Európa Könyvkiadó strana 99 z 143

"Összes regényeim közül ez a sziporkázó szörnyeteg a legvidámabb." Csupa élet, csupa pajzán mosoly, csupa érzékiség, csupa együttérzés és csupa profetikus rémület Vladimir Nabokov 1928-ban alkotott bravúros regénye. Látszólag egyszerű szerelmi háromszögről van szó: Franz, a szerény, szegény, álmodozó vidéki fiú Berlinbe költözik, és nagybátyjának, Dreyernek az áruházában kap állást. A dúsgazdag Dreyer imádja a feleségét, imádja önmagát, és suta, buta unokaöccsét is kedveli - álmában sem jutna eszébe, hogy frigid felesége épp vele szűri össze a levet... Nabokov hat éve élt Berlinben, amikor megalkotta ezt a regényét úgy, hogy a németekről alig tudott valamit: nem voltak német barátai, ismerősei, nem olvasta az irodalmukat... S mégis, Nabokov hátborzongatóan ábrázolja a weimari Németország tipikus kispolgárát, akit könnyű manipulálni, elveszti józan erkölcsi ítélőképességét, egyre jobban dehumanizálódik - s aki, mint a narrátor mondja, "sokkal súlyosabb bűnöket" is el fog követni. A szerzőnek ez a korai s talán kevéssé ismert műve 1968-ban kelt új életre, amikor Nabokov a fiával elkészítette az angol fordítást, alaposan átdolgozva az orosz eredetit. S ekkor lett belőle igazi remekmű: mint egy bulvárregény, ragadja magával az olvasót az egyszerű történet, s közben csillog-szikrázik a nyelv, és a figyelmes olvasó, miközben érezheti Anna Karenina és Emma Bovary szívdobbanásait a sorok között, olyan megejtően szép leírásokban gyönyörködhet, amilyenekre talán az egész világirodalomból csak Nabokov, a varázslómester képes.

Palesztina 1947-ben, a brit mandátum utolsó évében, néhány hónappal Izrael Állam kikiáltása előtt. A tizenkét éves Profi, eltökélt szabadságharcos, két barátjával földalatti ellenállási mozgalmat hoz létre. Üres olajoshordóból, összegyűjtött elektromos huzaldarabokból, körömlakkból és más efféle "hadianyagokból" csodafegyvert akarnak fabrikálni, és így rákényszeríteni az angol királyt, hogy hívja vissza a megszálló csapatokat. Egyik este - kijárási tilalom van - Profit elcsípi az angol Dunlop rendőr őrmestert, aki azonban ahelyett, hogy letartóztatná, hazakíséri a fiút. Palesztina 1947-ben, a brit mandátum utolsó évében, néhány hónappal Izrael Állam kikiáltása előtt. A tizenkét éves Profi, eltökélt szabadságharcos, két barátjával földalatti ellenállási mozgalmat hoz létre. Üres olajoshordóból, összegyűjtött elektromos huzaldarabokból, körömlakkból és más efféle "hadianyagokból" csodafegyvert akarnak fabrikálni, és így rákényszeríteni az angol királyt, hogy hívja vissza a megszálló csapatokat. Egyik este - kijárási tilalom van - Profit elcsípi az angol Dunlop rendőr őrmestert, aki azonban ahelyett, hogy letartóztatná, hazakíséri a fiút. Néhány hét alatt barátság szövődik a két ellenség között: egy kávéházban találkozgatnak, ahol az őrmester angolra tanítja Profit, ő pedig modern héberre a bibliai hébert beszélő, zsidóbarát angolt. Csakhogy Profi társai meglátják őket, és "hadbíróság" elé állítják a fiút, akinek ettől fogva egyre több alkalma nyílik eltöprengeni azon, hogy mit is jelent az árulás... Ámosz Oznak ebből a világszerte népszerű remekművéből "A kis áruló" címmel emlékezetes film is készült Lynn Roth rendezésében.

A kötet Csáth Géza elbeszéléseiből ad válogatást. Válogatta és a jegyzeteket készítette: Osztovits Szabolcs.

