Európa Könyvkiadó strana 83 z 143

"A keresztnevem Octave, és A.P.C.-cuccokban járok. A reklámszakmában dolgozom: hát igen, szennyezem a világegyetemet." "Én vagyok az, aki eladja nektek a szart. Aki miatt olyan dolgokról álmodtok, amiket sosem kaphattok meg. Örökké kék ég, sosem randa lányok, tökéletes boldogság Photoshopban retusálva. Dögös képek, menő zenék. Amikor végre összespóroltál annyit, hogy megvehesd álmaid autóját, amit az égig magasztaltam a legutóbbi kampányomban, nálam már rég kiment a divatból. Három hullámmal előrébb tartok, és mindig gondoskodom róla, hogy kielégületlenek maradjatok." Frédéric Beigbeder író, filmrendező és népszerű televíziós személyiség, a párizsi éjszakai élet krónikása. Celebritás. Sokan szeretik, sokan utálják. A társasági alkoholizmus, a házasságtörés, a beszélgetés és a magányos olvasgatás a hobbija - mint mondja. Tíz évig az egyik legnagyobb reklámügynökség "kreatívjaként" dolgozott, hogy regényt írjon erről a szédült és hazug világról, ahol annyit kereshet az ember mások hülyítésén, hogy futja belőle akármennyi jó csajra és kokainra. Szántszándékkal ki akarta rúgatni magát, és bódultan írt, írt, írt... S aztán ki is rúgták, amikor a reklámügynökség főnökei elolvasták a regényt, amely bombasiker lett: "A XXI. század első botránykönyve." Magyarul is megjelent annak idején 1999 Ft címmel. 2007-ben Jan Kounen filmet forgatott belőle - a regénynek is, a filmnek is töretlen a népszerűsége.

Az idén épp kilencvenöt éve, 1918. december 11-én született Alekszandr Szolzsenyicin, és negyven évvel ezelőtt, 1973. szeptember 5-én írta meg egyik legfontosabb politikai manifesztumát, a Szovjetunió vezéreihez címzett levelét. Kötetünk "tétje" azonban ezen évfordulós dátumok megünneplésével jóval nagyobb: hogyan lehet Szolzsenyicin gondolkodói életművét "visszavezetni" a mai magyarországi szellemi életben? Feltételezhetjük-e egyáltalán, hogy volt olyan időszak, amikor a magyar viták szerves részét képezte, vagy legalábbis kulcsfontosságú és magától értetődő hivatkozási alap volt? Ha igen, akkor "melyik" Szolzsenyicin? A "Gulag szigetvilág" alkotója? A Nobel-díjas író? A hazájából kitoloncolt másként gondolkodó? A politikai röpiratok, vitairatok szerzője? Érdeme-e ezeket a kérdéseket épp Magyarországon feltenni, amikor életművének megítélése saját hazájában, Oroszországban is ellentmondásos? Amikor a Szolzsenyicin-viták lefolytatása helyett "odahaza" inkább a hallgatás jellemző? Szolzsenyicin nagy művei és egymásnak sokszor gyökeresen ellentmondó gondolkodói kísérletei mögött van egy konstans elem, egy állandó arc: az oroszság. Saját oroszságát ő maga egyszerre tekinti politikai kinyilatkoztatásnak (ami legfőképp a kommunizmussal áll szemben), ideológiai kategóriának (ami a konzervativizmus "népi" válfaját teszi a hierarchia csúcsára), morális küldetésnek (ami az individualizmus összes formáját kizárja), eszmei pozíciónak (ami mindenféle nyugatos szemlélet ellenpólusa) és történelmi szerepnek... A Szolzsenyicin különlegesen gazdag publicisztikai hagyatékából készült válogatás keretében azt mutatjuk be, mit is jelent nála az így felfogott "oroszság" mint komplex önkép és alkotói szemlélet, politikai és ideológusi szerep. Ám amikor az orosz hazafiság jelentéséről, meggyalázásáról, vagy az orosz történelem tanulságairól beszél, az nekünk, magyaroknak is sokat mondhat - arról, hogyan találhatunk rá egy olyan egészséges hazafiságra, amely a közös szellemiségben gyökerezik, de nem kirekesztő, és új esélyt ígér... abban a világban, amely Szolzsenyicin szerint a vesztébe rohan.

