Európa Könyvkiadó strana 97 z 143

Holloman békés kisváros New York tőszomszédságában, elit egyetemének orvosi karán több Nobel-díj-várományos kutató is dolgozik. Egy napon az állatkísérleti laboratóriumban hátborzongató felfedezést tesznek: a kimúlt állatok tárolására szolgáló hűtőben egy fej és végtagok nélküli női törzs hever, amelyet észre sem vettek volna, ha nem támad fel halottaiból egy elpusztultnak hitt majom. Carmine Delmonico rendőr hadnagy csakhamar azt feltételezi, hogy korábban is történhettek hasonló gyilkosságok, és sajnos továbbiak várhatók. Gyanúja rögtön az intézet munkatársaira terelődik, akik mind titkokat és botrányokat rejtegetnek, ám akármilyen irányban indul el, mindegyik zsákutcába viszi. A gyilkos pedig egyre vakmerőbbé, egyre vérszomjasabbá válik. A "Tövismadarak", a "Fűkoszorú", "A gránitember", a "Fortuna kegyeltjei" és tömérdek más sikerkönyv sokoldalú szerzője ezúttal egészen más műfajban próbálta ki magát: krimit írt, amelyben egy sorozatgyilkos portréját rajzolja meg. Colleen McCullough ezzel a regényével ismét bizonyítja, hogy bármilyen témához nyúl, lebilincselő történetet kerekít ki belőle. A rokonszenves nyomozót, Carmine Delmonicót pedig a jövőben újabb esetek megoldása várja.

Ignatius Perrish egy részeg éjszaka után arra ébred, hogy irtózatosan fáj a feje... és a tükörbe nézve azt látja, hogy szarvak nőttek a halántékán. Ig először azt hiszi, hallucinál, a gyász és a harag elvette az eszét. Hiszen az utóbbi egy évet a maga privát purgatóriumában töltötte: egy esztendővel ezelőtt erőszakolták és gyilkolták meg brutális módon, felfoghatatlanul a szerelmét, Merrin Williamset. A teljes idegösszeomlás is szinte természetes lenne nála. Csakhogy ezek a szarvak valódiak... Azelőtt Ig a boldogok gondtalan életét élte: gazdag szülők gyermekeként, tévésztár báty öccseként megvolt mindene, pénz, biztonság, megbecsülés. Megvolt mindene, sőt annál több is - Merrin szerelme, akivel együtt osztoztak romantikán, diákkori felelőtlenségeken, egy csakis kettejüknek kijutó, varázsos kalandon. Merrin halálával mindez oda lett. Noha Ig volt az egyetlen gyanúsított, bíróság elé sohasem került, de fel sem mentette soha a kisváros, Gideon közvéleménye: persze hogy azért úszta meg, mert befolyásos szülei vannak! Mintha mindenki elhagyta volna Iget, még az Isten is. Talán csak egyvalaki nem: a benne lakozó ördög... És most, ezekkel a szarvakkal, Ig rettenetes erőre tesz szert - olyan tehetségre, amellyel végre kinyomozhatja, ki ölte meg Merrint, ki tette tönkre az életét. És bosszút állhat. A templomba járás, az ima nem segített. Jöjjön hát a Sátán! A szív alakú doboz szerzőjének második regénye jóformán csupa négy- és ötcsillagos értékelést kapott az amazon.comon, és a kritika is egyöntetű elismeréssel fogadta.

"Voltam művész és tisztviselő, főnök és alkalmazott, közíró és közszereplő, tanár és tanítvány, szegény és jómódú. Voltak sikereim és kudarcaim, érdemeim és vétkeim. A mérlegem végül is nem rossz." A "Pályázat" levélregény: Szinetár Miklós Tanár Úr ifjúkori ... Folytatás ›› generációjának és mai önmagának levélváltása egy reflektorfényes kisvilágról és a nagyvilágról. Egyfelől útkeresés, másfelől parainézis, ars poetica. Az ifjú sok arcból néz vissza a Mesterre, több tanítvány alakjából és sorsából ötvöződött. A Tanár Úr egy és ugyanaz. Amit ő ír, az mind valóság, amit egykori tanítványa, az inkább fikció. A fiatal rendezőt felkéri egy vidéki város vezetősége, hogy pályázza meg a helyi színház igazgatói székét. Ennek apropóján kezdődik a levelezés, az alaphelyzetből kibontakozó történethez azonban óhatatlanul számtalan egyéb téma kapcsolódik. Szó esik szakmáról vagy hivatásról, generációkról, vezetőkről és beosztottakról, életformákról, utazásokról, ünnepekről, hétköznapokról, istenekről, hitekről, köz- és magánemberi fellépésünkről, szerepeinkről - mert végül sokadszorra is beigazolódik, hogy "színház az egész világ". És hogy több isten igazgatja. Szinetár Miklós (Budapest, 1932. február 8.), a színpadi és televíziós műfajok mindegyikében emlékezetes előadásokat létrehozó, nemzetközileg elismert, Kossuth-díjas rendező, évtizedek óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A magyar televíziózás fénykorának meghatározó személyisége - 1962-től az MTV főrendezője, majd művészeti igazgatója, aztán elnökhelyettese -, a Petőfi Színház művészeti vezetője, majd az Operettszínház igazgatója, később a Magyar Állami Operaház főigazgatója - és mindkét színház örökös tagja. A(z) Pályázat (Könyv) szerzője Szinetár Miklós.

