Európa Könyvkiadó strana 106 z 124
vydavateľstvo
Eufória
A svéd írónő, Elin Cullhed könyvének lapjain a „fiktív személlyé” váló Sylvia Plath életének utolsó évében egy angliai kisvárosban él a férjével, a költő Ted Hugheszal, és a második gyerekét várja. De boldogtalan és magányos, a házasság egyre sivárabb és egyre üresebb. Folyamatosan őrlődik, többre vágyik az anya és feleség szerepénél. A férje hűtlenségétől is szenvedő nő az írásban, az alkotói munkában lel átmeneti menedékre. Az Eufória, amely remekül idézi meg az amerikai író- és költőnő, Sylvia Plath műveinek stílusát, hangulatát, nemcsak a mély átéléssel megírt, felkavaró története, hanem az anyaságról, családról, szerelemről, művészi alkotómunkáról megfogalmazott gondolatai miatt is magával ragadó olvasmány. Megjelenésekor azonnal a svéd sikerlista élére került, kritikusai és olvasói szerint egyaránt kiemelkedő mű, el is nyerte a legrangosabb svéd irodalmi elismerést, az August-díjat. Azóta már Európa-szerte és Amerikában is kiadták, a sikere töretlen, Elin Cullhed nemzetközi rajongótábora vitaklubokat alakít, fő témájuk az anyaság, a poláris zavarok és az alkotói függetlenség. Sylvia Plath kultikus műve, Az üvegbúra is ismét reflektorfénybe került.
Na sklade 3Ks
13,48 €
14,19 €
Hiányzó történetek
„Kudarcként éltem meg, mikor huszonnyolc évesen visszaköltöztem a szüleim házába, de az érzés pár nap alatt felszívódott, mint pára az ablaküvegről.” Így kezdődik Vojvoda Dániel, egy első látásra akár tipikusnak is mondható 21. századi kiábrándult fiatalember története valahol a budapesti külvárosban elterülő focipálya-komplexum büféjében. Az viszont, hogy mindezek után egy pszichológiai krimi, egy lebilincselő családtörténet, egy történelmi kalandregény bomlik ki a szemünk előtt, korántsem mondható tipikusnak. Kovács Krisztián első regénye a múlt és a múlt által befolyásolt jelen megértésére tett szenvedélyes generációs kísérlet. Az előző század a jelen rémálmaként vissza-visszatér, és ha már nem menekülhetünk előle, jobb, ha szembenézünk vele, akármennyire félelmetesnek is tűnik, amit látunk. A Hiányzó történetek a tovább élés fordulatos regénye, a második világháborútól napjainkig, Caracastól Budapesten át Tokióig érő letehetetlen történet, vérbeli mai próza. „Korok, generációk, kontinensek között átívelő nagy történet néhány kisemberről” Krusovszky Dénes
dostupné aj ako:
Jövőnk a múlt
Egyedülálló a világon a 100 éves homo sovieticus. Itt ragadt a Szovjetunióból, s Oroszország modern kori történelmét is ő határozza meg. Masha Gessen, a Moszkvában született és tinédzserként édesanyjával az Egyesült Államokba emigrált, majd a reformok hírére hazatelepült újságíró nem akarta elhinni, hogy a múlton és a jelenen kívül még a jövő is a homo sovieticusé. Az orosz történelem hamvaiból feltámadt embertípusé. A totalitarizmus ugyanis betemette Oroszországot. Masha Gessen világsikerű könyvének titka: a tudományos elemzésen keresztül beszűrődő életérzések és a közelről követett sorsok. A szereplők családi múltja életközelbe hozza a sztálini korszakot éppúgy, mint a gorbacsovit vagy a jelcinit. Látjuk és átéljük, miként nevelik unokáikat a nagymamák, hogyan kerengenek gyerekeik a régmúlt szovjet és az orosz jelen útvesztőiben, hogy biztos talajra léphessenek, de nincs biztos talaj és nincs jó irány – a nagyszülők ugyanazt az utat taposták, amin végül Putyin nemzedéke is jár. Pedig felcsillant a lehetősége annak, hogy új útra léphessen a gorbacsovi, a jelcini nemzedék. A szerző kritikusai szerint „Oroszország történelmének elmúlt negyven évét egy igen éles elméjű értelmiségi értelmezi – tolsztoji jellemek galériáját vonultatva fel”.
