Európa Könyvkiadó strana 81 z 143

Victoria Jones megint bajba került. Főnöke feleségét utánozta munkaidőben, és persze rajtakapták. Most nézhet állás után. Szerencse, hogy egy parkban találkozik Edwarddal, a vonzó, angyalarcú fiatalemberrel, aki hevesen udvarolni kezd neki, majd elutazik Bagdadba. Victoria nyomban utána indul. Nemcsak ő tart Bagdadba: a nagyhatalmak konferenciára készülnek a városban. Ezt akarja meghiúsítani egy titokzatos szervezet. A szervezetet pedig Henry Carmichael próbálja leleplezni. Alighanem nyomon van, egy este ugyanis szúrt sebbel zuhan be Victoria szobájába, és azt kéri tőle, rejtse el. Több se kell a kalandvágyó lánynak. Mikor Carmichael meghal, jelentkezik a helyére, és ő szimatol tovább. A regény új fordításban jelent meg.

Mi történne, ha Kína és Oroszország fegyveres konfliktusba bonyolódna? Költséget nem kímélve fegyverkezni kezdenének. Akárcsak a nagyhatalmak és szövetségeseik. És ki húzna hasznot belőle? A fegyvergyártók és a fegyverkereskedők. Így okoskodik az egyik legnagyobb hadiipari vállalat tulajdonosa, akit azonban nemcsak a pénzsóvárság hajt, hanem az a meggyőződés is, hogy az általa elképzelt új világrend sokkal biztonságosabbá tenné a bolygót. De nem bízza a véletlenre a szerencséjét: körmönfontan kidolgozott zseniális lépések sorozatával úgy manipulálja a közvéleményt és a politikusokat, hogy végül egyetlen lehetőségük maradjon. Ekkor lép színre egy rejtélyes alak, a világ egyik legjobban kiképzett bérgyilkosa, Shaw, akinek keresztneve nincs, csak hányatott múlja. Egy titkos hírszerző ügynökség megbízásából jó ügyeket szolgálva járja a világot, hogy terroristákat öljön. Katie James újságíró szintén beutazta már a világot, hogy írásaival aztán a nyomorra és szenvedésre irányítsa a figyelmet, amiért két Pulitzer-díjjal is jutalmazták, de közben olyan traumákat élt át, amelyeknek emléke elől az alkoholizmusba menekült. Shaw és Katie furcsa körülmények között találkoznak, eleinte nem kérnek a másik társaságából, végül mégis közös erővel próbálják elejét venni a világégésnek. David Baldacci, aki mindig mesterien szövi regényei cselekményét, most sem okoz csalódást rajongótáborának. Kritikusai ezt a művét a James Bond-történetekhez hasonlítják, és ez az első, amely nem az Egyesült Államok határain belül játszódik, hanem egy olyan politikai ármánykodásról ír, amely megrengetheti az egész világot. A Shaw-James párossal most találkozhatunk először, de nem utoljára.

Bridget Jones naplójának első része ott ért véget, hogy Bridget megkapja álmai férfiját, Mark Darcyt. A napló második kötetének elején azonban megint baj van: Mark Darcy, aki időnként Bridget lakásán tölti a napot és/vagy az éjszakát, nem hajlandó mosogatni! Azonkívül - vélekednek a barátnők - bizonyára meleg is, mert egyre többet lebzsel a zsiráflábú, fenekenincs, egyszóval férfias Rebecca körül... Persze vannak más bajok is: Bridget anyjának legújabb dilije például, hogy Kenyába rohangál szafarit látni és maszájokat fogdosni - egy ifjú kikujut magával is cipel Londonba, hogy véres kardként körbehordozza. Bridget mindezt egy thaiföldi búfelejtővel próbálja túlélni, ám olyan valódi és álkalandokba bonyolódik, hogy akár élete végéig egy thai dutyiban senyvedhetne, ha ismét meg nem jelenne a színen Mark Darcy. Bridget Jones naplói - és a belőlük készült mozifilmek - hihetetlen sikert arattak szerte a világon, amit nem utolsósorban fergeteges humoruknak köszönhetnek. Minden nő szívből kacaghat - ki azért, mert ő nem ebben a cipőben jár, ki azért, mert nem csak ő jár ebben a cipőben.

