Európa Könyvkiadó strana 117 z 123
vydavateľstvo
Lacná kniha A tűzgyújtó (-70%)
Andy McGee és Vicky Tomlison átlagos amerikai egyetemisták az 1960-as, '70-es évek fordulóján. Nincsenek jól eleresztve, ezért, kétszáz dollár fejében, részt vesznek egy veszélytelennek ígérkező kísérletben. Később furcsa dolgokat tapasztalnak magukon különleges képességek jelentkeznek náluk: Andy például gondolati úton képes befolyásolni másokat, Vicky meg akár tíz méterről becsapja a frizsider ajtaját. A fiatalok összeházasodnak, s megszületik kislányuk, Charlie. Charlie azonban már kisbabaként egészen rendkívüli dolgokat művel: ha dühös, mert késik a cumisüveg, nemcsak bömböl, hanem hőt fejleszt maga körül, ami bizony még a plüssmackót is lángra lobbantja. A család egy kellemes kisvárosban éli mindennapjait. Andy angol irodalmat tanít az egyetemen, Vicky háztartásbeli, Charlie már kisiskolás. Ám békés életüket furcsa dolgok zavarják meg: mintha figyelnék őket, sőt talán a telefonjukat is lehallgatják. Aztán egy napon Charlie-t megpróbálják elrabolni. Andy tudja, hogy mindenért a szupertitkos tudományos kutatóintézet, a Műhely felelős, amely annak idején kísérleti nyulaknak használta őket, s most a kislányukat akarja megkaparintani, további kísérletek céljából. E szervezet hidegfejű főnöke és beosztottai semmitől sem riadnak vissza - meggyilkolják Vickyt, és ezzel apa és lánya számára kezdetét veszi a vég nélküli menekülés. Stephen King a hidegháború éveiben írta e művét, amikor a két versengő nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió valóban folytatott tudományos kísérleteket nemcsak a nukleáris, hanem a vegyi és biológiai fegyverek terén is. E végtelen fantáziájú szerző ebből merített ihletet, s így született meg ez a lebilincselő, fordulatos, egyúttal elgondolkodtató regény arról, hogy "jól megvilágított világunkban még mindig rengeteg sötét sarok, ijesztő zug és rés rejtezik".
Vypredané
3,69 €
12,31 €
dostupné aj ako:
A köd városa
A köd városa novellái a négy regényből álló Elfeledett Könyvek Temetője irodalmi világát bővítik tovább a sajnos idejekorán elhunyt világhírű szerző elképzelése és tervei alapján: egy-egy szereplő eddig ismeretlen vonásait tárják fel, beavatnak a legendás könyvtár keletkezésének történetébe, az elbeszélések légköre, témái és motívumai is mind ismerősek lesznek a regényfolyam olvasói számára. Ahogy újdonságokkal sem fukarkodnak, s belépőként szolgálhatnak a spanyol író lenyűgöző, kísértetjárta, ellenállhatatlan látomásába - egyszersmind a rejtélyes, időtlen, párás-ködös Barcelona lakóinak életébe. Ez a kötet több mint pusztán elbeszélések gyűjteménye! A köd városa a maga teljességében mutatja be Carlos Ruiz Zafón összetéveszthetetlen írói világát, akár a fejlődésregény, a horror, a thriller vagy a romantikus szerelmi történet műfajában kalandozik - és ahogy tisztelettel fejet hajt nagy irodalmi elődje, Cervantes előtt.
Hiányzó szívünk
Madár tizenkét éves kisfiú. Egyetemi oktatóból könyvtári alkalmazottá lefokozott, megtört apjával tengődnek egy kollégiumi szobában. Az anyja három éve elhagyta őket. Madár nem tudja, miért, és hogy hová tűnt. Ám egyszer csak levelet kap: rajzolt macskák sokaságát rejti a boríték. Az anya üzent neki - s a fiú a rejtély nyomába ered: meg kell találnia az édesanyját és meg kell tudnia, miért menekült el a családjától. Nem könnyű feladat, mivel az Egyesült Államokban a hazafiság jegyében különösen éber szemmel figyelik az ázsiai származású polgárokat - a velük szembeni atrocitások mindennaposak, sok esetben, törvénnyel szentesítve még a gyermekeiket is elszakítják a szüleiktől, nehogy "az amerikai kultúra" csorbát szenvedjen. Madár költő anyja, Margaret pedig kínai bevándorlók gyermeke - verseinek sorai ráadásul jelmondatokká váltak a tüntetések transzparensein.