"-Mit eszel, mi ez a szörnyűség? -Saláta. -Ez nem ad neked örök ifjúságot. Annyiszor mondtam már, Jerne, hallgass a nagymamádra. Ha akarsz valami igazán táplálót, rendelj egy pizzafutárt! Tényleg elmondta már ezerszer, s töretlenül remélte, hogy egys zer lemondok könnyű vacsorámról egy-egy leizzadt kifutófiú vagy kifutólány kedvéért." Így társalog egymással az új évezred elején a meseírói ambíciókat dédelgető, huszonéves Voltamper Jerne és kétszázharmincöt éves nagymamája. "2000-ben, helsinki ö sztöndíjam első hónapjaiban szakdolgozatírás helyett egy vámpírtörténet szövögetésével töltöttem a finn tél kurta nappalait és hosszú éjszakáit. Ez volt első írásművem, és akárcsak a történet főhőse, én is azt reméltem, hogy rögtön fölfedez majd magá nak az irodalmi élet. A meseíró-palánta Jerne és a patinás budapesti vámpírdinasztiából származó örökifjú nagymama történetéből előbb forgatókönyv készült a 2001-es prágai Sundance Fesztiválra - a film azóta sem valósult meg -, majd 2002-ben a regény is eljutott az olvasókhoz." És közben még föl is fedeztek bennünket.

A "Gyűrűk Urá"-nak rajongói most megismerkedhetnek az előtörténettel - ám akik amazt még nem olvasták (vannak-e ilyenek?), azok is kellemes, gyönyörű mesét vehetnek a kezükbe. A kötet első és második része ("Ainulindale" és "Valaquenta") a tolkieni rege őskoráról, a világ teremtéséről és az istenekről szól. A három szilmaril Feanor, a tünde kovács műve, bennük fénylik Valinor, az istenek hazája két sugárzó fájának világa. Morgoth, a Sötét Úr azonban elragadja őket, és ezzel kitör a háborúság kö zte és a tündék között. Egy szilmarilt sikerül visszaszerezni a szerelem hatalma által - s végül, az utolsó csata után, melyet az istenek oldalán vív tünde és ember a sötétség erői ellen, mindhárom szilmaril a helyére kerül: egyből csillag lesz az űr ben, egy a tengerbe hull, egy a tűzbe. A harmadik rész, az "Akallabeth" pedig a másodkor története, Númenor tündökléséé és bukásáé. A szilmarilok tartalmazza mindazon meséket és mondákat, melyekre oly sokszor hivatkoznak A "Gyűrűk Urá"-ban, például Berenét és Lúthienét. Akik Tolkien világát megszerették, vagy éppen most pillantanak bele először, ebben a műben sem fognak csalódni.

Amerika összes bűnüldöző szerve Oliver Stone (vagy ha úgy tetszik, John Carr) nyomát keresi. Kétszer húzta meg a ravaszt, és az a két ember, aki annyi évvel azelőtt tönkretette az életét, többé nem árthat neki. Ezért a szabadságért azonban nagy árat kénytelen fizetni, mert nemcsak hogy nincs olyan szeglete az országnak, ahol biztonságban érezhetné magát, de a színfalak mögött, a katonai hírszerzésnél egy magas rangú illető elérkezettnek látja rá az időt, hogy leszámoljon vele. Ennek az illetőnek személyes oka van a bosszúra, és egy vérbeli profit küld Stone után. Stone eközben az események szerencsétlen láncolata folytán egy álmosnak látszó bányászvárosban köt ki. Nyugta azonban ott sincs, mert egyre-másra különös dolgok és rejtélyes halál esetek történnek, és ráébred, hogy egy kisvárosban pontosan olyan halálos és sötét üzelmek folyhatnak, mint a washingtoni törvényhozás berkeiben. Sőt nagyon úgy fest a helyzet, hogy ezúttal olyan csapdába került, amelyből élve nem szabadulhat, hacsak nem siet a segítségére a tiszteletbeli tagokkal megerősített Teve Klub. A Teve Klub-sorozat negyedik kötete ugyanolyan borzongató izgalmakat, fordulatos cselekményt és nagyszerű szórakozást ígér, mint David Baldacci összes többi thrillere. Rajongói ezúttal sem fognak csalódni, aki pedig most ismerkedik meg vele, a következő Teve Klub-könyvet, az Isteni igazság folytatását már rajongóként fogja kézbe venni.