Ámosz Oz, a legismertebb izraeli író Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi munkája, amelyet számos nyelvre lefordítottak, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere. Lebilincselő családtörténet, amely egy dickensi figurákban bővelkedő, nagyívű elbeszélés keretében mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket. Oz családja archetipikus bevándorló család: Mussmanék Ukrajnából menekülnek az antiszemitizmus miatt előbb Lengyelországba, majd Prágába, végül Jeruzsálembe, ahol az érzékeny, intelligens, négy-öt nyelven beszélő Fanja férjhez megy Klausnerhez, egy költői vénával megáldott, tizenhat-tizenhét nyelven olvasó, kétbalkezes szobatudóshoz. Fiuk, Ámosz a negyvenes-ötvenes évek Jeruzsálemében nő fel. 1952 januárjában Fanja Mussman, az író depressziós édesanyja öngyilkos lesz. Oz ezután szakít jobboldali apjával, tizenöt évesen egy kibucba megy traktorosnak (ott veszi fel az Oz nevet, amelynek jelentése: bátorság), és harminc évig kibuclakóként próbálja megtalálni, kikovácsolni saját identitását. A könyv ugyanakkor Izrael Állam története is, az egész korszak története, az Ozzal együtt felnőtt zsidóké, akik túlélőkként egy "lakatlan szigeten" kötöttek ki, és otthont építettek maguknak.

Szász Béla (1910-1999), aki egyetemistaként részt vett az illegális kommunista mozgalomban, s 1937-ben Franciaországba, majd Argentínába emigrált, 1946-ban hazatért Magyarországra. Építeni az itthoni új rendet. 1949 tavaszán, kémkedés hazug vádjával, letartóztatják, s a Rajk-per egyik mellékperében tízévi fegyházra ítélik. 1954-ben szabadon bocsátják, rehabilitálják. A felajánlott vezető állást visszautasítva kiadói lektorként dolgozik. Rajk László temetésén, 1956. október 6-án a volt fogolytársak nevében ő mond gyászbeszédet. 1957-ben ismét emigrál, családostul, ezúttal Angliába. Híres műve, mely 1963-as első megjelenése óta magyarul és idegen nyelveken bejárta a világot, a Rajk-per és a körülötte történt törvénytelenségek döbbenetes krónikája. De több is annál: önvizsgálat és számvetés. A szabadon választott, majd kényszerűen végigjárt személyes útnak - egyben egy egész ország útjának - újra bejárása. Lebilincselő ereje abban a szinte hűvös tárgyilagosságban rejlik, amellyel Szász Béla az átélt iszonyatot ábrázolni képes, a letartóztatás pillanataitól kezdve a magyar, majd a szovjet vallatók vezette vizsgálatok kegyetlenségén át a törvénysértő ítéletig, a börtönbeli szenvedésektől a szabadulásig. Hiteles a tényekhez való szigorú ragaszkodásban, de hiteles az összefüggések, a mélyebben rejlő indítékok feltárásában is.

Amikor 2013 márciusában Jorge Mario Bergoglio argentin bíborost megválasztották a Katolikus Egyház új pápájának, a világot nemcsak az foglalkoztatta, mit tesz majd pápaként, hanem az is, hogy korábban hogyan élt, és miképpen nyilatkozott meg. Ferenc pápa úgy él, ahogyan a szószékről beszél, és ezzel kivívta az egész világ elismerését és csodálatát. Amikor kinevezték Buenos Aires bíborosának, szerény, egyszobás lakást választott, ahol maga készítette a vacsorát, és busszal járt munkába. Ferenc pápa igen rövid idő alatt belopta magát minden katolikus szívébe, megerősítette őket hitükben és életszeretetükben. Ebben a kis kötetben összegyűjtött gondolatai olvashatók a világ legkülönbözőbb dolgairól - a focitól a tangón át az eutanáziáig. Hívő és ateista, szegény és jómódú, mindenki találhat benne megfontolandót.

