Európa Könyvkiadó strana 91 z 143

"Az ágakon közeledett felém a homályban, átható tekintetű kerek szeme izzott, kanálforma füle, akár a radarernyő, ide-oda járt, mindegyik külön-külön, a maga akaratából, fehér bajsza rezgett-mozgott, akár a szenzor, fekete mancsa, vézna, hegyes ujjaival - a harmadik fantasztikusan hosszú volt - kényesen kocogtatta előrehaladtában az ágakat, mintha csak zongorista játszana egy különlegesen bonyolult Chopin-etűdöt." Így írja le Gerald Durrell megismerkedését a "véznaujjú maki"-val, a madagaszkári őserdő mélyén rejtőzködő legendás "áje-ájé"-val. Ez a nagy fülű, bánatos szemű, hosszú ujjú állatka ma már csak kis kolóniákban él. Gerald Durrell - ezúttal is - azzal a szándékkal indult expedícióra, hogy Madagaszkáron találjon és összefogjon néhány pár áje-ájét, majd Jersey szigeti híres állatkertjében tenyészkolóniát létesítsen, s ezáltal ezt az állatot is megmentse a kipusztulástól. Durrell könyve élvezetes olvasmánya a laikus olvasónak is; "Gerry" angyali humorral írja le a madagaszkári zomá-t, az óriási piacot csakúgy, mint a bennszülöttek mulatságait, mindennapi életüket, különös ételeiket és mágiájukat - és persze mindenekfelett az állatvilágot. Nemcsak a "sztár", a véznaujjú maki szerepel a könyvben, hanem az ugyancsak antropomorf tulajdonságokat felmutató más, őshonos élőlények - teknősök, ugrópatkányok és egyéb állatfajták -, no meg persze az expedíció bel- és kültagjai, különféle nemzetek fiai csakúgy, mint a szeretettel megrajzolt bennszülöttek, akik oly sokat segítenek Gerrynek, feleségének, Lee-nek, meg az egész expedíciónak. A kötetet a szerzőnek és - emberi-állati - társainak színes fényképei díszítik.

Albert Goldman megírta Elvis Presley hiteles életrajzát - egy sztár és egy szimbólum, egy amerikai álom és egy serdülőkori ábránd biográfiáját, az energia és bőség korszakának történetét. A szupersztár prototípusaként, az amerikai popkultúra katalizátoraként ábrázolja Presleyt - akit istenítettek és elítéltek, aki köré mítoszt szőttek, mikor a rockkorszak királyaként uralkodott. Háromévi kutatás és körülbelül hatszáz interjú után ez a könyv mondja el először a teljes igazságot századunk popkultúrájának fenoménjáról, ügyesen vegyítve a megdöbbentő felfedezéseket a pompás kultúrtörténeti eszmefuttatásokkal. Albert Goldman regényírói tehetséggel jeleníti meg Elvis Presley tündöklését és hanyatlását. Az embert és a mítoszt Memphis és Las Vegas, vallásos hiedelmek és rózsaszín Cadillacek, a fehér gospel, a Rhythm & Blues meg a rock and roll fényében állítja elénk. Megidézi a kort és az akkori életet - a cselszövéseket és a trükköket, a pénzzel és a hatalommal való manipulálást, a dekadenciát és a bomlást, a szórakoztatóipar életének minden arcát.

Szokatlan a műalkotás sorsa. Szokatlan, hogy egy regény, amelyet negyedszázaddal írójának halála után publikálnak először, egyszeriben a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerül, a huszadik századi világirodalom remekei közé sorolják, szerzőjét pedig Kafkával, Joyce-szal emlegetik egy sorban. A modern szatíra, a fantasztikus, a groteszk és az intellektuális próza elemeit egyesítő regény a mai kor emberének nagy problémáira keresi a választ: mi a mértéke jónak és gonosznak az olyan egyéniségnél, akinek mérhetetlen hatalom összpontosul a kezében? Hol az igazság határa a teremtő indulat sodrásában? S kinek a gondja, hogy a humanizmus eszményeire vigyázzon közben? A regényben, akár a középkori misztériumjátékokban, három, egymással szoros logikai kapcsolatban álló síkon bonyolódik a cselekmény: a fantasztikum, a valóság és az elvont filozófia síkján. Mindhárom jelen van, ahogyan a Sátán, Jesua-Jézus, a szimbolikus értelmezésű Mester és a harmincas évek Moszkvájának gogoli torzítású furcsa figurái is jelen vannak. A filozófiai mondanivalót az önmagában is lenyűgöző betétregény summázza: Bulgakov sajátos adaptációjában Jézus magányos idealista, szemben az embertelen, számító hatalmat képviselő, okos Ponczius Pilátussal. Bulgakov nem formulákban fogalmaz, gondolkodásra, a mélyebb morális-társadalmi összefüggések önálló felismerésére készteti olvasóját.

