Európa Könyvkiadó strana 115 z 143

Junior indián, és egy rezervátumban él a családjával. Európai fül számára ez izgalmasan hangozhat, ő azonban sorscsapásnak tartja. Már születésekor sem állt jól a szénája, kész csoda, hogy egyáltalán életben maradt, aztán meg normális gyerek lett belőle - bár úgy fest a helyzet, hogy utóbbit csak ő gondolja így. Egyszer aztán elege lesz a testi-lelki-anyagi nyomorúságból, amit a rezervátumban maga körül lát, és átiratkozik a szomszéd város középiskolájába, ahová csupa fehér gyerek jár. Nem elég, hogy az új közegben rengeteg megpróbáltatás vár rá, és tragédia tragédiát követ az életében, saját népe árulónak bélyegzi, csak mert nem éri be az indiánok nagy többségének kijutó sorssal. Junior azonban kivételes bölcsességgel és humorral néz szembe a nehézségekkel, amelyek leküzdéséhez olyan erőt fedez föl önmagában, amelynek létezését maga sem sejtette. Az indián származású Sherman Alexie (1966) maga is rezervátumban nőtt fel, és törzséből elsőként egyetemi diplomát szerzett. Prózaíróként és költőként számos díjat nyert. Magyarul megjelenő második, önéletrajzi ihletésű regényében - akárcsak az előzőben, a Menekülés-ben - a rezervátumban élő észak-amerikai őslakosok eleve megpecsételődött, kilátástalannak tűnő sorsa a téma. A keserédes humorral átszőtt történet egyaránt szól szeretetről, barátságról, gyűlöletről, megbocsátásról, társadalmi kirekesztésről és beilleszkedésről.

Megindító, tragikus eset: egy jóravaló, okos kisfiút apja részegségében súlyosan bántalmaz, amelynek maradandó következményeit a fiú élethosszan cipeli. Amikor megismerjük, huszonéves, esetlenül nagydarab fickó, horpadásos homlokkal, túlságosan is lomha észjárással. Faragatlan, bivalyerős óriás, ugyanakkor a légynek sem tudna ártani. Nem, ha életének döntéseit maga bírná meghozni, de valahogy mindig kicsúszik a kezéből a gyeplő. Mentora évek óta George, a kisstílű bűnöző, az ő utasításait hajtja végre közös balhéikban. Ám egyszer végre a sarkára áll, elszánja magát, hogy egyedül is boldogulni fog ifj. Clayton "Blaze" Blaisdell. S mi tanúi lehetünk egyszemélyes vállalkozása aprólékos megtervezésének, gondos kivitelezésének és kimenetelének. Blaze élete nagy dobása - egy gyermekrablás, milliós váltságdíjjal. Ahogy szorul körülötte a hurok, és hibát hibára halmoz, azt veszi észre, hogy a fejében időről időre megszólal a már halott George, az utolsó pillanatban mindig elhárítva a közeledő katasztrófát... Stephen King íróasztala mélyéről ásta elő ifjúkori írását, a Blaze eredeti kéziratát. Nem találta rossznak, s némiképp átdolgozva, álnéven, mint Richard Bachman, közrebocsátotta, tisztelgésül Steinbeck: Egerek és emberekje előtt. A párhuzam óhatatlan és sokatmondó: King álnéven is élete egyik legjobb művét írta meg.

