Európa Könyvkiadó strana 103 z 143

A 16. századi magyar történelmet idézi meg az Egri csillagok. Gárdonyi rengeteg szereplőt, történelmi alakot és írói képzelet által megformált figurát mutat be. Az Egri csillagok Bornemissza Gergely életét jeleníti meg. Az ő sorsának alakulását követ hetjük végig a gyermekkortól megannyi kalandon, a szerelem beteljesülésén át a várvédő katona tetteiig. A regény két részre tagolódik: az ostrom előtti évek és a néhány hetes ostrom. S bár a középpontban Bornemissza áll, a könyv mégis a török ellen k üzdő magyarságnak állít emléket. Az önzetlen hazaszeretet és hazafiság példájával. Az Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az ös szeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára a jánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

Kikészíti egy-két éves gyermeke szüntelen követelőzése, hisztizése és engedetlensége? Aggódik, hogy talán nem fejlődik a megfelelő ütemben? Nem tudja eldönteni, mikor és hogyan szoktassa bilire, milyen játékokat vegyen neki, hogyan bírja rá, hogy éjs zaka aludjon, méghozzá a saját ágyában? Forduljon ismét Tracyhez! "A suttogó titkai" nemzetközi sikert aratott első kötete után itt a folytatás, amely a kisgyermekkor elejének (1-2. év) egyszerre gyötrelmes és örömteli időszakával foglalkozik. Minden kérdést tárgyal, amely ebben az életkorban felmerülhet, továbbá részletes, gyakorlati útmutatást ad a rossz szokások rögzülésének megelőzéséhez vagy a megváltoztatatásukhoz, a hisztizés kezeléséhez és megszüntetéséhez, a fegyelmezéshez és az önfegye lemre neveléshez, az úgynevezett érzelmi intelligencia fejlesztéséhez. Segít a gyermeknyelv "lefordításában", a napirend kialakításában, a játéktevékenység irányításában és a beszédfejlesztésben, mérlegelésre felkínált szempontjaival pedig talán megk önnyíti a nagy döntést: vállaljunk-e még egy gyereket.

A tizenhat éves Leo átlagos kamasz: jól elvan a haverokkal, szeret focizni, motorozni és iPod-ozni. Iskolába csak muszájból jár, a tanárokat afféle kihalásra ítélt furcsa fajnak tekinti, és alig várja, hogy ezt az új történelemtanárnak is a tudomásár a hozza. Az új tanár azonban más, mint pedagóguskollégái. Szemében különös fény gyúl, amikor magyaráz, és különös, lelkiismeretébresztő hatással van diákjaira. Leóban hatalmas erők feszülnek, csak a fehérség fog ki rajta. A fehérséggel, a hiány, a ve szteség színével Leo a szerelem, a szenvedély és a vér színét, álmainak szerelme, Beatrice haja vörösét fordítja szembe. Amikor azonban megtudja, hogy Beatrice beteg, s hogy betegségének valamiképpen a gyűlöletes fehérséghez is köze van, Leo önvizsgá latra kényszerül. Hogyan tovább? Mihez kezd eztán az álmaival, és mihez az erejével? A "Fehér, mint a tej, piros, mint a vér" - a harmincas éveinek elején járó középiskolai tanár, Alessandro D'Avenia első regénye - az elmúlt év talán legnagyobb könyv sikere volt Olaszországban, és tucatnyi nyelvre lefordították már. Megható, de egy cseppet sem érzelgős, könnyű, de egy cseppet sem súlytalan mű - nagyszerű olvasmány.

