Európa Könyvkiadó strana 90 z 143

A jegyzeteket és a szómagyarázatokat Ferencz Győző állította össze. A szöveggondozás Martinkó András munkája.

Robinson neve fogalommá lett. Emlékezetünkbe idézi a lakatlan szigeten élő magányos embert. A kalandos történetet minden ifjú elolvassa, de a felnőtt érti meg igazán. Gyermek számára lebilincselő cselekményt és erkölcsi intelmet nyújt, a felnőtt olvasó betekinthet a felfedezéseknek, a föld meghódításának merész küzdelmeibe. Bátor hajósok bontják ki vitorláikat a viharos óceánokon, hogy ismeretlen földrészeket fedezzenek fel, telhetetlen kereskedők vállalják, nem egy esetben, a halál kockázatát az óriási gazdagságért, kincsekért, kalóz-rabszolgakereskedők szállnak hajóra, hogy bennszülött népeket, négereket igázzanak le. Így keresztezik egymást felemelő célok és alantas eszközök e félelmetesen nagyszerű vállalkozásokban. Robinsont e gazdag angol ifjút is hajtja a kalandvágy. Mitsem ér a szülői tanító tanács, megszökik. Ettől kezdve élete örökös rettegés tengeri viharoktól, kalózoktól, rabszolgatartóktól. Hajótörése után egy elhagyott szigetre kerül, egy teljes életet él le itt, kínozza az egyedüllétet, retteg az emberevőktől, míg Péntekben, egy becsületes bennszülöttben társra talál. Sikeresen dacol a természettel, vadállatokat szelidít meg, leszakítja az érett szőlőt és kezdetleges szerszámokkal feltöri a földet, termel: gondoskodik jövőjéről. Kemény, kitartó munka a Robinsoné, küzdelme szimbolikus: el is nyeri jutalmát, öregen viszontlátja hazáját. Robinson története így lesz örökszép dokumentuma és szimboluma annak, hogyan lesz úrrá az emberi értelem, a becsület a zord természet és a becstelenség fölött. A szó- és névmagyarázatokat Osztovits Szabolcs írta.

Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt. Orwell 1943-44-ben írott műve, amelynek a szerző a "Tündérmese" alcímet adta, ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm, Mr. Jones "Major"-ja a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta Állatfarmon élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig - Minden állat egyenlő - érdekesen módosul...

A virág ajtót nyit meg. A terapeuta hivatása olyan hivatás, amelynek gyakorlása közben a legfontosabb tényező a változás []. Az egymást sűrűn követő kisebb [] változásoknál sokkal jobban örülünk egy-egy igazán nagy változásnak: ilyen az újrakezdés, az újrakezdésre való képesség mitológiája; ilyen az újonnan nyert felismerés, hogy életünk történései nincsenek eleve rögzítve, tehát mindig bekövetkezhet valami váratlan, kedvező fordulat []. Saját magunk számára is rejtünk titkokat, mindig meglephetjük magunkat valamivel. A legjobb számunkra az, ha mindig úton vagyunk, bővítjük tudásunk és élményeink tárházát, de legalábbis újfajta megközelítéssel éljük át ugyanazt. A megújulás - ahogyan azt mi képzeljük - azt jelenti, hogy gazdagodunk, mind jobban magunkra találunk, hitelesebbek leszünk, egyre inkább kiteljesedik az életünk, újabb és újabb rétegei tárulnak fel számunkra - a folyamat során mi magunk formáljuk tovább alkotó módon az életünket, megtöltjük tartalommal, s így adunk egyszersmind értelmet neki. - A neves svájci pszichoterapeuta a Zürichi Egyetem tanára, a Jung Intézet docense, a Nemzetközi Mélypszichológiai Társaság elnöke. Kutatási területe a gyász és a kapcsolati problémák feldolgozása, ezekben a témákban több tanulmányt, laikusoknak is szóló segítő könyvet publikált. Verena Kast Sankt Gallenben folytat magánpraxist.