Robert Merle-t szívükbe zárták a magyar olvasók, már-már halhatatlannak hitték, mint a nagyon szeretett és csodált öregeket szokta az ámuló fiatal nemzedék. Az író lenyűgöző szellemi frissességgel dolgozott kilencvenedik életévén túl is, közkívánatra gyarapította újabb és újabb kötetekkel a Francia históriá-t. 2004-ben, 95 éves korában bekövetkezett halála pedig valóban nem volt egészen természetes, fedi fel sok egyéb mellett apjáról írott életrajzában második házasságából született fia, Pierre Merle. Robert Merle zárkózott ember volt a magánéletben, féltékenyen őrizte titkait, de nem hagyta veszendőbe menni: amellett, hogy műveiben megörökítette magát (és övéit), gondosan tárolta iratait, leveleit. Pierre Merle pedig ezekre támaszkodva id ézi fel apja kivételes pályafutását. Szó esik a Franciaországból Algériába származott szegény felmenőiről, korán elhalt, imádott apjától örökölt nyelvtehetségről, a tanári és írói ambícióiról, németországi fogságáról a második világháború alatt, pol itikai elkötelezettségeinek viszontagságairól, kiadókkal folytatott patvarkodásairól, házairól, autóiról. És persze az asszonyokról-lányokról az életében, kardos, fukar anyjáról, melegszívű, okos nővéréről, angliai első szerelméről, első feleségéről, aki hűtlen lett hozzá hadifogsága alatt, a fehérneműárus kedvesről, aki a megszállt Párizsban visszaadta életkedvét, a második feleségről, aki vállalta érte az apai kiátkozást, de kapcsolatuk megromlása után ádázul harcolt ellene a gyerekeikért, a t ragikus véget ért harmadik feleségről, és egyéb bájos és bajkeverő alakokról. Robert Merle nem volt szent, de egy erényhez utolsó percéig ragaszkodott: az önsajnálatot mélyen megvetette. Mérhetetlen érdeklődéssel fordult szűkebb és tágabb környezete felé. Mesterségem a halál című regényét tartotta legjobb írásának, mert úgy érezte, talán tett-értékű egy jó ügy szolgálatában. Kudarcait és tévedéseit pedig nyíltan beismerte. Nem egy mélypontja volt életének, de műveiben megírta szebbik mását a ma ga és a mindenkori olvasó örömére.

A Francia história e tizenharmadik s egyben utolsó kötete - hiszen Robert Merle immár nincs köztünk - a francia történelem 1635 és 1661 közötti évtizedeit öleli fel: viharos és dicsőséges korszakot, hiszen ez idő alatt, 1638-ban jön a világra a rég v árt trónörökös, a nép által "Istenadtának" nevezett majdani XIV. Lajos, a Napkirály, s a könyv azzal ér véget, hogy legfőbb tanácsosa, Mazarin bíboros halála után a fiatal uralkodó bejelenti: ezentúl nem tart igényt főminiszterre, s országa dolgait e gyeduralkodóként maga kívánja irányítani. Addig azonban atyja, XIII. Lajos s a maga útját részben a spanyolok s az osztrákok elleni állandó háborúskodás - megannyi fényes győzelem és csüggesztő vereség - s az összeesküvések végeláthatatlan sora bonyo lítja. Az utóbbiak élén hol a király örökkön intrikáló, hatalomvágyó öccse, Gaston, hol maga a királyné, a szépséges, de spanyol atyafiságához a kelleténél hűségesebb Ausztriai Anna áll, de fellázad királya ellen a fő kegyenc, Cinq-Mars is; az ő árul ása és kivégzése a regény egyik látványos csúcspontja. A királyi hatalom legfőbb támasza az egymást követő két bíboros-főminiszter, Richelieu és Mazarin; tevékenységük bepillantást enged a politika ma sem tanulságok nélküli boszorkánykonyhájába. Szim bolikus jelentőségű, hogy a két nagy államépítő, Richelieu és XIII. Lajos egyazon évben hunyja le szemét. A narrátor és a kalandos cselekmény egyik fő mozgatója most is kedves hősünk, Orbieu hercege, aki szenvedélyes királyhűségének, valamint nyelvtu dásának és diplomáciai érzékének hála számos kényes küldetésben áll helyt, de azért gáláns kalandokra is jut ideje. Igaz, hogy közben furdalja a lelkiismeret, hiszen minden vágya, hogy szerelmes és féltékeny Catherin-ja oldalán hűséges férj és példás családapa legyen. A viharos és drámai eseményekben gazdag történet megannyi jellegzetes, színes figurát vonultat fel, és érzékletesen varázsolja elénk a világtörténelem egy páratlanul izgalmas fejezetét.