A Hiányzó szívünk a szeretet és a gyűlölet regénye - lírai kitárulkozás a szülő-gyerek kapcsolatról, a világ bámulatra méltó mesés csodáiról, egyben dermesztő kortárs valóságkép a mesterségesen generált társadalmi feszültségekről, gyűlöletpropagandáról, emberiességünk elvesztéséről.
W.
Lipcse, 1821 nyara. Johann Christian Woyzeck, alkalmi munkás és egykori zsoldos katona, meggyilkolja Johanna Christiana Woostot, egy seborvos özvegyét. Az elkövetőt a korban újdonságnak számító, tudományos alapokon nyugvó kihallgatásoknak vetik alá, hogy kiderüljön, véletlenül, ösztönszerűen vagy előre megfontolt szándékkal követte-e el tettét, s milyen motivációi voltak. Az 1836-1837-ben írt, de be nem fejezett, azóta is ezernyi interpretációban a nézők elő kerülő Georg Büchner-színmű, a Woyzeck a "filológusok és színházi rendezők csemegéje". Alban Berg operát írt belőle, készült belőle több musical, Werner Herzog filmre vitte, ahogy a magyar rendező Szász János is, bekerülve ezzel az 1994-es Oscar-díj-jelöltek közé. A Schilling Árpád fémjelezte Krétakör csakúgy színpadra állította, mint szerte a világ színházi rendezői, Németországban máig az egyik leggyakrabban játszott darab.
Steve Sem-Sandberg a Büchner-drámát is megihlető valós lipcsei gyilkosság törvényszéki orvosának 1914-ben megtalált dokumentációit is felhasználva írta lenyűgöző, lírai-érzéki nyelvezetű lélektani regényét. Tragikus és könyörtelen látlelet a háborúk borzalmáról, a társadalmi kiszolgáltatottságról, az emberi lélek sebezhetőségéről - aktualitása sajnos nem megkérdőjelezhető.
Az emberi érzések története
Richard Firth-Godbehere sokak számára még ismeretlen területre kalauzolja olvasóit. Az érzelmek története új tudományág, amely a történelem, pszichológia, nyelvészet és futurizmus határmezsgyéjén mozogva vizsgálja, hogyan hatottak az érzelmek az emberi civilizáció történelmére, fejlődésére és jövőjére. A könyv föld körüli időutazásra hívja olvasóit. A szerző a megszokottól eltérő nézőpontból tekinti át az ókori görög filozófia fejlődését, a keresztes háborúkat vagy az Oszmán Birodalom felemelkedését. Betekintést nyerhetünk tőlünk távol élő népek világába. Elrepít minket az ókori Indiába, a buddhizmus kialakulásának idejére, majd bepillantunk Japán és Kína történelmébe is. Olyan népekkel ismerkedhetünk meg, amelyekről azelőtt talán még sosem hallottunk, például az afrikai asantikkal vagy a pápua új-guineai fore törzzsel. Végül mindezek tükrében megvizsgáljuk a jelent, majd kitekintünk a jövőre, a mesterséges intelligencia világába is.