A jegyzeteket készítette: Bodi László

A tíz esztendeig tartó Trójai háború utolsó előtti évének 52 napját fogja át a hexameterekből álló 24 énekre tagolt Íliász. A Trójai mondakör egyetlen epizódját ragadja ki, Akhilleusz haragját, a görög sereg fővezérével, Agamemnón mükénéi királlyal való viszályát, amely a görögök és trójaiak támogatásában megoszló istenek viszályában is átmeneti fordulópontot jelent (Trója bukása már eldőlt), s késlelteti a görögök győzelmét, hiszen a félig isteni származású Akhilleusz visszavonul a harctól. A cselekmény további fő csomópontja Patroklosz, a legkedvesebb barát megölése; a fájdalom Akhilleuszt újra harcra tüzeli és csatasorba állva megöli Hektórt, a trójai király fiát, az ellenség legnagyobb hősét, bár ismeri a jóslatot, hogy ezt követően nemsokára őt is eléri a végzet. Az eposz egyetlen fejlődő jellemű hőse Akhilleusz, aki képes a megtisztulásra, az ellenség iránti emberséges magatartásra, mégsincs több lehetősége, mint relatíve önállóan vállalni a hősi halált, pozitív tettig már nem juthat el. Viszonylag önállóan cselekszenek az eposz hősei, sorsukat alapvetően mégis az isteni hatalom akarata szabja meg. Sötét kicsengésű az Íliász mondanivalója, s csak helyenként csillan fel egy teljesebb emberségű élet reménye. Homérosz formaművészetének rendkívüli újítása a hangulati ellenpontozás, ezt következetesen alkalmazza az egész eposzon keresztül. A jegyzeteket Devecseri Gábor írta.

"Üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából" - írja a naplójába Winston Smith, a lázadó, a gondolatbűnöző, aki nem hajlandó elismerni, hogy a 2x2 a Párt akarata szerint lehet három vagy öt. Talán valóban "csak" keserű üdvözlet lesz ez a regény a jövőben, örök emlékeztető a totalitárius XX. századra, és persze szellemes szatíra, mint a nagy példakép, Swift Gulliver-e. Talán... De most még a zsigereinkben érezzük, mit jelent a Nagy Testvér, a gondolatbűn, a gondolatrendőrség, az újbeszél, a duplagondol; s az óceániai Párt három jelmondata is hátborzongatóan ismerős: A háború: Béke A szabadság: Szolgaság A tudatlanság: Erő S bár sok mindent be tudunk helyettesíteni a történelem valós alakjaival, eszméivel, intézményeivel, ebben a regényben mégis az írói fantázia a leglenyűgözőbb; 1948-ban, betegen, kiábrándultan Orwell olyan regényvilágot alkotott, amely borzongató realitásával rabul ejti az olvasót akkor is, ha közben könnyedén - talán túlságosan is könnyedén - azt mondja: Orwell jóslata, hála istennek, nem teljesedett be.

Egy érett, érzékeny ember természetes állapota a jól kifejlett boldogtalanság Francis Scott Fitzgerald az 1920-as években üstökösként tűnt fel az amerikai irodalom egén, s éppoly hirtelen szállt le újra az ismeretlenségbe. Az utóbbi időben azonban világszerte reneszánszát éli, s Hemingway mellett őt tartják az amerikai novellaírás legnagyobb XX. századi mesterének. Teljes joggal: a kötetünkben szereplő válogatott novellák kivétel nélkül feledhetetlen remekművek. Hőseik az „elveszett nemzedék” tagjai, akik az első világháború után győztesen tértek vissza az európai harcmezőkről, s mivel nem találták helyüket hazájukban, nem láttak maguk előtt értelmes életcélt, látványosan siratták el ifjúságukat, a puritán-pionír Amerika eszményeit, s szenvedélyes-botrányos szerelmekben, féktelen italozásban, sportban kerestek menedéket, feloldódni a néger dzsessz első virágkorában a muzsikához menekültek. Az író maga sem sokban különbözött hőseitől: novellái tele vannak önéletrajzi vonatkozásokkal, kifejezik a pályakezdés ujjongó örömét, a kiábrándulást, idegösszeomlást, alkoholizmust, a küzdelmet a gyógyulásért s utolsó éveinek filozofikus-ironikus hangulatát. Nagy író, nagy sors, izgalmas, művészi kordokumentum és letehetetlen olvasmány: így summázható Fitzgerald élete és műve, ez csillan meg – mintegy tükörcserépben – a kötetünkben található novellákban.

Christian Jacq négykötetes Mozart-ciklusának befejező részében felfedi azokat a különös szálakat, melyek Mozartot a szabadkőművességhez fűzték, és elmeséli a történelem egyik legnagyobb zsenijének szellemi kalandját és titkos életét. Miközben a francia forradalom felbolygatja ... Folytatás ›› Európát, s a szabadkőműves-páholyok gyanússá válnak az osztrák császár szemében, Wolfgang Amadeus Mozart a Figaro házassága mérsékelt sikere, a Don Giovanni bukása, a nyomasztó nehézségek és a fondorlatosan irányított rágalomhadjárat miatt nehéz időszakot él meg. Mozart, noha anyagi gondokkal küzd, hű marad sajátos eszméihez, művei által is terjeszti a beavatási gondolatot, ezért veszélyes lázítónak tartják, mégis van ereje ahhoz, hogy megalkossa Nagy Művét, A varázsfuvolát - ezzel továbbadja Ízisz és Ozirisz misztériumának bölcsességét, és új utat nyit a Nyugat számára az egyiptomi beavatás felé. A nehézségek után úgy tűnik, derűsebb jövő elé nézhet, ám Mozart ellenségei, a politikai hatalomtól az irigyekig, továbbra is állandóan zaklatják. Közeledik tehát a legnagyobb próbatétel... A(z) Mozart IV. (Könyv) szerzője Christian Jacq.

