 143

A reneszánsz Franciaországban királynénak nevelt Stuart-lány tündöklését, a skót hazájába, pártütő főurai közé visszatérő, fiatal özvegy bontakozó jellemét, a büszke királynő szenvedélyes szerelmeit, eszeveszett vállalkozásait, a trónfosztott Stuart Mária vergődését és hatásos színjátékként megrendezett kivégzését talán senki nem írta meg annyi beleérző képességgel, ugyanakkor annyi hiteles forrás áttanulmányozása után, mint a történelmi alakok életre keltéséhez kiválóan értő Stefan Zweig. Regényében nemcsak Máriát, de nagy ellenfelét: Erzsébetet is megidézi, a nőiségében sérült, kétszínű és kiszámíthatatlan, de nagyon is realista angol királynőt, akiben "nemzete erős akarata öltött testet", s aki épp ezért győztes lett a történelemben "míg Stuart Mária "csak" a költészetben és a legendában.

1828. május 20-án a nürnbergi utcán a járókelők találtak rá "Kasparra" - egy tizenhat év körüli fiúra, aki sem értelmesen beszélni, sem járni nem tudott, holott makkegészséges volt. A lelencet a város vette gyámságba, és egy tanárhoz adta ki gondozásba. A fiú lassanként megtanult beszélni és beszámolt addigi életéről: egy sötét tömlöcben, minden emberi társaságtól és szeretettől megfosztva kellett felnőnie, oktalanul és szeretetlenül. Rejtélyes és rettenetes múltja miatt Kaspar körül hamarosan ellenőrizhetetlen mendemondák kaptak lábra: egyesek úgy vélték, hogy ő a badeni trónörökös, de némelyek Napóleon, mások Gutenberg bambergi kanonok fiának tartották. Személye nemcsak Németország, hanem egész Európa képzeletét is megmozgatta. Csodálói és hívei tiszta lelkű, "nemes vadembert" láttak benne, ellenségei, a kétkedők és a józanabbak agyafúrt szédelgőnek hitték. A valós történet leghíresebb irodalmi feldolgozása Jakob Wassermann 1908-ban íródott regénye. A mű nem a szélhámosnak, hanem a legendák Kaspar Hauserének állít emléket: a társadalomba ártatlanul, tiszta lélekkel, szinte már felnőttként belecsöppenő ifjút örökíti meg, aki képtelen beilleszkedni a korlátolt, ostoba, kicsinyes környezetébe, akit a szűk látókörű német polgárvilág hiába próbál a maga képére formálni. Kaspar, "Európa gyermeke" rövid életében egyszer sem talál igazi otthonra: gyámjai és "jótevői" hol nevelési elveiket szeretnék kikísérletezni rajta, vagy saját személyüket igyekeznek a híresség által előnyösebb helyzetbe juttatni, hol álnok kétszínűséggel közelednek hozzá, hogy a nem kívánatos trónörököst eltegyék láb alól. A különleges, égi tisztaságú ifjú egyre kétségbeesettebben vergődik az intrikák, hazugságok, önérdekek és pénzsóvárság hálójában, mígnem a gonosz szándékok őt is a mélybe rántják...

Linnet O'Neill férjhez ment; immár Linnet Kallinski a neve. Õ vezeti továbbra is a Harte-birodalmat, mert nõvére, Tesla, megtalálta álmai férfiát Franciaországban. Anyjuk, Paula azonban nem támogatja Linnet terveit - túl ambiciózusnak tartja õket, és kellemetlenül emlékeztetik arra az idõre, amikor õ akart nagy változásokat bevezetni és majdnem elvesztette az áruházat. Jonathan Ainsley, a tökéletes rosszfiú akkor csak orrhosszal maradt le a legnagyobb jutalomról, felbukkan hát megint, hogy még egy kísérletet tegyen.India Standish, az ír arisztokratalány, továbbra is szerelmes a festõjébe, de az igaz szerelem útja sohasem egyenes. Felbukkan Dusty régi szerelme, gyermeke anyja, és igyekszik annyi bajt okozni, amennyit csak tud. Evan Hughes ikreket vár, nagyapja, Robin Ainsley legnagyobb örömére és nagybátyja, Jonathan legnagyobb dühére. Esküvõjét tervezi Gedeonnal, és boldog, hogy amerikai családja is ott lesz. Pedig húga; Angharadj gyerekkoruk óta irigykedik rá, és most megtalálja a megfelelõ bosszút - összeáll a gonosz Janathannal. Apjuk, Owen nem nagyon örül annak, hogy a Harte család beszippantja kedvenc lányát, s nemtetszésének igyekszik hangot is adni, szegény Evan nagy bánatára. A szerteágazó Harte família immár negyedik generációja veszi át a színpadot és az áruházat. Továbbra is izgalmas dolgok történnek velük, hiszen sorsukat a családregény modern nagyasszonya, Barbara Taylor Bradford bonyolítja.