"A regény állandó, hűséges kísérője az embernek a modern idők kezdete óta. A "megismerés szenvedélye" (amit Husserl az európai szellem leglényegesebb vonásának tekint) ekkor uralkodott el rajta, hogy megvizsgálja az ember konkrét életét, és megóvja a lét feledésétől, hogy az életvilágra állandó fényt vetítsen. Így értelmezem és egyszersmind osztom is azt a konokságot, amellyel Hermann Broch azt hajtogatta: Feltárni azt, amit csak a regény tárhat fel - ez adja a regény jogosultságát, egyedül ez. Az a regény, mely nem tárja fel a lét valamely addig ismeretlen részecskéjét, erkölcstelen. A regény egyetlen erkölcse a megismerés. Hadd tegyem hozzá: a regény Európa műve, felfedezései, jóllehet különböző nyelveken történnek, egész Európa osztályrészének tekintendők. A felfedezések egymásra következése (és nem a szövegek összegezése): ez az európai regény története." Ezt a történetet írja meg Milan Kundera hét többé-kevésbé független szövegből, "hét részből álló esszé"-jében. Az egyik szöveget Cervantesnek szenteli az író, a másikat Brochnak, a harmadikat Kafkának, s közben minduntalan vissza-visszatér, szüntelenül hivatkozik azokra a szerzőkre, akik irodalmi támaszpillérei az ő "személyes regénytörténetének": Rabelelais-ra, Sterne-re, Diderot-ra, Flaubert-re, Tolsztojra, Musilra... Két dialógusban saját művészetéről, saját regényeiről beszél: a polifóniáról, a kompozícióról, a "kísérleti ego" (az irodalmi alak) megteremtésének módozatairól, a fordítás művészetéről... Kundera esszéje nem más, mint az "Isten nevetéséből született művészet", a regény regénye, amely sok-sok szellemi izgalmat, felfedezést, kalandot kínál az olvasónak.

A nagyenyedi és a debreceni kollégisták vitézségeinek mulatságos krónikája a két regény. A nevezetes írások többsége ajánlott olvasmány az általános iskola felső tagozatában. Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról-ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna...

Cujónak hívják Brett Camber legjobb pajtását, az irdatlan méretű, de annál barátságosabb bernáthegyit. Cujo szívesen ered nyulak nyomába a nyári mezőn. Nyúl után szaglászik akkor is, amikor fejét egy üregbe tolja, amelyben valóban elrejtőzött előle egy nyúl, de amelyben ugyanakkor veszettséggel fertőzött denevérek laknak... Cujo szörnyű alak- és személyiségváltozása, ámokfutása Castle Rock lakóinak életét merő iszonyattá változtatja. Maga a Gonosz jött el Castle Rockba, hogy minden vétket megtoroljon...

A mostani kiadás alapjául szolgáló 1983-as válogatás több olyan darabot is tartalmazott, mely Magyarországon mindaddig nemhogy kiadásra, de még színpadra sem került, így korai korszakának főművét, a Liola-t, vagy a befejezetlen, talányos torzót, A hegyek óriásai-t. A helyzet azóta ... Folytatás ›› -néhány nagyszerű, újabb előadást leszámítva- nem sokban változott. Pirandello rendkívülisége pedig mindmáig változatlan. A(z) Színművek Könyv szerzője Luigi Pirandello.

Urania Cabral harmincöt év után látogat vissza "hazájába", a Dominikai Köztársaságba, pedig megfogadta, hogy soha többé be nem teszi a lábát erre a "vacak kis szigetre". De mégis látni akarja még egyszer utoljára azt a béna emberi roncsot, mellyé az egykor oly nagy hatalmú apja változott... Nem megbocsátani akar neki, mert úgy érzi, az apja bűnére nincs bocsánat, hanem a bűnhődését látni: magatehetetlen szenvedését, a riadt tekintetét, amikor szemére olvassa egykori tetteit. Urania látszólag sikeres életet él: jó nevű jogász az Egyesült Államokban, s még most, negyvenkilenc évesen is kívánatos nő - csakhogy férfi soha nem érintette a testét az óta a szörnyű éjszaka óta, amikor Trujillo, a Kecske, Dominika diktátora egy szűz kislány testével akarta felgerjeszteni lankadó vágyait... Miközben Urania újra találkozik apjával és rokonaival, visszatérünk az 1961-es esztendőbe, amikor Trujillót meggyilkolták. Vargas Llosa borzongatóan eleven képet fest egy diktatúra hétköznapjairól, elénk varázsolva a rendszert kiszolgáló és a zsarnoksággal különböző okokból szembeszálló alakokat... és persze magát Trujillót, aki élet és halál ura a szigeten, de a minisztereivel folytatott megbeszéléseken folyton a nadrágját nézi, nincs-e ott árulkodó vizeletfolt, mert egyedül saját testének nem tud parancsolni... és a történelemnek, amely éppúgy elsöpri őt is, mint más aljas, perverz diktátorokat, akik önmagukat isteni hatalommal ruházzák fel.