Lillian Harte elhatározza, hogy bezárja igen sikeres házasságközvetítő cégét, mert minden idejét a festészetnek szeretné szentelni. Már csak utolsó ügyfelétől, Gabe Madisontól kell megszabadulnia. Gabe a semmiből felépített egy nagy hírű befektetési céget, és most feleséget keres, aki anyagilag független, csinos és nem művész-típus. Lillian öt randevút szervezett neki, de mivel mindegyik kudarcba fulladt, kész visszafizetni Gabe-nek a pénzét, Gabe azonban hallani sem akar róla. Olyannyira ragaszkodik hozzá, hogy Lillian teljesítse a szerződésükben vállaltakat, hogy még a bájos tengerparti kisvárosba, Holdfénypartra is utánamegy. Ez nagy szerencsének bizonyul, Lilliannál ugyanis betörő jár, kapóra jön tehát egy bátor férfi jelenléte. Kettesben erednek az illető nyomába, és meg is oldják az ügyet, amely nem kevés meglepetést tartogat számukra... A Holdfénypart-trilógia második kötetét tartja kezében a kedves Olvasó. Jayne Ann Krentz, a modern románc koronázatlan királynője engedett végre rajongói kérésének, és folytatásos regényt írt. Három lazán összefüggő kötetben mesél az egymással hadban álló Harte és Madison családok tagjairól, akiknek története bővelkedik romantikában, cselszövésben és váratlan fordulatokban.

Ida Ramundo egy anarchista érzelmű calabriai tanító és egy padovai zsidó asszony korán elárvult és korán megözvegyült lánya. Tanítónő egy római iskolában. Kamasz fiával, a zsidó származásáról mit sem sejtő, lelkes fasiszta Ninóval éppen akkor marad magára, amikor a legnagyobb szüksége volna védelemre: az Olaszországban is életbe lépő faji törvények idején. S minthogy a baj nem jár egyedül, Idát teherbe ejti egy Rómán átutazó részeg náci, egy gyengédségre vágyó gyerekkatona. Az asszony törékeny idegrendszere a háborúval, a nélkülözéssel, a hontalansággal, a bujkálással járó nehéz próbatételek során lassan felőrlődik - sorsa nyilvánvalóan eleve meg van pecsételve, kisember nem nyerhet háborút. Elsa Morante regénye egy évszázad lírai és drámai elemekkel átszőtt epikus krónikája, megrendítő jelképes történet egy családról, amelyben ember, állat és eszme csak nyomorult gyalog egy „tízezer éve tartó botrány”, a történelem sakktábláján. Elsa Morante száz éve született. A XX. századi olasz irodalom kiemelkedő prózaírójaként vonult be a világirodalom történetébe. Ebből a regényéből Luigi Comencini - Claudia Cardinale főszereplésével - emlékezetes filmet rendezett.

A francia Christian Jacq monumentális Ramszesz-pentalógiájának harmadik kötetében az ókori történelem egyik leghíresebb csataterére, egyik legádázabb ütközetébe vezeti hősét és az olvasót. Hiába szilárdította meg belső hatalmát Ramszesz, a fény fia, hiába nyerte el népe és a nagy hatalmú istenek támogatását az Évmilliók templomának a felépítésével, ha külső ellenségei szüntelenül országa vesztére törnek. A küzdelem tétje ezúttal nem saját trónja, hanem birodalmának a sorsa, Egyiptom léte. Ramszesznek minden eddiginél hatalmasabb és félelmetesebb ellenféllel kell megütköznie, a hettita hadsereggel, melynek ereje jóval meghaladja az egyiptomiét. A véres háború elkerülhetetlennek látszik... Jacq mesteri módon, ezer színben, ezer formában éleszti újjá az ókori Egyiptom világát, amely éppúgy elbűvöli az olvasót, mint egykoron magát a szerzőt, akit örök életére rabul ejtett ez a világ.