A hét főbűn máig élő fogalmát a középkorból örököltük. Szinte mindenki hallott már róla, a hét közül legalább néhányat sokan fel tudnak sorolni. Azt azonban, hogy honnan ered, hogyan alakult ki ez a fogalom, és egyáltalán mi volt a célja, hogy milyen szerepet töltött be a középkori kultúrában, általában még a középkori művészet-, irodalom-, vagy művelődéstörténettel foglalkozók sem tudják pontosan. Carla Casagrande és Silvana Vecchio a középkor eszmetörténetének neves kutatói. Könyvük fejezeten ként mutatja be az egyes bűnök történetét, a velük kapcsolatos vélemények és álláspontok változását, illetve a különféle vallási gyakorlatokban betöltött szerepüket, de egyben sajátos körképet is ad a középkori társadalomról: a korabeli felfogásnak m egfelelően mindegyik bűnt egy-egy társadalmi csoporttal vagy jelenséggel hozza összefüggésbe, és az ezekkel kapcsolatos vélekedésekbe is betekintést enged. Így például az irigység az udvarokhoz és az egyetemekhez kötődik, a restség a szerzetességhez, a fösvénység az uzsorához stb. A bűnök kritikája a kortársak számára ezeknek a társadalmi csoportoknak vagy jelenségeknek a kritikáját is jelentette; a társadalomra való vonatkoztatásuk változásai pedig a mentalitástörténet fontos forrásai. A könyv az írott kultúra alacsonyabb regisztereihez tartozó latin és népnyelvű forrásanyagot éppúgy tekintetbe veszi, mint a szűk értelemben vett filozófiát és teológiát, vagy a középkori irodalom olyan közismert alkotásait, mint az Isteni színjáték vagy a C anterbury mesék.

Anne Beddingfeld igazi kalandregény-hősnő: merész, önálló, szép és félárva. Egy baja van csak, a faluban, ahol él, kaland csak a filléres regényekben és a moziban terem. Édesapja halála után azonban Londonba kerül, és tanúja lesz, amint egy férfi ije dtében a földalatti síneire esik és meghal. A halál beálltát megállapító orvos pedig elveszít egy cédulát. De a cédulának naftalinszaga van, mint a halott kabátjának! Mit jelenthet az öt számjegy és a két szó a papírszeleten? És miért akart megnézni a halott egy Temze-parti házat, amit tulajdonosa, Sir Eustace Pedler, bérbe kíván adni? Amikor aztán egy meggyilkolt nőt találnak ebben a házban, Anne akcióba lendül. Nem zavarja, hogy egyedül van, hogy koldusszegény, a gyilkossággal vádolt, titokzat os "barna ruhás férfi" nyomába veti magát. Nyomoz a tetthelyen, a Malomházban, Londonban, óceánjárón, Dél-Afrikában. Megismerkedik egy parlamenti képviselővel, egy társasági szépasszonnyal, Race ezredessel és egy titkárral, aki a Borgiák fő méregkeve rője lehetne külseje alapján. Agatha Christie fiatalkori, könnyed, szellemes kaland-krimijében persze senki sem az, akinek látszik...

"A mondabeli tövismadár csak egyetlenegyszer énekel életében, de akkor szebben, mint a föld bármilyen más teremtménye... ...Egyetlen csodálatos dal, az élete árán. De akkor az egész világ elnémul, őt hallgatja, és Isten mosolyog az égben. Mert a lege slegjobbnak mindig fájdalom az ára... Legalábbis a monda szerint." Colleen McCullough ausztrál írónő világsikert aratott regényét a mondabeli "tövismadár" történetével kezdi. A tövismadár jelkép: a történet hősei - asszonyok és férfiak, a Cleary csa lád tagjai - hasonlóképpen csak egyszer szeretnek, életüket egyetlen szenvedélyes szerelem tölti be, amely meghatározza sorsukat. A Clearyek története Új-Zélandon kezdődik és Ausztráliában folytatódik, ahonnan csak a második világháború szörnyű esemé nyei sodornak el egy-egy családtagot a jó öreg Európába. A Cleary család a gyönyörű ausztrál tájakon küzd a boldogulásért az anya vezetésével. Fee erős egyénisége szilárd erkölcsi alapon áll, mindent megtesz a családjáért, élete a kötelességteljesíté s mintaképe. Gyermekeit mégsem tudja megóvni a keserves csalódásoktól, és a ragyogó napsütötte táj is kiszámíthatatlanul szeszélyes - hirtelen támadt, kegyetlen bozóttűz ragadja el egyik fiát... A két női főszereplő: Fee és Maggie - anya és leánya - élete a sors különös játéka folytán hasonlóvá válik egymáshoz, mindketten olyan férfit szeretnek, akitől a társadalom elválasztja őket, s a szerelmükből született gyermekek feje fölött a tragédia sötét árnya lebeg... Colleen McCullough regénye, a Tö vismadarak, az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb könyvsikere volt világszerte, s a belőle készült televíziósorozat, amely elénk varázsolja a fordulatos eseményeket, csak növelte a könyv iránti érdeklődést.

"Üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából" - írja a naplójába Winston Smith, a lázadó, a gondolatbűnöző, aki nem hajlandó elismerni, hogy a 2x2 a Párt akarata szerint lehet három vagy öt. T alán valóban -csak- keserű üdvözlet lesz ez a regény a jövőben, örök emlékeztető a totalitárius XX. századra, és persze szellemes szatíra, mint a nagy példakép, Swift Gulliver-e. Talán. De most még a zsigereinkben érezzük, mit jelent a Nagy Testvér, a gondolatbűn, a gondolatrendőrség, az újbeszél, a duplagondol; s az óceániai Párt három jelmondata is hátborzongatóan ismerős: A háború: Béke A szabadság: Szolgaság A tudatlanság: Erő S bár sok mindent be tudunk helyettesíteni a történelem valós ala kjaival, eszméivel, intézményeivel, ebben a regényben mégis az írói fantázia a leglenyűgözőbb; 1948-ban, betegen, kiábrándultan Orwell olyan regényvilágot alkotott, amely borzongató realitásával rabul ejti az olvasót akkor is, ha közben könnyedén - t alán túlságosan is könnyedén - azt mondja: Orwell jóslata, hála istennek, nem teljesedett be.

Változatok Mikes György /alias George Mikes-re/: Werner Lansburgh berlini újságíró (1912-1990) nem is a legrosszabb változata megbritesedett egykori honfitársunknak, aki oly nagy sikerrel oktatta a kontinentális érdeklődőknek az angol mentalitást. Ug yanezt teszi számtalan kiadást megért könyvében a németből svéddé, majd angollá -avanzsált- Lansburgh, sőt tesz még ennél többet is: angolul tanítja -könnyen, gyorsan- Drága New-see-ját, szíve választottját. A lányt ostromló leveleiben először is önb izalmat önt a kis hölgybe: angolul igenis meg lehet tanulni, s a gátlásos kezdő nem is sejti, mennyit tud máris. És fő az ötletesség: ha nem tudunk egy szót, tekerjünk ki és vessünk be egy nemzetközit, találjunk ki vadonatújat, de olykor egy nyögés i s megteszi - lásd a Churchill-anekdotát. Lansburgh sziporkák, sztorik, pikáns kalandok özönével szórakoztatja és alakítja a maga képére és hasonlatosságára - vagyis anglománná - a vállalkozó kedvű olvasót, aki valóban játszva tanulja meg, hogy pl. mi t jelent a -podger- szó.