Paradicsom
Az Ezeregyéjszaka meséi keverednek a Korán-ból és a Bibliá-ból ismert József történetével az irodalmi Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah nagy sikert aratott varázslatos elbeszélésében - ahogy jelen van benne a 20. századi eleji Afrika gyarmatosítókkal és erőszakkal teli szörnyű és kíméletlen valósága is. A tizenkét éves Yusufot az apja, adóssága fejében zálogba adja a dúsgazdag Aziznak, aki a kontinens keleti partvidékéről indul újra és újra kalmárkodni az ország szívébe, a dzsungel borította hegyek közt lakó vadállatok és vademberek közé. A kalandos expedíciók alaposan megedzik az időközben fiatalemberré serdülő fiút, de a legnagyobb megpróbáltatások mégis a kereskedő fallal körülzárt, paradicsomi idillt idéző kertjében várnak rá. Innen nyílik ugyanis ajtó a házban titokzatos módon rejtőzködő nők szobájához, ahová egy nap Yusuf is bebocsátást nyer.
Rejtélyes vatikáni diplomácia
Azt reméltük, a kilencvenes évek délszláv háborúi után Európában nem ropognak többé a fegyverek, s nem kell aggódnunk az atombombák esetleges bevetése miatt. Ám 2022. február 24-én az orosz csapatok offenzívát indítottak Ukrajna ellen, amivel a Kreml nemcsak Európát, hanem az egész világot veszélybe sodorta. A háborúban sok tízezren vesztették életüket mindkét oldalon. Ferenc pápa igyekezett minden tőle telhetőt megtenni az öldöklés megfékezése érdekében, de a Szentszék diplomáciai lehetőségei korlátozottak. Amint a pápa egy interjúban elmondta, a Vatikánnak nincs béketerve, csak a "béke szolgája" lehet, ami azt jelenti: kapcsolatban áll a felekkel, és szükség esetén közvetít. Ferencet érték bírálatok amiatt, hogy személy szerint nem ítélte el a konfliktus kirobbantásáért Vlagyimir Putyin elnököt, de - mint a pápa rámutatott - a Vatikán Oroszországgal is fenn akarja tartani a diplomáciai csatornákat.
A mindenkori pápa a 20. század elejétől vált a megbékélés fontos hírnökévé. XV. Benedek volt az első "békepápa", aki az első világháború idején enciklikákban igyekezett elejét venni a nagyobb vérontásnak. Az őt követő XI. Piusz határozottan lépett fel a totalitárius rezsimekkel szemben. A nácizmus elleni leghatározottabb kiállásnak számított német területen, hogy a szentmiséken felolvasták az enciklikáját. A második világháború alatt szolgáló XII. Piusz sokszor hangoztatta, "igazságos békére" van szükség.
Goebbels hegedűje
Győztes is, vesztes is felejteni akar, csak a hegedű nem akar felejteni. Emlékezik egy Auschwitzban megölt zsidó zenészre, Lazare Braunra, kifosztott gazdájára, s nem engedelmeskedik a hegedűművész leánynak, aki a története nélkül akarja a mesterhegedűt. De a hegedű a története nélkül nem létezik, nem adja magát, a hangját. A története, a történelem pedig nem engedi elválasztani magát a művészettől, a zenétől. Minél távolabb tartja magát a politikától, a háborútól a művész, az annál közelebb húzza magához. Szimbólumot farag belőle. Nedzsikó, a csodagyerekből Párizsban felnőtté érett japán hegedűvirtuóz a német-japán szövetségtől a japán-amerikai megbékélésig mindennek a szimbóluma lesz. Szimbólumként kapja a hegedűt, szimbólumként játszik Hitler születésnapján, aztán a japán császár előtt, háborús bűnösöknek a börtönben és a japán-amerikai békeszerződés gálaestjén. A francia ellenállás trombitását, Félix Sitterlint pedig, akit megbíznak, hogy kutassa föl és juttassa vissza a családnak az elrabolt Stradivarit (vagy Guarnerit), nem is a bűnösök, a győztesek buktatják el. Kitoloncolják, börtönbe vetik, ne zavarja a sötét múlttal a jelen fényét. A hegedű azonban fokozatosan elsötétíti birtokosának életét és művészetét. A történelem főszereplői mellett megjelenik a regényben többek között Furtwängler, Knappertsbusch, Camus, Vian, Previn, Miles Davis, Benny Goodman és a szenvedélyes, érzéki szerelem. Yoann Iacono politológusnak ez az első regénye. 2021-ben jelent meg, és rövid időn belül nagy nemzetközi sikert aratott, számos nyelvre lefordították.
