Európa Könyvkiadó strana 100 z 124

A chamberlaini gimnáziumban közeleg az érettségi. A tizenhat éves, esetlen Carrie White-ot nemcsak bigottan vallásos anyja terrorizálja, hanem diáktársai - főként a lányok - gúnyolódásának is állandó céltáblája. Egy különösen megalázó esemény után a főkolomposokat megbüntetik, Carrie-ben pedig nőttön-nő az indulat, elégtételt akar venni az őt ért sérelmekért. Egyre inkább tudatosul benne, hogy félelmetes telekinetikus képessége micsoda hatalom. Végül elérkezik az érettségi bál estéje, ami felejthetetlen lesz mindenki számára, és örökre megváltoztatja a város életét. A Carrie Stephen King sorrendben negyedik regénye, mégis elsőként jelent meg, és zajos sikert aratott: egy év alatt több mint egymillió példányt adtak el belőle. Írója akkoriban még középiskolai tanárként dolgozott, alig jött ki a fizetéséből, és ehhez a történethez nem fűzött komolyabb reményeket - kezdetben novellának szánta, de nem volt vele elégedett. Végül ki is dobta, az anekdota szerint felesége bányászta elő a szemetesből, és ő győzte meg a pályakezdő írót, hogy érdemes kidolgoznia az ötletet. Egy visszaemlékezésben afféle fordított Hamupipőke-történetnek nevezte a Carrie-t, amelyet a Rosemary gyermeke és az Ördögűző című filmekkel állítanak párhuzamba.

Ambiciózus, nagyszabású és áradó regény a gazdag, befolyásos New York-i Milton család három generációjáról, akik egykor a világot irányították. 1935 – Kitty és Ogden Miltonnak mindene megvan: elegáns lakás az Upper East Side-on, két gyönyörű kisfiú, mindenki által irigyelt szeretet és gazdagság. Ogden Európát járja, és sorra köti a sikeres befektetéseket, különösen a náci Németországban. Ám egy váratlan tragédia megtöri a varázst. A férfi azzal vigasztalja a feleségét, hogy felvásárol egy New England-i kis szigetet. 1959 – A Crockett-szigeti Miltonok tovább bővülnek, minden szabad percüket a saját szigetükön töltik, a saját törvényeik között. Ogden felvesz egy határozott, törekvő, fiatal zsidó férfit, Len Levyt, aki nemcsak főnöke, de felettese gyönyörű, fiatal lánya, Joan rajongását is elnyeri. Amikor Len és barátja, Reg, az Európát is megjárt fekete újságíró meglátogatja a szigetet, a protestáns fehér felső középosztályhoz tartozó Miltonoknak először kell szembesülniük saját álmaik és világnézetük határaival. 2017 – A családi pénz elfogyott, a Sziget eladhatóvá vált. Kitty unokája, az egyetemi történelemtanár Evie, egy utolsó látogatást tesz a Nagy Háznál, és közben nyugtalanító bizonyítékokat talál családja vagyonosodásáról. Újra kell értékelnie a hagyományokat és azt az értékrendszert, amit képviseltek. Sarah Blake feszültségekkel teli könyve a múlt hibáiról, árulásairól, a családtagokat összekötő titkokról és a szembenézésről szól. Elgondolkodtató írás a történelembe vetett egyénről. Kiemelkedő irodalmi stílusban megírt regény az amerikai múltról, amely a generációkon keresztül öröklődve mélyen átszövi a jelent is.

London a csodák városa. Így amikor Agnes Martí, a Barcelonából érkező régészlány betéved Edward Livingstone, a hírneves felfedező leszármazottjának varázslatos könyvesboltjába, rögvest Alice, Pán Péter, Twist Olivér társaságában és világában találja magát. Nem kevés furcsa kérdésekkel hozzá forduló vásárlóval, vagy egy kék fénybe burkolózó, állandóan körmölő íróval. A könyvespolcok és a világirodalom labirintusában lépten-nyomon rejtélyekbe botlik, melyek megfejtéséhez egy detektív szegődik mellé társául a Scotland Yardtól - hogy közösen leljék meg a legtitokzatosabb kincset, mely két embert összefűzhet... A Holdsugár könyvesbolt rejtélyei egy könyvbolond, az angol regényekért és humorért egyaránt lelkesedő spanyol író csodás ajándéka minden, szintúgy a könyvekért rajongó, az irodalom és a szív titkaira egyformán kíváncsi olvasónak. Na és a Sztárom a párom című film kedvelőinek...