Coco Chanel a divat világtörténelmének leghumánusabb diktátora. Felszabadította a nőt a fullasztó fűzők, a bukj-el-szoknyák, a malomkeréknyi kalapok, a mesterkéltség, a cicomák uralma alól. Szegélydíszes kosztümjeit és "kis fekete ruháit" ma is nők milliói hordják, uralkodófeleségek éppúgy, mint egyszerű háziasszonyok. Az árvaházban nevelkedett Gabrielle Chanel nemcsak zseniális divattervező volt, hanem remek üzletasszony, és a későbbiekben nagyvonalú mecénás is. Háromezer alkalmazottja volt, milliós bevételei, pazar villái és kastélyai. Szenzációszámba menő divatbemutatóira a tengerentúlról is tódult a publikum. A szerelemben kevésbé volt szerencséje, de a szeretőit megválogatta: akadt köztük angol királyi herceg és német diplomata, híres költő és filmrendező. Gidel monográfiájának nagy erénye, hogy karrierregényként és a XX. század kordokumentumaként egyaránt megállja a helyét.

Dmitry Glukhovsky a Metró 2033 világsikere után nagy vállalkozásba fogott: METRÓ UNIVERZUM 2033 címmel jelentet meg sorozatot, amelyben orosz és külföldi szerzők írják tovább s népesítik be mind újabb hősökkel az általa megfestett posztapokaliptikus világot. Egy hatalmas szárnyas hüllő repül Pétervár felett - keresi a kétlábúakat, akik időnként kibújnak valami lyukból a felszínre, és nagyon szereti a húsukat. Meglátja őket, s már készül lecsapni, amikor egy golyó szétloccsantja a koponyáját. A rettenthetetlen sztalker, Dárda, aki ezúttal is hiba nélkül végezte el a munkát, már tovább is állna, de egyszer csak minden eddiginél veszélyesebb feladattal akarják megbízni. A metró lakói valahonnan Kronstadt felől értelmes fényjeleket láttak: talán emberek vannak ott, akik szintén életben maradtak. Expedíciót kell vezetni oda, s kideríteni, hogy vannak-e túlélők a metrón kívül is. Dárda kelletlenül ugyan, de vállalja az expedíció vezetését - csak azt kéri, hogy magával vihesse a tizenkét éves Glebet, akit először ezen az állomáson látott... A szörnyűséges kalandokkal teli expedíció során Gleb felnőtté válik, s nemcsak a felszín romba dőlt világát ismeri meg, hanem az emberek lelkében lakozó szörnyetegeket is. A METRÓ UNIVERZUM 2033 eddigi legnagyobb felfedezése Andrej Gyjakov: az olvasók az ő első könyvét szavazták meg a sorozat legjobb regényének.

A Setét Torony sorozatban - melynek első kötetét tartja kezében az olvasó - a thriller koronázatlan királya a fantasy birodalmába kalandozik: egy mitikus, posztapokaliptikus varázsvilágba, amely idegetlensége mellett is ismerős - a mesék és mítoszok mellett talán leginkább a nagy amerikai westernekből. A regényfolyam egyes darabjai önállóan is megállják helyüket, de együtt alkotnak kerek egészt, hoznak létre egy olyan teljes világot, amelyet sokan A Gyűrűk urá-éhoz hasonlítanak. A harcos főhőse Roland vitéz, ez az eleinte múlt és jövő nélküli férfi, civilizációjának utolsó képviselője. Végtelen sivatagokon, lepusztult városokon át, elkorcsosult emberekkel, mutánsokkal megküzdve üldözi ellenségét, a feketébe öltözött embert. Útjukat vér és pusztulás jelzi. Miért ez a megszállottság, hogy eljusson a Setét Toronyba? Talán ott megleli minden rejtélyek kulcsát? És ki a feketébe öltözött ember, a titkok ismerője, az alakját váltogató varázsló? Ha az olvasó végigizgulja Roland megpróbáltatásait, szerelmeit, kalandjait az összes köteten át, végül a Setét Toronyban fény derül minden rejtélyre... Stephen King nemcsak egy teljes új részt írt a sorozathoz (a négy és felediket, Átfúj a szél a kulcslyukon címmel), hanem a korábbi köteteket is továbbírta, kibővítette.