Thomas Betterton, a ZE-hasadás kidolgozója nyomtalanul eltűnt egy párizsi konferenciáról. A titkosszolgálat kíváncsi rá, mi történt vele. Felesége aggódik, és biztos benne, hogy elrabolták vagy meggyilkolták a férjét. Hónapokkal később, amikor már ne m bírja tovább a bizonytalanságot, bejelenti a titkosszolgálatnak, hogy orvosa tanácsára szeretne külföldre utazni, pihenni. De a repülő, amin utazik, lezuhan, és Olive Betterton a kórházban meghal. Hilary Craven úgy érzi, mindent elvesztett. Öngyil kos akar lenni, de megakadályozzák benne. Egy titokzatos férfi rábeszéli, válassza inkább az életveszélyt: adja ki magát Olive-nak, hiszen ugyanolyan árnyalatú a haja. Hátha kapcsolatba lépnek vele, és eljut oda, ahová Betterton szökött. Hilary ott á ll Olive Betterton kórházi ágya mellett, mikor az asszony haldoklik. Utolsó szavai egy butuska gyerekvers sorai. Igazi kalandregény a legnagyobb krimiírónő tollából. Más kiadónál, más fordításban már megjelent ezen a címen.

"Püthagorasz szerint, de Platón szerint is, az álom elárulja az igazságot a lélekről. Így látja ezt máig is a pszichoterápia. Csak ma úgy mondanánk: egy igazságot, nem pedig: az igazságot." Az álmodásnak, az álmok értelmezésének évezredes irodalma v an, az álom ugyanakkor legszemélyesebb magánügyünk, melyet csak válogatott kevesekkel kívánunk és tudunk megosztani. Hétköznapi, mégis titokzatos tapasztalat. Az örökzöld kérdéseket, hogy mi is az álom és miért álmodunk, Verena Kast neves svájci anal itikus és pszichoterapeuta a modern agykutatás, a pszichológiai álomfejtés és Carl Gustav Jung tézisei felől közelíti meg. Konkrét példák sorával igazolja, hogy érdemes álmainkat elemeznünk: tünetértékűek, önismerethez segítenek, ennél fogva támogatn ak abban, hogy életünkön változtassunk. Verena Kast a neves svájci pszichoterapeuta a Zürichi Egyetem tanára, a Jung Intézet docense, a Nemzetközi Mélypszichológiai Társaság elnöke. Kutatási területe a gyász és a kapcsolati problémák feldolgozása, t öbb tanulmányt, laikusoknak is szóló "segítő könyvet" publikált ezekben a témákban. Verena Kast Sankt Gallenben folytat magánpraxist.

Az 1928-ban született, Oxfordban végzett, kiemelkedő angol történész rendkívül termékeny - eddig harminc kötetből álló - tudományos munkássága mellett keresett előadó, továbbá Margaret Thatchernek, utóbb pedig Tony Blairnek is tanácsadója volt. Több műve magyarul is megjelent. A legnépszerűbb, leolvasottabb, számos nyelvre lefordított két kötete "A zsidók története" és "A kereszténység története", amelyek a legtöbb országban sztenderd kézikönyvnek számítanak. A zsidók története hét nagy fejezetb en tárgyalja a zsidóság 4000 évét: Az izraeliták, A judaizmus, A katedokrácia avagy a tudósok uralma, A gettó, Az emancipáció, A holokauszt és Cion. Johnson kivételes erudícióval, forrásismerettel és alapossággal megírt monográfiáját érezhető tisztel et hatja át a zsidók egyedisége, szívóssága, összetartása, hitükhöz és törvényeikhez való ragaszkodása és nagy teljesítményei iránt; ugyanakkor mindvégig megőrzi objektivitását és a zsidóság ellentmondásai iránti kritikai érzékét. A történelmen túl a zsidóság mint komplex jelenség is megvilágosodik a könyvből, amelynek stílusa közérthető, szellemes és fordulatos, miközben végig figyelmet és koncentrációt kíván az érdeklődő olvasótól. A könyv minden bizonnyal nálunk is a sűrűn forgatott kézikönyv ek közé fog emelkedni.

