Európa Könyvkiadó strana 110 z 143

A tizenötéves Christopher autista: nagyon sokat tud a matematikáról és a fizikáról, de nagyon keveset az emberi érzelmekről. Nem szereti, ha hozzáérnek, és nem hajlandó megérinteni semmit, ami sárga vagy barna. Űrhajós szeretne lenni, de még sohasem járt a szülei nélkül az utcájukon túl. És alighanem ő a világirodalom egyik legkülönösebb nyomozója - egy este ugyanis a szomszédasszony kutyáját döglötten, vasvillával átszúrva találja a kertben, és elhatározza, hogy kinyomozza, ki ölte meg. Így ke zdődnek Christopher különös kalandjai, melyek során nemcsak a kutya gyilkosának kilétére derül fény, hanem ennél jóval fontosabb dolgokra is, amelyek sok mindent megváltoztatnak mind az ő, mind a szülei életében. Mark Haddon bámulatos beleérzéssel á brázolja az autista fiú végtelenül racionális gondolkodását, sajátos érzelemvilágát, s könyve izgalmas és megható olvasmány lehet gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

Ha volt valaha ember, akinek kalandozásai a nagyvilágban érdemesnek bizonyultak a közzétételre, s a közönség kedvezően fogadta, amidőn közzétette őket, e beszámoló kiadója úgy véli, ezzel sem lesz más a helyzet. E férfiú csodálatos élete fölülmúl mindent (véli), ami nyomtatásban ... Folytatás ›› olvasható, lévén, hogy ember élete aligha lehet ennél változatosabb. S midőn elmeséli történetét, ezt szerényen és komolyan teszi, s az eseményeket hívő lélekre valló módon oly haszon végett mutatja meg, mely haszonra a bölcs mindig is törekszik, nevezetesen, hogy e példa másoknak okulására szolgáljon, és hogy tisztelettel adózzék a Gondviselés bölcsességének életünk bármily forgandóságában. Az Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejfében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

Az 1964-ben született Bret Easton Ellis első, 1985-ben megjelent regénye az akkori amerikai új nemzedék, az -X-generáció- kultikus könyve lett, mely maradandó érvénnyel ábrázolja a gazdag Amerika fiataljainak lelkét, pontosabban lelketlenségét, vagy még pontosabban, a kiüresedettség, a teljes érzelmi sivárság mögött megbújó vágyat egy értelmesebb életre. Egy ennyire fiatal írótól -Ellis húszéves volt, amikor a Nullánál is kevesebb-et írta- egészen rendkívüli az a szikár, póztalan, mesterkéletlen , tökéletesen kiérleltnek tetsző stílus, amellyel elmeséli a Los Angeles-i unatkozó fiatalok mindennapjait, az egymást érő bulikat, az érzelem nélküli szeretkezéseket, a szülőktől való teljes elidegenedést... Vagy azt, ahogy ezek a gyerekek a gazdag rendezők és producerek világát látják... Vagy egy homoszexuális prostituált történetét, aki hasztalan próbál menekülni a helyzetéből... Vagy az események mögött és közben -s persze legfőképpen a regény szereplőinek agyában- parázsló erőszakot, melyne k minden borzalmát Ellis majd az Amerikai Psychó-ban ábrázolja. Részben a Nullánál is kevesebb példájára és ihletésére Amerikában és a világ más gazdag országaiban (nálunk is) hasonló hangulatú regények százai születtek a nyolcvanas-kilencvenes évek gazdag, drogozó, céltalan fiatalságáról, de Ellis könyve volt az első, és művészi erejét tekintve máig is az egyik legnagyszerűbb közülük.

Ármány és szerelem. (Kabale und Liebe.) Don Carlos. (Don Carlos.)Tell Vilmos. (Wilhelm Tell.) A jegyzeteket Györffy Miklós állította össze.