"Voltam művész és tisztviselő, főnök és alkalmazott, közíró és közszereplő, tanár és tanítvány, szegény és jómódú. Voltak sikereim és kudarcaim, érdemeim és vétkeim. A mérlegem végül is nem rossz." A "Pályázat" levélregény: Szinetár Miklós Tanár Úr ifjúkori ... Folytatás ›› generációjának és mai önmagának levélváltása egy reflektorfényes kisvilágról és a nagyvilágról. Egyfelől útkeresés, másfelől parainézis, ars poetica. Az ifjú sok arcból néz vissza a Mesterre, több tanítvány alakjából és sorsából ötvöződött. A Tanár Úr egy és ugyanaz. Amit ő ír, az mind valóság, amit egykori tanítványa, az inkább fikció. A fiatal rendezőt felkéri egy vidéki város vezetősége, hogy pályázza meg a helyi színház igazgatói székét. Ennek apropóján kezdődik a levelezés, az alaphelyzetből kibontakozó történethez azonban óhatatlanul számtalan egyéb téma kapcsolódik. Szó esik szakmáról vagy hivatásról, generációkról, vezetőkről és beosztottakról, életformákról, utazásokról, ünnepekről, hétköznapokról, istenekről, hitekről, köz- és magánemberi fellépésünkről, szerepeinkről - mert végül sokadszorra is beigazolódik, hogy "színház az egész világ". És hogy több isten igazgatja. Szinetár Miklós (Budapest, 1932. február 8.), a színpadi és televíziós műfajok mindegyikében emlékezetes előadásokat létrehozó, nemzetközileg elismert, Kossuth-díjas rendező, évtizedek óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A magyar televíziózás fénykorának meghatározó személyisége - 1962-től az MTV főrendezője, majd művészeti igazgatója, aztán elnökhelyettese -, a Petőfi Színház művészeti vezetője, majd az Operettszínház igazgatója, később a Magyar Állami Operaház főigazgatója - és mindkét színház örökös tagja. A(z) Pályázat (Könyv) szerzője Szinetár Miklós.

Michael Macauley hozta létre az első és leghíresebb Eragon-rajongói honlapot, a shurtugal pont com-ot. Tizenöt éves kora óta gyűjti az ismereteket és érdekességeket Christopher Paolini világáról, és ebben a könyvben ábécésorrendben összegzi őket. Az örökség ciklus szereplői, helyszínei, tárgyai itt mind megtalálhatóak rövid magyarázattal. Amíg a sorozat utolsó kötete meg nem jelenik, ebben a könyvben mindennek utána lehet nézni. Rengeteg rajzot is válogattak bele, többek között Christopher Paolini saját rajzait. Rajongók számára nélkülözhetetlen kézikönyv!