Ismeri Szent Ferencet? - kérdezi az öreg Antonio José Bolívar Proano a paptól. Az öreg (aki a szerelmes regényeket kedveli) a paptól, aki ráérő idejében Szent Ferenc életét tanulmányozza. Nem, személyesen sajnos nem volt hozzá szerencséje, válaszolja a pap. De őszintén sajnálja. Szent Ferenc nagyon szerette az állatokat. Ők is Isten teremtményei. A beszélgetés az Amazonas síkságán zajlik, egy El Idilio nevű faluban, az őserdő mélyén, Antonio José Bolívar Proano önkéntes száműzetésének színhelyén . Az öreg paraszt az egyetlen a környéken, aki tud olvasni - évente kétszer egy fogorvos szállítja neki egy távoli kikötő prostituáltjaitól a kiolvasott románcokat. Neki ez az ellenszer az öregség halálos mérgére. A faluba egyszer amerikai vadászok é rkeznek, és elejtenek öt apró ocelotkölyköt, miközben az anyaállat vadászik. Ez a barbár mészárlás tragédiák sorozatát indítja el. Az öregre vár a feladat, hogy ember és állat közt igazságot tegyen. Ahogy talán Szent Ferenc is tette volna... A chile i Luis Sepúlveda 1949-ben született. A Pinochet-rezsim idején bebörtönözték, kiszabadításában az Amnesty International segített. Harcolt Nicaraguában, aztán átjött Európába, Svédországba, majd Hamburgban telepedett le. Dolgozott újságíróként, később a Greenpeace munkatársa lett, és öt évig szolgált egy hajón. Írt regényt, tényfeltáró dokumentarista prózát és mesét. Jelenleg Spanyolországban él. A kilencvenes évek elején ezzel a regényével szerzett világhírt. Másik közkedvelt műve egy magyarul is olvasható környezetvédő mese: A sirályfióka esete a macskával, aki megtanította repülni.

Ez az 1840-41-ben keletkezett Dickens-regény utoljára több mint nyolcvan esztendeje jelent meg magyarul - most új fordításban kerül közreadásra. A mű korabeli népszerűségéről legendák szólnak, 2007-ben például sokat cikkeztek Angliában arról, hogy a Harry Potter-könyveket övező hisztériához csak az fogható, amikor a New York-i olvasók tömegesen várták a kikötőben a soron következő folytatást (Dickens ugyanis először újságban közölte), és felkiabáltak a matrózoknak: "Él-e a kicsi Nell?" A szívha sogató történet egy tizennégy éves kislány és a nagyapja körül forog: a nagyapa pénzét elherdálta a veje (lánya, Nell anyja nem él már) meg Nell kicsapongó bátyja, s az öreg úgy akar gondoskodni Nell jövőjéről, hogy sorozatosan kölcsönöket vesz fel e gy gonosz, gyanús üzelmeket folytató törpétől, Daniel Quilptől, szerencsejátéknak hódol, de a pénzt rendszeresen el is veszti. Végül menekülnie kell a kislánnyal Londonból, vidéken vándorolnak nincstelenül, Quilp bosszúszomjasan üldözi őket, és a nag yapa külföldről hazatelepülő fivére lehet, hogy már későn érkezik... Szerelmi szálakban, jó, gonosz és mulatságos mellékszereplőkben egyaránt bővelkedik ez a talán legérzelmesebb, legmegindítóbb Dickens-mű, amelyet számtalanszor megfilmesítettek, a különféle változatokban játszott Tom Courtenay, Peter Ustinov, legutoljára pedig, az ITV 2007-es tévésorozatában Derek Jacobi és Sophie Vavasseur is. A kötetet az eredeti kiadás George Cattermole- és Hablot Browne (Phiz)-illusztrációi díszítik.