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 ápr ilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához. Ezzel a "vidéki grófkisasszony" - valóságosan és jelképesen is - áttette székhelyét a budai várba, és akarva-akaratlan történel mi szereplővé - személyiséggé, cselekvő tanúvá lépett elő. 1942 augusztusában Horthy István kormányzóhelyettes tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett, s ettől fogva a fiatal özvegy a kormányzó bizalmasaként, szerényen a háttérben maradva egyre fontosabb szerepet játszott: józansága, példás lelki ereje és kivételes érzékenysége nagy hatással volt mindenkire, akivel kapcsolatba került. A háborúba sodródott Magyarország egyre riasztóbb és szinte reménytelennek tetsző helyzetében világos főv el és kitartással mindent megtett a nagyobb tragédia elkerülésének érdekében. A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. E könyv utolsó lapjain az ausztriai Weilheim mellett, Wa ldbichlben búcsúzunk Horthy Istvánnétól, a kormányzóval és feleségével együtt, miután Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták őket. Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú szólal meg a XX . századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye sok döntő momentum és helyzet szemlélője és aktív szereplője volt. Mindaz, amiről most beszél, egy őszinte, tiszteletre méltó személyiség vallo mása, s egyben rendkívül fontos adalék bizonyos történelmi események tisztázásához, hamis legendák eloszlatásához.

A Hiúság Vására 1847. január és 1847. július között jelent meg először, havi folytatásokban. Amikor Thackeray 1846 januárjában kiadójával megállapodott a regény közléséről, a mű címe még ez volt: Regény hős nélkül. Toll- és ceruzavázlatok az angol társadalomról. Ezzel a címmel az író nem volt megelégedve, de csak hónapok múlva - az éjszaka kellős közepén - ötlött fel benne a végleges cím. "Kiugrottam az ágyból - írja Thackeray -, háromszor körülszaladtam a szobámat, s közben ezt mondogattam : Hiúság Vására, Hiúság Vására, Hiúság Vására!" A cím sokkal találóbb, mint az első volt: a regény véglegesre érlelt formájában több és más lett, mint aminek indult: a "toll- és ceruzavázlatok" laza sorozatából szigorú fegyelemmel szerkesztett nagy körképregény alakult a napóleoni háborúk korának Angliájáról, a humoros-szatirikus ábrázolás pedig az erkölcsi tanítás eszköze lett. Szülőhazájában is, de még inkább külföldön az olvasók tudatában a Hiúság Vására forr össze a legszorosabban W. M. Thackeray (1811-1863) nevével. Első magyar fordítása már 1853-ban megjelent, azóta is állandó kedvence a magyar olvasók számos nemzedékének - talán mert átérezzük a mű "örök érvényű" mondanivalóját, amelyet az író a regény záró bekezdésében így fogalmaz meg: "Ó, hiúságok hiúsága! Ki boldog közülünk ezen a világon? Ki kapta meg azt, amire vágyott? És ha megkapta, ki van megelégedve?..."

Andy McGee és Vicky Tomlison átlagos amerikai egyetemisták az 1960-as, '70-es évek fordulóján. Nincsenek jól eleresztve, ezért, kétszáz dollár fejében, részt vesznek egy veszélytelennek ígérkező kísérletben. Később furcsa dolgokat tapasztalnak magukon – különleges képességek jelentkeznek náluk: Andy például gondolati úton képes befolyásolni másokat, Vicky meg akár tíz méterről becsapja a frizsider ajtaját. A fiatalok összeházasodnak, s megszületik kislányuk, Charlie. Charlie azonban már kisbabaként egészen rendkívüli dolgokat művel: ha dühös, mert késik a cumisüveg, nemcsak bömböl, hanem hőt fejleszt maga körül, ami bizony még a plüssmackót is lángra lobbantja. A család egy kellemes kisvárosban éli mindennapjait. Andy angol irodalmat tanít az egyetemen, Vicky háztartásbeli, Charlie már kisiskolás. Ám békés életüket furcsa dolgok zavarják meg: mintha figyelnék őket, sőt talán a telefonjukat is lehallgatják. Aztán egy napon Charlie-t megpróbálják elrabolni. Andy tudja, hogy mindenért a szupertitkos tudományos kutatóintézet, a Műhely felelős, amely annak idején kísérleti nyulaknak használta őket, s most a kislányukat akarja megkaparintani, további kísérletek céljából. E szervezet hidegfejű főnöke és beosztottai semmitől sem riadnak vissza - meggyilkolják Vickyt, és ezzel apa és lánya számára kezdetét veszi a vég nélküli menekülés. Stephen King a hidegháború éveiben írta e művét, amikor a két versengő nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió valóban folytatott tudományos kísérleteket nemcsak a nukleáris, hanem a vegyi és biológiai fegyverek terén is. E végtelen fantáziájú szerző ebből merített ihletet, s így született meg ez a lebilincselő, fordulatos, egyúttal elgondolkodtató regény arról, hogy "jól megvilágított világunkban még mindig rengeteg sötét sarok, ijesztő zug és rés rejtezik".