A "ferde ház" egy angol gyerekversben szerepel. Ezt a versikét idézi Sophia Leonides az udvarlójának, Charles Haywardnak, amikor a családjáról beszél. Charles és Sophia Egyiptomban találkoznak a második világháború alatt. Nem akarnak összeházasodni, amíg tart a háború, de amikor véget ér, a fiú azonnal megkeresi a lányt. Furcsa családba csöppen. Sophia nagyapja, Aristide Leonides a "sanda ember", aki "görbe útjain" jár, és aki a "ferde ház" ura, ahová egész családját összegyűjtötte. Ott él másod ik felesége, a sógornője, két fia, a feleségeik, a nagyobbik fiú gyerekei - és mind az ő pénzén. Amikor Aristide Leonidest meggyilkolják, nincs hiány gyanúsítottban. Szerencsére Charles édesapja a Scotland Yard egyik vezetője, így a szerelmeseknek hi vatásos segítségük van a nyomozásban. Szokás szerint mindenki gyanús, és a hullák száma emelkedik... Agatha Christie egyik legkedvesebb krimije volt ez. A burjánzó mese, a remek karakterek és a szokásosnál is meglepőbb megoldás ismeretében ez érthet ő.

Ez a két boldogtalan házasság történetét elbeszélő és elemző, lélektani megfigyelésekben gazdag, szinte pszichológiai tanulmánynak is beillő kis remekmű voltaképpen a szenvedély regénye. Narrátora, Dowell, a megcsalt férj, egy jámbor, meglehetősen sz entimentális és a vakságig hiszékeny amerikai kvéker milliomos, visszaidézi az angol Ashburnhamékkel való viszonyuk tíz esztendejének eseményeit, ám amikor leül, hogy megírja a történteket, még nem tud mindent, nem is emlékszik tisztán mindenre, emlé kei közt nem látja még az összefüggéseket. Ahogy fejezetről fejezetre előbbre halad az elbeszélésben, részben a természetes asszociációk, részben az elbeszélés során történő újabb események hatására egyre szélesebb, koncentrikus körökben elevenednek fel és kapcsolódnak össze emlékei, világosodnak meg addig homályos mozzanatok, rejtett rugók és összefüggések. A világ legszomorúbb történetében semmi sem az, aminek elsőre látszik: Dowell előtt ugyanakkor tárul fel a meztelen igazság a maga iszony ú teljességében, amikor az olvasó előtt. Ford Madox Ford eredeti nevén Ford Hermann Hüffer (18731939) német származású angol író, Joseph Conrad tanítványa és munkatársa volt. Hatalmas, mintegy hetvenöt kötetnyi életműve regények, versek, viss zaemlékezések, esszék, életrajzok, útirajzok, kritikai tanulmányok ellenére halála után neve hosszú időre feledésbe merült, s csak az 1960-as évek elején fedezték fel újra, elsősorban nagy csodálójának, Graham Greene-nek köszönhetően. Ford életművé nek legtökéletesebb darabja, A jó katona csaknem fél évszázaddal első magyar megjelenése után lát ismét napvilágot.

A tehetséges festő, Robert Oliver késsel esik neki egy washingtoni múzeumban egy impresszionista festménynek, de időben lefogják. A rendőrök az állami elmegyógyintézetbe viszik, amelynek az igazgatója rátelefonál magánintézményt fenntartó kollégájára , átvállalná-e a beteget. Marlow doktor nemcsak pszichiáter, hanem szabadidejében festő is. Komoly szakmai kihívásnak érzi az esetet, vállalja hát. A festő megérkezik, és egy napon belül megnémul. Ettől kezdve csak ceruzával-ecsettel kommunikál a vil ággal. Állandóan egy szép nő arcképét festi régi modorban, mint a korai impresszionisták, és francia nyelvű leveleket őriz féltékenyen. Az orvos megpróbál kapcsolatba lépni betege családjával, hogy megfejtse a rejtélyt: miért akar tönkretenni egy műa lkotást egy alkotó? Kostova, "A történész" szerzője, több mint száz évet felölelő nagyregényt írt az alkotásról és arról az árról, amit az alkotók tehetségükért fizetnek.