A hidegháború után kialakuló politikai és ideológiai világhelyzetet elemző, a történelem lehetséges forgatókönyvét vizsgáló immár könyvtárnyi irodalomból hatását tekintve kiemelkedik Samuel P. Huntington 1996-ban megjelent könyve. Az amerikai politikatudós, a Harvard Egyetem professzora Francis Fukuyama gondolatait, „a történelem végét” hirdető elméletét bírálva jutott arra a megállapításra, hogy világunkat a szovjet kommunizmus összeomlása után nem a nyugati liberális demokrácia végleges diadala határozza meg, hanem a különböző vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapásai. Más szóval, a sokak által egyetemesnek – a történelem végcéljának – tekintett vagy hitt „nyugati demokrácia” elterjedése helyett Huntington szerint arra kell felkészülnünk (s annak a jeleit látjuk már ma is), hogy a különböző kultúrák és civilizációk egymással jobbára összeegyeztethetetlen értékei és érdekei újra és újra konfliktusokat, hidegháborúkat és a civilizációs törésvonalak mentén föllángoló helyi háborúkat okoznak. S a Nyugat – pontosabban a nyugati civilizáció – puszta fennmaradásának az a feltétele, hogy elfogadja: érdekeit egy többcivilizációs világrendben kell érvényesítenie, s a modernizáció nem jelenti azt, hogy a kínai, a buddhista, a hindu, az iszlám, az ortodox keresztény vagy épp a még csak kialakulóban lévő afrikai civilizáció átveszi a nyugati – vagy amerikai – értékeket. Mert olyan illúzió ez, amely nemcsak a civilizációk közti konfliktusok békés rendezését nehezíti, hanem azt is, hogy a Nyugat – lemondva saját egyetemességének hitéről – megőrizhesse egyediségét.

Alig másfél év telt el azóta, hogy Marple kisasszony megoldott egy bizonyos rejtélyt az Antillákon, s ezzel sikerült néhány ifjú hölgy életét megmentenie. "Nyomozótársa", a goromba, de aranyszívű Mr. Rafiel időközben meghalt, ám ügyvédei útján, levél ben utólag még megkéri az öregkisasszonyt: göngyölítsen fel (neki teendő személyes szívességként) egy újabb bűnügyet. Azt azonban, hogy miről volna szó, nem részletezi. Apránként derül ki, hogy itt nem ifjú hölgyeket kell megmenteni - az ifjú hölgye k (mint utóbb kiviláglik, szám szerint ketten) már meghaltak, sőt, már a gyilkost is elítélték. De hiába hogy a bűnös raboskodik, amint Marple kisasszony újra felveszi a fonalat, tovább szaporodik a halottak száma, mi több, őt magát is halálos veszed elem fenyegeti, s bizony ha Mr. Rafiel nem nyújtana neki hatékony segédkezet a túlvilágról... Marple kisasszony, mint mindig, természetesen most is megússza, pedig Nemezisként, a bosszú istennőjeként még a "három Párkával" is farkasszemet kell néznie .

2034. Több mint húsz évvel az utolsó háború után az egész világ romokban hever. Moszkvában a túlélők a metróban, a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén húzzák meg magukat. Az egyik periferikus állomást, a Szevasztopolszkaját borzalmas mutánsok f enyegetik, s egyszer csak megszakad az összeköttetés a többi állomással - így pedig, lőszer nélkül halálra vannak ítélve. A titokzatos Hunter és az öreg Homérosz, aki egyre csak egy új eposz megírásáról álmodozik, elindul, hogy kiderítse, mi történt. .. S miközben lélegzetelállító kalandok során csapnak össze hol a metró szörnyeivel, hol a felszíni világ romjai között élő rémséges lényekkel, hőseink - akikhez a szerelmet kereső Szása, a száműzetésben felnőtt szép fiatal lány is csatlakozik - egyr e mélyebben gondolják át e torz világ értelmét és a föld alá bújt, nyomorult emberiség rendeltetését... A Metró 2033 és folytatása a világ számos országában bestseller lett, és a két regényből népszerű számítógépes játék is készült.