Karinthy két fantasztikus regénye, az Utazás Faremidóba és a Capillária nagy világirodalmi hagyományba kapcsolódva, Gulliver utazásainak történetét meséli tovább. Faremidó lakói szervetlen anyagokból tökéletessé összeszerelt géplények, akik a romland ó testű emberiséget a Föld betegségének tartják, s zenei hangok segítségével "beszélve" valósítják meg az ideális társadalmat, a szépség és harmónia birodalmát. Az iróniával, humorral átszőtt, mégis kesernyés "útleírás" szerzője méltó folytatója a sw ifti életmű szemléletének.

Gregory és Terry mostohatestvérek, de úgy különböznek egymástól, ahogy csak a szakadt proli különbözhet a kifinomult úriembertől. Gregory egy galériában dolgozik, művelt, gazdag, pimaszul jóképű, egyformán imádják a férfiak és a nők, s ennek megfelelően változatos a szexuális élete. Terry közben valami vacak állásban dolgozik, s valószínűleg onnan is ki akarják rúgni, elszív napi három doboz cigit, mindig vagy részeg, vagy másnapos, és már nem is emlékszik rá, mikor volt utoljára együtt nővel. Nem véletlen, hogy ennyire különböznek: Gregory apja annak idején egy jótékonysági rohamában fogadta örökbe a kis Terryt, miután elárvult: apja megölte a kishúgát (s előtte valószínűleg az anyját is). S hiába kapott elit nevelést, a gyerekkori trauma még mindig benne él, mint ahogy a folytonos megalázottság is, hogy ő csak az örökbe fogadott szegény fiú... s persze a géneket sem lehet becsapni: aki prolinak született, az proli marad. Vagy mégsem? Lehet, hogy Gregory nem is annyira az élet császár

Kenderes (Szolnok megye, Magyarország), 1868. június 18. az induló és Estoril (Portugália), 1957. február 9. a befejező pontja annak a hosszú, csaknem kilenc évtizedes életpályának, amelynek nyolc évtizedéről maga az számol be, aki megfutotta: vitéz nagybányai Horthy Miklós, volt tengerésztiszt, I. Ferenc József király és császár udvari szárnysegéde, flottaparancsnok altengernagy, a szegedi ellenkormány hadügyminisztere, a nemzeti hadsereg fővezére, Magyarországnak 1920. március 1-jétől 1944. október 16-ig kormányzója és "legfelsőbb hadura", a németek, majd az amerikaiak foglya, végül pedig - haláláig - portugáliai magyar emigráns. Életében - s halála után is sokáig, talán mind a mai napig - jó és rossz szándékú legendák övezték személyét: párthíveinek s ellenfeleinek gyakran indulat táplálta, célzatos ferdítései: túlzások és elhallgatások egy- és másfelől. Számvetéséből - emlékiratából -, amelyet öregen, életének utolsó évtizedében készített, talán tisztábban rajzolódik ki alakja, s mi a hosszú évtizedek biztosabb távolából ma már nem minden együttérzés nélkül tekintjük személyes sorsának bizonyos értelemben nemzetével is rokon tragikumát.