Középföldének vannak A Gyűrűk Ura előtti időről szóló regéi, és az ebben a könyvben elmesélt történet azon a nagy földön játszódik, amely a Szürkeréven túl feküdt Nyugaton: azokon a vidékeken, ahol egykor Szilszakáll kószált, ám amelyek alámerültek a Világ Első Korának véget vető nagy kataklizmában. Abban a távoli időben Morgoth, az első Sötét Úr Angband, a Vaspoklok hatalmas erősségében lakozott Északon; és Túrinnak meg a húgának, Nienornak a tragédiája Angband fenyegetésének és Morgothnak a tündék országai és titkos városai ellen viselt háborújának árnyékában bontakozott ki. Rövid és szenvedélyes életüket az az elementáris gyűlölet uralta, amellyel Morgoth viseltetett Húrin gyermekei iránt, mert Húrin volt az az ember, aki dacolt vele, és szemtől szemben kigúnyolta. Legrettentőbb szolgáját küldte ellenük, Glaurungot, az óriás, szárnyatlan tűzsárkány alakját öltött nagy hatalmú szellemet. A könyörtelen hódításnak és a menekülésnek, az erdei búvóhelyeknek és az üldözéseknek, az egyre csökkenő remény ellenére is kitartó ellenállásnak ebben a történetében ijesztően tiszta alakjában jelenik meg a Sötét Úr és a Sárkány. A keserűen gúnyos és kaján Glaurung ördögien ravasz és alattomos hazugságokkal manipulálta Túrin és Nienor sorsát, és Morgoth átka beteljesült. Szerkesztette Christopher Tolkien. Illusztrálta Alan Lee.

"Hát ez meg mi?" - bök Nikétasz úr, volt udvari szónok, a Bizánci Birodalom legfőbb bírája, császári logothetész az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra - Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára - az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, Nikétasznak az életét menti meg előlük Baudolino, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó pikareszk kópéregénynek - a világhíres író-filozófus negyedik regényének - a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni... Ötlet és valóság viszonya azonban - a nagy sikerű Eco-regényekből ismerős módon - igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti "János pap", és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a bibliai háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák, hogy maguk mennek el a világ végére, János pap országába. S egy félbemaradt keresztes háború és Frigyes gyanús halála után kezdődik még csak a java: a hol Szent Brendan utazásait, hol Marco Polo kalandjait idéző, esztendőkig tartó vándorlás... A végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derül, természetesen.

"Van egyénisége, mégpedig saját egyénisége, művelt, gondolkozó, intellektuális és csiszolt egyénisége, van finoman kárörvendő világszemlélete, elmésen rajtakapó emberismerete, tiszta, fürge és leleményes stílusa, s hézagtalan tanultságban megerősödött irodalmi tájékozódottsága. Ilyen írók írják Párizsban azokat az aranyos és mulatságos darabokat, melyekkel az úgynevezett kis színházak nem az utcaseprőket mulattatják, hanem a szerzőkhöz hasonlóan művelt, pallérozott és filozófus nagyvárosi embereket" - írta Ignotus Gábor Andorról. Ez a rendkívül sokoldalú, groteszken komikus és bámulatos nyelvi fantáziájú ember francia szakos egyetemi hallgatóként műfordításokkal kezdte, majd a nemrég százéves kabaré egyik legünnepeltebb és azóta is legtöbbször játszott szerzője lett, akinek Karinthy az Így írtok ti-t ajánlotta. Hihetetlenül termékeny volt, a teljesítménye a Színház és Divat 1916-os statisztikája szerint "napi átlagban 32 és háromnegyed óra munka" volt. Állítólag abban az évben megírta a Paliká-t, a Dollárpapá-t, a Szépasszony-t, lefordította a Csárdáskirálynő, a Csillagok bolondja, a Csokoládékatona szövegkönyvét, megírta a Mágnás Miska, a Gróf Rinaldó, az Aranyfácán verseit. Aztán amikor a kabaréból a színházba vezetett az útja, kiderült róla, hogy biztos kezű, éles szemű, sajátosan kesernyés humorú vígjátékíró. Most csaknem teljes drámai életművét veheti kezébe az ínyenc Olvasó. Talál benne képtelen személycserét, rafinált pénzügyi és szívügyi manővereket, ügyetlen hazatoppanásokat, s alighanem a legszomorúbb pezsgőzést, amelyet a magyar polgári színmű csak kínálni képes. Válogatta, a jegyzeteket és az utószót írta Győrei Zsolt.