CelesteNg kínai bevándorlók gyermekeként született Pittsburghben 1980-ban, jelenleg Massachusettsben él a családjával. Kis tüzek mindenütt című regénye évek óta kitartóan szerepel a TheNew York Timesbestsellerlistáján, a legjobb szépirodalmi műnek választották meg a Goodreads olvasói 2017-ben, ReeseWitherspoon könyvklubjának kedvenc olvasmánya, a mű alapján készült filmsorozat is kiemelkedően sikeres. Jelen mű az első regénye, amely megjelenésekor rögtön bestseller lett, és osztatlan kritikai sikert aratott, 2014-ben „Az év könyve” volt az Amazonnál.Hamarosan elkészül a filmváltozata is. „Lydiahalott. De ők még nem tudják.” Így kezdődik az 1970-es években játszódó regény, amelynek középpontjában egy ohióbeli kisvárosban élő kínai–amerikai család áll. Marylin és James Leenek három gyereke van, és Lydia a kedvencük: a szülők az ő életére vetítik rá minden félbemaradt álmukat, reményüket és nagyravágyó tervüket. De amikor Lydia holttestét kifogják a házukhoz közeli tóból, a család addig is törékeny egyensúlya végképp felborul. AzAmit sohase mondtam el megindító történet. Finom megfigyelésekkel teli, érzékeny jellemrajz egy különös, de hallatlanul emberi és életteli családról, amelynek tagjai szüntelenül azért küzdenek, hogy jobban értsék egymást.

Kádár Erzsébetet (1901–1946) Kegyetlenség című novellája után a „kegyetlenség írójának” szokták nevezni. Igaz, hogy sebekbe váj és tárgyilagosan, noha empatikusan mutat be nehéz női sorsokat vagy tönkrement életeket – ám mindezt mégis árnyalni kell. Nem ő volt ugyanis kegyetlen, hanem a világ, amelyben a novellái íródtak: a huszadik század első felének Magyarországa, amelyet traumák sorozata ért az első világháborútól kezdve Trianonon át a vészkorszakig. Kádár Erzsébet biztos írói tudással mutatta meg, hogy miként élte meg ezt a fél évszázadot egy nő. Noha kevés novellából álló irodalmi életműve önéletrajzi ihletésű, nemcsak a maga sorsát írta meg, de az anyai generációét is és a szegénységbe süllyedt úriasszonyokét, az egyedülálló nőkét és a cselédlányokét, sőt még a művészként boldogulni próbáló nőkét is. Magányos, érzelmileg kirabolt, önfeladó asszonyok: Kádár Erzsébet, a végtelenül fájdalmas sorsú író hősei. A karcsú kötetnyi novella – mely az eddigi legteljesebb válogatás – mégis gazdagabbá tesz: nem sok olyan író van a magyar irodalomban, akinél ilyen pontosan artikulálódik a világ női olvasata – s ily módon aki a jelenkori világirodalmi folyamatok felől nézve ennyire aktuális.

Ray Bradbury (1920–2012) a mélységesen emberi sci-fi klasszikusa, a Marsbéli krónikák, a Fahrenheit 451 halhatatlan írója. Már egészen fiatal korától rendszeresen publikált különböző magazinokban. Később több mint harminc kötete jelent meg, számos írását színpadra és filmre adaptálták, többek közt Neil Gaimant és Stephen Kinget is inspirálta. Halálakor Barack Obama az egyik legnagyobb amerikai írónak nevezte, akinek a történetei segítenek megérteni, hogy a képzeletünket egymás jobb megismerésére is használhatjuk. Jim és Will kiskamaszok, akik nagyon szeretnének már felnőni. Egy nap vándorcirkusz érkezik a városukba, szörnyszülöttekkel és fantasztikus mutatványokkal, a fiúk azonban kilesik a nagy titkot a cirkusz körhintájáról. Az ördögi Tetovált Ember és társulata a nyomukba ered. Miközben Jim és Will a legijesztőbb rémálmaikkal küzdenek meg, rádöbbennek, hogy a gyermekkorból a félelmeiken át vezet ki az út. A Gonosz lélek közeleg hamisítatlan amerikai álom, költői regény a felnőtté válásról a gyermeki fantázia felől közelítve. Bradbury egyik leghíresebb és legnépszerűbb műve hosszú idő után most jelenik meg újra magyarul.