Putzi
A német apától és amerikai anyától Münchenben, 1887-ben született Ernst Hanfstaengl Németországban nevelkedett a lehető legjobb anyagi körülmények között, majd Amerikába költözött, diplomát szerzett a Harvardon. A nagyvilági életet élő, művelt, remekül zongorázó, mindenki által Putziként ismert férfi 1922-ben visszatér a szülőhazájába, és csodálója, majd közeli barátja, jó ideig közvetlen bizalmasa lesz Adolf Hitlernek, akiben nemcsak Németország, hanem az egész világ jövőjét látja. Hitler hatalomra jutása után komoly feladatokat kap, amelyeket nagy lelkesedéssel, mély hittel lát el. Elszántan dolgozik azon, hogy szilárd kapcsolat alakuljon ki a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Királyság, illetve Amerika és a náci Németország között. Egy ideig gyorsan halad felfelé a ranglétrán, ám váratlan és drámai fordulatok állnak be az életében, veszélybe kerül, barátaiban csalódik, elköteleződése bizonytalanná válik, a gonosz eszmékbe vetett hite – az megválaszolatlan kérdés marad, hogy vajon a számára szerencsétlen körülmények vagy az őszinte felismerés hatására – meginog, és Putzi végül szembefordul egykori önmagával. Thomas Snégaroff izgalmas könyve nagyon pontos képet ad a kor fontos történéseiről is, de legfőképpen Putzi személyes sorsára koncentrál, cselekedetei, döntései indítékait kutatja, igyekszik minél árnyaltabban bemutatni a kétségkívül érdekes és roppant ellentmondásos figurát, a hol bohócnak, hol őrültnek, hol megalkuvó, opportunista alaknak tartott Ernst Hanfstaenglt. Putzi utóbb „...azt bizonygatta, ő mindent elkövetett annak érdekében, hogy Hitler ne váljon Hitlerré...”
Sóhaj a mélyből
Oscar Wilde (eredeti nevén Fingal O'Flahertie Wills) 1854-ben született Dublinban, és 1900-ban hunyt el Párizsban. Wilde neve évtizedekig tabu volt az irodalmi életben, mivel egy botrány során kiderült róla, hogy meleg. Börtönbe került miatta, majd egy ott szerzett fülbetegségben hunyt el, miután élete utolsó oráján felvette a katolikus vallást. Méltó helyére csak 1954-ben, születésének centenáriuma alkalmából került az oktatásban és a hivatalos kritikákban egyaránt. Az Oxfordon töltött diákévek alatt nem csak feltűnő tájékozottságával és olvasottságával rítt ki társai közül, hanem folyamatos normaszegésével is. Nagy kockás tweedzakói, pávakék nyakkendője és hullámos karimájú kalapja összetéveszthetetlenné tette. A Punch című szatirikus hetilap karikatúrasorozatot indított róla, de Wilde ezt nem bánta, ingyenreklámként fogta fel, növelte az ismertségét. 1881-ben meghódította Amerikát és Kanadát, a saját költségén kiadott Versek (Poems) című művével járta be az ottani szalonokat, egyszerre lett híres és gazdag. Leghíresebb műve aDorian Gray arcképe (The Picture of Dorian Gray). Mostani kötetünket Tandori Dezső költő, műfordító válogatta. Az utószóból kiderül, hogy Wilde színes személyére egy kukában talált sportlap irányította a figyelmét.