Aki olvasott már Stephen Kinget, biztosan emlékszik thrillereinek otthonosan hideglelős hangulatára - a borzongató sejtelemre, hogy az egyszerű, derűs hétköznapok mélyén mindig ott lappang a szörnyűség, az ember szívében pedig a vadállat. A Setét Torony sorozatban a thriller koronázatlan királya a fantasy birodalmába kalandozik. Egy mitikus, történelem előtti - vagy utáni - varázsvilágba, amely idegensége mellett is ismerős ? talán leginkább a nagy amerikai westernekből, ahol az élet csupa kaland, veszedelem és csoda. A címadó történetet - amely regény a regényben - A Setét Torony sorozat főhőse, Roland lovag meséli el egy viharos éjszakán: a kis Timről szól, akinek favágó apja a veszedelmes, elvarázsolt Vasfa-erdőben lelte halálát. Hogy biztonságban tudja a megcsonkult családot, Tim édesanyja újból férjhez megy az apa barátjához és favágó-társához, akiről azonban hamarosan kiderül, hogy talán nem is az, aminek látszott. Tim nyomozásba kezd: felkerekedik az erdőbe, hogy ott megtalálja Maerlynt, a varázslót, a segítségét kérje az egyre sokasodó rejtélyek megoldásához, és elhozza megvakított édesanyjának a gyógyító elixírt. Az Átfúj a szél a kulcslyukon A Setét Torony sorozat "négy és feledik" kötete - ezzel válik teljessé a történet, amely Stephen King alkotói életének nagy részét végigkísérte, s amelynek negyedik és ötödik része között a rajongók közül sokan éreztek valami hiányt...

"A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig - legalábbis terjedelmét tekintve - alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében - vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündérek, féltündék, az ősi Nyugat-földe erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az emberfajnak." (Göncz Árpád) "A mű első megjelenésének ötvenedik évfordulója alkalmából, az alaposan felújított angol kiadás nyomán mi is gondos ellenőrzésnek vetettük alá a könyvet, és kiegészítettük az Indexszel. Most pedig ezt a javított változatot adjuk közre Alan Lee csodálatos illusztrációival. Reméljük, minden Tolkien-rajongó örömét leli benne." (a Kiadó)

"A Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig - legalábbis terjedelmét tekintve - alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében - vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündérek, féltündék, az ősi Nyugat-földe erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az emberfajnak." (Göncz Árpád) "A mű első megjelenésének ötvenedik évfordulója alkalmából, az alaposan felújított angol kiadás nyomán mi is gondos ellenőrzésnek vetettük alá a könyvet, és kiegészítettük az Indexszel. Most pedig ezt a javított változatot adjuk közre Alan Lee csodálatos illusztrációival. Reméljük, minden Tolkien-rajongó örömét leli benne." (a Kiadó)

Te mit tennél, ha tízévesen az örök életet választhatnád? Winnie Fostert, a tízéves kislányt gazdag szülei még a széltől is óvják. Winnie unatkozik a kerítésekkel körbevett birtokon, és bosszantja a sok óvintézkedés, ezért kiszökik a közeli erdőbe. Itt ismerkedik meg Jessie Tuck-kal, aki nagyjából tizenhétnek néz ki, de elmondása szerint száznégy éves. A Tuck család ugyanis minden jel szerint megtalálta az örök élet forrását. Az öröklét misztériumát kutató regény izgalmas formában fogalmazza újra az emberiséggel egyidős kérdéseket: miért vagyunk halandók, és ha tehetnénk, választanánk-e az öregedés helyett az örökkévalóságot. Natalie Babbitt 1975-ös fantasyje több díjat elhódított, kétszer (1981-ben és 2002-ben) megfilmesítették, és több ízben beválogatták a gyermek- és ifjúsági irodalom legfontosabb száz kötetét összesítő listákra.