Milyen érzés lánynak lenni
Az új évezred hajnalán vagyunk. Madonna legújabb albuma a slágerlisták élén áll, a tévénézőket pedig éppen a Big Brother valóságshow szegezi a képernyő elé. Az angliai Hucknallben élő tizenhárom éves Byron legnagyobb vágya, hogy bármi áron kitörjön a városból. Elege van a kidobóként dolgozó, őt állandóan megalázó apjából és a nemtörődöm anyjából, aki miatt a szerelemben sem boldogul, és elege van abból, hogy iskola után rendszeresen megverik a kinézete miatt, akárcsak a helybéli emberekből, akik úgy kóborolnak, mint az élőhalottak, túlságosan félnek és kishitűek kilépni kilátástalan életükből. Byron viszont örömmel szegi meg a szabályokat, lop, potyázik, őrülten partizik és drogozik, bármikor felül a hedonizmus hullámvasútjára. Egy egészen új és szabad világ nyílik meg előtte Nottingham bulinegyedében, ahol megismerkedik Lady Die-vel és a Bukott Dívák társaságával. De amikor úgy tűnik, hogy végre minden összejön Byron számára, egy váratlan ismeretség örökre megváltoztatja az életét. A Milyen érzés lánynak lenni merész, megrendítő és zavarba ejtően vicces könyv, Nagy-Britannia egyik legizgalmasabb fiatal írójának egyedülálló, letehetetlen debütálása.
Minden sötét, csillag sehol
Stephen King négy hátborzongató elbeszélést tartalmazó kötetének központi témája a bosszú, a megtorlás és az erőszak legkülönbözőbb, akár egészen hétköznapi formái. Az első és leghosszabb történet helyszíne egy nebraskai tanyaház Hemingford Home-ban, ahol a gazda, Wilfred épp azt tervezgeti, miként ölje meg a családi földet egy nagyvállalatnak eladni készülő feleségét. A kisváros King rajongóinak a Végítélet című regényből már ismerős lehet, hiszen az abban szereplő Abigail anya lakott itt, az Az című regényben pedig felnőttkorában Ben Hanscom költözik ugyanide. Az "1922" mesterien adagolja a feszültséget a szörnyű esemény következményeinek poklába egyre jobban alászálló, gyarló központi figura vallomásában. "A dagadt sofőr" történetében egy zárkózott írónő vidéki felolvasóestje után hazafelé tartva lerobban, majd támadás áldozatává válik, hogy végül újabb és újabb váratlan csavarok után jussunk el a horrorisztikus kifejlethez. A "Hosszabbítás jutányos áron" rövid elbeszélésében egy rejtélyes, ördögi figurával kötött üzlet nemcsak megmenti Dave Streetert a halálos kórtól, hanem egy életen át tartó neheztelésért is gazdag kárpótlást ad. Az "Egy jó házasság" főszereplője, Darcy Anderson épp ceruzaelemeket keres a garázsban, ám véletlenül nekiütközik férje egyik dobozának, és leleplezi párja évtizedeken át rejtegetett titkos, borzalmakkal teli életét. Mind a négy írás lebilincselő izgalmakat tartogat, és a szerzőtől jól ismert kíméletlenséggel boncolgatják, vajon meddig mehetünk el szeretteink ellenében. Nem véletlen, hogy a már élő klasszikusnak számító King új kötete Bram Stoker-díjat kapott.
Lacná kniha Egy nőnek legyenek tervei - Kaland, szépség, siker - kortalanul (-90%)
A 72 éves Maye Musk az Igazi Vasember, Elon Musk édesanyja. Fia a SpaceX magánűrkutatási vállalat és az elektromos autókat gyártó Tesla Motors zsenije, aki Falcon Heavy nevű űrhajóján egy meggypiros Roadstert küldött az űrbe, és már a Mars-utazást tervezgeti.