Mennykővároshoz képest Disneyland egy lerobbant hamburgerstand. Azt hiszem, anya meg apa elég nehéz időszakon mentek éppen keresztül, és szükségük volt rá, hogy egy kicsit kettesben legyenek. Valami nagyon nyomaszthatta őket, az tuti, különben soha nem utaztak volna el úgy, hogy engem rábíznak Leslie-re. Ja, Leslie a nővérem. Tizenhét éves volt azon a nyáron, amikor ez az egész történt, és éppen rekordhülye... Huszonnégy órával később az én megbízható nővérem lelépett a súlyos barátaival egy kéthetes táborozásra Cape Codon... Tíz körül telefonáltak az irodából, ahol Leslie dolgozott, és kérdezték, hogy miért nem ment be. Azt mondtam nekik, hogy most egy-két hétig nem tud bemenni, mert kisbabája lesz. Ez jutott eszembe hirtelen... A reklámokra nem nagyon figyeltem. Egy szupermarketben valami kötényes fickó áradozott két nőnek, hogy milyen pihe-puha ez a vécépapír, amikor megjelent mögötte egy hatalmas gorilla, felkapta és megette. Mint egy kekszet. Két harapásra... Már ott tartottam, hogy kirohanok a konyhába, és megkeresem anyuék telefonszámát, amikor a gyíkzenekar megjelent a képernyőn... A titokzatos gyíkzenekar története egy kisfiú története, akit a nyári szünetben egyedül hagynak a szülei. Bújjatok el egy sarokba, vagy mondjuk egy fára, vagy simán csak a szobátokba, ha bentről is zárható, és próbáljátok ki Victorral mindazt, amit különben nem szabad. Gyertek el vele és új barátjával, Tyúk Sammel a gyíkok szigetére! Kalandra fel!

Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt. A kötet az alábbi drámákat tartalmazza: - Nóra (Németh László fordítása) - A vadkacsa (Bart István fordítása) - Solness építőmester (Hajdu Henrik fordítása)

Jonathan Ransom, az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet tagja, hónapokkal azután, hogy meghiúsított egy nemzetközi terrorista támadást, álnéven dolgozik Afrikában. Felesége, Emma eközben a titkos amerikai hírszerző szervezet, a "Divízió" szeme elől igyekszik eltűnni. Amikor a házaspár randevút ad egymásnak Londonban, a romantikus hétvégét egy robbantás teszi tönkre. Emma megint felszívódik, Jonathant pedig elkapja a rendőrség, és megzsarolja: segítsen kézre keríteni a feleségét. "A megtévesztés szabályai"-nak főszereplői újabb körömrágósan izgalmas kalandokba bonyolódnak Európa-szerte. "Az első Jonathan Ransom-könyvről azt hittem, ennél nincs jobb. Tévedtem. Ez mindenben felülmúlja. A sorozat úgy emelkedik, mint a rakéta." (Lee Child)

Az író kisdiákkorának első nagy élményét, a debreceni kollégiumban töltött négy és fél év emlékét örökíti meg a regényben. A történet kezdete 1892, színhelye Debrecen, s benne a nemzeti nevelés fellegvárának tartott református kollégium. Nyilas Misi, a regény hőse, egy Tisza menti faluból érkezik ide. Útravalója a gyermeki hit, bizalom és tisztelet az emberek iránt. Hamarosan csalódnia kell: észreveszi, hogy az emberek se nem jók, se nem becsületesek, nincs nyugalom, csak állandó versengés, amelyben a jóság és a becsület: hátrány. Misi balsorsát egy lutricédula ellopása miatti hamis vád teljesíti be. S bár a befejezés látszólag megnyugtató, a mű zárómondatai sejtetik, hogy az átélt csalódás örök nyomot hagy a gyermekben. Az irodalomtörténet méltán sorolja Móricz gyermekregényét a legsikerültebb kritikai realista művek közé. Nem csupán egy kisfiú története és Debrecen kritikája: szerzője a Tanácsköztársaság bukása utáni személyes válságát transzformálta át egy gyermek sorsába.