A kötet az alábbi elbeszéléseket tartalmazza: - Szevasztopol december havában. (Tábor Béla fordítása) - Szevasztopol májusban. (Tábor Béla fordítása) - Szevasztopol 1855 augusztusában. (Tábor Béla fordítása) - Ivan Iljics halála. (Szőllősy Klára fordítása) - Kreutzer-szonáta. (Németh László fordítása)

Albert Goldman megírta Elvis Presley hiteles életrajzát - egy sztár és egy szimbólum, egy amerikai álom és egy serdülőkori ábránd biográfiáját, az energia és bőség korszakának történetét. A szupersztár prototípusaként, az amerikai popkultúra katalizátoraként ábrázolja Presleyt - akit istenítettek és elítéltek, aki köré mítoszt szőttek, mikor a rockkorszak királyaként uralkodott. Háromévi kutatás és körülbelül hatszáz interjú után ez a könyv mondja el először a teljes igazságot századunk popkultúrájának fenoménjáról, ügyesen vegyítve a megdöbbentő felfedezéseket a pompás kultúrtörténeti eszmefuttatásokkal. Albert Goldman regényírói tehetséggel jeleníti meg Elvis Presley tündöklését és hanyatlását. Az embert és a mítoszt Memphis és Las Vegas, vallásos hiedelmek és rózsaszín Cadillacek, a fehér gospel, a Rhythm & Blues meg a rock and roll fényében állítja elénk. Megidézi a kort és az akkori életet - a cselszövéseket és a trükköket, a pénzzel és a hatalommal való manipulálást, a dekadenciát és a bomlást, a szórakoztatóipar életének minden arcát.

A nemzeti függetlenség ügye Jókait egész pályafutása alatt foglalkoztatta. Elvi felfogása félreérthetetlen: a feltételeket az önálló hadsereg, a független gazdasági és kulturális élet megteremtésében látja. Erről szól több nagy regénye is, köztük az először 1869-ben megjelent "A kőszívű ember fiai". Cselekményének középpontjában egy család, a Baradlayak élete áll. Szereplői nagy idők szavára adják meg az egyén válaszát - természetesen eltérő módon, mert a történet "lélekcserélő időkben", az 1848-as forradalom és szabadságharc idején játszódik. A tömegjelenetek, gyűlések, forradalmi pillanatok, csaták, Budavár ostroma egy nemzet gigászi küzdelmét átütő erővel tükrözik. A regény így válik az 1848-as szabadságharc hőskölteményévé. A szöveggondozás Szekeres László munkája.

Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt. Mikszáth Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. A kötetben Mikszáth három közismert műve olvasható.

Mária Lujza (Mária Terézia unokája, I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király leánya) akarata ellenére lett Napóleon felesége, francia császárné. Ferenc császár kizárólag politikai-dinasztikus megfontolásokból adta hozzá Ausztria és Európa legyőzőjéhez. Napóleon maga is csak egy "előkelő hasat" keresett, aki fiúgyermeket szül neki, mivel első felesége, az imádott Joséphine nem ajándékozhatta meg trónörökössel. Mária Lujza szófogadó leányként hajlandó volt frigyre lépni a gyűlölt hódítóval - akit pedig sokáig csak Krampusznak nevezett -, feláldozta magát a Habsburg-család és a haza oltárán. A házasság azonban a várakozásokkal ellentétben szerencsésen alakult - legalábbis eleinte. Mária Lujza engedelmes asszonya, szerető hitvese lett a császárnak, és örököst szült neki. A maga módján Napóleon is szerette "friss, hamvas és naiv" hitvesét. Amikor Napóleon lemondott a trónról, Mária Lujza ismét akarata ellenére cselekedett: szomorú szívvel tért vissza fiával, a Sasfiókkal Bécsbe. Sorsuk, immár mindkettejük sorsa megint csak politikai alkuk tárgyává lett. Castelot a "Napóleon" és a "Joséphin" című műveiben kidolgozott mozaiktechnikát alkalmazva korabeli dokumentumokat, leveleket, szemtanúkat idéz, anekdotázik. Történetírói és szépírói erényei ebben a monográfiában is nagyszerűen egészítik ki egymást.

...pedig a csók nem több, mint előszó... Mi a teendő, ha egy szép nő váratlanul megcsókol egy férfit minden indoklás nélkül? Csak úgy? Pláne, ha ez a nő Nathalie, aki boldogan viseli a szerelem sárga mezét, de egy baleset során elveszti társát, és a tragédia befejezetté változtatja az életét. Legalábbis ő így érzi - hiába a barátok gyöngéd unszolása, hiába házas főnökének, Charles-nak kitartó udvarlása -, mígnem felbukkan a munkahelyén Markus, a rondának ugyan nem ronda, de mindenképpen jelentéktelen svéd férfi, az az aggályos kolléga, aki az alibinek használt 114-es aktája mögé bújva nap mint nap szemében perzselő vágyakozással lesi az elérhetetlen, gyönyörű Nathalie-t. S mivel az élet csupa kiszámíthatatlanság, egy napon Nathalie lép be Markus szobájába, vadul megcsókolja, majd a ledermedt férfit magára hagyja... Vajon mi lesz a folytatás? Audrey Tautou-val a főszerepben nagy sikerű film is készült ebből a modern kori szellemes szerelmes történetből.

