Európa Könyvkiadó strana 104 z 143

Oliver Stone arra tette fel az életét, hogy leleplezze az amerikai politika legfelsőbb köreiben folyó törvénytelen üzelmeket. A magát Teve Klubnak nevező különös csapat vezetőjeként tiszteletet és félelmet vívott ki mindazok körében, akikkel összehoz ta jó vagy rossz sorsa - szerzett magának barátokat, de félelmetes, nagy befolyású ellenségeket is, akik bármire képesek annak érdekében, hogy titkaik ne kerüljenek napvilágra. Annabelle Conroy, a Teve Klub tiszteletbeli tagja nemzedékének legzseniál isabb svindlere, aki tökélyre fejlesztette az átverés művészetét, egy dühtől tajtékzó kaszinótulajdonos elől menekül - potom negyvenmillió dollárt csalt ki tőle. A klubtagok mindent félretéve összefognak Annabelle védelmében, vezetőjük figyelmét azon ban hamarosan egy másik félelmetes ellenfél vonja el a feladattól: hajdani CIA-egységének tagjait egyre-másra legyilkolja valaki, és csak idő kérdése, mikor kerül sor Stone-ra. David Baldacci, a thriller nagymestere ezúttal is hajmeresztő, elgondolk odtató, humoros és letehetetlen regényt ad kezünkbe "A Teve Klub"-ban és "A gyűjtők"-ben megismert fura társaság történetének harmadik, de önálló regényként is megálló kötetével.

1865. Véget ért az amerikai polgárháború. Tizennyolc évvel azután, hogy New Yorkban kikötött az éhínség elől menekülő íreket az Újvilágba szállító A Tenger Csillaga, két utasának lánya Louisianából elindul a letarolt országban. Eliza Duane Mooney a k isöccsét keresi, akit négy évvel azelőtt látott utoljára, amikor százezer gyerektársához hasonlóan katonának állt. Sorsa azóta rejtély, de mint később kiderül, egészen rendkívüli. Kettejük története összefonódik egy másik ír, James O'Keeffe tábornok életének alakulásával, aki kormányzóként próbál rendet tartani egy Megváltás Zuhatag nevű városkában és környékén, s közben elkeseredett csatát vív szépséges feleségével, különféle banditákkal, elöljárókkal és a múltjával. Joseph O'Connor ismét doku mentumok, levelek, balladák, újságcikkek, interjúk és különböző narrátori hangok révén idézi meg a kort, és ezekből a darabkákból mint valami irodalmi képkirakóból illeszthetünk össze egy lenyűgöző történelmi tablót. De ez a puzzle kitartó játékosokn ak való, mert nem egykönnyen mutatja meg magát ez a különleges mestermű. Az elmúlt évek egyik legnagyobb világsikere, "A Tenger Csillaga" és a "Megváltás Zuhatag" egy tervezett trilógia első két kötete.

"A vér a torkából csurgott - hangtalanul és kérlelhetetlenül, hogy aztán az ujja végén megalvadva, ilyen különös, jégcsapra emlékeztető alakzatot vegyen fel. A szeme elérhetetlen távolságból nézett rám. Az idő mélyéről. Ezek a szemek nem láttak. Mag ukba zárkóztak. Egy ősi ház ablakai voltak, melyek soha nem nyílnak ki, pedig nem rejtenek titkokat. Közben, azt hiszem, valahonnan messziről még mindig éreztem egy angol kert nyári illatát, a szagos bükkönyt, a napsütötte fal előtt ringó érett nekta rint. Ügyetlenül hátranyúltam, és a kulcsot, mely akkora volt, mint egy franciakulcs, elfordítottam a kredencajtó nagyságú zárban. Csikorogva kattant a zár, de nem nevettünk. Inkább ittunk. Még le se tettem a poharat, amikor már olyan szorosan simult hozzám, hogy elakadt tőle a lélegzetem. Édes, vad illata volt a bőrének, mint a tavaszi vadvirágoknak a réten, a tűző nap alatt az én távoli hazámban. Égett az ajkunk, s szinte összeolvadt. Aztán neki kinyílt az ajka, a nyelvét a fogsoromra nyomta, és a teste vonaglani kezdett. - Kérem - mondta elszoruló torokkal, s száját a számra tapasztva. - Kérem... Ez csak egyféleképp végződhetett..." A kötet elbeszélései azonban éppenséggel sokféleképp végződhetnének. Rendhagyó írások ezek a kemény krimi királyától: egy lovagias szállodai detektívről, Philip Marlowe-ról és a maffiáról - meg egy mindent eltüntető bronzkapuról, egy láthatatlanná tevő porról és egy szó szerint valószínűtlen, vadromantikus angliai nyárról. És kiderül, hogy Raymond Chand ler minden műfajnak mestere.