A kötet József Attila válogatott verseit tartalmazza diákok számára. Válogatta: Ferencz Győző. A szöveggondozás Stoll Béla munkája.

A szerzőt több mint negyvenéves barátság fűzte a Mesterhez. A kötet lapjain Fellini ürügyén az olasz filmművészet ez idáig legfontosabb időszaka elevenedik meg. Találkoznak-érintkeznek a nagyok: Lattuada, Rossellini, Pasolini, Visconti, Antonioni, Marcello Mastroianni, az angyali természetű, zseniális Nino Rota -aki negyedszázadon keresztül szerzi filmzenéit a nem zeneértő és nem különösebben zeneszerető rendezőzseni instrukcióit követve, és aki az első pillanatban felfogja a Fellini-féle múzsa természetének kettősségét, az életörömnek és a melankóliának ezt az utánozhatatlanul egyedi keverékét.

Az ősi törvény Maurice Druon francia történelmi regénysorozatának, "Az elátkozott királyok"-nak a negyedik kötete. Az előző kötetben, a Korona és méreg-ben megismert szép Klemencia királyné őszintén gyászolja hirtelen elvesztett férjét, X. Lajost, a Civakodót. Hogy az uralkodót megmérgezték, azt csak gyanítják. És Lajos király gyermeke még meg sem született. Fiú lesz-e vagy lány? Az ország trónja századok óta először üres. Király nincs, sőt pápa sincs? A bíborosok sehogy sem tudnak megegyezni. Az uralkodó szokásjog nem mutat kiutat az előállt veszélyes helyzetből. Marakodás kezdődik, és a Vaskirály legerélyesebb fia egy ősi törvényre hivatkozva a férfiági örökösödést proklamáltatja, mert X. Lajosnak meggyilkoltatott első feleségétől ugyan már volt gyermeke, de lány, sőt a rossz nyelvek azt beszélik, hogy Johannának nem is Lajos az apja... Klemencia és Lajos gyermeke végre megszületik. És fiú! De kereszteléskor megmérgezik a csecsemőt. Postumus János mindössze néhány napig élt, élhetett. A régens, a Vaskirály fia azonnal megkoronáztatja magát. Ő V. Fülöp király, aki Kapuzáró gúnynévvel vonul be a történelembe. Trónjára a végre megválasztott új pápa, XXII. János segíti, akit a befalazott Jakobinus-templomban hosszú alkudozások után csak azért választanak meg, mert halálos betegnek hiszik. Ám a megmérgezett csecsemő mégsem a kis királyfi, hanem egy cseregyerek volt, de ezt csak kevesen tudják. És a titkot szigorúan őrzik. Vajon fény derül-e rá egy napon és vajon hogyan alakul Franciaország és elátkozott királyai további sorsa? Ezt majd a következő kötetből tudhatják meg az olvasók.

A blandingsi kastély mohlepte falai közt zajlik az élet. A nyájas és módfelett szórakozott Lord Emsworth azonban ügyet sem vet vendégeire: őt csak a Császárnő érdekli - vagyis a többszörös díjnyertes koca, a lord büszkesége, akire azonban más is szem et vetett... Miközben ifjú szerelmesek civódnak, párok át- és visszarendeződnek, a Császárnő ellen többen szőnek rút ármányt, méghozzá nem kisebb személyiségnek, mint Lord Tilburynek, a sajtócézárnak a megbízásából... Szerencsére ott van a vendégsere g között a minden csínyre és minden csíny elsimítására egyaránt kész örökifjú Lord Ickenham - Wodehouse halhatatlan Psmith-jének szellemi örököse -, a "jókedvű jótevő"... A regényt ezúttal is Révbíró Tamás szellemes fordítása és Hegedűs István illusz trációi teszik még élvezetesebbé.