Tutanhamon utolsó titka olyan kincs, amelyet hasztalan kutatnak, így válhatott e titok legendává, akárcsak az átok, amely a fáraó örök nyugalmát megzavaró betolakodókat sújtja... Mark Wilder politikusi ambíciókat tápláló, fiatal, amerikai sztárügyvéd 1951-ben New Yorkban különös levelet vesz kézhez, melyben a kairói Szent Szergiusz-templomba hívják találkozóra azzal, hogy ott megtudhatja... ki is ő valójában! Útra kel hát a fáraók földjére, ahol Pachomius atya lesi jöttét, aki az ókori Egyiptomban tisztelt Amon isten utolsó papja, és megtudja tőle, hogy ő valójában nem Mark Wilder, hanem a Tutanhamon-sír legendás fellelőjének, Howard Carternak a fia. Amon papja elmondja, hogy Howard Carter nem pusztán rendkívüli képességű, sokszor gáncsolt régész volt, hanem isteni életerő letéteményese, melyet a leszármazottja is örökölt. Mark nem hisz a fülének, és a fiúi kötelességhez sem fűlik a foga, de mivel beleszeret a szerzetes kezére játszó idegenvezetőjébe, a szépséges Ateyába, elvállalja a felettébb kockázatos megbízatást: nyomába ered Tutanhamon utolsó titkának, egy olyan kincsnek, amelyet maga a fáraó rejtett el egykor. Amióta feltárták a sírt, mindenki hasztalan kutatja, így válhatott e titok legendává, akárcsak az átok, amely a fáraó örök álmát megzavaró betolakodókat sújtja. Hozzálát a kutatáshoz angol és amerikai múzeumokban, majd rövid idő múltán az Ateya iránti szenvedély visszahúzza Egyiptomba, ahol menthetetlenül belekeveredik az Egyiptomot sújtó felfordulásba, a gátlástalan zsarnok, Faruk király, a hatalom megdöntését tervező földalatti mozgalom és a mindenütt jelen lévő CIA politikai harcába...

Ősidők óta léteznek olyan csodálatos képességgel megáldott emberek, akik belelátnak a lovak lelkébe. Hangjuk lecsillapítja a megvadult állatokat, érintésük begyógyítja lelki sebeiket. Suttogóknak nevezik őket. Egy ilyen férfi miatt teszi kockára fényes karrierjét és házasságát, s utazza át fél Amerikát a lányával egy anya. Kétségbeejtő helyzetében tőle várja, hogy helyreállítsa lovuk - és az egész család - lelki békéjét. Zarándok, a ló és Grace, a kislány szörnyű balesetet szenvedett. Grace örök életére megrokkant, és fájdalmas, ellenséges hallgatásba menekült. Zarándok dühöngő vadállattá változott, orvosai az elaltatását javasolták. De Grace anyja érzi, hogy kettejük sorsa elválaszthatatlanul összefonódott, és ha a ló elpusztul, a kislányban is meghal valami. A suttogó birodalmában, a végtelen kék ég alatt és a hósipkás hegyek között mindannyiuk élete fordulóponthoz érkezik. A világhírű regényből Robert Redford és Kristin Scott Thomas főszereplésével készült nagy sikerű film.

A "Mobil" Boccaccio "Dekameron"-ját hangszereli át a mobiltelefonos korra: a 2007-es lipcsei könyvvásár díjával jutalmazták. A német újraegyesítés légkörét idézi meg. Billenékeny, tragikomikus helyzeteket. Némelyik rávilágít, hogy az új szerelem, a jószomszédi viszony, a régi barátokkal tett, rég várt utazás harmóniája illuzórikus. De a fejlemények váratlanul, érthetetlenül biztatók is lehetnek, mély és igaz pillanatokat hozhatnak, mikor amúgy minden rosszat ígér.

A 2007. július 30-án elhunyt Ingmar Bergman önéletrajza a filmekből, forgatókönyvekből, színházi rendezésekből álló páratlan életmű záróköve, ismételt igazolása annak a mindig is sejtett ténynek, hogy A nap vége, A csend, a Persona, a Rítus, a Suttogások és sikolyok, a Fanny és Alexander irója és rendezője valódi anyagból, megélt élményekből, tulajdon életéből építette műveit. Önéletirása számos ponton világítja meg mű és alkotó viszonyát, és fényesen bizonyítja, amit magyarul megjelent forgatókönyvei, filmnovellái óta már nálunk is sokan tudnak: hogy Bergman írónak is kivételes tehetségű.