"Halálüvöltés. Az életlen szekerce olyan erővel sújtott le, hogy egyetlen, pontosan kimért mozdulattal elválasztotta a nyaktól a női fejet. Ezúttal a hajkorona sem akasztotta meg a lendületét, mint az imént, a fiatalabb nőnél. A kontyos asszonyfej a kút kőkávájáról a földre esett." 1848 után Európát elborította a forradalmak törmeléke. Az emigrációra kényszerülő magyarok vagy Törökországba menekültek, mint Kossuth és a hozzá közel állók, vagy Amerika, illetve a kontinens liberális városai, London, Párizs, Brüsszel és Genf felé vették az irányt. A negyvennyolcasok jelentős része afféle hivatásos szabadságharcossá lett, és Garibaldi oldalán vagy az amerikai polgárháborúban tüntette ki magát. Idővel akadt, aki hazatért, mások új hazát választottak. A megszállottak és hitükvesztettek között hamar lábra kapott a spiritizmus szenvedélye - felfordult világuk bizonytalanságaira az irracionálisban kerestek választ. Az asztaltáncoltatás Amerikából induló hóbortja a magyarok körében különös erővel hatott. Sokan akartak így értesülni családtagjaik hollétéről, mások arról faggatták a megtorlás mártírjainak szellemét, hogy milyen jövő vár Magyarországra. A "Nyughatatlanok" rendhagyó történelmi regény. A forradalom Európában szétszóródó emigránsai közé, 1853-54 Franciaországába és Belgiumába vezeti az olvasót. Hősei nyughatatlan lelkek: két gyermekkori jó barát, egy hajdani rendőrspicli, egy szebb napokat látott skót nevelőnő, egy asztaltáncoltató magyar bárónő és médiumi képességekkel rendelkező francia komornája, egy szabadságharcosokért rajongó angol lady, két hűséges bajtárs - és a szabadságharc kísértetei.

A suttogó sorozat első két kötetének (A suttogó titkai I. és II.) megjelenése után Tracy Hogg hihetetlenül népszerű lett szerte a világon, és rengetegen fordultak hozzá tanácsért. Összegyűjtötte a leggyakoribb gondokat, és ebben a könyvében még részletesebb magyarázattal kísérve, még több példával, még gyakorlatiasabb megközelítéssel, újabb ötletekkel oldja meg őket. Az olvasók kérésének megfelelően több benne a táblázatokban összefoglalt tudnivaló, az életkori bontás, a mintaétrend, a mintanapirend stb. Elsősorban a problémák nagy hármasára, az alvásra, az evésre és a viselkedésre összpontosít az előző két kötetben kifejtett elvek és filozófia alapján, esetenként továbbfejlesztve vagy felülvizsgálva őket, de foglalkozik az érzelmi neveléssel, a szobatisztaságra szoktatással, a hisztivel és a különböző félelmekkel is. Most bepillanthatunk Tracy fejébe, hogy lássuk, ő hogyan elemzi a problémákat, milyen kérdéseket tesz föl, hogyan állítja össze a megoldás tervét, és arra is megtanítja az olvasót, miként igazíthatja a módszereket a saját gyermekéhez, továbbá mit tegyen, ha úgy érzi: "az én gyerekemnél ez nem válik be". Akik már járatosak valamennyire a "suttogásban", de maradt problémájuk, most elvégezhetik a mesterkurzust; akik még nem ismerik Tracy gyermeknevelési filozófiáját, azok előtt most egy egészen új világ tárul föl.