Idegenek a vonaton
Patricia Highsmith (1921–1995) amerikai írónő a modern krimiirodalom és pszichológiai thriller egyik legizgalmasabb alkotója. Highsmith művei az egzisztencialista irodalom hatására mindig a személyiség és a morál határait feszegetik. Graham Greene egyenesen a „nyugtalanság költőjé”-nek nevezte. Könyveit többször is sikeresen megfilmesítették, mozgóképes változat készült többek közt a Tehetséges Mr. Ripley, a Mélyvíz, valamint az 1952-ben még álnéven megjelentetett, nagy botrányt kavart Carol című regényeiből is. Az 1950-ben megjelent első kötete, az Idegenek a vonaton két fiatalember, Guy Haines és Charles Bruno találkozásáról szól, akik egy hosszú vonatút során beszélgetésbe elegyednek egymással. Haines fiatal, feltörekvő, sikeres építész a válása kellős közepén, Bruno pedig gazdag, elkényeztetett, az apjától szenvedő aranyifjú, aki bárkit képes manipulálni. Bruno beszélgetésük során váratlanul áll elő nyugtalanító és titokzatos ötletével, a tökéletes, indíték nélküli gyilkosság tervével: megöli Guy feleségét, ha cserébe a férfi végez az ő apjával. És miközben Bruno az elutasítás ellenére belekezd csavaros tervének megvalósításába, Guy egyre inkább a férfi csapdájában találja magát, és előbb-utóbb döntenie kell. Highsmith letehetetlen regénye szokatlan módon nem egy nyomozást követ végig, hanem a bűn és bűnhődés, az őrület és az alkoholizmus pszichológiai mélységeibe vezeti olvasóit. Két férfi egymástól való furcsa és különös függését mutatja be, amint a végzet felé robognak. A kötetből Alfred Hitchcock 1951-ben készítette el szintén klasszikussá vált filmadaptációját, és ezután az elsőkötetes Highsmith végleg a világhír és a termékeny karrier útjára léphetett.
Azok a halványkék szemek
1830 októberének végén felakasztva találják Leroy Fry kadétot az Egyesült Államok Katonai Akadémiája, a Hudson-felföldi West Point lezárt területén. Az öngyilkosság kizárva, mivel az áldozatot brutálisan meggyalázták: kivájták a szívét a mellkasából. Az akadémia jó hírének megőrzése – és egyáltalán: fennmaradása – miatt a létesítmény vezetője a nyugdíjas éveit a közeli településen, Buttermilk Fallsban élvező egykori New York-i rendőrnyomozót, Augustus Landort kéri fel az eset felderítésére és a tettes vagy tettesek kézre kerítésére. A szigorú szabályok szerint működő katonai bázison azonban nincs könnyű dolga a feleségét és a lányát is a közelmúltban elvesztő bűnüldözőnek. Ám akad egy önjelölt, nem kevés önbizalommal – és nem mindennapi koponyával – rendelkező, ékesszóló, ugyanakkor meglehetősen szószátyár segítője: az első évfolyamos Edgar Allan Poe kadét személyében. Bayard történelmi krimijében zseniális módon elevenedik meg a XIX. század első harmadának Amerikája és annak történetileg pontosan ábrázolt katonai akadémiai közege – ahogy „a detektívtörténetek atyja” hányatott életpályájának korai szakasza, nemkülönben romantikus-misztikus költészete és elbeszélő prózája is. A hátborzongató krimi már önmagában is lenyűgöző olvasmány, ám a Poe-életmű ismerőinek, tisztelőinek és rajongóinak igazi ínyencséggel szolgál.
dostupné aj ako:
Hurrikánok évada
Képzeletbeli falu Mexikóban. Egy csapat gyerek az öntözőcsatorna zavaros vizében oszladozó, felpuffadt holttestre bukkan, amelyről kiderül, hogy a boszorkány hírében álló füvesasszonyé, aki az 1978-as hurrikán idején elhunyt anyjától örökölte a tudományát, és akihez a falubeliek gyakran fordultak segítségért ügyes-bajos dolgaikban. Meggyilkolták.