"Mennyi minden megváltozna, ha élvezni tudnánk kincseinket, olyannak, amilyenek!" Demián, e könyv fiatal páciense számos terápiával próbálkozott már. Úgy érzi, valami baj van vele, mert szüleivel, barátnőjével és munkatársaival is folyton problémákb a ütközik; és szeretné minél jobban megismerni önmagát, s választ találni az élet nagy kérdéseire is. Csupa kíváncsiság, csupa elégedetlenség, csupa lázadás, csupa útkeresés Talán azt kell megtanulnia, hogyan tudná végre önmagát elfogadni. Legújabb terapeutája, Jorge először idegesíti, de azt rögtön látja, hogy ő más, mint a többi. A doki igazán egyedi módon segít neki választ és megoldást találni mind újabb kérdéseire: minden egyes alkalommal elmesél neki egy történetet. Van köztük klasszik us és modern meseadaptáció, van tibeti, talmudi, szúfi, hindu fabula éppúgy, mint nagy írók elbeszéléseinek feldolgozása és a szerző által kitalált történet. Csupa olyan mese, amely mindannyiunknak segíthet abban, hogy jobban megértsük kapcsolatainka t és félelmeinket. JORGE BUCAY argentin pszichoterapeuta könyveiből emberek százezrei merítenek erőt és bölcsességet életproblémáik megoldásához. Az Életmesék 1994-ben jelent meg először, s ezzel kezdődött Bucay bámulatos sikere először Latin-Amer ikában, majd szerte a világban.

A francia bestsellerszerző, Christian Jacq Ramszesz-pentalógiá-jának második kötetében az olvasó nyomon követheti az egyiptomi Újbirodalom talán legnagyobb s kétségkívül legismertebb fáraójának, II. Ramszesznek további élettörténetét. Széti halála ut án kisebbik fia és kijelölt utódja, Ramszesz lép a trónra. Az ifjú fáraónak számtalan próbát kell kiállnia, mire megszilárdítja hatalmát, de először is saját kételyein, félelmein, kishitűségén kell úrrá lennie: vajon méltó és alkalmas-e az emberfelet ti feladatra, majd vetélytársait és ellenségeit kell legyőznie, akik nyíltan vagy a sötétben, a háttérben meghúzódva ármánykodnak ellene, nem riadva vissza semmilyen eszköztől, tőrtől, méregtől, fekete mágiától... Ám az ifjú fáraónak segítői is vanna k, gyermekkori barátai, Améni, a törékeny fizikumú, de rettenthetetlen lelkű, fáradhatatlan írnok, Szétau, a félelmet nem ismerő, a természet és tudomány titkaiban jártas kígyóbűvölő, és a Ramszeszhez hasonlóan szenvedélyes és zabolátlan héber Mózes - és mindenekelőtt maguk a nagy hatalmú, titokzatos egyiptomi istenek, akiknek a jóindulatát Ramszesz gigantikus vállalkozással, az évmilliók templomának a felépítésével igyekszik megnyerni. Mint egy frissítő fürdőbe, úgy merül alá az olvasó Egyiptom mesés világába, ahol istenek és emberek tökéletes szimbiózisban élnek egymással, ahol e világi és túlvilági között szabad az átjárás, ahol minden megtörténhet és meg is történik, egyik fantasztikus fordulat, egyik hátborzongató kaland a másikat köve ti, ahol a hősök minden próbát kiállnak, ahol az emberi istenivé magasztosul és az isteni emberivé lesz.