"Bezárom a kört, felgöngyölöm az emlékek celofánját, és ha valaki arra gondolna, hogy nem illik így írni arról, ami elmúlt, jusson eszébe, hogy e sorok írója egy volt enfant terrible, az osztály réme és bajkeverő, hogy elsőben a tanító úr kézen fogva vezette be, mint a csikót kantárszáron. Hogy megbukott és háromszor nem volt kielégítő a magaviselete. Ó, ifjúságunk szépsége és ereje!"Erről a "rettenetes gyerekről" - és a későbbi rettenetes felnőttről - szólnak a nagy cseh író megrendítően őszinte, fájdalmasan szép elbeszélései. Az iskoláskor, a diákévek, a sörgyári időszak és ennek mintegy ellenpontjaként a magányos, keserves, utolsó évek, a "macskás" időszak - ez az életrajzi szál, amelyre az írások felfűzhetők. E két nagy korszak párhuzamba és szembe állítása, összekapcsolódása és ellentmondása, az ebből adódó feszültség adja a szövegek igazi erejét. A bölcső és a koporsó között feszülő húr - hogy Hrabal egyik írásának a címét idézzük -, ez lehetne a kulcsszava a kötetnek, amelyben a permanens osztályismétlő, aki meg van győződve róla, hogy az életben éppoly keservesen bukdácsol, mint annak idején az iskolában, a legegyszerűbb és mégis legnehezebben megválaszolható kérdést teszi fel magának: "Ki vagyok? Ki voltam? És ki leszek - ha még leszek egyáltalán?"Talán ez a kötet megadja a választ.

A Liliom és oroszlán "Az elátkozott királyok" sorozat hatodik könyve. A szinte véletlenül trónra került - először régensnek kinevezett, majd Izabella mellőzésével a francia főurak által uralkodónak elismert - első Valois-király, VI. Fülöp udvarában pezseg a lovagi élet, ám a gáláns lovagok sem válogatnak az eszközökben, ha az érdekeikről, pénzről, hatalomról van szó. Robert d'Artois sem riad vissza sem az okirathamisítástól, sem a gyilkosságtól, hogy visszaszerezze ősi birtokát - nem csoda hát, hogy menekülnie kell. Közben Angliában Mortimer régens uralma ellen a főurak a kiskorú III. Edwarddal szövetkeznek. Mortimert meggyilkolják, a gyermeket váró Izabellát pedig száműzik. A nyughatatlan Robert d'Artois rábeszélésére III. Edward anyja, Izabella jogán, igényt támaszt a francia trónra. Ezzel kezdetét veszi a százéves háború. De mi történt a francia trón igaz örökösével, Szép Fülöp véletlenül életben maradt unokájával? A kötet Postumus János szomorú sorsának a történetével zárul. János életének titka csak dajkájának a halálos ágyon tett gyónásából tudódik ki - későn. Az elátkozott királyok sarjain beteljesül az ősi átok.

Nick Hornby a rá jellemző humorral s ugyanakkor mély empátiával meséli el a négy egészen különböző ember halálugrás helyetti bukdácsolását az életben, amely eleinte szemernyire sem tűnik elviselhetőbbnek attól, hogy ők négyen találkoztak. Londonban, szilveszter éjszakáján, egy toronyház tetején ismerkedünk meg a négy hőssel. Mindannyian épp öngyilkosságot akarnak elkövetni, s meglepetten tapasztalják, hogy az élet nyűgeitől való magányos búcsú helyett valóságos partiba csöppentek. S némi udvariaskodás után - hogy ki ugorjon elsőnek - akarva-akaratlan megmentik egymás életét: legalábbis egyelőre. Elszállt az ihlet...

Evan Hughes immár nyolc hónapja dolgozik a Harte-nagyáruházban. Összebarátkozott unokatestvéreivel, beilleszkedett a családba és az áruházban is egyre fontosabb feladatokat kap. Gideon Harte-tal szerelmesek egymásba, minden a legszebben alakul. Ekkor érkeznek meg Evan szülei New Yorkból. Anyja mindennek örül: az új állásnak, a szerelemnek, az önálló lakásnak. Apja, Owen nem ilyen lelkes. Szemmel láthatóan ellenére van, hogy osztoznia kell a lányán. Ilyen helyzetben kéne Evannak két fontos bejelentést tennie: Gideon eljegyezte, Owen pedig Robin Ainsley törvénytelen gyereke. India szerelmes Szurtos Rhodesba, a festőbe. Szurtos nem kíváncsi az előkelő és gazdag Harte-családra, neki csak India kell. Ekkor bukkan fel a múltjából egy féltékeny exbarátnő. Szurtos titkol valamit szerelme elől... Tessa válófélben van férjétől, aki bosszúból megkísérli elrabolni kislányukat. A fél nap, amíg Adele-t keresik és megtalálják, Tessa számára a számvetés ideje. Rájön, hogy a vetélkedésnél és a munkánál fontosabb a gyereke. Felhagy Linnet elleni áskálódásával és még szabadságra is elmegy testvérével, Lorne-nal. Párizsba utaznak egy hosszú hétvégére, míg a kislányra Linneték vigyáznak. Linnet alig várja, hogy hozzámenjen gyerekkori szerelméhez, Julian Kallinskihez. Anyja, Paula New Yorkban tárgyal és az üzletet addig Linnet vezeti. Közben az esküvőjét is meg kell szerveznie. A háttérben pedig Jonathan Ainsley mozgatja a szálakat. Gonosz terve van mind a négy lánnyal, elsősorban persze azokkal, akiket a legjobban gyűlöl: Paula gyerekeivel. De apjáról sem feledkezik meg...