A gyanú két fiúra terelődik, akiket néhány nappal azelőtt egy szomszéd a boszorkány házánál látott egy magatehetetlen testet cipelni. A bűntényben érintett szereplők mesélik el a történetüket szívszorítóan nyers, megejtő erővel. Olyanok ezek a fejezetek, mint a hurrikánok idején az áradás következtében meginduló hegyoldal: feltartóztathatatlan szövegfolyam zúdul ránk.
Az olvasót valósággal elárasztják a szavak; ugyanúgy csapdába kerül általuk, mint ahogyan a szereplőket tartja fogva a nyomorúságos életük, a hatalmi és gazdasági viszonyoknak való kiszolgáltatottságuk, a pótszerként használt függőségi eszköztár, beleértve a testiséget is, amelyet a szerző már-már pornografikus bátorsággal jelenít meg. Prostitúció, babona, korrupció, kábítószer, nyomorúság közepette játszódó, brutális história. Hogy ki a gyilkos? Az igazság a tények tükrében eltörpül a valóság mellett.
dostupné aj ako:
Tűzgyújtó
Andy McGee és Vicky Tomlinson egyetemistaként némi extra pénz reményében önkéntesnek jelentkezett egy szérumkísérletbe, amelyet a Műhely nevű titkos kormányzati hivatal szervezett. A végeredmény kivételes, rejtett pszichikai tehetséget nyitott meg bennük, és miután egymásba szerettek és családot alapítottak, ez még félelmetesebben nyilvánul meg szerelmükből született gyermekükben, Charlie-ban. Kislányukat a valaha látott legkülönlegesebb és leguralhatatlanabb erővel ajándékozták meg, a pirokinézissel, azzal a képességgel, hogy elméjével tüzet hozzon létre. Mikor kiderül a titok, a Műhely kegyetlen ügynökei és orvosai azon fáradoznak, hogy bármi áron felhasználhassák ezt a váratlan genetikai anomáliát saját ördögi céljaik érdekében. Ám erőszakos akcióik fellobbanthatják akár az egész világot körülöttük, mikor Charlie saját dühével vág vissza.
dostupné aj ako:
Egy asszony meg a lánya
Végéhez közeledik a második világháború. Emberek ezrei menekülnek a mind veszélyesebbé váló, kifosztott Rómából vidékre, ahol élelmet és biztonságot remélnek. Köztük a parasztlányból fővárosi boltosasszonnyá lett Cesira meg a csupa jóság és tisztaság lánya, Rosetta. Német és olasz fasiszták, feketézők, elvadult parasztok, jóhiszemű tévelygők ijesztő forgatagában ide-oda vetődve „tanulják a történelmet”, ápolják magukban a reményt, hogy egyszer minden bajnak vége szakad, és aztán kezdhetik újra az életet. Kezdhetik – de milyen áron!… A háborúnak az a legkeservesebb következménye, hogy érzéketlenné teszi az embert, megkeményíti a szívét, és kiöli belőle a könyörületet – sommázza Moravia. A minden idők egyik legjobb regényének tartott mű 1957-ben jelent meg olaszul. Sok nyelvre lefordították. Film, színmű és opera is készült belőle.
Elfújta a szél 1-2.
Hattie McDaniel 1940-ben a legjobb női mellékszereplő Oscar-díját vihette haza az 1939-ben bemutatott Elfújta a szél című filmben nyújtott alakításáért. Igaz, a további kilenc Oscar-szobrocskát is e filmnek juttató díjátadó gálán feketeként nem ülhetett a főszerepekben tündöklő Vivien Leigh és Clark Gable mellett. A szegregációs törvények miatt neki csak a terem hátuljában biztosítottak asztalt.