Stephen King új kötetének központi témája a bosszú, a megtorlás. Az első és leghosszabb történet helyszíne egy nebraskai tanyaház Hemingford Home-ban. A kisváros King rajongóinak a "Végítélet" című regényből már ismerős lehet: az abban szereplő Abigail anya itt lakott, és az Az című regényben felnőttkorában Ben Hanscom költözik ugyanide. Az "1922" mesterien adagolja a feszültséget, a szörnyű események és a gyarló központi figura sajátos, olykor komikus beszédfordulatai egyszerre rettentő és szórakoztató kontrasztban állnak. "A dagadt sofőr" története újabb és újabb váratlan csavarokat tartogat - itt egy zárkózott írónő vidéki felolvasóestje adja az apropót a horrorisztikus kifejlethez. A "Hosszabbítás jutányos áron" egyik szereplőjéről kiderül, tulajdonképpen ő maga a sátán, a záró történetet pedig - "Egy jó házasság" -, ugyan harmadik személyben, de szintén női nézőpontból láttatja az elbeszélő. Mind a négy írás lebilincselő izgalmakat tartogat, nem véletlen, hogy a már élő klasszikusnak számító King új kötete Bram Stoker-díjat kapott.

Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

"Az optimizmus az emberiség ópiuma! Az egészséges lélek ostobaságtól bűzlik. Éljen Trockij!" - írja egy képeslapon Ludvík Jahn, a természettudományi fakultás ifjú hallgatója pártiskolára vezényelt kedvesének. Tréfából. Az 1949-es év Csehszlovákiájában azonban nem ismerik a tréfát. Ludvík Jahnt kizárják a pártból, kirúgják az egyetemről, a katonaságnál a büntetőalakulathoz sorozzák be, bányamunkára küldik. Ludvík Jahn élete és karrierje derékba törik. Hosszú éveken át csak a bosszúvágy élteti. És egyszer csak felvirrad a megtorlás napja. A hajdani, félresikerült tréfát egy másik, éppoly kegyetlen tréfával akarja helyreütni. A tréfa azonban ismét a visszájára, ismét őellene fordul. És ebből lesz a tulajdonképpeni, a minden emberi tréfáknál nagyobb szabású, áttekinthetetlen és visszavonhatatlan, a címadó tréfa, amely mifelénk a történelem képében szokta járatni áldozataival a bolondját. Erről ad felkavaróan és csúfondárosan, immár sokadik kiadásban számot, hányattatásainak fordulatos történetével is, a hajdan világraszóló "botrányt" keltő, majd a világsikerben időtálló klasszikussá érő Kundera-alapmű.

Furcsa, hiteltelennek látszó fotók kerülnek elő, amelyeken egy amerikai agytröszt vezető kutatói láthatók kompromittáló pózokban. Ezek a tudósok állítólag "egy kis terven" dolgoznak éppen, amelynek célja a világ meghódítása, és ehhez jelentős kormányzati pénzalapokat kapnak. Tény, hogy mindegyiknek van valami bolondériája, az egyik jól fejlett megalomániában szenved, a másik szabad idejében hipnotizál, a harmadik sakkbajnoknak képzeli magát, a negyedik dzsúdómesternek, az ötödik "anyaméh-szobát" alakíttat ki a házában... És van köztük egy kakukktojás is! Lehet, hogy egy idegen hatalom akarja megzsarolni ezeket a világhírű szaktekintélyeket? Amikor a biztonsági igazgatót megölik, a KÚRA odaküldi egyszemélyi végrehajtóját, Remót. Azt a parancsot kapja, hogy készüljön fel a teljes kutatógárda likvidálására, ha szükségesnek mutatkozik. És nemsokára gyilkosság áldozatává válik az egyik tudós is...

Két síelő egy fiatal nő jégbe fagyott holttestére bukkan Montana hegyeiben. A seriff csapatának az egész éjszakája rámegy, hogy kiemeljék, az azonosítása viszont jóval kevesebb időt vesz igénybe. A huszonéves Abbie Coopert évek óta gyilkosság és ökoterrorista cselekmények miatt körözte az FBI, fényképe az Egyesült Államok minden rendőrőrsének számítógépén megtalálható volt. Rejtély azonban, hogy miért és hogyan halt meg. Gyilkosság, öngyilkosság, baleset történt? Abbie jómódú, szerető családból származott, okos és kedves lány volt, aki előtt fényes lehetőségek álltak. Talán akkor indult el a lejtőn, amikor az apja egy másik nő miatt elhagyta az anyját, és ezzel egy csapásra véget ért Abbie gondtalan gyermekkora. Ugyanebben a rettenetes időszakban szembesült azzal is, hogy imádott hegyeiben szintén fenekestül felfordult az élet: a nagy gázvállalatok újabb lelőhelyek feltárása reményében könyörtelenül tönkretették az érintetlen vadont és a belőle élők sorsát... A suttogó, A csapda, A füstlovag és a Semper fortis szerzőjének ez a regénye is csupa izgalom és meglepetés. Egy széthullott család tagjai igyekeznek megbirkózni az elveszett boldogság nyomán rájuk szakadó fájdalommal... vágyaik, reményeik és csalódásaik egyszerre kötik össze és választják szét őket. Szomorú figyelmeztetés is ez a könyv: jó családból származó gyerekek is követhetnek el súlyos hibákat, amelyek megpecsételik a sorsukat.