Sir Claud Amory, a világhírű fizikus telefonon arra kéri Poirot-t, keresse fel a hétvégén vidéki házában, mert "pokolian kínos helyzetben van". A tudós az "atom bombázásával" foglalkozik, és sok kísérlete végén birtokában van immár a képlet, mellyel új tömegpusztító fegyvereket lehet kifejleszteni. Természetesen mire Poirot megérkezik, már egy hulla várja. Klasszikus Agatha Christie-helyzet: zárt helyen elkövetett bűntény, a család minden tagja és minden alkalmazott gyanús. A kis belga munkáját két kedves, régi ismerős segíti: Hastings kapitány és Japp felügyelő. A végére természetesen kiderül, ki gyilkolt a titkos képletért. Agatha Christie 1930-ban bemutatott színdarabját Charles Osborne dolgozta át regénnyé. A könyv, más fordításban, más, régebbi eredeti angol verzió alapján, ugyanezen a címen megjelent már más kiadónál.

Czeslaw Milosz (1911-2004) a vilnai Báthori István Egyetemen végzett, ott kapcsolódott be a szellemi életbe. Ez a város volt a lengyel-litván Jagelló-mítosznak és az oroszok III. Róma-mítoszának ütközőpontja: a Litván Nagyfejedelemség nemzetiségi, felekezeti és kulturális sokszínűsége állt szemben a cári birodalmi eszmével, majd a sztálini és a hitleri totalitarizmussal. Az avantgárdot felváltó katasztrofista irányzatba sorolt fiatal költő baljós előérzetekkel tekint a jövőbe, és félelmei hamarosan valóra válnak: sok évszázados kulturális értékek pusztulnak el, városok dőlnek romba, a birodalom hatalmas eurázsiai térségei pedig szinte egész nemzeteket nyelnek el. Amikor a háború után Milosz diplomataként Amerikába, majd Franciaországba került, azt látta, hogy a sértetlen régi világ háborítatlanul éli a lerombolt Varsó lakói számára már elképzelhetetlen XIX. századi életét. Ezért 1951-es emigrációja után először arról akart beszámolni, miért mások a német és az orosz területek közt lévő, mindkét totalitarizmust elszenvedő régió történelmi tapasztalatai, hogyan fosztja meg a birodalom a térséget ezeréves identitásától, és milyen szerepet játszik ebben az az értelmiség, amelynek az lett volna a feladata, hogy a háború után helyreállítsa a kulturális folytonosságot. Milosz főként azt vizsgálja, hogy a megszállt országok értelmisége - különös tekintettel a négy kiemelt lengyel íróra - hogyan tagadja meg ezt a küldetését, és hogyan válik a kommunista diktatúra eszközévé. A fordulatot Witkiewicz Telhetetlenség című regényéből vett metaforával narkotikus átprogramozásként írja le. Az új világnézet minden kételytől megszabadít, és pontosan kijelöli az értelmiség helyét a társadalomban. A lengyel esszéiskola csúcsteljesítményei a XX. század középső évtizedeiben születtek. Közülük a legismertebb éppen "A rabul ejtett értelem", a közép-európai posztkolonializmus legnagyobb klasszikusa, amelyet a megírása óta eltelt több mint fél évszázad alatt Indonéziától Jugoszláviáig a világ legkülönbözőbb tájain olvastak azzal a szándékkal, hogy kulcsot találjanak benne a diktatúrák megértéséhez.