Lala tündérkirályfi nemhiába a csodafügefa ajándéka: ő mindig mást akart csinálni mint ami egy tündérhez illik. Nyughatatlan, kíváncsi, szeret hegyet mászni, kopoltyú nélkül úszni, sőt a szabályokat megszegve még Tündérföld határán is túlmerészkedni. Különös viselkedésével egyre több gondok okoz Írisz királynőnek és a sokat tapasztalt főtündéreknek, s amikor egy napon emberekkel találkozik, akaratlanul is olyan bonyodalmakat indít el, amelyek egész Tündérország békéjét felkavarják.

Theo, az angol haditudósító 2001-ben váratlan meghívást kap Chilébe, ahol még sohasem járt. Pedig lett volna alkalma rá többször is, hogy az ottani változásokról tudósítson, csakhogy számára Chile veszélyesebb hely, mint bármelyik háborús övezet. És most egykori barátja, Antonio, akit tizenöt éve nem látott, egyszer csak arra kéri, hogy töltse ott a karácsonyt. A nyolcvanas években, Londonban szociológia szakos hallgatóként ismerkedett meg Antonióval, a chilei emigráns egyetemistával, s először csak távolról csodálta a hite, az idealizmusa, a bátorsága miatt. Majd barátok lettek, és Theo mindenben segíteni akarta Antoniót, akinek -miután bátyja életét vesztette a chilei harcokban- egyetlen cél lebegett a szeme előtt: hazautazni és harcolni a szabadságért, értelmet adva ezáltal testvére halálának. Antonio mutatta be barátjának Clarát is, aki szintén a diktatúra elől menekült el hazájából. Az igéző szépségű táncosnőt Theo szintén nem látta már tizenöt éve, s közben hiába próbálta elfelej teni őt, mindenféle új emlékek alá temetni szerelmük képeit s azt az őrült éjszakát, ami mindent összekuszált. És az Antonióval szembeni árulását, ami miatt többé nem találkozhatott egyikükkel sem...

Franz Kafka (1883-1924) életének legfőbb jellemzője az idegenség. Hegedűs Géza szavaival: "zsidó volt németek között, miközben német volt a csehek között, míg prágai csehnek számított az Osztrák-Magyar Monarchiában." Ráadásul zsarnoki apa uralma alatt vergődött; hivatalnokként nem merte vállalni az írást mint létformát; vágyott a családi életre, de visszariadt a házasságtól. Harmincnégy esztendős korában halálos betegség támadta meg. Ördögi körök... Kafka a szorongások írója. Magyarázható és nem magyarázható félelmek között élt, ezeket a félelmeket örökítette meg regényeiben (Amerika, A per, A kastély), novelláiban, a félelemről vallott naplójában, leveleiben; rövid életének tettei és szóbeli megnyilvánulásai a szorongás hálójában vergődő lélek és a beteg test dokumentumai. "Zsákutca vagyok." - mondta önmagáról. Életében csupán néhány írása jelent meg, számos műve befejezetlen maradt. Halála előtt arra kérte barátját, hogy semmisítse meg alkotásait. Munkássága végül is úgy maradt fenn, hogy barátja nem teljesítette a kérést. És Franz Kafka világhírű lett! A per című regény annak foglalata és összegezője, amelyet kafkai világnak nevezhetünk. Túlzás nélkül: remekmű, kivételesen hatalmas alkotás. Első mondatában a legnagyobb történelmi, társadalmi és egyéni csapás, ördögi körök működésének kezdete fogalmazódik meg: "Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat sem tett, egy reggel letartóztatták." A kezdettől a végig, a letartóztatástól a kivégzésig, Josef K. egyesztendős pokoljárása: a regény maga... Kaiser László

A kötet a következő drámákat tartalmazza: Kisfaludy Károly: A kérők; Szigligeti Ede: Liliomfi; Csiky Gergely: A proletárok.