De az anya hírneve sem sokkal marad el fiáétól. A hófehér hajú, kicsattanóan eleven nemzetközi szupermodell karrierje ugyan 15 éves korában kezdődött, de 67 évesen vonult végig először a New York-i divathét kifutóján. Két évvel később már a CoverGirl kozmetikai világcég vezető modellje és arca lett. Képmását nemegyszer láthattuk a Vanity Fair, a Vogue, a Cosmopolitan, a Marie Claire, a New York Magazine és az Allure címlapján. Maye Musk viszontagságos és izgalmas, mélypontokban és magaslatokban egyaránt bővelkedő életútjának elbeszélése közben az elkövetett hibáiból okulva, a különféle döntéshelyzetei következtében megszerzett tudását (és bölcsességét) osztja meg dietetikusi és modellkarrierjének megannyi tapasztalatával együtt - elsősorban, de nem kizárólagosan - nőtársaival.
Vypredané
1,41 €
14,08 €
dostupné aj ako:
Fetrengek parázna szabadon
Faludy György (1910-2006), a Villon-balladák átköltője hosszú pályafutása során folyamatosan, egészen a kétezres évekig fordított magyarra verseket. Jelen kiadvány az átültetett vallási és istenes költeményeit tartalmazza 1938-tól. Faludy a villoniádák sikere után, kiadói megkeresésre fordult először a téma felé. A világháború kirobbanása előtti helyzetben a versek aktualitását érezte és emelte ki szerzőivel kapcsolatban: "Nevüket a laikus nagyrészt nem is tudja már; itt-ott olyan népek énekeire bukkanunk, melyek elvesztek az idők homályában. De az, amit vallottak - mélységes hit, felebaráti szeretet, emberiesség, a szegényekkel való együttérzés - ma is megdönthetetlenül áll. E himnuszokat még az irodalomtörténet is jobbára elfeledte; de most, hogy az olvasó fellapozza őket, éreznie kell: mindezekből semmi sem múlott el."
Város a szakadék szélén
A kötet főszereplője Ivan Ogarjov, negyvenes éveiben járó moszkvai orvos, kortársunk, aki gyerekkorától valamivel szemben igyekezett felépíteni életét - mégis lakótelepi iskola, katonaság a végeken, robotolás a magánklinikán, lelketlen albérlet és házasság kíséri, véletlenek vagy néha tragikus események sodorják előre. Kívülállóságát az orosz irodalom és az itáliai festészet iránti rajongása jelképezi, és Toszkánába végül egy váratlanul jött rejtélyes szerelem juttatja el. Ebben a világban az anyák önfeladó szolgák, az apák önzők és tehetetlenek, és ha a fennmaradás megalkuvó akaratán túl akad még rendkívüli erejük, az például Ogarjov feleségének horrorisztikus képessége, hogy látja az őrültek auráját. Sztyepnova regényei az erős hangon ábrázolt női sorsokról lettek ismertek, melyek ezúttal szellemhistóriába illő szálakon rezonálnak egymásra. Ogarjovot a kisszerű körforgásból, a végzetek egymásba fonódásából egy újgazdag gengszter független lánya rántja ki, aki viszont csak saját skizofréniáján át tudja megadni neki az igazi, szabad élet megváltását. Sztyepnova hazája örök kérdéseit ülteti át mai környezetbe. Az orosz irodalom régi toposza az Itáliába vágyódás, másként újjászületve kilépni a kollektív együtt nevelkedés nemzedékeken átívelő kísérletéből, mely eddig leginkább a hibák és csalódások, a szegénység utódlását hozta el, és amely ebben a műben is drámai élet-halál küzdelemként tárul elénk, olykor megértő iróniával oldva a szomorúságot. Ogarjovra szerencsés esetben a csehovi doktorrá öregedés szürkesége várna, a győzelmes karrier a vadkapitalizmusban a politikusok és bűnözők előjoga.