A második világháborúról szóló több nagy sikerű könyve után (Az európai világháború 1939-1941, Öt nap Londonban - 1940. május, A párviadal), John Lukacs legújabb írásaiban ismét e kimeríthetetlen témával foglalkozik. A könyvben szereplő esszék a XX. század legjelentősebb történelmi eseményének máig is tisztázatlan kérdéseit fejtegetik. Lukacs újból elemzi Hitler titokzatos személyiségét, és keresi néhány döntésének rejtélyes mozgatórugóit. Miért késlekedett Dunkerque-nél? Miért támadta meg a Szovjetuniót s lépett hadba az Egyesült Államok ellen is? Miért folytatta a háborút a végsőkig, amikor bizonyíthatóan tisztában volt vele, hogy már nem nyerheti meg? Lukacs izgalmasan számol be a német atomkutatás egyik epizódjáról, valamint Heisenberg és Bohr koppenhágai találkozásáról s annak következményeiről - választ keresve a kérdésre, hogy miért veszítette el Németország az atomfegyver kifejlesztéséért vívott versenyt. S amint a kötet címe is mutatja, a szerzőt ezúttal leginkább a háború "örökségének" kérdése foglalkoztatja: elkerülhetetlen volt-e a hidegháború, s milyen félreértések vezettek mind Amerika, mind a sztálini Szovjetunió részéről ahhoz, hogy Európa több mint negyven évre tragikusan kettészakadt? John Lukacs ezúttal is színesen, olvasmányosan mesél, miközben számos új elképzelést is felvet a XX. századi történelem tudós kutatói számára.

Szabó Magda kézírásos hagyatékának talán legbecsesebb része a Liber Mortis (Halottaskönyv) címet viselő, 1982. május 25-étől 1990. február 27-éig vezetett napló. 1982. február 26-án halt meg Szobotka Tibor író, műfordító, irodalomtörténész, az imádott férj, Szabó Magda szemében a mellőzött és legalább posztumusz jóvátételt érdemlő zseni, s a napló - a magára maradt asszony és írótárs rögzített belső monológja - a gyászmunka megrendítő, intim, vallomásos dokumentuma, amely egy már-már mitológiai szerelemnek állít emléket. Szabó Magda hitt a halottak jelenlétében, az e világ és a túlvilág közötti átjárásban, és úgy beszél a naplóban Szobotkához, mintha ő hallaná, még ha nem válaszol is. Újra meg újra felidézi az együtt töltött harmincnégy év szépséges és fájdalmas eseményeit, felejthetetlen pillanatait; újra meg újra kinyilvánítja halálvágyát, létének értelmetlenségét, de ugyanakkor okot is talál a továbbélésre: feladatának tartja a holtában is jelenlévőnek érzett társ életművének gondozását, s ez ad neki erőt a folytatáshoz

A kötetben Kosztolányi Dezső legjobb íróportréinak válogatását olvashatjuk. "Kosztolányi életében nem jelent meg tanulmányainak, esszéinek gyűjteménye, csak halála után adta ki irodalmi tárgyú írásai egy részét Illyés Gyula a "Lenni vagy nem lenni", a "Lángelmék" és a "Kortársak" köteteiben. A "Könyvek és lelkek" szerkezete is ennek alapján épül fel. A régi magyar irodalom nagyjait felelevenítő írásokat a világirodalom klasszikusairól készített arcképek követik, majd a modern szerzőkről szóló esszék, melyekben kortársait jellemzi a költő. Bár kötetünk válogatás, arra törekedtünk, hogy összegyűjtsük a legfontosabb és legátfogóbb, ma is élő kérdéseket érintő értekezéseket, melyekben az írónak volt tere érdemben elmondani véleményét. A szöveget mai helyesírással közöljük, meghagyva azonban Kosztolányi sajátos szóhasználatát és néhány központozási jellegzetességét. A "Könyvek és lelkek" nemcsak az irodalom iránt érdeklődőknek nyújt élvezetes olvasmányt, hanem különös életutak és művészi pályák együttes alakulását is tanulmányozhatja az alkotói sorsokra kíváncsi olvasó." (Fráter Zoltán)