"Ha az ember bátyja megöl valakit, az elég kemény", mondja a történet narrátora, aki az anyjával együtt valóságos médiasztár lett, miután a testvére lelőtt egy biztonsági őrt. Hogy miért? Mert talált egy pisztolyt, amelyben ráadásul három golyó is vo lt, és a biztonsági őr ok nélkül szemétkedni kezdett vele. Aztán beugrott egy kocsiba, amelyben hátul egy fiatal lány ült... és vele együtt elhajtott. S miközben őt a rendőrség üldözi, az öccsét és az anyját a tévések meg az újságírók: ez az új nagy sztori - ráadásul a gyilkos fiú gyönyörű, mint ahogy az anyja is, akinek egy magazin még azt is felajánlja, hogy meztelen képeket közölne róla. A fiú - már a lány nélkül, akivel elvesztette a szüzességét, s akibe talán bele is szeretett - végül egy tengerparti strandon találja magát. S körben mindenütt rendőrök... Ray Loriga 1967-ben született Madridban. Prózaíró, filmforgatókönyv-író és filmrendező. 1992-ben jelent meg első regénye - s attól kezdve egy új nemzedék kultikus írója lett. Az 199 5-ben megjelent Égből pottyantak már a nemzetközi sikert is meghozta Loriga, az író és filmrendező számára: a kisregényből 1997-ben La pistola de mi hermano (A bátyám pisztolya) címmel forgatott filmet.

Cujónak hívják Brett Camber legjobb pajtását, az irdatlan méretű, de annál barátságosabb bernáthegyit. Cujo szívesen ered nyulak nyomába a nyári mezőn. Nyúl után szaglászik akkor is, amikor fejét egy üregbe tolja, amelyben valóban elrejtőzött előle egy nyúl, de amelyben ugyanakkor veszettséggel fertőzött denevérek laknak... Cujo szörnyű alak- és személyiségváltozása, ámokfutása Castle Rock lakóinak életét merő iszonyattá változtatja. Maga a Gonosz jött el Castle Rockba, hogy minden vétket megtoroljon...

Lew Archert, a magánnyomozót egy rejtélyes betörés felderítésével bízza meg az előkelő házban lakó Irene és Larry Chalmers. Az első számú gyanúsított, a fiuk, Nick eltűnik. Archer, miközben a fiút keresi, egy zűrös szőkeségre, egy köteg katonalevélre meg egy titokzatos csavargóra talál. Később egy hulla is előkerül a néptelen tengerparton

Jean-Marie Gustave Le Clézio az élő francia irodalom egyik legnagyobb alakja. Mesésen áradó regénye - egy önmagát és gyökereit kereső, félig angol, félig francia fiatalember bolyongásainak története - két évszázad egyetemes és személyes históriájának lenyűgöző freskóját festi elénk. Emberi sorsok keresztezik egymást korszakokon és kontinenseken át, a francia forradalomtól a 68-as párizsi eseményekig, a mauritiusi rabszolgafelkeléstől az algériai háborúig, Nizzától Mexikóig, Londontól Mauritiusig. Forradalmak és háborúk, eszmék és személyes küzdelmek, megtalált és elvesztett álmok váltják egymást nemzedékek során át örök körforgásban.

Bob Dent 1982-ben járt először Magyarországon újságíróként. Négy évvel később Budapestre költözött, s itt él azóta is. Hogyan látja hazánkat egy külföldi, aki beutazta az országot, és sokat írt róla a könyveiben és a cikkeiben? Bob Dent egy utazásra hív bennünket, először az 1980-as évekbe, majd elmeséli, mi mindennek volt tanúja azóta.