Írója legkedvesebb regénye volt. Azért-e, mert szülővárosához, Komáromhoz kötődik vagy mert a maga zaklatottságát, titkos szerelmét rejtette bele? De valami általánosabbat is: a modern ember csömörét, elvágyódását egy zavartalan szerelembe, egy romlatlan édenbe. Hányan írták meg ezt a vágyakozást később, Jókai után? De ugyan hányan ilyen gyönyörűen? Oly szép, mint egy hajnali álom, mondta rá Mikszáth. A jegyzeteket Szappanos Balázs készítette.

Nem az a kérdés, hogy mennyit kell várni, hanem hogy kire vár az ember. Ébresztő, kávé, villamos, iroda, konditerem, pizza, mozi, szex - ex... Giacomo megrögzött agglegény. Harmincöt évesen egyszerre kisfiú és macsó, nagydumás nőcsábász, afféle "érzelmi fogyatékos", akinek minden nő tetszik - csak ne maradjon sokáig! Egy napon munkába menet a villamoson megpillantja Michelát, aki épp az ellentéte: túlságosan komoly, igényes, neki senki sem elég jó. Menekülnek is előle a férfiak. Bár két hónapig együtt villamosoznak reggelente, Giacomo sem meri lerohanni, mi több, ez eszébe sem jut. Mikor végre összeismerkednek, kiderül, hogy a lány másnap Amerikába költözik. Giacomo attól fogva nem találja a helyét. Utánamegy New Yorkba. Kitalálnak egy játékot, hogy, úgymond, összecsiszolják kettejük igényeit. Kilenc napot fognak együtt tölteni a legkomolyabb szerelem és összetartozás jegyében. Kilenc nap édes élet, egy perccel sem több. Hosszú távra tervezni, komolykodni tilos! Így indul ez a mai románc egy érzelmi fogyatékossal. Fabio Volo ismert olasz színész, riporter, író és újságíró. Olaszországban eddig hat regénye jelent meg, a Ráadásnap ezek sorában a negyedik. Öniróniával teli, könnyed, vicces, mégis tartalmas olvasmány, amelyben gyakorlatilag minden téma terítékre kerül: ébresztő, kávé, villamos, iroda, konditerem, pizza, mozi, szex, ex - satöbbi... Az író főszereplésével film is készült belőle.

"A szerelem megengedi, hogy az, akit szeretek, egyre kevésbé függjön tőlem." Apa és fia beszélget egymással. Az apa hosszasan magyarázza, hogy vannak helyzetek, amikor egyszerűen szót kell fogadni a felnőtteknek, mert azok okosabbak. A kisfiú végül váratlanul megkérdezi: Mondd, apu, ki találta fel a telefont? A telefont, fiam, feleli az apa, Bell találta fel. Mire a kisfiú: És miért nem az apukája találta fel, ha egyszer ő okosabb volt? Jorge Bucay, a világhírű argentin pszichoterapeuta, mint már megszokhattuk, ebben a könyvében is ilyen gondolatébresztő anekdotákkal, mesékkel, kis elbeszélésekkel illusztrálja mondandóját - ezúttal legfőképpen azt, hogy az ember ugyan nem lehet teljesen önálló vagy független, de csak akkor találhatja meg igazi útját az életben, ha a benne lévő gyermek nem függ senki mástól, csak saját érett, felnőtt énjétől. Az önismeret útján ezt a felnőtt énünket kell megtalálnunk, s aztán minden körülmények között, akár azt is vállalva, hogy sokaknak nem tetszik, ragaszkodni hozzá, hogy azok legyünk, akik vagyunk. S akkor, írja Bucay: "Soha nem függök mások szavaitól, de mindig meghallgatom őket. Soha nem engedelmeskedem mások tanácsainak, de mindig figyelembe veszem őket. Soha nem függök a külvilág véleményétől, de mindig tisztán akarom látni, mit gondolnak rólam." Ezzel a könyvvel indítjuk el a szerző Camino-sorozatát, amely öt részből áll: Az autodependencia útja, A találkozás útja, A könnyek útja, A boldogság útja és A spiritualitás útja. (a Kiadó)

Babits Mihály írja Stendhalról "Az európai irodalom történeté"-ben: Minden figyelmét alakjainak lelkére fordította. Témája a nagyravágyás. Ez korszerű téma, sőt romantikus... De Stendhal nem a téma lírai oldalát fogja meg. Ő hidegen elemzi a betegséget és következményeit, oly józansággal, hogy a realista regény egyik őse lett a francia irodalomban. Nála jelenik meg először az ifjú törtető mindig érdekes alakja, aki elindul meghódítani a világot... Ha a világot nem is, a regényt bizonnyal meghódította. A jegyzeteket Szappanos Balázs készítette.