Nevetséges szerelmek
"Az első nevetséges szerelem 1958-ban íródott, és az Én, a búbánatos Isten címet viselte. Akkoriban a Kulcstulajdonosok című drámán dolgoztam-gyötrődtem, és a munka szünetében, pihenésképpen, kikapcsolódás gyanánt írtam meg életem első elbeszélését - könnyedén, élvezettel. Csak később, kellő távlatból visszatekintve eszméltem rá, hogy ez a könnyedség és élvezet nem annak volt a jele, hogy ez a minden verejtékes erőlködés nélkül papírra vetett elbeszélés afféle mellékes, jelentéktelen ujjgyakorlat lett volna, éppen ellenkezőleg, ahogy mondani szokás, ebben a műben leltem meg először önmagamat, találtam rá hangnememre, sajátságos, a világtól és saját életemtől való ironikus távolságtartásra, ekkor lett belőlem regényíró (potenciális regényíró), ettől a pillanattól datálódik egyenes ívű irodalmi fejlődésem, amely ugyan továbbra is bővelkedett meglepetésekben, ám alapvető fordulatot, irányváltást nem hozott." Egy világhírig ívelő pálya kezdetét jelzi ez a csaknem fél évszázados elbeszélésciklus, mely kötetben először 1970-ben jelent meg. Ezt a kiadást dolgozta át, komponálta újra a szerző előbb a francia, majd az 1991-es új cseh kiadás számára, és a magyar fordítás is e legutolsó, Kundera által véglegesnek és hitelesnek tekintett változat alapján készült. Az olvasó pedig az azóta is alakuló nagyszerű életmű ismeretében örömmel állapíthatja meg, hogy a szerző nem tévedett: ezek bizony már kiforrott, hamisítatlanul "kunderás" darabok, melyeken aligha fog a múló idő.
A vasárnap koldusai
A 21 éves Justine két dolgot szeret az életben: a zenét és a hatvan év feletti embereket. Nagyszüleivel és testvérként szeretett unokatestvérével él együtt, akivel egyszerre jutottak árvaságra, amikor 17 évvel ezelőtt a szüleik autóbalesetet szenvedtek. A fiatal lány egy idősek otthonában dolgozik segédápolónőként, és imádja hallgatni a lakók történeteit. Különösen mélyen kötődik a 93 éves Hélene-hez, a 19-es szoba lakójához, aki egész nap az ablak mellett ül, saját meggyőződése szerint a tengerparton, és várja a férjét és a kislányát, hogy kijöjjenek a vízből. Justine egy kék füzetbe kezdi írni Hélene és Lucien különleges szerelmének a történetét, és miközben ez a szerelem magával ragadó regénnyé válik, Justine-nek meg kell küzdenie saját családja több mint másfél évtizeden át elhallgatott szörnyű titkával is.
Lehet-e újratanulni egy szerelmet? Lehet-e mentség a szenvedély a legsúlyosabb árulásra? Megtaníthat-e mások szerelmi története arra, hogy hogyan kell szeretni?
A kivételes elbeszélői képességgel rendelkező Valérie Perrin első regényében finoman fonja össze a két fő történetszálat, így az önmagukban is poétikus történetek egymást erősítve teszik sokáig emlékezetessé a könyvet.
A rózsa neve
Az olvasó az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikerét tartja a kezében. Súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regényt. Krimit. Igazi nyomolvasást. A nyomok, persze, a tettes nyomai. Ki a tettes? Miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban? A rózsa neve nem volna tisztességes krimi, ha az olvasó a regény végén (a legeslegvégén) nem kapna választ erre a kérdésre. De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde) regény se volna, ha a válasz nem törpülne el a még sokkalta nagyobb kérdőjelek árnyékában. "Ki a tettes?" Ez a kérdés - figyelmeztet a regényhez írott "széljegyzeteiben" Umberto Eco, a tudós szemiotikaprofesszor - nemcsak a krimiknek, hanem a pszichoanalízisnek és a filozófiának is alapkérdése. A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a "tettesig" sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk. Most először a szerző eredeti rajzaival.