Az író első nagy regényének a hőse Raszkolnyikov, nyomorgó pétervári diák úgy érzi, hogy rá nem érvényesek a köznapi erkölcsi törvények, joga van még a gyilkossághoz is. Hideg fővel gondolja végig, hogyan teszi el láb alól Ivanovnát, a kártékony uzsorásasszonyt. Raszkolnyikov úgy véli, hogy a "nem közönséges" (napóleoni típusú) ember joggal követ el bűnt, ha eszméjét másképpen megvalósítani nem tudja. Tettét próbának szánja: valóban olyan nagy-e a lelkiereje, olyan éles-e az értelme, megérdemli-e a szabadságot, uralkodásra született-e vagy a közös emberi sorsok rabszolgájának? A végzetes kísérlet nem sikerül: nemcsak a gonosz vénasszonyt, hanem annak együgyűen jóságos húgát is meg kell ölnie, tehát rosszul számított logikai számításból, a feltámadó lelkiismeretfurdalása pedig nyilvánvalóvá teszi, hogy nem Napóleon típusú érzéketlen világhódító. Az író két lehetőséget villant fel Raszkolnyikov előtt: vagy öngyilkos lesz, mint Szvidrigaljov, aki megmérgezte feleségét, vagy a prostituálttá lett Szonya példájára vállalja a szenvedést, a bűnhődést. A jegyzeteket Bakcsi György és M. Nagy Miklós készítette.

A német hadifogságból hazatérő festőművész, Sammy Mountjoy drámai felfedezést tesz: cserbenhagyott szerelmese, Beatrice megőrült, és már hét esztendeje egy elmegyógyintézet lakója. Mountjoy úgy érzi, minden valószínűség szerint az ő árulása billentette ki Beatrice lelki egyensúlyát, s végiggondolja az életét, azt kutatva, hol is követte el a végzetes lépést, amely Beatrice-t az áldozatává tette. A Nobel-díjas író pályája kezdetén írt regénye megrendítő allegória, mely a felelősség és a szabad akarat kérdéseit feszegeti, s most a Golding Művei sorozat záródarabjaként csaknem harminc év múltán jelenik meg ismét. A magyar szöveget az eredetivel egybevetette Osztovits Levente.

Ha férfi vagy, el kell olvasnod ezt a könyvet, aztán elolvastatnod a partnereddel is... - írta Nick Hornby regényéről egy angol kritikusa. És a tanácsát sokan meg is fogadták, hiszen a "Pop, csajok, satöbbi" az utóbbi évek angol irodalmának egyik legolvasottabb, legnépszerűbb könyve. Rob Fleming, a harmincöt éves popzenerajongó, poplemezgyűjtő, poplemezboltos történetében, boldog és boldogtalan szerelmeiben, szexuális hőstetteiben és leégéseiben, fájdalmas szakításaiban és olykor Woody Allent idéző szerencsétlenkedéseiben bizonnyal sokan ráismernek a saját életükre és jólesően kinevetik a főhőssel együtt saját magukat is. Nick Hornby ugyanis egyre terebélyesedő sikerét leginkább egészen utánozhatatlan humorának és öniróniájának köszönheti. Egy szó mint száz: ha férfi vagy (vagy nő, aki szeretné megismerni a mai férfiak mafla, gyötrődő lelkét), ha voltál már szerelmes (vagy leszel), ha valaha elhagyott a partnered (vagy te hagytad el őt), ha szereted a popzenét (bár akkor is, ha nem), ha még kezdő vagy, és szeretnéd tudni, milyen megpróbáltatások várnak rád a szexben és a szerelemben, vagy ha már túl vagy sok mindenen, ha olykor a szexet zűrös dolognak érzed, máskor meg az egyetlen örömnek az életben, ha olykor elfog a halálfélelem, ha sehogy sem sikerül felnőnöd, ha néha szörnyen elcseszed az életed... akkor el kell olvasnod ezt a könyvet. A regényből készült nagy sikerű filmet nálunk is vetítették.