Stephen King a világirodalom és a populáris kultúra egyik legmeghatározóbb alkotója. Több mint ötven nagy sikerű regény, valamint számos népszerű novella és kisregény szerzője, filmadaptációk ihletője. Életművéért Nemzeti Könyvdíjat kapott, emellett többszörös World Fantasy- és Bram Stoker-díjazott. Társa, Richard Chizmar elsősorban novellistaként alkot, díjnyertes életműve hamarosan magyarul is élvezhető. Rendszeres vendégelőadó a leghíresebb kreatív írószemináriumokon. Első közös könyvükben, a Gwendy és a varázsdoboz-ban a tizenkét éves Gwendy Peterson sorsát követjük, aki egy nap egy különleges dobozt kap egy idegentől. A kislány élete végleg megváltozik, és hiába próbálja a doboz rejtélyét megfejteni, a világ sorsáról végül egyedül kell döntenie. A Gwendy…-ben nemcsak újra visszatérhet az olvasó Castle Rock városába, de egyre otthonosabban is mozog majd, ahogy a fantasztikum fokozatosan átveszi az irányítást a valóság felett. King szerzőtársával karöltve ezúttal az ifjúsági történetek világát borította fel, a végeredmény pedig egy fordulatos és szokatlan mese lett a felnőtté válásról és a felelősségvállalásról.

Behrouz Boochani iráni kurd költő és újságíró menedékkérőként közelítette meg az ausztrál partokat 2013-ban, amikor egy újonnan meghozott bevándorlási törvény következtében négy évre az ausztrál kormány Manus-szigeten – mint később kiderült, illegálisan – működtetett befogadóállomásán ragadt, és a szigetet az állomás felszámolása után sem hagyhatta el évekig. Boochani egy mobiltelefonba pötyögve, sms-ek és WhatsApp-üzenetek formájában juttatta ki onnan a fárszi nyelvű részleteket barátainak, ismerőseinek és angol fordítójának. A Nincs barátunk, csak a hegyek nem egyszerű börtönnapló: tanúságtétel, a túlélés eszköze, lírai beszámoló, az ellenállás megnyilvánulása. Rendkívüli erejű írás, mely kíméletlenül szembesíti az olvasót a világ hontalanjai, a fogságban sínylődő menekültek keserű sorsával.

George Orwell az egyik legnagyobb hatású író, aki valaha élt, állítja John Rodden könyve. Rodden szerint a mára klasszikusnak számító művek írója ugyan nem volt nemzedékének vezető regényírója, mégis felmérhetetlen a korára és különösen az utókorra tett hatása. Művei egyszerre váltak a művészetek, a tudományok és az egyetemi kutatások, a technológia, valamint a populáris kultúra szerves részeivé. Egyetlen másik író sem váltott ki ekkora vitát, és nem járult hozzá ennyi szóval és kifejezéssel a kulturális lexikonunkhoz, a "Nagy Testvér"-től kezdve a "duplagondol"-on át a "gondolatbűn"-ig és az "újbeszél"-ig. Rodden szerint Orwell művei hiába rendkívül népszerűek a mai napig, az író körül megannyi legenda kering, elmosódottá téve az alakját. A kiváló Orwell-kutató monográfiájában új megvilágításba helyezi az Állatfarm és az 1984 szerzőjét. Könyve bemutatja, hogy lett Eric Arthur Blair, az egykori indai rendőrtiszt előbb publicista, majd az Orwell álnevet választó író, és később hogyan árnyékolta be őt az az emberiség alternatív jövőjének rémálomszerű látomásaihoz kapcsolódó fantomszerű alak, amit lépten-nyomon megidéznek a különböző médiumokban, és akit Rodden csak "Orwellnek" nevez. Rodden a gyarmatokat és a háborút is megjárt életpálya feldolgozásával előbb Orwell főbb irodalmi lépéseit és eredményeit veszi sorra, majd legendáját és "örökségét" vizsgálja az angol irodalomtól a kiberháborún az "álhírekig" mindent áttekintve, míg a zárófejezetekben a mai napig tartó és a jelenkor égető kérdéseit is érintő hatásáról értekezik. A George Orwell: Legenda és örökség úttörő munka, amely egy szárnyait próbálgató író döbbenetes legendává válásának útját mutatja be.