Margaret Mitchell 1936-ban megjelent, hatalmas sikerű, Pulitzer-díjas, azonos című – több mint 30 millió példányban elkelt, 27 nyelvre, köztük 1937-ben Kosáryné Réz Lola által magyarra is lefordított – regénye, ahogy filmes adaptációja is, máig kiemelten fontos szerepet játszik az amerikai kulturális-nemzeti önmeghatározásban: a polgárháborús közegben mutatva meg az öntudatos és önálló nő érvényesülésének lehetőségeit a kor erősen patriarchális, szexista, a nőket korlátok közé szorító társadalmi elvárásaival szemben.
A minden idők egyik legnagyobb szerelmes regényéből készült film a Black Lives Matter civil afroamerikai jogvédő mozgalom szerint azonban mindeközben a feketéket kivétel nélkül előítéletesen – szolgalelkűnek, ostobának, lustának – ábrázolja, míg pozitívan viszonyul a rabszolgatartáshoz.
2020-ban a tiltakozásokat követően ezért a filmklasszikus egy időre el is tűnt a filmcsatornák kínálatából, majd nemsokára két rövid magyarázó videó kíséretében helyezték vissza: film- és kortörténeti kontextusba helyezve a műalkotást. Annyi bizonyos, a Scarlett O’Hara, a gazdag ültetvényes lányának viharos, és szenvedélyes életét bemutató regény, Észak és Dél harca közepette, korhű és ezzel együtt értékes dokumentuma Amerika vitákat generáló kulturális-politikai történetének – s nem mellesleg a mai napig lebilincselő irodalmi olvasmány.
Kisasszonyképző
„Tüdős Klára olyan női ikon, akinek embersége, egyénisége, alkotóereje és tettei túlnőttek a huszadik századon. Az ő szobrát a történelem és az emberi nem drámája faragta, de valahogy úgy, ahogy tengervíz töri, pusztítja el a sziklákat. Én ezt a láthatatlan emlékművet most életre keltem. Jó volna hozzájárulni Tüdős Klára reneszánszához, alkotásai, munkája, élete újrafelfedezéséhez.
Tragikus, hogy azok a művek, amiket nem hozhatott létre – vagy azért, mert nőnek született, vagy azért, mert egy bizonyos társadalmi réteghez tartozott –, már soha nem fognak megszületni. Nem tudok lehetőséget adni, hogy teljes virágában kibontakoztathassa a tehetségét, amit életében nem ismertek el és nem ismertek fel, de talán fel tudom mutatni. Elveszett álmait nem tudom beteljesíteni, de tovább álmodni igen. Azt remélem, hogy Tüdős Klára erős személyisége, ideológiák fölötti békességre törekvése, Isten-keresése, mélyülő, tettre kész hite, életének példája rezonanciára talál az olvasó lelkében.”
Bódis Kriszta
dostupné aj ako:
Pikk Bubi
2011-ben Barack Obama elnök adta át neki az egyik legrangosabb állami kitüntetést, a National Humanities Medalt, 2019-ben az egyéni szabadságjogok érdekében végzett munkájáért pedig neki ítélték a Jerusalem-díjat. Évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosaként tartják számon. Társadalmi kérdésekben is véleményformáló Twitter-bejegyzései különösen szórakoztatóak. Művei a hazai olvasók körében is jól ismertek és népszerűek, köztük A földi gyönyörök kertje, a Luxusvilág, az ők, a Nemi erőszak – szerelmi történet vagy az Egy szép szűz leány.
A Pikk Bubi című regénye 2015-ben jelent meg először magyarul, egy időben az amerikai kiadással. A pszichológiai thrillerben egy népszerűségében Stephen King nyomdokain haladó írót plágiummal vádolnak meg, minek következtében az élete pokollá válik. S a legsötétebb bugyorból – az agy kiismerhetetlen zugainak mélyéről – a mindenki előtt titokban tartott szerzői alteregója, a nyersebb, hátborzongatóbb és erőszakosabb rémregények kiagyalója, Pikk Bubi mászik elő – gyilkos indulatokkal és az olvasók idegeit is próbára téve.