Mélységesen mély a múltnak kútja, kimeríthetetlen az emberi emlékezetnek tárháza. Van hát hová alászállania, van honnan merítenie Christian Jacqnak, a mai francia irodalom egyik legsikeresebb bestsellerszerzőjének, a történelmi kalandregények legnéps zerűbb művelőjének. Jacq szinte valamennyi regényében az ókori Egyiptom oly sok író képzeletét megihlető mesés-misztikus világát támasztja fel. Monumentális Ramszesz-pentalógiá-jában az Újbirodalom harmadik fáraójának, II. Ramszesznek a korába kalauz olja az olvasót, annak az uralkodónak az élettörténetével ismertet meg, akinek kemény küzdelmek árán sikerült újra naggyá tennie Egyiptomot, visszaadnia e csodás birodalom hajdani fényét-dicsőségét. Ám a sorozat első kötetében Ramszesz még csak tizen négy éves ifjú, akinek testet és lelket próbáló tettekkel kell bizonyítania apja, Széti, Egyiptom nagy hatalmú ura előtt, hogy mindenkinél - főleg ravasz, számító, képmutató fivérénél - alkalmasabb az emberfeletti feladatra, Hórusz isten földi megtes tesítőjének, a fáraó posztjának a betöltésére. Az ifjú herceg apja kívánságára megküzd a vad bikával, részt vesz a legádázabb külső ellenség, a hettiták elleni harcban, a núbiai lázadás leverésében, hajózik a Níluson, vadászik a sivatagban, dolgozik írnokként, aranybányászként, halászként, jár a szentélyek, templomok legrejtettebb termeiben, a luxori, karnaki építkezéseken, miközben ezer veszély leselkedik rá e hol kalandregénybe illően izgalmas és fordulatos, hol misztikusan sejtelmes és hátbor zongató, hol kristályosan tiszta és andalítóan érzelmes regényben.

A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő, nagyszabású regényfolyam kilencedik kötetében ismét Pierre Emmanuel de Siorac, XIII. Lajos bizalmasa, az éles eszű, nemes lelkű, fiatal kora ellenére nagy műveltségű ifjú lovagi és szerelmi kalandjairól olvashatunk. Siorac nem csak szemtanú: részt vesz az összeesküvésben, amely Medici Mária, az anyakirályné kegyencének, Concininek a meggyilkolásával végre tr ónra juttatja az addig félreállított, megszégyenített, sokat csepült gyermekkirályt. De vajon a hatalom megragadása elég-e az uralkodói méltósághoz? Győzi-e feladatát, helyt áll-e az ifjú Lajos, mikor az országnagyok széthúzása, a hugenották dölyfös becsvágya, anyja intrikálása szüntelen veszélyt jelent trónjára, s házassága, utódlása körül sincs minden rendben? Ám egyvalakire minden körülmények között számíthat, hősünkre, aki szolgálatai és hűsége jutalmául megkapja az Orbieu grófja címet és te ljes jogú tagja lesz a királyi tanácsnak. A legtöbbet mégis azzal nyeri, hogy nyitott szemmel és füllel jár-kel a világban, és érdekesebbnél érdekesebb ismeretségeket köt. Egy éles eszű és éles nyelvű szobalánytól alkalomadtán éppoly sokat tanulhat, mint a zseniális politikustól, az agyafúrt Richelieu bíborostól. Az újdonsült gróf tanul is szorgosan, és így egyre jártasabb a szerelem és a politika dolgaiban

Miss Marple Londonban találkozik régi barátnőjével, akivel fiatal lány korukban együtt jártak iskolába Olaszországban. Ruth Van Rydock dúsgazdag amerikai asszony, aki szokásos évi európai körútján Angliába érkezik. De nemcsak az emlékeket akarja fele leveníteni: aggódik húga, Carrie Louise miatt is. Carrie Louise férje fiatalkorú bűnözők átnevelését tartja élete céljának, ennek megfelelően alakította át a birtokát is. Ruth szeretné, ha Jane Marple elszegényedett úrinő képében látogatást tenne Sto nygatesben és kiderítené, mi folyik ott. Miss Marple el is megy, és néhány napon belül természetesen gyilkosság történik. Miss Marple úgy érzi magát, mint gyerekkorában a cirkuszban, nem tudja, mi valódi és mi bűvésztrükk. Sikerül-e kétszáz bűnözőpal ánta és a kiterjedt család számos tagja közül kiválasztani a gyilkost, mielőtt újabb tragédia történne? Megtudhatják Miss Marple egyik legbonyolultabb esetéből.