Egy Mallory nevű férfi egy koszos lebujba invitál egy mozicsillagocskát, és eladásra kínál neki bizonyos kompromittáló leveleket, amelyeket a hölgy még régebben írt egy link szélhámosnak, közismert kártyásnak és csaló gazembernek. Rhonda Farr azonban nem áll kötélnek, s amikor Mallory távozik, két gyanús zsaru lekapcsolja... Zsarolnak egy hollywoodi rendezőt is, aki Dalmast, a magánnyomozót kéri fel, hogy járjon el az ügyben. Dalmasnak sok minden nem tetszik, és éppen vissza akarja adni a megbí zást, amikor pisztolyos alakok rontanak be a szállodai szobába, és a szó szoros értelmében elrabolják őt kliensétől. De nem jutnak vele messzire... Philip Marlowe-t megkéri az egyik barátja, hogy tartson vele egy kaszinóba, és legyen a testőre egy e stére, mert úgy érzi, hatalmas összeget fog nyerni. Marlowe nem szívesen ugyan, de elkíséri. Amikor aztán a barátja hazaindul a nyereményével, és Marlowe követné, váratlanul leütik. Szomorú hírre ébred, amikor magához tér... A kemény krimi klassziku sának első kisregényei közül válogattunk be négyet kötetünkbe. Közöttük van a legelső is, A zsarolók nem szoktak lőni, amellyel hírnevét megalapozta.

Fülledt nyári szombat délután. Tengerkék ég, égszínkék tenger. Lustán nyújtózik a fövenypart a halkan surrogó, elhaló hullámokba De ezen a napsütötte francia tengerparton, ezen az egyre keskenyedő földsávon francia és angol katonák tízezrei várják szívszorongva a behajózást, az élet lehetőségét. Előttük a tenger, mögöttük a közeledő német hadsereg, felettük a horogkeresztes bombázók: Dunkerque, 1940 júniusa. Ebből a tehetetlen várakozásból ki akar törni egy francia katona, és két nap alatt megjárja a poklot, megpróbál mindent, csak hogy tovább élhessen. Tiszta szerkezet, sodró lendület, lüktető izgalom, mélységes emberiesség teszi felejthetetlenné a 2004-ben elhunyt Robert Merle Goncourt-díjas regényének megrázóan hiteles mondanivalóját.

A Hiúság Vására 1847. január és 1847. július között jelent meg először, havi folytatásokban. Amikor Thackeray 1846 januárjában kiadójával megállapodott a regény közléséről, a mű címe még ez volt: Regény hős nélkül. Toll- és ceruzavázlatok az angol társadalomról. Ezzel a címmel az író nem volt megelégedve, de csak hónapok múlva - az éjszaka kellős közepén - ötlött fel benne a végleges cím. "Kiugrottam az ágyból - írja Thackeray -, háromszor körülszaladtam a szobámat, s közben ezt mondogattam : Hiúság Vására, Hiúság Vására, Hiúság Vására!" A cím sokkal találóbb, mint az első volt: a regény véglegesre érlelt formájában több és más lett, mint aminek indult: a "toll- és ceruzavázlatok" laza sorozatából szigorú fegyelemmel szerkesztett nagy körképregény alakult a napóleoni háborúk korának Angliájáról, a humoros-szatirikus ábrázolás pedig az erkölcsi tanítás eszköze lett. Szülőhazájában is, de még inkább külföldön az olvasók tudatában a Hiúság Vására forr össze a legszorosabban W. M. Thackeray (1811-1863) nevével. Első magyar fordítása már 1853-ban megjelent, azóta is állandó kedvence a magyar olvasók számos nemzedékének - talán mert átérezzük a mű "örök érvényű" mondanivalóját, amelyet az író a regény záró bekezdésében így fogalmaz meg: "Ó, hiúságok hiúsága! Ki boldog közülünk ezen a világon? Ki kapta meg azt, amire vágyott? És ha megkapta, ki van megelégedve?..."