Utóéletek
Brutális erőszak, elnyomás, népirtás. A Német Birodalom XIX. század végi kelet-afrikai gyarmatosítási politikája és gyakorlata nem sokban különbözött a későbbi, egy kontinenssel odébb véghez vitt háborús stratégiájától. Az itt élőknek a nyugodt élet kialakítására vajmi kevés az esélyük – a véráztatta földek útjait emberi koponyák és csontok szegélyezik.
A pusztító háború és a gyarmatosítás következményeinek afrikai szemszögből való elmesélése mind ez idáig váratott magára. A regénybeli négy szereplő hol összefonódó, hol egymástól távolodó életútját követhetjük végig az első világháború kitörésétől a második világháború végéig az egykori Német Kelet-Afrika területén.
Gurnah lenyűgöző elbeszélése a kultúrák és civilizációk összecsapásáról, a rasszizmus pszichológiájáról a hétköznapi emberek sorsán keresztül mélyen elgondolkodtató, megrázó és megindító – és az utolsó pillanatig tartogat meglepetéseket.
dostupné aj ako:
A párod nem a pszichológusod
Mekkora feladat változtatni a rutinjainkon, a személyiségünkön? Egy „véletlenül” kicsúszó mondaton? Vajon mennyire hajtanak bennünket önző gondolatok akkor, mikor segítséget nyújtunk? Vagy amikor mindenünket feláldozzuk a másikért? És tényleg mindig a másik a hibás?
A sikeres párkapcsolat működéséhez fontos belátnunk, hogy kételyeinkről, csalódásainkról, fájdalmainkról nem csak és kizárólag a partnerünk tehet. Ahogy az sem megoldás, ha úgy kezeljük a társunkat, mintha ő lenne a pszichológusunk (vagy az a bizonyos „szennyesláda”), akinek egyetlen életcélja a mi jólétünk és boldogulásunk kell hogy legyen. A legfontosabb feladat tehát, hogy megtanuljuk, hogyan lehet kezelni az elénk kerülő különböző párkapcsolati helyzeteket, illetve mikor érdemes szerelmi problémáinkkal felkeresni egy szakembert. A párod nem a pszichológusod ezekhez nyújt majd segítséget.
E rendkívül szórakoztató könyv olvasásakor a párkapcsolatok kusza tükörlabirintusában bolyongunk majd, és bizony e tükrökben néha könnyedén magunkra vagy a párunkra ismerhetünk. (A valósággal való bármiféle egyezés természetesen csakis a nagybetűs Élet műve.) Ha valaki többet szeretne tudni az emberi viszonyok mélységeiről, a működő és kevésbé működő „kémiáról”, esetleg elhatározta, hogy többet szeretne tenni a társáért, akkor a legjobb helyen jár. Ahogy az is, aki csak a pszichológus függönye mögé kívánna bekukkantani, és arra kíváncsi, hogyan lát minket egy szakember a mindennapjai során.
E könyv hősei sem kifejezetten gondolták, hogy párkapcsolatuk sikeressége érdekében bármi feladatuk lenne, de odáig eljutottak, hogy egyedül azért nem megy. És sokszor ez a felismerés lehet az a bizonyos nagy lépés, amely egy következőhöz segíthet.
Baudolino
„Hát ez meg mi?” – bök Nikétasz úr, volt udvari szónok, a bizánci birodalom legfőbb bírája, császári logothetész az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra – Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára – az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd.
Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, Nikétasznak az életét menti meg előlük Baudolino, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó pikareszk kópéregénynek – a világhíres író-filozófus negyedik regényének – a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni…
Ötlet és valóság viszonya azonban – a nagy sikerű Eco-regényekből ismerős módon – igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti „János pap”, és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a bibliai Háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák, hogy maguk mennek el a világ végére, János pap országába. S egy félbemaradt keresztes háború és Frigyes gyanús halála után kezdődik még csak a java: a hol Szent Brendan utazásait, hol Marco Polo kalandjait idéző, esztendőkig tartó vándorlás… A végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derül, természetesen.