A hatvanas évek elején, a hruscsovi "olvadás" idején jelentek meg Alekszandr Szolzsenyicin, egy volt lágerfogoly első kisregényei és elbeszélései... Az orosz irodalom nagy klasszikusaihoz mérhető író született, aki - ahogy az Oroszországban megszokott - több volt, mint író, s ettől kezdve konokul, előbb konfliktusokat, majd üldöztetéseket vállalva haladt az útján: hogy "hazugság nélkül" elmesélje, milyen a XX. századi Oroszországban, a megvalósult szocializmusban élni. Az Ivan Gyenyiszovics egy napjának jelentősége részint abból fakad, hogy sokak számára először adott hírt a sztálini lágerekről s a bennük raboskodó ártatlan emberekről, de nem kisebb mértékben a kisregény lenyűgöző művészi erejéből, illetve abból a Szolzsenyicin egész életművét meghatározó gondolatból, hogy az ember a legborzalmasabb körülmények között is ember maradhat. A Matrjona háza Oroszország közepén játszódik, egy kis faluban, ahol az író - ekkor még tanítóként - a különc, megvetett Matrjonában találja meg igazi hősét... A hatvanas években született írások már az orosz irodalom klasszikusai voltak, amikor a kilencvenes években - a hazájába való visszatérés után - Szolzsenyicin újból egy sor remek kisregényt ("kétrészes elbeszélést") alkotott. Az Ego a bolsevik forradalom utáni polgárháború egyik elfeledett epizódját eleveníti fel: főhőse a tambovi parasztlázadás vezetője, aki fogságba esése után szörnyű dilemmával szembesül... A Fenn és lenn című írásban Zsukov marsall meséli el az életét, harcait, sikereit, Sztálinhoz fűződő bonyolult kapcsolatát és a háború utáni kegyvesztettségét. A Töréspontokon egy orosz mérnök és vállalatvezető sok évtizeden átívelő története, aki minden rendszerben, Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev alatt és az új, kapitalista közegben is makacsul, legjobb tudása szerint, a lehető legbecsületesebben teszi a dolgát...

1973-ban jelent meg Nyugaton Szolzsenyicin gigantikus műve a sztálini munkatáborokról, mely végleg összezúzta a nyugati értelmiség minden addigi illúzióját a szovjet rendszerrel kapcsolatban. A szerző maga is megjárta a Gulagot - tizenegy esztendőt töltött a Szigeteken -, s beszámol saját élményeiről, ám emellett rabok ezreinek tanúságát gyűjtötte össze művében, mely részint történelmi és szociográfiai munka, részint a XX. század egyik legnagyobb gyalázatának szépirodalmi feldolgozása - tele szenvedélyes haraggal a kommunista diktatúrával, Sztálinnal s hóhéraival szemben, és együttérzéssel az áldozatok iránt. A lágervilág kiépítése, mint Szolzsenyicintől megtudjuk, már 1918-ban, Lenin hatalomra jutásával elkezdődött, s a szovjet állam végül olyan elnyomó rendszerré változott, mely senkit sem kímélt: gyerekeket, öregeket, nőket, hívőket és hitetleneket, a rendszerrel szembenálló értelmiségieket és meggyőződéses kommunistákat, a németek ellen harcoló szovjet katonákat, bárkit bármikor letartóztathattak, s elítélhettek öt, tíz, huszonöt évre. Mindent átitatott a félelem, s az ország testében rákos sejtekként burjánzottak a lágerek. Magyarul 1993-ban jelent meg a háromkötetes mű, s ezúttal ennek rövidített változatát adjuk közre: ehhez, amikor először jelent meg Nyugaton, maga Szolzsenyicin írt előszót, hangsúlyozva örömét, hogy könyve így azokhoz is eljuthat, "akiknek rohanó századunkban amúgy nem lenne idejük elolvasni a teljes művet." Szolzsenyicin , a XX. század egyik legnagyobb hatású írója 1970-ben Nobel-díjat kapott, 1973-ben megfosztották állampolgárságától és kiutasították a Szovjetunióból, 1994-ben, a kommunista rendszer összeomlása után tért vissza hazájába, Oroszországba, s 2008-ban hunyt el.