Patty és Walter Berglund régebben St. Paul városának dzsentrifikálói közé tartoztak - ők voltak a lerobbant belvárosi lakónegyed első csinosítói, a leggondosabb szülők, a bionemzedék úttörői. Patty eszményi szomszéd volt: mindig meg tudta mondani, ho l kell leadni a kimerült elemeket, hogyan lehet rávenni a rendőröket, hogy tegyék a dolgukat. Irigylésre méltóan tökéletes anya volt, férje álmainak asszonya. Walterral, a környezetvédő jogásszal, a biciklin munkába járóval, az elkötelezett családapá val kivették a maguk szerény részét abból, hogy jobbá legyen a világ. Ám most, az új évezredben Berglundékat hirtelen csupa rejtély övezi. Miért költözött át tinédzser fiuk az agresszíven republikánus melós szomszédékhoz? Miért vállalt állást Walter a természeti rekultivációval álcázott külszíni szénfejtésnél? Hogy kerül már megint a képbe Richard Katz, a bogaras rocker, Walter hajdani évfolyamtársa és legjobb barátja? És főleg: mi történt Pattyvel? Miért lett a Barrier Street legfényesebb csil lagából egyszeriben egészen másfajta, kellemetlen szomszéd, dühöngő fúria, aki szinte a kandi utca szeme láttára esik szét? A "Szabadság" hatalmas, poszt-updike-i amerikai családregény modern szerelmekről és házasságokról, egyszerre komikus és trag ikus feltérképezése a szabadság fogalmával és gyakorlatával együtt járó kísértéseknek és terheknek: a tinédzserszex mámorának és izgalmainak, a középkorúság hirtelen megbillenő kompromisszumainak, városi létnek és pusztuló természetnek, a birodalomép ítés nyomasztó súlyának. Hogyan éljünk, szeressünk, boldoguljunk egyre zavarosabb világunkban: az amerikai nagyregények örök kérdései, új, nyersebb megvilágításban. Jonathan Franzen 2010-ben megjelent, tíz évig készült műve hatalmas sikert aratott világszerte, s a 21. század meghatározó amerikai regényévé vált, korábbi, 2001-es, "The Corrections" című könyvével együtt - amelynek fordítása hamarosan szintén megjelenik az Európa Könyvkiadónál.

F. Scott Fitzgerald 1925-ben, "A nagy Gatsby"-vel ért pályája csúcsára? Ez az a regénye, amely egymagában is előkelő helyet biztosítana számára a világirodalom nagyjai között. Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabozó "dzsesszkorszakot", a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, "az amerikai álom" olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy "méltó" legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is "csupa pénz". Mesteri szimbólumok, elegáns szerkezet, kristálytiszta próza, s a görög tragédiák sorsszerűségével kibontakozó cselekmény teszik remekművé "A nagy Gatsby"-t, amely több mint négy évtizeddel első magyar megjelenése után most új fordításban olvasható.

Ez a könyv több okból kivételes állomás írói életutamon: elsősorban amiatt, hogy míg készült, szüntelenül azt éreztem, hasztalan tettem papírra, senkit nem fog érdekelni Szeredás Emerenc, még kevésbé az én nem is valami vonzó arcképemet rögzítő gyónás, mely összetört tükörcserepekből egybetákolt keretbe szorítja az írót és a megsérthetetlen, mégis megsértett igazságot. A mindig is mitológiai személyiségnek érzékelt Emerenc aztán megtette első csodáját: az első kiadás megjelenése utáni héten már nem volt kapható története, a könyv üzenetét, amelynél magánabb magánügy igazán nem volt elképzelhető, személyes ügyüknek vállalták fel azok, akik az írót élete minden buktatóján átsegítették: az olvasók. A sepregető öregasszony, aki ha teheti, mindenki útjából eliparkodott seperni a bajt, veszedelmet, áthágta a magyar határt, alakját éppúgy ismerik német földön, mint az Északi-tengernél vagy Svájcban, a Columbia Egyetem Kelet-európai Arcképek sorozatából holdtükör arcába nézhetnek az olvasni szerető New York-iak. Testi anyámnak, Jablonczay Lenkének megépítettem a síremlékét a Régimódi történet-ben, negyedszázad eltelte után nem hittem volna, hogy lesz még egy kifizetetlen adósságom. De lett, s ennek kiegyenlítése Az ajtó: halott anyám kezéből Emerenc munkától elformátlanodott ujjai vették át legjobb önmagam irányítását. Mindent értett bennem, jobban eltájékozódott életem zilált szálai között, mint én magam. Becstelen adósa volnék, ha én el nem mondtam volna róla azt, amit meg én tudtam. A regény alapján az Oscar-díjas Helen Mirren főszereplésével Szabó István készített filmet, melyet március 8-tól vetítenek a mozikban.