Az esszé séta egy gondolattal. Az ebben a kötetben megjelenő esszék több mint négy évtized újságírói munkájának termései. Nem maradtak benne a szenzációk, amelyeknek már másnap zuhant az értéke, de biztosították a megélhetést. Úgy tűnik, maradandóbbak az észrevételek a pipacsról és a szomorúfűzről, a görbe vonal dicsőségéről vagy éppen egy török szultán vagy kínai császár életéről és koráról. Az esszék több mint a fele eredetileg a Washington Post és a New York Times oldalain látott napvilágot, rövidebb formában vagy egy hosszú cikk részeként. Az esti mesék, amelyek nyomtatásban ebben a könyvben jelennek meg először, vagy igaz történetek, mint a három, Indiában játszódó sztori, vagy játékos kitalációk, mint "A tevetolvaj varázshagymái" Egyiptomból és a fehér dísztök természetfeletti képességéről szóló beszámoló Connecticut államból. A kerti munka alapkérdéseiről, a kertészek egyéniségéről és Amerika meghatározásáról szóló esszék magánvélemények, a szerző vesszőparipái, amelyek inkább vitát gerjesztenek, mint egyetértést. Ugyanez áll a sárkányokkal és a pöszmétékkel foglalkozó eszmefuttatásokra, sőt talán az egész könyvre is. A debreceni születésű Charles Fenyvesi az 1956-os forradalom után disszidált Amerikába. Egyetemi tanulmányait a Harvardon (angol irodalom és antropológia) és a dél-indiai Madrasban (vallásfilozófia) végezte. 1966 óta él Washington környékén; 1990 óta egy farmon. Volt folyóirat-szerkesztő, diplomáciai tudósító és kertészeti kolumnista. Legismertebbek a Washington Post-ban megjelent cikkei és a U. S. News & World Report hetilapban "Suttogások" című, bel- és külpolitikai hírekről beszámoló rovata. Előző könyvei (Mikor kerek volt a világ, Mikor az angyalok túljártak a világ eszén, és Három összeesküvés) történelmi témákról szóltak. De Fenyvesi elsősorban riporter, aki még meseszerű történeteiben is ragaszkodik egyes tények, tájak és tárgyak pontos leírásához. A mindennapi megfigyelés és nem a csapongó képzelet rajzolja meg a kecskék és kutyák, sőt a tyúkok és vadállatok egyéniségét. Az olvasónak kell eldöntenie, hogy meddig tart a riporter tényhű jelentése és hol indul be az időnként féktelen fantázia. Ez nem minden esetben könnyű feladat, de talán nem is fontos ahhoz, hogy élvezzük Fenyvesi színes, gyorsan pörgő és humoros elbeszéléseit.

Arany János már huszonnyolc éves, amikor egyáltalán jelentkezik az irodalmi életben, és harmincegy esztendős korában érkezik el a Toldi nagyon is indokolt sikere. S a művészi fejlődés ettől fogva is szakadatlan, művészete mind gazdagabbá válik. A kötetben három műve található: Toldi, Toldi estéje, Buda halála. A szöveggondozás, a kísérőjegyzetek Keresztury Dezső és Keresztury Mária munkája. A szómagyarázatokat Ferencz Győző készítette.

Génius zločinu, pán strachu, miláčik francúzskych avantgardistov a obľúbenec surrealistov sa vracia. Slávny román Pierra Souvestra a Marcela Allaina položil základy „pulp surrealizmu“ a Fantomas dodnes ostáva najinšpiratívnejším dielom detektívneho žánru. Inšpektor Sureté Juve a mladý novinár Fandor sa pokúšajú dolapiť diabolského zločinca, ktorý je dokonalým stelesnením zla. Parížske podsvetie má nového kráľa, polícia je bezradná, bohatí mešťania sa obávajú o svoje majetky a životy. Podarí sa zastaviť zloducha a odovzdať ho súdu? Ukončí gilotína jeho hrozné výčiny? Dôkladne zamknite dvere, schovajte sa pod duchnu a čítajte príbeh, pri ktorom tuhne krv v žilách.