Chester's Mill békés kisváros. Ezt legfeljebb Dale Barbara, iraki veterán, most gyorséttermi szakács vonná kétségbe, aki összetűzésbe keveredett a városka legnagyobb hatalmú emberének a fiával és a barátaival. Szerencséje volt, mert a rendőrfőnök nem a befolyásos apának hitt, hanem neki. De Barbie tanult a történtekből: úgy dönt, továbbáll. Olyan sok a hasonló kisváros, és közepesen sült hamburgert készítő szakácsra mindenhol szükség van. Számításába egyetlen hiba csúszik - a Búra, amely váratla nul, a derült égből ereszkedik alá, és elvágja Chester's Millt a külvilágtól. És ahogy az emberek lassan felfogják, hogy a láthatatlan, de nagyon is valóságos akadály ott van és ott marad, kiderül, hogy Chester's Mill nem is olyan békés hely. Stephe n King felejthetetlen figurákat teremt ebben a regényében is. A város három tanácsosa, a helyi újság szerkesztő-tulajdonosa, két lelkész - egy férfi és egy nő -, a városi kórház személyzete, a rendőrség állománya mind fontos szerepet játszanak, ki jó t, ki rosszat. És nincs mód elmenekülni a városból...

Néhány óra múlva felébredt, vagyis inkább felriadt. Tudta, hogy mi ébresztette fel - egy hangos nyögés, szinte kiáltás, valahonnan egészen közelről. És a következő pillanatban harsányan megszólalt egy csengő. Poirot felült, és meggyújtotta a lámpát. Most vette észre, hogy a vonat áll. Valószínűleg egy állomás. A kiáltás megijesztette. Emlékezett rá, hogy a szomszéd fülke Ratchetté. Felkelt, és kinyitotta az ajtót, éppen akkor, amikor a kalauz végigsietett a folyosón, és bekopogott Ratchett ajtaján. Poirot résnyire nyitva hagyta az ajtót, és figyelt. A kalauz még egyszer kopogtatott. Megszólalt egy csengő, és egy távoli fülke ajtaja fölött kigyulladt egy lámpa. A kalauz hátrapillantott. Ebben a másodpercben megszólalt egy hang a szomszéd fülkében franciául: - Semmi baj. Tévedtem. - Rendben van, monsieur. A kalauz elsietett, és bekopogott azon az ajtón, amely fölött égett a lámpa. Poirot megkönnyebbült szívvel visszabújt az ágyba, és eloltotta a villanyt. De előbb még megnézte az óráját. Nulla óra harminchét perc volt.

A XVI . és XVII . századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő, nagyszabású regényfolyam nyolcadik kötetében ismét találkozhatunk a narrátor-főhőssel, az ifjú, művelt Siorac lovaggal. A kalandvágyó, heves vérű kamaszból időközben a király belső szolgálatára rendelt első nemesúr, érett férfi lett, aki apja nyomdokain haladva legfőbb céljának a kis király, XIII. Lajos odaadó szolgálatát tartja.A gyermekkirály alig kilencéves, amikor apját, IV Henriket orvul meggyilkolják. A regény azt a hétéves időszakot meséli el, amely Medici Mária régensségével kezdődik, s az ifjú Lajos fegyvertényével ér véget: a király visszaszerzi zsarnok anyjától a hatalmat, meggyilkoltatva kegyetlen és kapzsi kegyencét, a firenzei Concino Concinit.Merle sok melegséggel, gyengédséggel, megértéssel mutatja be a mostoha sorsú gyermekkirályt, akit a szívtelen királyné és romlott, minden aljasságra kapható környezete gyámoltalan, gyermeteg ifjúnak, már-már gyengeelméjűnek próbál feltüntetni, holott Lajos éles eszű, megfontolt, talpraesett fiatalember, és igazat mond, amikor a regény végén kijelenti: „Szeretnek a franciák. Jó királyuk leszek.”