Az éjszakai ügyfél nem sok jót jelent. Nyáron, fullasztó hőségben, amikor a légkondi bekapcsolása az egész irodaházban lecsapja a villanyt, és sötétben kell vele beszélni, még kevesebbet. V. I. Warshawski el se vállalná, ha nem lenne égető szüksége a pénzre. Így viszont elindul megkeresni ügyfele fiának eltűnt barátnőjét. Csakhogy először a fiú kerül elő… Lengyel származású rendőrtiszt apa, olasz világháborús menekült anya gyermekeként V. I. (barátainak csak Vic) lehetett volna operaénekesnő, rendőr, ügyvéd vagy ügyész. Ehelyett rendszerint gazdasági ügyeken dolgozó magánnyomozó lett, aki azért sokakat ismer még a chicagói rendőrségen. Valóban John Thayer, a gazdag bankár fogadja fel a magánnyomozónőt? Hova tűnt Anita Hill, amennyiben tényleg ez a neve? És milyen szerepe van az Ajax Biztosítónak? V. I. Warshawski, a chicagoi bűnözők réme, Philip Marlowe nem dohányzó női megfelelője, ebben a szövevényes ügyben lépett először az amerikai olvasók elé. Magyarországon találkozhattunk már vele A testművésznő lapjain. Ott a Védelmi Minisztérium csaló beszállítóival harcolt egy ártatlan iraki veterán védelmében. Itt a kisember oldalán áll a nagy biztosítótársaság ellenében. Sara Paretsky (1947) Ross Macdonaldhoz, Raymond Chandlerhez és Agatha Christie-hez hasonlóan elnyerte az Amerikai Krimiírók Szövetségének Nagymester-díját, valamint az Angol Krimiírók Cartier Gyémánttőrét is.

Smaug kétségkívül mélyen aludni látszott, jóformán halottnak és sötétnek rémlett, egy-egy láthatatlan gőzpamatnál több a hortyogására sem utalt, amikor Bilbó ismét bekukucskált az ajtónyíláson. Már éppen lelépett volna a padlóra, amikor megpillantotta a Smaug petyhüdt bal szemhéja alól feléje lövellő vékony, átható fénysugarat. Csak színlelte az alvást! Az alagút bejáratát figyelte!... Amikor gondtalan, minden becsvágy nélküli életéből, meghitt kis zsáklaki hobbitüregéből Gandalf, a mágus és egy csapat törp elragadja, Zsákos Bilbó egy kaland kellős közepébe csöppen: "betörési szakértőként" kell közreműködnie a kincs visszaszerzésében, amitől Smaug, a Rettenetes, egy igen nagy és veszedelmes sárkány fosztotta meg hajdanában a Hegymély Királyát. Noha nem szívesen vállalkozik erre a kellemetlen feladatra, Bilbó maga is lépten-nyomon meglepődik tulajdon ügyességén és leleményességén! J. R. R. Tolkien a gyermekeinek írta ezt a meseregényt, de amikor 1937-ben megjelent, azonnal óriási sikert aratott. Később megszületett monumentális folytatása is, és azóta "a világ két részre oszlik: azokra, akik már olvasták A HOBBIT-ot és A GYŰRŰK URÁ-t, és azokra, akik eztán fogják elolvasni őket." (Sunday Times)

A regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Szörnyű járvány tombol Newarkban, a New York közelében fekvő város fojtogató hőségében, életre szóló fogyatékossággal, bénulással, halállal fenyegetve a város gyerekeit. Ezzel a tragikus témával foglalkozik Roth szívbe markoló regénye: 1944 nyarának gyermekbénulás-járványával és azzal, hogy az miként hatott egy szoros, családcentrikus zsidó közösségre. A "Nemezis" főhőse, Bucky Cantor, a városi sporttelep vezetője életerős, kötelességtudó huszonhárom éves sportember, remek súlyemelő és gerelyhajító, aki mindent megtesz a gondjaira bízott gyerekekért. S miközben gyötri a lelkiismeret, mert rossz látása miatt nem vitték el az európai háborúba, ahol a legjobb barátai is harcolnak, átéli a közös tragédia által kiváltott valamennyi érzelmet: a félelmet, pánikot, dühöt, zavarodottságot, szenvedést, veszteséget - s magában föllázad Isten ellen, aki engedi, hogy gyerekek haljanak meg vagy kényszerüljenek egy életre kerekes székbe. Bucky Cantor egy újabb "tökéletes" hős Philip Roth életművében - nagyszerű ember, aki azonban elkövet valami kis hibát, bocsánatosnak tetsző bűnt, s ezért (vagy ettől függetlenül?) a sors iszonyatosan megbünteti.