Egy férfi, aki valamikor Jimmy volt, most Hóembernek nevezi magát, és egy fán él nem messze a tengerparttól, óvakodva a kigykányoktól, a görmenyektől és a világot ellepő egyéb különös állatoktól. Egyetlen feladata, hogy vigyázzon a guvatkák csapatára, ezekre a tiszta lelkű, egyszerű gondolkodású, tökéletes emberekre, akik az ő menthetetlen faját felváltották a földön. Nem tudja, maradt-e még életben valaki az egykori emberiségből a nagy járvány után, s fejében minduntalan azok az események zakatolnak, amelyek elvezettek idáig: ehhez a pusztuló - vagy épp most megújuló - világhoz. És egyfolytában egy nő hangja kísérti: Gazelláé, aki a szeretője volt, de nemcsak az övé, hanem legjobb barátjáé, a zseniális Guvaté is, aki a guvatkákat létrehozta... Margaret Atwood áradó fantáziával képzeli el a közeljövőt, amikor a kiváltságos kevesek a tudományos városaikban kedvükre alakítgatják az emberek és állatok génjeit, s közben a többség kaotikus plebsztelepeken éli egyre nyomorúságosabb életét... Margaret Atwood kanadai írónő ötvennél több regény, verses- és esszékötet szerzője; műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Számos jelentős díjat nyert el, "A vak bérgyilkosok"-ért megkapta a Booker-díjat 2000-ben.

Örökké élni nem muszáj. "Rancho La Epifania, 1996. április 13. Három nappal ezelőtt, reggelizés közben Susana elmesélte, hogyan is volt az pontosabban, amikor előző nap Mexikóvárosba látogatott. - Ha akarod - mondom erre -, visszamegyünk Európába. Párizs vagy Krakkó, válassz! - Krakkó - felelte gondolkodás nélkül. És ilyen egyszerűen, egy pillanat alatt eldőlt további sorsunk. Főleg az enyém. Mert visszamegyek Krakkóba. Harminchárom évi emigráció után - pontosan az életem fele -, ugyanis 1963. április 6-án távoztam Lengyelországból. Az, hogy naplót írjak hazatérésemről, fél órával ezelőtt jutott eszembe, fent a toronyban." A "Hazatérésem naplója" 1996 áprilisa és 1999 augusztusa között készült feljegyzéseket, tárcákat, naplójegyzeteket tartalmaz, egymástól időben és térben távol szerzett tapasztalatokat összegez. Tizenhét írás Mexikóban született, a többi zömmel Krakkóban. Bölcs és humoros látleletet kapunk a mai nem túlságosan vonzó világról - a plázakultúráról, a reklámról, a média mindenhatóságáról, a jobb- és baloldaliságról, a korlátoltságról, az emberi természetről, a színházról, az abszurdról, a kutyákról stb. A kötet számos erénye mellett azért is érdekes, mert ez a zárkózott, mizantróp alkat a hétköznapjairól, a magánéletéről is elárul annyit, hogy nem okoz csalódást a kíváncsi olvasónak.

Bux Barnabás Boldizsár számára, aki nem különösebben okos vagy szép, viszont gyönyörű történeteket tud mesélni, valóra válik minden gyermek álma: egy rejtélyes könyv olvasása közben hirtelen átkerül a mesébe, s ő lesz Fantázia birodalmának legfontosabb lakója, megmentője, akinek meséi nyomán új lények és tájak keletkeznek. Barnabás előtt nincs lehetetlen ebben a birodalomban, mert nála van a mindenható medál, az AURIN, s barátja lesz Fantázia legbátrabb vitéze, Atráskó és annak fehér szerencsesárkánya. Amikor azonban Barnabás túlságosan magabiztossá válik, s a medál feliratát, "Tedd azt, amit akarsz" túlságosan saját érdekei szerint kezdi el értelmezni, lassanként rémisztővé válik az addig oly kedves képzeletbeli világ. Barnabásnak sokat kell tanulnia, és sok kalandot kell átvészelnie, hogy megtudja, hogyan lesz a fantázia hőséből a mindennapok hőse, s hogyan válhat története valóban végtelenné. Bux Barnabás Boldizsár történetét már eddig is világszerte több millió felnőtt és gyermek ismerhette meg, hiszen Michael Ende örökérvényű meseregényét 1979-es megjelenése óta több mint harmincöt nyelvre fordították le, és egy csodálatos filmet is forgattak belőle. A most új köntösben megjelent könyv remélhetőleg további rajongókra talál majd.

A Biblia két fő része az Ó- és Újtestamentum (Ó- és Újszövetség); az első rész a zsidó, a két rész együtt a keresztény vallások hívőinek szent könyve.# Kötetünkben olyan Újtestamentumi fejezeteket (könyvek, részek és versek) mutatunk be, melyek ismerete nélkül teljességükben nem érthetnénk meg irodalmi és képzőművészeti örökségünk újtestamentumi eredetű, vagy annak világához kapcsolódó legújabb kori értékeit sem, s ez az alapja az Ótestamentum megértésének is.