Hol is található a lélek? Hol lakozik?" Ezzel az örök kérdéssel indítja könyvét Eduardo Punset, majd először is annak a nagy tizenhetedik századi tudósnak, a "különc Thomas Willis doktornak" a történetét ismerjük meg, aki elsőként érvelt amellett, hogy "a lélek húsból van, és az agyunkban található". Azóta élünk a "neurocentrikus" korban, s bár a tudat, ahogy Einstein mondta, "továbbra is az emberiség egyik nagy talánya", a modern idegtudományoknak, az evolúciós biológiának, a kognitív pszichológiának és számos kapcsolódó tudományágnak köszönhetően ma már sokkal többet tudunk róla. Ezt a szerteágazó ismeretrendszert összegzi a világ jeles tudósainak segítségével a szerző: vizsgálja az agy kialakulásának evolúciós folyamatát, a tudatos gondolkodás és az ösztönös döntések szövevényes kapcsolatát, a mesterséges intelligencia létrehozása érdekében folytatott kutatásokat, az alkotótevékenység (a kreativitás) mechanizmusát, az őrület és normalitás kérdését, az érzelmi nevelés folyamatát, az "agymosás" régi és új technikáit, a pszichopaták különös gondolkodását... és így tovább: minden fejezet az agy és a lélek titkának valamilyen aspektusát tárgyalja - színesen, izgalmasan, közérthetően.

A birodalom távoli vidékeit járja Pomponius Flatus, a patríciuscsaládból származó római polgár, a csodatévő vizet keresve, mely bölcsességgel tölti el azt, aki iszik belőle. A forgandó szerencse a legkülönfélébb vizek kortyolgatásától megrokkant egészségű Pomponiust Názáretbe sodorja, ahol épp a helybéli ács kivégzésére készülnek. A bizonyítékok mind arra mutatnak, hogy ő gyilkolta meg a gazdag Epulónt. Pomponius vonakodva bár, de pénztelenségében felcsap nyomozónak - az ács fia, a kis Jézus kéri meg a rejtély megoldására, ő ugyanis biztos benne, hogy apja ártatlan. József, az ács azonban nem hajlandó védekezni, s nyilvánvaló, hogy valami nagy titkot rejteget. S míg folyik az izgalmas nyomozás, Jézus megismerkedik egy kislánnyal, s elhatározza, hogy ha nagy lesz, feleségül veszi. A spanyol irodalom világszerte jól ismert mestere eddigi legnépszerűbb regényét alkotta meg: a Pomponius Flatus különös utazása egyszerre történelmi regény, apokrif szentírás és krimi, de leginkább mindezeknek - és A Da Vinci-kód-szerű történelmi lektűröknek - a paródiája. Eduardo Mendoza spanyol nyelven alkotó katalán író 1943-ban született. 1975-ben jelent meg első regénye La verdad sobre el caso Savolta (Az igazság a Savolta-ügyről) címmel. Leghíresebb műve az 1986-ban megjelent La ciudad de los prodigios - melyet világszerte nagy sikerrel jelentettek meg (a magyar kiadás 2003-ban látott napvilágot A csodák városa címmel) -, egy áradó, élvezetes történelmi tabló a varázslatos Barcelonáról. A Pomponius Flatus különös utazása a 2008-as év legnagyobb könyvsikere volt Spanyolországban.

Hastings kapitány az első világháború alatt harctéri sebesüléséből lábadozva találkozik John Cavendish-sel, aki meghívja anyja stylesi kúriájába. Mrs. Cavendish, amióta Hastings nem találkozott vele, Mrs. Inglethorp lett, családja nagy bánatára. Szerintük Mr. Inglethorp egyszerű hozományvadász. A leghevesebben a hűséges társalkodónő, Evelyn Howard gyűlöli, annyira, hogy egyszer csak összevész Emily Inglethorppal és otthagyja a házat. Mielőtt elutazna, Hastings kapitány gondjaira bízza volt munkaadóját. "Ezek itt mind hiénák...", mondja. És nemsokára Mrs. Inglethorpot megmérgezik. Természetesen gyanúsítottban nincs hiány. Ekkor lép színre először Hercule Poirot, a belga menekült, volt rendőr, akit Mrs. Inglethorp fogadott be hat honfitársával együtt... Agatha Christie első krimijét nyújtjuk át ismét az olvasónak, és kívánunk jó szórakozást.