Az Apa és fia, valamint a Férj és feleség folytatása. Tíz év telt el azóta, hogy Harry Silverrel utoljára találkoztunk. Most tökéletesen elégedett az életével: szépséges felesége van, három nagyszerű gyereke (egy az övé, egy a feleségé, egy közös) és remek állása a BBC-nél. Murphy törvénye szerint legfőbb ideje tehát, hogy rosszra forduljanak a dolgok. Így is történik. Egy napon váratlanul felbukkan Gina, Harry volt felesége és közös gyerekük anyja, aki világ körüli önismereti kalandozásai után visszaköltözött Londonba, és szeretné megismerni tizennégy éves fiát, Patet. Ez jól megbonyolítja apa és fia amúgy is bonyolult kapcsolatát, és persze az a vége, hogy Pat az anyjához költözik. Harrynek a munkahelyén is gondjai támadnak, továbbá a jelenlegi felesége életében szintén megjelenik az exe, a jóképű sorozatszínész. És ebbe a káoszba érkezik még Harry néhai apjának két idős katonatársa, akikkel együtt harcolt 1944-ben Monte Cassino ostrománál. Vajon segít-e majd ez a két zsémbes öregember Harrynek, hogy visszaszerezze a fiát, a családját és az életét? És meg tudják-e mutatni neki, hogyan kell férfinak lenni? Az Apa és fia, valamint a Férj és feleség után ezzel a humoros, megindító és felejthetetlen történettel válik teljessé a trilógia.

Még hogy James Bond! Még hogy Jason Bourne! Még hogy Jack Bauer! Ismerd meg Victort! A világ legfélelmetesebb bérgyilkosa kénytelen-kelletlen szövetségben a CIA-val. És kezében a lista: három név, három áldozat. Csakhogy a játék minden kipipált névvel komplikáltabbá - és életveszélyesebbé - válik. Ráadás kell? Ott egy oltalomra szoruló nő meg egy felgöngyölítendő összeesküvés - íme, a tökéletes orgyilkos egyszeriben tökéletes célponttá változott! Az ellenség Moszkvától Londonig, Londontól Washingtonig csapongó cselekménye csupa feszültség, csavar és izgató testiség, magas fordulatszámú krimi a javából Lee Child meg A Bourne-rejtély rajongóinak.

A hatvanas évek elején, a hruscsovi "olvadás" idején jelentek meg Alekszandr Szolzsenyicin, egy volt lágerfogoly első kisregényei és elbeszélései... Az orosz irodalom nagy klasszikusaihoz mérhető író született, aki - ahogy az Oroszországban megszokott - több volt, mint író, s ettől kezdve konokul, előbb konfliktusokat, majd üldöztetéseket vállalva haladt az útján: hogy "hazugság nélkül" elmesélje, milyen a XX. századi Oroszországban, a megvalósult szocializmusban élni. Az Ivan Gyenyiszovics egy napjának jelentősége részint abból fakad, hogy sokak számára először adott hírt a sztálini lágerekről s a bennük raboskodó ártatlan emberekről, de nem kisebb mértékben a kisregény lenyűgöző művészi erejéből, illetve abból a Szolzsenyicin egész életművét meghatározó gondolatból, hogy az ember a legborzalmasabb körülmények között is ember maradhat. A Matrjona háza Oroszország közepén játszódik, egy kis faluban, ahol az író - ekkor még tanítóként - a különc, megvetett Matrjonában találja meg igazi hősét... A hatvanas években született írások már az orosz irodalom klasszikusai voltak, amikor a kilencvenes években - a hazájába való visszatérés után - Szolzsenyicin újból egy sor remek kisregényt ("kétrészes elbeszélést") alkotott. Az Ego a bolsevik forradalom utáni polgárháború egyik elfeledett epizódját eleveníti fel: főhőse a tambovi parasztlázadás vezetője, aki fogságba esése után szörnyű dilemmával szembesül... A Fenn és lenn című írásban Zsukov marsall meséli el az életét, harcait, sikereit, Sztálinhoz fűződő bonyolult kapcsolatát és a háború utáni kegyvesztettségét. A Töréspontokon egy orosz mérnök és vállalatvezető sok évtizeden átívelő története, aki minden rendszerben, Sztálin, Hruscsov, Brezsnyev alatt és az új, kapitalista közegben is makacsul, legjobb tudása szerint, a lehető legbecsületesebben teszi a dolgát...