A válogatás Györffy Miklós munkája

Kötetünk hat drámát vonultat fel Lorca változatos életművéből. A színházlátogatók körében talán a Vérnász, a Yerma és a Bernarda Alba háza a legismertebbek. Különböző változatokban és fénytörésben láthatjuk azt, miként oltja ki vagy hevíti forrpontig a spanyol becsület parancsuralma a női szenvedélyt, amely ugyanolyan hévvel irányulhat egy férfi, mint egy meg nem született gyermek felé. A Rosita leányasszony avagy a virágnyelv főszereplője a lázadó asszonyokkal ellentétes utat követ, és a társadalom által elrendelt sorsát engedelmesen vállalva lassan elhervad. A Don Perlimplín és Belisa szerelme a kertben című darabban a férfi szenvedélye meghajol a női szenvedély előtt. A közönség pedig egy igazi szürrealista dráma.

Bantry ezredes és felesége békésen alussza reggeli álmát, amikor beront hálószobájukba a rémült szobalány: egy holttest van a könyvtárszobában! Rögvest kiszáll a rendőrség, de az agilis, az eseményektől lázba jött Mrs. Bantry áthívja közelben lakó ba rátnőjét, Miss Marple-t is. Ki ez a meggyilkolt fiatal nő? Miért ölték meg? Kinek, kiknek állt érdekében a halála? A helyi rendőrség segítségére siet a Scotland Yard is, ám a rejtélyt a kedves idős hölgy oldja meg, akinek mindig kéznél vannak bevált "fegyverei": a bölcsesség, az élettapasztalat, az emberismeret, a kíváncsiság és a pengeéles logika. Agatha Christie, a klasszikus bűnügyi regény utolérhetetlen nagyasszonya egyik legsikerültebb remekét tartja kezében, kedves Olvasó. Nem fog csalódni !

Ben Mears, a sikeres író visszatér a Jerusalem's Lot nevű, isten háta mögötti kisvárosba, hogy "kiírja" magából itt szerzett gyermekkori traumáját: az 1930-as években a komoran a helység fölé magasodó Marsten-házba vonult vissza egy véres kezű gengszter, aki egy nap - látszólag minden indok nélkül - agyonlőtte feleségét, majd felkötötte magát. A gyermek Ben Mears egyszer beszökött ide, és meglátta a gengszter lógó hulláját, amely még évtizedek múltán sem indult oszlásnak... Az írónak azonban nem a nyugodt alkotómunka jut osztályrészül. Az álmos kisvárost mindinkább a megmagyarázhatatlan rettegés keríti hatalmába. Találnak egy akasztott kutyát, eltűnik két gyerek, s egyik este egy talpraesett kisfiú, Mark Petrie a szobája ablakában megpillantja az egyik - időközben eltemetett - gyermek vigyorgó arcát. Mark már-már enged a kísértet bűverejének, de azután egy keresztet tart feléje, aminek láttán a jelenés agonizálni kezd, és füstté válik. Ben, Mark és még néhány, mindenre elszánt helybéli megindítja élethalál-harcát a Marsten-ház titokzatos lakói ellen...

Tolsztoj megrajzolja Katyusa Maszlova tragikus sorsát, majd újjászületését, Nyehljudov herceg vezeklését és törekvését az új életre. Ugyanakkor bemutatja a tönkrejutott, nincstelen orosz falut, a cári börtönt és foglyait, a szibériai száműzetést és a forradalmárokat. Megdöbbentő képet fest a bíróságról, az egyházról, a magasrangú hivatalnoki karról, a cári Oroszország egész államrendjéről és társadalmi berendezéséről. Az erkölcsi felemelkedéssel együtt járó társadalmi lesüllyedés története bizarrnak, már-már egzotikusnak tetszhet manapság, ám művészi ereje mellett talán éppen Tolsztoj gondolkodói radikalizmusa a magyarázata annak, hogy nemcsak korábbi művei # a Háború és béke, az Anna Karenina, az Ivan Iljics halála # izgalmasak számunkra ma is, hanem a nagyon mély, nagyon orosz igazságkeresésből fakadó későbbi írásai is, amilyen a Feltámadás.