Karen Dinesen, a huszonhét éves dán úrilány 1912 telén eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A házasságkötésre Mombaszában került sor. Vilmos svéd királyi herceg volt az egyik tanú, aki így emlékezett a menyasszonyra: „Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő…” Hatalmas birtokot vásároltak Kenyában, Nairobi közelében. A báró tehetséges szafarivezetőnek bizonyult – így ismerkedett meg gróf Széchenyi Zsigmonddal, a vadászíróval és Ernest Hemingwayjel is. Karen a kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj emberekkel és kultúrájukkal ismerkedett ezalatt, nagyobbrészt férjétől külön, majd elváltan, viharos szerelmi viszonyban Danys Finch-Hattonnal. Afrikában lett belőle lenyűgözően egyedi karakterű író, a huszadik századi memoárirodalom nagyasszonya. Távol Afrikától, ezzel a címmel írta meg dán birtokára visszatérve 1937-ben előbb angolul, majd dánul lírai visszaemlékezését, (ez alapján készült Sydney Pollack hét Oscar-díjas filmje Meryl Streeppel és Robert Redforddal). Azóta is példa nélküli hódolattal és alázattal fordult Fekete-Afrika felé művében. Olyan kivételes érzékenységgel festette le tájait, lakóit, amilyenről azóta is alig tett tanúságot európai művész. És ami életrajzából és levelezéséből tudható: szenvedélyesen gyűlölte és megvetette a brit gyarmati közigazgatás korlátolt felsőbbrendűségét.

Carlos Ruiz Zafón (1964–2020) napjaink nemzetközi irodalmának egyik legelismertebb szerzője, és Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író. Műveit több mint ötven nyelvre fordították le. 1993-ban ifjúsági regénnyel mutatkozik be (A köd hercege), 1998-ban jelenik meg a Marina, 2001-ben pedig A szél árnyéka, mely az Elfeledett Könyvek Temetője első regénye. A sorozat – mely öt világrészen is a kortárs irodalom szenzációjává vált – további részei az Angyali játszma, A mennyország fogságában és a Lelkek labirintusa, melyek tetszőleges sorrendben olvashatók. A The New York Times így ír a fájóan rövid életű szerzőről: „García Márquez, Umberto Eco és Jorge Luis Borges találkozása egy újszerű és elsöprő stílusban.” „Ki merjük jelenteni, hogy Zafón Barcelona Dickense, ma ő az elbeszélés művészetének legtehetségesebb írója” – mondja róla a Corriere della Sera. Havonta világszerte hétmillió felhasználó oszt meg idézetet a szerző valamelyik könyvéből. Zafón egyike a #libro hashtaggel leggyakrabban társított szerzőknek. A Marina az író legnehezebben kategorizálható és a legszemélyesebb regénye. Fantáziájának ezúttal semmi sem szab határt (legkevésbé a valóság). Szívfájdító és félelmetes mesét írt.

Alice Walker (Georgia, 1944. február 9. – ) amerikai író, költő. A feminista mozgalom egyik fő képviselője. A Nemzeti Könyvdíj (National Book Award) első női afroamerikai nyertese. Művei eddig több mint 15 millió példányban keltek el. Bíborszín című, 1982-ben megjelent, Pulitzer-díjas, Steven Spielberg által 1987-ben megfilmesített levélregényének üzenete időn és téren átívelő. A túlélés legelemibb, örök érvényű szabályára tanítja meg az olvasót: soha ne add fel! „Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni se tudok, mongya egy hang mindenkinek, aki odahallgat. De itt vagyok.” A történet főhőse a szexista szabályok fogságában vergődő Celie. A kiúttalanságból kezdetben a spiritualitás világában próbál megnyugvást és feloldozást keresni, aztán felismeri az egyház fehér férfiak által uralt álszent, képmutató világát. Ráébred, hogy az emberi lét értelmét a jelenben is érdemes megtalálni. Emberi, női, szexuális és kreatív öntudatra ébredése izgalmas és megrázó olvasmány. A főhős minden értelemben vett önmagára találását nyelvileg is végigkísérhetjük, köszönhetően az értő fordításnak.